Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-08 / 72. szám

1955. szeptember 8, csütörtök NÉPÚJSÁG 5 A boldog paraszti élet útján Új termelőszövetkezet alakult Ecséden Megjavult a munkája az ecsédi Üj Élet Termelőszövet­kezetnek, eddig 10 iorint készpénzt, s öt kiló kenyér­gabonát osztott ki tagjai kö­zött munkaegységre, előleg­nek. A szövetkezet tagjai megelégedettek, hisz jöve­delmük jóval meghaladja a középparasztok jövedelmét is. Látták ezt a falu egyéni gazdái, s ezért alakult meg kilenc taggal a közelmúltban az előkészítő bizottság. A bizottság megalakulása után tagjai, Maku Mátyás dolgozó paraszt. Nagy ván párttitkár azon dolgoz­tak, hogy méltó versenytár­sat szervezzenek az Új Élet TSZ mellé. Munkájuk, meg­győző szavaik eredménnyel jártak, mert 15 taggal, 20 höld szőlőn és 55 hold szán-: tón Alkotmány néven új ter­melőszövetkezet alakult a községben. Az új tsz már hoz­zálátott terveik elkészítésé­hez, hogy minél gyorsabban érjenek el számottevő ered menyeket a szövetkezeti gaz­dálkodásban. Sebestyén János járási tanács Hatvan IFJÚ ERŐVEL A hónap második felében megkezdik a cukorrépa szedését megyénkben ! Már napok óta kedvező az időjárás megyénkben, s ennek hatására jelentősen javul a cukorrépa cukortartalma. A megye 6400 holdnyi cukor­répa területén az előzetes becslések alapján 110 mázsás átlagtermés várható. A pusz­taszikszói Szabad Nép. a fü­zesabonyi Petőfi és még több más termelőszövetkezetünk­ben a várható átlagtermés túlhaladja a 200 mázsát. A cukorrépa szedését a hónap második felében kezdik meg megyénkben. Több mint 300 holdon vetették el a koraőszieket A gabona betakarítása után hozzáfogtak megyénkben az őszi munkához. Eddig több, mint másfélezer holdat készí­tettek elő az őszi vetéshez. A megye déli járásaiban a szán­tással egyidőben megkezdték a koraősziek vetését is. A fü­zesabonyi járásban közel 200 holdon került földbe az őszi­árpa. Az egerfarm'osi Uj ba­rázda TSZ-ben vetették el először az őszibúzát is. Az at- kári Micsurin TSZ-ben nyolc katasztrális holdon vetették el az árpát. A hevesi Petőfi, a hevesvezekényi Béke és a boconádi Petőfi TSZ-eknél mintegy 100 hold őszirepcét vetett el a hevesi gépállomás. Újabb tíz termelőszövetkezet kap könyvtárat a megyében A megye termelőszövetke­zeti tagjainak jó segítőtársa és barátja a könyv. Szabad idejükben szívesen keresik fel a helyi népkönyvtárakat, a már meglévő saját könyvtá­raikat, hogy a rendszeres ol­vasással is fejlesszék művelt­ségüket, szaktudásukat. A me­gyében eddig már 27 ter­melőszövetkezet kapott 200— 300 kötetes könyvtárat. A könyvek között a legjobb ma­gyar és külföldi szépiro­dalmon kívül megtalálhatók a legújabb agro- és zoótechnikát ismertető szakkönyvek is. A Heves megyei tanács népmű­velési osztálya és a megyei könyvtár most úgy határozott, hogy a közeljövőben újabb tíz termelőszövetkezet kap könyv­tárat. Ezek között lesz a he- rédi Micsurin, a boldogi Rá­kóczi, a füzesabonyi Petőfi és a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet is. Juhász László 24 mázsa gabonát vitt haza A hevesvezekényi Béke TSZ befejezte a cséplést. 33 vagon búzánk lett. ami a 300 hold vetésterületet számítva 12,6 mázsás átlagtermést jelent. Munkaegységekre 4 kilogramm búzát és 1 kilogramm árpát osztottunk. Juhász László és Veres József fejenként 19 má­zsa búzát és négy mázsa 90 kiló árpát vitt haza. Kevés hí­ján 500 munkaegységük volt. Most, teljes erőnket a do­hány betakarítására fordítjuk. 25 holdról lesz 350 mázsa do­hányunk, komoly gond, hogy hová tesszük. Állatállományunkat, ha fi­gyelembe vesszük a 40 hold másodvetésű kölest és a ku­koricát, meg a jó' minőségben kaszált sarjúszénát. könnyen átteleltetjük. Tóth László Hevesvezekényi Béke TSZ Az alkari Micsurin TSZ-ben az idén is bőségesen jut a munkaegységekre Szép eredményeket értek el az idén az atkári Micsurin TSZ tagjai. 180 hold őszibú­zájuk 13 és fél mázsás ter­mést adott, de volt olyan táblájuk, ahol 20 és 16 mázsa volt az átlagtermés. 42 hold tavaszi búzájuk 14 és fél má­zsát adott holdanként. Őszi árpájuk 18. 7. tavaszi árpának 9. 17 mázsát adott. A rozsnál 9, a zabnál 8,5 mázsás átlag­termést takarítalak be. A munkaegységekre 5 kiló búzát. 1 kiló árpát és ’0 fo­rint készpénzt osztottak elő­legként. A 61 éves Lajcsik Pál 28 mázsa búzát vitt ha­za, az előlegoszt ískor. Vasali László 32. Kocsis Ferenc 25 mázsa búzát kapott. 85 hold szőlőjükből 25—27 mázsás termést várnak. Bur­gonyájuk 160—200 mázsás '.ér­mést ígér. Kertészetükben 30 holdról 80 mázsás diny- nyetermést várnak. Dohá­nyuk — export Virginiát ter­melnek — 400 ezer forint jö­vedelmet hoz. Hét és fél hol­das öntözéses kertészetük 1G0 ezer forintot. Ez a néhány szám az atkári Micsurin TSZ életéből min­dennél jobban bizonyítja a kö­zös gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben, azt, hogy a szövetkezeti tagok jövedel­me az idén is bőséges lesz. Az idén 200 tsz-tag költözik új lakásba Termelőszövetkezeti . tagja­ink jó módban élnek, ezt bizo­nyítja az is, hogy egyre több tsz-tag épít, vagy vásárol új családiházat. Ebben az eszten­dőben 200 termelőszövetkezeti tag költözött új otthonba. A herédi Micsurin TSZ-ben 48 család költözött már új la­kásba, csak ebben az eszten­dőben 30 házat építettek a tsz-tagok. Sok segítséget kaptak szö­vetkezeti tagjaink az államtól is. lakásépítésre. Az idén 12 egyszobás, s 33 kétszobás la­kásra kaptak hosszúlejáratú hitelt. A füzesabonyi Szabad Nép TSZ tagjai közül 14-en, a gyöngyösi Február 24 TSZ-ben 10-en építettek új lakást. TIZENKÉT fiatal ül együtt a kömlői Kossuth TSZ irodá­jában. Hétköznap van. Ruhá­juk, napbarnított arcuk még magán viseli az egész napi szorgalmas munka nyomát, mégis mindannyian vidámak, jókedvűek, igazi fiatalok. Ün­nep számukra, ez a különben szürke hétköznap, mert most alakítják meg önálló DISZ-cso. portjukat. Mindannyian egyetértenek Szabó János párttitkár véle­ményével. — Együtt töltitek napjaito­kat, együtt vagytok a munká­ban, szórakozásban, miért ne élhetnétek hát közös szerveze­ti életet, egy jó DlSZ-csopor- ton belül. Való igaz, hisz kivétel nélkül szeretik a szervezeti életet, úgy mint ahogyan azt annak idején az úttörő szervezetben meg­szokták. Nézzük meg, milyen cseleke­detek, tettek dicsérik a most alakuló kis csapat életrevaló­ságát. ★ A TSZ IDŐSEBB tagjai sok jót tudnak mesélni a fiatalok­ról, akik minden munkában élenjárnak. A cukorrépa-egye- lés közben sokszor előfordult, hogy a dolgos, serénykezű fia­talok hamarabb kiértek a sor végére, s onnan visszafelé (ha­ladva egyelték a lemaradott idősebbek sorait. Az aratást időben befejezte a Kossuth TSZ, De nem így, a Dózsa TSZ tagsága. Hirtelen nyakukba gyűlt a sok aratni- való, az idő is sürgetett, hát se­gítséget kértek. A Kossuth TSZ fiatalsága nem váratott magá­ra. Bartus János, Veréb Jolán, Nagy Anna, s a többiek neki álltak a Dózsa gabonatáblájá­nak, s abból nyolc holdat vág­tak le. Nem azt nézték, hogy ez egy másik tsz gabonája, ha­nem azt, hogy ez az ország, a nép kenyere. * n v A tsz gondoskodik is fiatal­jairól. Szászi Kató és a többiek nagy örömére, most építenek számukra az udvaron egy röp­labdapályát. A múlt télen egy. asztalitenisz-felszerelést kap­tak a fiatalok. Volt is nagy lá­togatottság, sürgés-forgás a szövetkezet helyiségében. Alig fértek be a sportolni, szórakoz­ni vágyó fiatalok. A tsz diszistái elhozták, örömmel látták távolabbi ba­rátaikat, az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is. Szívesén és gyakran járt ide Szécsi István, Kiss Bernáth és Szabó Lajos, akik a sportolás, szórakozás közben széjjelnéztek a tsz há- zatáján, barátkoztak. Jóllehet, ezek a fiatalok még nem tagjai a szövetkezetnek, de ezáltal is egy lépéssel közelebb kerültek a közös gazdálkodás gondola­tához. * SZÉP TERVEI, nagyszerű feladatai vannak az új DISZ- csoportnak. A silózás teljesen az ő dolguk lesz. Nemsokára 400 köbméter siló készítéséhez kezdenek hozzá. Jövőre külön munkacsapatot alakítanak. A tsz pártszervezete .is több gon­dot fordít ezután az új DISZ- csoportra. Közvetlen irányítás­sal, pártmunkával, kisebb-na- gyobb feladatokkal bízza meg őket, s neveli a párt jó tartalé­kává. Gondoskodnak arról is, hogy jövőre a tsz-tagok általá­nos iskolát végzett úttörő gyer­mekei mindannyian átkerülje­nek a szövetkezet DISZ-cso- portjába. A fiatalok tele vannak erő­vel, tervekkel, lendülettel, munkakedvvel. Németh Feri és Angyal András traktoros isko­lára akar menni. Minden vá­gyuk, hogy a csillogó, dübörgő masinával hasíthassák saját szövetkezetük barázdáit. Többen önként jelentkeztek vasárnapi munkára a szilvás­várad! ifjúsági tábor építésé­hez. Szorgalmukkal, jó munká­juk jutalmaként méltán meg­érdemlik, hogy teljesüljön kí­vánságuk, és szeptember 25-én több ezer fiatallal együtt bol­dogan ünnepelhessenek Eger­ben, a nagy ifjúsági béketalál­kozón. Császár István Egy és negyedmillió köbméteres víztároló Igen nagy jelentőségű a kiskörei Dózsa TSZ-nek az a vállalása, hogy saját erőből, miptegy másfél milliós költ­séggel, 100 holdon halastavat létesít a tiszaburai Holt-Tisz.a ágban. Ez a halastó egyben egy és negyedmillió köbméte­res víztároló is lesz. Ezzel nemcsak a környező gyümöl­csösöket és a félszigetbe zárt mintegy 800 holdnyi területet öntözhetik, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy ha meg­épül a közelben a tiszalöki I duzzasztó második vízilépcső­I je, 2000 holdnyi új rizstelepet építhessenek. Gondoskodik rólunk a termelőszövetkezet (Tudósítónktól) Juhász András nem sokat' gondolkozott a belépésen, bár Erzsi néni, a jó öreg élettárs, ellenezte a szövetkezetei. — Mi lesz majd veled? Azt gondolod, hogy 79 esztendős fejjel is bírod még a munkát. Majd az lesz a vége, hogy a fiatalok kinevetnek, kigűnyol-'' nak — aggodalmaskodott Erzsi néni. Nem bánom, akármit is be­szélsz — így felelt András bá­csi, aztán fejére csapta a ka­lapját, s bátran, fiatalosan el­indult a Micsurin TSZ szék­háza felé. A tsz-irodában úgy nyüzsög­tek az emberek, mint a meg­bolygatott hangyaboly. Ott. volt a tanácselnök is, a párt­titkár is, s alig győzték írni a belépési nyilatkozatokat. And­rás bácsi meghúzódott egy ideig a sarokban, s onnan fi­gyelte az érkezőket, távozókat. Nagyon tetszétt neki,' hogy a1 belépők ■ közt' á d'alu' legjobb-' jait vélte felismerni. Csak azt sajnálta, hogy felette bizony már eljárt az idő. Míg fiatal volt, nem volt biztosítva a megélhetési lehetősége. Jó pár’ évtizeddel ezelőtt történt, hogy; Faragó József 120 holdas ku-i Iák megállította az utcán: ne! mondd, hogy rossz embered va­gyok, gyere hozzám részes­aratónak. Ha jól dolgozol, éle­ted végéig arathatsz nálam ... De rosszul számolt Faragó József, András bácsinak nem kellett élete végéig a kulák- vagyont gyarapítani. A felsza­badulás után földet kapott. Azon gazdálkodott, míg rájött arra, hogy közösen, egymást segítve, korlátlan lehetőség áll előttük a jobb élet meg­teremtésére. Nem is gondolko­zott sokat, amikor megalakult Atkáron a Micsurin TSZ. Eltelt egy esztendő. András bácsi 190 munkaegységet szer­zett. Mikor megkapták rá a 20 mázsa búzát, Erzsi néni­nek könnyes lett a szeme, s csak annyit mondott: két év alatt se kerestünk ennyit Faragó kuláknál. A szövetkezetben Szűcs Pé­terrel együtt dolgozott. Olyan ellentéte volt egymásnak a két öreg, mint a tűz és a víz. András bácsi elégedett volt, Szűcs Péter a kilépésről be­szélt. — Én pajtás nem lépek ki, de ha te mész, magadra vess! Csak azt sajnálom, hogy nem 50. esztendős vagyok, inert. ai*?.. kór • biztos, . hogy. nem tenne t « il I piímm iiiilwiIWI Érted? — Látod Péter, mennyit se­gít nekünk a gép, s te még azon gondolkozol, hogy kilép­jél a szövetkezetből? — Megmondtam, hogy ki­lépek és kész — hangzott a válasz. — Nem jól érzed magad? Hiszen jól keresünk, soha még ennyi búzád nem volt —• pró­bálkozott tovább András bácsi. — Nem arról van itt szó — így Péter bácsi. — Egy-két év múlva kidülünk, aztán mehe­tünk. Ezt akarom elkerülni Érted, András? Akármit mondott András bácsi, az öreg Szűcs Péter nem (hagyta magát. Kilépett, Attól kezdve a két öreg min­denütt kerülte egymást. And­rás bácsi szívvel lélekkel ma­gasztalta a szövetkezetei, Pé­ter bácsi meg elmarasztalta.' Pedig látta, hogy a Micsurin TSZ tagjainak vontatókon hordják haza a terményt, hogy azok építik a legtöbb házat, közülük vesznek legtöbben rádiót, kerékpárt, bútort, ru­hát. András bácsinak 200 kilós disznó hízott az óljában, neki meg nem volt semmije. Bora nem termett, András bácsinak még eladni valója is volt. Te­henet nem tartott, András bá­csi felesége a piacon árulta a tejet, túrót. Ő boltból hordta a kenyeret, András bácsi fe­lesleges búzát adott él.1 Látta ezt Péter bácsi, de mégis nya­kas kódolt. ' ebben jp évben tölti be á 82. esztende­jét. A Micsurin TSZ tagsága úgy határozott, nem engedi tovább dolgozni, de élete Vé­géig törődnek vele. Az új ter­mésből már megkapta a Ju­hász házaspár az egész évi kenyérnek valót. Meghagyták örökös használatra a két öreg­nek a háztáji földet is. Ha el­jön a szüret ideje, a borból is, meg a többi termésből is meg­bánják a részesedést. Gondoskodik róluk a ter­melőszövetkezet. Erki János A verpeléti dohány hazájában A rendkívül kellemes aro­mája, kitűnő íze és szép színe évszázadokkal ezelőtt külföl­dön is híressé tette a magyar dohányt. Franciaország, a né­metalföldi és hegyvidéki váro­sok lakói, Hollandia, Belgium népe és mindenütt, ahová egy­szer eljutott megszerették, szí­vesen vásárolják. A nyírségi világos, a dunántúli szuloki dohány, sőt a kiváló hevesi fajta is keresett áru a világ­piacon. A dióbamára pirult levelek, melyek magukkal vit­ték a magyar paraszt verejté­két, kérges két kezének határ­talan szorgalmát, homlokának gyöngycseppjeit, ma már meg­szépült életünkről beszélnek. A dohány egyik kedvelt ter­mőhelye a verpeléti határ kö­tött, meszes talaja. Verpeléten már augusztus elején megkezdték a dohány­levelek törését. A község dol­gozóinak nagyrésze ezzel van elfoglalva. A leveleket osztá­lyozva rakják: a szár alján satnyább, csipkés szélűek, néha a színűk is sárgás, ezek a har- madosztályúak. A szár dere­káról a másod- és elsőosztá- lyúakat törik. A felső rész még marad, hadd nőjjön, fej­lődjön tovább. A letört levele­ket azután kocsira pakolják és viszik a helyi dohányszárítóba. — Szép termés volt az idén mondja a dohányszárftó ve­zetője. — Bizonyára sok gazda megbánta, hogy az elmúlt ősz­szel nem kötött dohány terme­lési szerződést. — Elővesz asz­talfiókjából egy füzetet és ott nyitja ki, ahol a jövedelemről van szó. — Egy hold termés­hozama 5—12 mázsára tehető száraz állapotban — olvassa fennhangon. — Kerti dohány­nál, termelhető ezenkívül ipari célokra dohánymag is, 2—3 mázsa. A dohány átvételi ára a minőségtől függően változó. Az elsőosztályért 2000 forinton felül is fizetnek, s még ehhez ha a szerződött mennyiségen felüli, jön a többtermelési pré­mium, negyven, hatvan, na­gyon jó termés esetében 150— 200 százalékos ártöbblet. Ha a beadási kedvezményt és az in­gyenes holdanként! 1000 darab cigarettát is felszámoljuk, a dohánytermelés igen jövedel­mezőnek bizonyul. A szárító udvarán két kocsi­ról pakolják az asztalra a zöld dohányt. Alaxai János a gaz­dája a — dicséretére legyen mondva — mind elsőosztályú 40 mázsának. Régi dohányter­melő, évek óta ez a fő jövedel­mi forrása. Úgy mint Jakab Károly és Kiss Károly gaz­dáknak. Egy holdról mindig törnek 38—40 mázsát. Az idei termésről megelégedéssel be­szél. — Ez az esztendő kedvezett a dohánynak. Bőven volt csa­padék, a legtöbb ipari növé­nyünknél ez nagyon fontos, s meleg is volt annyi, amennyit a dohány igényel. A tövét el­rágó drótkukac, a veres rozsda elkerülte. Betegség nem oko­zott benne kárt, legfeljebb a mélyen fekvő talajokat árasz­totta el a víz. Alaxai János 14—15 ezer forint jövedelemre számít holdanként. A község termelőszövetkeze­te, a Dózsa TSZ 10 holdba ül­tetett dohányt. Égy része en­nek is vízbe került, itt bizony nem számíthatnak jelentősebb eredményre, de a többi hol­danként 35—40 mázsát ígér. A gondos növényápolás, a há­romszori kapálás és trágyázás meghozta a gyümölcsét. Az első szállítmány már tőlük is megérkezett, s a hatalmas „szárító-szobában“ szárad. Verpeléten dohányt olyan régen termelnek, hogy a köz­ség legidősebbjei sem emlékez­nek kezdetére, de látogassunk el a szomszédos Kisnánára, ahol ez évben próbálkoztak először a dohánytermeléssel. Kitől indult? Gyetvei Mihály- tól, aki éppen akkor látogatta meg dohánytermelő rokonait, amikor azok megkapták több­termelésért a jutalomrádiót. Ha a sógornak jól sikerült, miért ne sikerülne nekünk is. Ez sem éppen megvetnivaló ta­laj. Érdemes lenne kísérletezni — nyitott be szomszédjához este. Több utcabelivel másnap már meg is kötötték a szerző­dést, legtöbben 4—500 négy­szögölre. A község lejtős főutcájáról minden ház udvarára belátni. Az eresz alatt, az udvar köze­pén két léchez kötözve füzé­rekben szárad az illatos do­hány. Ha félig megszáradt, amikor a .levelek már csörög­nek, a padlásra viszik és csak megszárítva továbbítják Ver- pelétre. Tóth Lászlóék a na­pokban már be is viszik. Az 500 négyszögöl 12—13 mázsás átlagot hozott, pedig ez az első év. — Jövőre majd jobban megy már — elmosolyodik res­telkedve Tóth. pedig a kezdet mindenütt nehéz. Sokszor áll­tunk tanácstalanul. Nem tud­tuk, mikor kell kapálni, lehet-e már törni, minden kis dologért Józsinak kellett szólni. (Ju­hász Józsefnek, a körzeti do­hányfelelősnek szóltak tanár csért.) — Termelnek jövőre is? —• kérdem. Gergely bácsi, a leg­idősebb Tóth gyanakodva néz rám,, azt hiszi, nálam kell a szerződést kötni. — Csak any- nyit Írassatok, gyerekek, amennyit szárazság esetén ön­tözni tudtok, mert az én ka­rom már nem bírja. Azért mégis ő dönt. 500 kvadrátot tessék írni, elég lesz — szól hozzám. Nem éppen rossz üz­let ez, s ahogy az öreg tervezi, úgy különösen előnyös: a do­hány jövedelméből rendezi az évi adót és a beadást, a ciga­rettát maguknak tartja meg, így a többi termény tisztán az övék. Az 1954—55-ös évben 43 kis- nánai gazda foglalkozott do­hánytermeléssel. Az idei szer­ződéskötések azt engedik kö­vetkeztetni, hogy jövőre, vagy a következő esztendőben en­nek a kis községnek is a do­hány adja egyik nevezetessé­gét. Megtalálják számításukat, s talán az itt termelt dohány feldolgozva, vagy csak szárított levelekben ' öregbíti mezőgaz­daságunk, iparunk hírnevét. Dobai Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom