Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-12 / 38. szám

4

NÉPÚJSÁG

1955 május 12. csütörtök

r

KULTÚRÉLEM HÍREI

L/ Hőseinek igaz becsületessége hazaszeretetre nevel

Három estén keresztül zsúfolt nézőtér előtt mutatták be az I. számú gyakorló iskola és az Egri Központi Együttes színjátszói Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének színdarab változatát. Kevés ifjúsági regény hatott ennyire a fiatalokra, mint ez a könyv. Hőseinek tiszta becsületessége hazaszeretetre nevel, bár a haza fogalma itt leszűkül a „grundra“, amelyért Boka János csapata hősies harcot vív. Ma már nincsenek „grundok“, gyermekeink modern játszótereken játszanak, más körülmények között élnek, de a mai fiataloknak is sok tanulságot ad ez a történet.

A regény dramatizált változatát már bemutatta a budapesti Ifjúsági Színház és több öntevékeny csoport is. Egyik sem kísérelte meg azonban, hogy a gyermek-szerepeket a megfelelő korú gyermekekkel játszassa. Az egri előadásnak ez a vállalkozás egyik nagy érdeme, s a 11—13 éves gyermekek megállták a helyüket a nehéz szerepekben.

Valamennyi gyermekszereplő, és ez dicséri a rendezők, Farkas Sarolta és Forgács Kálmán munkáját, mértéktartóan, minden túlzás nélkül játszotta aærepét, A gyerekek közül is

kiemelkedik Kis Kornél Ne- mecsek alakítása. Olyan meggyőzően alakította szerepét, hogy egyes jelenetekben „nagy“ színházi színvonalra emelkedett. Kitűnt még jó játékával Jaksi István Boka Jánosa, Nemes Bálint Cseléje, és Kobs István Kolnaija, de különösen Kecskésy Mihály szellemes ötletekkel teli Csónakos alakítása.

Az Egri Központi Együttes tagjainak közreműködése sokat lendített az előadáson. Itt már olyan kiforrott művészi alakításokat láthattunk, mint Varga Dénes Rác tanár úr, Paal Béla Janó és Árva Sándor orvos alakítása. A darab legszebb jelenetében, az utolsó képben a szereplők olyan drámai légkört teremtették, hogy az becsületére válna bármelyik társulatnak. Ebben a jelenetben olyan alakításokat láthattunk, mint Forgács Kálmán öreg Nemecsekje és talán a felnőtt szerepek közül a legsikerültebb, Vári Piri Nemecsek nénije.

A jól sikerült előadásért dicséret illeti az iskola pedagógusait, a rendezőket és színjátszókat egyaránt, valamint Gergely Pált, akinek ízléses díszletei nagyban hozzájárultak a sikerhez. H. F,

— MEGYÉNKBEN az utóbbi időben több mint 10 községben alakultak 40—50 tagot számláló falusi kórusok. A szűcsi kórus 60 tagból áll. vezetőjük Uracs István pedagógus, aki az »énekkarral már a környező falvakban is nagy sikert aratott. A kórus május 15-én részt vesz a Gyöngyösön sorra kerülő járási bemutatón is, melyre nagy szorgalommal készülnek.

— A NÉPMŰVÉSZETI és háziipari boltok gazdag választékú népművészeti árucikkekkel készültek fel a kirándulók és az üdülők igényeinek kielégítésére. A mátrafüredi és a parádi idényboltok a hét végén megnyíltak.

— MEGYÉNK több községében a lakosságot félrevezetve különböző brigádok, a Faluszínház nevével visszaélve, tartanak előadásokat. Ezek az előadások többségükben a közvetítő szervek kikerülésével kerülnek színre, az előadást rendezők nem ellenőrzött műsort adnak. A Faluszínház igazgatósága felhívja a dolgozók figyelmét, hogy az Állami Faluszínház előadásait minden esetben a jellegzetes piroskeretes plakátok jelzik. Művészeink felkészülése biztosítja, hogy a

I

falu népe igazi színjátszást és magas színvonalú előadást kap.

yy

„AZ ÉLET SZÓLÍT, MENNI KELL...“

Négy évvel ezelőtt jötték először a gimnáziumba, Mindenki ismeretlen y olt, a tanárok, az osztálytársak és a felsőbb tagozat növendékei. Szívük tele volt izgalommal: mii hoz az új tanév, milyen lesz a középiskolás élet.. .

És most itt állnak szótlanul, búcsúra készen. Minden oly ünnepélyes, oly szép és megható. A fehér papírcsíkok sokasága, amely eltakarja a terem mennyezetét, a fenyőágakból készített füzérek ott a falon; a parányi jácintfejecskék a fenyőágak között. Búcsút csilingel a padokat díszítő kis gyöngyvirág, közös barátok emlékezetére figyelmeztet az ajándék: a Ikönyv és az egyforma, piros szőttes terítő. A tábla díszes betűkkel hirdeti: .,Véget ért már a szép diákélet. Még egyszer leülnek a padokba, melyék annyi kedves élményről, diákcsínyről beszélhetnének és körülnéznek az osztályban, ahol oly sok boldog órát töltöttek. Azután elindulnak, végig B folyosón: a búcsúzó fehér és kékblúzos harmadéves lányok ajkán felhangzik az ének:

„... Véget ért már a szép diákélet,

Fel hát pajtások, búcsúra már ...“

Az udvaron már várják őket. Ott ülnek az édesanyák, a testvérek és az ismerősök, ösz- szegyűltek az iskola tanárai és növendékei. Hegedűs Mária DISZ-titkár az együtt töltött idő szépségéről, a mai ifjúság boldog életérői beszél, A negyedéves lányok nevében Ágoston

Zsuzsa köszöni meg tanáraik áldozatkészségét, odaadó munkáját: szeretetüket, amelylyel az iskolát második otthonukká varázsolták, osztályfőnökük jóságát, édesanyai gondoskodását. Azt a sok szépet, amelyre megtanították őket, segítő kezüket, azt, hogy feledhetetlenné tették diákéveiket. Végül Körmendi Károly igazgató, a Közoktatás Kiváló Dolgozója szólt tanárai névében néhány szót. — Az élet örök harc az újért, a szépért, a boldogabb jövőért: a nép jövőjéért. Kérem mindannyiukat, hogy azon a helyen, ahová az élet állítja magukat, dolgozzanak lelkesen a magyar nép további felemelkedéséért, a békéért, az új tanuló ifjúság szebb életéért. Ütravalóul Vörösmartyval mondom:

„Oh Eger! A sziklák nem tesznek téged erőssé. Minden erőd a bátorság, mely hős fiaidban. Mint örök gyémánt ragyog és nem retteg

időtől".

Két karjuk még tarka virágcsokrot övez. amikor a kapu bezáródilk mögöttük. Osztályuk üresen áll, csak a tábla hirdeti: „Véget ért már a szép diákélet." De utána még szebb, még gazdagabb évek következnek. A leány- gimnázium volt tanulói, 23 fiatal lány, a jövő orvosai, mérnökei, pedagógusai és a termelő munkák tanult dolgozói elindulták e szép, munkás élet felé. Dolgozni közösségünkért.

D. M.

Kertész Róbert : NE FELEJTS !

Az évek óta hallgató újság- ' író, a 8 Órai Újság volt főszerkesztője. a háború alatti évek Vasmacskakovácsy Szve- tozárja, aki a nácibérenc nyilasok „tevékenykedése“ ellen tárca-sorozatában ironikus hangon szót emelt — most megírta 44-es emlékeit a németek bevonulásától a felszabadulásig. Célja az volt, hogy néhány másodpercre megálljunk — emlékezzünk és ne felejtsünk.

Kertész Róbert élete a náciellenes polgári újságíró élete vk)lt, s visszaemlékezve életének néhány hónapjára sem igyekszik mást, többet bizonyítani. Az ő németellenessége — ti. fasiszta terror, a társadalom-, ti nemzet-, az emberellenes rémuralom gyűlölete volt. Egyéni úton, s jóformán egymagában, kapcsolatok nélkül, elszigetelten dobott egy-egy kavicsot a bennünket idegen érdekekért háborúba hajszoló „igazi ellenség“ felé. Életének e kegyetlen pár hónapjára való visszaemlékezés sem egy rendkívüli ember hős, vagy ellenálló napjait elevenítik fel: hanem az ország oly sok félig-meddig öntudatlan, kiutat kereső, de még arra rá nem talált polgárának napjait. Először bujkál, majd katonának viszik. S a katonáskodás első heteiben, a kivételes „katonai osztag“ kivételesen jó körülményei között él, hogy nemsokára eljusson a frontkatonákkal, a koncnak dobott parasztgyerekekkel való közösség vállalásáig.

Sásdi Sándor: NYOLC HOLD FÖLD

Két fiatal szív vergődik a tiagyont féltő, s a földszerzés ördögétől megszállott öregek hálójában: Szedeti Rozi és Rub Laci. Nem lehetnek egymáséi, mert Laci meghalt bátyjának felesége annak idején nyolc hold földet hozott a családba k— ezt a földet a két fiatal boldogtalanságának árán is meg kell tartani. Ezért kc .arognak a szenvedélyek, a kapzsiság, irigység s pusztít a javasaszszonyi sötét, buta babona. Sásdi Sándor egy baranyai kis falu életébe ágyazva, mutatja be, hogyan csapnak össze az osztály és vagyoni különbségek mind szerelmi, mind gazdasági téren a „keresztény kurzus“ Magyarországán.

Sásdi könyve a két háború közötti kritikai realista irodalmunk maradandó értékű művei közé sorolható.

EGRI VÖRÖS C3ILLAG:

május 12 — 15-ig: HCisétj próbája (szovjet)

május 15-én vasárnap oe. matiné: Makacs menyecske. EGRI DÓZSA:

május 12 —17-én: Harc a sínekért (francia) május 15-én vasárnap de. matiné: Halálraítélt hajó EGER BÉKE:

május 14 — 15-iq: Fel a fejjel (maqyar)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

május 12 — 13-iq: Sztálinqrá- di csata (szovjet)

14 —18-iq: Köpenicki kapitány (német)

május 15-én vasárnap de. matiné: Három kívánsáq GYÖNGYÖSI PUSKIN:

május 12 — 13-iq: Friqiai csil- laq alatt (lenqyel)

14— 16-ig: Erősebb az éjszakánál (német)

május 15-én vasárnap de. matiné: Elítélt falu HATVAN:

május 12 — 16-iq: Modern kalózok (szovjet)

május 15-én vasárnap de. matiné: Szerencsés hajózást FÜZESABONY:

május 12-én: Riqolettó (olasz) 14 —15-iq: Eqy ezredév Mexi. kóban (mexikói)

Kik nyertek

a Második Békekölcsön sorsolásán?

A Második Békekölcsön hatodik sorsolásán egész kötvénnyel 5000 forintot nyertek: Almási Flórián Eger, Szalóki út 1.. Jákli Gábor Mátraballa és Sárosi Zoltán Egercsehi. 5000 forintot nyert feles kötvénnyel Somkúti Gyula, Eger, Sztálin út 51j- FRIEDRICH SCHILLER

írta: Dr. Némcdi Lajos, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója

150 évvel ezelőtt. 1805. május 9-én halt meg a német nép legnagyobb drámaírója, Friedrich Schiller. A felvilágosodás nagy századában élt, amikor a polgárság harcolt a hatalomért és támadta a középkor erőit, a feudalizmus és az egyház bástyáit. Németország a XVIII. században ezer darabra hullva, ostoba, kicsiny önkényurak hatalma alatt sínylődött. Nem volt virágzó ipara és kereskedelme, nem volt a tömegeket mozgatni tudó művészete és tudománya. Marx és Engels „német nyomorúságának nevezik ezt az állapotot.

1750. táján sorra születnek Németország nagy fiai, Goethe és Schiller. Kant és Fichte. Vezetésük mellett a polgári értelmiség megindítja a harcot a múlt visszahúzó erői, a német nyomorúság ellen, az egységes. nemzeti és polgári Németországért. Schiller a leghatalmasabb szavú és legerősebb harcosa volt ennek az emberfeletti küzdelemnek. A saját életében is súlyosan érezte a zsarnokság bilincseit. A würtembergi herceg katonai nevelőintézetébe kényszerül, ahol veréssel és koplaltatássai „nevelnek“ alattvalói hűségre. A hajlamai ellenére katonaorvossá kiképzett Schiller fellázad és megszökik a herceg országából. Drámákat ír, amelyekben egész népének tanító- mesterévé emelkedik. Nevét A haramiák c. darabja, a zsarnokság és gonoszság ellen lázadó ifjú Moór Károly története teszi ismertté. Károlyt testvére áskáiódá- sai következtében hiszékeny apja kitagadja. Erre lipcsei társaival rablóbandát alakít és így akar törvényt ülni a gonosz feudális világ felett. A hatásos jelenetekben megírt dráma a kor polgárainak szívéből szólt és kimondta azt, amit azok nem merték. Innen óriási közönségsikere.

Schiller másik nagy fiatalkori drámája, az Ármány és szerelem, már egy lépéssel tovább megy. Engels szerint ez az első német politikai iránydráma. Máig tartó hatásának titka az, hogy A haramiákkal ellentétben konkrét társadalmi valóságot ábrázol, a kor elé tart tükröt. Hercegi palota és kispolgári otthon állnak szemben egymással. Egy előkelő nemeslelkű ifjú és egy gyönyörű, ártatlan polgárleány szerelme elevenedik meg előttünk. Ferdinánd és Lujza szerelme nem magánügy, ez a szerelem „az osztályok gyűlölt bilincsei“ elleni lázadásnak egyik formája. De az ármány diadalmaskodik, a szerelmesek csak a halálban lehetnek egymáséi. Ferdinánd és Lujza egy új világ képviselői, kik érzelmeik erejével rombolják le a. társadalmi korlátokat.

Schiller ezekkel a drámákkal a polgári eszmények jegyében forradalmasodó német irodalomnak az élére kerül. Elméletileg is kifejti, hogy a színházat erkölcsi intézménynek tartja, amely szószék és ítélőszék egyben. A megrémült nyárspolgárok előtt azt fejtegeti, hogy a művészet politika, hogy a művészetnek a valóságot kell ábrázolnia és a kor nemzeti problémáinak

megfogalmazásával nevelnie kell a népet. — A német nép előtt pedig akkor is (mint még ma is) két nagy megvalósítandó feladat állt: a nemzeti egységnek és a szabadságnak a kivívása. A Beethoven IX. Szimfóniájának utolsó tételéből annyira ismert schillert költemény, Az öröm himnusza, ennek a felszabadulásra váró népnek boldog életigenlése, a felvilágosodás hitvallása.

A francia forradalom kitörése előtt két évvel Schiller Don Carlos c. drámájában egy új, szabadságban fogant állam képét rajzolja fel. — A francia forradalom előhírnökének is tekinti Schillert és a ..francia polgár“ címével tiszteli meg. Pedig ekkorra a német nyomorúság, a kicsinyes körülmények Schiller szárnyaló leikét is behálózzák. Goethével együtt ő is visszariad a forradalom következetes formájától, a jakobinusok uralmától. Egyre inkább az idealista filozófia tanulmányozásába mélyed és arról értekezik, hogyan lehetne eljuttatni az embert nevelés által, de forradalom nélkül, a polgári forradalom eredményeihez. E legnagyobbak megtorpanása a német polgárság megtorpanását jjelzi. De Goethe és Schiller egymás kezét fogva és egymást erősítve visz- szatalálnak a cselekvésnek hozzájuk mért formáihoz, és a XIX. század első éveiben halhatatlan művek sorával a szellem és a szépség birodalmában valósítják meg, amire a német nép akkor még nem volt képes. Schiller nagy történelmi drámákban szól népéhez, A Wallenstein-trilógiában a 30 éves háború idejébe megy

vissza, abba a korba, amikor éppen Wallenstein árulásával a német egység megvalósításának utolsó reménye is megdőlt. Az Orleans! szűz látszólag idegen témát választ, arról az egyszerű francia parasztleányról szól, aki misztikus látomások hatására a XIV. században a betolakodó angolok ellen vezeti honfitársait* Schiller azonban az idegen tárgyon keresztül is a német egységért izgat és a német nemzeti öntudatot ébresztgeti a hódító Napóleonnal szemben.

Nyomorral, megalázottság- gal és betegséggel annyit küzdő költő utolsó befejezett nagy műve, a Teli Vilmos, a svájci szabadságharc mindenki által ismert története. Paraszti hősök állnak szemben itt a zsarnoksággal és győznek egységrelépve, nemzeti egységet alkotva. Saját korának szólt, de a német nép szerencsétlen történelmi sorsa máig is időszerűvé tette a felkelt svájciak ünnepélyes esküjét és vágyát: „Testvérek népe. egy nemzet leszünk, baj és veszély nem választ el soha“:

Igen, a 150 éve halott Schillert nem ok nélkül tartja legnagyobb drámaírójának ma is a német nép. Alkotásainak méltó örököse nem a német nyárspolgár és nem a német hatalmi törekvés, hanem az egységes és szabad Németországot akaró német nép. — De a Schillerre való emlékezés napján mi, magyarok is, méltán sorakozunk fel az ünneplők közé, hiszen Schiller drámái magyar földön is sok nemes szívet dobogtattak meg. A zsarnokság ellen, a szabadságért és az emberi haladásért küzdő költő szavait a múlt század elején a magyar kisvárosokba is elvitték vándorszínészeink. Része van a német költőnek 1848 eszmei előkészítésében. A kiegyezés után az iskolás tankönyvek unalma inkább félremagyarázta és eltávolította Schillert magyar közönségétől. A felszabadulás után azonban megmutatkozott, hogy az Ármány és szerelem ma is megtalálja az utat a szívekhez, nem hiába gyönyörködik és lelkesül népünk a német polgári irodalom e legnagyobb drámáján. A Teli Vilmost is felújítottuk a múlt évben, de a nagy költő halálának 150. évfordulója arra emlékeztet, hogy a szabadságszeretet. a humanitás és a hazaszeretet halhatatlan dalnokát sokkal jobban kellene ismernünk. műveit új fordításokban kellene közelebb hozni népünkhöz. A 150 éve halott Schillernek nemcsak a békére, nemzeti egységre és igazi szabadságra vágyó Németország, számára, hanem a mi számunkra is van még mondanivalója.-Kulturális seregszemle bemutatói a járásainkban

Megyénk három járási székhelyén, Egerben, Pétervásárán és Hevesen május 8-án tartották meg a magyar ifjúság felszabadulási kulturális seregszemléjének járási bemutatóit. Mindhárom bemutatóról elmondhatjuk, hogy kultúrmun- kásaink szépen megrendezett találkozója volt, ahol igen komoly eredmények születtek.

Egerben mintegy 600 szereplő vett részt a bemutatón. Az első helyeket művészeti áganként a következő csoportok nyerték: Énekkarok közül az ostorosi úttörőénekkar. Tánccsoportok közül a bélapátfalvi DISZ és a bélapátfdívái általános iskola tánccsoportja. Színjátszó csoportok közül az egercsehi DISZ és a verpeléti Tűzoltó Egyesülés színjátszó csoportja. A népi együttesek versenyét a híres felső- tárkányi együttes nyerte új típusú, a mai életet ábrázoló népi játékával. Az egyéni versenyzők közül díjazták Berec Valéria bélapátfalvai DlSZ-ta- got és Nagy István demjéni úttörőt.

Hevesen 450 szereplő közül a következő művészeti csoportok értek el első helyezést. A tiszanánai férfi kórus és a hevesi II, ss. általános iskola lett

az első az énekkarok versenyében, A színjátszó csoportok közül a zarániki DISZ-csoport és tarnaőrsi általános iskola úttörő együttese nyert. A tiszanánai DISZ-tánccsoport és a pélyi általános iskola csoportja bizonyul legjobbnak a tánccsoportok versenyében. Egyéni díjakat kaptak: Medveczíky Katalin pélyi úttörő, Puzsoma Zoltán erdőtelki, Csőké Pál tiszanánai DISZ-ta- gok.

Pétervásárán 10 községből több mint 500 ember vett részt a versenyen. Itt a következő csoportokat díjazták; A bátori MNDSZ énekkarát, amely az első díjon kívül külön dicséSzépen megrendezett, kedves műsorral szórakoztatták az egri II. sz. gyakorló iskola IV. osztályos tanulói az édesanyákat, anyák napja alkalmából. A műsor lelkes kis szereplői heteken át titokban készültek erre a napra. Igyekezetük várakozáson felül sikerült. S mikor az édesanyák megpillantották az óriási szívből kilépő gyermekeiket, egyetlen szem

retet is kapott. A színjátszó csoportok versenyét a recski ércbánya felnőtt csoportja és a tarrvaleleszi iskola úttörő csoportja nyerte.

A tánccsoportok közül a si- roki DÍSZ-csoport és a bodo- nyi általános iskola csoportja bizonyult a legjobbnak. A népi együttesek versenyében a fe- démesi felnőtt es a mátrabal- lai gyermek együttes nyert. Zenekarok között a recski népizenekar lett az első. Egyéni díjakat kaptak Rupsics György- né, aki saját versét szavalta I igen tehetségesen és Király Ottó mátraballai úttörő.

A verseny bővebb értékelé- I sére később visszatérünk,

sem maradt könny nélkül, • meghatottan vették át a kicsik ajándékát.

E kellemes meglepetést hálásan köszönjük a műsor rendezőjének, a gyermekeinket minden szeretetével elhalmozó tanító néninek: Szeszics Gyulá- nénak.

A IV. osztályos tanulók mamái.

\ kellemes meglepetésért köszönetét mondunk