Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-21 / 58. szám

Ï955. július 21. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 Jó eredményekkel késiül a bányásznapra a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt A komlói bányászok kezde­ményezéséhez csatlakozva a mátravidéki szénmedence bá­nyászai is elhatározták, hogy jelentős termelési sikerekkel ünneplik meg az V. magyar bányásznapot. A tröszt bányá­szai megígérték, hogy eddigi eredményeiket tovább fokoz­va a bányásznap tiszteletére 10 800 tonna szenet küldenek terven felül a felszínre. Eb­ből a vállalásból ma reggelig esedékes havi tervükön felül 2200 tonnát termettek. Megfogadták azt is, hogy a többtermelés mellett még na­gyobb gondot fordítanak a gazdaságosabb, olcsóbb ter­melésre. Az I. félévben ezen fi téren komoly eredményeket értek már el. Januárban 0,2 százalékkal, februárban 3,3 százalékkal, márciusban 5,4 százalékkal, áprilisban 4,4, májusban 5,5, júniusban pe­dig. a félév utolsó hónapjában 8,1 százalékkal csökkentették a termelés költségeit. A tröszt első félévi összmegtakarítása közel ötmillió forintot tesz ki. Erre az eredményre nemcsak a műszaki vezetők, hanem a szénmedence valamennyi bá­nyásza büszke. Az ötödik ma­gyar bányásznapot úgy akar­ják megünnepelni, hogy a ter­melékenység emelkedése mel­lett állandóan csökkenjen a szén kitermelésének a költsé­ge is. „Legfontosabb feladatunknak a minőség megjavítását tekintjük" Nagy javulás mutatkozik üzemünk, a Gyöngyösi Tégla­gyár munkájában. Uj területet választottunk nyersanyag- Bzerző helynek, ezáltal a tégla minősége jobb lett. A leszedők és a vizezők, megértve pártunk határozatait, nagyobb figyel­met fordítanak a munkákra. Kiváló munkát végez Juhász Éva, Tóth Jánosné és Berta Julianna az új üzemnél, az öreg üzemnél pedig különösen kiemelkedik Tóth Józsefné lel­kiismeretes munkája, ki gépét is állandóan tisztán tartja, a váltás után rendben adja át a munkahelyét. Dicséretet ér­demel Kacsáné, leszedőnő is. A vizezőkre az a fontos fel­adat vár, hogy jól megismer­jék a bánya új anyagát és a vizet csak annyira engedjék, amennyire a gyártás minősége megköveteli. Jobb minőségű munkát végez nyersgyártá­sunk is. A kemence behordás- nál Bartha János brigádja ál­landóan tartja a magas szin­tet, legtöbbször túlteljesíti tervét. A legutóbbi taggyűlé­sen az égetés munkájáról is beszéltek, azóta itt is javulás mutatkozik, s reméljük, hama­rosan elérjük a magas szilárd­ságú téglát is. A munka megjavításában sokat köszönhetünk a DISZ- tagok példamutatásának, fő­képpen Köves elvtárs veszi ki részét legjobban a példaadás­ból. A II. félévben úgy aka­runk dolgozni, hogy téglánk minősége tovább javuljon és lemaradásunkat behozzuk, hogy munkánkkal ne hátrál­tassuk az egyesülés eredmé­nyes mupkáját. Bravek László, Gyöngyösi Téglagyár. Kiss János, a nagygombosi Tóth István, a nagygombosi tangazdaság fogatos brigád- tangazdaság fejögulyása 85 vezetője példás munkafegyel- százalékban teljesítette sza- mével mutat példát a legna- porulati tervét, az elmúlt év- gyobb munkák idején is dől- ben több mint 45 ezer liter gozó társainak tejet fejt 13 tehenétől. A Gépállomások Igazgatósága jelenti: Július 15-én értékelték a gépi munkák állását. Megyénk­ben eddig 4607 hold gépi kapá­lását végezték el, ami 104,7 százalék. Igen jó munkát vég­zett az Atkári Gépállomás 704 hold kapálásával (167,6 száza­lék) és a Horti Gépállomás 602 hold gépi kapálásával (137,8 százalék). Nagy lemara­dás mutatkozik ezen a téren a Füzesabonyi Gépállomásnál, ahol a tervet csak 61 száza­lékra teljesítették, mivel csak 366 holdon végezték el a ka­pálást. Gépi aratási tervüket 12 szá­zalékra teljesítették gépállo­másaink. összesen 1303 ka- tasztrális holdat arattak gép­pel, ebből 229 holdat a sarudi, 178 holdat a hevesi gépállo­más. Az összes gépi aratásból 139 holdat kombájn csépelt le. Elcsépeltek 2737 mázsát, szá­zalékokban kifejezve 0.5 szá­zalékot. Lanyhult a felhoz ata’ az egri piacon A nagy mezőgazdasági mun­kák miatt az egri piacon csők kent a burgonya felhozatala. Kedden reggel a Zöldszöv Vál­lalathoz mindössze csak 10 má­zsa burgonya érkezett, az ára viszont olcsóbb lett, 2,40 forint, ezzel szemben a piaci árusok felhasználva az alkalmat, hogy a vállalatnál kevesebb a bur­gonya, 4—5 forintos áron mér­ték. Gyümölcsben a felhozatal igen bőséges. Mind a vállala­tok, mind a piaci árusok és termelők nagy mennyiségben hoztak meggyet, sárgabarac­kot, sőt őszibarackot is. A be­főzni való meggy kilója 4—5 forint. A sárgabarack (korai rózsa) 5 forint, az őszibarack pedig 5—8 forintig kapható már. Zöldségfélében nem volt elég bőséges a felhozatal. A vállalatokhoz zöldbabból mind­össze 60 kilogrammot hoztak, ára 2,20 forint; 50—50 csomót pedig zöldségből, petrezselyem­ből és karalábéból. Jó volna, ha a Zöldszövhöz — tekintet­tel a nagy keresletre — sokkal több burgonyát, jobb minő­ségű zöldpaprikát hoznának, hogy a lakosság igényeit ki­elégíthessék. Hűvösre fordult az este. A délután feltámadt szél egyre erősödve végigsöpört az uta­kon. Az Erőmű kéményeinek tölcsérbe formálódó füstje olykor ha pillanatokig szél­csend volt, egyenesen kúszott felfelé, úgy tűnt, hogy a Tej­út fordult függőleges irányba. Azután újból fújt a szél, sza­kácsként kavarta meg, ker- getősdi játszására kényszerí­tette a füst por és szén sze- mecskéit, majd fátyolködként szétterítette az üzem és a la­kótelepre, parkjaira. Végre megúnva a szertelen játékot, az egész füstoszlopot nyugafc felé hajlította, amely így ka­lap mellé tűzött árvalányhaj csokorra emlékeztetett. A gyár és a lakóházak ab­lakai már sárgán fénylettek. Az üzem udvarából itt-ott ko­moran emelkedett a magasba valami, a sötétség miatt nem lehetett tudni, hogy mi. A kö­télpályán sinkozó csillék zör­gő hangja messzire elhallat­szott. Tíz óra volt, a műszak­váltás ideje. környékről autókon érkeztek a harmadik váltás emberei, ők most kez­denek a munkához, éjjel is fáradhatatlanul, készséggel dolgoznak, Hogy a bányák futószalagjainak, a cement­gyárak őrlőinek, a textilmű­vek szövőgépjeinek ne kelljen leállni, hogy reggelre friss kenyér legyen az üzletekben, s fény az éjjeli operációhoz; s azért is, hogy este zavarta­lanul olvashassunk otthonunk­ban, ha munka után szóra­kozásra vágyunk. Az Erőmű minden dolgozó­ja tudja, hogy akár pár per­ces áramszünet is milyen sú­lyos hibákat okozhat, s erre nagy figyelmet fordítanak. Különösen azoknál a részle­geknél, amelyeknek munkája döntő a zavartalan, folyama­tos energia termelésnél, pél­dául látogatásunk első helyén a szénszállítóban. Nagy Kábák János a mű­szakváltás előtt legalább egy órával bejött, hogy körülnéz­zen nincs-e valahol hiba, amelyen sürgősen segíteni kell. A többiek megérkezésé­vel rövid megbeszélést tartot­ták, azután vagonbuktatással kezdődött munkájuk. Nagy­szerű találmány: gépezet se­Éjjeli műszakon a Mátravidéki Erőműben gítségével könnyen felbillen­tik a vagon egyik végét, s szinte minden gyűszűnyi sze­net kiszórnak belőle a ros­tára, amelyből aláperegve a csillékbe jut. Ezek az osz- tályzóba szállítják. Kovács Marika ügyelt arra, hogy a csillék nehogy elakadjanak dig üzemképes legyen, mert ha nincs szén, nincs miből áramot termelni. Esetleg még addig, amíg a széntárolóból telik. A TMK és a javítómű­hely dolgozói: Takács József, Petrik István és a többiek munkájukat nagy felelősség­gel végzik. Gyakran ellenőrzik Hajnalodik az Erőmű felett. valahol. Itt dolgozik a híxes Csohány Bertalan DISZ-bri- gád, melynek tagjai több ver­senyben elnyerték már a pártbizottság versenyzászlaját. Munkájukat a többi itt dol­gozóéval együtt most is csak dicsérni lehet. Tervük túltel­jesítése mellett a múlt hó­napban az elhullott szén ös­szegyűjtésével 40 vagont ta­karítottak meg, anyagtakaré­kossági tervüket 170 százalék­ra teljesítették. A szén nagy­része a kaparószalagokról ke­rül az elosztóba, de amikor odaértünk ez éppen állt, ne­hogy a vagonbuktatás miatt széntorlódás legyen. A csillék — amikor kiöm­lik a szén — a „beállomás- hoz“ érkeznek, s innen sa­lakkal töltve indulnak vissza a kötélpályára. Nagyon fon­tos tehát, hogy az egyes és a kettes számú kötélpálya min­a pálya köteleit, s a javításo­kat azonnal elvégzik. Ha kell akkor este, vagy éppen éj­jel is. A kazánházba érkeztünk. Munkájuk sokban elősegíthe­ti, vagy éppen hátráltathatja az energia ellátást. Bâti I. Lajos, az egyik hatalmas ka­zán műszertábláját figyelte. Olyan ez, mint az emberi szív, érzékeny, mindenre rea­gál. Mutatja a gőz, a víi, a hőmérséklet állását, ellenőriz­ni lehet rajta, hogy a betáp­lált víz mennyisége egyenlő-e a fejlesztett gőz mennyiségé­vel, ami igen fontos. A rész­legnek sok kiváló dolgozója van, de Fölesinczky János, Bodonyi Ignác, Kerek Teréz munkája a legjobb. A kazánházban fejlesztett gőz . a turbinaüzembe érkezik. Az éjjeli műszakban kevesebb az erre járó, alig látunk itt néhány embert. A Il-es tur­bina környékén kellemes illat terjed szét: a forró vaspánto­kon ropogósra sül néhány krumpli, a turbinagépészek kedvenc éjjeli csemegéje. Ha az eddig meglátogatott üzem­részek dolgozói lelkiismerete­sen végzik el feladataikat, de a turbinaházban nem ellen­őrzik a terhelést, a gépfordu­latot, a gőz hőfokát — nyo-. mását, és nem szólnak a ka­zánházba, ha vizesgőz érke­zik, máris kész az üzemzavar. Vagy, ahogy Pribojszki Má­tyás, a gépcsoport kezelő, mondta: „elég ahhoz annyi is, hogy bejöjjön a levegő, ami elrontja a vákumot“. De ők ügyelnek erre, nagy gonddal figyelik a műszereket. Ez éj­jel éppen a szivattyú olajo­zásáról beszélgettek, nehogy beolvadjanak a csapágyak. Az Erőmű látogatóinak „végállomása“ legtöbbször a vezénylőterem. Hogy miért hívják így? Mert innen tör­ténik a termelt áram továb­bítása, irányítása. Rendkívül fontos ez a rész az üzem éle­tében, amelyet Vigh József elvtárs szavai is bizonyítanak. — Nem akarok soviniszta lenni, de a mi részünk az üzem hajtóereje. Mi kísérjük figyelemmel, hogy megvan-e a napi teljesítmény, megkap­ta-e a szükséges áramot Bu­dapest, Diósgyőr, a Lenin Ko­hászati Üzem, s a környék bányái, üzemei. Ha nálunfa valami gépi hiba történik, az energia valamelyik vona­lon nem tud tovább haladni, s egy üzem már nem kap áramot. Hónapok óta nem fordult elő komolyabb hi­ba. amit az itt dolgozók­nak és az Országos Távve­zetéki Iroda dolgozóinak kö­szönhetünk. Kik azok az „itt dolgozók“, soroljuk fel nevü­ket megérdemlik: Vigh József főelektrotechnikus, Tihanyi János első, Czakó Lajos má­sodik elektrotechnikus, szta­hanovisták, és Liptai László segédelektrotechnikus. Lassan világosodni kezd a horizont alja, hajnalodik. Amikor az óra elüti a hatot, az éjjeli műszak emberei át­adják munkahelyeiket a kö­vetkező váltásnak, újból kocsi­ba ülnek, s hazidéi-nok m'henni. Dobai Margit Amit a kenyérgabona állami szabad felvásárlásáról tudni kell A dolgozó nép jobb ke­nyérellátására, a spekuláció megfékezésére nagyjelentő­ségű határozatot hozott a kö­zelmúltban a Miniszterta­nács a kenyérgabona állami szabadfelvásárlásáról. A ha­tározat megjelenése óta el­telt idő azt igazolja, hogy sok helyen nem értik még meg — mint például Mező- tárkányban — a határozat lé­nyegét és jelentőségét. Párt és állami szerveink nem ma­gyarázzák meg világosan, mit jelent az állami szabad­felvásárlás. annál inkább próbálja magyarázni az el­lenség, s szavai nyomán olyan hírek kaptak lábra, hogy például megszűnik a szabadpiac, vagy a tsz-tagok körében, hogy csak a fej­adag marad meg a szövetke­zet tagjai számára. Mondani sem kell, hogy az effajta híreszteléseknek semmi közük a valósághoz, az állami szabadfelvásárlás egyáltalán nem veszélyezteti azok számára a szabadpiaci értékesítés lehetőségeit, akik teljesítik kötelezettségeiket az állammal szemben. Miről is van szó? Az el­múlt évben elburjánzott spe­kuláció következménye az lett, hogy kormányunk az utóbbi hónapokban csak nagy áldozatok árán tudta, biztosítani a zavartalan ke­nyérellátást. A kötelező ál­lami szabadfelvásárláson ke­resztül kormányunk kihúz­za a talajt a spekulánsok lába alól, s megfelelő meny- nyiségben képes biztosítani egész népünk növekvő igé-* nyeinek kielégítését. Az állami szabadfelvásár­lási árak kedvezőek, megfe­lelnek például a tavalyi sza­badpiaci áraknak, s emel­lett számos kedvezményben is részesül az értékesítési szerződést kötő fél. A búzáért mázsánként 240. a rozsért 220 forintot fizet az állam. Ezenfelül a gabona minden mázsája után (150 forintos árban) 20 kiló korpa illeti meg a termelőt* emellett 30 forinttal olcsób­ban juthatnak műtrágyához, mélyszántáshoz. Ha a szerző­dő nem kívánja a juttatáso­kat igénybevenni, akkor még további 20—20 forint árkiegészítést kap. A ter­melőszövetkezetek 35 forin­tos kedvezményt kapnak az átadott gabona minden má­zsája után. Az egerfarmosi Űj Baráz­da Termelőszövetkezet pél­dául a tervezett 60 mázsa helyett 80 mázsa gabonát ad át az államnak. Ha búzában, és a kedvezményeket is pénzben számoljuk, akkor ezért a mennyiségért 22 ezer forintot kap a szerződés ér­telmében. Az államnak lekötött ga­bona után — melyért, mint láthatjuk, biztos és becsüle­tes árat kap a termelő — a felesleggel továbbra is tel­jesen szabadon rendelkezik — természetesen, ha teljesí­tette beadási kötelezettsé­gét. Ez a helyzet a kenyérga­bona állami szabadfelvásár­lását illetően. A vasutas nap előtt Hatvan állomáson A hatvani vasútállomás dolgozói komoly eredménye­ket értek el a nyári forgalom zökkenőimentes lebonyolításá­ban. Jó munkájukat dicséri az is, hogy csak Heves megye te­rületéről naponta 50—60 va­gon friss gyümölcs és zöld­ségfélét szállítanak a buda­pesti piacokra. Kiváló ered­ményt értek el a június else­jén indult összekapcsolt moz­galom terén is. Hatvan—Sal­gótarján közti vonalon a múlt évi 14 mozdony helyett ma már csak 10 mozdony bonyo­lítja le ugyanazt a napi, sőt mondhatjuk hogy az azóta megnövekedett forgalmat. Az állomás dolgozói a vasutas­nap méltó megünneplésére készülve azt tűzték ki célul, hogy ezen a vonalon újabb két mozdonyt takarítanak meg az összekapcsolt mozga­lom eredményeként. A hatvani vasutasok lelkes versenye július hónapban szép eredményre vezetett. ET* sejétől 18-án reggelig közel 80 000 tonna árut továbbítot­tak terven felül. Ha ezt a mennyiséget egy vonatra rak­nák, a szerelvény hosszúsága elérné a negyven kilométert, E nagyszerű eredményben nagy részük van a kocsirende­zőknek, akik ebben a hónap­ban már 580 órával csökken­tették a vonatok rendezésében megállapított időt. A vasutasnap tiszteletére még nagyobb eredményekre törekszenek. Azt vállalták, hogy erre a napra fajlagos kocsimozgatási tervüket 107 százalékra teljesítik. Jelenleg már a 114 százaléknál tarta­nak. Az áruberakodási tervü­ket 104 százalékra vállalták, itt már 107 százalékot érteft eb Megígérték azt is, hogy a ko­csiindítási tervet a vasutasnap tiszteletére 103 százalékra tel­jesítik, jelenleg 109 százalék­nál tartanak. Aratási és cséplési munkára távozó ipari dolgozók tájékoztatása Az iparból a mezőgazdaságba aratási és cséplési munkára tá­vozó dolgozó munkaviszonya, az így kapott szabadság ideje alatt is változatlanul fennáll az ipari munkáltatónál. A dolgozók az aratási és cséplési szabadság ideje alatt is az ipari munkavi­szonyuk alapján részesülnek az ipari dolgozókat és családtagju­kat megillető betegségi, biztosí­tási szolgáltatásokban és családi pótlékban. A szabadság ideje alatt a társadalombiztosítási szol­gáltatásokat az üzemi kifizető- helyi dolgozók az üzemüktől, a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknál dolgozók pedig az SZTK helyi szervétől kapják. Az aratási és cséplési munka közben elszenvedett üzemi bal­eset esetén a dolgozók a beteg­ségi biztosítási szolgáltatásokra az ipari munkaviszonyuk és ke­resetük alapján jogosultak. A bal­esetükből kifolyólag azonban esetleges megrokkanásuk esetén a mezőgazdasági munkaviszo­nyuk alapján igényelhetnek nyugdíjat, járadékot. Az aratási munkára távozott dolgozó után, ha az szocialista szektorba, vagy magánszektorba távozott munkára, ipari munkál­tatójának erre az időre járulékot fizetni nem kell. Járulékot az ipari munkáltatónak akkor kell fizetni az aratási és cséplési munkára távozott dolgozója után, ha a munka vállalója saját munkája végzésére vette igénybe a szabadságot, tehát saját magá­nak arat. Az aratási és cséplési mun­kára távozott dolgozó után azon­ban az egységes társadalombiz­tosítási járulékot természetesen le kell róni annak a munkáltató­nak, akinek a részére aratási vagy cséplési munkát végez. A bélyegek értéke: szocialista szektorban napi 2,80 forint, ma­gánszektorban napi 4,80 forint. A dolgozóktól a munkáltató napi 0. 80 forint nyugdíjjárulékot vonhat le az aratási és cséplési munkaviszonyuk alatt. Szükséges tehát, hogy az ilyen munkára távozó dolgozók igazolást sze­rezzenek be a tanácstól, vagy az állami gazdaságtól, hogy hová távoznak aratási és cséplési munkára, és ezt az igazolást az ipari munkahelyükön adják le, hogy a munkáltatójuk az ezzel kapcsolatos SZTK bejelentési kötelezettségüknek határidőben és zavartalanul eleget tudjanak tenni. Az aratási és cséplési munká­latok ideje alatt mezőgazdasági idénymunkát vállaló nyugdíjasok ellátásának folyósítása korlátozás nélkül történik, abban az eset­ben, ha 1955. évi július hó 1-én és augusztus 31-e között állami gazdaságnál, kísérleti gazdaság­nál, tangazdaságnál, célgazda­ságnál, vagy mezőgazdasági gép­állomásnál mezőgazdasági idény­munkánál munkaviszonyban áll­nak. Ez a rendelkezés vonatko­zik és a munkaviszony alapján járó munkabér összegére tekin­tet nélkül folyósítani kell a nyugdíjat az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jog* szabályok alapján megállapított közszolgálati és vállalati nyug­díjasok részére is. SZTK Heves megyei Alközpontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom