Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-21 / 58. szám

NÉPÚJSÁG 1955. julius 21. csütörtök. HÍREK NAPTAR Július 21. 15 éve, 1940-ben csatlako­zott Litvánia, Lett- és Észt­ország a Szovjetunióhoz. Július 22. 1944-ben. 11 éve szabadítot­ták fel Lengyelországot a szovjet csapatok a nácizmus uralma alóL Július 24. A szovjet haditengerészet napja; ___________ — GARANCIALEVELET adnak több műszaki áruhoz. Többek között motorkerékpár­hoz, varró és porszívógéphez, mosó-, padlókefegéphez, vil­lanytűzhelyekhez, főzőlapok­hoz. E cikkeket a garancia ideje alatt djmentesen meg­javítják; — AZ ISKOLAI takarékos- sági versenyben Heves megye lett a második az országban. A kislétszámú iskolák közül a terpesi iskola fejenkénti 172,41 forintos eredménnyel dicse­kedhet; Űjlőrincfalván 42,57 forint takarékbetétje volt egy-egy tanulónak. A nagyobb iskolák közül az egerbocsiak vezetnek, fejenként 138 forint­tal. De nem maradt el Lőrin­ci. Egerszalók, Abasár és Bo- conád sem. A középiskolák közül legjobb a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum, ahol egy-egy hallgatónak 159,72 forintja volt betét­könyvben. A gesztenyefa alatt Megkezdték a szilvásváradi DISZ-tábor építését A DISZ Heves megyei bi­zottsága nemrégiben elhatá­rozta, hogy a szilvásváráéi Bácsó völgyében, az ország egyik legszebb, természeti szépségében pompázó vidékén ifjúsági és úttörőtábort léte­sít. Az új tábor építését — mely évente többezer fiatal­nak nyújt élményekben gaz­dag két hetet — vasárnap kezdték meg. A megye külön­böző részeiből. Gyöngyösről, Hatvanból, Nagyrédéről korán reggel közel száz fiatal érke­zett a tábor színhelyére, hogy társadalmi munkájukkal is hozzájáruljanak az új tábor felépítéséhez. A fiatalok egész nap lelkesen dolgoztak. A dél­utáni órákig közel száz mé­ter hosszúságú erdei utat tet­tek járhatóvá és elkészítet­ték az első kőépület alapzatát is. A megyei DISZ-bizottság terve szerint a tábort most már fókozatosan építik és még ebben az esztendőben meg­kezdik az első csoportok tábo­rozását. ___________ N övekszik a megyei könyvtár olvasóinak tábora Évről évre növekszik az egri megyei könyvtár olvasói­nak tábora. Az elmúlt eszten­dőben 3164 olvasó kölcsönzött a könyvtár 18 ezer kötet köny­véből. Ebben az esztendőben július 1-ig már 2236 a kölcsön­zők száma, ugyanakkor a könyvállomány további 1620 kötettel gyarapodott. Népújság elintézte A hatvani Mészáros Lázár utcai lakosok panasszal fordul­tak hozzánk, hogy az utcá­jukban lévő kutat szennyező­dés miatt nem tudják hasz­nálni. A hatvani városi tanács községgazdálkodási csoportja közölte lapunkkal, hogy a ku­tat teljesen átalakították és rendbehozták, úgyhogy ma már a legnagyobb esőzések esetén sem tud esővíz a víz­tárolóba behatolni. ★ Több levelezőnk panaszko­dott. hogy mostanában a ke­nyér minősége rosszabbodott, sőt nem egy esetben ehetetlen volt. Közbenjárásunkra a Sü­tőipari Vállalat összehívta a vállalat legjobb dolgozóit, sztahanovistáit, ahol megbe­szélték. hogy a dolgozók kí­vánsága jogos, a minőséget javítják. Megjavították a ke­verési arányt, ezzel elősegítet­ték. hogy jobb kenyér kerül­jön a dolgozók asztalára. Nyári délután. Fiatal pár üldögél a pádon egy öreg, sokat látott — s mint sebhelyes teste is igazolja — sokat is tapasztalt gesztenyefa alatt. Fiatal házasok. Ezt onnan lehet tudni, hogy úgy ülnék egymás mellett, hogy az árnyé­kuk teljesen összeol­vad, de már olyan fesz­telenül beszélgetnek, mint — egyszóval, mint ahogy a házasok szok­tak, A férfi barna, a nő inkább fekete. A férfi magas, nyúlánk, a nő kistermetű, teltalakú. — Te ... de furcsa lenne, ha az ember csak úgy kitalálná, mi is van a másik homlo­ka mögött — simítja végig az asszony ujjai a fiatal férj homlokát. — Nem is volna olyan jó — válaszol a férfi, s mókásan hozzá­teszi — ... még meg­tudnám, hogy amíg en­gem csókolsz, másra gondolsz. — Szamár — ilyen lakonikus és tömör a fiatal asszony válasza. Aztán elmosolyodik. — Mit nevetsz? — Találd ki! — Ne ingerkedj — morgolódik a férj —, hogy a csudában talál­hatnám ki, hogy mit mosolyogsz... nem va­gyok én gondolatolva­só ... Az asszony töpreng egy picit, elmondja, min is mosolygott, — aztán közelebb hajol, úgy mondja ... A férfi is elmosolyo­dik, ★ Nyári délután. Két öregember üldögél a pádon, egy sokat látott — s mini sebhelyes teste is igazolja — so­kat is tapasztalt gesz­tenyefa alatt. Egy öreg­ember s egy öregasz- szony. Az öregasszony kezét az ölébe ejtve nézgelődik, ezüst színű haja kékesen csillog a levelekszűrte napfény­ben. A férfi — nem olyan tiszta ősz, mint társa — vékony szip­kából fáradt füstkari­kákat ereget a magas­ba. Körülöttük zsibong a fiatal élet s ők ülnek csendben, szótlanul, időnkint futó ftíllantást vetve egymásra. Ügy látszik mindent, de mindent elmondtak már egymásnak eddigi életükben, már csak hallgatnivalójuk van egymás mellett. Az öregasszony el­mosolyodik. Futó, szin­te észrevehetetlen mo­soly ez csak, de az öregember éppen ak­kor nézett oda: észre­vette. ő is elmosolyo­dik. Értik egymást. gondolataikban beszél­getnék: öreg házasok. (Gyurkó) CJ-lim TigrisszelicHtő — A GYÖNGYÖSI Üdülő­ellátó Vállalat most nyerte el harmadszor a Belkereskedelmi Minisztérium kiváló vállalata címet. Könyvekről röviden — NAGY SÁNDOR Sztálin- díjjal kitüntetett író „Meg­békélés“ című müve most jelent meg koreai nyelven, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. — MOSZKVÁBAN az Álla­mi Külföldi Irodalmi Könyv­tárban kiállítás nyílt Thomas Mann, a nagy német huma­nista író müveiből. Az író könyvei eddig 300 ezer pél­dányban jelentek meg a Szov­jetunióban.­— MAXIM GORKIJ „Anya” című regényéből opera készül a Szovjetunióban. Az új dal­mű szerzője Tyihon Hrenyikov. — ROMÁNIAI Ifjúsági Könyvkiadó még az idén ki­adja Kós Károly életrajzi re­gényét Kolozsvári Mártonról és Györgyről a két híres szob­rászról. — AZ „ÖREG NÉNE ŐZI­KÉJE" című könyvet, melyet Fazekas Anna írt, most né­met nyelven is kiadják. — LISZT FERENCRŐL írt érdekes könyvet Shearle an- gal zeneesztéta. A könyv nem­régen jelent meg Londonban. Az Othello előadása, az Operaház balettkara, Gyurkovics Mária Kossuth-díjas operaestje a járási kultúrház nyári műsortervében A Pedagógiai Főiskola ud­varán felállított szabadtéri színpadon a nyár folyamán a járási kultúrház az alábbi ren­dezvényeket mutatja be. Elsőnek július 26-án, ked­den este fél 9-kor az Álla­mi Operaház szólótáncosainak balettestjét rendezik meg. A műsoron Gounod: Valpurgisz- éj (Faust-balett), Ravel: Bole­rója, részletek. a Hattyúk tavá­ból, Romeo és Júliából, a Dió- törőből, Erkel: Hunyadi-palo­tása, Strauss: Kék Duna-kerin- gője és Trics-tracs polkája sze­repelnek. Az egri balettesten az Operaház legkiválóbb mű­vészei: Csinády Dóra, Lakatos Gabriella, Pásztor Vera, Szarvas Janina, Vashegyi Ernő, Ősi János, Havas Ferenc és az Operaház balettkarának tagjai vesznek részt. A balett-tánco­sokat a Budapesti MÁV Szim­fonikus Zenekar kíséri, Hollay Béla, az Állami Operaház kar­nagya vezényletével. Ez az előadás a szabadtéri bérlet- sorozatnak első előadása. Bér­letek válthatók a járási kultúr- házban, ugyanott válthatók esetenként is a jegyek. Bérlet- helyárak: első hely 16. máso­dik hely 14, harmadik hely 12, negyedik hely 10, állóhely 5 forint. Esténként váltott je­gyek ára két forinttal maga­sabb. Másodiknak augusztus 9-én nagy zenekari hangver­senyt mutatnak be, közre­működnek: Czifra György zon­goraművész és a Budapesti MÁV 70 tagú filharmonikus zenekara. A műsoron Wéber Oberon nyitánya és Liszt Esz- dur zongoraversenye. Augusz­tus 21-én, vasárnap este Shakespeare—Verdi: Othello előadása prózában és operában, az Operaház és a Nemzeti Színház kiváló művészeinek közreműködésével. Fellépnek: Bessenyei Ferenc, Szörényi Éva, Kohuth Magda, az operai részlegben: Joviczky József, Czanik Zsófia, Radnai György és Kürthi Éva; Szeptember 4-én este opera, operett-estet hallhatunk majd Gyurkovics Mária és Szabó Miklós közre­működésével. A MÁV filhar­monikus zenekart Forrai Mik_ lós vezényli. A négy előadást bérletrend-' szerben rendezik meg. A bér­leteket részletben is lehet fi­zetni: Színes szovjet filmvígjátékot mutat be a Gyöngyösi Puskin Filmszínház július 22—27-ig a Tigrisszelídítő címmel. A film izgalmas jelenetekben mutatja be egy fiatal tigrissze- lidítőnő kalandjait a cirkuszban. Felvonulnak előttünk a cirkusz jellegzetes alakjai, aikrobaták, művészek, zsonglő­rök, kacagtató epizódokban bonyolítják le a történetet a mellékalakok is. Mozik műsora: Egri Vörös Csillag Filmszínház: július 21—24-ig: Bátrak csa­pata (olasz) július 24-én matiné: Három kívánság (szovjet) Egri Dózsa: július 21—24-ig: Nagy kí­sértés (nyugatnémet) július 24-én matmé: Arlberg express (osztrák) Gyöngyösi Szabadság: július 21—27-ig: Ed Martin (amerikai) július 24-én matiné: Három sürgöny (francia) Gyöngyösi Puskin: július 24—27-ig: Tigrisszeli- dítő (szovjet) július 24-én matiné: Nappa­lok és éjszakák (szovjet) Hatvan: július 21—24-ig: Isten hozta Mr. Marshall (spanyol—fran­cia) Füzesabony: július „1—24-ig: Az első szó (angol) Eger Béke mozgó: július 24-én: Valahol már találkoztunk (szovjet) A kultúrbrigádok jelentik... Zümmög a kombájn és az aratógép, szaporán surrog a kasza. Aratunk. Gyűlik a mag­tárakban a fekete föld aranya, az új élet, a gabona. Az ara­tás egyik legnehezebb mező- gazdasági muriíka, mégis az egyik legnagyobb ünnep. Es­tére a tanács fekete verseny­táblái megtelnek fehér betűk­kel, mindegyik egy-egy győ­zelmi jelentés. A kúlturottho A tömegek zenei nevelésének lehetőségei és módszere Egerben Kialakuló új kultúránk egyre nagyobb szerepet játszik népünk szocialista szellemű nevelésében. E kultúrában fon­tos funkciót tölt be a zene. A következőkben foglalkozzunk tehát tüzetesebben is a töme­gek zenei nevelésének a prob­lémájával. E vizsgálódást egy konkrét közösségben, nevezete­sen Eger városában végezzük el. A nevelésre alkalmas lehe­tőségek megemlítése mellett je­löljük meg a végrehajtás mód­szerét is. Egy régebbi a Heves megyei Népújságban megjelent cik­künkben megállapítottuk, hogy egy város eleven zenei életé- nék egyik igen fontos tényező­je az érdeklődök széles töme­ge. E szükséges bázis nélkül hiába hozzuk el a legkiválóbb fővárosi vagy debreceni szim­fonikus zenekarokat, vagy hiá­ba szervezünk itt helyben nagyzenekart: az eredmény egyaránt lehangoló. A csekély nézőszám miatt a zeneest be­vétele még a legszükségesebb kiadásokat sem fedezi és a rendezőség az anyagi kudarc miatt még a későbbi kezde­ményezésektől is visszariad. A régebbi évtizedekben „ma­gyar Athén“-ként emlegették Eger városát, ahol a kulturális élet és így a zenei élet is elég „fejlett“ volt. Természetesen e fejlődés eredményeit a műve­lődési monopólium jogán a legfelső körök és a polgári ele­mek élvezték. Az üzemi dolgo­zók, a széles tömegek kultú- ránkívüli tényezőknek számí­tottak. Azonban 1945-ben meg­változott a helyzet itt is. A fel- szabadulás folytán megszűnt ez a művelődésbeli kiváltság és a kiváltsággal együtt ezek a társadalmi osztályok is el­tűntek, s helyüket a kulturális életben is a dolgozó tömegek foglalták el. Azonban ez a tér­foglalás a kulturális életnek nem minden területén egyfor­ma mértékben történt meg. Így van ez Egerben a zenei élet területén is. Pedig a dolgozók széles rétegeiben elevenen él az igazi kultúra iránti vágy. Vizsgáljuk meg tehát, hogy milyen lehetőségei vannak Egerben a tömegek zenei ne­velésének. A lehetőségek fel­tárásával egyidőben mutassuk meg azt is, hogy a zenei ne­veléssel kapcsolatos feladato­kat milyen módon, milyen módszer segítségével oldhatjuk ímeg. A nevelési lehetőségek sorá­ban szóljunk először a mun­kahelyen, majd a kulturális intézményekben, a rendezvé­nyeken, a szórakozóhelyeken és a sajtóban történő zenei ne­velésről; A munkahelyen megszervez­hető zenei nevelés egyik esete az, amikor a munkaidő alatt folytatunk ilyenfajta oktatói tevékenységet. így például a Dohánygyárban több százan dolgoznak. A munkafolyamat legtöbb mozzanata nem na­gyon komplikált, sok benne a mechanikus elem és ugyanak­kor kevés zajjal is jár. Ez te­hát azt jelenti, hogy az üzem­ben levő stúdióból naponta egy-egy órás komoly zenei anyagot közvetíthetünk. Az is­kolai munkában érvényes di­daktikai elvek itt is alkalmaz­hatók. Tehát nem vágunk neki például mindjárt Beethoven V. szimfóniájának. hanem az „egyszerűről az összetettre“, „a 'könnyebbről a nehezebbre" elv alapján valahogy úgy já­runk el, ahogy ezt az egyik népszerű zenei könyvünk már a címében is megmondja: A skálától a szimfóniáig. Tehát a zene legegyszerűbb elemeitől elindulva a legmagasabb mű­formáig jutunk el. A dohány­gyári zenés délelőttökön ügyel­jünk a magyarázatos szöveg és a zene egyensúlyára. Az a he­lyes, ha a szöveg körülbelül 20 perces, a fennmaradó időt pe­dig a muzsikának engedjük át. A munkahelyek sorában egy külön típust képvisel a Főis­kola, Minthogy szervezett ze­nei oktatásban csak az ének­szakos hallgatók és némileg a karénekesek részesülnek, te­hát a másszakosak zenei neve­léséről is gondoskodnunk kell. Már csak azért is, mert ezek a hallgatók egy-két év múlva a falu, a község kulturális veze­tői lesznek. Nézzük meg te­hát, hogy milyen lehetőségek vannak itt. A hallgatók lyukas óráikban vagy délután általá­ban a klubban gyűlnek össze. A DISZ stúdiójából a dohány­gyári eljáráshoz hasonlóan itt is megindulhat a zenei nevelés. Továbbá még azt a lehetőséget kell megemlítenünk, hogy több tanszék rendelkezik lemezját­szóval. Tehát e szűkebb terü­leteken is kínálkozik alkalom és mód a nevelőmunkára. (Így például az irodalmi és a nyelvészeti tanszék rendszere­sen tart hallgatóinak hangle­mezes bemutatókat.) A kulturális intézményeknél folyó zenei nevelés szempont­jából először a Zeneiskolát kell megemlítenünk. Havonta legalább egyszer rendeznek hangversenyt a nagyobb nyil­vánosság bevonásával. A gon­dos művészi felkészülés mel­lett az iskola tanárai és igaz­gatója azzal is törődnek, hogy a hallgatóság bizonyos mérték­ben tájékozódjon a bemutatott művek műfaját, zenei formá­ját illetőleg. Kívánatos, hogy műsorukat időnként az egyes üzemekbe is elvigyék. Vagy: a rendelkezésre álló műsoranyag és a darabok művészi színvo­nala megengedi azt is hogy a színházban önálló estet adna a Zeneiskola. Természetesen e két utóbbi helyen (üzem, szín­ház) a pedagógiai szempontok még fokozottabb mértékben érvényesülnének. Bővebb len­ne a művek előzetes ismerteté­se, elemzése, mert e rendezvé­nyeknél, zeneileg tájékozatla­nabb hallgatóságra is számít­hatunk. Ugyanitt kell megemlíte­nünk a SZOT székházban fo­lyó zenei nevelő munkát is. Itt hetente 40—50 fővel folynak a hanglemezes zenei estek Tary László főiskolai tanár szakava­tott vezetésével. Kár, hogy az illetékes szervek nem propa gálják eléggé. Szerintünk ke^ vés az az egy árva hirdetés a SZOT székház ablakában. Az elmúlt években szokásos fal­ragaszt a SZOT havi kultúr- munkájáról (ide voltak beil­lesztve a zenei estek is) hasz­nosnak tartottuk. A TTIT klubestjein a kö­zépfokú zenei ismeretterjesz­tés lehetőségei nyílnak meg A város haladó értelmisége a hét egyes napjain itt szokott összejönni aktuális tudomá­nyos és politikai kérdések megbeszélésére. Ezeket az al­kalmakat a hallgatóság művé­szeti nevelésére is fel lehetne használnunk. Csak egy példát mondok. Az irodalmi szakosz­tályban a komplex előadások jól bevált elve alapján a klub­esti anyagot júliusban így cso­portosítottuk: Schiller és Beet­hoven IX. szomfóniája. A IX. szimfóniának beiktatását az indokolja, hogy a zenemű IV. tételének kórusrészletében a schilleri örömóda szerepel. így ennek a rendezvénynek két nagy vezetőgondolata (Schil­ler Frigyes, a német egység gondolatának képviselője, Beethoven szimfóniája a né­pek békéjéről énekel) szerves egységet alkot. A további mű­sorban a német klasszicizmus másik nagy remekműve, Goethe Faustja szerepelt. Az irodalmi vonatkozások megbe­szélése után azt is megtár­gyaltuk, hogy a Faust-problé- ma hogyan jelentkezik a zene- irodalomban. Itt aztán külö­nös tekintettel voltunk Gou­nod Faust című operájának hanglemezes ismertetésére. Az augusztusi műsorban kerül majd sor Puskin—Csajkovsz­kij—Muszorgszkij, később Vö­rösmarty és Liszt művészete kapcsolatának elemzésére. Dr. Almássy György tanár (Folytatjuk.) nökban gyors kezek gépelik az aratási versenyhíradókat, de a gép kopogós zaján is át- hallatszik a rigmusbrigád próbája. Köszönteni mennek a legjobbakat. Esténként a leg­jobb városi és falusi csopor­tok köszöntik a kenyércsaták hőseit. Az aratást segítő kultúragi- tációs munkáról Halmai Bé Ió­né az egri, és Túri Elemér, a gyöngyösi járási tanács nép­művelési csoportvezetői jelen­tik: Az egri járásiban községi kulturagitációs propaganda csoportok alakultak. E csopor­tok feladata az aratási fali­újság szerkesztése, a községi hangoshíradó kezelése, aján- dékműsoroik szervezése és a legjobbaknak felköszöntése otthonukban. A községi pro­paganda csoportok elhatároz­ták, hogy valamennyi faluban még az aratás ideje alatt két esti ismeretterjesztő előadást tartanak az aratással, s a csép- léssel kapcsolatban. A felsőtárkányi kultúrott­hon ízléses aratási faliújságot készített. A faliújság cikkeit naponta cserélik, állandóan közük az aratási verseny leg­újabb eredményeit. Jól működik Verpeléten a községi hangoshíradó. Állan­dóan közlik a Dózsa TSZ-ben dolgozó kombájn napi eredmé­nyeit. A munkából hazatérő dolgozókat hanglemezekkel köszöntik. A felnémeti úttörő rigmus­brigád vasárnap dallal köszön­tötte a legtöbb munkaegysé­get teljesítő tsz dolgozókat, s a legkiválóbb egyénileg dol­gozó parasztokat. A gyöngyösi járási kultur- ház munkás-színjátszó csoport­ja vasárnap jutalomműsort ac a legjobb munkát végzett köz­ség dolgozóinak. Gyöngyösön ünnepélyesen fogadták a Terményforgalmi Vállalat raktára előtt az első beadókat. Az atkári Micsurin TSZ elsőnek odaérkező sze­kereit a gyöngyösi népi zene­kar fogadta. Az ünnepélyes termény átadást a járási kul­túrház fotó-szakköre keskeny- filmre vette fel. Adácson és Szűcsiben rig­musbrigádok köszöntik a nyári munkában élenjáró dolgozó­kat. A gyöngyösi járási kultur- ház és könyvtár közösen készí­tik el az aratási versenyhíra­dót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom