Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-27 / 78. szám

2 Népújság 1955. szeptember 27. kedd A hevesi tanácstagok készen állnak a jegyzés gyűjtésbe Pártunk és koavnányuKik, ha ■valamilyen feladatot alkar megoldani, mindig a kommu­nistákhoz, a néphez fordul. Esztendőről esztendőre meg is hozza eredményeit a párt, az állam és a nép egysége. Az idén is, mint ahogy már évek óta. ezekben a napokban ál­lamunk kölcsönért fordul a dolgozó néphez, hogy a köl­csönadott forintok is segítsék második ötéves tervünk meg­kezdését, hatalmas békemű­veink továbbfejlesztését, vagy újak építését. Kommunistáink, tanácstagjaink felkészültek arra a nagy feladatra, hogy megmagyarázzák a dolgozók­nak a Hatodik Békekölcsön fontosságát, jelentőségét. A hevesi községi tanácsta­gok alaposan felkészültek erre a munkára. Először a tanács­tagok MDP cső,portja, a kom­munisták beszélték meg, mi­lyen feladat hárul rájuk a kölcsönjegyzés munkájában, hogyan ismertessék a - dolgozó parasztokkal Heves község fejlődését. Másnap aztán ösz- szegyültek a tanácstagok. Számvetés volt ez a megbe­szélés. tíz esztendő számvetése. Sorravették, milyen beruhá­zásokat kapott Heves. Beszél­tek a gépállomásról, mely He­vesen kívül 11 község terme- lőszöyetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak munká­ját segíti. A tüdőkórházról, a szülőotthonról, az új óvodá­ról, a rendibehozott iskolákról, az autóbuszjáratokról. És mindarról a gazdasági segít­ségről, amit a termelőszövetke­zetek, de az egyénileg dolgozó parasztok is kaptak. Tervez­gettek arról is. hogy a kölcsön- je-gyzés összeséből a községben maradó 50 százalékot mire for­dítsák. Gábor József tanácstag szó­lalt fel elsőnek. Arról beszélt. hogy a békekölcsön éppúgy, mint az előbbiek, a nép jólé­tét, felemelkedését szolgálja Neki nyolc családja van, de az elsők közt jegyez az idén is. — Magunknak adjuk — erősítette meg Noltész elvtárs is. Én magam 500 forintot jegyzek. Balázs Antal tanács­tag is azt ígérte, nem marad el a többiektől. Ország Lajos- né háziasszony, a férje a mun­kahelyén jegyez, ő pedig a háztartási pénzéből jegyez. Akadt a tanácstagok között is olyan, mint Godó József, aki először azt mondta, elég, ha a lánya, meg a veje jegyez, de bizony még jóformán vé­gig sem mondhatta, amit akart. Csikós elvtárs bele­szólt, hogy neki is jegyez a lánya is, meg a veje is, de azért sem ő, sem a felesége nem maradinak ki a jegyzés­ből. Mert van miből jegyezni, nekik egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. Kepes elvtárs még hozzá is tette, hogy most azt mondja Godó elvtárs, hogy a lánya jegyzése az övé is, mert együtt vannak, de ha va­laki azt mondaná, hogy Godó elvtárs már a lányára szorul, nem tudja magát eltartani, még meig is sértődne. Godó elvtársat meg is győz­ték tanácstag társai és kije­lentette, hogy még eddig egy évben sem jegyzett, de az- idén az Ő neve sem fog hiá­nyozni a jegyzésgyűjtők ívei­ről. Sorra elmondták, ki miért jegyez. Határozatot is hoztak arra, minden tanácstag ha­zafias kötelességének tartja, hogy lejegyezzen és kisgyülé­seken, tanácsüléseken ismer­tesse a község dolgozóival a jegyzés fontosságát. A hevesi tanácstagok ké­szen állnak a jegyzésgyújtésre. JLvw fosó ink írják: ~A FALU ÉS A MOZI Ha visszapillantást teszünk a múltba, megállapíthatjuk, hogy nagyon 'kevés faluban volt mozi. A falusi emberek egyetlen vasárnapi szórakozá­sa az volt, hogy kiültek a há­zak elé a kis padra és ott tere-feré'.tek. A fiatalság cél­talanul lődörgött az utcákon, vagy rögtönzött bálokban lelte egyetlen szórakozását. A felszabadulás után roha­mosan változott a falu képe és ebben a változásban nagy szerepe volt a filmnek is. Ta­lán nincs egy falu sem, ahol legalább vándormozi ne szó­rakoztatná vasárnaponkint a falusi embereket, főképpen a fiatalságot, mert az öregek kö­zött sajnos még mindig akad olyan, aki úgy gondolja vagy mondja: Megvoltam eddig is a mozi nélkül, ezután is meg­leszek! De néni így a fiatalok! Azoknak már életszükségle­tükké vált a mozi, felismerték a film nevelő, tanító és szóra­koztató jellegét. A mai fiatal­ság úgy megszerette a mozit, hogy majd öreg-korukban is szívesen látogatják. Persze, a fi-m megszerettetése a neve­léstől függ. Amikor az Oktatási, Népmű- múvelési Minisztériumok és a DISZ Központi Vezetősége ha­tározatot hozott arra, hogy a filmet mint a nevelésnek egyik legfőbb fegyverét bel kell" épí­teni az iskola és úttörőcsapat mindennapos nevelőmunkájá­ba — én is munkához láttam. A kerecsendi elhanyagolt mozit pártfogásba vettem. Ad­dig hetenkint egyszer, vasár­naponkint volt előadás, akkor is érthetetlen hang, rideg te­rem fogadta a gyér közönsé­get. Propaganda nem volt. Lépésről lépésre haladtam. Először otthonossá tettem a termet, hogy megközelítse a városi szintet. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat új, jóhan- gű mozigépet adott. A feltéte­lek megváltoztak, csak a kö­zönség jött még gyéren. Ide­genkedtek a mozitól. Ez is megváltozott hamarosan. Az iskolában filmfelelősöket jelöl­tünk ki talpraesett úttörőkbő', akik segítettek a propagandá­ban. Az iskola folyosóján mo­zi-fa lii újságot állítottunk fel, amelynek tízpercekben sok ol­vasója akadt. Felcsigáztuk az olyan tanú ók érdeklődését is. akiket eddig a mozi hidegen hagyott. Az úttörő-összejöve­teleken beszélgettünk a iátott filmekről. A csoportos látoga­tók száma egyre nőtt. A gyer­mek elmondotta otthon a lá­tottakat, unszolta szüleit is a mozi látogatására. Kivánság- ladát állítottunk fel a mozi­ban. Abba dobta a közönség a kívánt filmek címeit. Meg­rendeltem. A MOKÉP meg is küldte. A közönség egyre nőtt. Eredmény az, hogy ma már nemcsak vasárnaponkint, ha­nem szombaton és szerdán is rendszeresen van mozielőadás, gyakran teltházzal. Olyan öreg bácsikák és nénikék is járnak moziba, akik bizony gyermek­korukban hírét sem hallották a mozinak. A filmmel közelebb vittük a falut a városhoz. A fiatalság tud nemesen szórakozva ta­nulni, művelődni. Nem csava­rognak céltalanul az utcákon. E enyészően kevés azoknak a fiataloknak a száma, akiket nem hódított meg a mozi. A film nevelő hatása meglátszik a gyermekeken is. A rendsze­res mozilátogató falúsi gyer­mek illemtudóbb lett, van té­mája a hasznos beszélgetésre, finomodott a modora, világné­zete helyes irányba terelődött, tudása bővült, amit iskolai munkájában is értékesen al­kalmaz, gyümölcsöztek Az él­ni út tanévben a rendszeres mozilátogató úttörők közül kerültek ki a legjobb előmene­telt elért, minden társadalmi munkában készségesen részve­vő, legjobb modorú tanulók, akik közül heten jelentkeztek is középiskolai továbbtanulás­ra. Természetesen ezek az eredmények elsősorban az is­kolai oktató-neveimunka ered­ményei, de tény az is, hogy ehhez nagy segítséget nyújtott a film is. A felszabadult falu letagad­hatatlan eredményei ezek Ke- recsenden és máshol is. A jövő* generációja szereti a filmet. Népi államunktól megkapta a jó szórakozáshoz, a kellemes tanuláshoz nemcsak a jogot, de a lehetőséget is. Szentgyörgyí László kerecsendi moziüzemvezető Hét éves a gyöngyösi munkás mintaszinjátszó csoport A gyöngyösi munkás minta- színjátszó csoport szeptember 17-én a járási kultúrházban bensőséges ünnepség kereté­ben emlékezett meg fennállá­sának 7. évfordulójáról. A cso­port vezetője, Budai Ferenc meleg szavakkal köszöntötte a csoport legrégibb tagjait: An­tal János, Takács Istvánné, Varga Flóriánná, Csömör Má­ria és Tatár Ferencné elvtár­sakat, akik a csoport alakulá­sától kezdve a szocialista szín­játszás sikeréért dolgoztak. Szeretettel emlékezett meg a fiatalabbakról is, akik a cso­port utolsó előadásaiban részt- vettek, hiszen Magyar László- né, Magyar László, Sümegi Béla, Mészáros Lajos, Nagy Éva, Molnár Magda és még több gyöngyösi munkásfiatal, nem [kevesebb, mint 200 elő­adáson szórakoztatták három megye dolgozóit. A kis ünnep­ség után a csoport tagjai kö­zös vacsorán vettek részt. AZ EGRI FÉNYKÉPÉSZ és Fogtechnikus Szövetkezet a napokban ünnepelte fenn­állásának négyéves évfordu­lóját. Ez idő alatt új fog- technikai gépeket, fényképe­zőgépeket, szárítókat, nagyí­tókat vásároltak, több rész­leget korszerűsítettek, egész­séges munkakörülményeket teremtettek. Ez alkalommal nyújtotta át a KISZÖV je­lenlevő képviselője a kiváló dolgozó kitüntetést Kottner Jenő fényképész telepvezető­nek, Szvák János és Húsvéti György fogtechnikai dolgo­zónak és Kottner Jenőné fényképész laboránsnak. Ismerkedés . . . m Először kissé félénken néz körül, de aztán a barátságos hang felbátorítja, mosolyogva nyújtja a kezét és elindul a parketten. Kezecskéjével ki­húzogatja a fiókokat, leül a parányi székekre, megsimo­gatja a kicsi fogasokat, pol- cocskákat. Kipróbálja az ágyat is, először csak épp hogy leül a szélére, aztán nevetve végig veti magát. Kerekre nyílt sze­mekkel megcsodálja az apró zuhanyokat, a mosdókat és közben csacsog, kérdez: ez mi, itt mi van? ... Krvpa Marika ismerkedik az óvodával. Édesanyja először kicsit aggódva nézi, aztán már bátran útjára engedi Marikát. Hadd szokja meg, hadd ismer­kedjen, hiszen második ottho­na lesz ez a szép új óvoda. Az újtelepiek régi vágya tel­jesült most Hevesen. — Milyen jó lesz — mondja Marika ma­mája is. — Egész nap vigyáz­nak. rá, míg én dolgozom. S míg nézegetjük az új épületet, közben szemmeltartva a vir­gonc kislányt, azon gondolko­zunk ismét, hogy mennyivel más az élete a mi gyerme­keinknek. — Tudja, mikor én kicsi voltam. — szólal meg Krupá- né, mintha csak az én gondo­lataim akarná folytatni —, anyám már kora reggel felkel­tett, aztán vitt ki a földre, ott letettek a szélébe, és akkor néztek rám, mikor végére ér­tek a sornak. Készült itt ugyan akkor valami óvoda, meg is ásták az alapjait, de sohasem építették fel. Talán jobb is, mert olyan volt, hogy az óvó­néni irodáját nagyobbra szán­ták, mint 50 gyerek játszó­szobáját .. j Hát igen. Most nem kell ag­gódni a szülőknek, s nem kell cipelni az apróságokat. Nap­fényes, tágas helyiségek vár­ják az újtelepi apróságokat. Egy millió forintos költséggel építették, hogy az újtelepi ma­mák nyugodtan dolgozhassa­nak, — d r. — — A III. NEGYEDÉVBEN július 1-től szeptember 27-ig 1350 ingyenes csecsctnökeJen. gye utalványt váltottak be az I Egri Állami Áruházban és az Anyák Boltjában. Cseng a telefon, s már indul is a mentőautó, hogy a megye legtávolabbi községéből is kórházba szállítsa a súlyos bete­get. Államunk sok-sok millió forintot fordított a egészségvé­delem megjavítására. Gazdagodó életünk képei Egyike talán a legnehezebb munkának, a kőbányász munkája. De mind könnyebbé válik, hisz új. korszerű gépek, fúrók se­gítik itt az embert, segítik a többtermelést. A megye legészakibb járásában igen rossz volt a múltban a közlekedés. Államunk, jól gazdálkodva a békekölcsön forint­jaival is, nemcsak az autóbuszjáratok megszervezésével, ha­nem műút építésével is igyekezett segíteni a járás dolgozóin. A szép Mátra, az urak egykori paradicsoma ma a dolgozó népé. Itt pihenik ki legjobbjaink egész évi munkájuk fáradt­ságát. Boldog gyermekkor, vidám élet — ez a mai fiatalság osztály­része. Napfényes, jól felszerelt iskolában kiváló nevelők kezei alatt nevelkedik az új generáció, 16 kombájn, 66 aratógép segítette az idei nyáron dolgozó pa^ rasztságunk legnehezebb munkáját, az aratást. A mezőgazda­ság gépesítését elősegítik azok a forintok is. amelyeket dol­gozó parasztjaink jegyzik a békekölcsönből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom