Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-08 / 72. szám

1955. szeptember 8, csütörtök NÉPÚJSÁG PTAR i?tr ‘EMBER 8: ;mber 8-án ftyi'.koí- i'Ieri fasiszták Julius váló csehszlovák kom­■n en a napon szüle- '■-'•••r színjátszás leffna­nöje. Blaha Lujza. fEMBER 9: ember P-én szaba- i . .zovjet hadsereg Bul­napon alakult meg N - : Demokratikus Köz­. jeződött :si!h gászati hét re volt Egerben a :drajz-geológiai csillá­ik osztálya által ren- gászati hétnek. A : ti egybekötött ér­íányos előadásokat . kan hallgatták vé- alatt 300 látogató- lőadásoknak. Az Othello egri előadásán történt... Nagy csoport 10— 12 éves forma gye­rek álldogál a be­járat előtt, fiúk- lányok vegyest. A vezetőjüket várják, áki most váltja meg a jegyeket szá­mukra. A gyere­kek elég nagy han­gon. ahogy ez már ilyen korban szo­kás, beszélgetnek, vitatkoznak. Fel­figyelek a vitára. Egy rövidre nyírt hajú fiú viszi a prímet, miközben kétes tisztaságú uj­júval egy hasonló korú kislány felé bök. Ez a Jur- csek még azt sem A VITA tudja, hogy Besse­nyei is, meg Szö­rényi is a Nemzeti­ben van. — Igen is, tud­tam ... de a Ma­d&chba is játszot­tak. — Az vendégjá­ték volt, te tökfej. — Tökfej. vagy te magad. tudd meg. Én Majort is láttam, te nem... A vita folyik, hömpölyög, a többi gyerek is beleszól, röpködnek a szí­nészek, színházak, sőt szerepek és drámák nevei is, természetesen megfelelő jelzők­kel fűszerezve a másik tájékozott­ságát illetően. Félreértés ne es­sék. Nem maga a vita fogta meg a szívemet, hanem az, amiről vitáznak ezek a gyerekek, akik éppen most is Oihellót jönnek el megnézni. Lehet, hogy pedagógiai szempontból jobb volna nekik a Tün- dérkirályfit meg­nézni, — nem tu­dom, De hogy egy marék kisfiú és kislány, korához megfelelő hozzáér­téssel ilyen témá­ról vitatkozik, az is igazolja a nap­tárt: 1945—1955: tíz esztendő. (gynrkó) A „Nászutazás“ Mezőtárkányban m r csak néhány hét ' tik a már termelő- teli községből me- jzocialista községe: . . y. Naponta egyre aitározzák el magukat ivetkezetbe lépésre, ..azdálkodást felese­li.. őssel. Ebből az al­te a község népét tásáról, amelynek vezetésevéi Szinyikov professzort bízták meg. A professzor lánya, Zója gyakori látogatása a fiúknál gyanút éleszt. Azt gondolják, ez a lány tetszik. Kosztyának. Még inkább növeli a gyanút az, hogy Zója vendégségbe hívja őket. Pedig csak édes­apjával akarja megismertetni iszteltetés, hogy a alakult közel 100 Gárdonyi Géza t mutatta be első it Dihovicsni j : is” című zenés víg­úgy este 7 óra, egérkezett a színé- usza. A község ap- i ünneplőbe öltözve, zl várta őket. A ta- iinek rövid üdvözlé­si úttörők szép tarka okát nyújtottak át a - ek. ;k megkezdését telt- Körülbelül 250-en i teremben, az abla- ldalajtók mellé la- llók egymáshoz pré- ’ még többen befér- t legalább még eny- ak kint is, akiknek hely. Mindenki kí- it a színészek első a fiúkat, szeretné megkérni arra,. hogy vigye el őket is a nagy útra. De Mark és Andrej ezt nem tudják. Nosza, itt az alkalom, hogy részegesnek, du­hajnak mutassák magukat és az ,, ;. .embert barátjáról’’ le­het megismerni közmondás alapján csak ellene szegül a professzor Zója és Kosztya egybekelésének. Az estén elkövetett hibát nehéz volt helyrehozni. Pedig szükség volt erre, különben vége az utazásnak. A wugi- bugira taníthatott . professzor egy ideig engesztelhetetlennek mutatkozott. Csak a harmadik felvonás végén jön rendbe a dolog. Sok meglepetés követ­kezik: kiderül, hogy Kosztya már egy hónapja megnősült és Nasztyenka nem más. mint Kosztya feleségének barátnője, aki éppen azért Vállalkozott a szerepre, hogy a fiúk nősülés iránti ellenszenvét legyőzze. A lányok bebizonyítják, mennyi­re segítségükre lehetnek a ko­moly munkában. Mindannyian az expedícióval utaznak: Olga és Kosztya, a fiatal házasok. Nasztyenka és Mark, Andrej Zójával — nászúira. Az operett számtalan vidám ötlete, a fiúk tréfás jelenetei, a színészek művészi játéka fe­lejthetetlen élményt nyújtott. A felvonások végén, de néha közben is, hatalmas tapssal megérdemelten jutalmazták művészetüket. A darab három legjobb alakítása Forgács Kál­mán Markja. Dobi írisz — a pattogó feleség és a tüzet fo­gott szerelmesben egyaránt ki tűnt — Nasztyenkája s Mihály Vilest Alexandra nénije (az anyahajó). Kedves, rutinos já­tékukkal sok mosolyt csaltak a nézők arcára. Szép játékáért dicséret illeti Jámbor Zoltánt (Kostya), a bájos Zóját sze­replő Fontos Magdát, llyés Ilo­nát Olga szerepében és Sárkö­zi Zoltánt (Andrejt). Kiváló játékáról tett bizonyságot Szi­nyikov professzor szerepében Szabó Imre is. Az operett si­kere Gál István rendezőt, Se­bestyén András, a zenekar ve­zetőjének és tagjai, Bakó Jó­zsef díszlettervező és a színé­szek közös, jó munkájának, törekvésénei,, köszönhető. E könnyű műfajú előadás szám­talan giccsre nyújt lehetősé­get. Jó ízlésük bizonyítéka, hogy mindezt elkerülték. Ez a legnagyobb érdemük. Üj színtársulatunknak továb­bi jó munkájához sok sikert kívánunk. D. M. LÁTOGATÁS A FILMGYÁRBAN, Kilenc óra volt. A tt kinyitott ablako- ik, játékba kezdett a Felhúzódott a füg- negkezdődött a be­m jóbarát: Mark, 3 Andrej régi vágya ficióban való rész­vélekednek. hogy ha valamelyikre is sze­gy kislány; a szere­ség könnyen romba- tervet. Nem szabad nősülniök. A tudo- nunka megköveteli y továbbra is együtt kis szobájukban, az • számukra teljesen lun —Alexandra néni T:ta alatt. De észre- }gy Kosztya gyakran íe- itt már valami baj ívvel. A két másik önt: az egy hónapig 5 Markról elhitetik 1, hogy megnősült és in hozzájuk érkezeit h ával meg j átsszat j ák an zsémbelcdő, pa- feleség szerepét, ti élvezi a játékot, Tj, Mark nem. Köz- an az expedíció indí­ahol felépítették Eger barokképületes utcáit és ahol télen filmesik a strandolókat GYARMAT UTCA: jelzi a tábla, hogy közeledünk célunk felé. Szerény kis utcácska kes­keny járdáján lépkedünk. Az úton fénylő autók futnak to­va. Kétoldalt sűrűn sorakoz­nak a fiatal fák. Arcukat az augusztusi szél olykor-olykor egymáshoz simítja. Már per­ceit óta a filmgyár kerítése mellett lépkedünk, majd egy vasajtóhoz érünk. A portán el­intézzük a szokásos formaságo­kat, majd megindulunk a filmgyár udvarán. Itt, ezekben az épületekben, ezeken az udvarokon szület­nek meg és indulnak el világ­hódító útjukra filmjeink. Jog­gal büszkék lehetnek a film­gyár dolgozói, hiszen produk­cióikkal nemegyszer aratnak világsikert. Filmjeinket nem­csak a Szovjetunióban és a népi demokratikus országok­ban fogadják szívesen, de el­ismerik és szeretik művészi munkáinkat nyugaton is. A különböző fesztiválokon, ver­senyeken sem kell szégyenkez­niük a magyar film küldöttei­nek, képviselőinek. Filmgyár­tásunk, különösen az államo­sítás után fejlődött rohamosan és ma már ontja magából a nagyszerű alkotásokat. Hiszen, ha csak a játékfilmeket néz­zük, akkor is azt látjuk, hogy filmgyártásunk mennyiségben is jóval túlhaladja az eddigit. 1948-tól napjainkig elértük a félszázat játékfilmekben és még nem beszéltünk a tudo­mányos, oktató és egyéb kis- filmekről, híradókról... Film­jeinkben a szórakoztatás, gyö­nyörködtetés mellett igen nagy szerepet kap a tanító s nevelő jellege is. Életre keltik a klasszikus örökségeket, a ha­ladó hagyományokat, de nem feledkeznek meg a ma prob­lémáinak művészi bemutatá­sáról sem. Gyakran feiéled- nek hétköznapok hősei a vász­non és népünk új életét, új harcait tolmácsolják felejthe­tetlen élményt keltve a néző­ben. Gondoljunk a „Szabóné- ra“, az „Életjel“, vagy a „Si­mon Menyhért születése“ hő­seire. Az udvaron körülné­zünk. Az úttól jobbra-balra hangárszerű épületek sorakoz­AKIKNEK TAPSOLNI FOGUNK: Károlyi Károlyi Ist­ván, a társulat kedve: Pista bácsija, akinek anekdóbii, szel­lemes mondá­sai már Eger­ben is szárny­ra keltek, _n°m könnyű ripoi i- álany. Magáról nagyon nehe­zen, nagyon keveset beszél. Tréfásan megjegyzi: „Vannak színészek, akik előre beta­nulják, hogy n~.it monda­nak majd az újságírónak. Azonban én most az Álarc nélkül című darabot tanu­lom, úgy, hogy erre a szere­pemre (már mint kettőnk be­szélgetésére) nem tudtam fel­készülni.“ Aztán összeszedjük színészi életének kis mozaik­jait, melyből megismerjük Ká­rolyi Istvánt a Gárdonyi Szín­ház drámai és apa-színészét, aki azonban operettekben is játszik. 1922 óta színész, azóta az ország valamennyi nagy vá­rosában játszott, évekig volt Szegeden, Debrecenben, Pé­csett, 10 évig Pesten a Bel­városi, a Magyar és a Vígszín­házban. A háború alatt egy nyarat Egerben töltött, mint a debreceni színház tagja. Ma is szívesen emlékszik a forró si­kerű egri estéikre. Tavaly a Néphadsereg-színház művésze volt, onnan helyezte ide a mi­nisztérium azzal a céllal, hogy több évtizedes művészi tapasz­talatait átadja a színház fiatal művészeinek. Szerepeinek sorát nehéz lenre elmondani. Ját­szotta az Űri-muri ezredesét, a Revizor járásbíróját, az öreg Noszti Pált, János vitéz Bagó­ját, Budapesten Bökni János orvosdrámájában, Ajtay An­dor kettős szereposztásban, az Utód címszerepét, melyben a magyar színészvilág nagy alak­jával Csortos Gyulával is együtt játszott. A film sem ismeretlen előtte. A magyar film hőskorában, a hűvösvölgyi „Sztár“ filmgyár­ban Csortos Gyulával együtt szerepelt a Hypolite a lakáj című filmben, és azután majd­nem 40 magyar filmbe-n ját­szott kisebb-r.agyobb szerepet. Jelenleg az Álarc nélkül című árama bemutatójára Ítészül, melyben egy lelkiismeretlen amerikai pénzembert áltálát. Egri Gárdonyi Színház műsora NÀSZUTAZAS. Szeptember 8, este 7-kor: Aba- sár. Szeptember 9, fél 9-kor: Péter- vására. Szeptember 19, fél 9-kor: Lő­rinci. ÁLARC NÉLKÜL: Szeptember 8: Galyatető. Szeptember 9, este 8-kor: Is­tenmezeje. Szeptember 10, este 8-kor: Gyönqyös, • •••••••••••••••••••••••«•«I; *••••••••••• nak. Ezek a műtermek, hol a belső felvételeket filmezik. Az egyik műterem falának hatal­mas díszlet támaszkodik. Előt­te egy kis csoport tevékenyke­dik. Próba-felvételeket készí­tenek. A műtermek mögötti hatalmas térség is díszletezett. A gábor diák (Gül Baba) jele­neteit forgatták itt. Ezen a térségen hol hatal­mas nemesi kastély terpeszke­dik rajta, másszor gyönyörű kert pompázik, ismét másik alkalommal utcákat tart há­tán. — Az égjük helyen régi díszletek állnak. Ezeket a ba­rokk épületeket a Különös há­zasságban láttuk. Buttler gróf temetési menete is itt a Gyar­mat-utcai műteremben vonult fel és nem Egerben. Az udvar egy másik részé­ben asztalos-, festő-, szobrász- műhelyekben folyik a munka. ELÉRKEZTÜNK a szá­munkra legérdekesebbnek ígérkező látnivalóhoz. Belé­pünk a műterembe. Nézzünk kicsit körül. Az ajtót és a falakat szigete­lők fedik. Mindenfelé kábelek kígyóznak, reflektorok ásítoz- nak, díszletek ácsorognak. A koeji, melyen a felve^ögep István (JUlm Mühlenbergi ördög Az egri Vö­rös Csillag film­színház szep­tember 8—11- ig, a gyöngyösi Puskin szep­tember 23— 28-ig mutatja be a Mühlen­bergi ördög cí­mű színes, né­met mesefil­met. A német mesefilmek nagy népszerű- ,, , . ségnek örvendenek a magyar közönség előtt is, eleg, ha a Ko­szív című színes német mesefilm hatalmas sikerére hivatko­zunk. Minden biztosíték megvan arra, hogy ez a kedves, mű­vészi színes film is megnyeri a magyar közönség tetszését. EGRI VÖRÖS CSILLAG FIMSZÍN­KAZ: sz«pt*mber 8 —11-ig: Mühlen- bergí ördög (német), szeptember 11-én, vasárnap: de. matiné: Beszterce ostroma, EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: szeptember 8 — 13-ig: Békében élni (olasz), szeptember 11-én, vasárnap: de. matiné: Szembesítés. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; szeptember 8—12-ig: Romeo és Júlia (szovjet), szeptember 11-én, vasárnap: de. matinén Senki sem tud semmit. GYÖNGYÖSI PUSKIN: szeptember 9 —11-iq: Titokza­tos Afrika (cseh), szeptember 11-én, vasárnap: de. matiné: Hópelyhecske. — üzbég táncmesterek. HATVAN. szeptember E — 11-ig: Aki sze­reti a feleségét (német), szeptember 11-én, vasárnap: de. matiné: Utolsó padban. FÜZESABONY: szeptember 10 — 12-én: A tőr (szovjet). Filmh'irek — HÁROM űj film forgatásá­nak előkészítésén dolgoznak a Magyar Filmgyártó Vállalatnál. Fábri Zoltán rendező még a héten kezdi meg a Körhinta forgatását. A forgatókönyvel Sarkadí Imrével és Nádas! Lászlóval közösen Fábri Zoltán írta, a film operatőrje Hegyi Barna lesz. — SZEPTEMBER első napjai­ban kezdi meg Keleti Márton rendező Illés György operatőr­rel Háy Gyula: Az élet hídja című drámájának filmrevételét, szeptember közepén pedig meg­kezdik Darvas József Szakadék című művének forgatását A fil­met Ranódy László rendezi, Pásztor István fényképezi. — FILMET készít Varasdi Re­zső rendező és Török Vidor ope­ratőr az Országos Mezőgazda- sági Kiállításról. — A MOSZFILM a Kommu­nista Párt XX. kongresszusának tiszteletére vállalásokat Legalább három filmet készít az Októberi Forradalom 40. évfor­dulójából. öt nappal a filmek gyártási idejét és évi tervét de­cember 12-ig teljesíti. — CJ SZÍNES film készü’t « sré'esvászon számára a Szovjet­unióban. Címe: Az öttusa mes­terei. — SZEPTEMBERBEN bemutat­ják a Fáklyavivők című úi né­met filmet a Német Demokrati­kus Köztáirsasáciban. A film a nyuoat-német igazságszolgálta­tásról szól. — AUGUSZTUS 7-ÉN nyílt meg BratisJavában a csehszlovák filmhét a Kaland az Arany­öbölben című új csehfilm bemu­tatásával. Bemutatásra kerültek a Látogatás a felhőkből. Utazás az ősidőbe című új filmek, vala mint az elmúlt évek sikeres fii* *mei. KÖNYVESPOLC Takács Imre: Zsellérek uno­kája. Első kötetével lép a nyilvá­nosság elé egy fiatal költő, a rábasömjéni parasztfiú, Takács Imre. Néhány éve még faluja határában szántogatott, innen küldte Budapestre kissé dara­bos, de robusztus erőt sejtető verseit. Azóta sokat fejlődött, költészete mindinkább gazda­godott, a régi és az új életfor­ma közt hánykódó falu képei mellett a városi élet is egyre formálódó kifejezést nyer sajá­tos hangú verseiben. István Marian: Tájaik. A fiatal költőnő neve a fel- szabadulás után tűnt fel. Első kötete azonban csak most je­lenik meg. Az őszinte, néha keresetlenül egyszerű hangú verseket az igazabb emberség* re váló törekvés jellemzi. Jan: Batu khán. A nálunk is ismert szovjet író, akinek a Dzsingisz khán című regénye nagy sikert ara­tott, e könyvében a világura­lomra törő Batu khán alakját és Oroszország ellen ve­zetett hadjáratát írja meg. Seregei átkelnek a Vol­gán és a közeledő ve­szedelem hírére felkel az egész orosz nép, hogy megvé­delmezze szülőföldjét. Batu serege Moszkváig is eljut, de nem tud tovább haladni. Az erdőkben, lápokon szabad le­gények gyülekeznek és rá-rá- törnék a tatárokra. A hódítók sehol sem érezhetik biztosság­ban magukat; az orosz népet nem lehetett legyőzni. áll, kerekeivel a síneket tapos­sa. A díszletezők kopácso ását megszakítja a rendező szava. Szeretnénk kíváncsian bemen­ni, de a zsinór-kordon megállít. Ez a terület már tilos számunk­ra. A maszkmester elvégzi az utolsó simításokat maszkjain, a jelmezmester a kosztümökön, a segédrendéző megadja a jelt, mire megszólal a duda és az ajtó fölött kigyullad a vörös fény, mely közli, hogy a felvé­tel megkezdődött, belépni ti­los! A jeladást néma csend követi. A technikai fölszerelé­sek üzembe lépnek. Az állvá­nyokon és a földön kigyúl a sok-sok reflektor hatalmas fényt és meleget árasztva ma-, gából. A segédrendező odaáll a gép lencséje elé, indul a gép, csattan a „csapó“ és pereg a filmszalag. Csodálatos világ ez. Különö­sen kívülállónak, de azoknak is változatos, akik nap, mint nap itt dolgoznak. Ez a műte­rem is szintén napról-napra új köntöst ölt. A terem nem mindig ilyen száraz és ko­mor kinézésű. Olykor strandot elevenít meg. Ki gondolta vol­na, amikor az Állami Aruház című filmet néztük, hogy an­nak strand jeleneteit itt for­gatták tél derekán. A műterem közepén hatalmas medence volt, melybe akár fejest is ugrálhattak, a medence olda­lán kabinok sorakoztak és a homokban sütkérezőkre nap helyett reflektorok- ontották a fényt. Több produkció készül ezekben a napokban. Be­fejezéshez közeledik a Kü­lönös ismertetőjel, mely a magyar munkásmozgalom történetéből elevenít meg egy fejezetet Ferrari Vio­letta, Bessenyei és Ajtayval a főszerepben és a Gázőlás, me­lyet Gertler Viktor rendez. Forgatják Máriássy Judit filmjét is, az Egy pikkoló vilá­gost, melyben Ruttkay Évát, Bulla Elmát, Görbe Jánost, Koletár Kálmánt látjuk fősze­repben. Néhány héttel ezelőtt ismét új produkciót kezdtek el Várkonyi Zoltán vezetésével: Molière: Danáin Györgyét — s ki tudná felsorolni a terve­ket, melyek megvalósulására talán nem is kell soká várni. Hogy a tervekből valóság legyen, kívánunk jó munkát a filmgyár minden dolgozójának, miközben kilépünk a művé­szet álomvilágából az utca forgatagába: Nagy Andor !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom