Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-18 / 75. szám
1955. szept-embfir 18, vasárnap Nf PUJSÄG 3 Â felîiémeti Feîoii TSZ tagjai meglátogatták a hajdúnánási Micsurin TSZ-t Az esős idő ellenére is ko rán reggel gyű ereztek a íel- németi Petőfi TSZ tagjai. Mivel régi ismeretség fűz a tsz-hez. bementem érdeklődni: hová készülnek? Megtudtam tőlük, hogy a hajdúnánási Micsurin TSZ-hez indulnak látogatóba. Engem is magukkal vittek, örültem, hogy ilyen tanulságos kiránduláson vehetek részt és elhatároztam, hogy tapasztalataimról beszámolok. Még hat óra sem volt, amikor elindultunk. Egymásután maradoztak el a városok, a falvak. Kocsink itt—ott felszán' tott földeket hagyott maga után. A Tisza-hidcn áthaladva, a tagok közül valaki Petőfi verset szavalt. Tréfálkoztunk, énekeltünk, hogy a hcsz- szú utat megrövidítsük. Tizenegy óra körül érkeztünk Hajdúnánásra, ahol a tsz elnöke üdvözölt bennünket. Néhány szót váltottunk, aztán nyomban indultunk a határba. szemlére. Útközben Dávid Gábor, a felnémeti tsz elnöke megkérte a vendéglátó csoport elnökét, Szemes elvtársat, hogy mondjon valamit a tsz életéről. — 1949-ben alakultunk 160 taggal. E00 hold földünk volt. Szorgalmasan dolgoztunk, de a tsz-be furakodott kulákok romboló munkájuk következtében 1953-ra már 104 tagra csökkentünk. Én az elmúlt évtől vagyok elnök. Egy év alatt többre haladtunk, mint ezelőtt öt év alatt — szólt közbe az egyik fogatos büszkén. Ez évben 340 hold búzavetésünk volt, ebből 100 holdat kombájnnal arattunk. Az első vagonok elcsépléséből teljesítettük beadásunkat. Szabad fel- vásárlási áron 650 mázsát adtunk át az államnak, és még emellett nekünk is maradt bőven. A fogatos balra mutatott. Ez a 26 férőhelyes lóistállónk, saját építő-brigádunk készítette. Nemsokára a 10 holdas do- hánytábláhcz értünk, majd az árpatáblát, és a kukoricaföldet néztük meg. — Legfontosabb célunk, az állatállomány fejlesztése — folytatta az elnök. — Úgy látjuk. ebből szép jövedelemre tehetünk szert. Van is lehetőségünk erre. Ezért vetettünk 70 holdon pillangóst, 30 holdon zabot és másik 30 holdon francia psrjemagot. S hogy el ne feledjem, van 90 hold rizsünk is. A központba érve, megnéztük a tehénistállót, a dohánypajtát és a korszerű baromfiólat. Mindenütt szép tisztaságot, rendet találtunk. Terveikről is érdeklődtünk. Megtudtuk. hogy 300 köbméter silógödör építését kezdték meg, a jövőben a rizstelep mellett öntözéses kertészetet létesítenek és öt hold szőlőt is telepítenek saját szükségletük fedezésére. Régi vágyuk, hogy darálómalmuk legyen, azt a hosszúlejáratú kölcsönt, amit most kapnak az államtól, daráló építésére fordítják. Az idő sürget, nem maradhattunk tovább. Megebédeltünk. Utána beszélgettünk a DISZ szervezet vezetőségével arról, hogyan segítik a tsz munkáját. Késő éjszaka volt. amikor hazaértünk. Leskó István Felnémet Olvasd, terjeszd a Képújságot ! Fülöp Sándomé tizenöt Suhajda Gyula tizenhárom előfizetőt szervezett a Népújságra. Mindketten az egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói. Tíz új belépő a sarud1 Kossuth TSZ-be Az idei esztendő is megmutatta ott, ahol géppel, nagyüzemi módszerekkel gazdálkodnak, jóval többet ad a föld. A sarudi Kossuth TSZ-ben búzából két és fél, őszi árpából négy és fél, tavaszi búzából nyolc mázsával termeltek többet holdanként, mint a község egyénileg dolgozó parasztjai. Dohányból és kukoricából mintegy 5—5 mázsával tsz-be. A félesztendő is bebizonyította: a szövetkezeti gazdálkodásé a jövő Alig fél éve kezdték meg a közös munkát az újlőrincfal- vi Május 1 TSZ tagjai, máris komoly érédmányék'ről szZntöl- hatnak be. Kora tavasztól, amennyire csak a tagosítatlan területén lehetett, igyekeztek alkalmazni a nagyüzemi agrotechnikai módszereket.. Gondos munkával elértek, hogy már az első. esztendőben, közel két mázsával több búzát takaJVowmbcr 7-re tvljvsiíifi fisai tervühct Heves tneyjfje flépeílienetísai \ hevesi járás legjobb szarvasmarhateRyészta községei: Tárnáméra, Kisköre és Erk A Heves megyei gépállomások igazgatói értekezletet tartottak Egerben az őszi tervfeladatok sikeres lebonyolítása érdekében. Az értekezleten Árendás Sándor, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője tartott beszámolót. ismertette a megye gépállomásainak ez évben elígért többet a termelőszövetkezet földje. Jól fizetett a borsójuk is, hét ho'd exportborsó termésért körülbelül 86 ezer forintot kaptak. Az eredmények láttán a sarudi egyénileg dolgozó parasztok foglalkoznak a belépés gondolatával, eddig Nyeste Géza középparaszttal együtt 10-en kérték felvételüket a rítottak be holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A jó termésből 8 _kilogramm bűzi? 'osztották " munkiégysé- genkint. Madarász Károly, aki 215 munkaegységet teljesített családjával. 17,20 kiló búzát vitt haza előlegként Som-ogyi Benjámin 14, Darabos József 12 mázsa búzát kapott előlegként félesztendei munkája után. ért jó eredményeit, valamint a közel jövő feladatait. A beszámoló, valamint a hozzászólások alapján a megyei értekezlet elhatározta, hogy november 7 tiszteletére a megye gépállomásai őszi kampány tervüket november 7-re, míg egészéves tervüket nu- vember 20-ra befejezik. A hevesi járás tanács- és pártsaervei is tervet dolgoztak ki a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, a szarvasmarha- áldomány gyarapítására. Járási nagy aktívaülést hívtak össze, amelyen foglalkoztak a legfontosabb tennivalókkal. A járási tanács megbeszélte a községek vezető szerveivel, hogy a szarvasmarha létszámtervet gazdákra bontsák le, és állapítsák meg. kinek nincs meg a földterület arányában a szükséges szarvasmarha. Ti- szanánán például 77 kulálznál 1100 hold földterülethez mindössze három tehén van. Írásban szólították fel őket, hogy legkésőbb december végéig állítsák be a kötelező számú tehenet, illetve üszőt. A középparasztokat pedig behívták a tanácsházhoz és beszélgettek velük a szarvasmarhatenyésztés jelentőségéről. Heves községben 120 dolgozó parasztot és 36 kulákot szólítottak fel írásban a szarvas- marhaállományuk növelésére, bár eredményesebb lett volna, ha a dolgozó parasztokkal beszélgettek volna. A tervfelbontás mellett a járás vezetőinek elkerülte a I figyeimét, hogy a községek nem dolgozták fel a helyi agi- táciős érveket, pedig a járásban nagy lehetőség van arra, hogy a tejtermelésből és bi- kanevelc-sből nagy jövedelemre tegyenek szert. Tamabodon özvegy Gyarmati Ferencné 18 hónapos növendék tenyészbikáját 14 025 Ft-ért adta el az államnak ez év áprilisában. A szarvasmarhatenyésztési terv teljesítésénél elengedhetetlen az állatok pontos nyilvántartása. Ezt a járásban több helyen elhanyagolják. Tiszanánán például hiányosan vezetik a fedeztetéseket, a változásokat. Pedig a pontatlan nyilvántartás nagyobb lehetőséget ad a törvénysértésekre, feketevágásokra. A hevesi járás legjobb szarvasmarhatenyésztő községei: Tamaméra, Kisköre és Erk. ahol 80—90 százalékra teljesítették már a szarvas- marhalétszám tervet. A termelőszövetkezetek a szarvasmarha fejlesztésében is példát mutatnak. Míg a községek csak 76,4 százaléknál tartanak, addig a járás tsz-ei 102.4 százalékra teljesítették a tehénfejlesztési létszámtervet. Legjobb a tamamérai Alkotmány (155), tiszanánai Petőfi (126,6) és a pélyi Vörös Szikra Termelőszövetkezetnél (120 százalék). Lakos Ferenc megyei apaállatgazdálkodási felügyelő A munkaegységre kapott gabona egy részét is az államnak adták a mezőszemerei Nincs akadály TSZ taglal R;oís traktorra való vashulladék gyűlt össze augusztusban az egri M’li telepén A diákoknak, a tanulóifjúságnak szeptember hónap a legalkalmasabb a hulladék- gyűjtésre, amikor még nincs sok tanulnivaló. Persze a nyári hónapok alatt is sok pénzt keresett az. aki élelmes volt, és hazulról, az ismerősöktől összeszedte a különféle hulladékanyagot. Az egri MÉH gyűjtőhelyére augusztusban 200 mázsa öntött- és kovácsolt vas. 35 mázsa színesfém. 143 mázsa papír. 25 mázsa rongy, s 64 mázsa barackmag gyűlt össze. Ebből a vasból már készíthetünk nyolc traktort, a színesfémből távvezetékeket, a rongyot felhasználhatjuk gépek tisztításához, a barackmagot pedig a konzerviparnak szállítják. Legtöbbet vasból az üzemi dolgozók gyűjtöttek, papírból nagyon keveset gyűjtött a tanulóifjúság. még kevesebbet a parasztfiatalok. A papírgyűjtésnek új lendületet adott a DISZ KV felhívás-a, a fiatalok papírgyűjtés! versenye és a Szolnok megyeiek papírgyűjtési kihívásai Szorgalmas, becsületes dolgozó embereknek ismerik a mezőszemerei Nincs Akadály TSZ tagjait. Az aratási, csép- iési munkájukat augusztus 20 tiszteletére példásan teljesítették, élen jártak a beadási kötelezettség teljesítésében. Kiváló terméseredményeket értek el. Búzából 12 mázsa, őszi árpából 24,5, tavaszi árpából 12 mázsa hoidankénti átlagtermésük lett. Szépen jutott a tagoknak: Papp András és lánya, juhász Jánosáé 60 mázsa terményt, Csák Lajos és menye 37 mázsát, Kovács József és menye 38 mázsát vitt haza. Amikor megkapták a gabonarészesedést, amelyből közösen teljesítették a szabad gabonabeadást is. Kelemen Lajos 15 mázsa húzát, Csák Lajos 11 mázsát, Csátk Ignác tizet és Kelemen Ignác öt mázsa búzát még külön adott át az államnak szabadfelvásárlási áron. A nagy munkák idején sem feledkeztek meg a gazdaság fejlesztéséről. Készen áll az 1 ötvagonos gabonamagtár, ame- I lyet főként a tagok építettek, j elkészült a sertésfiaztató és a 1 baromfiistálló is. A téli takarmányellátás biztosítását segíti majd az épülő 200 köbméteres siló és a négyvagonos kuko- ricakóró-tartó. Hamarosan szükség lesz ezekre is, mert igen szép a másodvetés, amit silózásra szántak, szép a kukoricatermés, holdanként 40 mázsát várnak. A napokban megMegyénk híres szőlőtermelő vidékén jól fizet az idei termés. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák 28—30 má- zsá csemegeszőlőt szüretelnek le holdankint. A bőtermő Csabagyöngye, leányka és a többi kiváló szőlőfajtákból eddig már több száz mázsát szállítottak piacra. A szőlőtermelő gazdák közül sokan élnek a lehetőséggel és csemegeszőlővel teljesítik borbeadási köte- ezettségüket. Gyöngyösön, Abasánm, Visontán és Eger környékén már csaknem száz kezdték az őszi búza alá szükséges szántást is. Az eredményekben feltétlenül nagy része van Dobó elvtársnak, a csoport agronómu- sánák. Szaktudásával mindenkor a közös gyarapítására törekszik. Galambos László Mezőszemere. dolgozó paraszt rendezte részben, vagy egészben borbeadását csemegeszőlővel. Eger városban is egyre több azoknak a termelőknek a száma, akik csemegeszőlőt adnak be borbeadási kötelezettségük teljesítésére. Nagy Béla dolgozó paraszt például 75 kiló cseme- gesző’őt adott be és ezzel idei borbeadásának egynegyed részét már teljesítette. Gulyás János 74 kiló csemegeszőlővel rendezte borbeadási kötelezettségének csaknem egyhar- madát, Csemegeszőlővel teljesítik Meadásukat a megye dolgozó parasztjai Földművesszö vetkezeteink a termelőszövetkezetek fejlesztéséért Megyénk földművússzö vetkezeti tagjai taggyűléseken, vezetőségi üléseken vitatták meg azokat a feladatokat, amelyeket pártunk Központi Veze .őségének júniusi határozata állított a föidmüvesszö- kezelek elé. Szövetkezeteinknek amellett, hogy nagymeny- nyiségű mezőgazdasági gépet, műtrágyát és növényvédő szereket hoznak forgalomba, biztos.íj ák a különböző közszükségleti cikkeket a dolgozó parasztság részére, fokozottabban kell foglalkozniok a terme.ő- szövetkezeti mozgalom fejlesztésével is. A lukimű vessző vet kezetek a határozat végrehajtása soián értek is el eredményeket ezen a téren. Nem egy községben a fmsz vezetőségi tagjai vagy éppen az fmsz kere .ébert működő termelői szakcsoport elnökei kezdeményeztek tez- látolatásokat, hogy a gyakorlatban ismerkedhessenek meg egy-egy termelőszövetkezet munkájával, eredményeivel, így a földművesszövetkezetek vezetői és tagsága közül Zárónkról mintegy 80, Füzesabonyból 40, Karácsondról 41, Domoszlóról 30, Nagykökényesről 20, Sarudról 18 fő ment el látogatóba. 26 földműves- szövetkezetünktől közel 850-en. A látogatásokon szerzett tapasztalatokat kisgyűléseken, vagy egyéb beszélgetések során el is mondták szomszédaiknak. Több községbari előkészítő bizottságok szervezését kezdeményezték, így Kiskörén tíz, Tamabodon hét. Zárónkon nyolc. Gyöngyöspatán húsz, Markazon öt, Kálban négy földművessszöveikezeti tag vett részt az előkészítő bizottság munkájában. Megyénk 25 községében közel 100 föld- művesszöveíkezeii tag dolgozik tsz-elökészitő bizottságban. A felvilágosító, meggyőző munkának, a látogatásoknak meg is volt az eredménye. Az utóbbi hónapokban megyénk földművesszövetkezeti tagiai közül 449-en, a vezetőségből 15-en, a szövetkezeti alkalmazottak közül 31-en léptek termelőszövetkezetbe. így például Hevesen 42, Kiskörén 71. Karácsondon 100 földmű- vesjzövetkezeti tag lépett termelőszövetkezetbe. Ezek a termelőszövetkezeti tagok most úgy dolgoznak, hogy saját példájukon keresztül másokat is meggyőzzenek a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről. Földművesszövetkezeteink a termelői szakcsoportok meg- izilárdílása érdekében több helyen szakterületenként brigádokat alakítottak. A gyöngyös- patai földművesszövetkezet keretén belül működő szőlőtermelő szakcsoportból 22-en Málta István vezetésével termelőszövetkezetet alakítottakj Karácsondon a szőlőtermelő szakcsoport 33 tagja alakított termelőszövetkezetet. Az új szövetkezet egyik szervezője Palik József MÉSZÖV választmányi tag volt, őt választották az új tsz elnökévé. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy megyénk földművesszövetkezetei, különösen az utóbbi hetekben komoly erőfeszítéseket tettek pártunk márciusi és júniusi határozatának végrehajtásáért. Szövetkezeteink előtt most az a feladat áll, hogy az eddigi eredmények tudatosításával megsokszorozzák a tsz-be lépők számát. Süveges Benedek MÉSZÖV 1952 novemberében készült ez a kép. Kelemen Árpád, a gyöngyösi vasútállomás raktárosa volt az akkori sorsolás megyei nagy nyerője, 25 ezer forintot nyert. Vajon rámosolyog-o most is a szerencse?,.. A Minisztertanács határozata a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződéskötésről Az Idei igen kedvező kukoricatermés és a jelentősen megnövekedett sertésállomány lehetővé teszi — az Ipari munkásság, a városi és falusi ellátatlan lakosság fokozott és megnövekedett igények teljes kielégítésével — az ország lakosságának hússal és zsírral való bőséges ellátását. Ennek érdekében a Miniszter- tanács a kukoricának értékesítési szerződés útján való felvásárlását rendelte el. továbbá a sertéshizlalási és bacon-nevelési akcióknál a kukorica-beadási kedvezményt az 1956. év. I.—III. negyedévi átadásra lekötött és lekötendő sertésekre is kiteljesz- tette. A kedvező gazdasági adottságok következtében tehát az állam elvárja megyénk termelőszövetkezeti és egyéni termelőitől, sertéshizlalási szerződéssel járuljanak hozzá dolgozó népünk hússal és zsírral való zavartalan ellátásához. A Minisztertanács határozata felhívja a mezőgazdasági termelőket. hogy az igen előnyös feltételek mellett kössenek sertéshizlalási és bacon-nevelési szerződést. A szerződés megkötésekor sertés darabonként a termelő- szövetkezetek 600 forint, az egyéni termelők pedig 400 forint előleget kapnak. Az átvételkor — mely legkésőbb 1956. szeptember 30-ig lehetséges — a sertés minőségének megfelelően darabonként. az egyéni terme’ ők 100—180 kg. termelőszövetkezetek 130—230 kg kukorica-beadási kedvezményben részesülnek 16—19 forintos kg-ként! készpénz kifizetése mellett. Ha a termelő a kukorica-beadási kedvezményt nem veszi igénybe, az átadott sertés minőségétől függően 18—22 forintos árak mellet köthet sertéshizlalási szerződést. Az előbb meghatározott árakon felül termelőszövetkezetek, egyéni és társas hizlalások esetén 5—20 sertés átadásakor 80 fillér, 20-on felüli sertés átadása esetén 1 forint kilogrammonkénti mennyiségi prémiumot kapnak. Azok a termelők, akik a kukorica értékesítési szerződés helyett 1955. október l-től 1956. szeptember 30. közötti időszakban történő leszállításra sertéshizlalási szerződést kötöttek, illetve kötnek, egy hízottsertés esetén termelőszövetkezetek 3 kát. hold egyéni termelők 2,5 kát. hold, egy bacon-sertés esetén tsz-ek 2 kát. hold, egyéni termelők 1.5 kát. hold kukorica értékesítési szerződés megkötése alól mentesülnek. A Minisztertanács határozata alapján az Allatforgalml Vállalat a sertéshizlalási szerződés- kötést megkezdte. Részletesebb felvilágosítást a* Adatforgalmi Vállalat kirendeltségeitől, illetve körzeti felvásárlóktól kapnak az érdeklődő termelők.
