Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-04 / 71. szám
1955. szeptember 4, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Hét esztendő a hösntóiMessuth TSZ-ben Hét esztendő nem nagy idő, a gyermek, aki 1949-ben látta ineg a napvilágot, ma még csak az ábécé betűivel ismerkedik. Mégis nagy dolgok történtek ennyi idő alatt. Emberek élete, tajak képe változott meg. Azóta izmos fákká növekedtek a szövetkezeti gazdálkodás akkor még gyenge hajtásai. esztendő óta minden nyáron, amikor betakarítják egy évi munka gyümölcsét^ számolni kezdenek a dolgozó parasztok. Összehasonlítják termésüket, jövedelmüket a szövetkezetével, és töprengenek, mert sokat ígér az új, de olyan megszokott a regi. Nehéz a döntés, de meg lehet könnyíteni, ha a tsz-tagok beszélgetnek velük az eredményekről. Van miről beszélni, van mivel dicsekedni. + BETAKARÍTOTTÁK a termést a községben, készülődtek a vetésre. A falu csöndes-életét új esemény zavarta fel. Híre járt, hogy Vas András, Kalócz- kai József, Bartus Dávid — összesen tizennyolcán, volt uradalmi cselédek és kubikosok termelőcsoportot szerveznek. így alakult meg Komlón az első tszcs, I. típus szerint, Üj Élet néven. Kétszáznyolcvan hold föld és egy pár ló, ez volt minden vagyonuk. Vetőmagot is az államtól kaptak kölcsön. Az első évben még mindenki a maga földjén gazdálkodott, de volt két nagy táblájuk. ahol közösen dolgoztak, s annak jövedelméből a végzett munka arányában részesültek. Tizenhét forint jutott egy munkaegységre. Már az első esztendő tapasztalata megmutatta, mennyivel érdemesebb így gazdálkodni. Át is tértek 1950 decemberében a III. típusra, megváltoztatták a csoport nevét is Kossuth Termelőszövetkezetre. Az első év végén visszaadták a vetőmagkölcsönt, sőt már tartalékoltak is a következő évre. Állatokat kezdtek vásárolni részben saját erőből, részben állami segítséggel. Állatállományuk így fejlődött: 1949 1950 1951 1952 1953 1954 Có, csikó 1 i 5 26 42 38 37 Teáén — 10 20 26 17* 22 Növendékmarha — 14 29 52 46 27 Tenyészkoca — 20 20 41 40 40 Süldő — 20 232 142 205 Juh, bárány — 150 460 662 526 553 Baromfi — — 602 393 667 972 • 1953-ban a szarvasmarháknál a hangos egyed eket kiselejtezték, a megmaradó jószágokból törzstenyészetet létesítettek. A rohamosan növekvő jószágállományhoz megfelelő épületekre volt szükség. 1951- ben egy 500 férőhelyes juh- hodályt, egy 50 férőhelyes fiaz- tatót, egy hatszakaszos dohánypajtát, egy 20 férőhelyes lóistállót építettek. A takarmánybiztosítás érdekében 100 köbméteres betonsiló készült. A pénzt az államtól kapták, de a munkát saját erőből vég02ték 1952- NEHÉZ esztendő volt. A késő tavaszi fagy és az aszály tönkretette a termés egy részét, mégis talán ez az esztendő mutatta meg legjobban a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az egyénileg dolgozó paraszt egy-egy ilyen nehéz esztendő után a legkisebb beruházásokra sem gondolhat, évekre visszaveti gazdasága fejlődését. A szövetkezetben amellett, hogy a tagok mindennapi szükségletét biztosították. újabb építkezésihez fogtak. Megkezdték egy 60 vago- nos magtár építését, s emellett az évi jövedelemből 116 110 forintot tettek üzemi és tartalék- alapba, hogy a gazdálkodás zavartalanságát a következő esztendőben is biztosítsák. 1953- ban megint érte elemi kár a szövetkezetét, de ezt is kiheverték. Vagyonuk tovább gya rapodott. Egy 50 férőhelyes, korszerű tehénistállót, egy 100 férőhelyes hizlaldát és két öt- vagonos kukoricagórét építettek fel. A szövetkezet vagyona így gyarapodott: Osszvaqyon Ebből tehermentes tiszta vagyon 1950. 245 600 22 893 1951. 850 957 329 557 1952. 1 542 716 513 913 1953. 2 187 927 486 169 1954. 2 242 127 697 925 1953-ban már szociális és kulturális alapot is teremtettek, erre a célra 33 993 forintot tartalékoltak. A szövetkezet vagyonával együtt nőtt a tagok jóléte is. így azután 1953- ban, amikor Nagy Imre beszéde után lábrakaptak a szövetkezeti gazdálkodás ellenségei, a kömlői Kossuth TSZ tagjainak egységén megtört a mesterkedésük. A tsz kommunistái Szabó János párttitkár elvtárssal, az elért eredmények ismertetésével verték vissza a szövetkezet felbomlasztására irányuló kísérleteket. Heten léptek ki, de látva a közös gazdálkodás erejét, a kívülállók nagyobb bizalommal fordultak feléjük, a tsz tovább erősödött, fejlődött. ÉVRŐL ÉVRE új embereket vonzottak az eredmények. Az első esztendő végére megháromszorozódott a tagság létszáma. 1951-ben pedig már 124-en dolgoztak a tsz 875 hold földjén. Ma 134 tagja van a szövet' kezeinek, és 1200 hold földje. Az új belépők között olyan is van, mint Deák Béláné, aki 1953-ban kilépett, de az elmúlt két esztendő alatt úgy találta, mégiscsak érdemesebb közösen dolgozni. Kevés egyénileg dolgozó paraszt jövedelme vetekedhet a tsz-tagokéval. Ebben az évben csak előlegként tíz forint készpénzt, hat kilogramm búzát és egy kilogramm árpát osztottak munkaegységenként. Papp János tehenész Kovács József juhász 35 mázsányi gabonát vittek haza az elmúlt napokban. És emellett tovább gyarapodik a közös vagyon. Garázs épül a teherautónak, 200 férőhelyes süldőnevelő, 300 férőhelyes juhhodály és egy 100 férőhelyes csikónevelő-telep az egyre növekvő jószágállománynak. íme, a hét esztendő története számokban. Iffy fejlődött a komlói Kossuth TSZ, de ilyen eredmények tükrözik a megye többi községeiben is a szövetkezetek fejlődését. Ha elmondjuk a ma még egyénileg dolgozó parasztoknak ezeket az eredményeket, megkönnyíthetjük mindenütt a választást a régi és az új út között. Nagy István — Deák Rózsi Szombaton este nyílt meg a SZOT székház újjáalakított klubhelyisége A SZOT kultúrotthon alsó termeit újjáalakították és szombaton este átadták a dolgozóknak. Az újjáalakított, átrendezett klufchelyiségben sók szórakozás várja az érd éld ő- dőket. Különböző társasjátékok, hatezer könyv, folyóiratok, napilapok között válogathatnak. A klubhelyiségben állandóan érdekes műsoros esteket tartanak majd. Az első ilyen hétfőn este 6 órakor lesz, a sakkozás történetéről tartja Geibinger Sándor, a népművelési osztályvezető helyettese. A klubhelyiség hétköznap 4—9-ig, vasárnap pedig délelőtt 10—12-ig, délután 4—9-ig áll a dolgozók rendelkezésére. Olvasd, terjeszd a Népújságot ! Csikós Jánosné hevesi 26, Tóth Ferenc petőfibányal népnevelő 18 Népújság előfizetést gyűjtött. Tudod-e pa jtás, hogy... Lapunk augusztus 28-i számában közölt megfejtés a következő: 1. Alkotmány ünnepe, 2. Timur és csapata. 3. Orient express, 4. Mezőgazdasági kiállítás, 5. Erkel Ferenc, 6. Nobel díj, 7. Etel-köz, 8. Röntgen, 9. Gép, 10. Iránytű, 11. Algebra. Rejtvényeket több pajtás fejtette meg helyesen. Könyvjutalomban részesül: Czikora Éva Hatvan, Cseh Zoltán Eger, Fejes Júlianna Eger, Koncz Béla Gyöngyös, Fábián Márton Gyöngyös. Mostani rejtvényünket, ha összeolvassátok, egy nagy magyar író nevét kapjátok meg. A rejtvény minden egyes pontja egy irodalmi alakról szól, aki szeret olvasni, biztosan köny- nyen megfejti. Rejtvény a következő: 1. Hires magyar elbeszélő. 2. Shakespeare dráma hőse 3. Puskin költeménye, amiből filmet és mesét is írtak 4. Kossuth-dijas író, Petőfiről szóló művét biztos Jól ismeritek. 5. Regényében szerepel Rosl- nante a ló. 6. Mai magyar költő, verseit minden gyermek kedveli. 7. Vörösmarty híres eposza 8. Verne egyik hőse, regényének Is címe. 9. Hős szovjet fiatalokról szóló könyv, amelyből operát is írtak. 10. Eger dolqozói büszkék erre az íróra. 11. Egyik legkedvesebb Ifjúsági regényünk (rója 12. Görög monda hőse 13. Csehszlovák írónő, akinek egy Pe.lkóról szóló meséskőnyve az elmúlt hónapokban Jelent meg. 14. Ifjúsági író, egy eltévedt tengerész kalandjairól Irt, aki egy lakatlan szigeten élt. Tankönyvkötés 24 óra alatt a legszebb kivitelben KUN ZOLTÁN könyvkötészetében, Eqer, Alkotmány u. 7. Tel.:16-30. távirat Népújság szerkesztősége, Eger. Jelentjük, hogy Nagyfüged község augusztus 31-én 1955. évi kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségének eleget tett, szabadértékesítési tervét 125 százalékra teljesítette. Nagyfüged, községi tanács VB CIKKÜNK NYOMÁN Szecskő Tamás gyöngyösi levelezőnk cikkben hívta fel figyelmünket arra, hogy Gyöngyösön két régi értékes tiszafa megy veszendőbe. A gyöngyösi Városgazdálkodási Vállalat cikkünkre válaszolva közli, hogy intézkedtek a tiszafák védelméről. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Szeptember 4 — 5: Rómeó és Júlia (szovjet), Szeptember 5 — 7: Hirosima gyermekei (Japán). Matiné de. 11-kor 4-én: Eső után napsütés (csehszlovák). EGRI DÓZSA: Szeptember 4: Hirosima gyermekei (japán). Szeptember 5—7: Scott kapitány (angol). Matiné de. 11-kor 4-én: Ütközet békében (magyar). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szeptember 5 — 7: Nyári valcer (osztrák). De. Matiné: Este 6-kor háború után (szovjet). GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szeptember 4 — 7: Tengerparti találkozás (német). Matiné de. 11-kor: Maximka (szovjet). HATVAN: Szeptember 5—7: Gyárvár (csehszlovák). Matiné de. Örs a hegyekben (szovjet). FÜZESABONY: Szeptember 4 — 5: Hajnal a Nyémán felett (szovjet). Megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szombaton délután 3 órakor ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuját az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállítás megnyitása jelentős eseménye mezőgazdaságunk életének. A legfőbb, amit a kiállítás élő valóságában megmutat: szocialista gazdaság gaink fejlődése, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósulása állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. A kiállítást már az első nap hatalmas tömeg tekintette meg. Szarvasmarkatenyésztési bemutató napot tartottak Kerecsenden Augusztus 28-án az Egri Járási Tanács a termelési és a legeltetési bizottság, valamint a tanács segítségével szarvas- marhatenyésztésj bemutató na- pot tartott Kerecsenden, az élenjáró állattenyésztők részvételével. Délután egy órakor a legeltetési és termelési bizottság tagjai, a járási és a megyei tanács kiküldöttei és a dolgozó parasztok megtekintették az apaállat istállót, ahol kifogástalan rendet és tisztaságot találtak. Papp Sándor megyei főállattenyésztő rövid előadást tartott az apaállattartás jelentőségéről és hasznáról. Délután három órakor a sportpályán, a község legjobb növendék üszőit és tehén- állományát vonultatták fel. A jól dolgozó parasztokból, s szakemberekből bíráló bizottságot alakítottak. A bizottság Póder Károly, Ujj István és Román Ferenc gazdáknak a növendék bikákért, Hundt Istvánná, Tamóczi János és Linier Antalnak a növendék üszőknél, Hundt Istvánná, Linter Ferenc és Kékesi Istvánnak a tehénért adott kitüntetést, oklevelet. A bemutatót nagy érdeklődés kísérte. A dolgozó parasztok nagy figyelemmel kísérték az állatokat, s találgatták, kik kapják a legjobb helyezéseket: A bemutató után Horváth Ferenc járási főállattenyésztő méltatta a község eredményeit, beszélt a szarvasmarha tenyésztés jelentőségéről, a Kerecsen d község előtt álló ezzel kapcsolatos feladatokról, majd kiosztotta az elismerő díszokleveleket. Â gyöngyösi járás a gabonabegyűjtési verseny élén Déli járásaink, a gyöngyösi, füzesabonyi, hatvani és hevesi járások augusztus 31-re befejezték a cséplést. Súlyos azonban a lemaradás az egri és a pátervásári járásokban, ahol még a hordást sem fejezték be teljesen. E két járásban most az a feladat, hogy minden erőt összpontosítsanak a hordás és a cséplés befejezésére, azokban a járásokban pedig, ahol befejezték ezt a munkát, a begyűjtési tervek teljesítését kell szorgalmazni, s az őszi mezőgazdasági munkák megkezdését. A legutóbbi értékelés szerint a járások begyűjtési versenyében a következő sorrend alakult ki: 1. gyöngyösi 84.1; 2. füzesabo. nyi 82,2; 3. hatvani 81,5; 4. hevesi 80,2; 5. egri 61; 6. péter- vásári járás 56 százalékkal. A városok versenyében Gyöngyös tört az élre, szeptember, 1-re búzabeadását 101, takarmánygabona-beadását 100,7 százalékra teljesítette, s túlteljesítette szabadfelvásárlási tervét is. A terv teljesítéséhez sok segítséget adtak a párt- és a tömegszervezetek népnevelői; A városban a gabonabegyűjtés mellett nem feledkeztek meg az állati termék és húsbeadásról sem. Az elmúlt héten két és fél mázsa tojás és másfél mázsa baromfi került beadásra. Tovább emelkedik a munka lendülete a Bélapátfalvi Cementgyárban építőXXnOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXAX A Bélapátfalvai Cementgyárban egész évben jól megy a munka. A gyár műszaki vezetői, a dolgozók segítségével még az év elején megteremtették a folyamatos termelés feltételeit és azóta napról napra, dekádról dekádra túlszárI nyalják előírt tervüket. Egyre több, jobb és olcsóbb épíi)OOOOOOOOCX)OOOOOCXXX300CWOOOCX)oOOOOCXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX> Két jövedelem tőanyagot szállítanak iparunknak. Az első félévben például több mint 200 családiház felépítéséhez szükséges meszet és cementet adtak tervükön felül. Emellett hat millió fori ittál csökkentették a termelés költségeit. Júliusban a második félév első hónapjában továbbfokozták eredményeiket: 968 tonna klinkerrel és 853 tonna cementtel szárnyalták túl havi tervüket. Augusztus 1-én újabb vállalást tettek. Azt ígérték, hogy a hó végére 300 tonna künkért és 800 tonna cemei- tet termelnek előirányzatukon felül. A cementgyár dolgozói szavukat ismét valóra váltják. Augusztus 30-án reggelre az ígért 300 tonna klinker helyett 405 tonnát, a 800 torna cementtel szemben pedig 1052 tonnát termeltek esedékes havi tervükön felül. A HATVANI JÁRÁS dolgozó parasztsága szombat reggelre teljesítette gabonabeadási tervét. SZÍNHÁZ Az Egri Gárdonyi Géza Színház szeptember 1-én és másodikén Mezőtárkányban. 3-án Füzesabonyban bemutatta a Nászutazás című zenés vígjátékot. Az Álarc nélkül főpróbáját szombaton este tartották meg az Egri Tisztiklubban. A színház műsora: Nászutazás: szeptember Tiszanána, 4-én, fél 9-kor: szeptember Verpeléten. Álarc nélkül: 6-án, fél 9-kor: szeptember Szlhalom, 4-én, fél 9-kor: szeptember Sarud, 6-án. fél 9-kor: szentember Mátraballa. 7-én, fél 9-kor: Nem véletlen, hogy múlt év augusztus elsejétől, 1955. augusztus 31-ig 1988 taggal és 3759 katasztrális holddal növekedett megyénk termelőszövetkezeteiben a létszám, illetve a földterület. Ezek a számok valójában a tsz-ek, a közös gazdálkodás megerősítésének ékes bizonyítékai. Ma már nagyobb szaktudással irányítják a csoportokat, a tagok szorgalmasan dolgoznak, mindenben példát mutatnak. Túlzás nélkül mondhatjuk: a termelőszövetkezetek jövedelme jóval felülmúlta az egvénileg gazdálkodók évi jövedelmét. Éppen ez a magyarázata annak, hogy a nyári és az őszi hónapokban egyre többen keresik fel a tsz-eket belépési kérelmükkel. A tsz fölényét az egyéni gazdasággal szemben főként napjainkban, a zárszámadáshoz közeledve mérhetjük le. Ilyenkor derül fény arra. hogy kik dolgoztak eredményesebben. kiknek a munkája hozott nagyobb termésátlagokat. Nézzük meg. mit jelent ez az esztendő Felnémeten Szabó Lajosnak. a Petőfi termelőszövetkezet tagjának, s Farkas Gáspár egyéni dolgozónak. Hogy Szabó Lajos a mú't évben mit kapott a zárszámadásnál — azt most ne részletezzük. Talán csak annyit ösz- szesen, hogy nyáron 48 ezer forintos házat vett. A tsz egyik legjobb dolgozója. A növénytermelőbrigád tagja. Eddig közel 300 munkaegysége van. mire a zárszámadás lesz, meg is haladja a 300-at. És most beszéljenek a számok. Mondják el, hogy egy átlagos munkaegységet elérő tag — mert többen vannak 450—500 munkaegység tulajdonosok is — milyen jövedelemhez juthat a termelőszövetkezetben. Szabó Lajos eddig kapott: 8,20 mázsa búzát (pénzben 2870 forint, piaci áron számítva) .egy mázsa árpát (400 forint), munkaegységenkint 6 forint előleget a tejből, a kertészet eddigi bevételeiből (1600 forint). 100 liter tejet (250 forint), és hat kiló sertéshúst (120 forint). Az egy-két kilós apróságokat nem is számítva. De a részesedés nagyobbik fele még hátra van. Ezt már nyugodtan számíthatjuk 300 munkaegység után. Munkaegységenkint kap még: egy kiló kukoricát (összesen 600 forint), egy kiló burgonyát (360 forint), legkevesebb hét kiló almát (2100 forint), 7 deka cukrot (252 forint), egy mázsa takarmányrépát (170 forint) és 15 forint készpénzt (4500 forint). Ennyit visz haza a közösből, de jövedelméről reális képet csak akkor alkothatunk, ha a háztájit is felszámoljuk. Háztáji földjébe kukoricát ültetett — lesz vagy 20 mázsa — (4000 forint) és burgonyát, ebből is 20 mázsára számíthat. (2400 forint.) Tehát Szabó Lajos, a felnémeti Petőfi TSZ tagja, ez évi bevétele, közepes munkaegység mellett: 38 522 forint. Egy munkaegység értéke, a háztájit nem számítva, 107,07 forint. Ez vonzza a község dolgozóit, akik már hónapokkal ezelőtt kiszámították a jövedelmet a terméskilátásokból. így tett Farkas Gáspár, a községi termelési bizottság elnöke is. Farkas Gáspár, a jó gazda hírében áll. Nem jussolta azt a négy hold földet, amin dolgozik — két keze munkájával szerezte. Soha nem szorul segítségre. úgy rendezte a dolgát. hogy mindenre idejében jusson idő. Termett is szépen, igazán nem lehet panasza. Majd 18 mázsa búza, az 500 ölön 4.80 mázsa őszi árpa. 600 ölön pedig 5,70 mázsa tavaszi takarmányszem. Lesz 7—8 mázsa burgonyája, úgy tervezi, a jövő héten ássa ki, — ÍO—12 mázsa kukorica, hét mázsa marharépa. 20 mázsa cukorrépa és takarmányhere. Ha már Szabó Laiosnál piaci árakban számoltunk, itt is folytassuk, de a beadási kötelezettségről sem feledkezünk el, annál is inkább, mert Farkas bácsi sem feledkezik el erről Élenjár a kötelezettség teljesítésében. A község egyik legmegbecsültebb gazdájának 1955. évi jövedelme, ha az állatállomány hasznát is felszámítjuk 20 610 forint. Hatalmas különbség van a két jövedelem között, s ezt Farkas Gáspár is tudja. — Hatvan év nem gyerekjáték — kezét végighúzza a redős homlokán. Világlátott öreg vagyok. Jártam én már több földrészen életemben. sok rosszban volt részem, s félmarkomba is kevés lenne, annyi jóban. A közös élet nem rossz, s a község nagy része ha csoportba lenne már. ha a lovat, tehenet, meg a kocsit, amit keservesen összekuporga- tott. nem kellene bevinnie... Nehezen értjük meg, hogy a szabály, az szabály. — Összetört engem az élet — sóhajt fel. — Majd a fiatalok. a Lajos fiam. ha leszerel. Ök már másképpen gondolkoznak. Kezetfogtam vele. nem szóltam. hagytam gondolkozni. Pedig van számára is mondanivalóm: a Petőfi TSZ-ben öregek is dolgoznak, bőven akad ott az idősebbeknek is munka. Megbecsülik őket. (d. m.)
