Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-28 / 69. szám

4 1955. auernsztiis 28 vasárum. NEPUJSÄG HlKEK NAPTÁB Augusztus 28. 1918-ban e napon alakult meg Franciaország kommunista pártja. — Augusztus 28-án, 1749-ben született Goethe, a nagy német költő. — Augusztus 29-én, 1947-ben, ezelőtt nyolc évvel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ratifikálta az O'aszországgal. Ro­mániával, Magyarországgal, Bul­gáriával és Finnországgál kötött békeszerződést. — ATKÄR KÖZSÉG 102 százalékra teljesítette III. ne­gyedéves adófizetési tervét. Az eredmény elérése Várko- nyi Vilmos elvtárs vb. titkár jó mimikáját is di­cséri. — UNGVÄRY LÁSZLÓ, Kádár Sándor, Pirók Mihály, Vigh József, Bodor Mihály. Pethő Péter és Kocsis János dolgozó parasztok Pély köz­ség legjobb begyűjtői. Töb­bek között egész évi baromfi- és tojásbeadásukat teljesítet­ték. (Paizs József). 100 diafilmet mutatnak be folyamatosan a mezőgazdasági kiállításon Kijelölték és rendbehozták már az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás diafilm vetítő termét. A nyitvatartás ideje alatt egész napon át folyik majd itt a különböző érde­kes oktató diafilmek vetíté­se. A Földművelésügyi Mi­nisztérium különböző szer­vei, az intézetek és vállala­tok 100 diafilmet készítettek a kiállításon való bemutatás­ra. — A délmAtrai erdő­gazdaság az augusztus 20-i versenyben iparifa ter­melési tervét 112. tűzifát 97, és az erdősítést 113 szá­zalékra teljesítette. Sztaha­novista oklevelet kapott 23. kiváló dolgozó jelvényt 12, és kiváló műszaki dolgozó jelvényt 10 munkás. Csil lag Lajos igazgató elv­társ 6900 forint pénzjutalmat osztott ki. (Bodor Imre) — AZ EGRI LAKATOS- ÁRUGYÁR színjátszói nagy sikerrel mutatták be a gyár kultúrtermében Sós Györgi’: Pettyes című háromfelvovásos vígjátékát. A színjátszók a sikeres előadás után tervbe­vették, hogy darabjukkal el­látogatnak az egri járás több községbe is. — A BEGYŰJTÉSI MI­NISZTÉRIUM a megye be­gyűjtésében élenjáró közsé­geiben fővárosi művészek közreműködésével ajándék>■ műsorokat rendezett. A mű­soron felléptek a közismert és népszerű Gergely bácsi és Mari néni. Mednyánszky Ági, Béres Ferenc, Lorenz Kornélia -j több fővárosi művész. Ajándékműsort ka­póit többek között Nagyfü- ged, Karácsond, Erdőtelek, Boldog, Ecséd, Reesk és Fel­német. Felkészült a tanévre az egri írószerbolt is Pár nap múlva nyitják ka­puikat az iskolák. Nemsokára megindul az éveleji forgalom az Irószerboltokban és könyv­üzletekben is. Az írószerbolt az idén sokkal nagyobb meny- nyiségű füzettel és írószerrel várja a tanulókat, mint az el­múlt évben. Csak füzetből 140 ezer fo­rint érték van raktáron, de kaphatók olcsó tolltartók, víz­hatlan erős iskolatáskák 58 forintos árban, színes ceruzák, olcsó, jó minőségű körzők, vo­nalzók, töltőtollak. Az Egri Általános Leánygimnázium már be is szerezte 10 ezer fo­rint értékben a füzeteit He­lyes lenne, ha a szülők és az is­kolák a torlódás elkerülése végett már megkezdenék az írószerek beszerzését. — AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TÜRHAZ szeptember 5-én kezdi ez évi balett tanfolya­mait. A balettiskolában kü­lön csoport indul- az óvodá­sok részére ötéves kortól, va­lamint az általános iskolások­nak fejlődési fokuknak meg­felelően. A balettiskolában szeptember 4-ig lehet beirat­kozni a járási kultúrházban. — AZ ORSZÁGOS MEZŐ­GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON az Egyetemi Tangazdaság nagygombosi részlegének Gizi és Püspöki János boldogi gaz­da Gyöngyi nevű tehene is részt vesz. — A GYÖNGYÖSI MUN­KÁS SZÍNJÁTSZÓ csoport vasárnap délután négy órai ! kezdettel Kara csönden bemu­tatja Vidám nyár című e-zt- rád műsorát, az élenjáró dol­gozó par a szí ok tiszteletére. Este fél 8-kor „étiig a Taní­tónőt mutatják be. melyre meghívták az újonnan alakult tsz tagjait is. Akiknek tapsolni fogunk Lemegy a füg­göny. A nézőté­ren zúg a taps, s színészek kijön­nek a függöny elé megköszönni a tapsokat. De nem látjuk a rende­zőt, akinek pedig nagy része van egy darab sikeré­ben. Szóljon most az egri Gárdonyi Géza Színház két rendezője, Gál István és Kal­már András. A kérdés? Mi a véleményük a darabról, me­lyet rendeznek. Gál István, a „Nászutazás” című szovjet zenés vígjáték rendezője így válaszol: kultúr- politikánk célkitűzése, hogy az úgynevezett könnyű műfajban is eszmeileg tiszta, szórakozta­tó művek kerüljenek a közön­ség elé. A „Nászutazás” ragyo­gó szellemességével, szép me­lódiáival, ennek a műfajnak a gyöngyei közé tartozik s a vár­ható siker öröme kettős, öröm azért, mert ezzel a kedves víg­játékkal is közelebb hozzuk a nézőt a szovjet drámairodalom­hoz, de öröm azért is, mert a mai emberek vidám életét mu­tatjuk be. A .,Nászuiazás’’ há­rom fiatal pár derűs szerelme és nászútja egy távol-keleti expedíció történetében. Hálás feladat olyan darabot rendezni, melyről a rendező és a színész tudja, hogy jó mun­kája esetén biztos a siker. Per­sze elismerem, hogy egy Shakespeare tragédiát nehe­zebb rendezni, mint egy ilyen zenés vígjátékot, de ez sem egy könnyű feladat. Amikor a néző egy gördülékeny szép elő­adást lát, talán nem is gondol arra, hogy a színésznek, s ren­dezőnek mennyi munkájába került. Persze, ez a munka és az a tudat, hogy a néző érti és élvezi a darabot, a mi örö­münk, és ezt érezve tudjuk, hogy munkánk nem volt hiá­bavaló. Kalmár András, az „Álarc nélkül” című dráma rendezője a szolnoki színháztól jött hoz­zánk. Munkáját az egri közön­ség már ismeri, hisz ő rendez­te az Egerben is nagy sikert aratott Egy pohár víz, s Mak­rancos hölgy című színműve­ket. Kalmár elvtárs a követke­zőket mondja: Míg a „Nász­utazás” derűs humorával, ad­dig az ,Álarc nélkül’’ című da­rab feszült izgalmával hat. So­kat vitatkoznak azon, hogy az emberek többsége a színház­ban nevetni kíván és nem sze­reti a drámát. Remélem, hogy ez a darab is bizonyítéka lesz annak, hogy nem a műfaj a fontos, hanem az, hogy igazán művészit tudjunk alkotni. A darab az 1900-as évek Ame­rikájában játszódik. Bemutat­ja az „úri” társaságot, amely kedves, udvarias, egészen ad­dig, míg a pénzért való hajszá­ban le nem hull róla az álarc. Az üzletért való küzdelemben kivetkőznek emberi mivoltuk­ból. Még a férjgyilkosságiól sem rettennek vissza a pén­zért. Levetik társasági álarcu­kat, s megismerjük őket álarc nélkül, olyan aljasan, s rom­lottan, amivé csak a pénz utá­ni, semmit nem kímélő hajsza tudja tenni az effajta emberi. Ha ezt a drámailag izzó lég­kört meg tudjuk teremteni a színpadon, akkor a néző ko­moly élményekkel távozik a színházból. Ezen dolgozunk most, s re­mélem, hogy a szeptember 4-i hevesi bemutató, s az azt kö­vető előadásokon bebizonyoso­dik, hogy jó munkát végez­tünk. — VIZINCZEY GYÖRGY Utolsó szó című darabja, me­lyet az egri Gárdonyi színház műsorára tűzött az országos irodalmi pályázaton harmadik díjat nyert. A fiatal magyar író drámája egy újság szer­kesztőségében játszódik le. — A HÁROM LAMBERTI című film kísérőműsorában vetítik a Veszélyes lejtőn című kisfilmet, melynek egyik sze­repét az egri Gárdonyi Szín­ház tagja, Gonda György játssza. Gonda György most érkezett csak a színházhoz, mert eddig a Gábor diák cí­mű film felvételein vett részt. Gonda György a színházi dísz­bemutatóján az Annuskában kap szerepet. — A GÁRDONYI SZÍNHÁZ mutatja be elsőnek Békeffy— Kellér új átírásában a Mág­nás Miskát. — MEZÖTÁRKÁNYBAN a Nászutazás bemutatója után olyan nagy az érdeklődés, hogy egy előadás nem elégsé­ges. ezért szeptember 1-én a nyilvános főpróbát is Mező- tárkányban tartják. Az Álarc nélkül szihalmi bemutatója előtt az egri tisztiklubban tar­tandó főpróbára meghívták az egri honvédséget is. RÓMEÓ ÉS JÚLIA Az Egri Vörös Csillag Filmszínház szeptember 1-től 5-ig, a Gyögyösi Szabadság szeptember 8-tól 12-ig mutatja be a szovjet filmgyártás legújabb színes filmjét: Rómeó és Júlia címmel. Shakespeare szerelmi tragédiájának filmváltozatát a Rómeó és Julia című balett filmet az 1955. Cannesi Nemzetközi Filmfesztiválon az opera és zenés filmek nagydíjával tüntet­ték ki. A film főszerepét Galina Ulanova, a hazánkban is is­mert és népszerű balerina táncolja. A világ legszebb szerelmi története, a világ legjobb ba­lett-táncosainak előadásában, Prokofjev lírai zenéjével — nem nehéz megjósolni, hogy ez a művészi balettfilm az egész világ moziközönségével együtt a magyar nézőt is meghódítja. Egri Vörös Csillag Filmszínház: augusztus 28—31-ig: Félelem bére (olasz—francia). augusztus 28-án vasárnap de. matiné: Cászár pékje (csehszlo­vák). Eger Dózsa Filmszínház és Szabadtéri Mozi (Ped. Főlsk.): augusztus 28-án: A 3 Lamberti (német), 29— 30-ig: Kaméliás hölgy (francia)), augusztus 28-án, vasárnap de matiné: Tilos a játék (svéd). Gyöngyösi Szabadság: augusztus 28—31-ig: Monts Christő II. (francia), augusztus 28-án. vasárnap de. matiné: Tilos a játék (svéd). Gyöngyösi Puskin: augusztus 28—31-ig Félelem bére (olasz—francia), augusztus 28-án, vasárnap de. matiné: Figaró házassága (olasz). Hatvan: augusztus 28—31-ig Hajnal • Nyemán felett (szovjet), augusztus 28-án de. matiné: Express szerelem (szovjet). Füzesabony: augusztus 28—29-ig: Három testőr (francia), augusztus 30-tól szeptember 1-ig: Fel a fejjel (magyar). augusztus 28-án, vasárnap de. matiné: Timur és csapata (szov­jet.) Tudod-e pajtás, hogy... lapunk 20-i számában közölt rejt­vény megfejtése a következő: 1. Eger, 2. Salamon király, 3. Zrí­nyi Miklós, 4. Esztergom, 5. Tinó­di Lantos, 6. Arany János, 7. Mátyás király, 8. Almos, 9. Spartakus. A helyes megfejtők közt könyvjutalmat nyertek: Réz Katalin Eger, Böjté Éva Eger, Lénárd Ibolya Eger, Dró­tos Klára Selyp és Petrén Kata­lin Eger. Következő rejtvényünk a tudo­mány legújabb vívmányáról szól. 1. Nemrég ünnepeltük hatéves évfordulóját. 2. Sok pajtás kedvence ez a könyv. 3. Híres nemzetközi vonat. 4. Szeptember 3-án nyílik meg Budapesten. 5. Naqy magyar zeneszerző. 6. A nagy tudósokat Jutalmaz­zák ezzel a díjjal. 7. Magyarok őshazája. 8. Gyógyítást szolgáló gép. 9. Fontos a mezőgazdaságban. 10. Ezzel tájékozódnak a ha­jósok. 11. Matematika más néven. Megfejtéseket küldjétek be szeptember 5-ig. A megfejtők közt könyvjutalmat osztunk ki. roooooooooooooaococxxxxooooooœoooooooooooooaoooooooooooooooooaoooooooooooooooooooooaooooooooooo A nyári melegszállítmány megkésve bár, de megérke­zett, s az ország egész terüle­tén reggel héttől, este nyolcig korlátlan mennyiségben kap­ható. Persze ezzel nem mond­tam újat, mert ezt mindenki észrevette, kivéve legfeljebb egy-két italboltvezetőt, akik olyan meleg italt adnak, mint­ha azt hinnék, hogy most is június van, és az emberek azért isznak, hogy egy kicsit felmelegedjenek. Ja, hogy nincs jég? Nem baj! Majd lesz januárban. ★ Nagyon érdekes megfigyelni egyes embe­reket, akik máskor ilyenkor pihegve szid­ták a kánikulát, s hőgutát kaptak, most, a 30 fokos melegben is kiskabátban sétálnak, s ha megszólal valaki, hogy „hű, de meleg van“, típusunk legyintve jegyzi meg: na, na, lehetne melegebb is, elvégre augusztus­ban vagyunk. Ez az a fajta, akinek semmi sem jó. A meleg nem elég meleg, a hideg nem elég hi­deg, a só nem sós, a cukor nem édes. Szóval semmi sem minőségi, kivéve talán azt a napszúrást, amit augusztus 20-án kapott a vásárban, ahol azt próbálta bizonyítani egy csizmás bácsikának, hogy ez a vásár egy szükségtelen felhajtás, hisz úgy sincs senkinek se pénze vásárolni, míg a bá­csi ott nem hagyta, hogy megvegye a kisze­melt tűzhelyet és egyéb vásárfiát. * Szóval finom, eredeti, augusztusi, minősé­gi meleg van. Nem lehet most mást tenni: irány az Állami Áruház. Bocsánat, össze­kevertem az Állami Áruház mindent el­árasztó plakátjaival, melynek fehér nyilai ott tarkállanak az egri házaik falán. Ügy akartam mondani, hogy irány a strand. Ama, híres, nevezetes egri strand, mely városunk egyik büszkesége. Kellemesen simogató vizében gyönyörű fái alatt ott hűsül, vagy a napon ég Eger és az idesereg- lett látogatók apraja-nagyja, hisz nemcsak egy dunaparti csónakházban, de itt is nagy a jókedv minden nap. És per­sze úszik az ember a boldog­ban (vigyázat mély boldogság, csak jó úszóknak), míg meg nem szólal a XX. század egyik kitűnő vív­mánya, a hangszóró. ★ Az egri strand hatalmas hangszórói har­sogják á vízállásjelentést, a hosszú elbeszé­léseket, melyeket persze itt nem hallgat senki. De amikor végre bemondják, hogy szórakoztató zene következik, rögtön kikap­csolják az erősítőt azzal, hogy annak is kell pihenni. És ha nem? Akkor a helyzet a kö­vetkező: rádióbemondó: kedves hallgatóink, szórakoztató zenénk következő számát Yves Montand énekli. Két taktus, s akkor meg­szólal egy hang, mely a legnagyobb jóindu­lattal sem hasonlítható Montandéhoz: Fel­kérjük fürdőzőink figyelmét, hogy mélyvíz­be bele lehet fulladni, valamint Kovács Pi­roskát várják a medence szélén... aki el­vitt egy pakli kártyát, hozza vissza... a fodrásznál az ötös sorszám következik ... Na, végre abbahagyja. Nem! Újra belefúj a mikrofonba, s rázendít: Labdázni a vízben és a strand egész területén tilos. Ez helyes, de a bemondó, úaylátszik nem bízik magá­ban, s mentegetőzik: ezt nem mi találtuk ki, mert ez miniszteri rendelet. Én csak azt szeretném tudni, hogy me­lyik minisztérium hozta. A labdaügyi? Vagy a strand- és uszodaügyi? Végre befejezte, Rádióbemondó: Kedves hallgatóink, szórakoztató zenénk végétért, hallgassák meg Kovács Péter előadását, a fűmagnemesítés időszerű kérdéseiről. ★ Ülök egy pádon, szemben velem két nő. Testük fénylik az olajtól, olyanok, mint a négerek. Egyiken tüneményes fürdőruha köl­temény, ami az önköltségcsökkentés elveinek tökéletes szem előtt tartásával készülhetett, mert ennyi anyagból varrónő legyen a tal­pán, aki egy férfi nyakkendőt is ki tudjon hozni. A dressz teljesen új. Gyere a vízbe — mondja a másik. Nem ment! Persze ilyen fürdőruhát kár lenne bevi­zezni. Elképzelem, amint este hazamegy, fürdőruháját a fogasra teszi, s beakasztja a szekrénybe egy nyári-ruha és egy estélyi közé. Ide is való. hisz egy a rendeltetésük. Ö pedig megfürdik a lavórban. ★ Az az ésszerű, ügye — ha meleg vám, az ember leveszi a kabátot, ha hűvös van fel­veszi a pullóvert. Igen ám, de van egy má­sik szempont. A divat! Az idén a nyári fér­fidivat, a nőktől levetett kardigán. Miután a nők rövid kétév a’att megunták ezt a ruhadarabot, íme, felvették a férfiak. Fullasztó melegben szédelegve, de csinosságuk tel­jes tudatában viselik a zöld, lila, bordó és a szivárvány összes színeiben pompázó kar- digánukat. A minap láttam egy férfit a következő öltözet­ben. Kék nadrág, zöld kardi­gán vastag fehér csíkozással, sárga, festett nyakkendő, me­lyen pálmafák, s egyéb délszaki növények virítottak. Ha ezt egy beszélő papagály meglátná, így szólna: begyemre kartársam! El va­gyok bűvölve! Megválasztjuk díszpapagály- nak. És valljuk meg, a papagálynak igaza van. Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogyha a nők megunják a mélyen kantáros nyári ruhákat, vajon ezt is átveszik majd a férfiak? (S ezek vajon férfiak?) ★ Ülök a cukrászdában, szól a zene. Mi az, hogy szól? Harsog, bömböl, dörög, dörömböl, A bent ülők nem tudják egymást túlkiabál- ni aztán a melódia közepén félbeszakad a hangorkán, a zongorista felugrik és átsza­lad az utca másik oldalára, ahol egy nővel halaszthatatlan megbeszélése van. A jelenet többször megismétlődik, majd egy másik fia­tal ember jön és míg a zongorista bokros teendőit végzi, ő játszik. A helyettes csen­desen, jóízléssel játszik. Cukrászda közönsé­ge szinte megkönnyebbül. Aztán újra vál­tás van, újra bömböl a jazz, potyog a vako­lat és a jóizlésű vendég menni készül. Hir­telen csönd! A zongorista most nem disszo­náns akkordokat, hanem papírra nem illő szavakat áraszt magából és közben a dob­verővel nagyokat üt zenész társa fejére. Felháborító volt nézni a kis ágáló, ká­romkodó gyereket, és a csendes, mindezt el­tűrő dobost, aki legalább kétszer olyan idős és kétszer annyit ért a zenéhez, mint társa. A béketűrőbb embereknek is az volt a vé­leménye, hogy ezt a gyereket még vissza kellene küldeni szüleihez utónevelésre. Rá­férne alaposan. ★ Értesüléseim szerint a nyár elhúzódása miatt az idén az ősz kezdetét szeptember 21-ről november 21-re halasztották. Ezért az elkövetkezendő nyári holnapokra jó munkát, jó nyaralást, jó strandolást kívánok minden­kinek. L Herbst Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom