Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-27 / 78. szám
2 Népújság 1955. szeptember 27. kedd A hevesi tanácstagok készen állnak a jegyzés gyűjtésbe Pártunk és koavnányuKik, ha ■valamilyen feladatot alkar megoldani, mindig a kommunistákhoz, a néphez fordul. Esztendőről esztendőre meg is hozza eredményeit a párt, az állam és a nép egysége. Az idén is, mint ahogy már évek óta. ezekben a napokban államunk kölcsönért fordul a dolgozó néphez, hogy a kölcsönadott forintok is segítsék második ötéves tervünk megkezdését, hatalmas békeműveink továbbfejlesztését, vagy újak építését. Kommunistáink, tanácstagjaink felkészültek arra a nagy feladatra, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak a Hatodik Békekölcsön fontosságát, jelentőségét. A hevesi községi tanácstagok alaposan felkészültek erre a munkára. Először a tanácstagok MDP cső,portja, a kommunisták beszélték meg, milyen feladat hárul rájuk a kölcsönjegyzés munkájában, hogyan ismertessék a - dolgozó parasztokkal Heves község fejlődését. Másnap aztán ösz- szegyültek a tanácstagok. Számvetés volt ez a megbeszélés. tíz esztendő számvetése. Sorravették, milyen beruházásokat kapott Heves. Beszéltek a gépállomásról, mely Hevesen kívül 11 község terme- lőszöyetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak munkáját segíti. A tüdőkórházról, a szülőotthonról, az új óvodáról, a rendibehozott iskolákról, az autóbuszjáratokról. És mindarról a gazdasági segítségről, amit a termelőszövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasztok is kaptak. Tervezgettek arról is. hogy a kölcsön- je-gyzés összeséből a községben maradó 50 százalékot mire fordítsák. Gábor József tanácstag szólalt fel elsőnek. Arról beszélt. hogy a békekölcsön éppúgy, mint az előbbiek, a nép jólétét, felemelkedését szolgálja Neki nyolc családja van, de az elsők közt jegyez az idén is. — Magunknak adjuk — erősítette meg Noltész elvtárs is. Én magam 500 forintot jegyzek. Balázs Antal tanácstag is azt ígérte, nem marad el a többiektől. Ország Lajos- né háziasszony, a férje a munkahelyén jegyez, ő pedig a háztartási pénzéből jegyez. Akadt a tanácstagok között is olyan, mint Godó József, aki először azt mondta, elég, ha a lánya, meg a veje jegyez, de bizony még jóformán végig sem mondhatta, amit akart. Csikós elvtárs beleszólt, hogy neki is jegyez a lánya is, meg a veje is, de azért sem ő, sem a felesége nem maradinak ki a jegyzésből. Mert van miből jegyezni, nekik egyénileg dolgozó parasztoknak is. Kepes elvtárs még hozzá is tette, hogy most azt mondja Godó elvtárs, hogy a lánya jegyzése az övé is, mert együtt vannak, de ha valaki azt mondaná, hogy Godó elvtárs már a lányára szorul, nem tudja magát eltartani, még meig is sértődne. Godó elvtársat meg is győzték tanácstag társai és kijelentette, hogy még eddig egy évben sem jegyzett, de az- idén az Ő neve sem fog hiányozni a jegyzésgyűjtők íveiről. Sorra elmondták, ki miért jegyez. Határozatot is hoztak arra, minden tanácstag hazafias kötelességének tartja, hogy lejegyezzen és kisgyüléseken, tanácsüléseken ismertesse a község dolgozóival a jegyzés fontosságát. A hevesi tanácstagok készen állnak a jegyzésgyújtésre. JLvw fosó ink írják: ~A FALU ÉS A MOZI Ha visszapillantást teszünk a múltba, megállapíthatjuk, hogy nagyon 'kevés faluban volt mozi. A falusi emberek egyetlen vasárnapi szórakozása az volt, hogy kiültek a házak elé a kis padra és ott tere-feré'.tek. A fiatalság céltalanul lődörgött az utcákon, vagy rögtönzött bálokban lelte egyetlen szórakozását. A felszabadulás után rohamosan változott a falu képe és ebben a változásban nagy szerepe volt a filmnek is. Talán nincs egy falu sem, ahol legalább vándormozi ne szórakoztatná vasárnaponkint a falusi embereket, főképpen a fiatalságot, mert az öregek között sajnos még mindig akad olyan, aki úgy gondolja vagy mondja: Megvoltam eddig is a mozi nélkül, ezután is megleszek! De néni így a fiatalok! Azoknak már életszükségletükké vált a mozi, felismerték a film nevelő, tanító és szórakoztató jellegét. A mai fiatalság úgy megszerette a mozit, hogy majd öreg-korukban is szívesen látogatják. Persze, a fi-m megszerettetése a neveléstől függ. Amikor az Oktatási, Népmű- múvelési Minisztériumok és a DISZ Központi Vezetősége határozatot hozott arra, hogy a filmet mint a nevelésnek egyik legfőbb fegyverét bel kell" építeni az iskola és úttörőcsapat mindennapos nevelőmunkájába — én is munkához láttam. A kerecsendi elhanyagolt mozit pártfogásba vettem. Addig hetenkint egyszer, vasárnaponkint volt előadás, akkor is érthetetlen hang, rideg terem fogadta a gyér közönséget. Propaganda nem volt. Lépésről lépésre haladtam. Először otthonossá tettem a termet, hogy megközelítse a városi szintet. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat új, jóhan- gű mozigépet adott. A feltételek megváltoztak, csak a közönség jött még gyéren. Idegenkedtek a mozitól. Ez is megváltozott hamarosan. Az iskolában filmfelelősöket jelöltünk ki talpraesett úttörőkbő', akik segítettek a propagandában. Az iskola folyosóján mozi-fa lii újságot állítottunk fel, amelynek tízpercekben sok olvasója akadt. Felcsigáztuk az olyan tanú ók érdeklődését is. akiket eddig a mozi hidegen hagyott. Az úttörő-összejöveteleken beszélgettünk a iátott filmekről. A csoportos látogatók száma egyre nőtt. A gyermek elmondotta otthon a látottakat, unszolta szüleit is a mozi látogatására. Kivánság- ladát állítottunk fel a moziban. Abba dobta a közönség a kívánt filmek címeit. Megrendeltem. A MOKÉP meg is küldte. A közönség egyre nőtt. Eredmény az, hogy ma már nemcsak vasárnaponkint, hanem szombaton és szerdán is rendszeresen van mozielőadás, gyakran teltházzal. Olyan öreg bácsikák és nénikék is járnak moziba, akik bizony gyermekkorukban hírét sem hallották a mozinak. A filmmel közelebb vittük a falut a városhoz. A fiatalság tud nemesen szórakozva tanulni, művelődni. Nem csavarognak céltalanul az utcákon. E enyészően kevés azoknak a fiataloknak a száma, akiket nem hódított meg a mozi. A film nevelő hatása meglátszik a gyermekeken is. A rendszeres mozilátogató falúsi gyermek illemtudóbb lett, van témája a hasznos beszélgetésre, finomodott a modora, világnézete helyes irányba terelődött, tudása bővült, amit iskolai munkájában is értékesen alkalmaz, gyümölcsöztek Az élni út tanévben a rendszeres mozilátogató úttörők közül kerültek ki a legjobb előmenetelt elért, minden társadalmi munkában készségesen részvevő, legjobb modorú tanulók, akik közül heten jelentkeztek is középiskolai továbbtanulásra. Természetesen ezek az eredmények elsősorban az iskolai oktató-neveimunka eredményei, de tény az is, hogy ehhez nagy segítséget nyújtott a film is. A felszabadult falu letagadhatatlan eredményei ezek Ke- recsenden és máshol is. A jövő* generációja szereti a filmet. Népi államunktól megkapta a jó szórakozáshoz, a kellemes tanuláshoz nemcsak a jogot, de a lehetőséget is. Szentgyörgyí László kerecsendi moziüzemvezető Hét éves a gyöngyösi munkás mintaszinjátszó csoport A gyöngyösi munkás minta- színjátszó csoport szeptember 17-én a járási kultúrházban bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg fennállásának 7. évfordulójáról. A csoport vezetője, Budai Ferenc meleg szavakkal köszöntötte a csoport legrégibb tagjait: Antal János, Takács Istvánné, Varga Flóriánná, Csömör Mária és Tatár Ferencné elvtársakat, akik a csoport alakulásától kezdve a szocialista színjátszás sikeréért dolgoztak. Szeretettel emlékezett meg a fiatalabbakról is, akik a csoport utolsó előadásaiban részt- vettek, hiszen Magyar László- né, Magyar László, Sümegi Béla, Mészáros Lajos, Nagy Éva, Molnár Magda és még több gyöngyösi munkásfiatal, nem [kevesebb, mint 200 előadáson szórakoztatták három megye dolgozóit. A kis ünnepség után a csoport tagjai közös vacsorán vettek részt. AZ EGRI FÉNYKÉPÉSZ és Fogtechnikus Szövetkezet a napokban ünnepelte fennállásának négyéves évfordulóját. Ez idő alatt új fog- technikai gépeket, fényképezőgépeket, szárítókat, nagyítókat vásároltak, több részleget korszerűsítettek, egészséges munkakörülményeket teremtettek. Ez alkalommal nyújtotta át a KISZÖV jelenlevő képviselője a kiváló dolgozó kitüntetést Kottner Jenő fényképész telepvezetőnek, Szvák János és Húsvéti György fogtechnikai dolgozónak és Kottner Jenőné fényképész laboránsnak. Ismerkedés . . . m Először kissé félénken néz körül, de aztán a barátságos hang felbátorítja, mosolyogva nyújtja a kezét és elindul a parketten. Kezecskéjével kihúzogatja a fiókokat, leül a parányi székekre, megsimogatja a kicsi fogasokat, pol- cocskákat. Kipróbálja az ágyat is, először csak épp hogy leül a szélére, aztán nevetve végig veti magát. Kerekre nyílt szemekkel megcsodálja az apró zuhanyokat, a mosdókat és közben csacsog, kérdez: ez mi, itt mi van? ... Krvpa Marika ismerkedik az óvodával. Édesanyja először kicsit aggódva nézi, aztán már bátran útjára engedi Marikát. Hadd szokja meg, hadd ismerkedjen, hiszen második otthona lesz ez a szép új óvoda. Az újtelepiek régi vágya teljesült most Hevesen. — Milyen jó lesz — mondja Marika mamája is. — Egész nap vigyáznak. rá, míg én dolgozom. S míg nézegetjük az új épületet, közben szemmeltartva a virgonc kislányt, azon gondolkozunk ismét, hogy mennyivel más az élete a mi gyermekeinknek. — Tudja, mikor én kicsi voltam. — szólal meg Krupá- né, mintha csak az én gondolataim akarná folytatni —, anyám már kora reggel felkeltett, aztán vitt ki a földre, ott letettek a szélébe, és akkor néztek rám, mikor végére értek a sornak. Készült itt ugyan akkor valami óvoda, meg is ásták az alapjait, de sohasem építették fel. Talán jobb is, mert olyan volt, hogy az óvónéni irodáját nagyobbra szánták, mint 50 gyerek játszószobáját .. j Hát igen. Most nem kell aggódni a szülőknek, s nem kell cipelni az apróságokat. Napfényes, tágas helyiségek várják az újtelepi apróságokat. Egy millió forintos költséggel építették, hogy az újtelepi mamák nyugodtan dolgozhassanak, — d r. — — A III. NEGYEDÉVBEN július 1-től szeptember 27-ig 1350 ingyenes csecsctnökeJen. gye utalványt váltottak be az I Egri Állami Áruházban és az Anyák Boltjában. Cseng a telefon, s már indul is a mentőautó, hogy a megye legtávolabbi községéből is kórházba szállítsa a súlyos beteget. Államunk sok-sok millió forintot fordított a egészségvédelem megjavítására. Gazdagodó életünk képei Egyike talán a legnehezebb munkának, a kőbányász munkája. De mind könnyebbé válik, hisz új. korszerű gépek, fúrók segítik itt az embert, segítik a többtermelést. A megye legészakibb járásában igen rossz volt a múltban a közlekedés. Államunk, jól gazdálkodva a békekölcsön forintjaival is, nemcsak az autóbuszjáratok megszervezésével, hanem műút építésével is igyekezett segíteni a járás dolgozóin. A szép Mátra, az urak egykori paradicsoma ma a dolgozó népé. Itt pihenik ki legjobbjaink egész évi munkájuk fáradtságát. Boldog gyermekkor, vidám élet — ez a mai fiatalság osztályrésze. Napfényes, jól felszerelt iskolában kiváló nevelők kezei alatt nevelkedik az új generáció, 16 kombájn, 66 aratógép segítette az idei nyáron dolgozó pa^ rasztságunk legnehezebb munkáját, az aratást. A mezőgazdaság gépesítését elősegítik azok a forintok is. amelyeket dolgozó parasztjaink jegyzik a békekölcsönből.
