Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-28 / 69. szám

1955 augusztus 28. vasárnap 5 NÉPÚJSÁG A FALU BECSÜLETÉÉRT — Hogyan lett Ludas első a gabonabegyűjtésben “ JÓ HÁROMNEGYED ÓRÁT kutattunk mindenütt a faluban Bányai Gábor tanácselnök után. Mindenütt „éppen most ment el“, mindenütt tovább- igazítottak egy utcával, míg végül az egyik ház kapujában akadtunk rá beszélgetés köz­ben. Mindennapos esti beszél­getések egyike volt ez. amikor sok mindenről, sokkal fesztele­nebből esik szó. mint az irodá­ban. amikor az egyik oldalon az elnök, a másik oldalon a »fél“. így két ember beszélget az alkonyatban, teszem azt ép­pen a termelőszövetkezeti moz­galomról, . érvet . érvnek sze­gezve, vitázva, nevetgélve — s őszintén. Bányai Gábortól tudtam meg mindezt, s feltétel nélkül igazat adtam neki. már csak annál is inkább, mert az effaj­ta módszer (tudom, csúnya 6zó ez, de, ha nincs hamarjá­ban jobb rá), segítette a köz­séget olyan győzelemhez, amellyel csak egyedül a hida­siak dicsekedhetnek az idén a megyében. Nevezetesen a sza­badpiachoz, mert Ludas volt az első Heves megyében, amely nemcsak a cséplést és a köte­lező állami beadást fejezte be határidő előtt, de 125 má­zsa szabad gabonát is adott az államnak. így aztán megnyíl­tak a „kapuk“ az otthon ma­radt termény előtt, lehetett vinni, mintahogy vitték is, akár a gyöngyösi piacra is. EZT ÍGY MOST elmondani, helyesebben leírni, nem nagy dolog, de megcsinálni? — ah­hoz kellett a munka, virtus, becsület, meg minden, ami csak a kommunisták, a falu veze­tőinek tarsolyába van. Hát ép­pen ezt a tarsolyt kezdtem én faggatni, miután a megtalált elnök mellé előkerült a község párttitkára, sőt még a szomszé­dos Detki Gépállomás igazga­tója is. Nem haragszanak meg egé­szen biztosan, hogy ha elve­szem előlük a jogos dicsekvő szót, s szépen összegezve a hallottakat, a magam szavaival mondom el. i : ;.. Hogyan is vívta ki Ludas község dolgozó parasztsága . _a. megyében elsőnek: a szabad­piacot? • ötszáznegyven hold kalá­szost arattak le a községben. Két cséplőgépet biztosított eh­hez a gépállomás, elég is, ke­vés is. már aszerint, hogyan szervezik meg a munkáját. Ezen múlik minden! A pártve­zetőség. a tanács, meg a gép­állomás összedugta a fejét (már csak képletesen), s meg­állapodtak abban, hogy bizony itt a hordás a legfontosabb, mégpedig az ütemes, a cséplő­gépet megelőző hordás. Nosza, útrakeltek a tanács­tagok a saját körzeteikben, a kommunisták, élükön a 60 éven felüli Kristóf Károly bácsival, aki már rászolgál a bácsi, s Anna nénivel, Németh Mihály- néval, aki ugyan még nem szolgál rá. alig 40 évivel, oly na­gyon a „néni“-re. Elsősorban a 18 holdas Kiss Dezsővel, meg a 13 holdas Prezenszki Jánossal, a falu két legtekintélyesebb gazdájával folyt a disputa ar­ról az egyszerű dologról, hogy csak ott lehet csépelni, ahol már van mit. meghogy a ka- rácsondiak nagyon hencegnek a párosversenybeni elsőség­gel ... Egyszóval a két gazda értett az okos szóból, s elsők­nek behordtak. nyomukban az­tán úgy hordott a falu, mint valami óramű. Az egyik ház­ban még csépeltek, mikor a másikban éppen befejezték a hordást, állhatott éppen egy házzal — s nem utcasorokkal — odébb a cséplőgép. EZ A GYORS cséplés törté­nete, de egyben ez volt az alapja a gyors beadásnak is. A tanácstagok, a népnevelők ott voltak a cséplőgépek mellett, felkeresték már előre is a csé­pelő gazdát, s szépen, akkurá­tusán elmagyarázták, miért fontos a begyűjtési kötelezett­ség teljesítése, meghogy jól jár az a gazda, aki az államnak eladja felesleges gabonájának b:zonyos részét, mert nem kell házalni vele, jó árat, kedvez­ményt kap érte. Kiss Károly középparaszt ez­zel is tökéletesen egyetértett, s öt mázsa gabonát vitt szabad­ra a begyűjtőhelyre. Pontosan öt mázsát adott el a kötelezőn felül Prezenszki János is, mert úgye, az ember csak nem ma­radhat le versenytársától, mert van becsület is a világon. Kü­Évek óta nem volt ilyen si­keres gabonatermése a ver­peléti Dózsa TSZ-nek, mint ebben az esztendőben. Igaz, hogy az őszieket pillangós után vetették és a trágyát; nem sajnálták a földtől, őszi; alá 100 kiló műtrágyát szórtak holdanként, kora tavasszal pe­dig 20—30 kilóval javították a száraz tél hidegétől elcsigázott vetést. De megérte. Ezt bizo­nyítja a cséplés is. Alig győ­zik a magtárba hordani a telt zsákokat. Előbb az őszi ár­pát csépelték el, megelégedé­sükre holdanként 16 mázsát »htozott. -Mis a “tavaszi árpa 11,70 mázsával fizetett. A szövetkezet nagy gonddal végzi a növényápolást is. Szé­pen fejlett cukorrépájuk az 5 holdas táblán 1100 mázsát igér. A Selypi Cukorgyár­ral kötött szerződés után ez a csoport is kapcsolódott a 200 mázsás mozgalomhoz, s most szép prémiumnak néznek elé­be. Érdemes volt ősszel 200 mázsa istállótrágyát, március­Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a begyűjtési tervek teljesítését komoly ve­szély fenyegeti. A csépléssel nem halad párhuzamban a be­adás teljesítése. Az egyetlen el­csépelt járásunkban, a gyön­gyösi járásban csak 60 száza­léknál tart a gabonabegyűjtés. S ennek egyik oka az, hogy nagyon elterjedt a nedves ga­bona elmélet, különösen a he­vesi, hatvani, gyöngyösi és fü­zesabonyi járásokban. A szárí­tásra sokszor 8—10 napokat ad­lönben sem rossz dolog, ha az embert becsületéért még meg is dicséri a hangos híradó. Ment is befele a gabona, vit­ték először a tanácstagok, a kommunisták, vitte az egész falu — azaz hogy egy ember azért akadt, az is igaz. hogy csak egy. aki megpróbálta, hát­ha nem is olyan törvény az a törvény. A tanács aztán bebi­zonyította a felszólítás után is nyugodtan otthon üldögélő Szabó Lászlónak, hogy a tör­vény az bizony törvény, meg a falu becsülete sem ultiparti. Elszámoltatták, mint annak a rendje, s ezzel a renddel a falu a legteljesebb mértékben egyet is értett. Azóta büszkén járnak az ut­cán a ludasiak, s ha Kará- csondról esik a szó, csak le­gyintenek: „Karácsond? — ugyan, hol is van ez a köz­ség?“ AZT MÉG azért megjegy­zem, hogy jó dolog és jogos dolog is a büszkeség, de jó lesz vigyázni, nehogy „meg­tudják“ a ludasiak az őszi be­gyűjtésben. hogy „hol van Ka­rácsond“. másszóval, hogy na- gyonís előttük járjanak a kará- csondi gazdák. Sehogy sem il­lene a mostani szép győzelem­hez .. i (gyurkó) ban pedig káli és pétisót szór­ni a földre, biztos lesz 6000 forint jövedelem minden hold­ján. A kalászosokon és a cukor­répán kívül 25 hold kukoricá­juk és a napraforgó is dicsé­retet érdemel. A növényter­melő brigád jól kivette ré­szét a munkákból, de persze az állattenyésztésben dolgozók sem maradtak le. Szarvas­marhaállományuk 20-ra emel­kedett, van 25 anyakocájuk, és 65 süldő, és 50 sertést hiz­lalnak fel a kukorica beadás teljesítésére. A tagság egy ré­sze; -akik igényeltek, kaptak előlegként malacot is. Eddig osztottak 3 kiló gabonát, s aki szorgalmasan dolgozott és sok munkaegységet gyűjtött, most sok terményt vihetett haza. A Hadobás család 25. Márton Péter pedig 18 mázsa ter­ményt kapott. A végleges jövedelmük ez évben — ahogy a tagok számolgatták — átlagosan 15 ezer forint lesz. I nak a termelőknek, amelyet a begyűjtési hivatalok és a Ter­ményforgalmi Vállalat felvá­sárlói is helybenhagynak. Nagy lemaradás mutatkozik a szabadgabona beadásnál is. Figyelmen kívül hagyják a megyei VB-nek azt a határo­zatát, hogy tsz-nél 60, egyéniek­nél 80, és kulákoknál 100 szá­zalékig kell a gabonát begyűj­teni. A gabonabegyűjtés állása aug. 20-i értékelés szerint: a gyöngyösi járás vezet 60 száza­lékkal, a hevesi járás 49.8 szá­zaléknál tart, a füzesabonyi 48,4. a hatvani 46,3, a pétervá- sárai 28,4 és az egri járás 26,9 százalék. — SZTAHANOVISTA AVA­TÁS és két szövetkezet talál­kozója volt a lőrinci Vegyes KTSZ-ben. A szövetkezet tag­sága, ebből az alkalomból a Jászjákóhalmi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetet látta vendégül. A sztahanovista jel­vények kiosztása után a szö­vetkezet dolgozói ígéretet tet­tek arra, hogy határidő előtt befejezik éves tervüket. Az avatás végeztével labdarúgó mérkőzést játszottak a ven­dég szövetkezet csapatával, majd közös vacsora és tánc- mulatság vetett végett a bará­ti találkozónak. A MATRAVIDÊKI ERŐMŰ dolgozói jó munkájukért méltó elismerésben és jutalom-mű­sorban részesülték. 27-én este a rádió helyszíni jutalom­műsorral ajándékozta meg az üzem dolgozóit, melyen a rá­dió 30 tagú tánczenékara, va­lamint több neves zene- és énekművész lépett fel. fiúsa és ross legfontosabb alaptrágyája a szuperfoszfát és a kálisó Nemcsak az őszi, hanem tavaszi vetésű növények alá is ősszel szórjuk kil Csávázzuk a vetőmagot Higosan nedves csávázó­szerrel vagy Germisan pótcsávázószerrel. Csak üssögmentes magtól várhatunk egészséges és bő termést Hűtrágyák és növényvédőszerek beszerezhetők : A Földművesszövetkezetekben, az Állami Kiske- reskedelmi Vállalat boltjaiban, a vetőmagboltókban és a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetke­zeti Vállalat megyei kirendeltségeinél. Átlagosan 15 ezer forint jövedelemre számítanak a verpeléti Dózsa TSZ tagjai —■ —- # • ♦ Rendkívül lassen halad a gabonabeadás Olvasd, terjeszd a IVIépujsáqot ! Csernádi Sándor, az egri fütőipa- műszaki dolgozója 14 és Fíilöp György a gyöngyöstarjáni közsági tanács dolgozója 10 előfizetőt gyűjtött lapunkra. — A FÜZESABONY ES VI­DÉKE Cipész Kisipari Ter­melőszövetkezet tagsága alkot­mányunk 6. évfordulójának megünneplését sztahanovista avatással kötötte egybe. Kivá­ló dolgozó oklevelet és jel­vényt kapott Farkas István, Papcsik János, Salamon Ador­ján, Kozák József, Haraszi István és Bágyi János. Ezen­kívül hat dolgozó részesült pénzjutalomban, három ipari tanuló pedig könyvjutalmat kapott. — TARNAÖRSÖN megala­kult a helyi Földművesszövet­kezet kultúrcEoportja, vasárnap már jól sikerült zenés műsort adott. A zenekart Dékány La­jos iskolaigazgató vezényelte. Nyílt levél a Heves megyei Tatarozó Vállalat dolgozóihoz Eger város jelenleg 150 férőhelyes gőzfürdővel és 20 kádas fürdővel rendelkezik. A dolgozók igényeit ez a Ikis fürdő nem tudja kielégíteni, mert a város lakosain kívül a környék falusi lakossága is bejár, mind a tisztasági für- dőre, mind az SZTK által beutalt betegek itt keresnék gyó­gyulást. Eger és környéke dolgozói tapasztalhatták, hogy szombat délután és vasárnap délelőtt 4—5 óra hosszat kell várakozni, míg sor kerül a fürdésre. Pártunk és kormányunk nagy összeggel járult hozzá, hogy a volt József üdülőt átalakíthassuk és újból üzembe helyezzük. Ellássuk 10 zuhanyozóval, langyos és meleg me­dencével, 10 kádfürdővel. A csoportos fürdetést itt tudnánk lebonyolítani és így megszüntetnénk a kádfürdőnél való várakozást. A Heves Megyei Tatarozó Vállalat 1954. szeptemberé* ben meg is kezdte a fürdő munkálatait, nagy lendülettel Iá>* tott hozzá, de a lendület lassan alábbhagyott, majd teljem sen leállt, A Tatarozó Vállalat, mint értesültünk, a munkát csak 1956-ban akarja befejezni, holott az anyag és pénz ren­delkezésére áll. Ez a huza-vona elsősorban a dolgozókat érinti, hiszen így tovább tart a túlzsúfoltság a gőz- és kád­fürdőkben. Államunk sok pénzt költött a fürdő átalakítására, melyet a dolgozók a Tatarozó Vállalat nemtörődömsége miatt még ebben az évben sem tudnak igénybevenni, de előfordulhat az is, ha 1955-ben nem készül el, beruházási hitel hiánya miatt az építkezést nem lehet befejezni. Eger város dolgozóinak érdeke megköveteli, hogy a fürdő mielőbb megnyíljon. Egy kis jóakarattal a munkát egy hónap alatt be lehetne fejezni. Szabó József Egri Gyógyfürdő Vállalat igazgatója Közeledik a bányásznap, fokozódik a két ércbánya között a verseny Megyénk két ércbányájában, a Recskiben és a Gyöngyös- orosziban nagy versengés fo­lyik a bányásznapi vállalások mielőbbi teljesítéséért. A két ércbánya vállalat párosver­senyben harcol a minél jobb eredmények eléréséért. A ver­senyt a recskiek kezdeményez­ték, akik azt vállalták, hogy az V. magyar bányásznap tisztele­tére színporból 10 tonnával, nyersércből pedig 50 tonnával szárnyalják túl augusztus else­jétől szeptember 6-ig előírt ter­vüket. Vállalták azt is, hogy ez idő alatt *2 önköltséget két száza­lékkal csökkentik. A vállalá^,. teljesítéséért nagy harc indult? meg mind a két ércbányában. A gyöngyösorosziak 60 tonna nyersércet vállaltak terven fe­lül. Vállalásukat csütörtök reg­gelig 744 tonnára teljesítették. A recski ércbánya dolgozói nyersére vállalásukat még nem teljesítették, mivel ma reggelig mindössze 95 százalékos telje­sítményt értek el. Ebbe azon­ban nem nyugszanak bele. Szi­lárd elhatározásuk, hogy a bá­nyásznapig maradéktalanul tel­jesítik szocialista vállalásukat. Színpor termelésüknek azon­ban a nyersére lemaradása mellett példamutatóan tettek eleget. A vállalt tíz tonna he­lyett 20 tonnát adtak terven felül népgazdaságunknak. Be­tartották az önköltség csökken­tésére tett ígéretüket is. A két százalék önköltségcsökkentés helyett előkalkuláció szerint négy százalékkal csökkentették a termelés költségeit. Javítot­ták a minőséget is, mivel a vál­lalt öt százalék helyett 5,05 mi­nőségjavítást értek el. A két ércbánya között, ahogy közeledik a bányásznap, úgy fokozódik a verseny. Mindkét ércbánya dolgozói azért harcol­nak, hogy az V. magyar bá­nyásznap alkalmával győztesen kerüljenek ki a párosverseny­ből. /CöNYVESPOLC imáim ...... ' ■' M ÓRICZ VIRÁG: ROSTA Móricz Virág egy tanárcsa­lád életének néhány hónapját vetíti elénk legújabb regényé­ben. Ma és holnap játszódik a történet. 1955 tavaszán az Ágoston-lányok — a harminc felé közeledő, hűvös, fölényes, észlény Bora és a kedves, paj­kosan játékos bölcsészhallga­tó, Kató — szerelmének ala­kulását kísérjük nyomon. A két lányon kívül persze a ta­nárcsalád többi tagjának éle­tét is bemutatja Móricz Virág, és sikerül rajtuk keresztül megrajzolnia a mai értelmisé­giek életét, felvetni azokat a kérdéseket, melvek őket leg­inkább foglalkoztatják. Az író­nőnek az élet természete* hangján megszólaló reális fi­gurái, érdekes meseszövése mindvégig izgalomban tudják tartani az olvasót. HATVAN VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL A boconádi Petőfi TSZ az első a termelőszövetkezetek megyei versenyében A tsz felszabadulási mun­kaversenyének második sza­kaszában megyénkből 102 tsz vett részt. A versenyben több értékelésnél is a boconádi Petőfi TSZ szerezte meg az első helyet. A csoport tagsá­ga 10 hold borsó termésátlaga kivételével az összes eddig értékelhető felajánlását telje­sítette. 100 hold búzájuk 15 mázsás holdankinti átlagot ho­zott, a 49 hold ősziárpatáblán a tervezett 10 mázsa helyett 15 mázsás átlag lett. Tavaszi árpájuk is három mázsával több termett holdankint, mint amennyire számítottak. Az aratási, cséplési munkák mel­lett nem feledkeztek meg a növényápolásról sem. A 12 holdas cukorrépát négyszer kapálták, csatlakoztak a 200 mázsás mozgalomhoz, s a cu­korgyár becslése szerint még a 260 mázsát is elérik. Há­romszor kapálták a burgo­nyát, ebben a munkában a gépállomás is segített. Szarvas- marha állományuk húsz he­lyett 45-re növekedett, s a fe- jésátlag ma már 11,8 liter. A tsz-ben munkaegységenkint eddig 5,50 forintot, öt kiló búzát, s két kiló árpát osz­tottak előlegként. Ezért van a csoportban hat új jelentkező, akik az eredményekből meg­győződtek a közös gazdálko­dás jövedelmezőségéről. A tsz-ek nagy versenyében a mezőtárkányi Ezüst Kalász TSZ a második. Megyei vi­szonylatban elsőnek tett fel­ajánlást, s párosversenyben megelőzte a mezöszemerei Uj Világ TSZ-t. Az aratási, csép­lési munkákról, a növényápo­lásról itt is csak jót mondha­tunk. Három-négyszeri kapá­lás, az idejében végzett töltö- getés szép termést ígér. A csoporttagok már a takar­mányszükséglet biztosítására is gondoltak: 200 köbméter zöldsilót készítettek. Kenyér­gabonabeadásukat augusztus 1-ig teljesítették. Július hó­napban 10 családdal szaporo­dott a tagság. A viszneki Béke Termelő- szövetkezet, amelynek taglét­száma 58 — a harmadik hely­re került. Beadási kötelezett­ségük teljesítésével példát mu­tatók, évi tej-, tojásbeadásuk teljesítése mellett eleget tet­tek a kalászosok beadásának is. A növényápolásra nagy gondot fordítanak. 26 holdas cukorrépájukat és az 50 hold kukoricát ötször kapálták. A község egyénileg dolgozói, lát­va eredményeiket, április 4-e óta egyre többen látogatják a szövetkezetét: már 43 család velük is dolgozik. Példamuta­tó munkájuknak sokban kö­szönhető az is, hogy a viszne­ki Május 1 TSZ megalakult; Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat felhívja az állami vállalatok, KTSZ-ek és szövetkezetek figyelmét, hogy raktáraiban lévő normafeletti és elfekvő anyagokat árusít ki. Amennyiben valamilyen anyagféleségre szükségük lenne, úgy az anyagokról ké­szített kimutatást a vállalat központjában, Eger. Dajka Gá­bor u. 1. sz. reggel 7 órától 15.30 óráig megtekinthetik. Születtek: Faragó Judit, Kókaf József, Soproni Béla István, Kör- möndi Etelka, Szabó Anna. Trom- posch Éva, Sófalvl Veronika, Totka Ferenc Csaba, Bugyi Klá­ra Erzsébet. Kónya Ágnes Mária, Csámpai József, Hartman István. Házasságot kötöttért: Bárányt László—Körhegyi Anna Rozália, Lőrincz József Lajos—Tóth Má­ria, Barnák János—Melkó Irén, Pancza Sándor—Virág Julianna, Demény András—Virág Erzsébet. Kozsa Sándor—Molnár Erzsébet, Bene János—Tarnóczl Erzsébet, Uhlár András—Mátsus Etelka, Faragó Tibor—Kurfürst Julianna, Kalmár Károly—Wessely Mária Magdolna. Meghaltak: Mákos Ferenc. Go­dó Józsefné. GYÖNGYÖS VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Nagy Mária, Fehér László, Srankó Magdolna, Kará­csony István, Nagy Magdolna, Milkovics Éva. Petrovics Julian­na. Borbély Ilona, Kozmári Zsu­zsanna, Réger Mihály, Forod Ta­más, Gyürki László, Tóth Fe­renc. Prêter János, Cslk Lajos, Csenak Imre. Nagy Anna. Pethes Ilona, Ludányl István. István, Balázs Ferenc, Nosza Ferenc, Murányi Tibor, Bógány Judith. Hartmann István, Kiss István. Házasságot kötöttek: Mácsár János—Kollár Magdolna, Nagy Béla—Király Mária. Tóth Tibor —Juhász Irén, Bedross József— Holecz Erzsébet, Alföldi András — Molnár Terézia, Melher József —Bénél Rozália, Szentgyörgyi János—Kovács Piroska, Pásztor Béla—Bardóczi (Mária, Vass Ist­ván—Gurbács Terézia. Meghaltak: Szabó László, Zsámbokl Pál, Pásztor János, Hanák Miklós, Kovács Ferencz, Csősz Ferenc, Mészáros Jánosné, Koplányl Kálmánné, Bajcsl Ist­ván, Srankó Magda, Berta János­né, Suha József. Egy drb 750-es Herli-motor és sebességváltó és egy sport oldal­kocsi, komplett eladó. Eger. Sztálin u. 103. Pattanásos, szeplős, foltos, szá­raz bőre ragyogó szép lesz spe­ciális krémjeimtől, utánvéttel szállítok. Szőrszálait őrökre el­távolítóm. rövidhullámú gépe­men. Sándorffi József kozmetk kus. Budapest. Jókai tér 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom