Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-26 / 51. szám

1955. június 26, vasárnap

5

NÉPÚJSÁG

t A termelőszövetkezetek patronálása

Irta : Vizer Jakab, a Kompolti Kísérleti Intézet tudományos munkatársa

A Minisztertanács határozata feladatául tűzte ki az élenjáró mezőgazdasági üzemeknek — köztük a kutató- intézeteknek is, hogy az üzemek szomszédságában lévő termelőszövetkezetek munkáját szakmai útmutatással, a kísérletek során legjobban bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásának átadásával és minden, a napi élet problémáit felölelő kérdésekben segítsék és támogassák.

A Kompolti Kísérleti Inté- - zet patronálási munkája még 11951-ben megindult, amikor a (kompolti Űj Barázda, a kápolnai Május 1 TSZ-ek elnökei tízhónapos elnökképző tanfolyamon vettek részt. A két elnököt beszámolójukra és vizsgáikra, teljes sikerrel, az intézet kutatói készítették elő. Ez a kapcsolat szorosabbá vált a kölcsönös látogatások során. Üjabb és újabb problémák vetődtek fel a tsz-ekhen; a kezdeti nehézségek komoly gondot okoztak. A termelést gátló akadályok leküzdésére az intézet szakmai és tárgyi támogatást nyújtott, szükség szerint, esetenkint.

Különösen fontos és komoly problémát jelentett — növény- termelési vonalon — •a termelékenység fokozása, a termésátlagok emelése. Talajművelő és növényápoló eszközök és gépek kölcsönadása, valamint az intézet által kitenyésztett eredeti nemesített vetőmagvak (F. búza, Kompolti tavaszi búza, F. kukorica stb.) cseréje elsősorban biztosították, ha lassan is, a termésátlagok növekedését. Ez a növekedés számszerűen is kimutatható, mert 1951 óta az őszi búza kataszteri holdankinti termésátlaga hat mázsáról kilenc mázsára emelkedett. Míg a tavaszi búza 1951-ben ötmázsás termést adott, addig 1954-ben már 14 mázsa termett.

Az 1951. évi hat mázsával szemben 1956-ra 10 mázsa termésátlagot tervezett be a Május 1 TSZCS. Ez a holdankinti négymázsás mennyiségi különbözet a határozott fejlődést mutatja:

A kápolnai Május 1 TSZ már az idén és a jövőben még inkább — ha szerény keretek között is — nemesített vető- magvaink szaporítását végzi. A szaporítói felárban mutatkozó jövedelemtöbblettel a tsz általános jövedelme tetemesen emelkedik.

A kukorica vetőmagcsere lehetővé teszi, hogy a tsz-ek minden évbep friss, nemesített vetőmagot vethetnek, ami jelentősen hozzájárul a terméseredmény növekedéséhez. A tehénállomány gyarapodása is mutatja a fejlődést, az anyagi javak gyarapodását: oz 1951. évi négy szarvasmarhával szemben 1955-ben tíz tehene és öt növendék-állata van a tsz-nek. Ezt a helyes takarmánytermesztésnek köszönhetik. A sertésállomány feljavulását is a selejtezésnél nyújtott segítség révén érték el: ma szép anyakocákkal rendelkeznek.

A kölcsönadott talajmunkáló gépek és a növényápolási munkálatokhoz szükséges gépek és eszközök munkája — ha számszerűen nem is mutatható ki —, de a termés- eredmények fokozásában jelentős szerepet játszik.

Az 1954. évi csapadékos nyár miatt a szemveszteség- nélküli, betakarítás súlyos gondokat okozott mindkét tsz-ben. Megbeszéltük a learatott ga- bonaneműek keresztberakását, illetve a nedves kévék összeállítási módját, hogy azok minél gyorsabban megszáradjanak. A behordásnál megszerveztük a kissé nedves kévék külön rakását, szárítását, valamint a kicsépelt gabona- neműek magtári tárolását, kezelését, hogy a dohosodástól. befülledéstől megóvjuk. Ezzel elértük, hogy mindkét tsz komolyabb szemveszteség nélkül hordta be és csépelte el terményeit.

Szakszerű segítséget nyújtottak a kutatók állattenyésztési, kertészeti vonalon is, valamint a tervkészítés és annak felbontási munkálatainál.

A kompolti Új Barázda TSZ- nek nagyobb kezdeti nehézségei voltak, de új tagok felvételével és szívós munkával annyira megerősödtek, hogy múlt év ősze óta minden munkájukat időben és jól elvégezték. Minden remény megvan arra, hogy kertészetük fejlesztésével anyagi megerősödésük nagymértékben fokozódik. A munka mennyisége és minősége is nagymértékben megjavult, ami dicséretére válik a tagságnak.

A tsz-agronómusok beállítása nagy haladást jelent a termelőképesség fokozásában, a tervfeladatok megszervezésében és a tervek teljesítésében. Emellett a patronálási kapcsolatokra és még szorosabb kapcsolatokra a jövőben is szükség lesz, mert az időn- kint adódó újabb és újabb gyakorlati problémák megoldására a kísérletezésben széles látókörre és nagy gyakorlati tudásra szert tett tudományos dolgozók adhatják meg a szükséges felvilágosítást és tanácsot.

Rámutatunk továbbá arra is, hogy egészen új utakon járó tsz-elc is vannak, mint Például a Kék községben (Szabolcs megye) lévő „Üj utakon járó“ TSZ, mely sertéslegelők

betelepítésére csicsókát fog vetni. A vetőmagot az intézet kutatói szerezték. Ezenkívül futóhomokos területen, ' ahol eddig semmit sem tudtak termelni, somkórót telepítünk. A nagy lucernamaghiányra való tekintettel a tsz-nek elősegítjük a lucernamag önellátására való berendezkedését, egy egészen új agrotechnikai eljárás bevezetésével: négyzetes lucemapalántázással. Így a holdankinti vetőmagszükséglet mindössze 25 deka, a palántákat a tsz maga neveli fel, s azokat, miként a dohányt vagy más növényeket, 60x60, vagy 60x70 cm-es kötésbe ülteti el. Ez az állomány éppen annyi magot terem, mint a sűrű lucerna, azzal a különbséggel, hogy ez takarmányozásra nem alkalmas.

Már ezekből is láthatjuk, hogy a tsz-ek patronálása, ha azt kölcsönös jóakarattal és segítőkészséggel végezzük, komoly támogatást és nagy segítséget nyújt a mindinkább erősödő és anyagi javakban is gyarapodó tsz-eknek.

Semmit sem tesznek a bányafalopás megakadályozására a gyöngyösi Xll-es aknánál

'CA szén népgazdaságunk legfontosabb ipari cikke. Fel- használása nélkülözhetetlen ipari üzemeinkben. Éneikül egyetlen iparcikkünk előállítása sem lehetséges, de nagyjelentőségű a lakások fűtése szempontjából is. Eíbből adódik tehát, hogy az egyes iparcikkek árainak alakulását a szén ára is befolyásolja. Nem mindegy, hogy drágán-e vagy olcsón termeljük az energiát, meleget adó szenet.

Most csupán egy szempontból nézzük meg a szén önköltségének alakulását. A termelés önköltségének mintegy 10 százalékát a bányafa fel- használás adja. A bányafa importcikk. Drága valutát ad érte államunk. Csak enyhén számolva is 450 forint köbmétere. Fontos hát, hogy ezzel a behozatalra szoruló bányacikkel takarékosan gazdálkodjanak bányáinkban. Az öntudatosabb bányászok mozgalmat indítotADOM - NEM ADOM

— bonyodalom egy vállalati üdülő körül

A volt MEZÔKER Vállalat — jelenleg Heves megyei Zöldség-gyümölcs Értékesítési Szövetkezeti Központ — bérelt egy várhegyi nyaralót, ahol a vállalat 130 dolgozója közül eddig 100-an üdültek. A múlt hónap -vége felé azonban az egri járási tanácshoz Bárdos József egri lalcós kérelemmel fordult, hogy a MEZÖKER Vállalatnak kiutalt várhegyi nyaralót adják át neki, mert azt egykori tulajdonosától megvette. Kérvényét az alábbi sorokkal fejezi be: „Az ügyészség V. Ü. 1.1190/1953. sz. leirata értelmében kérem a Címet, hegy a 11/1953/IX. 23. Kip. M. sz. utasítás 182. és 183. sz. pontja értelmében... és így tovább, a házat a járási tanács szíveskedjék átadni.“

A járási tanács szíveskedett. Dr. Gères; János osztályvezető a kérésre minden további nélkül elvette 130 dolgozó üdülőjét és átadta „jogos“ tulajdonosának. De hát ki ez a Bárdos József. Ez már Géresi Jánost nem érdekelte, ennyi rendelet szám előtt muszáj ha- nyatesni és nem lehet olyan kicsiségekbe belekötni, hogy Bárdos évek óta állás nélkül „tengődik“ és kérvényében egyetlen utalás van jelenlegi elfoglaltságára, hogy „vérszegény“ szegény. Viszont ez a vérszegénység elég jövedelmező lehet, hogy egy nyaralót tud belőle venni. Azt nem lehet elmarasztalásként felhozni, hogy Bárdos József és családja annakidején két házát, teherautót gyúrt ki a túróból — tudniillik komoly kapacitású túróéi sajtüzemük volt. Ugylátszik ezt nem illik tudni, különben is erről nem hozott igazolást, csak arról, hogy vérszegény és gyengék az idegei, ezért van szüksége egy magaslati üdülőre. Dr. Géresi János, szegény, ideges ember kérését nem tudta megtagadni, hisz talán ezzel is ártott volna az idegeinek.

Később, miután a MEZÖKER nem értékelte kellően Bárdos vérszegénységét, Géresi János a vállalati ÜB és párt- szervezet felhozott bizonyítékai alapján kénytelen volt a határozatot megmásítani.

Éppen jókor, mert az egri kulákok, volt háztulajdonosok és más „vérszegény“ elemek között híre ment, hogy az egri járási tanácson van egy áldott jó ember, aki együtt tud érezni a „szerencsétlenekkel és elesettekkel“, amit egy volt kisgazda vezetőtől el is várhat az ember.

Az esetből az a tanúlság, hogy az az ember, aki ilyen beosztásban van, körültekintően vizsgáljon ki mindent, mielőtt határozatokat hoz. Nem árt megnézni, hogy kik azok, akik ilyen igényekkel lépnek fel.

Persze azt sem árt megnézni, hogy kik azok, akik ezt teljesítik.

Herbst Ferenc

f Szép megyénk — szép táiain.Újra kerékpáron!

Szinte hihetetlen — s ha nem éreznénk bőrünkön lágyan simogató melegét, el sem hinnénk — itt a jó idő. Mi mással ajándékozhatnám meg gyermekemet, mint egy szép kerékpártúrával. Fel újra a hegyekbe, meglátogatni a régi, kedves ismerősöket: a „Mó- kusos-erdőt“, a kéken bólogató harangvirágot, s az ezernyi titkot rejtegető cserjéket.

A hosszú kényszerű szünetben berozsdásodott izmok nehezen akarják taposni a pedált, az első pár kilométer után azonban már a megszokott tempóban haladunk. Felnémetig a síma beton szinte magától gurítja a gépet. A csodálatos időt sokan kihasználják. Ki tudja, lesz-e sok alkalmunk még a kirándulásra? Az idei szeszélyes időjárás még sok meglepetéssel szolgálhat! Valóságos karavánja a gépkocsival, gyalogszerrel szabadba törekvő embereknek! Szegény motorosok sem élvezhetik kedvükre a síma utat: a nagy

népvándorlás miatt „alig“ hatvanassal roboghatnak csak.

Kislányom be nem álló szájjal csodálkozik a környék szépségében és az út forgalmában. Folyton kérdezősködik — már ahogy az egy négyéves apróságtól elvárható. Igyekszem feleletet adni a sokoldalú érdeklődésről tanúskodó kérdésekre, egy nem várt kérdés válaszával azonban adós maradtam. Ha valaki kisegítene, végtelenül hálás lennék, mert úgy érzem, apai tekintélyem még ma is kockán forog. Már csaknem Felnémeten jártunk, amikor egy száguldó motoros után intve megkérdezte:

„Apu, annak a bácsinak miért nem ül néni a hátán?“ Tanulság a motoros bácsik részére: ezután mindnyájan gondoskodjanak a „hátukra1 néniről.

A felnémeti fűrésztelep most pihen. Csupán az udvarán tornyosuló hatalmas deszka- és egyéb fűrészeltáru-hegyek tanúskodnak arról, hogy itt az elmúl héten is szorgos munka folyt. Kell is a sok faanyag, hiszen a hatalmas állami építkezések mellett a kislakás-építések üteme is gyorsul. Sokan szeretnének télen már saját fedelük alatt meghúzódni.

Amint feltűnik Bej-va a pontházaival, kellemetlen viszolygás támad bennem. A Felnémet—Felsőtárkány közti útszakaszon a múlt nyár kellemetlen emlékei idéződtek bennem: hatalmas kátyúk, ki mozgatott kövek és a porfelleg, ami miatt útunknak ezt — a Legszebb — részét nem élvezhettük. S a meglepetés annál kellemesebb volt: gyönyörűen megjavított út, simára hengerelve. Még a kis potyautasom is elégedett, nem fújja állandóan: „jaj, de rángat!“ —mint a tavalyi útunkon. Most már valóban lehet gyönyörködni a csodás panorámában. Jobbra a szelíd lankák üdezöld vetéseikkel hozzászoktatják a szemet a háttér magaslataihoz. Az Eged hármas cipója után a Kis- és Nagy-Tiba taréja, majd a Várhegy vakriierően magasba törő kúpja sorakozik katonás rendben. Közeledünk Tárkány felé. Az út két oldalán dolgozó parasztjaink derekas munkájának eredményeként, a jó idő hatására rohamosan fejlődő növényzet integet bíztatóan. Még látni egy- egy szekeret a dűlőkön végig döcögni.

A faluban ünnepelnek. Mintha a rét vadvirágai adtak volna egymásnak találkát: színpompás öltözékeikben sétálnak a lányok. Incselkedő letak a ..rablások“ eredményesebbé tételéért, hogy minél több használható bányafát mentsenek ki a vágatokból, frontokból. Bár ennek a mozgalomnak vannak eredményei, mégis túlzottnak látszik a bányafafelhasználás.

Mindez miért? — Nagyarányú a bányafalopás. Gyöngyösön a XII-es aknánál átlag napi másfél—két köbméter használt és havi 6—7 köbméter új bányafát, száldeszkát, rönköt lopnak el éjszakák folyamán. Amit a bánya megtakarít, /azt ellopják. A fatelep hivatalosan azonban nem tud erről, mert ott nincs „hiány“ — hisz a bányát terhelik meg a hiányzó mennyiséggel is, míg a valóságban a fatelepekről nemcsak Gyöngyösön, de az egész mátrai tröszt területén is sok a falopás.

De maradjunk Gyöngyösnél. Itt a fatelep 6—7 holdas területen fekszik. Több, mint 3000 köbméter különböző bányafát, 300 ezer folyóméter deszkát, több száz köbméter rönköt és egyéb faanyagot tárolnak, az értéke pedig sokmülió forint. A telep védelmére azonban kevés gondot fordítanak. Ez a nagy terület nincs bekerítve, csupán egy őr „védi” (a másikat, mint feleslegest elbocsátották) a nagy, többmilliós értéket képviselő raktárt. Így aztán, míg az őr a telep egyik sarkán őrködik, addig a másik oldalról kocsiszámra lábalnak el az ötméteres bányafák.

Vagy három héttel ezelőtt a Gyöngyöspatára induló bányakocsin két darab kétméteres bányafát találtak. Nyomozáskor sem a bizalmi, sem a kocsiban ülőik, de még a kocsi vezetője sem tudott arról, hogyan került oda a fa.

Biztos magától telepedett oda? Az üzemvezetőség, a szakszervezet, de a pártszervezet sem fordít jelentőségéhez mérten gondot ezek megakadályozására. Kiss József gépkezelő például három szál deszkát feldolgozva lopott el. Rajtakapták. Mégis megelégelték annyival, hogy nevét a szégyentáblára írták. Juhász József pevű Karácsondra járó dolgozó néhány hete három köteg deszkát vitt el. A fele- lősségrevonás ez alkalommal is elmaradt. Cvilinger József elvtársinak, az akna vezetőjének ezzel kapcsolatban, az a nem éppen helyesnek mondható megállapítása, hogy „ha ezzel minddel foglalkoznának, akkor naponta 100 fegyelmit is tarthatnánkLehet-e csodálkozni ilyen felfogás mellett., hogy Vajóczki József fakiadó egy köbméter fát adott ki feketén az egyik környékbeli gazdának, s azt szekérrel szállították el a telepről. Sajnos, a büntetés kiszabása még ennél a bűnténynél i$ elmarad. Abban azonban már igaza van Cvilinger élvtársnak, hogy a minisztérium és a tröszt is többet fordíthatna ennek a súlyos problémának megoldására, már eddig is többet loptak el, mint amivel hatszor körülkerítenék a telepet. Ritka az az eset, amikor elfognak egy-egy bányafatolvajt, mégis a tröszt területén már ebben az évben több mint 400 ezer forintot tesz ki az az ősz- szeg, amit az elfogott fatolvajoktól szedtek be térítésként bírói úton. Ennek alapján könnyű kiszámítani, hogy valójában hány millió forint értékű bányafa lábalt így el rövid idő alatt, növelve a szén önköltségét.

Ideje lenne, hogy a trösztnél is számolgassanak.

Hódi János

Bírósági hírek

a qyön- következő

gények kísérik őket, az öregek pedig a kapukból nézik a fiatalság bohóságait A kul- túrház körül különösen nagy a tömeg: beszélgetnek fiatalok, idősebbek, némelyik hóp- na alatt könyv van. A könyv igazi barátja még a legszorgosabb munkaidőben is időt szakít magának kedvenc szórakozásához.

Vidám kirándulók zaja jelzi a tó környékén a jó idő megérkezését. A halak a víz színe közelében úszkálnak: ők is élvezik a Nap melegét, vagy mutogatják szépségükét a kiváncsi emberszemeknek? Bezzeg a békák már nem ilyen türelmesek! Lépteink zaja elég ahhoz, hogy sütkérezésükből felriadjanak, s hatalmas fejesugrással eltűnjenek a vízben. Legfeljebb egy-egy vakmerőbb példány^ fordul felénk a víz fenekéről, és szinte gúnyolódva bámul a kristálytiszta vizen át a partra, mintha mondaná: „jer utánam, ha mersz!“ Elég az ujjúnkat bemártani a vízbe, hogy elmenjen kedvünk. A jéghideg víztől még a hátunk is megborsódzik. Csak a parton álló odvas fűzek hajolnak kíváncsian a víztükör fölé és áztatják gyökérlábukat a tóban. Az előkelő vadgesztenyefák már kissé távolabbra húzódnak, nekik elég, ha mások szépségüket csodálják. Víztükör nélkül is tisztában vannak szépségükkel.

A meredek sziklafal alá telepedünk, batyut bontunk, s jó étvággyal hozzáfogunk az energia pótlásához. Szomjún- kat friss forrásvízzel oltjuk, hogy felfrissüljünk, hiszen még nem járunk útunk felén sem.

(Folytatjuk)

Halasy László

— Az elmúlt héten qyösi járásbíróság a ítéleteket hozta:

Szabó Dezső és Magyar] Béla abasári lakosok spekulációval mintegy 7500 forint értékű külföldi csempészárut adtak el. A bíróság Szabó Dezsőt egyévi. Ma. gyári Bélát egy év és két hónapi börtönre Ítélte. Orsovai István gyönqyösi lakos, volt kereskedő a Földművesszövetkezet egyik árudájának vezetője, 7800 forint összegű leltári hiányt okozott felületes munkájával. A bíróság társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt tízhónapi börtönre ítélte valamint kötelezte a hiány megtérítését.

— Liszka Ferenc gyöngyösi lakost kétévi börtönre ítélte a bíróság termelőszövetkezeti csoport elleni izgatás miatt. Liszka már volt büntetve fegyverrejtegetésért.

— Szalai Zoltán a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárból folyamatosan lopott el szerszámokat. A bíróság tá-sadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás miatt nyolchónapi börtönre Ítélte.

— Miczki János volt hentes és mészáros héhalmi kuiákot kétévi és nyolc havi börtönbüntetésre, valamint megfelelő összegű pénz- büntetésre és részleges vagyonelkobzásra Ítélte a hatvani járás- birósáq. mert 1955 április hónapban a nagykökényesi földművesszövetkezet húskimérőiéböl marhahúst vásárolt fel és azt lóval magasabb áron Kőhalmon kimérte. Ezt követően 1955. május Iáén egy darab borjút vásárolt Hatvanban és »annak húsát Hatvanban fekete áron kimérte.

— Fekete vágás miatt indult eljárás Adamik Imre ludas! lakos ellen is, aki 1950-ben már lopás bűntettéért hét hónapi börtönre volt ítélve Adamik Imre 1954 márciusától 195« szeptembe-eig öt borjút vágott le engedély nélkül és azok húsával üzérkede-t.

Ezért a gyöngyösi Járásbíróság egy évi és négy hónapi börtönre ítélte.

— A pétervásárai Járásbíróság Ferencz György hevesaranyosí lakos üzletszerűen elkövetett feketevágással és borjúhúsnak üzletszerű forgalombahozataláva] elkövetett bűncselekmény miatt két évi és hat hónapi börtönre, továbbá kettőer .-forint pénzbüntetésre ítélte, mert borjúkat vásárolt fel és abból ötöt engedély nélkül levágott és húsát a környékbeli községekben fekete áron árusította.

— A gyönqyös és vidéke

Földmüvesszövetkezetnél Fehér Gábor szövetkezeti pénzügyi előadó és Holló András szövetkezeti könyvelő megállapították, hogy számításuk szerint Tóth József szövetkezeti felvásárlónál 37 ezer forint felesleq mutatkozik. Ezt az összegét hárman elsikkasztották. Fehér és Holló tíz-tízezer forintot, míg Tóth 17 ezer formtot kapott osztozkodáskor. Gyöngyösi járásbíróság Fehér Gábort négyévi, Holló Andrást kettoév» és Tóth Józsefet háromévi börtönre ítélte. ,

— Pálffi Joachim váraszói lakost a pétervásárai járásbíróság hatévi börtönre Ítélte, mert a környékbeli erdőkből enge- déiy nélkül nagymennyiseqű fát vágott ki, melyet fekete fuvarral az alföldi községekben értékesített Cselekményének elkövetéséhez' szállítási igazolványokat hamisított és ezen kívül Kazár kétségben dolgezó kis parasztoktól háromezer forintot vett fel jogtalanul. Pálffi üzletei lebonyolítására bevonta Szakács Pál P®- tervásárai lakost is, aki ajárás- bíróság kettő évi és hat hónapi börtönre Ítélt e bűntény miatt, míq a fekete fuvart végző Ku- rucz Béla gépkocsivezetőt tiz hónapi. a hamis szállítási igazolványt kiállító Varga Júllanna, ivádi VB-t'tkárt pedig nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték.

Június hónap első három hetében több száz levél érkezett szerkesztőségünkhöz a politikai és gazdasági élet legkülönbözőbb területéről. Ezekből a levelekből közlünk most néhányat:

Bravek László a gyöngyösi Téglagyárból arról ír, hogy két gépegységgel dolgozik már üzemük és a lendületes munka a biztosíték arra. hogy teljesíteni tudják tervelőirányzataikat. Mé- ray István, a földművesszövetkezetek központjából arról ír. hogy az Eger és Vidéke körzeti földmüvesszövetkezet 244 százalékban teljesítette vasgyűjtési tervét, Csuhány József 488 százalékot ért el.

Bartók Lajos Balatonból keresett fel bennünket soraival, s örömmel jelentette, hogy igen jól halad a növényápolás a községben. a szénabetakarítást már be is fejezték. Más területen sem kell szégyenkezniük a balatoniaknak, adófizetésben a hónap közepén már 105 százalékban teljesítették félévi tervüket.

Kasza János Tiszanána község begyűjtési megbízottja arról ír. hogy 79 kulák van hau alékban a községben, akadt közöttük olyan is. mint például Dómján Zsiqmondné, Galambos Dániel, akik földjeiket is parlagon hagyták. A községi tanács a begyűjtési hivatal javaslatára átadta a bíróságnak a szabotáló, a begyűjtési törvénynek fittyet hányó kulákokaL