Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-21 / 58. szám
Ï955. július 21. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 Jó eredményekkel késiül a bányásznapra a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt A komlói bányászok kezdeményezéséhez csatlakozva a mátravidéki szénmedence bányászai is elhatározták, hogy jelentős termelési sikerekkel ünneplik meg az V. magyar bányásznapot. A tröszt bányászai megígérték, hogy eddigi eredményeiket tovább fokozva a bányásznap tiszteletére 10 800 tonna szenet küldenek terven felül a felszínre. Ebből a vállalásból ma reggelig esedékes havi tervükön felül 2200 tonnát termettek. Megfogadták azt is, hogy a többtermelés mellett még nagyobb gondot fordítanak a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Az I. félévben ezen fi téren komoly eredményeket értek már el. Januárban 0,2 százalékkal, februárban 3,3 százalékkal, márciusban 5,4 százalékkal, áprilisban 4,4, májusban 5,5, júniusban pedig. a félév utolsó hónapjában 8,1 százalékkal csökkentették a termelés költségeit. A tröszt első félévi összmegtakarítása közel ötmillió forintot tesz ki. Erre az eredményre nemcsak a műszaki vezetők, hanem a szénmedence valamennyi bányásza büszke. Az ötödik magyar bányásznapot úgy akarják megünnepelni, hogy a termelékenység emelkedése mellett állandóan csökkenjen a szén kitermelésének a költsége is. „Legfontosabb feladatunknak a minőség megjavítását tekintjük" Nagy javulás mutatkozik üzemünk, a Gyöngyösi Téglagyár munkájában. Uj területet választottunk nyersanyag- Bzerző helynek, ezáltal a tégla minősége jobb lett. A leszedők és a vizezők, megértve pártunk határozatait, nagyobb figyelmet fordítanak a munkákra. Kiváló munkát végez Juhász Éva, Tóth Jánosné és Berta Julianna az új üzemnél, az öreg üzemnél pedig különösen kiemelkedik Tóth Józsefné lelkiismeretes munkája, ki gépét is állandóan tisztán tartja, a váltás után rendben adja át a munkahelyét. Dicséretet érdemel Kacsáné, leszedőnő is. A vizezőkre az a fontos feladat vár, hogy jól megismerjék a bánya új anyagát és a vizet csak annyira engedjék, amennyire a gyártás minősége megköveteli. Jobb minőségű munkát végez nyersgyártásunk is. A kemence behordás- nál Bartha János brigádja állandóan tartja a magas szintet, legtöbbször túlteljesíti tervét. A legutóbbi taggyűlésen az égetés munkájáról is beszéltek, azóta itt is javulás mutatkozik, s reméljük, hamarosan elérjük a magas szilárdságú téglát is. A munka megjavításában sokat köszönhetünk a DISZ- tagok példamutatásának, főképpen Köves elvtárs veszi ki részét legjobban a példaadásból. A II. félévben úgy akarunk dolgozni, hogy téglánk minősége tovább javuljon és lemaradásunkat behozzuk, hogy munkánkkal ne hátráltassuk az egyesülés eredményes mupkáját. Bravek László, Gyöngyösi Téglagyár. Kiss János, a nagygombosi Tóth István, a nagygombosi tangazdaság fogatos brigád- tangazdaság fejögulyása 85 vezetője példás munkafegyel- százalékban teljesítette sza- mével mutat példát a legna- porulati tervét, az elmúlt év- gyobb munkák idején is dől- ben több mint 45 ezer liter gozó társainak tejet fejt 13 tehenétől. A Gépállomások Igazgatósága jelenti: Július 15-én értékelték a gépi munkák állását. Megyénkben eddig 4607 hold gépi kapálását végezték el, ami 104,7 százalék. Igen jó munkát végzett az Atkári Gépállomás 704 hold kapálásával (167,6 százalék) és a Horti Gépállomás 602 hold gépi kapálásával (137,8 százalék). Nagy lemaradás mutatkozik ezen a téren a Füzesabonyi Gépállomásnál, ahol a tervet csak 61 százalékra teljesítették, mivel csak 366 holdon végezték el a kapálást. Gépi aratási tervüket 12 százalékra teljesítették gépállomásaink. összesen 1303 ka- tasztrális holdat arattak géppel, ebből 229 holdat a sarudi, 178 holdat a hevesi gépállomás. Az összes gépi aratásból 139 holdat kombájn csépelt le. Elcsépeltek 2737 mázsát, százalékokban kifejezve 0.5 százalékot. Lanyhult a felhoz ata’ az egri piacon A nagy mezőgazdasági munkák miatt az egri piacon csők kent a burgonya felhozatala. Kedden reggel a Zöldszöv Vállalathoz mindössze csak 10 mázsa burgonya érkezett, az ára viszont olcsóbb lett, 2,40 forint, ezzel szemben a piaci árusok felhasználva az alkalmat, hogy a vállalatnál kevesebb a burgonya, 4—5 forintos áron mérték. Gyümölcsben a felhozatal igen bőséges. Mind a vállalatok, mind a piaci árusok és termelők nagy mennyiségben hoztak meggyet, sárgabarackot, sőt őszibarackot is. A befőzni való meggy kilója 4—5 forint. A sárgabarack (korai rózsa) 5 forint, az őszibarack pedig 5—8 forintig kapható már. Zöldségfélében nem volt elég bőséges a felhozatal. A vállalatokhoz zöldbabból mindössze 60 kilogrammot hoztak, ára 2,20 forint; 50—50 csomót pedig zöldségből, petrezselyemből és karalábéból. Jó volna, ha a Zöldszövhöz — tekintettel a nagy keresletre — sokkal több burgonyát, jobb minőségű zöldpaprikát hoznának, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék. Hűvösre fordult az este. A délután feltámadt szél egyre erősödve végigsöpört az utakon. Az Erőmű kéményeinek tölcsérbe formálódó füstje olykor ha pillanatokig szélcsend volt, egyenesen kúszott felfelé, úgy tűnt, hogy a Tejút fordult függőleges irányba. Azután újból fújt a szél, szakácsként kavarta meg, ker- getősdi játszására kényszerítette a füst por és szén sze- mecskéit, majd fátyolködként szétterítette az üzem és a lakótelepre, parkjaira. Végre megúnva a szertelen játékot, az egész füstoszlopot nyugafc felé hajlította, amely így kalap mellé tűzött árvalányhaj csokorra emlékeztetett. A gyár és a lakóházak ablakai már sárgán fénylettek. Az üzem udvarából itt-ott komoran emelkedett a magasba valami, a sötétség miatt nem lehetett tudni, hogy mi. A kötélpályán sinkozó csillék zörgő hangja messzire elhallatszott. Tíz óra volt, a műszakváltás ideje. környékről autókon érkeztek a harmadik váltás emberei, ők most kezdenek a munkához, éjjel is fáradhatatlanul, készséggel dolgoznak, Hogy a bányák futószalagjainak, a cementgyárak őrlőinek, a textilművek szövőgépjeinek ne kelljen leállni, hogy reggelre friss kenyér legyen az üzletekben, s fény az éjjeli operációhoz; s azért is, hogy este zavartalanul olvashassunk otthonunkban, ha munka után szórakozásra vágyunk. Az Erőmű minden dolgozója tudja, hogy akár pár perces áramszünet is milyen súlyos hibákat okozhat, s erre nagy figyelmet fordítanak. Különösen azoknál a részlegeknél, amelyeknek munkája döntő a zavartalan, folyamatos energia termelésnél, például látogatásunk első helyén a szénszállítóban. Nagy Kábák János a műszakváltás előtt legalább egy órával bejött, hogy körülnézzen nincs-e valahol hiba, amelyen sürgősen segíteni kell. A többiek megérkezésével rövid megbeszélést tartották, azután vagonbuktatással kezdődött munkájuk. Nagyszerű találmány: gépezet seÉjjeli műszakon a Mátravidéki Erőműben gítségével könnyen felbillentik a vagon egyik végét, s szinte minden gyűszűnyi szenet kiszórnak belőle a rostára, amelyből aláperegve a csillékbe jut. Ezek az osz- tályzóba szállítják. Kovács Marika ügyelt arra, hogy a csillék nehogy elakadjanak dig üzemképes legyen, mert ha nincs szén, nincs miből áramot termelni. Esetleg még addig, amíg a széntárolóból telik. A TMK és a javítóműhely dolgozói: Takács József, Petrik István és a többiek munkájukat nagy felelősséggel végzik. Gyakran ellenőrzik Hajnalodik az Erőmű felett. valahol. Itt dolgozik a híxes Csohány Bertalan DISZ-bri- gád, melynek tagjai több versenyben elnyerték már a pártbizottság versenyzászlaját. Munkájukat a többi itt dolgozóéval együtt most is csak dicsérni lehet. Tervük túlteljesítése mellett a múlt hónapban az elhullott szén összegyűjtésével 40 vagont takarítottak meg, anyagtakarékossági tervüket 170 százalékra teljesítették. A szén nagyrésze a kaparószalagokról kerül az elosztóba, de amikor odaértünk ez éppen állt, nehogy a vagonbuktatás miatt széntorlódás legyen. A csillék — amikor kiömlik a szén — a „beállomás- hoz“ érkeznek, s innen salakkal töltve indulnak vissza a kötélpályára. Nagyon fontos tehát, hogy az egyes és a kettes számú kötélpálya mina pálya köteleit, s a javításokat azonnal elvégzik. Ha kell akkor este, vagy éppen éjjel is. A kazánházba érkeztünk. Munkájuk sokban elősegítheti, vagy éppen hátráltathatja az energia ellátást. Bâti I. Lajos, az egyik hatalmas kazán műszertábláját figyelte. Olyan ez, mint az emberi szív, érzékeny, mindenre reagál. Mutatja a gőz, a víi, a hőmérséklet állását, ellenőrizni lehet rajta, hogy a betáplált víz mennyisége egyenlő-e a fejlesztett gőz mennyiségével, ami igen fontos. A részlegnek sok kiváló dolgozója van, de Fölesinczky János, Bodonyi Ignác, Kerek Teréz munkája a legjobb. A kazánházban fejlesztett gőz . a turbinaüzembe érkezik. Az éjjeli műszakban kevesebb az erre járó, alig látunk itt néhány embert. A Il-es turbina környékén kellemes illat terjed szét: a forró vaspántokon ropogósra sül néhány krumpli, a turbinagépészek kedvenc éjjeli csemegéje. Ha az eddig meglátogatott üzemrészek dolgozói lelkiismeretesen végzik el feladataikat, de a turbinaházban nem ellenőrzik a terhelést, a gépfordulatot, a gőz hőfokát — nyo-. mását, és nem szólnak a kazánházba, ha vizesgőz érkezik, máris kész az üzemzavar. Vagy, ahogy Pribojszki Mátyás, a gépcsoport kezelő, mondta: „elég ahhoz annyi is, hogy bejöjjön a levegő, ami elrontja a vákumot“. De ők ügyelnek erre, nagy gonddal figyelik a műszereket. Ez éjjel éppen a szivattyú olajozásáról beszélgettek, nehogy beolvadjanak a csapágyak. Az Erőmű látogatóinak „végállomása“ legtöbbször a vezénylőterem. Hogy miért hívják így? Mert innen történik a termelt áram továbbítása, irányítása. Rendkívül fontos ez a rész az üzem életében, amelyet Vigh József elvtárs szavai is bizonyítanak. — Nem akarok soviniszta lenni, de a mi részünk az üzem hajtóereje. Mi kísérjük figyelemmel, hogy megvan-e a napi teljesítmény, megkapta-e a szükséges áramot Budapest, Diósgyőr, a Lenin Kohászati Üzem, s a környék bányái, üzemei. Ha nálunfa valami gépi hiba történik, az energia valamelyik vonalon nem tud tovább haladni, s egy üzem már nem kap áramot. Hónapok óta nem fordult elő komolyabb hiba. amit az itt dolgozóknak és az Országos Távvezetéki Iroda dolgozóinak köszönhetünk. Kik azok az „itt dolgozók“, soroljuk fel nevüket megérdemlik: Vigh József főelektrotechnikus, Tihanyi János első, Czakó Lajos második elektrotechnikus, sztahanovisták, és Liptai László segédelektrotechnikus. Lassan világosodni kezd a horizont alja, hajnalodik. Amikor az óra elüti a hatot, az éjjeli műszak emberei átadják munkahelyeiket a következő váltásnak, újból kocsiba ülnek, s hazidéi-nok m'henni. Dobai Margit Amit a kenyérgabona állami szabad felvásárlásáról tudni kell A dolgozó nép jobb kenyérellátására, a spekuláció megfékezésére nagyjelentőségű határozatot hozott a közelmúltban a Minisztertanács a kenyérgabona állami szabadfelvásárlásáról. A határozat megjelenése óta eltelt idő azt igazolja, hogy sok helyen nem értik még meg — mint például Mező- tárkányban — a határozat lényegét és jelentőségét. Párt és állami szerveink nem magyarázzák meg világosan, mit jelent az állami szabadfelvásárlás. annál inkább próbálja magyarázni az ellenség, s szavai nyomán olyan hírek kaptak lábra, hogy például megszűnik a szabadpiac, vagy a tsz-tagok körében, hogy csak a fejadag marad meg a szövetkezet tagjai számára. Mondani sem kell, hogy az effajta híreszteléseknek semmi közük a valósághoz, az állami szabadfelvásárlás egyáltalán nem veszélyezteti azok számára a szabadpiaci értékesítés lehetőségeit, akik teljesítik kötelezettségeiket az állammal szemben. Miről is van szó? Az elmúlt évben elburjánzott spekuláció következménye az lett, hogy kormányunk az utóbbi hónapokban csak nagy áldozatok árán tudta, biztosítani a zavartalan kenyérellátást. A kötelező állami szabadfelvásárláson keresztül kormányunk kihúzza a talajt a spekulánsok lába alól, s megfelelő meny- nyiségben képes biztosítani egész népünk növekvő igé-* nyeinek kielégítését. Az állami szabadfelvásárlási árak kedvezőek, megfelelnek például a tavalyi szabadpiaci áraknak, s emellett számos kedvezményben is részesül az értékesítési szerződést kötő fél. A búzáért mázsánként 240. a rozsért 220 forintot fizet az állam. Ezenfelül a gabona minden mázsája után (150 forintos árban) 20 kiló korpa illeti meg a termelőt* emellett 30 forinttal olcsóbban juthatnak műtrágyához, mélyszántáshoz. Ha a szerződő nem kívánja a juttatásokat igénybevenni, akkor még további 20—20 forint árkiegészítést kap. A termelőszövetkezetek 35 forintos kedvezményt kapnak az átadott gabona minden mázsája után. Az egerfarmosi Űj Barázda Termelőszövetkezet például a tervezett 60 mázsa helyett 80 mázsa gabonát ad át az államnak. Ha búzában, és a kedvezményeket is pénzben számoljuk, akkor ezért a mennyiségért 22 ezer forintot kap a szerződés értelmében. Az államnak lekötött gabona után — melyért, mint láthatjuk, biztos és becsületes árat kap a termelő — a felesleggel továbbra is teljesen szabadon rendelkezik — természetesen, ha teljesítette beadási kötelezettségét. Ez a helyzet a kenyérgabona állami szabadfelvásárlását illetően. A vasutas nap előtt Hatvan állomáson A hatvani vasútállomás dolgozói komoly eredményeket értek el a nyári forgalom zökkenőimentes lebonyolításában. Jó munkájukat dicséri az is, hogy csak Heves megye területéről naponta 50—60 vagon friss gyümölcs és zöldségfélét szállítanak a budapesti piacokra. Kiváló eredményt értek el a június elsején indult összekapcsolt mozgalom terén is. Hatvan—Salgótarján közti vonalon a múlt évi 14 mozdony helyett ma már csak 10 mozdony bonyolítja le ugyanazt a napi, sőt mondhatjuk hogy az azóta megnövekedett forgalmat. Az állomás dolgozói a vasutasnap méltó megünneplésére készülve azt tűzték ki célul, hogy ezen a vonalon újabb két mozdonyt takarítanak meg az összekapcsolt mozgalom eredményeként. A hatvani vasutasok lelkes versenye július hónapban szép eredményre vezetett. ET* sejétől 18-án reggelig közel 80 000 tonna árut továbbítottak terven felül. Ha ezt a mennyiséget egy vonatra raknák, a szerelvény hosszúsága elérné a negyven kilométert, E nagyszerű eredményben nagy részük van a kocsirendezőknek, akik ebben a hónapban már 580 órával csökkentették a vonatok rendezésében megállapított időt. A vasutasnap tiszteletére még nagyobb eredményekre törekszenek. Azt vállalták, hogy erre a napra fajlagos kocsimozgatási tervüket 107 százalékra teljesítik. Jelenleg már a 114 százaléknál tartanak. Az áruberakodási tervüket 104 százalékra vállalták, itt már 107 százalékot érteft eb Megígérték azt is, hogy a kocsiindítási tervet a vasutasnap tiszteletére 103 százalékra teljesítik, jelenleg 109 százaléknál tartanak. Aratási és cséplési munkára távozó ipari dolgozók tájékoztatása Az iparból a mezőgazdaságba aratási és cséplési munkára távozó dolgozó munkaviszonya, az így kapott szabadság ideje alatt is változatlanul fennáll az ipari munkáltatónál. A dolgozók az aratási és cséplési szabadság ideje alatt is az ipari munkaviszonyuk alapján részesülnek az ipari dolgozókat és családtagjukat megillető betegségi, biztosítási szolgáltatásokban és családi pótlékban. A szabadság ideje alatt a társadalombiztosítási szolgáltatásokat az üzemi kifizető- helyi dolgozók az üzemüktől, a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknál dolgozók pedig az SZTK helyi szervétől kapják. Az aratási és cséplési munka közben elszenvedett üzemi baleset esetén a dolgozók a betegségi biztosítási szolgáltatásokra az ipari munkaviszonyuk és keresetük alapján jogosultak. A balesetükből kifolyólag azonban esetleges megrokkanásuk esetén a mezőgazdasági munkaviszonyuk alapján igényelhetnek nyugdíjat, járadékot. Az aratási munkára távozott dolgozó után, ha az szocialista szektorba, vagy magánszektorba távozott munkára, ipari munkáltatójának erre az időre járulékot fizetni nem kell. Járulékot az ipari munkáltatónak akkor kell fizetni az aratási és cséplési munkára távozott dolgozója után, ha a munka vállalója saját munkája végzésére vette igénybe a szabadságot, tehát saját magának arat. Az aratási és cséplési munkára távozott dolgozó után azonban az egységes társadalombiztosítási járulékot természetesen le kell róni annak a munkáltatónak, akinek a részére aratási vagy cséplési munkát végez. A bélyegek értéke: szocialista szektorban napi 2,80 forint, magánszektorban napi 4,80 forint. A dolgozóktól a munkáltató napi 0. 80 forint nyugdíjjárulékot vonhat le az aratási és cséplési munkaviszonyuk alatt. Szükséges tehát, hogy az ilyen munkára távozó dolgozók igazolást szerezzenek be a tanácstól, vagy az állami gazdaságtól, hogy hová távoznak aratási és cséplési munkára, és ezt az igazolást az ipari munkahelyükön adják le, hogy a munkáltatójuk az ezzel kapcsolatos SZTK bejelentési kötelezettségüknek határidőben és zavartalanul eleget tudjanak tenni. Az aratási és cséplési munkálatok ideje alatt mezőgazdasági idénymunkát vállaló nyugdíjasok ellátásának folyósítása korlátozás nélkül történik, abban az esetben, ha 1955. évi július hó 1-én és augusztus 31-e között állami gazdaságnál, kísérleti gazdaságnál, tangazdaságnál, célgazdaságnál, vagy mezőgazdasági gépállomásnál mezőgazdasági idénymunkánál munkaviszonyban állnak. Ez a rendelkezés vonatkozik és a munkaviszony alapján járó munkabér összegére tekintet nélkül folyósítani kell a nyugdíjat az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jog* szabályok alapján megállapított közszolgálati és vállalati nyugdíjasok részére is. SZTK Heves megyei Alközpontja
