Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-21 / 58. szám

1955. július 21. csütörtök. nepujsXg 5 A hevesi járásból jelentjük: A győztes Tiszanána népe lett Sötét az éjszaka. A hold el­bújt a fellegek mögé, mintha nem is akarná látni a haragos Tiszát. Csak itt-ott villan fel egy-egy viharlámpa fénye, né­ha hallatszik egy-egy elnyúj­tott kiáltás, mikor Valakit a kunyhóhoz hívnak. Ott a „fő­hadiszállás”. A viharlámpás emberek a frissen épített gátak tetejét vizsgálják, aztán gyor­san egy-egy lapát földet dob­nak rá, mert hol a tetején, hol az oldalán át-áttör a víz. Az árterületet védik. Kétezer hold­ról van szó. Ilyen nagy terüle­tet ölel körül a nagy és a kis Tisza. Kétezer hold legelő, ka­száló, kukorica- és burgonya- föld. Egy része Sarudig nyúlik, az újlőrincfalviaknak, meg a poroszlóinknak is van benne földjük. A legelőn még kom­lói, meg boconádi jószágok is vannak. Ha elönti a víz. kár- bavész a munka, s egy-két hétre istállóba szorul a ren­geteg jószág. A legveszélyesebb a helyzet itt, Tiszanánán, mert ha itt áttör, akkor mindent elönt a víz. Négy napja küszködnek a vízzel, s néha szinte a cso­dával határos, amit tesznek. Az egyik nap a holt Tisza-ág kiöntött a rétre, s a síma föl­dön néhány óra alatt állítot­tak gátat elé. Több mint hat­száz ember dolgozott ott. Sztálinyecek és traktorok se­gítettek. A Simonföknál hat­méteres vizet tart a frissen megerősített gát, helyenkint másfél-, kétméteres víztől védi az új gát a véleményt. Ez lesz a döntő éjszaka, mert azt jelentették, most tetőzik az áradás. Ha tartani tudják, megmenekül Cserőköz. Nehéz! Fáradtak az embe­rek. Egyik-másik már a har­madik éjszakát tölti itt, de aki most jött, az is egész ruap aratott. De eljöttek mindnyá­jan, akik erre az éjszakára voltak beosztva. A tanácsel­nök Kiss elvtárs már negye­dik napja le sem húnyta a szemét, csak néha egy-egy órát szunyókál, de nem hagy­ja a nyugtalanság. Meg kell menteni Cserőközt. A szíve fáj az embernek, ha egy per­cig is arra gondol, hogy a de­rékig érő kukorica, a szép, vi­rágzó krumpli víz alá kerül­het. Nem is volt 11 óráig hiba, aztán a Kis-Tisza-gát felett, ahol a legmagasabb volt a part, áttört a víz. Útját kell állni! Nekigyűrközve hányják a gátat a víz elé, helyenkint féllábszárig érő vízbe állva. A hold még mindig nem jön fel, mintha az is a víz se­gítőtársává szegődött volna. Harminc ember hadakozott ott, de nem győzték egyedül. Segítség kellett. Végig a gátak mentéről, ahol nem fenyege­tett veszély, odacsoportosultak az emberek. Csak néhányon maradtak ott őrködni. A ka­tonák is — 50 harcos — ott hányták döngölték a gátat. A felszántott, nedves földön át pedig egyre jobban szivárgott a víz. Megvirradt már, de még mindig nem dőlt el, ki lesz a győztes, a Tisza-e, vagy az emberek? Reggel hat órakor, mire a váltás is megjött, áttört is- mét a víz, az éjszaka épített gáton. Az egyik dűlőt elöntöt­te és lassan terjedt tovább a víz a laposabb részek felé. Hiába miló volt a négy napi megfeszített munka? Nem! Még így is alul maradt a Ti­sza a küzdelemben. Néhány hold vetemény és ugyanannyi legelő lett csak a prédája. A többit megmentették. Nem kell a gulyákat sem kihajtani. A győztes, Tiszanána népe lett. Deák Rózsi MEZOGAZDASAGI TANÁCSADÓ: Védekezzünk a burgonyabogár ellen Az elmúlt évben Heves me­gye területén két helyen volt burgonyabogár-fertőzés. Ebben az évben már 20 helyen, közel 30 góccal fertőzött a megye. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy burgonyabogár szaporulata egy hold burgonya­vetésterületet tesz tönkre, ak­kor azonnal megértjük, mit je­lent a megye területén a 30 burgonyabogár-góc. A fertőzés több helyen igen erősnek mond­ható, mivel esetenként több ezer lárva és rágási kárt ész­lelhetünk. Az idei erős fertő­zésnek többek között az a leg­főbb oka, hogy tanácsaink és termelőink az elmúlt évben nem vették komolyan a bur- gonyabogár-keresést. Kormányzatunk fontos ren­deleteket adott ki a burgonya­bogár elleni védekezéssel kap­csolatban. Sajnos a tapasztala­tok ellenére még sem tartják be sok esetben ezeket a rende­leteket. A községi tanácsoknál ugyan megtalálhatjuk a kereső brigád névsorát, de sok eset­ben ennél többet nem tesznek, a keresés elmarad. Előfordult, hogy egyik hatvani termelő kapálás közben észrevette a burgonyabogarakat és lárvá­kat, de azt csak néhány nap múlva jelentette, s addig is sok ezer lárvát a talajba kapált. A rendelet előírja, hogy bo­gár, lárva vagy tojáscsamó ÚjaM kedvezmények a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó terbesanyák részére A Minisztertanács kiegészí­tette a termelőszövetkezeti ta­gok anyasági segélyének folyó­sítására vonatkozó rendelkezé­seket. Eszerint, ha az anya nem szövetkezeti tag. de mint családtag dolgozik a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben és legalább 80 munkaegységet, férje pedig legalább 160 mun­kaegységet teljesített, a férje jogán anyasági segélyben ré­szesül. A rendelet intézkedik a segély összegéről is. A család­tagként dolgozó anyát az anya­sági segély akkor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat vagy bentlakásos tanfolyamon való részvétel miatt — a kö­telező munkaegységet nem tudja teljesíteni. Az anyasági segélyt abban az esetben is fo­lyósítani kell, ha az anya az előírt munkaegységet napközi otthon hiányában, két vagy több tíz éven aluli gyermek gondozása miatt nem tudja teljesíteni. észlelése esetén azt azonnal jelenteni kell a tanácsnak, amelynek viszont kötelessége azonnal jelenteni a fertőzés észlelését a Gyöngyösi Növény­védő Állomásnak. A burgonyabogár elleni vé­dekezéshez minden termelő munkája szükséges. Kötelessé­gük a község dolgozóinak a Növényvédő Állomás irányítá­sával a védekezési munkákban részt venni. Nem fordulhat elő, mint például Ecséden, hogy a védekezési munkákhoz három, majd kettő, végül csak egy embert biztosított a községi tanács. így nem lehet eredmé­nyesen védekezni. Ha azt akar­juk, hogy a jövő évben ne le­gyen igen erős fertőzés, akkor most kell megtennünk mindent a burgonyabogár pusztítására. Községi tanácsaink szerez­zenek érvényt a rendeleteknek. Vonják be a községi agronó- musokat, zárszolgálati felelő­söket a munkába. A helyi párt­ós DISZ-szervezetek adjanak komoly segítséget ehhez a munkához. KEREKES GYULA szakagronómus, Növényvédő Állomás, Gyöngyös Több segítséget várnak a tsz-ek a kihelyezett agronómusoktól Az átányi Petőfi TSZ tag­jai szorgalmasan végzik az aratást. A Hevesi Gépállo­másról Berta József és Dér Ida agronómusokat helyezték ki a tsz munkájának segítsé­gére, akik azonban ehelyett a tsz irodájában szórakoznak. A tsz dolgozói a kihelyezett szak­emberektől több segítséget várnak nagy munkájuk vég­zéséhez. A tsz tagjai azt is elvárják tőlük, hogy elfogadják a bí­rálatot, nem úgy, mint Dér Ida, aki a faliújságról letépte a velük foglalkozó cikket. Kovács Lajos Heves, Járási Tanács Befejezéshez közeledik a rizsföldek gyomtalanítása A megye Tisza menti közsé­geiben már javában folyik a gabona aratása. A termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák azonban ezidő alatt sem feled­keznek meg a zöldelő rizsföl­dek gyomtalanításáról. A me­gye kettőezer holdas rizs tele­pén már mindenütt befejezés­hez közeledik az első gyomtala­nítás. A kiskörei Dózsa TSZ-ben a megye egyik legnagyobb rizs­termelő szövetkezetében külö­nösen jól halad a szépen fejlő­dő rizs ápolása. Kedden és szerdán, amikor az esőzés hát­ráltatta az aratást, mintegy 150 szövetkezeti tag munkálkodott a rizsföldeken. Csütörtök délig a 180 holdas rizstelep több mint háromnegyed részét tisz­tították meg a gyomtól. A tsz tagjai úgy számítják, annyi­szor gyomtalanítják a rizsföl­deket, ahányszor csak az meg­kívánja. Annál is inkább mi­vel azt tűzték ki célul, hogy a tavalyi holdankénti termés­átlagot az idén legalább egy mázsával túlszárnyalják. Az eddig végzett gondos munka máris érezteti hatását a szépen fejlődő növényeken. Az eddigiek szerint jó közepes ter­mésre számítanak, mely 17—18 mázsás átlagtermést jelent. A terv szerint az idén közel más­fél kiló rizst akarnak osztani munkaegységenként. A kombájn-munka megszervezésével fett a verseny élenjárója Tatai András időre javítás Az elmúlt esztendőben 160 hold gabonát takarított be Tatai András a hevesi állami gazdaság kombájnosa. Az idén azt vállalta, hogy 200 hold kalászost takarít be. Eddig áll­ta is becsülettel a szavát, 74 és fél holdat aratott le és több mint ezer mázsa gabonát csé­pelt el. Ha jó eredményének „titkát’“ keressük, vissza kell menni a Jó termést ígér a paradicsom Közel ötezer holdon termel­nek paradicsomot Heves me­gyében. A kedvezőre fordult időjárás, a gondos növényápo­lás nyomán igen jók a termés- kilátások. Az előzetes becslé­sek, valamint a már megkez­dett szedések alapján általá­ban 40—50 mázsás paradicso­mot várnak egy holdról. Nagy- réde község dolgozó paraszt­jai, valamint a helybeli ter­melőszövetkezet a napokban már nagyobb mennyiségű pa­radicsomot szedett és adott át az értékesítési szerveknek. gépjavításig. — Jó munkát csak jó géppel lehet végezni, — ez a véleménye Tatai elvtárs­nak, és így is dolgozik. Még a javítás idején számba vette, mik voltak azok a hibák, amik tavaly akadályozták a munkát, és legelőször ezeket javította ki. Sok volt a baj tavaly a szalmagyűjtő kocsival, meg azzal, hogy az átmenő csigánál felcsavarodott a tengelyre a szalma. Az egyiken úgy segí­tett, hogy kicserélte na­gyobbra a fogaskereket, a má­sikon meg úgy, hogy a ferde felvonó felső tengelyére oldalt két lemezt forrasztott. Azután sorra gondosan átnézte a többi alkatrészt is, és ahol kellett, ott elvégezte a javítást. Nincs is most semmi féle műszaki hiba a gépen, egyszer sem kel­AZOKNAK, akik az egri vasútállomás környékén jár­nak feltűnt, hogy a borfor- galrni pince előtti szabad té­ren lassan egy éve hatalmas mennyiségű fa- és fémtalics­ka fekszik, kitéve az időjá­rás minden viszontagságá­nak. Így aztán nem is csodá­latos, hogy az itt vásárolt ta­licskák, rövid használat után tönkremennek, az el rozsdáso­dott pántok elpattannak, az elkcrhadt fa szétesik. A kár oka?... Látszólag egyszerű a fele­let: a helytelen raktározás. Az Állami Áruház raktá­rában a közelmúltban tűz ütött ki, komoly kárt okozott. Ismét magától kínálkozik a kár oka: a helytelen raktáro­zás. De erre panaszkodhat­nak a vevők, akik az üzletek­ben hibás, sérült árut kap­nak. NÉZZÜNK HAT SZÉT egy­két vállalat és üzem raktárá­ban. Raktáraink zsúfoltak, sőt legtöbb helyen túlzsúfoltak. Azok az igazgatók, akik egy pár éve még kérték, követel­ték az árut. ma naponta sür­getik felettes szerveiket, a tanácsot, de most már nem áruért, hanem újabb és újabb raktárhelyiségekért, mert megteltek a szűkre mérete­zett tárolók. így kerültek a szabad ég alá a Vasnagyke­reskedelmi Vállalat talicskái, s sok helyen ezért hevernek az udvaron az értékes gépek és anyagok. A Vasnagykeres­kedelmi Vállalat 27 milliós raktárkészlettel rendelkezik, raktárai szűkek, s nem egy­ben feltör a talajvíz. Emiatt a vállalatnak évi többezer fo­rintos kára származik. Rak­táraikban olyan árukat fe­deztünk fel, amiről még egy­két éve mint hiánycikkről beszéltünk, ma pedig 5—10 évre is elegendők, elfekvő KARBA VESZŐ SZÁZEZREK NYOMÁBAN készletként jelzik a jobboldali politika, a rossz tervezés kö­vetkezményeit. 1953 után sok nehézipari üzem közszük­ségleti cikkek gyártására tért át. Megindult a termelés anélkül, hogy az egyes cik­keknél a reális szükségletet figyelembe vették volna és így ma az ország minden raktára megtelt ezekkel a ma elosztás miatt még mindig sok a hiánycikk. Van lábos, de nincs fedő. Van hosszú időre elegendő bakancs és csizma, de nincs szandál és még sorol­hatnánk a tervszerűtlenség más megnyilvánulásait is. SOK ESETBEN azonban nem a túlzsúfolt raktár, ha­nem az emberek felelőtlensé­ge miatt mennek tönkre a 1952/53-ban még dolgozott a Tejipari Vállalatnál. Ugyan­csak a Finommechanika ud­varán veri az eső a Baba­kocsigyár fűrészgépét. Hogy miért van itt, mi a baja, s mi a terv vele azt ott az elv- tánsak sem tudják, csak any- nyit, amit hozzá nem értő is könnyűszerrel megállapíthat, hogy a gép ilyen körülmények A helytelen nem keresett árukkal. Az Egri Vasnagykereskedelmi raktárában többek között négy vagon kocsitengely, 10 ezer villanyvasaló, többezer kasza, háztartási fémáruk, edények, darálók. szögek, több raktárt megtöltő tömege hever ezelőtt hiánycikkek voltak, ma sok millió forin­tot vonnak ki népgazdaságunk vérkeringéséből. Mint az igazgató mondja az áru to­vábbra is jön, s szinte meg­oldhatatlannak látszik az el­helyezés. Hasonló a . helyzet az Állami Áruházban, s több kereskedelmi vállalatnál. Ugyanekkor azonban a hely­telen tervezés és a rossz áru­raktározás két példája. hatalmas értékek, elfekszenek olyan áruk, amelyekre más­hol szükség volna. A Lakatosárugyár udvarán egy 50 tonnás frikciós prés rozsdásodik, amelyet a gyár egy éve átadott a Finomme­chanikának, akik azonban bár a gépet tudnák használ­ni, mégsem viszik el. így egy értékes gép egy éve nem termelt és lassan tönkremegy. Elrozsdásodik, alkatrészei rej­télyesen eltűnnek, éppúgy, mint annak a gőzgépnek, me­lyet a Tejipari Vállalat adott át a Finommechanikának, teljesen tönkrement állapot­ban, az összes műszerek hiá­nyoztak róla. A gép pedig között nemsokára értéktelen vashulladékká válik. Ugyanitt a szabadban állnak a javí­tásra váró kocsik. A nagyobb javítás négy-öt hónapig eltart, ezalatt az új festék felhólya- gosodik, az esős napokban pedig áll a munka, ami tete­mes kárt okoz a vállalatnak, a dolgozóknak, s a megren­delőknek egyaránt. A telep autógumi raktára szintén a szabadban van a nyári hő­ség, a nap a gumi legnagyobb ellensége, felbecsülhetetlen kárt tesz az értékes import cikkekben. A vállalat rak­tárában több mint egv éve hever egy értékes unforner, melyre az üzemnek nincs szüksége, de a gép elszállítá­sára a raktárvezető többszö­ri sürgetésére sem történt in­tézkedés. Pedig a nedves, sav gőzös raktárban lassan ez is használhatatlanná válik a Patyolat Vállalat hat darab „ott felejtett“ elszívó berend- dezésével együtt. A VAS- ÉS EDÉNYBOLT udvarán hasonló a helyzet, szabadban állnak a vasleme zek, a drótok, melyeknek a boltvezető szerint nem árt, hor felületük rozsdásodik, de árt, s ezt már a boltvezető sem vitatja az üzlet mázsájá nak. Árt az egy féléve ismeret len céllal odavitt 10 tonnás eme lőnek, amit a Gépállomások Igazgatósága szállíttatott oda azzal, hogyha valamelyik gép­állomásnak kell, vigyék el. Azóta senkinek sem kellett, a gépet jelenleg arra használ­ják, hogy betakarjanak vele egy vízaknát, nehogy az ud­varon játszó gyerekek bele­essenek. Rozsda marja az Útfenntartó Vállalat telepén egy csillevontató gépet, me­lyet a telepvezető szerint „va­laki“ „valamelyik“ kőbányá­ból hozott be „valamilyen“ javítás végett. íme csak néhány példa. Nem is egy hosszas vizsgálat eredménye és a vozzá nem értő is megállapíthatja, hogy nagy értékek mennek tőnkre a felelőtlenség és a hanyag­ság miatt. Az ország minden dolgozója harcol az önköltség csökkentéséért, ugyanekkor a másik oldalon a pazarlásnak ilyen példáit láthatjuk. Egy alkalomkor az Állami Áruházban egy idősebb asz- szony sopánkodott egyes cik­kek magas ára miatt. Hogy miért drága az áru? Az erre a kérdésre adott válasznak talán ez a cikk is egy része lehet. Herbst Ferenc lett hosszabb miatt állni. Természetesen ahhoz, hogy nincs műszaki kiesés, az is hozzájárul, hogy minden nap többször is ellenőrzi munka közben a gépet. Reggel a se­gédvezetőjével együtt elvégzik a karbantartást, este pedig sohasem mennek haza anélkül, hogy meg ne vizsgálnák a gé­pet, nincs-e valami csavar meglazulva rajta. Ezzel az ala­pos és rendszeres vizsgálattal elejét vészig minden hibának; Ilyen alaposan rendbe tar­tott géppel fog azután minden reggel munkához, mikor a har­mat már felszáradit s meg le­het kezdeni az aratást. Min­den reggel, mielőtt megkezde­nék a munkát, megbeszéli a gép mellett dolgozókkal az elő­ző napi tapasztalatokat. Azu­tán, ha valami észrevétel van, azt tüstént javítják is. Egy­szerre olyan területet fog fel, amennyit -körülbelül el is vé­gez aznap. Munka közben arra is ügyel, hogy az aratás után a tarlóhántás is menjen és a szalmahordóknak is könnyebb legyen a munkája. A szalma­gyűjtő kocsit mindig egy vo­nalban üríti ki, úgy, hogy a traktor az esetleg addig el nem hordott szalma mellett végez­hesse a tarlóhántást. A zsáko­kat is egyvonalban rakja le, hogy a búza szérűre hordását megkönnyítse. Reggel, mikor munkához lát és még elég nedves a szalma, egyes sebességgel jár. de ké­sőbb átkapcsol a hármas, il­letve a négyes sebességre és végig ezzel dolgozik. így ter­mészetesen gyorsan megy a munka. De ha a gabona úgy kívánja, akkor egyes sebesség­gel jár. Például, aratott egy táblán olyan gabonát, ami 22 mázsás átlagtermést adott; Ilyen helyen egyes sebességgel járt. hogy a gép győzze a sze­met is kicsépelni. Aratott már kúszált, dűlt gabonában is. Az ilyen táblá­kon 45 fokos szögben halad, hogy oda- és visszafelé menet egyaránt vágja a gépe a ga­bonát. Versenyben áll az állami gazdaság öt kombájnosa és en­nek a versenynek eddig még Tatai András az élenjárója. S munkáját még külön dicséri az is, hogy mire véget ér az ara­tási munka, segédvezetője ön­álló jó kombájnista lesz. Ilyenné neveli Tatai elvtárs. Kitűnő állapotban lévő 100-as Sachs eladó. Kápolna, Kossuth utca 43. Eladó, Eger, Hatvanasezred utca 28. számú ház. All két szoba konyha és mellékhelyiségekből. Érdeklődni lehet; Garami György, Pétervására. Pékípari szakmunkásokat ke; res a Délhevesmegyei Sütőipari Vállalat. Füzesabony. Felvétel azonnal. Üzemképes 200 köbcentiméte­res, kar'l-^"'e,*v/'lves ..Stock*-' motorkerékpár eladó. Ara: 5000 forint. Visnota, körorvosnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom