Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-29 / 43. szám
VU AS PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ára 50 fillér 1935. MÁJUS 29, VASÁRNAP Falusi kommunisták, a szocialista faluért Termelőszövetkezeteink elmúlt évi eredménye, de különösen a Központi Vezetőség márciusi határozata után, amely kihangsúlyozta, hogy továbbra is fokozottabban támogatjuk a termelőszövetkezeteket — megnőtt a szövetkezés iránt az érdeklődés. Számos olyan dolgozó paraszt van a megyében, aki úgy vélekedik: jövőre én is szövetkezetben gazdálkodom. Sokan nem is várják meg az új gazdasági évet. Január 1-től május 15-ig 797 család 1003 taggal választotta a közös utat. A Központi Vezetőség márciusi határozata után új termelőszövetkezet alakult Viszneken, Mezőtárkányban, Poroszlón, Uj- lörincíalváii pedig két tsz-be tömörültek a dolgozó parasztok a határozat után. Jelentősek azok az eredmények, amelyeket ebben az évben elértünk, de egyáltalán nem kielégitőek. Sokkal több dolgozó paraszt győződött volna meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről, ha a falusi pártszervezetek, a falu kommunistái, a meglévő termelőszövetkezet megszilárdítása mellett nagyobb gondot fordítottak volna azok számszerű növelésére, új termelőszövetkezetek alakítására. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban javult a tsz fejlesztést elősegítő politikai munka, az agitáció, de még mindig tapasztalható, hogy különösen az agitációban leszűkítik a termelőszövetkezetek eredményeit, beszélnek ugyan a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, de nem mutatják meg eléggé a meglévő termelőszövetkezetek példáján, hogyan hat ez az egész falu felemelkedésére. Mindez hátráltatja, lassítja a tsz-ekbe való belépést. Jónéhány falusi alapszervezetünkben — és még egyes pártbizottságon is — azzal érvelnek, hogy a jó bornak nem kell cégér, tsz-eink erőteljesen fejlődnek és ez a tény már maga is agitál. Ez a magyarázat legtöbbször kényelmességet ínkar. Az vitathatatlan, hogy meglévő termelőszövetkezeteink példás gazdálkodása, a terméshozamban elért magasabb eredmények, a tsz-tagok jobb élete, nagyobb jövedelme az alapja a tsz-ek népszerűségének. De ha az eredmények ismerete csak a szövetkezet határain belül marad, ez nem segíti elő a szövetkezeti mozgalom népszerűséget, győzelmét. Nem segíti élő, csak akkor, ha ezeket az eredményeket megismertetjük a falu valamennyi dolgozójával. De az sem mindegy, hogvan juttatjuk el a dolgozó parasztok füléhez a szövetkezés gondolatát. Nem eléggé eredő éAyes az ay. <• , 10 mely *■ s ? V àTï tluban, az ország fejlődésére, a zoii.tlizirais építésére áppel Iái va akarja meggyőzni a dolgozó parasztot a nagyüzemi gazdálkodás szuksegessegerol, helyességéről. Ezt is meg kell mutatni, de csak ezt magyarázni nem elég. Közelebb kell hozni a tsz-t a dolgozó parasztokhoz. Hogyan élnek, hogyan dolgoznak ott az emberek, hogyan segíti a szövetkezet a dolgozó parasztok felemelkedését — ezt is meg kell mutatni. Számos olyan érv van, amivel ezt bizonyítani lehet. Vajon kell-e meggyőzőbb érv a gyöngyösoroszi dolgozó parasztoknak, ha a kommunisták, a népnevelők elmondják. hogy a Február 24. TSZ-ben, az elmúlt évben 100 forintot ért egy munkaegység, hogy Vallus János feleségével több mint 50 ezer forintot kapott a csoporttól, ha pénzre átszámítjuk a 16 mássá búzát, a 19 mázsa kukoricát, a 26 hektó bort. és a sok egyebet, amit kapott? A pélyick, a Vörös Csillag TSZ életrevalóságát azzal bizonyíthatják legjobban, hogy 1953-hoz viszonyítva az 1954-es gazdasági évben megduplázódott a munkaegységre jutó összeg, megduplázódott a tagok jövedelme. Régi igazság: ott hatásos a szó. ahol tettel is igazolják. Éppen ezért az új belépő tagok agitációjára különösen szükség van. de szükség van a tsz-ekbe visszatért kommunisták agitációjára is. Mondják el társaiknak, miért határoztak úgy, hogy szövetkezetben gazdálkodnak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak ott. A pártszervezeteknek úgy kell nevelni a párttag dolgozó parasztokat, hogy azok a belépésben élenjárjanak. Vegyék ki részüket a kommunisták az előkészítő bizottságok munkájából is és legyenek éber őrei. hogy a lenini szövetkezeti elvek, az önkéntesség elve alapján erősítsék számszerűleg is a termelőszövetkezeteket. Úgy beszéljenek a dolgozó parasztokkal, mint a jövő szövetkezetek tagjaival. Az önkéntesség elve ellen vétőkkel szemben elsősorban a kommunisták lépjenek fel határozottan. Ahhoz, hogy a kommunisták munkája a tsz-ek fejlesztésében eredményesebb legyen, nagyban hozzá kell járulniok a falusi pártszervezetek, pártbizottságok munkáján túl, a járási pártbizottságoknak, a felsőbb állami és tömegszervezeteknek is. Jellemző arra, hogy a kommunisták munkája, a termelőszövetkezetek fejlesztésére még nem vált mindennapi feladattá, hogy a járási, de a megyei párt- és állami szervek sem tudják, hogy ebben az évben az új belépők között hány kommunista van. Napjaink, de az elmúlt tíz év eseményei is állandóan igazolják: a kommunisták munkájától függ minden munka sikere. A kommunisták munkáját, példamutatásait figyelmen kívül hagyni, egyes feladat megvalósításánál néni látni, hogyan mutatnak példát a kommunisták, hogyan dolgoznak a párt politikájának megvalósításáért — súlyos mulasztás. Falun érlelődik a szövetkezés gondolata. A dolgozó parasztok egy sor kérdésre választ várnak. A pártszervezetek. a kommunisták feladata elsősorban, hogy kielégítő választ adjanak, hogy példamutatásukkal, szavukkal elősegítsék a tsz-ekbe való belépést, új termelőszövetkezetek alakítását. A feladat megvalósítása,.előtt lényegében két akadály áll: a régihez való ragaszkodás, és az osztályellcnség munkája. Kommunistáink, pártszervezeteink le tudják küzdeni ezeket az akadályokat, ha egységesen, szívvel és ésszel harcolnak ezek ellen az akadályok ellen. Ha a munkájukban a tömegekre támaszkodnak, különösen a tsz-parasztságra és a szeeénypa- rasztságra, az osztályellenséget vissza tudják szorítani és a nagyüzemi gazdálkodás útján, a falu felemelkedésében jelentős sikereket érhetnek el. Boldog gyermekkor a szabad országban. Ma rátok gondol mindenki — és a kékére, amelynek védelme egyet jelent gyermekeink életével, jövőjével. Lniuii ratmszüi l aw e4* merek András koítuivesek 170 százalékos teljesít? H köszönik dolgozó népünk megbecsüléséi é megemlékezését. Leleplezzük a feketevágókat Rövid rendőrségi közlés adja hírül, hogy Hunyadi János andornakiályai lakost és társát. Szilágyi Andrást négy borjú feketén vágása miatt őrizetbe vették és büntető eljárást indítottak ellenük. Ugyancsak büntető eljárás indult őrízetbevétel mellett a felsőtárkányi feketevágók, Jakab József, Kakuk Benjámin és Vas Vencel ellen. Ez utóbbiak három borjút vágtak le engedély nélkül. Népünk mindennapi kenyere mellé nélkülözhetetlen a hús. Kogy minden dolgozónak ez meg legyen, ahhoz szükséges, hogy fejlesszük állatállományunkat, elsősorban is a szarvasmarhaállományt. Mint ismeretes, megyénkben az elmúlt évek alatt nem fejlődött a szarvasmarha-állomány, ellenkezőleg nagy arányban csökkent, A tehenek száma 91 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ez a nagyarányú csökkenés főként azért van, mert a borjak nevelése csak elenyészően kis százalékban történik meg. Viszont igen nagy számmal van „kényszervágás”. Sok borjúnak néhány, hetes korában „eltörik” a lába, vagy éppen „szöget nyel”, a feketevágók gondoskodásából. Majd pincékben, s egyéb eldugott helyeken feldolgozva, fekete áron eladásra kerül. Megnyugtató, hogy rendőrségünk éberen őrködik szarvasmarha-állományunk fejlesztése felett, leleplezi és bíróság elé állítja a feketevágókat. Hunyadi János, Szilágyi András. Kakuk Benjámin, Jakab József és Vas Vencel felett néhány nap múlva bíróságunk mond ítéletet. Befejezték a répaegyelést a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás dolgozói élen a tsz-ekkel csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz, a kukoricánál pedig nem 30, hanem 35) mázsás termésátlag elérését vállalták, s úgy határoztak, hegy ennek érdekében jól végzik a növényápolást. A növényápolási munka első szakaszában meg iß tartották szavukat. Vállalták, hogy a cukorrépát a megkezdéstől számított öt napon belül kiegyelik, hogy egyenletes legyen a fejlődés. A tsz-eknél a családtagok bevonásával lerövidítették ezt a határidőt. Az egerfarmosi Uj barázda TSZ-nél másfél, a füzesabonyi Petőfi TSZ-nél két nap alatt végezték el az egye- lést, s a többi csoportnál is 3—4 nap alatt készen lettek ezzel a munkával. A szövetkezetek példáját az egyéniek is követték, s így az egész járásban befejezték már az egye- lést. A vetésterületnek mint egy 50 százalékát az egyelés utáni első kapálást is megkapta a répa. Mindenütt elvégezték a kukorica kelés utáni fogasolását, s a vetésterület mintegy hetven százalékán az első kapálást. A napraforgót is ki egyelték, és már egyszer megkapálták. Több termelőszövetkezetnél, mint a dormándi Vörös Hajnal. a poroszlói Béke, a szihal- mi Dózsa TSZ-nél gépállomás végezte el az első kapálást. Ahhoz azonban, hogy a járásban továbbra is jól haladjon a növényápolási munka, s elérjék a magasabb terméseredményeket még több segítséget kell adnia a két gépállomásnak. A laza normák a termelés fékezői — állapitolták meg az Egri Lakatosárugyár dolgozói Az Egri Lakatosárugy ál- dolgozói termelési értekezleten beszélték meg, hogy üzemükben milyen hibák vannak a normákkal kapcsolatban. Az értekezleten felszólalók sok -visszásságra, s helytelenségre hívták fel a gyáij vezetőségének figyelmét. Elmondották, hogy az utóbbi években egyes üzemrészeknél és munkadaraboknál nagyon meglazultak a normák, míg más üzemrészekben reálisak maradtak, ezért a dolgozók iveken, qjrgrj dolgozfy, al'-í1 könnyű munkával eléri n 200. vagy még magasabb százalékot. Antal István lakatos elmondotta, hogy a szellőző- berendezések készítésénél szintén íjagyon meglazultak egyes munkadarabok, munka- folyamatok normái. Vannak olyan részek, ahol 180—190 százalékos teljesítményt érnek el, de olyanok is, ahol nem tudnál: ilyen eredményeket felmutatni. Javasolta, hogy a normákat minden munkafolyamatnál reálisan állapítsák meg úgy, hogy senki se juthasson könv- nvedén illetéktelen bérhez. Hangsúlyozta azt is, ha a normákat igazságosan rendezik, akkor olcsóbban tudnak termelni, kevesebb önköltséggel állíthatják elő a közszükségleti cikkeket. Hajdú Imre, a hegesztő csoport vezetője ezeket mondotta: Csoportommal én is a szellőző-berendezéseken dolgozom. A szellőző-berendező sek peremezett csöveinek hegesztésénél könnyű elérni a 200 százalékos teljesítményt. De az elágazó idomok hegesztésénél már sokkal nehezebb. - . és .körülte-* . V ’Ö munkái kíván '••lég a 130 százalék is. Éppen ezért az n ágazó idom hegesztésén nem szívesen dolgoznak, nem akarják vállalni a munkákat; így tehát — mondotta — a laza normák nálunk is a termelés fékezőjévé váltak. Míg egyik munkadarabból többet készítettek a kelleténél sok szükséges munkát pedig elhanyagoltak. Hajdú Imre csoportvezető arra kérte a gyár vezetőségét, hogy a hegesztőknél is csináljanak rendet a normák körül. Az Egri Lakatosárugyár dolgozói az eddigi hibákat megbeszélve, valamennyien helyeselték a laza normák felszámolását, az eddigi aránytalanságok megszüntetését. Az alkotmány ünnepére indított betfMíjíési versenyben utolsó helyre került a gyöngy ösi járás A felszabadulási begyűjtési verseny után községeink, járásaink dolgozóinak túlnyomó többsége új lendülettel látott munkához, hogy az alkotmány ünnepére indított versenyszakaszban még jobb eredményeket érjenek el. Egyes járásokban azonban, nem használták fel a felszabadulási verseny tapasztalatait, megpihentek a babérokon, s így az utolsók közé jutottak. Xgv került a gyöngvösi járás az új verseny- szakaszban a hatodik helyre, s legjobb községeink szintén az utolsók közé. Az országos versenyben második helyezést elért Visznek község például májusban csak három, az első helyezést elért Gyöngyösoro- sziban pedig egyetlen sertést sem adtak be. Igen jó munkát végeztek az egri és a pétervásári járásokban. Az • alkotmány ' ünnepére indított verseny első értékelése szerint a járások sorrendje a következő: J. tanács elnöke 1. Egri járás Csirmaz Árpád 2. Pétervásári járás Kelemen Ferenc 3. Füzesabonyi járás Kelemen János 4. Hatvani járás Molnár Dezső 5. Hevesi járás Orosz Miklós 6. Gyöngyösi járás Cseres János Begy. hiv. vez. Paparó József Mar-uzs Vilmos Péterfalvi Tibor Világosi Tibor I’app Sándor Polgári István \ hatvani Petőfi TSZ csökkenti az önköltséget A hatvani Petőfi' TSZ tagjai az elsők között csatlakoztál: a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz. Jól előkészített talajba 60 holdon vetettek kukoricát, ebből 30 holdat négyzetesen. Kelés után rögtön fo- gasoltak, s a héten hozzáfogtak az első kapálásához. Mivel holdanként 30—40 mázsás termést akarnak betakarítani, elhatározták, annyiszor kapálnak. ahányszor a talaj megkívánja. Továbbá megfogadták, 'hogy tervszerű munkával, a gépierő kihasználásával, a kukorica termelési költségét holdanként tíz forinttal csők« kentik.
