Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-31 / 61. szám
2 1955. július 31. vasárnap. mépujsXg TEGYÜNK MEG MINDENT NÉPÜNK KENYERÉÉRT Szorgalmas munka eredményeként befejeződött az idei aratás. Egy-két nap és megyeszerte teljes ütemben megkezdődik a cséplés. Zsákba hull az egyéves nagy munka gyümölcse. Ismét elérkezett az ideje, hogy dolgozó parasztságunk a gabonabeadás példás teljesítésével hitet tegyen pártunk helyes politikája mellett. A begyűjtés a munkás-paraszt szövetség egyik fő erősítése, mert ez a falu egyik legfőbb hozzájárulása az ország építéséhez, a béke védelméhez. Az elmúlt tíz szabad esztendő minden jelentős sikerében, minden győzelmében olt él a munkás-paraszt szövetség ere je. Ezt a szövetséget kell továbbra is ápolni, fejleszteni egész dolgozó népünk javára. Azt kell elérnünk, hogy minden egyes dolgozó paraszt olyan öntudattal adja be a gabonát, teljesítse törvényes kötelességét, amilyen szívese: gyártják és küldik a munkások falura a paraszti életet szebbé tevő iparcikkeket, a munkát megkönnyítő gépeket. Ennek érdekében a most következő napokban pártszerveink legfőbb feladata a politikai tömegmunka megszervezése. Alapos gonddal vértezzék fel érvekkel a népnevelőket, tanácsi és begyűjtési dolgozókat, hogy mindenki megértse, a falu hozzájárulásának nagy céljaink megvalósításához, öntudatosnak kell lenni. A cséplőgépeknél sehol se hiányozzon a népnevelő, végezzék. rendszeresen a napi sajtó jelolvasását, a csoportos megbeszéléseket. Különösen most van erre nagy szükség, mivel államunk az elmúlt év hiányosságain okulva, helyesen vezette be a kenyérgabona állami felvásárlásának új rendszerét. Rosszul érinti ez a rendelkezés a becsületes dolgozók kárára spekuláló, a maguk részére búsás hasznot húzó népellenes elemeket. Ezek igyekeztek félremagyarázni a sajtó állami felvásárlására vonatkozó 'közleményét, azt állítva, hogy megszűnt a szabadpiac, csak a fejadagot hagyják meg, hogy gabonából állami monopólium van. Izgattak az aratási és betakarítási munka ellen, hogy azt nem érdemes végezni, mert mindent elvisznek beadási áron. (Példák: Hatvan, Hort, Gyöngyöspata, Átány.) Ébertelenségünk következtében a politikai nevelőmunka hiányában előfordult Horton, hogy Hangácsi M. és Tóbiás I. VB tagok az ellenséges hírverés hallatára ellene fordultak az ország kenyerét egész évre biztosító igazságos rendelkezésnek. Gyöngyöshalászon Bors Antalné begyűjtési megbízott előzetes számítás nélkül teljesíthetetlennek mondta a szabadfelvásárlási tervet. Hasonló nézet több begyűjtési és tanácsi dolgozónál is előfordult. Államunk igen körültekintő volt akkor, amikor az elmúlt évi új gabona szabadpiaci ára fölé emelte az új állami szabadárat. Hiszen az elmúlt év hasonló időszakában 250,— forint volt az országos szabadpiaci ár, ezzel szemben a 20 kiló korpa jutányos áron, a műtrágya vagy mélyszántási kedvezménnyel azt lényegesen fölülmúlja.Helytelen álláspont az, amely ezt a lehetőséget tehernek tekinti, mert lényegében kormányunk ezen intézkedésével biztos és reális alapot addtt a felesleges árugabona felvásárlására. A termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok többsége helyesen látja az ár alakulását, hiszen nem emelkednek- a mezőgazda- sági gépek, a műtrágva, a különböző iparcikkek árai sem. A tsz-ek és dolgozó parasztok, ahol megismerték a rendelet intézkedéseit részleteiben is, számvetést csináltak és példamutató teljesítéssel adtak választ. Például: a mezőtár- kányi Győzelem 60 mázsa előírással szemben 150 mázsát, a kömlői Kossn+h 60 mázsát, az egerfarmosi Üj Barázda 80 mázsát adott el az államnak: Igen jelentős már azoknak ez egyénileg dolgozó termelőknek a száma is akik a megállapított mennyiségnél az árufeleslegeknek nagyobb részét értékesítési szerződés útján akarják eladni, vagy már el is adták, mint például Püspöki István, Petrovics József, Kompolti Zoltán boldogi termelők. Id. Káli János és Tompa Sándor boconádi dolgozó paraszt önként ajánlott fel 2 mázsa, illetve 60 kg kenyérgabonát az államnak. Ezek a példák mutatják, hogy ahol a pártszervek, a tanácsi és begyűjtési szervek szoros kapcsolatot tartanak a parasztsággal, ahol időben megmagyarázzák a begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseket, ott a parasztság egységesen sorakozik fel a begyűjtés, az állam, a dolgozó nép érdekeinek védelme mögé. Itt helyesen látják a kenyér- gabona állami felvásárlásának új rendszerét, előnyeit és szükségességét. A rendelkezés azért határozza meg a háztartási és a vetőmagszükséglet mennyiségét, nehogy egyes túlbuzgó, vagy rendeletet nem ismerő községi szervek igazságtalanul a szükséglet rovására próbálják a szabadfelvásárlási tervet teljesíteni. Azért is meg kellett határozni, mert nem a teljes árufelesleget írják elő szabadértékesítésre, hanem annak egy bizonyos százalékát, amit termelőkként a helyi végrehajtóbizottságok hivatottak igazságosan eldönteni. Ez a példa is azt mutatja, hogy nincs kenyérgabonából sem állami monopólium, mert a beadási és szabadfelvásárlási terv együttes teljesítése után a község megkapja szabadpiaci jogát. A szabadpiaci lehetőség minden terményre és termékre a továbbiakban is érvényben marad, azzal az alapvető kitétellel, hogy terményből a községi terv teljesítése után, élőállatból és állati termékekből pedig az egyéni teljesítéseket követően a felesleges terményt és terméket korlátozás nélkül lehet az ország egész területén, de csak a termelőknek és csak saját terményeiket értékesíteni. A helyi tanácsok az állami törvényesség fő őrei a faluban. Ügyelni kell elsősorban arra, hogy maguk a begyűjtési szervek szigorúan tartsák be a törvényt. Az állandó bizottság tagjai, a tanácstagok és népnevelők helyesen teszik, ha az egyéni példamutatás mellett a törvényesség mindkét oldaláról beszélnek. Arról, hogy mindenkinek a cséplőgéptől kell a beadást és szabadtervet együttesen teljesíteni, az élőállatot és állati terméket pedig a beütemezés szerint, hogy a mulasztás többletköltséget ne jelentsen a termelőnek. Azt is meg kell mondani, hogy a korpajuttatás csak abban az esetben illeti meg a beadót, ha a cséplőgéptől, illetve a cséplést követő 24 órán belül teljesen rendezi beadását. Az idei begyűjtés első tapasztalatai igen jók, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a kombájnok és aratógépek segítségével több mint 160 százalékos gyors beadási terv teljesítésével járultak hozzá a zavartalan átmenethez. Egyéni termelőink is becsülettel teljesítették előcséplésből is a bejáró mennyiséget. A tanácsok és begyűjtési hivatalok dolgozóitól most azt várja a dolgozó nép, hogy ezekben a napokban, hetekben kettőzött éberséggel őrködjenek a törvény betartása fölött gondoskodjanak arról, hogy megalkuvás nélkül adják meg mindenkinek a törvényes kedvezményeket, de senkinek se adjanak jogtalanul kedvezményt. A betakarítás és begyűjtés igen sok adminisztratív munkát ró a különböző szervekre, de fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a feladatokat csak adminisztratív rendszabályokkal. a tömegek meggyőzése nélkül akarja megoldani. A verseny szervezése jórészt tanácsi feladat, amiből minden tanácstagnak tevékenyen kell kivenni részét A verseny, a most következő megfeszített! munka nagyszerű előrevivője lehet, éppen azokat a tulajdon-: Ságokat fejleszti dolgozóink’ ban, amelyekre szükség van: a lelkesedést, az áldozatkészséget, a fegyelmet. Feladataink nagyok, de megoldhatók. mert az idén telteb- bek a kalászok, súlyosabbak a kévék és nagyobb dolgozó parasztságunk öntudata. Dolgozói parasztságunk a múlt évben is tanúbizonyságát adita annak hogy a hazafiság szelleme hatja át és odaadással teljesíti állami kötelezettségét. A rendelet ismertetésén keresztül a nevelő, meggyőz: munkával az osztályellenség elleni harccal alakítsák ki s termelők között azt a közhangulatot: „Az első gabonái a hazának“. Varga Ferenc megyei begyűjtési hivatal vezető Hol váltják be a tüzelő-utalványt? Államunk az idén is sok családnak megkönnyítette a tüzelőanyag beszerzését. Pé- lyen is számos dolgozó kapott 400 forintos tüzelő utalványt. Volt akinek júniusra, volt akinek júliusra szólt az utalványa. Most július végén járunk, de a helyi földművesszövetkezet tüzelőanyag telepén még egyetlen utalványt sem váltottak be. Azt szeretnék tudni a pélyiek, mikor és hol váltják be ezeket . az utalványokat, hiszen az utalvánnyal nem fűthetnek egész télen át. Ha bemennek Hevesre, majdnem többe kerül a fuvar, mint az egész tüzelő. Választ a Tar- naszentmiklós és Környéke Földművesszövetkezettől várnak az utalvány tulajdonosai. Egy határozat margójára Nádasi Mária hosszú idő óta dolgozik a földművesszövetkezetek hevesi járási központjánál, mint kereskedelmi szakelőadó. Munkáját mindig lelkiismeretesen ellátta, melyet igazol a gyakori dicséret és jutalmazás. Július 15-én azonban egy nem várt hivatalos papírt kapott, melyben az áll. hogy a munkatörvénykönyv 29. §. C. pontja alapján elbocsátják, mert „jelen időpontig nem sajátította el az önköltségcsökkentés és a takarékos gazdálkodás ellenőrzésének módszereit”. Furcsa dolog. De ha így van, miért csak most, évek múltán jöttek erre rá, s miért nem figyelmeztették Nádasi Máriát, hogy javítson munkáján, s miért kapott dicséretet, jutalmat munkájáért, ha annyira rosz- szul dolgozott, hogy most el kellett bocsátani. Mindezekre a kérdésekre egy a válasz. A dolog nem így áll. Lizák elvtárs. az FJK keresKarácsond a begyűjtési versenyben A kenyércsata új szakaszához érkezett. A gabonatáblák sárga foltja napról napra kisebb lesz, egyre több helyen jelenik meg a tarlóhántó traktor. A kévék asztagokká nőnek, hogy a cséplőgépeken keresztül zsákokba ontsák kalászaik gazdagságát. Dolgozó parasztságunk nemcsak a munkák lelkiismeretes elvégzésével igyekezett biztosítani országunk jövő évi kenyerét, hanem lelkesen csatlakozott a begyűjtési versenyhez is. Ebben a versenyben megyei viszonylatban a kezdeményező szerepét tölti be Karácsond dolgozó parasztsága. A június 5-i tanácsülésen született a nagy elhatározás: alkotmányunk tiszteletére begyűjtési versenyre hívták megyénk összes községét. Versenyfelhívásukban többek között vállalták, hogy szeptember 10-ig évi tervüket 90 százalékra, ezen belül a sertés, baromfi, tojás begyűjtését 100 százalékra teljesítik. Megnéztük, mit tettek eddig vállalásuk teljesítéséért, hogyan segíti a tanács a begyűjtési hivatalt munkájában. A tanácstagok először is a saját portájukon igyekeznek rendet teremteni, példamutatásukkal másokat is követésre bírni. Legtöbben már egész évi állat- és állati termék beadásukat teljesítették. Kiss József, Gubu József VB-tagok, Palik József, a begyűjtési állandó bizottság tagja ezenkívül összes gabonafeleslegüket felaján’ot- ták az államnak szabad felvásárlásra. Tudják, hogy így sokkal jobban járnak, hiszen az államtól a pénzben fizetett ár mellett még jelentős kedvezményeket is kapnak. Nem közömbös nekik a műtrágya- és gépi munka juttatás, hiszen jövőre még jobb termést akarnak elérni. Ott létünk alkalmával még nem indult meg a folyamatos cséplés, de már egy-két helyen járt a gép. így például a Dózsa TSZ-ben, ahonnan azonnal 25 mázsa árpát vittek be a begyűjtőhelyre. Lassú János Kossuth utcai egyéni paraszt is csépelt és 183 kilogrammos rozs beadásával tett eleget ez- irányú kötelezettségének. A község lakói állandóan érT tesülnek a legfrissebb begyűjtési eredményekről. A tanácsház és a kultúrotthon stúdiója a hangos híradón keresztül tájékoztatja őket a verseny állásáról és ismerteti az élenjárókat. Ezeket a fotó szakkör tagjai lefényképezik és a faliújságokon keresztül is népszerűsítik. Szeretet és megbecsülés veszi körül a beadásukat teljesítő gazdákat. Ennek egyik jele az is, hogy a községben csaknem hetenként megrendezett kultúrműsorokra 10 darab tiszteletjegyet biztosítanak részükre. Természetesen az élenjárók mellett itt is akadnak olyanok, akik valamilyen ok miatt elmaradnak. Ezekkel Kiss Sán- dorné tanácselnök-helyettes beszélget. Legtöbbször ennek meg is van az eredménye. Kiss Károlyékkal sikerült megértetnie, hogy két és fél hold juttatott földjük után beadási kötelezettségeiket teljesítve, saját maguk helyzetén is segítenek. Hiszen az állam azonkívül, hogy földet adott, jelenleg is öregségi nyugdíjban részesíti őt. Két fiuk segítségével szépen megdolgozták a földet és teljesítették is kötelezettségüket. Herceg Sándorék, akik a múltban cselédsorban éltek, ma három hold juttatott földön gazdálkodnak, s a férfi emellett a vasútnál dolgozik. Három hónapi elmaradásukat a beszélgetés után a legközelebbi fizetéskor ők is rendezték. Ritkán kerül sor arra, hogy a törvény szigorával kell fellépni a notórius elmaradókkal szemben, özv. Tábi Sándomé 14 holdas, a felvilágosítás után sem volt hajlandó eleget tenni törvényes kötelezettségének, pedig a lányából államunk segítségével nevelt tanítónőt. Adós volt még a múlt évről is, így mikor a beszélgetés nem használt, törvényes eszközökkel jártak el vele szemben. A kulákokkal persze más a helyzet. Kiss József, József Attila utca 9. szám alatti ku- lák, bár már 1954 tavaszán épp a beadási kötelezettség elmulasztása miatt felelősségre vonták, múlt év őszén a kukoricával akart spekulálni. A begyűjtési hivatal vezetője, Bar- tus István elvtárs azonban a I tanács segítségével végrehajtás útján gondoskodott a törvény betartásáról. Ez a módszerük lényege; a párt- és tanácstagok példamutatása, az élenjárók népszerűsítése, türelmes meggyőzés a jószándékú dolgozó parasztok felé és a törvény következetes végrehajtása. Ebben a munkában együtt van a tanács és begyűjtési hivatal, s mögöttük áll az egész község becsületes dolgozó parasztsága. A folyamatos cséplés megindulásával kezdődik a gabonabegyűjtés döntő szakasza. Ebben az időszakban is igyekeznek minden erőt latbavetni a siker biztosítására. A párt, a tanács, a földművesszövetkezet népnevelői járják a családokat, beszélgetnek velük a versenyről, kötelességeikről. Eddig 15 kisgyülésen ismertették a rendelkezéseket, beszélték meg a helyi vonatkozásokat, s azokat az előnyöket, amelyekkel a szabad beadás teljesítése jár. Ezt a felvilágosító munkát folytatják a cséplőgépeknél is, hogy ezáltal is biztosítsák a versenyben élenjáró helyezésüket. Karácsond példája azt mutatja, hogy ahol a tanács a begyűjtési hivatal vezetőjével együtt a dolgozó tömegekre támaszkodik, sikerül az alkotmány tiszteletére indított versenyben jó eredményeket elérni. Halasy László kedelmi osztályának a vezető* je, aki Nádasi Mária közvetlen felettese, mást mond. mint amit a határozat után vár az ember. „Nádasi elv-* társnőt igyekvő, szorgalma, munkáját lelkiismeretesen ellátó beosztottként ismerem hisz közvetlen felettese vagyok, így módomban állt állandóan ellenőrizni munkáját Ha így van. miért bocsátották el? — Tesszük fel a kérdést Vilcsek elv társnak, aki az elbocsátó határozatot aláírta. Vilcsek elvtárs, egy géppel írott utasítást vesz elő, melyet Orosz István, a MÉSZÖV elnöke írt alá. Ebben az utasításban az áll, hogy Nádasi Máriát, mivel nem felel meg munkakörében, el kell bocsátani állásából. Vajon honnan tudja Orosz István, a MÉSZÖV elnöke Egerben, hogy Hevesen az egyik beosztott hogyan végzi munkáját, ha annak közvetlen feletteseit meg sem kérdezi? Egyszerű a válasz: Orosz István öccse, a hevesi FJK-nál dolgozik felelős beosztásban. aki a bátyját „magánúton” tájékoztatja egy-egy dologról, főként akkor, ha abban személyes ügy is szerepel. Ugyanis köztudomású, hogy Nádasi Mária és Orosz Tibor között kisebb nézeteltérések voltak, mert Nádasi Mária nem volt hajlandó elvégezni Orosz Tibor munkáját. Lehetséges, hogy Nádasi Mária munkájában van javítanivaló, hisz mindannyian követhetünk el kisebb-na- gyobb hibát. Ellenben erre Nádasi Máriát figyelmeztetni kellett volna. Ez elmaradt: Ehelyett csak az elbocsátó határozatot közölték vele emigyen: „Mária, igen szomorú dolgot kell magával közölnünk. A MÉSZÖV elnökének utasítására el kell bocsátanunkLehet, hogy Nádasi Máriának nincs olyan képzettsége, mint Orosz Istvánnak, hisz nem végzett ügyvédi vizsgát, de az is igaz, hogy keresőiére rá van utalva, mert nem rendelkezik annyi vagyonnal, mint Oroszék. A járási egyeztető bizottság már meghozta a maga határozatát Nádasi Mária visszavételéről, azonban mind a mai napig még sem vették vissza jogos beosztásába, mert a ..felsőbb utasítás’’ lehetetlenné teszi ezt. Ideje volna, hogy megyei szerveink. a döntő bizottság* véglegesen visszaállítsa munkahelyére a szövetkezeti életből jogtalanul elbocsátott dolgozót. Bódi János Szépen rendbeliozott iskolák, új tantermek várják ősszel a tanulókat A tanulók vidámságától hangos most erdő-mező, a nyári táborok. Ilyenkor az iskolákban csönd van, de nem egészen. A kis tanulók helyett, felnőttek, építőmunkások lepték el a tantermeket. Csinosítják az osztályokat, az iskolák homlokzatait, hogy 1955—1956-os tanévben szépen rendbehozott iskolákban indulhasson meg a tanítás. Államunk sokat fordít ezekre a beruházásokra. Uj iskolák, illetve tantermek létesítésére 8 140 000 forintot nyújt a költségvetés, míg a felújításokra 4 300 000 forintot fordi- dítanak. Szűcsiben új négytantermes Ludason kéttantermes, Selypen pedig korszerű nyolctantermes iskola fogadja majd ősszel a falvak gyermekeit. Hevesen 440 000 forintos beruházással 50 férőhelyes korszerű óvoda épült, Füzesabonyban új négytantermes iskola építéséhez kezdtek. Jelentősek a tatarozások is. Az egri leánygimnáziumban átalakítási munkálatok folynak, két tanteremmel bővül az előadótermek száma. Az egri Süketnéma Intézetben mosdók, fürdőszobák épülnek. Hatvanban a kollégiumok mellékhelyiségeit építik újjá. Több iskola kap a nyár folyamán új bútorzatot is. Az elrongálódott padok helyett újak kerülnek az osztályokba. A falvak is szépen részesednek a beruházásokból. Sarudon 50, Bükkszéken 40. Istenmezején ugyancsak 40 ezer forintos költséggel tatarozzák az iskolát. A szülői munkaközösség mindenütt társadalmi munkával segíti az iskolák, óvodák korszerűsítését. Az egri Györgyéni úti óvoda szülői munkaközössége például társadalmi mun* kával oldotta meg a foglalkozási terem kettéválasztását és a fürdőmedence építését. De lehetne még sok hasonló példát hozni, mely azt igazolja, hogy a dolgozók fáradságot nem ismerve készítik elő gyermekeik második otthonát, az iskolát, az új tanévre. CIKKÜNK NYOMÁN... Május 8-i számunkban brigádjelentést közöltünk arról, mi az oka annak, hogy Pély az utolsó helyen kullog a begyűjtésben. Később a pélyi dolgozó parasztok ígéretet tettek a Mátravidéki Erőműhöz címzett levelükben, hogy erről a szégyenteljes helyről, jobb helyre kerülnek a begyűjtési versenyben. Azóta eltelt néhány hónap, érdemes hát megnézni á.lják-e szavukat a pélyiek. A brigád jelentést követő időben változás állt be a begyűjtéssel kapcsolatban Pé- lyen. Elbocsátották a tanácsházáról a kupecekkel cimbo- ráló begyűjtési előadót, s megerősítették az apparátust. A pártszervezet és a tanács a tömegszervezetekkel közösen operatív bizottságot szervezett, a begyűjtés megjavítására, s fő feladatként azt jelölte meg, hogy egyetlen párt- és tanács* tag sem legyen, aki hátralékos; A munka sikerrel járt. A pártós tanácstagok példamutatását követve sorra eleget tettek a hátralékos dolgozó parasztok is kötelezettségüknek. Az eredmény az, hogy az akkori 20 százalék helyett, ma már sertésből 80, vágómarhából 123 százalékra teljesítették esedékes tervüket, de a többi cikkekből sincs nagyobb mérvű lemaradás. A község pedig a szégyenteljes utolsó helyről felsorakozott a közepesek közé, s ma már a hetedik helyet foglalja el a hevesi járásban. Persze még ez az eredmény sem kielégítő. Most a tanács, a pártszervezet vezetésével azon fáradozik, hogy még jobb helyezést érjen el a község, hogy végül is újra az élenjárók között emlegessék a pélyiek nevét, ,
