Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-01 / 35. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 május 1. vasárnap Költészetében a munkásosztály életérzése nyer megfogalmazást... — József'Attila emlékest Egerben — József Attilára, a munkás­osztály halhatatlan költőjére emlékeznek most országszerte születésének ötvenedik évfor­dulóján. Egerben a TTIT, az MT Népművelési Osztálya és a Békebizottság rendezett ün­nepi estet. Dr. Némedi Lajos a TTIT-elnökének megnyitó sza­vai után dr. Kalmár Lajosné főiskolai docens mondta el Jó­zsef Attila önéletrajzát. Az ünnepi megemlékezést Berzy András főiskolai adjunk­tus tartotta. Párhuzamot vonva Petőfi. Ady és József Attila irodalmi munkássága között, elmondotta, hogy alkotó mód­szerük, érzelmi alkatuk és sze­repük különbözősége ellenére is hasonló , mindhárman a leg­magasabb művészi színvonalon fejezték ki koruk társadalmi és történelmi valóságát. Petőfi előtt a fejlődés irány­vonalai világosak. Forradalmi korszak költője. Céljai, fel­J adatai határozottak. Ady bo­nyolult és zűrzavaros kor fia volt. Egészen más légkörben és fényben jelenik meg József Attila. Egészen más világ kül­dötte, egészen más világot fe­jezett ki. Ha sötét és nehéz korban is élt — az elnyoma­tás legsötétebb éveiben — a világkép, amely előtte lebegett, konkrét és egy­értelmű volt. Költészetében a munkásosz­tály életérzése, álmai, vágyai és törekvései 4 — az űj rend, a készülő új, em­beri világ törvényeinek meg­sejtése, áhítása és vállalása s az érte való kemény helytállás az „örök talajon“ — nyert hal­hatatlan megfogalmazást. Művészileg, társadalmilag a legnagvobbra, a legigényesebb feladatra vállalkozott: a fasiz­mus embertelen világában ma­gasra tartani az emberi öntu­dat fényét és méltóságát, egy sötét és reménytelen korban hirdetni az élet derűjét, egy születőben lévő emberi maga­tartás és életforma szépségét, egy ideátlan, atomizált társa­dalomban felmutatni a meg­szerkesztett harmóniát, a kis­polgári ösztönösség világában az emberi értelem fegyelme­zett, tudatos szavával meg­idézni, vallani és vállalni a forradalmi rendet, a szilárd jövőt, a magasabb rendű világ uralmát: a szocializmust — mondotta a többi között. Az ünnepi beszéd után Bo­dor Tibor, Perényi László, a budapesti Madách Színház tagjai, Demjén Éva előadó­\ központi Vezetőség márciusi határozatát vitatták meg megyénk élenjáró parasztasszonyai Az MNDSZ kezdeményezé­sére megyénk legjobb termelő­szövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztasszonyai értekez­leten vitatták meg a Központi Vezetőség márciusi határozata végrehajtásának feladatait. Az ■-----------------------O é rtekezleten felszólalt Such János elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára is. Az értekez­let részletes ismertetésére la­punk következő számában visszatérünk. Bérezi András, főiskolai adjunk- | tus ünnepi beszedet tart. művésznő és Orosz Imre főis­kolai hallgató József Attila legszebb verseiből tolmácsol­tak néhányat, igen nagy si­kerrel. F. Kaufmann Emmi zeneiskolai igazgató, B. Zna- kovszky Klára, Zsukotinszky Rudolfné zeneiskolai tanárok és Csemiczki Dénes zongora- művész zeneszámaikkal tették változatossá a műsort. Hatodik lett megyénk az országos begyűjtési versenyben - a gyöngyösi járás változatlanul az első A felszabadulási versenyben megyénk a hatodik helyen végzett, a gyöngyösi járás pedig a második kategóriába tar­tozó járások között első lett az országban. Az eredmények bizonyítják, megvan a lehetőség arra, hogy az új versenysza­kaszban mégjobb eredményt érjünk el, de ehhez arra van szük­ség. hogy a lemaradó járások felzárkózzanak az élenjárók mögé. Az április 25-i értékelés szerint a járások sorrendje a következő: Járási vb-elnök Tovább kell növelni az iparcikkek forgalmát Mr megyei kereskedelmi íunáeskaaás Egerben Járás 1. gyöngyösi járás 2. pétervásárai járás 3. hatvani járás 4. egri járás 5. hevesi járás 6. füzesabonyi járás Városok sorrendje: 1. Gyöngyös Molnár János 2. Eger Kocsmár János 3. Hatvan Vas János elnök-h. Cseres János Kelemen Ferenc Molnár Dezső Csirmaz Árpád Orosz Miklós Kelemen János Begyűjtési hiv. vez. Polgári István Maruzs Vilmos Világosi Tibor Paparó József Papp Sándor Péterfalvi Tibor Rácz Ernő Béta Sándor Szabó József Megyei tanácskozásra gyűl­tek össze Egerben az állami és földmű vesszövetkezeti keres­kedelmi szervek képviselői, hogy a Központi Vezetőség márciusi ülése és az országos belkereskedelmi tanácskozás alapján megtárgyalják a me­gye kereskedelmének helyzetét, feladatait, elemezzék a munká­ban felmerült hibákat. Megje­lentek a tanácskozáson a köz­pontok küldöttei, valamint Er­délyi Ferenc elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára. Szi­tás elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese és a megye po­litikai és államvezetőinek szá­mos képviselője. A tanácskozás beszámolóját Deóíc János elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője tartotta. Beveze­tőben méltatta a kereskedelem feladatait a szocializmus épí­tésében, majd hangsúlyozta, hogy kereskedelmi szerveink munkája — az elért eredmé­nyek ellenére — sem volt men­tes a KV márciusi határoza­tában feltárt hibáktól. Ezután a szocialista kereske­delem eddig elért eredményeit elemezte behatóan. Elmondotta, hogy a szocialista kiskereskede­lem áruházai, boltjai vendég­látó ipari egységei behálózzák az egész megyét. Ma már olyan létesítményekkel büsz­kélkedhet, mint az egri és a gyöngyösi Csemegebolt, az ál­lami áruházak, az egri és a petőfibányai ruházati bolt, a hevesi és a hatvani szövetke­zeti áruház. A kereskedelem­ben dolgozók jó _ munkájuk nyomán elismerésben és megbecsülésben részesülnek, ugyanakkor fokozottabb szociá­lis és kulturális ellátottság­ban is részesülnek. Az áruforgalom problémájá­ról szólva, megállapította, hogy 1955-ben az előző évihez vi­szonyítva ez 21,5 százalékkal emelkedett, egyedül a Vas Mű­szaki Nagykereskedelmi Vál­lalat 33 százalékkal hozott több árut forgalomba, mint a meg­előző években. Részletesen is foglalkozott a megye nagyke­reskedelmi vállalatai árufor­galmi mutatóinak alakulásá­val, s megállapította, hogy az áruforgalom biztosításához és további fokozásához a jó ke­reskedelmi munka mellett begyűjtési tervek maradékta lan teljesítése, s a spekuláció elleni átgondolt következetes harcra is szükség van. Az iparcikkforgalom további fokozása mellett jelentős fi­gyelmet kell fordítanunk a gyümölcs, zöldség és burgonya felvásárlására — állapította meg. A földművesszövetkeze­tek elárusító helyeinek fokozá­sa mellett, ki kell aknázni az olyan lehetőségeket, mint a bizományi értékesítés, a tsz-ek állandó elárusító helyeinek megteremtése, amelyek első­sorban a lakosság élelmiszerel­látását javítják meg. ugyanak­kor egyszerű eszközökkel köz­vetlen kapcsolat is létesül a városi fogyasztók és a mező- gazdasági termelők között. Deák elvtárs önbirálatot gya­korolt az osztály nevében, mert felvásárlást nem kísérték kellő figyelemmel nem bizto­sítottak a lehetőségen belül minden téren megfelelő tarta­lékot, s ezzel zavarták az ál­lam piacszabályozó szerepének érvényrejutását. Ezután a vendéglátóipari vállalatok munkájáról szólva, megállapította, hogy elmara­dottságuk igen komoly, s a hibák döntő része nem objek­tív eredetű, gondos munkával, minden különösebb beruházás nélkül kijavíthatok. Elmondot­té hogy Gyöngyösön, de első­sorban Egerben merült fel igen sok panasz a vendéglátó­ipari vállalat munkájával, kü­lönösen sok az Egri Csillag Szállóval és Étteremmel kap­csolatban. Kétségtelen, a fel­merülő hibákba belejátszik, hogy a megyei tanács kereske­delmi osztálya, de az egri vá­rosi tanács, valamint a Bel­kereskedelmi Minisztérium il­letékes főosztálya sem adta meg a kellő segítséget. Rátért ezután a kereskede­lem és az ipar kapcsolata to- vábbjavításának szükségessé­gére. a hálózatfejlesztés és szakosítás, valamint a vevő- szolgálat megteremtéséből adó­dó feladatokra. Különösen fontos — mint ezt a panasz- könyvek is bizonyítják —, hogy tovább javuljon az el­adók és a vásárlók kapcsolata. Majd a forgalmi költségek színvonalával foglalkozva, megállapította. hogy Heves megyében túl drágán keres­kednek az illetékes szervek, a kereskedelemben dolgozók jó- — része nem gondol arra, hogy a tervteljesítés mellett szükség van az önköltségcsökkentésre is. Különösen a göngyölegkölt­ség igen magas, de jelentősen hozzájárul az önköltségcsök­kentés emelkedéséhez a leltá­ri hiányokból, a selejtekből adódó kereskedelmi veszteség is. Külön is foglalkozott itta takarékossággal, a társadalmi tulajdon védelmével, amelyek­ben komoly hibák voltak ta­pasztalhatók az elmúlt évben. Példának hozta fel az úgyne­vezett „Vidóczki betyárcsárda” italbolt létrehozását, amely 200 ezer forintba került, de forgal­ma általában alig éri el a havi 6000 forintok Deák János elvtárs beszél. Külön foglalkozott Deák elvtárs a földművesszövetkeze­tek gazdasági eredményeivel azok tömegszervezeti munká­jával. Rendkívül fontos fel­adatnak jelölte meg a szövet­kezetek hitelgazdálkodásának, az áruforgalmi munkának megjavítását, valamint a szö­vetkezeti tagság emelése mel­lett a különböző szakcsopor­tok szervezését. A földműves­szövetkezeteknek a tavalyi pél­dához hasonlóan ebben az év­ben is fokozniuk kell a moz- [ góárusítást a nagy nyári me­zőgazdasági munkák idején, | sűrűbben kell rendezniük áru­bemutatókat, szövetkezeti vá- I sárokat, fokozottabban kell biztosítaniuk a falu iparcikkel j való ellátását. Végezetül részletesen is fog­lalkozott a kereskedelmi párt- szervezetek feladataival, a ver- I senymozgalom eredményeivel, majd pdig megszabta a megye állami és földművesszövetke­zeti kereskedelmi szerveinek | legfontosabb tennivalóit a la­kosság--jobb-és változatosabb! ipar- és élelmicikk-ellátásában. | A hozzászólásokban a fel­szólalók kiegészítették a be- I számolót, elmondották tapasz­talataikat. értékes javaslatokat tettek a munka megjavítására. Felszólalt a tanácskozáson a I többi között Erdélyi Ferenc [ elvtárs a megyei pártbizott­ság titkára, Bágyi Imre elv- I társ, a megyei pártbizottság | ipari és kereskedelmi osztá­lyának munkatársa. Nagy Jó­zsef elvtárs, a gyöngyösi vá­rosi pártbizottság részéről, Kó- hut János elvtárs, a hatvani járási pártbizottság részéről, Kormos Miklósné a KPDSZ | területi bizottsága képviseleté­ben, valamint a nagykereske­delmi vállalatok és boltok ve­zetői közül számosán. \J Egri lakatosáruqyár versenyvállalását teljesítette Büszkén jelentették az Egri Lakátcsárugyár dolgozói, hogy a május 1-re tett versenyvál­lalásukat április 27-én délben maradék nélkül teljesítették. A vállalás teljesítésében ki­váló munkát végzett Karkusz József ifjúmunkás lakatos, aki 167 és Leszkovszky Zoltán sztahanovista karbantartó la­katos, aki 140 százalékot ért el. ^ Egyre nagyobb eredménnyel folyik a vasgyüjtés Megyénk valamennyi üze­mében nagy szorgalommal gyűjtik a DISZ-fiatalok a vas- és fémhulladékot. A szorgos munka eredményeképpen az egri Babakocsi gyár fiataljai száz mazscTvasafi az Észak­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat diszistái 42 má­zsa vasat és hat mázsa fémet, a Bélapátfalvai Cement- és Mószmű szorgalmas fiataljai pedig 130 mázsa vashulladé­kot adtak át az egri MÉH- telepnek. Újabb győzelmek cementgyárainkban - túlteljesítették havi tervüket a bélapátfalviak A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói április hó­napban ugyanúgy, mint az I. negyedévben, derekasan helyt­álltak a munka frontján. Csü­törtökön reggel jelentették, hovv maradéktalanul teljesí­tették április havi tervüket. A cementüzem dolgozói úgy határoztak, hogy május 1-ig még 2400 tonna cementet, a klinkerégetők pedig 1440 ton­na Minkért adnak havi tervü­kön fel ÜL A gyár kőbányája és mész- üzeme is arról adott hírt, hogy eleget tettek április havi kö­telezettségüknek. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói jó munkájuk jutalmául községükben a me­net élén vonulnak fel ma, má­jus 1-én és valamennyien ví­gan ünnepelnek, mert ismét győzelmesen fejezték be az április havi előirányzatot. A selypiek szép győzelemmel köszön­tötték április 28 reggelét a május 1-i versenyben a Selypi Cementgyár dolgozói. A jól szervezett, lelkes munka ered­ményeképpen cementtermelési tervüket 116,4 százalékban tel­jesítették, míg a klinker terv­ben 109,5 százalékot értek el. A gyár dolgozói még a hónap elején arra tettek Ígéretet, hogy cementből és klinkerből 100—100 tonnát termelnek ter­ven felül május 1 tiszteletére. HAMLET Shakespeare: Hamlet-eimű drámájának angol filmválto­zatát a Gyöngyösi Szabadság Filmszínház május 4-ig, az Egri Vörös Csillag Filmszínház május 5-tól 11-ig tűzte műso­rára. A dán királyt öccse, Claudius meggyilkolta és bátyja trónjára lépett. Nemcsak a trónt bitorolta, hanem bátyja feleségét is elvette. A meggyilkolt király fia: Hamlet királyfi, apja szellemének utasítására, egész életét a bosszúnak szen­teli. Apja gyilkosán bosszút áll ugyan, de ő maga is tragiku­san végzi életét. — erről szól a film. Gyöngyösi Puskin: május 1—2-ig: Trubadúr (olasz) 3—4-ig: Lammermoori Lucia (olasz) Füzesabony: május 1—2-ig: 13-as számú ügynök (szovjet) 3—5-ig: Aljeko — Svéd gyu­fa (szovjet) Hatvan: május 1—4-ig: Liliomfi (ma­gyar) Eger „Béke’'-mozgó május 1—2-án: Repülés a Holdba (szovjet) Egri Vörös Csillag Filmszínház: május 1-től 4-ig: Első számú közellenség (francia) Egri Dózsa Filmszínház: május 1—3-ig: Tartalékjá tékos (szovjet) Gyöngyösi Szabadság. május 1—4-ig: Hamlet (an­gol) »I — Eredményes munkájuk nyo­mán cementből 250 tonnával szárnyalták túl tervüket, míg klinkerből elérték a 100 tonnás túlteljesítést. A vállalás telje­sítésének az ad különös ér­téket, hogy ugyanakkor két százalékkal csökkentették az előállított termékek önköltsé­gét. A szép eredmény elérésében különösen a klinkerégető és a vagon buktató brigád végzett igen jó munkát, A mátrai üdülők május elsejéje Megyénk legszebb táján, a Mátra üdülőiben pihenő dolgo­zók is nagy szorgalommal ké­szültek május 1 megünneplé­sére. Az ünnepségek már szombaton este kezdődtek, az üdülők dolgozóiból alakult kul- túrcsoport, tánccsoportok szó­rakoztatták a pihenőket, majd reggelig tartó vidám táncmu­latság következett. Ma már reggel összegyűltek az üdülők a mátraházi sport­pályán, ahol nagyszabású sporteseményeknek voltak szemtanúi. Az üdülők vezető­sége. betegek szórakoztatásáról sem feledkezett meg, hétfőn a kultúr- és tánccsoportök a ké­kesi. majd a mátraházi tüdő- szanatórium betegeinek adják elő műsorukat. Az ünnepélyen a Honvéd üdülő vendégei is résztvesznek. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Király Mária, Koszt­ra Zoltán Tibor, Banya László, Cserháti Violetta Erzsébet, Ko­csis Ferenci, Dányi Zoltán, Ba­logh Katalin, Oláh Tibor, Nagy József, Tuza Éva. Házasságot kötöttek. Kelemen István — Boldog Mária’, Rózsás László—Cser Etelka Ilona. Szajkó János—Szénás! Irma. Meqhaltak: Ferencz Józsefné, Teknős Borbála, Tóth János. Eger város anyakönyvéből Születtek: Kovács Anna, Berki Márta, Vígh Sándor, Gömöri Ist­ván, Kovács Erzsébet, Jágersekl Katalin, Vincze János, Antal And­rea, Szontágh László, Fügedi Jó­zsef, Kovács Anna. Fülöp Sán­dor, Jankovics László, Kiss László, Domboroczki Béla, Ba­logh Anna, Varga István, Farkas Györgyi, Farkas Bernáth. Házasságot kötöttek: Nagy Kál­mán— Román Zsuzsanna. Filep József—Adám Katalin. Meghaltak. Czakó Orbánná, Ta­mási György, Simon* Mihályné, dr. Nyiri László. Bakk Istvánné. Gö­möri Jánosné. Ludvig József és Petrik Sándornó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom