Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-23 / 83. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. október 23. Vasárnap. PÁRTÉLET * Kezd közüggyé válni az ifjúság nevelése Ecséden Az utóbbi két-három évben nem volt DISZ szervezet Ecséden. Volt ugyan DISZ helyiség két-három rozoga paddal és egy rossz rexasztallal, de a fiatalok esténkint szívesebben mentek a kocsmába, ahol embereket találtak, mint a kopár, kietlen DISZ-terembe. Természetes, hogy ezek után nem volt ritka a faluban a verekedés sem a fiatalok között. Nem lehet csodálkozni ezek után, ha rossz híre kerekedett a községben a fiataloknak, s mivel fiatalokról volt szó, a DISZ-nek is. „A mai fiatalság? — ugyan, nem jó az semmire, arra való csak, hogy igyon, meg verekedjen. Nem lehet azokra semmit sem bízni. Bezzeg a mi időnkben...“ mondták az idősebbek. A tanácsnak is hasonló volt a véleménye, a pártszervezet meg „nem ért rá“ a fiatalokkal törődni. így a fiatalok sorsa nem is lehetett más, mint mentek, amerre láttak, hisz nem törődött velük senki. A tanácselnök, vagy a titkár csak legyintett, ha a DISZ-ről ▼olt szó. A községi pártszervezet segítsége pedig nem terjedt tovább, minthogy négy-öthóna- ponként újjáválasztották a DISZ vezetőségét, amely azonban a további segítség hiányában változatlanul csak papíron maradt. A Központi Vezetőség ezer májusi, az ifjúság neveléséről szóló határozata után gyökeres változás történt a községben. A községi pártbizottság vezetőségi ülésen, majd pedig tag- yüíésen vitatta meg a fiatalok özött végzett politikai munkát, a DISZ újjászervezésének, s megszilárdításának feladatait. A tanács ugyancsak végrehajtó bizottsági ülésen beszélte meg a KV határozatát, s jelölte meg annak alapján a feladatokat. Ezzel kezdődött a változás. Már a pártbizottsági ülés konkrét feladatokkal bízta meg a DISZ vezetőségi tagjait. Maksa János párttitkár elvtársat a DISZ vezetőség kiegészítésével, Torda elv- társat, a községi tanács elnökét, a DISZ vezetőségi ülés és a taggyűlések előkészítésével bízták meg, s Tiasonlóan jelölték meg a többi elvtárs feladatait is. A községi pártszervezet nem elégedett meg csak ennyivel. — Maksa elvtárs beszélt a pedagógusokkal is a DISZ-ről, s nagyrészük örömmel vállalt munkát a DISZ-ben, vállalta a DISZ patronálását. Bozsár József igazgató például a nemrég alakult zenekart vezeti. Szabó Anna a színjátszó csoportot segíti útmutatásával, s szereplésével egyaránt. Surányi Erzsébet énekszakos tanár az énekszámokat tanítja, s énekkart szervez. De nemcsak a fiatal, az idősebb pedagógusok is szívesen vállalták a fiatalok segítését. Előadások, esti szórakoztató nevelőfoglalkozások megtartását, szakkörök vezetését. A pártszervezet vezetősége ismét beszélgetett a fiatal párttagokkal a DISZ-ben végzett I munkáról, s azok látva, hogy a pártszervezet, a tanács, a pedagógusok is végre komolyan foglalkoznak a DISZ-szel, vállalták, hogy pártmegbízatásként a DISZ-ben dolgoznak. így ment a DISZ-hez .Vagy Piroska párttag is, akit a fiatalok a vezetőségbe is beválasztottak. Az új, kiegészített vezetőség megkezdte munkáját. A vezetőség tagjai Strausz Gyula titkárral együtt személyesen keresték fel a régi DISZ tagokat és hívták, jöjjenek újból a DISZ-be tanulni, szórakozni. A DISZ vezetőség tagjai nemcsak a fiatalokkal, hanem a szülőkkel is beszélgettek a DISZ-ről, a DISZ- ben folyó munkákról és arról hogy gyermeküket bátran enged hetik a DISZ-be. Az így szervezett DISZ-tagok megkezdték a munkát. Üj kultúrcsoportot szerveztek, amely máris hozzáfogott Szigligeti: Cigány című három- felvonásos színdarabjának tanulásához. Az újjászervezett zenekar is egyre bővül. A fiatalok közül egyre többen jelentkeznek a zenekarba, s a vezetőség már azon gondolkodik, hogy másik zenekart is alakít majd. Megszervezték a DISZ Petőfi iskolát is, amelynek vezetésére szintén pedagógust. Román Gábor elvtársat kérték fel. Mindezek láttán egyre több fiatal kérte felvételét a szervezetbe. Maksa elvtárs rendszeresen segített Strausz elvtársnak. Különösen az első napokban gyakran kereste fel Strausz elvtars egy-egy problémával a párt irodán, vagy a lakásán, hogyan tartsák meg a vezetőségi ülést, vagy a taggyűlést, hogyan készítsék el a beszámolót, a munkatervet? Mák sa elvtárs türelmesen segített és magyarázott. De még ma is szin te naponként megbeszélik a fel adatokat, és ha napközben nem is találkoznak, akkor a bányászbuszban beszélik meg a dolgo kát, mivel mind a ketten bányászok. Egyszóval Maksa elvtárs nemcsak tanácsot ad, hanem irányítani, vezetni is tanítja a DISZ titkárt, a DISZ vezetőséget. Október elején, a községi pártszervezet és tanács kéréssel fordult a DISZ fiatalokhoz. Segítsék társadalmi munkával felépíteni a kultúrházat, s követ hordani a község utainak rendbehozásához. Persze még mindig voltak olyanok, akik azt mondták, igaz, hogy a DISZ most már mozog és a kultúrmunkát szépen csinálja, de dolgozni úgy sem jönnek. A pártszervezet vezetősége azonban bízott a fiatalokban, s a fiatalok, megcáfolva minden előítéletet, eleget tettek a párt kérésének. A társadalmi munkában a DISZ vezetősége mellett nap mint nap ott lehet találni a többi fiatalokat is. Mindennap van négyöt fiatal az építkezéseken, s nem ritka az olyan fiatal sem, mint Luda József DISZ-tag, aki, ha délutáni műszakos, reggeltől délig a kultúrotthonban dolgozott; s onnét ment műszakba. Hasonló lelkesedéssel vesznek részt a fiatalok a köhordásban is. Az idősek mellett olt találjuk a fiatalokat, Maksa Albint, Kompolti Lajost, Menüs Istvánt, Sípos László! és a többieket. A fiatalok lelkesedése egyre növekszik, egyre nagyobb részt vállalnak a község dolgából. — Öntevékeny kezdeményezéssel vállalták például, hogy az ősz folyamán elültetnek 2000 facsemetét, s fásítják a kultúrház környékét, a piacteret és az újtelepi részt. Vájjon mi okozta, hogy az ccsédi fiatalok egyik hónapról a másikra így megváltoztak? A magyarázat nagyon egyszerű: a helyi pártszervezet, a KV. határozatának szellemében rendszeresen foglalkozik a DISZ irányításival, vezetésével, törődik a fiatalok problémáival. Segíti a fiatalokat, hogy szórakozhassanak, de törődik azzal is, hogy politikailag képezhessék magukat tanulhassanak. Pártmegbízást ad a DISZ-nek, úgy válogatva meg ezeket, hogy a fiatalok érdekeltek legyenek a végrehajtásában, de számításba veszi azt is, hogy a megbízatás ne haladja meg erejüket, s hogy a megvalósításhoz meg legyen a fiatalok lelkesedése, akaratereje is. A változás másik jelentős előidézője, hogy éppen a községi pártszervezet jó munkája következtében egyre inkább kezd közüggyé válni az ifjúság nevelése, a fiatalokkal való törődés a községben. Ma már nemcsak a párttitkár, a pártvezetőség, hanem a kommunisták mellett a tanácsfunkcionáriusok és a pedagógusok is felelősséget éreznek az ifjúságért, az ifjúság neveléséért, életmódjáért, munkájáért. Nem mondhatjuk még, hogy Ecséden megvalósították a KV. májusi határozatát, hogy az ifjúság nevelése már közüggyé vált, de a legjobb úton halad, hogy azzá váljon. Igaz, sokat kell még tenni addig a pártszer- veztnek, a község tömegszervezeteinek s társadalmi szerveinek, de mint a kezdeti eredmények is mutatják, nincs hálásabb feladat, mint a fiatalok nevelése. Sárközi Miklós Miért nem halad a kukoricaszerződés kötés és begyűjtés Verpeléten Hétszáz hold kukoricát ve-1 tettek az idén a verpeléti ha- | tárban. A szakszerű gondozás, a lelkiismeretes munka nyomán jó termést is hozott a 700 hold. Jellemző péida erre, hogy Hár Károly verpeléti dolgozó paraszt 500 négyszögölről 15 mázsa kukoricát takarított be. A Dózsa Termelő- szövetkezet tábláin átlagosan közel 30 mázsát fizet a kukorica. Ennek ellenére a községben nem halad sem a kötelező állami begyűjtés, sem a szerződéskötés. Ottjártunkor már 60 olyan termelő volt, aki a nyolcnapos határidőt figyelembe véve, hátralékos a beadással. A kukoricatörés túlhaladta az ötven százalékot, de a beadás még az öt százalékot sem éri el. A 306 olyan gazda közül, aki szerződést köthetne, mindössze 36 kötött, a község kilenc kulákia közül is csak egy, az is 50 kilóra szerződött. A 36 gazdából mindössze tíz olyan van, aki vetésterületének megfelelő mennyiségű kukoricára kötött szerződést az állammal. Mi ennek az oka? A hat emberrel dolgozó községi begyűjtési hivatal nem gazdája a kötelező állami begyűjtésnek. Olyan nézet kapott itt lábra, hogy alacsiny az átlagtermés a községben, s emiatt nem halad a begyűjtés. A szerződéskötéssel megbízott Terménvforgalmi Vállalat és földművesszövetkezet dolgozói is gyatra munkát végeznek a szerződések megkötésében. Dudás Jánosné szövetkezeti ügyvezető 16 mázsa kukoricára kötött szerződést a dolgozó parasztokkal, — de csak papíron. Helyette — szabálytalanul — Gáspár ovics József begyűjtési megbízott járt szerződtetni, — a kötelező begyűjtés szorgalmazása helyett, s csak ezért került oda a papír alá Dudás Jánosné neve, hogy „szégyen ne érje a ház elejét.“ Az „ügyvezető” példáján aztán a szövetkezet többi dolgozója sem nagyon töri magát a szerződéskötések sikeréért. Nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy tavaly 100 forintnál kezdődött Verpeléten a kukorica szabadpiaci ára, s most sem lesz sokkal magasabb, míg az állam 240 forintot fizet mázsánkint az átadott termény után. Érdemes hát szerződést kötni. Alig több, mint egy hét van hátra a szerződéskötések önkéntességi határidejének lejártáig. Rendkívül fontos, hogy ezt az időt jól kihasználják az illetékes verpeléti szervek, s a dolgozó parasztok érdekében is időben kössék meg a kukorica értékesítési szerződését. A szerződéskötésekkel párhuzamosan a községi begyűjtési hivatal lépjen fel a törvény előírásaival azokkal szemben, akik a meghatározott időn belül nem teljesítik beadási kötelezettségüket. Naprál-napra pótolják lemaradásukat a Hatvani Cukorgyár dolgozói A hatvani Cukorgyár ez évben a tervezettnél négy nappal később, szeptember 30-án kezdett hozzá a répa feldolgozásához. Ezért október első napjaiban nagy adósságba kerültünk. Különböző okok miatt a fedolgozás eleinte vontatottan ment. Október 13-án már 22 vagon cukoradósságunk Tolt. Amikor megkaptuk a negyedévi terv havi keretszámait, akkor láttuk, hogy nincsen benne könnyítés, vagy módosítás. Érezni lehetett a sorokból a terv törvény, a tervet teljesíteni — kötelesség. Ennek elősegítése végett értekezletet hívtunk egybe. Az igazgató elvtárs ismertette a tervet, az eddigi hibákat és fokozott, jobb munkára hívta fel a dolgozók figyelmét. Megszülettek az intézkedések a termelést gátló akadályok megszüntetésére. Az értekezlet résztvevői meggyőződtek arról, hogy igenis lehet teljesíteni a tervet. A múlt is azt bizonyítja, hogy a dolgozók akarása, a párt segítségével nagyobb feladatot is megoldott. A 13-a óta eltelt napok javuló munkáról tettek tanulságot. Naponként emelkedik a termelés grafikonja, mely biztos mutatója a jobb munkának. Adósságunk állandóan csökken. Most már ez csak 12 vagon. Az elkövetkezendő napok kézzelfoghatóan bizonyítják majd be számunkra, hogy a tervet tudjuk teljesíteni. Balázsfalvi Ferenc, statisztikus. Erősítsék a választások a szakszervezeti szervek tömegkapcsolatát A SZOT elnöksége ez év közepén határozatot hozott a szakszervezeti szervek újra választására, (az Építők, Fa- és Építőanyagipari szakszervezetek kivételével). Megyénkben több mint 6000 funkcionáriust választanak meg a dolgozók. A választás alapos előkészítése nagy feladatok elé állítja a szakszervezeti szerveket, funkcionáriusokat. Különös gondot igényel a beszámolók elkészítése. A dolgozók elvárják, hogy a beszámolókban bátran feltárják a két év alatt végzett munka eredményét és őszinte önbírálattal mutassák meg a még meglévő hibákat. A jól előkészített beszámolót a dolgozók helyesléssel fogadják és megvitatásánál segítséget adnak a hibák megszüntetéséhez. Helyesen értékelték például a dolgozók a szakszervezeti bizalmiak beszámolóját a hatvani cukorgyárban. Itt a bizalmiak elmondták a dolgozóknak, hogy mit tettek ez- idáig, s mit akarnak tenni a jövőben a dolgozók érdekében. Ahhoz, hogy a szakszervezeti bizalmiak így tudjanak számot adni munkájukról, arra van szükség, hogy a szak- szervezet felsőbb szervei is megfelelő segítséget adjanak a bizalmiaknak. Sok segítséget adnak és adhatnak ehhez a munkához a pártszervezetek is. Több üzemben — mint például a hatvani Cukorgyárban — az elmúlt évek alatt a pártcsöportbizal- miak, a népnevelők rendszeresen figyelemmel kísérték a szakszervezeti funkcionáriusok munkáját, segítették és ha szükséges volt, bírálták munkájukat, most a választások ideje alatt is. A pártszervezet úgy is segítette az üzemi bizottság munkáját, hogy a kommunisták figyelmét ráirányította a szakszervezeti szervek választásával kapcsolatos tennivalókra A választások idején még hathatósabb segítséget várnak a szakszervezeti szervek a káderek kiválasztásában, a színvonalas beszámoló elkészítésében, a kritika és önkritika szellemének kialakításában. Gondot igényel a dolgozók részéről az, hogy kibe helyezik bizalmukat, kire bízzák továbbra is kisebb-nagyobb problémáik elintézését. S hogy a dolgozók milyen emberre bízzák az ügyeik elintézését, az a szakszervezeti választások során dől el. A tagságon múlik, hogy a leg- méltóbbakra, a leghozzáértőbbekre adják-e a szavazatukat. Ehhez a szakszervezeti demokrácia biztosítja a jogot. A megbízatás nem rövid időre szól. Nem magánügy az üzemen belül a szakszervezet munkája, a munkaverseny, fejlődik-e a technika tovább, képezik-e a dolgozók magukat, nem mindegy a dolgozóknak, hogy a funkcionáriusok hogyan foglalkoznak a termelési problémákkal, hogy elősegítik-e a termeléshez szükséges munkafeltételek biztosítását, vagy sem. Több helyen jogosan bírálták a dolgozók a szakszervezeti vezetőket, mert szervezik ugyan a munkaversenyt, de elhanyagolják a vállalások teljesítésének értékelését és nyilvánosságra hozását. Még inkább jogos az a bírálat, melyet a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt választó taggyűlésén elmondott Rácz elv- társ. Bírálta, hogy ott még a versenyszervezésig sem jutott el az üzemi bizottság. Elhanyagolták a versenyszervezést, úgy gondolták, hogy annak csak a fizikai dolgozók között van hatása. Pedig az osztályok nagyon sokat segíthetnek a vállalások feltételeinek megteremtésében. Még határozottabban kellett volna fellépni az ellen a kritikátlanság ellen, amely a beszámolót jellemezte. A felszólalások rámutattak, hogy az osztályok munkájában ige» sok a fogyatékosság, s ezt a szakszervezeti bizottság nem értékelte. A trösztbizottsági ülésen az aknák ÜB elnökei beszámoltak arról, hogy a Trösztnél az újítások kezelése bürokratikus, a dolgozók által beadott újításokra semmitmondó válaszokat adnak. Sok tennivaló van még a fegyelem javításában, a nyolc óra megfelelő kihasználásába*. A beszámolónak nem szabad lett volna ezeket a hibákat figyelmen kívül hagyni. A nyílt őszinte bírálat közelebb hozza a tagságot a vezetőkhöz, neveli az embereket, fejlesz« ítélőképességeiket, bevonja őket a munka irányításába. Ezekben á napokban nagy lehetőségeink vannak arra, hogy a szakszervezeti tagsággal még alaposabban megismertessük a tagság jogait é* kötelezettségeit. Tapasztalható, hogy ezekkel a jogokkal nem mindenütt él megfelelőé* a szakszervezeti tagság. Több helyen végighallgatják a vezetőség beszámolóját, de ner* vitáznak, nem bírálják, sőt még a jelölteket sem vizsgálják, vájjon alkalmas lesz-e azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amely a szak- szervezetre hárul. Pedig szükséges a megjegyzés a dolgozók részéről, mert a szakszere vezeti munka nem kifogástalan egyetlen üzemben, vagy hivtalban sem. Az sem érdektelen, hogyan vélekednek a leendő bizalmiról, műhelybizottsági, vagy ÜB tagról közvetlen munkatársai, hiszea mindig akadnak a taggyűlése* olyanok, akik alig ismerik a jelöltet, mert más munkaköre ben az üzem, a műhely távolabbi részén dolgozik. De ha meghallják róla a többiek véleményét, ők is képet alkothatnak jelleméről. Ahhoz, hogy a megválasztott szakszervezeti funkcionáriusok jól végezzék el továbbra is a feladataikat, a jó tanács, az alapos bírálat mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a további segítségadást sem. Még a legtalpraesett^bh, a legáldozatkészebb eiffber sem tud azokkal a feladatokkal megbirkózni, amelyek a szakszervezetek előtt állnak, ha nem kapja meg a tagság állandó segítését, támogatását. Ezért helyes az a módszer — amely néhány üzemnél tapasztalható, — hogy a megválasztott szakszervezeti funkcionáriusokat a választás után azonnal összehívják s tájékoztatják őket munkájukról, feladatukról. Ez elősegíti, hogy a szakszervezeti szervek a választások mellett a rájuk háruló termelési feladatok is sikeresen megvalósulnak. Furuez János, SZMT elnök A nagy bemutató szereplői: Prépost: Perczel József Holdován: Károlyi József Sári: Bőd Teréz János, kolduló barát: Gonda György Tétény: Szabó Imre Balogh Miklós: Forgács Tibor
