Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-12 / 47. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. június 12. vasárnap. Kulák-furfang — A párt és a kormány egész sor intézkedéssel segíti a szőlő- termelő vidékek szőlőkultúrá­jának fejlesztéséh Ezek közé tartozik az új telepítésű szőlők Után járó borbeadási kedvez­mény. Az intézkedés helyes­ségét maga az élet bizonyítja — de azt is, hogy végrehaj­tásában nem egy helyen meg­feledkeznek a tömény előírá­sairól, lehetőséget adnak ezzel, hogy az osztályellenség kihasz­nálhassa céljai érdekében. A Gyöngyös városi begyűj­tési hivatal 57 gazdának adott szőlőtelepítési kezdvezményt, s ebből 30 a kulák (!) Sa kulákok igyekeztek ezt a le­hetőséget minél jobban ki is használni. Pászti József kulák, majd a ára 26 hektó bor fia, s külön a veje külön külön 2800—2800 négyszögöl szőlő telepítését jelentették be, s kaptak erre kedvezményt. A szőlő mind Pászti József tu­lajdona, de így kevésbé volt feltűnő a kulák nagyarányú szőlőtelepítési ..kedve“, amely, hogy mennyire nem is volt kedv, csak furfang, igazolja, hogy alig 500 négyszögöl földbe került csak oltvány. Mégis két év alatt 26 hektó borbeadási mérséklésben részesült, ennyi­vel csapla be a dolgozó nép államát. A kedvezményekkel való visszaélés nemcsak gyöngyösi jelenség — helyén való lenne, iia az illetékesek mindenütt alaposan körmére néznének a kulákoknak, s egyéb spekuláns elemeknek. Túlteljesítette tervét Egerese hi bánya tP&öá Mi&n/'&hh tesUúkoxjú ? EGERBEN vasárnap délelőtt az általános iskolák szinpompás tornaversenyében gyönyörködhet a közönség. Az ünnepélyt 10 éra­kor kezdik a stadionban. Dél­előtt az egri Vörös Csillagban Verne regényéből készült „Rejtel­mes sziget’ című filmet láthat­ják. Míg az egri Dózsában a Rá­kóczi hadnagya című magyar fil­met vetítik. Az Egri Bástya or­szágos űszóversehyét. első osztá­lyú versenyzők részvételével az egri Sportuszodában már délután 3 órakor megkezdik. Az úszóver­seny érdekessége, hogy a kínai főiskolás versenyzők is' részvesz­nek. Utána 17 órakor Budapes­ti Vörös Meteor —Egri Bástya OB I. osztályú mérkőzés lesz, míg a stadionban Nógrád — Hajdú- Borsod— Heves megyék ifjúsági válogatottjainak mérkőzését néz­hetik végig a iabdarúgókedvelők, 14 órától kezdve. Este az egri Dózsa filmszínház­ban a járási kultúrház balett szakkörének vizsgáját; a „Csoda­furulyát” láthatják. GYÖNGYÖSÖN vasárnap dél­előtt fél ló-kor a Kinizsi sport­pályán az általános iskolák torna- ünr.epélyét rendezik. Délelőtt H órától az uszodában, egésznapos úszóverseny lesz.. Ugyanakkor a Csatokért! pályán Törekvés II.— Gyönqyössolvmos küzdenek a városi labdarúgó bajnokságért. A Szabadság moziban 11 órakor „Csapajev” című izgalmas szov­jet filmet, a Puskin moziban pe­dig a „Hópelyhecske” című me­sefilmet vetítik. 12 órakor a Ki­nizsi pályán Gyöngyösi Honvéd — Adács II, 14.30 órakor pedig a Gyöngyösi építők — Előre labda­rúgó mérkőzéseket tartják meg. Délután 5 órakor a Kinizsi pá­lyán Budapesti Pénzügyőrök — Gy. Kinizsi között barátságo:- labdarrtgó mérkőzés lesz. Az MSZT Î0 éves fennállásának al­kalmából rendezett kultúrhét vá­sárnál) fejeződik be, ez alkalom­mal Mátrafüredre egésznapos ki­rándulás lesz, ahová Budapestről különvonatan is érkeznek. A kultúrhét záróműsoraként este 8 órakor az MSZT székházban „Hogy volt’ című összeállításban a 10 év alatti nagy sikerrel be­mutatott operettekből ad részle­teket az MSZT és a Járási Kul­túrház csoportja. Gyöngyösön egész nap tart a sakkbajnokság a TSB helyiségeiben és az MSZT kistermében elhelyezett kép- és könyvkiáliítás. Este 8 órakor a kultúrházban a fiatalság táncol­hat. Hatvanban délelőtt 10 — 2 óráig sport- és tcrnabenmíatót rendez­nek. A Rákosi parkban egészna- pqo „Vidám vasárnap” folyik, ahol délután a kultúrműsort a Városi MSZT az Általános Gim­názium a Cukorgyár, Hort-ecsé- di kultúrcsoportok és a rádió- felvételére készülő Városi Kul­túrotthon néni zenekara ad. Este „Az első számú közellenség” cí­mű vidám, francia filmen szóra­kozhat a közönség, a fiatalság pedig a városi DISZ helyiségében a „Rózsabálon” táncolhat regge­lig. Egeresein bányaüzem dol­gozói az elmúlt másfél év alatt sokezer tonna szénnel marad­tak adósai népgazdaságunk­nak. A Központi Vezetőség márciusi határozata után a kommunisták segítségével ren­det teremtettek bányájukban, felszámolták a nemtörődömsé­get. lelkiismeretesen kezelik a gépeket, berendezéseket és en­nek eredményeként Egercsehi bányaüzem is naponta teljesí­ti előirányzatát. Hétfőn ebben a bányaüzem­ben is a DlSZ-fiatalok kezde­ményezésére kongresszusi mű­szakot indítottak. A DISZ- frontok nemcsak egymással, hanem az idősebbekkel is ver­senyre léptek. Garamszegi Jó­zsef DlSZ-csapata például há­rom nap alatt 60 csille szenet adott terven felül. Nagy h. Sándor. DISZ-brigádja hét­főn reggeltől csütörtök reg­gelig 35 csille szénnel szárnyal­ta túl előirányzatát. Az idő­sebbek közül Bíró n. István AZ 1700-AS éveket írták. A gyönyörű Mátra a pásztorok és favágók tanyája volt. A Eükköt a Mátrától elválasztó festői völgyben Párád mellett a legeltető pásztorok figyelme­sek lettek, hogy az állatok szí­vesen járnak egy mocsaras le­gelőre, melynek közepén fur­csa szagú víz bugyog a felszín­re. így beszéli ei a parádsas- vári Csevice-forrás eredetét a szájhagyomány. De a forrás diadalútjának kezdetéről írá­sos emlékünk is van. „Azon nevezetes orvosi hírében oly sebes léptekkel előrehaladó hármas gyógyintézet, amely a nemes Heves vármegye kebe­lében Párádtól fél óra sétára a pompás Mátrának tágas völ­gyében helyeztetve találtatik, honunkban már eléggé isme­retes, mintsem hogy annak kedvezetül dicsbeszédbe eresz­kedni szükséges volna.“ így ír egy 1837-bőí származó is­mertető. amely közli, hogy Pestről Schwarckopf úr gyors­fogatai a pesti Griff-vendéglő elől szállítják a gyógyulni vá­gyó hölgyeket és urakat a csodatévő forráshoz. Schwarc­kopf úr jó üzletet csinálhatott, mert a gyógyító víz egyre hí­resebbé vált. Országos híre azonban különösen akkor lett, amikor megépült a Kápolna- Kisterenvei vasútvonal. PÁRÁDON egy timsóbányá- ban dolgozó bányászok vették észre, a bánya gödreiben ösz- szegvúlő talajvízben rejlő ás­ványi anyagokat, melyet 1798- ban Kitaibe! Pál elemzett és tudományosan is kimutatta a vízben rejlő értékes gyógyító ásványi anyagokat. Ezt mesé­lik Párádról a régi krónikák és a szájhagyományok. Ma már mindennél beszédesebb adatot nyújtanak a gyönyörű szanatóriumban, és az állami gyógy házban gyógyulást kereső dolgozók ezrei, akik két-három hét után egészségesen kipihen­ve hagyják el a csodálatos for­rást. De talán nem is csodá­brigádja ért el a fiatalok mel­lett kiváló tel’esítményt. A kongresszusi műszak kezdete óta csütörtök reggelig 40 csil­le szénnel küldött többet a felszínre, mint amennyit ter­ve előírt. Egercsehi bányaüzemben a fiatalok és idősebbek lelkes versenyének eredményeként a bányaüzem szombat reggelre esedékes havi tervét 101,2 szá­zalékra teljesítette. Közös szérűkön is létesít gabonaátvevő-heíyet a Terményforgalmi Vállalat A Terményíorgalmi Válla­lat dolgozói megkezdték az előkészületeket az idei gabona­begyűjtésre. A megrongáló­dott, vagy felújításra szoruló terményraktárakat már min­Tudod-e pajtás, hogy... 1. Északi ország. 2. Hajósok használják. 3. Dunántúli város (kettős más- salhanqzóval). 4. A rómaiak által elpusztított afrikai ország. 5. Élő magyar miniszter. 5. Híres francia uralkodó volt. 7. Nagy Sándor vágta ketté. 8. Híres orosz zeneszerző. 9. Amerikai feltaláló. 10. Énekes madár. 11. Balatoni csatorna. 12. Afrikai állat. 13. Mongol Népköztársaság városa. 14. Szoviet iró, kinek 50. születés­napját most ünnepeltük. Ha megfejtitek a kezdőbetűkből egy júniusi naov eseményt olvas­fő­hattok ki. Várjuk a megfejtése­ket. ★ TUDOD-E PAJTAS, HOGY la­punk június 5-i számában közölt rejtvény helyes megfejtése a kö­vetkező: Elemlámpa, östereichi­sche Volkctimme, Traviata, Vik­tória tó Őzgida, Santiago, Láma, Ob, Rózsa Ferenc, Ágnes asszony, Newton, Dimitrov: helyes megfej­tés: Eötvös Lóránd. Egyetlen pajtás sem találta el hibátlanul a rejtvényben közölte­ket, de két pajtásnak, aki legkö­zelebb áll a megfejtéshez, mégis könyvjutalmat osztunk ki. így könyviutalmat nyertek: Vitai Já­nos, Hatvan Úttörő u. 14. és Medvecz Ferenc, Eger, Széchenyi u. 76. denütt rendbehozták és hoz­záláttak a raktárak tisztításá­hoz, fertőtlenítéséhez. Eddig közel kétezer vagon gabonát befogadó terményraktárakat tisztítottak ki és ezt követően nyomban elvégezték a fertőt­lenítést is. A Terményforgalmi Válla­lat az elmúlt évben közös sze­rükön is létesített gabonabe- gyűjtő helyet. Ez az ötlet jól bevált, mert a dolgozó parasz­tok a cséplőgéptől kevés fá­radsággal nyomban teljesít­hették beadási kötelezettségü­ket. Ezzel nemcsak időt taka­ríthattak meg. hanem lénye­gesen meggyorsult a gabona­beadás üteme is. A dolgozó parasztok örömére a Termény­forgalmi Vállalat az idén is számos közös szérűn létesít gabonabegyüjtő helyeket. latos. A természet titokzatos műhelyében készült vizet ma már az orvosok éppúgy ada­golják, mint bármely más gyógyszert, sőt a parádi kór­ház maga készíti el híres gyógyfürdőinek vizét, az itt bányászott vastimsós kőzetek kilúgozásával. Keletkezését már kiderítette a tudomány. A működő vulkánok feltörő lává­ja, a Recsken bányászott érce­ken kívül sok értékes anyagot hozott a felszínre. A festői he­gyeket gyönyörű erdők borít­ják, a völgyekben csendes fa­luk. fényes üdülők és szana­tóriumok húzódnak meg. Min­denütt pihentető nyugalom, csak lent. az ismeretlen mély­ségben forrong, feszül a hatal­mas erő, amely régen hegve­ket gyűrt fel, ma már csak meleg gyógyvizet lőve] a ma­gasba. Egy próba olajfúrásnál i 938-ban így tört fel harminc méteres sugárban Bükkszék 39 fokos meleg ásványvize, amely a régi vulkán emlékeként me­tángázt is hoz magával. De a vulkánikus eredetet bizonyít­ják az István forrás gázai, a sasvári és recski Csevice-for- rások is. Parádsasváron az egy­kori Csevice-fürdő helyén ma egy korszerűen berendezett pa­lackozó üzem van. Itt töltik üvegekbe a híres parádi vizet. A forrás naponta 900 liter vizet ad. A kellemesen savanykás víz kitűnő gyógyszere a gyo- morsav-túltengésnek. gyógyít­ják vele a máj-, epe-, hurutos megbetegedéseket is. Parádfür- dő már kiépült gyógyfürdő. Itt a mesterségesen előállított vas­timsós fürdővel és ivókúrákkal kezelik a beutalt betegeket. Ide hordják a Parádhutai Clarissa forrás aktív vastartalmú vi­zét, amelynek nagy gyógyhatá- sa mellett, csak az a hátránya, hogy nem palackozható, mert a benne lévő vastartalom egy idő után vasoxid alakjában ki­válik. AZ EGÉSZ FÜRDŐHELY árasztja a nyugalmat. Az em­berek csendesen sétálnak a gyönyörű parkban, a távoli lan- kás dombok, a szelíöhajlatú völgy, a kedvesen csörgedező patak, az egykori Károlyi-kas­tély kertjének ódon fái halk szemlélői a legcsodálatosabb eseménynek: a beteg emberek gyógyulásának. De van itt han­gos vidámság is. Gróf Károlyi Mihály egykori kastélyából idehallatszik az ott üdülő út­törők nevetése, elhozza a szál tábortüzeik mellől vidám nó­táikat. Ha az idő kedvez, nem­sokára megnyílik a híres pa­rádi strand is, melyet szívesen látogatnak nemcsak a környék, hanem az egész ország dolgo­zói. Párádtól nem messze fekszik Bükkszék. Ez már vadabb vi­dék. Élesen kiemelkedő vul­kánikus csúcsok, kopár sziklás hegyoldalak között vezet az út. Az autóbusz utasai csodálkoz­va szemlélik, hogy milyen kép­telen formákat tud alkotni a szeszélyes természet. Idelátszik a meredek sziklaszirtre épült regényes siroki vár romja. Bükkszék ma még nem kiépült fürdőhely. Nincs üdülője, szál­lodája, és étterme. Igaz, hogy a parádi fürdőhöz viszonyítva fiatal. Alig 15 éve tört fel az első vízsugár, a kis mátraaljai falu szélén. Azóta az 517 mé­ter mély kút, állandóan ontja gyógyító meleg vizét, A víz ^palackozása is csak öt éve fo­lyik. De a „Salmus“ nevű gyógyvíz híre túljutott az or­szág határain is. Naponta 3000 liter vizet palackoznak. A für­dő dolgozóinak még sok nehéz­ségük van. Elég mostoha körül­mények között végzik nehéz munkájukat. A vizet, amely metángázzal telített, először gáztalanítani kell. Ezért vas­csöveken egy magasan elhe­lyezett kádba engedik, ahol a gyors mozgás következtében a gáz felszabadul. Az ásványi kincsekben gazdag sókkal és gipsszel telített vízből azonban a lehűlés következtében ki­csapódnak oldott anyagai, ezért a mély kutat, és a hosszú cső­hálózatot állandóan tisztítani kell. Most építenek egy új gáztalanítót, amely lényegesen megkönnyíti munkájukat. A fürdő dolgozói gondolkoznak, hogy a hatalmas mennyiség­ben kicsapódott ásványi anya­got és gázt hogyan lehetne hasznosítani. Reméljük a kez­deményezésükre a tudományos segítség is megérkezik. Bükk­széket ma az ország minden részéből felkeresik, nemrégiben indult meg Egerből is a rend­szeres autóbusz-járat. Szeretik a kellemes bükkszéki gyógyvi­zet, amelyre ráfeküdve, úszás nélkül fenn maradnak a für- dőzők, és a vízből kijőve olya­nok, mintha porban hempereg­tek volna a testükre kirakodó sótól. Hisszük, hogy nemsoká­ra a bükkszéki forrás ma még kihalt környéke is benépesül üdülőkkel, szanatóriumokkal, és úgy mint Párádról, innen is sok ezer dolgozó tér vissza, mi­után visszakapta legértékesebb kincsét, az egészségét. így ter­mészetes ez, hiszen az embert szolgálja az ország minden gazdagsága, neki szép a táj, érte dolgozik a gép, és az egy­kor félelmetes és hatalmas ter­mészet alázatosan tárja fel mé- hében rejlő gazdag kincseit, az ércet, a szenet, és a gyógyító vizet. Érettségi bizonyítvány Kedves fia­talokról szóló, magyarul be­szélő színes szovjet filmet, az Érettségi bizonyít- vány“-t mutat­ja be a gyön­gyösi Szabad­ság filmszín­ház június 16 —19-ig. A film egy moszkvai gimnázium utolsó osztályát végző fiataljainak életéről szót Az elkényeztetett, csinos, jóeszű fiatalemberről, aki önző és be­képzelt lesz, de a Komszomol segítségével az érettségi idő alatt megváltozik, megtalálja a helyes utat, amelyen haladnia kell. Készül már az aratásra a hatvani Dózsa Termelőszövetkezet Egerben, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságára az elmúlt napokban értekezlet­re jöttek össze Heves megye legjobb termelőszövetkezetei­nek elnökei és párttitkárai, hogy megbeszéljék, hogyan te­hetnék gazdaságukat még vi­rágzóbbá, jövedelmezőbbé. Az értekezlet részvevői úgy hatá­roztak, hogy ebben az évben a tervezett előirányzattal szemben tíz százalékkal eme­lik termelőszövetkezeteik jö­vedelmét. Az évi jövedelem tízszázalé­kos emelése érdekében a hat­vani Dózsa Termelőszövetke­zet tagjai — akik közgyűlésen vitatták meg a tsz-elnökök és párttitkárok határozatát — kedden versenyre hívták He­ves megye valamennyi terme­lőszövetkezetét. A jövedelem emelése érdekében a követke­zőket vállalták: A 'kapásnövények állandó gyomtalanításával és tisztán- tartásval, valamint a kukorica négyszeri kapálásával elérik, hogy a vállalt holdankénti har­minc mázsa helyett 33 mázsát talMrítanak be. A cukorrépát annyiszor kapálják, ahányszor megköveteli a növény, augusz­tusban pedig elvégzik a gazoló­kapálást. Ezzel akarják elérni a kétszáz mázsás holdankénti átlagtermést. Burgonyájukat kétszer kapálják, háromszor töltögetik és így a tervezett hatvan mázsa helyett 100 má­zsát termelnek egy holdon. így az előirányzott egy kiló he­lyett két kilót osztanak majd munkaegységenként. A hatvani Dózsa TSZ-ben felkészültek már az aratásra is. A gépállomással idejében megkötötték a szerződést, így tavaszi és őszi árpájukat, va­lamint búzaterületüket gépi- aratással végeztetik. Ezzel a termelőszövetkezet több mint 2000 munkaegységet takarít meg, mely több mint félmillió forinttal növeli a tsz jövedel­mét. A kombájnnal való ara­tással a cséplőmunkásoknak járó részt is megtakarítják, mi­vel saját erejükből a cséplést nem tudnák elvégezni. így 82 mázsa árpával kerül több majd a magtárukba. Hogy gazdaságukat jövedel­mezőbbé tegyék, tehénállomá­nyukat ebben az évben 24-ről 40-re emelik. Ugyanígy szapo­rítják a növendékek számát is. A szarvasmarha utáni jövedel­met az év végére 80 százalék­kal emelik, mely több mint 60 000 forintot hoz majd a tsz kasszájába. Anyakoca állomá­nyukat év kezdetéhez viszo­nyítva máris 45 százalékkal emelték. Hízóik számszerű emelése mellett ebben az év­ben a tavalyi 130 kilós átlag­gal szemben az idén hízóikat 200 kilót átlagsúlyra hizlalják.. Ezzel elérik, hogy a beadás teljesítése után még tíz 200 ki­lós hízót vihetnek a szabad­piacra. melyekért 54 000 forin­tot kapnak. A felfejlesztett állattenyész­tés érdekében gondoskodnak a takarmány biztosításról is. Aratás után azonnal 150 hold másodnövényt vetnek és ezer köbméter zöldsilót készítenek, A hatvani Dózsa Termelő­szövetkezet tagsága felhívja Heves megye valamennyi ter­melőszövetkezetét, hogy csatla­kozzanak a versenyhez és jó munkájukkal emeljék úgy a termelőszövetkezetek, miné a tagság jövedelmét. Dr. Ligeti prépost őszinte szavai... „ ; :. Amíg a nagybirtok megvolt, az élet is jó volt, Mi­óta ezek a senkiházi parasztok kapták préposti földjeimet, ne­kem nyomorogni kell... Az itteni lányok nagy része elzül- lött... A falu lakói részeges rablók, kik ott lopnak, ahol tudnak, még tőlem is ... Ak­kor volt jó világ, amikor csak odaszóltam a csendőrnek, s azok máris felpofozták azt, aki nem jött a templomba ...“ Vajon ki beszél 10 évvel a felszabadulás után ilyen — bo­csánat a kifejezésért — ar­cátlan szemtelenséggel? Vajon kinek van mersze ilyen mocs­kos rágalmakat szórni a falu lányaira, a falu dolgozóira? Vajon ki az. aki a csendőrvi­lágról. mint jóról beszél? Dr. Ligeti József andornak- tályai prépost úr szavai ezek, aki amikor leteszi a stólát, ott­hagyja a szószéket, őszinte pillanatában így vélekedik híveiről. Senki nem várhatta, hogy az eltelt 10 év megváltoztas­sa dr. Ligeti nézetét. Nem! Nem kívánhatja senki, hogy a valamikor más zsírján élőskö­dő prépost úr düh nélkül el­nézze, hogy azokon a holda­kon, amelyeket ő valamikor „összekuporgatott“ és ma­gáénak vallhatott, ma régi cse­lédei gazdálkodnak. Még hozzá nem is rosszul! Azok az em­berek, akiket ő valamikor él­hetetlennek nevezett, ma él­nek és nem is akárhogy. És mily felháborító: építkeznek! Kibújnak a régi lyukakból a napvilágra — családi házat építenek, A prépost úr nem nézheti ezt szó nélkül és elfeledkezve a sokat prédikált türelemről, így fenyegette meg a házépítőket: „Pusztuljatok ' innen mert az a terület a prépostságé. és ha változik a rendszer az ut­cára szórlak benneteket.” íme a báránybőrbe bújt or­das, íme a prépost úr igazi én­je. Ez hát a felebaráti szere­tet, melyre ő annyit apellál* ilyen hát a „pásztor“, akire — szerinte — a nyájat bízták. Milyen jó, hogy az őszinte­ség néha felbukkan a hazug­ság hínárjából! Papp János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom