Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-20 / 82. szám

2 NÉPÚJSÁG 1935. október 2®. Csütörtök, PÁRTÉLET * Miért marad le az atkári gépállomás?-- Nem dolgosnak a népnevelők, hiányzik a politikai munka A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG Heves megyei elnökségének tagszervezési felhívása Az atkári gépállomás a ta­vaszi munkák során a megye gépállomásai között az első volt. A cséplés folyamán az eredmé­nyek tovább növekedtek, s a má­sodik negyedévben elnyerte az élüzem címet is. Ezek után azt várná az ember, hogy az őszi munkák végzésében is az első, vagy legalább is az elsők között foglal helyet. De nem így van. A megyei versenyhíradókon leg­alul, az utolsó helyen van feltün­tetve, azaz megyénk gépállomá­sai közül pz atkári gépállomás az, amely eddig a legkevesebbet tett a jövő évi kenyerünk bizto­sításáért. Őszi tervét az esedékes 75—80 százalék helyett mind­össze csak 33 százalékban telje­sítette. Mi az oka a lemaradásnak? Miért kullog hátul az élüzem címmel kitüntetett gépállomás? — ezt kérdeztem Kormos István üzemi párttitkártól és az éppen ott tartózkodó Srarnkó László elvtárstól, a járási pártbizottság gépállomásokért felelős titkárá­tól. A technikai feltétel biztosítva van ahhoz, hogy a traktorosok dogozhassanak, — mondja Kor­mos elvtárs. De van egy sor ob­jektív nehézség, ami gátolja munkánkat. Ilyen például az elhú­zódó ősz, a késői betakarítás. Az is hátráltat, hogy körzetünk je­lentős része szőlővidék és a ter­melők a szüretet tartják most a legfontosabb munkának. Márci­us 1-től nincs a gépállomásnak főagronómusa, —. mondja Srarn- kó elvtárs és közel három hó­napja nincs műszaki vezető sem, mert a főmérnök bevonult kato­nának. Újból Kormos elvtárs ve­szi át a szót. Gátolja a munkát az is, hogy isznak a traktorosok. Nem végzik el a kötelező I. és II. sz. karbantartást. A kihelye­zett agronómusok sem segítik, ellenőrzik eléggé a traktorosokat. És mit tett a pártszervezet a hibák megszüntetése érdeké­ben? Hát... tartottunk vezetősé­gi ülést, taggyűlést. Egyszóval nem sokat. A hibák tényleg ko­molyak. A lemaradás oka —- bár azt nagymértékben elősegítették, — mégsem csak az, amit felso­rolnak, hanem az, hogy bár ezek nem újkefétűek, kijavításukra nemcsak hogy nem tett a párt- szervezet semmit, de nem is tö­rekedett. Nézzük csak sorjában a hibákat. Kétségtelen, az ősz el­húzódott és emiatt a betakarítás is későbben indúlt meg. De az ősz későbben köszöntött be me­gyénk többi gépállomásaihoz is, s azok mégis jóval előbbre van­nak őszi tervük teljesítésében. Igaz, az atkári gépállomás kör­zetében sok a szőlő, a szüreti munka. De például az egri gép­állomás körzetében sem sokkal kevesebb. Arra hivatkoznak a gépállomá­son, hogy nem volt terület szán­tani. Ez sem állja meg a helyét. Lakatos Gyula elvtárs traktorve­zető évi tervét már befejezte. Őszi tervét pedig már 130 száza­lékban tejesítette. Megkérdeztük tőle, hogyan tudta elérni ezt a nagyszerű eredményt, hogyan „szerzett'1 földet, hogy szánthas­son? Nem egy helyen, nem is termelőszövetkezetben szántott — mondja Lakatos elvtárs. De van mindig szántaniValóm, mert a termelőszövetkezetek elnökeivel együtt beszélem meg nemcsak a szántás rendjét, hanem a betaka­rítás tervét is. És ha kell, vitat­kozók, sürgetem a betakarítást. Persze azt sem várom meg, hogy a föld asztaltisztára le legyen ta­karítva. Mert ha a kúpok rajta is vannak, vagy csak két oldalán van levágva a szár, már meg­kezdem a szántást. A másik hiba, hogy isznak a traktorosok. De a pártszervezet ezt is csak tudomásul veszi. Po­litikai felvilágosító munkát azon­ban nem folytat. Szabó Pál trak­torvezető, aki párttag is, ittas állapotban úgy vezette traktor­ját, hogy a dűlő végén eltört az eke kereke. Másfél napig állt, míg a hibát kijavították és utána dolgozott tovább, mintha mi sem történt volna. A pártszervezet nemcsak hogy felelősségre nem vonta, de még csak nem is be­szélget vele. Ugyancsak tétlenül tűri a pártszervezet azt iS, hogy egyik-másik kihelyezett agronö- mus, mint pédául Szabó Tivadar Adácson, ahelyett, hogy sürget­né a betakarítást, szervezné a szántani, vetnivalót, a tanácsnál, vagy a termelőszövetkezetek iro­dájában üldögél. Döntő hiba tehát, amit ugyan nem mondtak el az elv­társak, de a fentiekből következ­tetni lehet, hogy hiányzik a párt­szervezet politikai munkája. Hi­ányzik a fevilágosító, nevelő, mozgósító szó. A békekölcsön­jegyzés alatt történt, hogy az egyik vezetőségi ülésen, ahol a fiatalok közötti agitációról volt szó, Pléh József elvtárs, vezető­ségi tag úgy vélekedett, hogy aki a 15. évet betöltötte, azt már nem kell agitálni, úgyis tudja, mire kell a békekölcsön. Bár ez­zel a megnyilvánulással nem ér­tett egyett a pártszervezet ve­zetősége, mégis ez jellemző a pái'tszerVezet agitációs' munká­jára.: „Nem kell a traktorosokat agitálni, hiszen a saját zsebükön keresztül érzik munkájuk ered­ményeit1'. Természetes, hogy ez a nézet nagyon káros. Rövid időn belül fel kell számolni ezt a han­gulatot, elsősorban úgy, hogy a népnevelő gárdát jobban foglal­koztassa a pártszervezet. A nép­nevelőknek többet kell beszélget­ni a dolgozóknak arról, hbgy hogyan javíthatnák meg munká­jukat, hogy Lakatos Gyula és a többiek milyen módszerekkel ér­nek el szép eredményeket. Nagy szükség volna erre. Hadi András traktoros nemcsak nem tudja, hogy Lakatos Gyula milyen módszerekkel dolgozik, de ered­ményét nem is hiszi el. Mert, mint mondja, ő is szánt éjjel­nappal, mégsem tud olyan ered­ményt elérni. Nem hiszi el, mert a pártszervezet, a népnevelők nem magyarázzák meg Hadi elv­társnak és a többieknek, hogy Lakatos elvtársék nem 12, iianem hat óránként váltanak és így mindig pihenten, frissen ülnek a traktoron, hogy mindig lelkiis­meretesen végzik *1 a gépápo­lást, hogy a területet megbeszél­ve a termelőszövetkezetekkel, már előre biztosítják és így fo­lyamatosan tudnak dolgozni. — Fontos feladata a pártszervezet­nek, hogy ismét állítsa munkába a népnevelőket, hisz a békeköl­csönjegyzésben 25 népnevelő dol­gozott jó eredménnyel, s ezek nagyrésze most nem végez nép­nevelőmunkát. Az atkári gépállomás lemara­dásáért felelősség terheli a me­gyei mezőgazdasági igazgatóság gépcsoportját is. Hisz a gépállo­más vezetői, de a járási pártbi­zottság is többször szólt, s kérte a főagronómus beállítását. De csak ígéretet kaptak. Szeptem­ber közepén Árendás elvtárs olyan segítséget Ígért, hogy a megyei főagronómus legalább he­tenként két-három napot Atkáron tölt. Nem sokkal utána Kellner Emil megyei főagronómus ki is ment egy napra, rendbehozta a műszaki vezető Pannónia mo­torját — aki most katona — és utána két hétig nem is látták Megyénk MNDSZ szerveze­tei gondosan készülnek a kö­zelgő télre. A városokban és falvakban egyaránt gazdag terveket dolgoztak ki, hogy minél hasznosabban töltsék el a hosszú estéket. A megyé­ben 570 helyen rendeznek ol­vasóköröket, gazdaaszony-kö- röket és különböző irodalmi és ismeretterjesztő előadásolcat. Különösen nagy az érdeklődés a ' gazdaasszony-körök iránt, ahol a szabás-varrás, sütés- íőzés mesterségeit tanulják meg a résztvevők. Ilyen gaz­daasszonykört 100 MNDSZ szervezetben indítanak a kö­zel jövőben. Számos helyen „Szülök akadémiája“ címmel indítanak előadássorozatot, ahol a gyermeknevelésről hallhatnak majd a látogatók. Mintegy 80 helyen vándorol­vasókört indítanak, azonkívül Atkáron. Természetesen az ilyen segítséggel nem sokra mennek gépállomásaink. Bár nagyok a hibák, de nem kijavíthatatlanok s elsősor­ban a gépállomás pártszervezete, kommunistái tudnak segíteni. Mit kell tenni a gépállomás pártszer­vezetének a hibák kijavításáért? Legfontosabb, hogy minden kom­munista legyen most népnevelő. Felvilágosító, meggyőző szóval kell megértetni minden trakto­rossal, a gépállomás minden dol­gozójával, hogy sok-sok család jövő évi kenyere függ gyors, le­leményes munkájuktól. —• hogy nemcsak a szántás minőségéért felelősek, hanem a termelőszö­vetkezetekért, a termelőszövet­kezetek eredményeiért is. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a traktoro­soknak, de a pártszervezetnek is sokkal szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a termelőszövetkeze­tekkel. Nyújtson a gépállomás nagyobb segítséget a termelőszö­vetkezeteknek a betakarítás mun­kájához is. A pártszervezet, a kommunisták keressék, kutassák, hoavan, milyen úton-módon le­hetne meggyorsítani a szántást- vetést, a környezetükben. Csopor­tosítsák úgy a gépeket, a terme­lőszövetkezetekkel közösen meg­beszélve, hogy minden gép, az üzemeltetők kivételével, a beta­karítást, vetőszántást, a vetést végezze. Sárközi Miklós Az MNDSZ szervezetek a termelőszövetkezetekben a tájjellegnek megfelelő növé­nyek termeléséről tartanak szakelőadásokat. A felnémeti Petőfi Tsz-ben, a kerekha­raszti Alkotmány Tsz-ben például kertészeti szakkör in­dul. A hatvani Dózsa, a nagy- rédei Munka Tsz-ben a ba­romfitenyésztésről tartanak előadásokat az asszonyoknak. Az MNDSZ szervezetek ok­tatásai iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. Eddig csaknem tízezren jelentették be, hogy részt vesznek a szak­körök és az olvasókörök mun­kájában. Karácsondon például 50 asszony jelentkezett a kö­zel jövőben meginduló gazda­asszonykörbe. Hatvanban csaknem százan jelentették be részvételüket a szakkörök munkájába. 10 helyen szépirodalmi anké- tokat is rendeznek. Készülnek a télre az MNDSZ szervezetek is fi politikai iskolák hallgatóinak első tananyagárúi Néhány hete jelent meg a politikai iskolák első témá­jának hallgatói tananyaga: Hogyan éltek és harcoltak a magyar dolgozók a felszaba­dulás előtt.“ A következő pártoktatási évben ezt a tan­anyagot többségükben olyan elvtársak tanulmányozzák, akik eddig még nem vettek részt szervezett pártoktatás­ban. A tananyag segítséget ad abban, hogy a hallgatók job­ban megismerjék a magyar dolgozók életét és harcait az első világháború kitörésétől hazánk felszabadulásáig. A tananyagnak két fő része van. Az első főrész a magyar Tanácsköztársaság létrejötté­nek előzményeiveb a Tanács- köztársaság intézkedéseivel és harcaival, valamint hibáival, s tanulságaival foglalkozik. A második főrész képet ad ar­ról a harcról, amelyet a ma­gyar dolgozó nép folytatott 25 éven át a Horthy-fasizmus ellen. A tananyag világos képet ad a magyar tőkés és földbir­tokos uralkodó osztályok vele­jéig reakciós népellenes poli­tikájáról. A magyar uralkodó osztályok az egyre nagyobb haszon elérése érdekében kí­méletlenül kizsákmányolták a magyar dolgozókat, s árúba bocsátották hazánk nemzeti függetlenségét. A második vi­lágháború idején pedig a hit­leri fasizmus oldalán szaka­dék szélére sodorták a2 orszá­got. A magyar uralkodó osztá­lyok legbiztosabb támasza a 25 évig tartó ellenforradalmi rendszer uralma alatt az egy­házi reakció volt. A kleriká­lis reakció szentesítette, s mindenben támogatta a horthy-fasizmus népellenes politikáját. A tananyag világosan meg­mutatja a magyar szociálde­mokrata párt vezetőinek az uralkodó osztályokat támoga­tó népellenes tevékenységét mind a Tanácsköztársaság ide­jén, mind pedig az ellenfor­radalmi Horthy-rendszer évei­ben. Megmutatja a tananyag a magyar dolgozó tömegek em­bertelen helyzetét, valamint azt a harcot, amit a munká­sok és parasztok a fasiszta Horthy-rendszer ellen vívtak. Elénk vetíti a tananyag a ma­gyar kommunista mozgalom áldozatos, küzdelmekkel teli történetét is, azét a mozgalo­mét, amely a felszabadulás előtti évtizedekben is irányí­tó szerepet vitt a tömegek harcában. Mindez a tananyagban na­gyon érdekesen, s színesen van megírva Körülbelül 25— 26 oldalon képek és grafiko­nok teszik szemléltetővé azo­kat a kérdéseket, amelyeket a tananyag tárgyaL Tele van a tananyag korabeli dokumen­tumokkal, irodalmi szemelvé­nyekkel, szépirodalmi részek­kel. A képek, grafikonok, és dokumentumok, melyek érzé­kelhetővé teszik a magyar dolgozók helyzetét, s áldoza­tos küzdelmét a felszabadulás előtti évtizedekben, nagy se­gítséget adnak a tananyag el­sajátításához, mélyebb megér­téséhez. Igen megkapó s meggyőző például az a rész, amelyet a tananyag idéz a nagy magyar írótól, Móricz Zsigmondtól a Tanácsköztársaság idején írt egyik irodalmi riportjából. Ez a riport mintegy hitvallás a Magyar Tanácsköztársaság mellett: „Magyarországon nemcsak hogy nem hal éhen senki, — írja Móricz Zsig- mond, — hanem most kezdő­dik az az igazi, boldog emberi élet.“ „Mintha leakasztják a függönyt az ablakról, a nyári sötét szobában, s egyszerre beomlik a gazdag napfény: a proletár szemekből úgy lobog ma a szív bősége, az értelem fénye. Jó és szép világ. Leg­szebb minden világok között: emberi világ!“ Vagy például a nagy proletárköltő, József At­tila verseiből idéz a tananyag élénk, s szemléltető részeket a magyar dolgozók helyzeté­nek jellemzésére, a Horthy- rendszer negyedszázados ural­ma alatt. Idézi a tananyag Jó­zsef Attila „Lebukott“ című versének egy részletét, amely a népért harcoló, letartóztatott kommunisták szenvedéseit mutatja be a Horthy-rendszer idején. Ez csak néhány kiragadott példa a tananyag rendkívül gazdag szemléltető anyagából. A politikai iskolák első té­májának hallgatói tananyaga tehát igen tartalmas, rendkí­vül színes, szemléltető tan­anyag. Olvasásával, s tanul­mányozásával a politikai is­kolák hallgatói, amellett, hogy megismerkednek a magyar dolgozók felszabadulás előtti helyzetével, s harcaival, a Kommunisták Magyarországi Pártjának áldozatos küzdel­meivel, hatalmas ösztönzést kapnak arra is, hogy lelke­sebben, jobb munkával har­coljanak pártunk mai célki­tűzéseinek megvalósításáért, a szocializmus győzelméért. A Magyar-Szovjet Társaság Heves megyei Elnöksége több alapszervezet kérésére októ­ber 24-től december 15-ig üze­mi, városi, községi és szocia­lista szektorokban lévő alap- szervezetek között tagszerve­zési versenyt indít. A tagszer­vezési verseny célja, hogy elő­segítse a párt és a kormány előtt álló feladatok végrehaj­tását, az MSZT célkitűzéseit nek megvalósítását, a magyar szovjet barátság elmélyítését. A tagszervezési verseny ide­je alatt alapszervezeteink el­sősorban a propaganda mun­ka megjavításával érjék el, hogy minél több dolgozó lép­jen be a Magyar-Szovjet Tár­saság tagjai sorába. Városi alapszervezeteink tartsanak minél több előadást a „Békepolitika és tömbpoli­tika“, valamint „Az atom szerepe a háború és béke kérdésében“ című anyagok alapján. A termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon alap­szervezeteink tartsanak elő­adást a „Családtagok a kol­hozban“, a „Téli munka a kolhozban”, és a „Milyen a kolhozok és a gépállomások kapcsolata“ című anyagok alapján. Községi alapszerve­zeteink a szovjet parasztok életéről és a kolhozok jöve­delmezőségéről beszéljenek, rendezzenek vidám hétvégi napokat, vagy vidám vasár­napokat. A tagszervezési verseny ide­jére esik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulója, a „Szovjet Ukrajna Hete“ és az évvégi MSZT be­számoló taggyűlések. Alap­szervezeteink törekedjenek ar­ra, hogy az említett három időpontban minél tevékenyebb munkát fejtsenek ki, s minél nagyobb tömegeket mozgósít­sanak. Fokozottabban foglal­kozzanak a jól bevált szovjet módszerek ismertetésével és terjesztésével. Alapszervezeteink ezt a fo­kozottabb tevékenységet hasz­nálják fel arra, hogy csopor­tos belépésekkel, rendezvé­nyeken az egyéni agitáció nyo­mán minél többen váljanak az MSZT tagjaivá. A tagszervezési versenybe« legjobb eredményt elért alap­szervezeteket a »következőkép­pen j utalmazzuk : Üzemi alapszervezetek között: I. díj: ezüst serleg, II. díj: versenyzászló, III. díj: egj­hanglemez sorozat. Szocialista szektorok között: I. díj: lemezjátszós rádió, II. díj: 10 kötetből álló könyv­tár, III. díj: Szovjet mezőgaz­dasági szakkönyv. Községi és városi alapszerve­zetek között: I. díj: rádió, II. díj: 10 kö­tetes könyvtár, III. díj: egy diavetítő. Az aktívák oklevéllel, köny­vekkel és az Uj világ egy ne­gyedéves előfizetésével lesz­nek jutalmazva. Az értékelés 1956. januárjá­ban történik a következő szempontok alapján: 1. A lakosság, illetve a dol­gozókhoz viszonyítva hol szer­vezték a legtöbb MSZT tagot. 2. Az Októberi Szocialista Forradalom megünneplése (városokban a Kalinyin-év- forduló) és az „Ukrán Hét“ sikere. 3. Hol érték el a legjobb eredményt a szovjet módsze­rek terjesztése és ismertetése terén. 4. Hol szervezték legjobba» az évvégi beszámoló taggyűlé­seket. 5. Ismeretterjesztő előadá­sok száma és az azokon való részvétel. 6. Feladatok elvégzésére höl mozgósítottak több aktívát. Az értékelő bizottság a já­rási elnökség tagjaiból és 2-3 alapszervi titkárból áll. A me­gyei értékelő bizottság össze­tétele hasonló. Meggyőződésünk, hogy a tagszervezési verseny ideje alatt alapszervezeteink és ak­tíváink mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több dolgozó lépjen be az MSZT tagjai sorába. Eredményes munkát és sok sikert kíván az MSZT. Heves megyei Elnöksége. Vigrfik sikerre a MEDOSZ alapszervezeti vezetőség választását A szakszervezetek üzemi választott szerve minden év­ben beszámol a tagságnak végzett munkájáról. Az alap­szervezetek vezetőségét, a bi­zalmiaktól az üzemi bizottsá­gokig évenkint, a megyei bi­zottságokat, valamint a köz­ponti vezetőség tagjait, pót­tagjait, a megyei és központi számvizsgáló tagjait és pót­tagjait pedig kétévenként újra választják. Októberben az er­dőgazdaságoknál, november­ben az állami tan- és kísér­leti gazdaságokban, a gépál­lomásoknál pedig december­ben választják újra a vezető­séget. A választásoknak az a cél­juk, hogy megerősítsék a MEDOSZ tömegbefolyását és tekintélyét a mező- és erdő- gazdasági dolgozók között. A taggyűléseken megtartott be­számolóknak elő kell segíteni a bírálat és önbírálat kiszé­lesedését, mozgósítani kell az évés versenyvállalások vég­rehajtására és a márciusi, jú­niusi határozatok megvalósí­tására. A dolgozók körébe« tudatosítani kell, hogy az élet- színvonal emelését csak a ter­melési tervek teljesítésével, a termelékenység növelésévé! lehet elérni. Most egyik leg­fontosabb feladat a november 7 tiszteletére indított verseny lendületének fokozása. A dolgozókról való gondos­kodást sem szabad elhanya­golni. A gazdasági vezetők a lehetőségeket kihasználva, igyekezzenek a dolgozók élet- és munkakörülményeit javí­tani. Törekedjenek arra is, hogy a szakszervezet új ta­gokkal erősödjön, amelynek módja az agitálás, a szakszer­vezeti tagság előnyeinek, jut­tatásainak, segélyeinek meg­ismertetése. Deli István, MEDOSZ megyei elnök Tanácstagi beszámolók Egerben Dr. Löblovics Imre: okt. 23-án, délelőtt 10 órakor, a volt Ciszter gimnáziumban, a VI. választókerü­let részére. Bóta Miklós: okt. 23-án, délelőtt 11 órakor, a Magasépítési Vállalat kultúrhelyiségében, Kossuth tér 4, a III. választókerület részére. Lovász Sándor: okt. 23-án, dél­előtt 10 órakor, a 3-as számú ált. iskola tantermében (Széchenyi u.), a IX. választókerület részére. Papp József: okt. 22-én, este 6 órakor, a 7-es pártkörzet helyisé­gében, a XI. választókerület ré­szére. Mészáros József: Okt. 23-án, dél­után 4 órakor, a Cifratéri iskola tantermében, a XTV. választóke­rület részére. Schwarcz Dezső: Okt. 22-én, este 7 órakor, a Cifratéri iskolában, a XVI. választókerület részére. Huszti László: Okt. 22-én, e«$e 6 órakor, a 2-es pártkörzet helyiáé- gében, a XXI. választókerület ré­szére. Szabó József: Okt. 22-én, 7 óra­kor, a Gyógyfürdő előcsarnoká­ban, a XII. választókerület ré­szére. Hartman István: Okt. 22-én, es­te 6 órakor, a 4-es pártkörzet gazdakör helyiségében, a XXV-ös választókerület részére. Szunyi Jánosné: Okt. 22-én este 6 órakor, a 4-es pártkörzet helyi­ségében, a XXVII. választókerület részére. Hevesi Sándor: Okt. 22-én este 6 órakor, a Sztálin úti iskolában, a XXVI. választókerület részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom