Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-21 / 58. szám

NÉPÚJSÁG 1955. iúlius 21. csütörtök. PARTELET A pártoktatási év előkészítése az egri járásban Járásunk területén az üzemi, községi pártszervezetek nagy körültekintéssel láttak hozzá a propagandisták kiválogatásá­hoz. Pártszervezeteink figye­lembe vették munkájukban pártunk III. kongresszusának határozatát, figyelembe vet­ték, hogy fejlődésünk jelen szakaszában a párt-propaganda munka jelentősége nagy mér­tékben megnövekedett. A ha­tározat alapján hozzáláttak pártszervezeteink a propagandisták kiválogatásához. Számba vették, az évek óta jól dolgozó, lelkes propagandis­tákat, és ezen elvtársakat von­ták be, beszélték meg velük a pártszervezetek vezetői a pro­pagandista jövőbeni felada­tait. Propaganda munkával bízták meg továbbá a párt, állami, gazdasági, műszaki vezetőket is és az értelmiségi munkakörben dolgozó párt­tagokat. Igv többek között ez történt a Egercsehi Bányánál, a Bélapátfalvai Cement­üzemben, a Felsőtárkányi Vas­útüzemnél a gazdasági és mű­szaki vezetők bevonása terén. A járás valamennyi községei­ben a pedagógus elvtársakat is nagy mértékben bevonták er­re a pártfeladatra. A kiválogatott propagandis­tákat a vezetőségi üléseken jóváhagyták. A körültekintő, alapos kiválogatás azt bizo­nyítja, hogy a pártszerveze­teink megfelelő fontossággal fogtak hozzá a pártoktatés előkészítéséhez. ígéret ez ar­ra, hogy a járásunk területén sikerült felszámolnunk azt a helytelen elvet, hogy az alsó­fokú tanfolyamok vezetésével gyengébb, kevésbé képzett propagandistákat is meg le­het bízni. Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek­ben megjavítsuk a politikai munkát, a múlt évhez hason­lóan VB-tagokat, JB-dolgozó- kat, valamint a tanács mező- gazdasági osztályának fejlett elvtársait vontuk be a propa­gandisták körébe. A propagandisták kiváloga­táséban ez a munkalendület azonban nem minden közsé­günk pártszervezetére jellem­ző. Egy-két község pártszerve­zete nem elég alapossággal fogott hozzá a pártoktatás előkészítéséhez. Novajon mindezideig nem fogtak hoz­zá a propagandisták kiváloga­tásához, még kevésbé a hall­gatók megfelelő beosztásához. Ugyanez a helyzet Egerszólá- ton is. Ezek a pártszerveze­tek hátráltatják az oktatási év előkészítését. Mi a kiválasztott propagandisták feladata ? A párt a propagandistáit nagy és megtiszteltető fel­adatokkal bízta meg: a párt­tagság eszmei-politikai nevelé­sét bízta rájuk. A propagan­dista ma még sokkal közvet­lenebb segítője, sokkal nélkü­lözhetetlenebb munkása pár­tunknak. A párttagságunk ideológiai szilárdsága, aktivi- rása, az előttünk álló párt- határozatok végrehajtása nagyrészt a helyes pártokta- iás sikerén múlik, és ebben van fontos feladata a propa­gandistáknak. Igen helyes, ha a propagandisták a hozzájuk beosztott hallgatókkal máris foglalkoznak, ha idejében fel­készülnek a várható problé­mákra, előfordulható nehéz­ségekre. Hogy ezeket a problé­mákat, nehézségeket megfele­lően megoldják, az szükséges, hogy megismerjék a községek, üzemek pártmunkái át. A pro­pagandisták tartsanak kisgyű- léseket, a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határoza­tait ismertessék, és érttessék meg, folytassanak állandóan politikai felvilágosító mun­kát hallgatóik körében. A propagandisták kiválogatása után pártszervezeteink hozzáláttak a hallgatók kiválogatásához is. A vezetőségi üléseken há­romtagú bizottságokat alakí­tottak, amelyekbe bevonták a propagandistákat is. Ennek, a bizottságnak a feladata, hogy beszélgetés formájában fel- világosító munkát végezzenek a pártoktatásban részvevő hallgatók között, beszélgesse­nek velük az oktatás jelentő­ségéről és fontosságáról. A párttagság bevonása az 1955/58-os évi pártoktatásban kizárólag az önkéntesség elve alapján történt és fog történ­ni továbbra is, hogy minden elvtárs képzettségének meg­felelő oktatási formában ta­nuljon. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy minden párttag köteles­sége szakadatlanul fejlesz­teni politikai tudását, s emelni műveltségi színvona­lát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus—leninizmus taní­tásait. Járásunk területén, pártszervezeteink a tagjelölte­ket is kivétel nélkül bevonják a pártoktatásban, mint pél­dául a Bélapátfalvai Cement­üzemben. vagy Ostoroson, ahol a tagjelöltek máris megfelelő beosztást kaptak. A hallgatók kiválogatásá­nak a pártszervezetek először a pártszervezet vezetőjét, pártcsoport-bizalmiakat, párt- aktivákat. gazdasági, állami vezetőket vontak be az okta­tásba és hasonlóképpen a tö­megszervezeti vezetőket. A párttagság nagyobb részének, valamint a pártonkívüliek ki­válogatása csak a vezetők és aktivisták bevonása után tör­tént meg. A hallgatók kivá­logatásánál az alapszerveze­tek arra is ügyelnek, hogy azokat, akik az elmúlt oktatá­si évben együtt tanultak, a jövőben is lehetőleg egy sze­mináriumba osszák be. Az új oktatási év iránt azokban a községekben is megindult az érdeklődés a párttagság ré­széről, ahol az elmúlt oktatá­si évben csak kevés létszám­mal fejezhették be az oktatá­si évet, mint például Felső- tárkány községben, de hason­ló érdeklődés mutatkozik ott is, ahol az elmúlt évben nem volt pártoktatás, mint a Szil- vásváradi Mészműnél. Hiba, hogy egyes községi üzemi pártszervezetek nem kellő körültekintéssel fogtak hozzá a pártoktatás előkészí­téséhez. Bekölce, Novaj párt- szervezeteinél, a kiválogatást nem előzte meg a párttagság­gal való beszélgetés. Az, hogy az oktatás jelentőségét nem tárgyalták meg a tagsággal, odavezethet, hogy elhanya­goljuk a párttagság egy ré­szének politikai fejlődéséről való gondoskodást és gátol­juk a párttagság ideológiai egységének fokozottabb meg­szilárdítását. A KV márciusi, júniusi ha­tározatai kihangsúlyozták, hogy pártunk egységesebb mint bármikor. Ennek az egy­ségnek további elősegítését van hivatva a jól szervezett: pártoktatás megőrizni, sőt f fokozni. A járási pártbizottságok segítik az oktatás előkészítését A járási párt VB. az ok­tatás előkészítési munkájával kapcsolatos feladatokról min­den alapszervezetnek írásos! tájékoztatót adott ki. Az alap­szervezeteknél azonban nem minden esetben adtak konkrét segítséget ahhoz, hogy, hogyan hajtsák végre az előkészítést. Az agit.-prop. osztály nem kö­vetett el mindent annak ér­dekében, hogy az oktatás elő­készítése zavartalanul, s ha­táridőre megtörténjen. Most a legsürgősebb fel­adatok, hogy a JB munkájá­nak fontos részévé, egészévé váljon az oktatás előkészítése. Községi, üzemi pártszerve­zeteink, a propagandisták és a hallgatók kiválogatását jú­lius 25-ig fejezzék be. A kivá­logatott propagandisták és hallgatók névsorát a júliusi taggyűléseken fogadtassák el a tagsággal, de ezt megelő­zően a vezetőségi üléseken vi­tassák meg. Helyes, ha az alapszervezet vezetősége1 már most megálla­pítja, hogy milyen oktatási anyagra és mennyire van szüksége és ezt megfelelő mennyiségben megrendeli a Propaganda Terjesztőnél. 1954/55-ös pártoktatási évet megyénkben a járások közül az egri járás fejezte be leg­jobban és ezért a megyei párt VB vándorzászlaját elnyerte. Mi az 1955/56-os pártoktatási évben is magunkénak akar­juk tudni a vándorzászlót, eh­hez az szükséges, hogy párt- szervezeteink is kövessenek el mindent, most az oktatás előkészítése érdekében, majd az oktatási évad sikeres be­indításáért és az induló lét­számnak megfelelően az ok­tatás sikeres befejezéséért. Biztosak vagyunk abban, hogy az elkövetkezendő pártokta­tásban is példát fogunk mu­tatni a járásoknak és a ván­dorzászló továbbra is járá­sunknál marad. Lezsák László egri JB agit.-prop. osztály vez. helyett. LUCA-SZEKE, VAGY MŰEMLÉK? Egerbe különvonatokon, autóbuszokon, motorkerékpá- rak és kerékpárok százain érkeznek az országból és külföld­ről a vendégek ezrei. Mindig büszkék voltunk arra, hogy vá­rosunk csinos, tiszta és megnyerő, hogy a vendégek elisme­réssel beszélnek az itt látottakról. Sokan keresik fel a város műemlékeit, a várat, a mecsetet, a székesegyházat, a múzeu­mokat, stb. Egy idő óta új leletre bukkantak az idegenek. Sokan nézik a Mártírok terén lévő gödröket, árkokat, ka­vics- és kőhalmazokat, az elhordott föld oszlopos maradvá­nyait. Egyesek azt latolgatják, hogy vajon melyik évszázad építkezéseinek maradványai ezek? Míg mások szerint a luca- székét építik itt kőből, legalább is erre vall. hogy egy hónap­ban csak egy napig dolgoznak itt építőmunkások. Szeretnénk, ha a Budapesti Beton- és Útépítő Vállalat felvilágosítást adna. mi is lesz a város központjában lévő térrel, ne csigázzák fel fölöslegese.n a város-látogatók figyel­mét, érdeklődését akkor, amikor még az idegenvezetők sem tudnak erre magyarázatot adni — gondoljon inkább a vál­lalat azokra a nem kiváncsiskodó járókelőkre, akik rendesen közlekedni akarnak a téren, az utcákon.---------v-fWWYymryTOOOOOOfiOOOOOOOqOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOP F elhívás a megye valamennyi DISZ-szervezetéhez! DISZ-szervezetek! Diszisták! Fiatalok! Egész megyénkben megin­dult a harc dolgozó népünk jövő évi kenyeréért — a ga­bona gyors betakarításáért. Ezekben a napokban me­gyénk minden dolgozója segí­ti dolgozó parasztságunk erő­feszítéseit, hogy szemveszteség nélkül biztonságba helyezzük a gabonát. Felhívunk benneteket, se­gítsétek megyénk dolgozó né­pét, a kenyérért vívott harc­ban. Alakítsatok önkéntes aratóbrigádokat, segítsétek a termelőszövetkezetek és rászo­ruló egyénileg dolgozó pa­rasztokat — az idősebb dolgo­zók, betegek és katona hoz­zátartozók gabonájának le- aratását. Július 24-én, vasárnap a megye • valamennyi DI$Z- szervezete, ifjúsági aratóbri­gádja menjen ki a határba aratni! A községi tanácsoktól kér­jétek ki az aratásban segít­ségre szorulók névsorát. Kérjük községi tanácsain­kat, segítsék ebben a munká­ban DISZ-szervezeteinket. Úttörő pajtások! A kalászgyűjtés megszerve­zésével segítsétek a gabonabe­takarítást. A DISZ Heves megyei Vég­rehajtóbizottsága az aratás­ban legjobb eredményt elérő ifjúsági aratóbrigádokat juta­lomba részesíti. A megye legjobb aratóbri­gádjának egy telies röplabda­felszerelést (6 pár cipő, 6 db dressz, 1 djb háló, 1 db röp­labda), második helyezettjé­nek egy röplabdát és hálót, harmadik helyezettjének pe­dig egy futballabdát ad jutái­mul. Rajta DISZ-szervezetek! Diszisták! Fiatalok! Segítsétek a gabona gyors betakarítását! Álljatok az aratás első so­raiba! DISZ Heves megyei Végrehajtóbizottsága Továbbra is gyűjtsük a vasat A vasgyűjtő hónap befejezé­sével nem ért véget a vas- és fémhulladékok felkutatása, összegyűjtése Egerben és kör­nyékén sem. A fiatalok, sőt az idősebbek is minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a szétheverő vas_ és fémhulladé­kokat összeszedjék és eljuttas­sák a MÉH-hez. Július l-től 13-án reggelig Eger és környé­ke fiataljai 215 mázsa vas és 12 mázsa színesfém-hulladékot gyűjtöttek össze, s adtak át az egri Hulladékgyűjtő Vállalat­nak. Ez időben szép eredmé­nyek születtek a magám és területi gyűjtőknél is. A JÓ GAZDA FELELŐSSÉGÉVEL Ha tizenegynéhány évvel ezelőtt Dávid Gábor, vagy más hozzá hasonló summás József főherceg elé állt volna azzal a kéréssel, hogy egy 170 holdas területű gazdaság veze­tését bízza rá. vagy börtön­be, vagy a bolondok házába csukatta volna. És aki ma a felnémeti Petőfi TSZ nagy­szerű eredményeiről hall, ön­kéntelenül is felvetődik ben­ne az a kérdés: ki azi elnö­ke, hogyan tudja megszervez­ni a munkát, hogyan vezeti ezt a változatos üzemágakkal rendelkező tsz-t. Dávid Gábor alig 28 élet­éve alatt már sok élményen ment át. Mint a Horthy-kor- szakban a többi summások. ő is bejárta csaknem egész Magyarországot. Űzte, hajtotta a napi gond, a száraz ke­nyérért való küszködés, élte a más emberek kutyájának éle­tét. Ezek az évek gyermek- és ifjúkorának legfogékonyabb korszakában soha el nem mú­ló nyomokat véstek emlékeze­tébe. Meglátta annak a rendszernek a rothadtságát és már felismerte a közösség ha­talmas erejét. Amikor a tsz megalakult, nehezen indultak. Sok harc a maradiság ellen, verejtékes munka jelezte azt az utat, aminek végén elérték, hogy a tsz megerősödött, nőtt a lét­szám és növekedett a jöve­delem. 1951-ben jött haza Dá­vid Gábor az elnökképző is­koláról. s a tagság rábízta a vezetést. Elég egy vonatko­zásban megnézni a fejlődést. Míg 1951-ben az egy munka­egységre eső részesedés 18,50 forint volt, 1952-ben 32,50 fo­rint, 1953-ban 51,50, 1954-ben pedig már 73,20 forint lett. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy az 1951-es ala­csony részesedés nem a veze­tés hibájából eredt, hanem az aszály okozta. Jelenleg a tsz 61 tagja 170 hoídon gazdálkodik. Ebből 20 hold a gyümölcsös, s nyolc hold a kertészet. Az állatál­lomány 200 sertésből, 27 szarvasmarhából és 16 lóból áll. Hogyan tudja ezt a jelentős nagyságú és belterjes művelé­si ágakkal „tarkított“’ gazda­ságot vezetni Dávid elvtárs? A Zsámbékon töltött nyolc hónap alatt megtanulta, hogy a jó munka alapja a helyes termelési terv összeállítása. Ez a zsinórmértéke az egész évi munkának, ennek figye- lembevétélével állapítják meg a brigádok, munkacsapatok rövidebb időszakra vonatkozó terveit is. A napi feladatokat már előző este megtárgyalják a brigád- és munkacsapat­vezetőkkel. így regsel a leg­kisebb időveszteség nélkül, azonnal hozzáláthat mindenki a munkához. A termelési ter­vet és minden fontosabb ha­tározatot a közgyűlés vitat meg, tehát a vezetés végső fo­kon a kollektíva kezében van. Amit a közgyűlés határoz, az megmásíthatatlan nemcsak az egyszerű tagok, hanem az el­nök számára is. A szövetkeze­ti demokrácia sérthetetlensé­gén őrködött Dávid elvtárs akkor is, amikor a háztáji gazdaságok területén rendet teremtett. Bár egyesek nem nagyon akartak egyetérteni az effajta rendcsinálással, de a közösséget maga mögött érez­ve, következetesen végre tud­ta hajtani ezt a feladatot is. Míg a közgyűlés a legfel­sőbb szerv a szövetkezetben, a pártszervezet a motor, a moz­gató rugó szerepét tölti be. A 19 kommunista élenjár a termelésben, mint például Dá­vid Károly, akinek az idén már 296 munkaegysége van. Olvasd, terjeszd a Népújságot! Az elnök bátran támaszkod­hat rájuk. Ott állnak mellette a termelő- és felvilágosító munka területén egyaránt, így aztán nem csoda, hogy olyan tag is, mint Farkas Bernât, aki csak 1954 őszén lépett be a szövetkezetbe, már 290 munkaegységet ért el. Jó munkájával igyekszik el­érni, hogy ő is a párt soraiba kerüljön. Maga a párttitkár, Szecskó Ferenc elvtárs is hasznos segítséggel kapcsoló­dik be a vezetés és ellenőrzés munkájába. Mert az elnök nemetsak a munka megszervezése, hanem az ellenőrzés területén is ki­egészíti egyéni felelősségét a kollektíváéval. Nem elégszik meg a vezetők jelentésével, hanem „a gazda szeme hiz­lalja a jószágot“ közmondás alapján személyesen megnézi a munkát. Az elnök feltűnése­kor a tagok valósággal fel- villanyozódnak. Tudják, hogy gondjaikban osztozó ember jön feléjük, aki elévődik a fiatalokkal, kiveszi a szerszá­mot az idősebbek kezéből és maga is segít a munkában. Ilyenkor vidámabban, köny- nyebben megy minden. Igen, a jó vezetőnek nem­csak a szervezéshez és ellen­őrzéshez kell érteni. hanem talán a legnagyobb tudo­mányt az emberekkel való bánásmód jelenti. Bizalmat nyerni anélkül, hogy a nép­szerűséget haihásszuk, az egyéni gondokban megosztoz­ni úgy. hogy a problémák megoldáséból a közösség erő­södjön. Ez az a „varázserő”, ami Dávid elvtársat a tagság példaképévé teszi, ami tekin­télyt ad neki, nemcsak a tsz- ben, de a község egyéni pa­rasztsága előtt is. Szép utat tett meg a fel­németi Petőfi TSZ és még szebb jövő áll előtte. Az egy­re táguló láthatár újabb le­hetőségeket' teremt, amiket igyekeznek fel is használni; így a tagság javaslata alap­ján állítottak fel az egri pia­con standot, ami naponta kö­rülbelül ezer forint jövedel­met biztosít. Már most is sok munkát végeztetnek gé­pekkel, a talajmunkáktól a gyümölcsfa-permetezésen és öntözésen át a betakarításig. A jövőben még tovább igye­keznek haladni ezen az úton; Az új lehetőségek feltárása és kiaknázása csak akkor válik lehetővé, ha az ember lépést tart a fejlődéssel. Dávid elv­társ nem elégedett meg azzal, hogy elvégezte az elnökképző iskolát. Azóta is állandóan ké­pezi magát, politikailag és szakmailag egyaránt. A tag­ság ebben is követi példáját, tanul, művelődik. Minden csa­ládhoz jár a Termelőszövetke­zet című folyóirat, ami az ő életükkel foglalkozik. A felnémeti Petőfi TSZ megmutatta az utat a paraszt­ság felemelkedéséhez. A tsz elnöke bebizonyította, hogy a föld igazi gazdái birtokában soha nem látott jómódot biz­tosít a vele foglalkozóknak. Dávid Gábor és sok más társa bebizonyította, hogy ké­pes megbirkózni azokkal a feladatokkal, amikből hajdan kizárták őket. Sőt. ők azok, akik igazán virágzóvá teszik ezt a földet s szebb életet biz­tosítanak a rajta élő emberek­nek. Halasi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom