Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-23 / 83. szám

ytfllt ?*OL£TÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG AZ MD P HEVESHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1955. OKTÖBEK 23. VASÁRNAP Rendező: Kalmár András Nagyistván Rétemé: Cseresnyés Rózsa Nagyistván Péter: Károlyi István A nagy bemutató szereplői ANNUS KA: Loránd Hanna HÍREK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A Gyöngyösi Téglagyár ezután Jobb minőséget gyárt A Gyöngyösi Téglagyárnál évek óta a minőségre hangzik el legtöbb panasz. A vezetőség és a dolgozók sokat töpreng­tek már azon, hogyan javítsák a minőséget. A hibák okozója nagyrészt a bánya, amelyből hosszabb ideig vagy homokot, vagy agyagot bányásznak. No­vember közepétől új módszert vezetnek be az anyagterme­lésnél. Nagyobb mennyiséget egyszerre kibányásznak ho­mokból és agyagból is, ezeket egymás fölött rétegezik, keve­rik, amikor megmunkálásra kerül az anyag, még egyszer megkeverik. így nem fordul­hat elő, hogy a tégla nagy­részt agyagból, vagy homok­ból készüljön. Újra megnyílt a Szakszeme;^*' KöPftte­Az egri szakszervezett könyvtár október 20-tól ismét a dolgozók rendelkezésére álL A több mint 6000 kötetes könyvtárban mindenki megta­lálhatja a művelődéshez és tanuláshoz szükséges könyve­ket, újságokat és folyóirato­kat. A könyvtár, mely barát­ságos fűtött olvasóteremmel is rendelkezik, a következő idő­pontokban tart nyitva: hétfőn 14—16-ig, kedden 14—18-ig. szerdán 14—19-ig, csütörtökön 14—18-ig, pénteken 14—19-ig, szombaton 14—18 óráig. Bravek László Gyöngyösi Téglagyár Nagyszabású lakásépítkezések megyénkben MSZT tagszervezési verseny a gyöngyösi járásban Megyénk területén nagyará­nyú lakásépítkezések folynak ebben az évben. Az állami építkezéseken kívül 1454 csa­ládi ház építésére adtak ki engedélyt a dolgozóknak és dolgozó parasztoknak. Ebből közel 500 házat építettek már fel. A gyöngyösi bányászok 180, Petőfi-bánya dolgozói pe­dig 72 saját házat építettek fel. Ezenkívül állami költség­gel még az idén átadásra ke­rül két, egyenként 40 laká­sos bérház, Petőfi-bányán pe­dig egy negyven lakásos épü­lettömb, korszerű üzlethelyi­ségekkel. A hatalmas fejlő­désnek indult Petőfi-bányan megkezdték egy* nyolctanter­mes általános iskola építését és az eddigi tervek szerint a második ötéves terv éveiben még több mint 500 lakást épí­tenek a bányászok részére. Gyorsan fejlődik Gyöngyös városa is, ahol a jövő évek­ben újabb 300 lakást kapnak a gyöngyösi dolgozók. Nagyobb arányú lakásépít­kezések folynak jelenleg Gyöngyösorosziban, ahol az új ércbánya és ércelőkészitőmű dolgozói részére 12, a Mátra- vidéki Erőmű dolgozói részére 25 lakást építenek. Kálosi Károlyné 860 kiló kukoricára szerződött Államunk egyre nagyobb gondot fordít a lakosság jobb hús- és zsírellátására. Ehhez szükséges az állami hizlaldák jó munkája, a hizlalás kere­teinek kibővítése, ami nagyobb mennyiségű kukoricát igényel. A begyűjtési minisztérium ezt a kukoricamennyiséget szabad felvásárlás útján kívánja biz­tosítani. A termelőktől jó áron A gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár MSZT alapszer­vezete a Nagy Októberi For­radalom évfordulójára tagszer­vezési versenyére hívta ki a gyöngyösi járás és város MSZT szervezeteit. A Szer­számgyár november 7-re szerződésileg leköti a felesle­ges kukoricát. Kálosi Károlyné, apci dol­gozó házhelye mellett a jobb megélhetést felesbe vállalt földdel is segítette. A felesföl­dön kukoricát termelt, s 860 kiló kukoricára kötött szerző­dést. A kukoricáért már fel­vette az előleget. Karczagi Miklós, Terményforgalmi Vállalat MSZT taglétszámát 200 fővel emeli. Azok az alapszervezetek, melyek a versenykihívást el­fogadták és elegendő MSZT igazolvánnyal nem rendelkez­nek, igazolványigényüket je­lentsék be a járási MSZT tit­kárságán. Atomkiállítás az egri vasútállomáson Szombaton, országjáró útj során az Országos Béketanái „Atomvonata“ Egerbe érkezi Az atomkiállítást bem utal szerelvény két napig — szón baton és vasárnap — tartó: kodik az egri vasútállomása: A megyei békebizottság szí retetteí meghívja az érdekli dőket a kiállítás megtekinti A vadásztársaságok is készülnek a télre Nemcsak az üzemek, Heves megye vadásztársaságai is ké­szülnek a télre, helyesebben a megye értékes nemesvad ál­lományának átteleltetésére. A megyében működő hat jár isi vadásztársaság, s azok bri­gádjai többszáz mázsa szálas- és abraktakarmányt gyűjtöt­tek már össze, folyik a makk gyűjtése is. A mátraballai va­dászbrigád tagjai például ré­szibe kaszáltak, hogy takar­mányt tudjanak biztosítani területük vadjai számára, ha a téli idő ezt szükségessé te­szi. A vadásztársaságok előre­látó munkája az elmúlt télen is megelőzte a vadhullást. — A GYÖNGYÖSI Arany­koszorús MSZT színjátszó cso­port: Katajev „Bolondos va­sárnap“ című vígjátékát a na­pokban több községben bemu­tatja. A csoport a bemutató után megkezdi a Dulszka asz- szony erkölcse című lengyel dráma betanulását. SS ezdődjék a játék“ Irta : SUHA ANDOR Ma nyitja kapuit az Egri Gárdonyi Géza Színház és stílszerűen, szép és nemes érzé­sektől vezérelve Gárdonyi: Annuska című színművével örvendezteti meg közönségét. A megnyitó s az azt követő előadások közönsége, a város, megyénk dolgozói egy­szerű. nemes gráciával — amilyen egysze­rű és nemes csak a dolgozó ember tud len­ni — ül le a helyére, örvendezik a színé­szek játékán, sír és nevet, lelkesedik és tapsol — egyszólval birtokába veszi a szín­házat. Hetek, hónapok óta készülődtek a színészek, s a közönség egyaránt erre a be­mutatóra. A város, a megye közügyévé vált, hogy Eger állandó színházat kap, de rögtön tegyük hozzá: magánüggyé is. Azelőtt is volt Egernek színháza, ezt bizonyítják a régi újságcikkek is: az „Eger“ eímű lap például 1930 július 6-án a következőket írja a „Szökik az asszony*’ eímű operettről: „Tegnap e3te Balázs Ist­ván vendégfelléptével mutatta be a Városi Színház Kardos és Harmath slágeroperett­jét. Nyári operettrevű, látványosság, vagy amit akarsz. Sokat adott a szemnek, tarka volt, muzsikája sok helyt bájos és vidám.“ Átlapozva az említett újság lapjait 1930 júniusában, s júliusában az Egerben tar­tózkodó debreceni társulat a következő da­rabokat adta: „Miss Amerika, Tomi és Társa, Két lány az utcán, Szökik az asz- szony. Kézágy, Matyika színésznő szeretne lenni“ stb. Ugye, ehhez nem kell kommentár. S ez megkímél bennünket attól, hogy mindezt mi mondjuk el. S ezidőtájt az urak, az eg­ri honatyák azt mondták, hogy a „mi vá­rosunk Eger, a magyar Athén.“ Hát nem vitás, adott Eger, éltek Eger­ben hazájukat nagyon szerető, alkotó nagy emberek. Balassi Bálint gyönyörű szép versei itt kristályosodtak halhatatlan mű­vészetté, Gárdonyi Géza, a társadalmi drá­máiról ismert Bródy Sándor és Petőfi nyo­maiban járó Zalár József is e városban gyújtogatták — a maguk korában — a magyar kultúra fáklyáját. Jártak, s játszottak Egerben olyan szí­nészek is. mint Déryné Széppataki Róza, Jászai Mari, Egressy Gábor, s Blaháné. Csakhogy a város derék urai nem rájuk gondoltak, amikor nagy szerénytelenül Athénnak nevezték Egert. De gondoltak a város papi intézményeire: a teológiára, az Angolkisasszonyokra, a Ciszterekre, az úri Magyarország jogrendjét tanító főiskolára, a Katolikus Legényegylet „kultúrájára“, a Mária kongregációra, meg ki tudná még felsorolni, hogy mire, amelyek, mint a no- csárgáz a tüdőt, fertőzték az ember lelkét szellemét, A magyar színészgárdának pedig nagy­része anyátlanul, apátlanul járta az orszá­got, három hét Eger, két hét Gyöngyös, aztán tovább. Éjszaka Shakespeare-ről, s Molier-ről, Hamletról, s Tartuffe-ről álmo­dott. nappal éhezett, s este a világot jelentő deszkákon eljátszott egy kis szerepet, vagy bevitt egy pohár vizet a Kardosok által írt, nagyon is félvilági témájú darabokban. S azután három-négyhónapos fizetésnélküli szabadság, amikor szabad volt még jobban éhezni, vagy az állásnélküliség, amikor „félreértette“ a fiatal színész az életet, s azt hitte, hogy a színészet az hivatás, az igazgató, meg többi urak meg úgy gondol­ták, hogy prostitúció. Hát ennek az életnek mindörökre vé­ge. Mi ugyan nem mondjuk most Egerre, hogy Magyar Athén, de tettünk egyet, s mást kulturális felemelkedéséért. S hogy megfiatalodott, megszépült dolgozó népünk! Hogy tudunk örülni mindennek, az új gép­állomásnak. a stadionnak, a lakóházaknak, az autóbusz megállónak, a Mártírok tere melleit elkészült útnak, de nagyon büsz­kék vagyunk a Pedagógiai Főiskola tudo­mányos eredményeire, képzőművészeink alkotásaira, a Heves megyei népi együttes sikereire, knltúrházaink előadásaira, mú­zeumaink történelmi kutatásaira, új, Eger­ben élő, vagy Egerből elszármazott írók alkotásaira. S most nagyon örülünk, s nagyon büsz­kék vagyunk új, állandó színházunkra. Nem apátlan-anyátlan árvák már a színház dolgozói sem, együtt fejlődtek, nőttek az egész dolgozó néppel. Munkájuk most lett igazán hivatás, mert érzik: most érdemes Magyarországon színésznek, embernek len­ni. Érzik, mert anyjuk helyett anyjuk lett a nép, a közönség, amely máris barátsá­got kötött velük itt a városban, s velük együtt élte át a megnyitót megelőző kelle­mes izgalmakat, s tapsol ma önfeledten, egybeforrva a művészek játékával. De érzik hivatásuk nagyszerűségét azért is, mert tudják, s látják, hogy álla­munk, mely apjuk helyett apjukká vált, igazi apai bölcseséggel, s jósággal támogat­ja ükét. A párt javaslatára, s segítségével szervezték a színházat, újították fel az épü­letet egymilliós költséggel, s talán pró­zainak tűnik, de mi egriek tudjuk, milyen nagy dolog: a tanács lakást biztosított a színészek számára. A múltban Völker József színigazgató Egerbe akart jönni társulatával, Eger vá­ros tanácsa a következő levéllel válaszolt: „Mivel Eger városában... a nemesek tavasz- szal birtokaikon vannak, nem tanácsos, logy egy színigazgató a városba jöjjön, mert vállalkozása kudarcot vallana. Ezért a tanács, sajnálattal bár. de mégis kényte­len az engedély megadását megtagadni.“ Hát most „tanácsos“ volt, hogy idejöj­jenek Egerbe. Igaz, a nemesek 1945 tava­szán ismét elköltözködtek, de nem a birto­kaikra, hanem a birtokairól. Most a dol­gozó nép a közönség. S mi, télen-nyáron, s tavasszal is színházba akarunk járni, jó darabokat látva, szórakozva tanulni. Alvál­lalkozás most nem vall kudarcot. De eh­hez komolyan hozzá kell járulniok a szín­ház dolgozóinak is. Soha sem felejtsék: a dolgozó nép gyermekei, de egyben nevelői is. Munkájukkal az ember fejlődését, or­szágunk építését segítik. Mi szép, mi szép, mi szép — A mi föl­adatunk! — Legyünk büszkék reá, — Hogy színészek vagyunk. De amit színpadon — A népnek hir­detünk, — Ne hazudtolja meg — A cse­lekedetünk. (Petőfi.) Mi eddig is szerető, féltő, de ugyanak­kor büszke érzéssel figyeltük a Miskolci Déryné Színház szereplését a vidéki szín­házak ünnepi hetén. Nagyon örültünk, ha kitüntettek közülök valakit. Lelkesedéssel tapsoltunk előadásaikon, mert úgy éreztük, ők egy kicsit a mieink, egrieké is. S most, hogy igazán a mi színházunk, az Egri Gár­donyi Géza Színház életéről, munkájáról, fejlődéséről lesz szó, ami tőlünk, a közön­ségtől telik, mindent megteszünk. Ma este kőművesek, villanyszerelők, festők, lakatosok, orvosok, tanárok, tsz-ía- gok. szőlősgazdák, iparosok, SZTK tisztvi­selők elegánsan, ünneplőbe öltözve, felesé- jeikbe karolva bemennek a színházba megnézni, meghallgatni benneteket. Kezdődjék hát elvtársak, mondjátok el messze csengő, szép hangotokon, milyen szép a mi életünk, s hogy még szebb le­gyen, még több üzem, lakás, kenyér, s színház legyen hazánkban, érdemes élni, dolgozni, harcolni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom