Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-08 / 37. szám

4

NÉPÚJSÁG

1955 május 8. vasárnap

ASSZONYOKNAK

JTsténkint, ha J a munkából

hazatérek, elém- fut az én kis hadseregem. A kicsik örömmel kulcsolják át a lábamat, derekamat, feljebb még nem érnek. A nagyobbak szemérmes tartózkodással jönnek — nagyfiúknak érzik magukat, nem mutatják úgy ki Kzeretetüket.

— Mit hoztál? <— ez az első szavuk, és kikapják kezemből a táskát, könyvet, ki mit szeret jobban (a táska mélyén mindig valami cukorféle rejlik.) Kukor, kukor, ku- kor — rángatja szoknyám a legkisebb, s ez a szó egybefolyva úgy hangzik, mint mikor a vadgalamb búg így maradt rajta ez a név: Calambocska;

Azután kezdődik az esti .szertartás“. Etetés, fürdetés, ami minden nap újabb és nagy izgalommal jár. Mindenki segédkezik, egyik a fürdőlepedőt melegíti, másik a tek- nőt cipeli, harmadik a kis pizsamát hozza s a legkisebb ügyetlenül csetlik-botlik köztük. Csakhamar vízben úszik a szoba. Kisfiam fintort vág, mikor arcocskáját mosom, néha orvul lenyalja a szivacsot, tapsol örömében. mikor keOTTHON

rek kis hasára locsolom a vizet. Ha nem vagyok elég éber. telefröcsköli az arcomat, hajamat, s huncut fekete

szemével rámhunyorít, haragszom-e. Közben

lányom már észrevétlenül babaruhákat csempész a fürdővízbe, vagy belebelem á rtogat- ja fehér zokniját, rózsaszín szalagjait

¥7 ktelen a si- valkodás,

mikor a fürdőlepedőre kerül a kicsi, hiszen a vizet mindennél jobban szereti: S míg a lányom homokos térde, egész napi játéktól feketéllő keze már a vízben ázik, megkezdődik a közelharc a kisfiúval. Már hintőporra kerülne a sor, ha hagyná magát, itt segítségül kell hívni a harmadikat, a család bohócát, aki tréfás fintoraival tereli el a kicsi figyelmét. így sikerül behintő- porozni, s ráadni a babamintás pizsamáját. Gyorsan be az ágyba. Lányom közben már a teknő vízét félig kilocsolta, mire ő is kész van, már fő a tejbegríz.

A z etetés sem csekély dolog. Egy kanállal apunak, egy kanállal nekem, egy- egy kanállal a fiúknak, s csak azután hajlandó a kicsi megkóstolni. Közben a kiska- nállal a fiúk fejét ütögeti, vagy játékkutyáját dobja a gríabe. Azután jönnek a „nagyok“. Anyu, ha tíz méter csipke 25 forint — kezdi az egyik, és a fénytörésről érdeklődik a másik. Közben a lányom még egy vajas kenyeret kér az ágyba, s előfordul az is. hogy a legkisebbel fürdés után baleset történik, s pelenkát kell cserélni.

Azután elcsendesedik minden. Négy gyerek szuszog jóízűen a takarók alatt. A kicsinek csak rózsaszín talpacská- ja látszik, a kislánynak a haja feketéink a fehér párnán, a középső fiú kerek feje verítékben úszik — biztosan álmában is focizik, s a legnagyobb még alva is a Pál utcai fiúk című könyvet szorongatja a kezében. Azután ülünk csak le ketten beszélgetni, s beszélgetésünket kedves zene, négy gyermek nyugodt szuszogása kíséri.

Törös Károlyné

GONDOLATOK ANYAK NAPJAKÉ

a egy új ruhát, vagy új cipőt felveszek, édesanyám mindig megjegyzi: de jó is neked, én 18 éves voltam, amikor először újba öltözhettem. A balatonlellei nyaralásom előtt könnyes szemekkel búcsúzott tőlem: nekem so’se volt ilyenben részem. A hozzád hasonló fiatal lányoknak, amikor azok szünidőre hazautaztak, csak kísérőjük lehettem. S ha névnapján, vagy a nagyobb ünnepeken valamivel meglepem, az ajándék láttán elszoruló szívvel mondja: a mi pénzünk kenyérre kellett, nem szerezhettünk ilyen örömet anyánknak.

Sokat mesél a nagymamámról és a saját gyermekkoráról. Estériként, amikor csak ketten vagyunk odahaza, felvillan emlékezetében egy-egy történet: „Ügy emlékszem,

olyan tisztám. Htom magam előtt, mintha csak tegnap, vagy most lenne. Szegény anyám de sokat is szenvedett, küszködött velünk. Tavasz- szol, amikor már talált árulni valót a kertben, vagy a föl- dünkön, minden nap négy órakor indult a piacra. Az első gyümölcsöt, véleményt mindig eladta tőlünk, mert azt a legjobban megfizették. S a heteik alatt összegyűjtött pénzből az ócskásoknál megkereste a legnagyobb ruhát, kabátot, amiből két gyereknek is jutott egy-egy darab .. -,

Nem telt mindnyájunknak cipőre. Jött a kemény tél és mi, gyerekek félnapokat az ágyban kuporodtunk. Az iskolához hol az egyik, hol a másikunk hiányzott. Vagy ha délután kellett menni, megvártuk, amíg valamelyikünk a délelőttiek közül hazajön, és gyorsam felhúztuk a cipőjét,,.

Ebéd idején kilencen ültük körül az asztalt. Annyian voltunk, hogy alig fértünk mellette. Elsőnek mindig édesapám szedett, a többit pedig igazságosan szétosztották közöttünk. Amennyi jutott. Édesanyám tányérjába sokszor alig maradt valami. Es ha egy kicsit hagyott is magának, mire ő leült enni, mi már megettük a részünket és mohón a tányérjába néztünk: sok van-e még benne. Mit is tehetett volna. Még egy kanállal mindannyiunknak adott. Talán egész életében nem lakhatott jól...“

L1 zek a beszélgetések min- J ; dig hirtelen csenddel fejeződnek be. Édesanyám hosszan rámnéz, úgy olvasom a tekintetéből: de kinek

mondtam most ezt el, neked, a gyermekemnek, vagy az újságírónak? — Ilyenkor kicsit fesütöm a szememet, nem akarom, hogy gondolatára feleletet kapjon és ezeket a ,:meséket“ örökre beszüntesse. De mindig úgy éreztem, hogy erről írnom kell, ha máskor nem, hát legalább most, az anyák napján. Mert, hogyan tudjuk Ükkor megbecsülni és értékelni a mi gyermekkorunkat, ha nem tudjuk, hogy az ilyen is lehetett volna? Mert most nincsenek egyedül az édesanyák, mert most minden — de minden az anyákért is van. hogy könnyebb legyen életük, gyümölcsözőbb fáradságuk, szeretetük, ezernyi áldozatuk. Ma könnyebb az édesanyáiknak, de anyának lenni ma még szentebb, felelősségteljesebb valami.

Még gondolatban is csókoljuk meg két kezét, amivel oly feledhetetlen széppé teszik a mi ifjúságunkat.

Dohai Margit

Eger, Vörös Csillag:

május 8-tó! 11-ig Hamlet

(angol)

10-től 11 -ig Gyöngyvirágtól lorabhullásig (magyar) május 8-án vasárnap délelőtt matiné: Sárkány rabja

Eger Dózsa:

május 8-től 10-ig Díszelőadás (magyar)

12-től 17-ig Harc a sínekért (francia)

május 8-án vasárnap délelőtt matiné: A bűvös szék.

Eger Béke:

május 8-án: Egy nyáron át táncolt (svéd)

14-től 15-ig: Fel a fejjel (ma. gyár)

Gyöngyösi Szabadság:

május 8-től 9-ig; Harc a sínekért (francia)

10-tő) 12-ig: Sztálingrádi csata I.

12-tól 13-ig: Sztálingrádi csa- . tg II rész (szovjet)

Gyöngyösi Puskin:

május 8-tól 9-ig; Valahol már találkoztunk (szovjet)

10- től 13-ig: Frigiai csillag alatt (lengyel)

Hatvan:

május 9-töl 11-ig: Két hektár föld (indiai)

Füzesabony:

május 8-tól 10-ig: Verdi (olasz)

11- től 12-ig: Rigolettó (olasz)

— Az egri városi tanács május 10-én, kedden tanácsülést tart.

— AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TÜRH.ÁZRAN 10-én, kedden este hat órakor tartják meg a meghirdetett József Attila szavalóversenyt, melyre érdeklődőket szívesen lát a verseny rendezőbizottsága.

— AZ EGRI KÖZPONTI

MŰVÉSZEGYÜTTES' 150 tagú ének-, zene- és tánckara május 11-én, szerdán hangversenyt tart, melyben bemutatják az együttes legújabb számait, többek között Kodály Zoltán: Kállai kettősét, és

Vujocsics Tihamér: Heves

megye népdal szvit című művét ének- és zenekari feldolgozásban, valamint; a tancés zeKekar legújabb produkcióit/

— AZ EGRI JÄRÄSI KUL- TÜRHÄZ fotoszakköre, május 15-én kirándulást rendez Miskolcra. Miskolcon megtekintik a miskolci fotoszakkör laboratóriumát, majd együtt Lillafüredre mennek, az ottani tájakat fényképezni. A foto-kirándulásra jelentkezni lehet az OFOTÉRT-boltban, valamint a Fényképész Szövetkezetben. Cottner Jenőnél. A kirándulás külön autóbuszon történik.

— MÁJUS 1-ÊN a verpeléti és tamazsadányi úttörő csapatok néphadseregünktől csapatzászlót kaptak. A verpeléti úttörőcsapatnak, amely a Rákosi-v ándorzászló büszke

tulajdonosa, Susán őrnagy elvtárs adta át a zászlót, míg Tamazsadányban Tóth főhadnagytól vették át az úttörők a néphadsereg ajándékát. Mindkét helyen a zászlóát- adásí ünnepség utón úttörő- avatás és színes kultúrműsor volt.

MlMVtóhk tëKkikùXni ?

Egerben

a szórakozni vágyó dolgozókat gazdag program várja. Reggel 9 órakor kezdődik a nagyszabású ifjúsági találkozó, mely a 10 órai ünnepség után este 7 óráig gazdag sportműsort Ígér. Reggel 8-tól este 7-ig a magyar ifjúság kulturális seregszemléjének járási bemutatóját láthatják az érdeklődők. A Vörös Csillag moziban matinén a Sárkány rabjai, című kínai játékfilmet, délután pedig Shakespeare: Hamlet című drámájának filmváltozatát vetítik. A színházkedvelők nézzék meg a Dózsa moziban Molnár Ferenc; pál utcai fiúk című regényének színdarab változatát, melyet az egri színjátszók, az I-es gyakorló növendékei adnak elő. A stadionban fél 5-kor az Egri Bástya—Füzesabonyi Törekvés megyei labdarúgó-mérkőzés lesz. A programokban bővelkedő nap a járási kultúrházban megtartandó nagyszabású ifjúsági bállal ér véget.

Népkerti

■ ■ ■■ Vf

sorozo

Minden délután 3 órától — 9 óráig friss sörrel, ízletes zónaételekkel, hangulatos népizenével, kellemes szórakozást biztosít a város dolgozóinak.

EGRI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT

Gyöngyösön

gazdag sportműsor lesz vasárnap. Reggel 8-kor a Kinizsipályán a Vasas II.—Törekvés,

9 órakor a Csatókerti pályán az Előre—Építők, 10 órakor a Kinizsi-pályán a Vasas I.—Adács, míg fél ötkör a Kinizsi—Egri Vasas

mérkőzésen szurkolhatnak _ * sportkedvelők. Ezen a napon ját- szák a megyei kézilabda és kosárlabda bajnokság mérkőzéseit is. melynek legizgalmasabbnak ígérkező száma a Gy. Honvéd- Egri Honvéd találkozó lesz. A gazdag sportműsorhoz igazodik a mozik műsora is. A Szabadság moziban a Centercsatár, a Puskinban a Tartalékjátékos című vidám, szovjet sportfilmet játszók. Matinén a Harc a sínekért, című izgalmas francia filmet és a Hópelyhecske című szovjet mesefilmet vetítik.

Május 2-ától a

új kerthelyiségében

hangulatos zene, zóna ételek, szalonnacsurdítás, kellemes délutáni szórakozás, termelői borok várják vendégeinket.

EGRI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT

Este hatkor a járási kuliúr- liázban a zenepedagógusok növendék hengversenj'ét tartják

meg.

Nagyrédén

egésznapos szpartakiád versenyt rendeznek nyolc község részvételével.

Hatvanban

négy órakor a Hatvani Kinizsi— Egri Dózsa futballmérkőzés lesz. A moziban méltán számít nagy sikerre a Szitakötő kedves, színes szovjet játékfilm. A fiatalok jól szórakozhatnak a _kultúrotthonban megrendezendő táncmulatságon.

Pétervásárán

vasárnap tartják meg az ifjúság kulturális seregszemléjének járási bemutatóját.

•••••••••»••••••••••••••#••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ............................................................................................................................................................ ••••#••••••••••••••••••*

V

/

Ml ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN:

Látogatás a budapesti Helyiipari Vásáron

BUDAPEST a vásár lázában ég. Erdetes megfigyelni ennék a nagy városnak az életét, szive dobogását, elejtett szavait. Egy-egy országos, vagy éppen világesemény hatását minden különösebb megfogalmazás, kézzel megragadható konkrét tény nélkül is tökéletesen le lehet mérni a pesti embereken. Ha valamiféle újszerű hőmérőt dugnánk Budapest hóna alá, amely mondjuk a vásári lázt mértté — 42 fokot mutatna a higanyszál. Hogy mégis miből lehet lemérni a vásár hatalmas sikerét, már benn a városban? Talán abból, hogy innen is, onnan is, buszon is, villamoson is fel-felröppen a szó: „tudod a vásárban...“, vagy abból, hogy délelőtt is zsúfolt trolik és villamosak, vagy motorke- rékpárök, személyautók igyekeznek a Városliget felé. Esetleg abból, hogy a legváratlanabb helyen és időben rikolt fel a vásári trombita, rendszerint az ember fülébe, hogy egy pillanatra elátkozzuk még a vásár gondolatát is, s aztán siessünk magunk is a vásárba ‘— trombitát is venni. Mert, hogy kölcsön kenyér vissza jár..;

Egyszóval nehéz meghatározni, mi mutatja, hogy Budapest a vásár lázában ég, de a 42 fák elvitathatatlan. A trolibuszon fejtendős néni méltatlankodik, hogy miért nem írják ki a kocsira: ez megy a vásárba. Már két villamosról, meg egy trolibuszról kellett leszállnia, mert mind másfelé ment. A kalauznő megnyugtatja, hogy most jó vonalon utazik, s a néni valahogy meg is nyugszik. Rengeteg a vidéki, a szállodákban jóformán lehetetlen helyet kapni, gondolom a pesti rokonoknál is nagy üzem van.

A VAJDAHUNY AD VAR, S a csillogó tó mögött, a Városliget szívében terül el a Hely iipari Vásár. Kisebb terjedelmű és szemre kevésbé monumentális, mint volt a tavalyi mezőgazdasági kiállítás, de szépségében, érdekességében nem kell szégyenkeznie. A főkapuval majdnem szemben, hatalmas fehérpettyes, piros labda. Az ember szeretné kézbe kapni, s egy jót stulkkolni vele... Csakhogy háznagyságú a labda, s kerek ablakain fürge női kezek adogatják ki a megváltott blokk ellenében, a piros, zöld, sárga katicabogár- labdákat. Négy ablaka, négy világtáj felé néz, mindegyik előtt nagy tömeg, sivalkodó, vitázó gyerekek, akik legszívesebben talán éppen ezt a háznagyságú labdát vásároltatnák meg édesanyjukkal vagy a nagymamával.

Megállók egy pillanatra, ‘körülnézek a fehér, sárga, zöld pavilonok hosszú során, a hömpölygő emberáradaton, s hallgatom ennek a hatalmas tömegnek ezernyi hangját. Mintha minden világrész itt adott volna találkozót: kínaiak cset- tintő, furcsa, de behízelgő nyelvét, most a lágy szláv szavaik váltják fel. Majd német betűk ropognak a fogak alatt, mély- zengésű orosz beszéd dallamos román szavak szállnak a levegőben. S természetesen magyar szó, de annyi tójszólással, hogy az embernek örül a szíve. Hallani itt az ó-tól az i-ig, a zárt e-től az a-ig minden, tájnyelvekre jellegzetes magánhangzót. Ha nem is az egész világ, de azért jó nagy darabja adott itt ma is, de holnapra is találkozót.

Ahogy jobbra nézek, impozáns, s igen ízléses pavilon emelkedik ki a tömegből, mint tengerből a szikla. A pavilon homlokán: MOCKBA. A felirat óriás méretű fényképen hirdeti, hogy a szovjet főváros helyi iparának legszebb termékeit találhatja itt meg az érdeklődő. S az érdeklődőkben nincs is hiány, pedig már egy hete tart a vásár. A pavilonban kiállított bőr- és díszműáruk, selymek és játékok, finomművű ezüst és porcelán- edények, modern jégszekrények és porszívók, mikrobarázdás lemezjátszók — mindre az ízlés, a finomság és a változatosság a jellemző. Rendkívül nagy keresletnek örvendenek a már nem is igényes, de kimondottan művészi csomagolásban árusított szovjet ciga- rettadohány-készítmények. Tanulhatna ebből is a magyar dohányipar.

A moszkvai pavilon gazdagsága és szépsége, a kiállított áruik minősége és változatossága minden szónál ékesebben hirdeti, hogy a szovjet nehézipar állandó fejlődése, milyen

jótékony hatással vén a helyiipari termetek gyártására, hogy ezen a téren is jelentős szerepet visz a szovjet áru a világ minden piacán.

A MOSZKVAI pavilontól alig néhány lépésre lágyvonalú, dús ornamentikája súlyos. mégis csipkefinomságú pagoda emelkedik. Oldalfolyosóján gömbalakú, selyem- burkolatú lámpák függnek sorban — Peking kiállítási csarnoka ez. Az érdeklődés itt is óriási. Hosszú sorok várakoznak, hogy bejuthassanak a pagoda belsejébe, hogy gyönyörködhessenek a gyönyörű kínai fekete-arany, figurális kompozíciókkal díszített dobozoltban, a kívül fekete-arany, belül csodálatosan tiszta porcelán teáskészletekben. a szemkápráztató, s mégis harmonikus selymeikben, melyekről szinte kihajolnak a virágok. amelyekről elröppenni látszanak a madarait, s a százszínű lepkék. Hatalmas képek hirdetik itt Peking, a kínai ipar, a kínai nép fejlődését, amelyet az elmúlt félévtized alatt megtett kommunista pártja vezetésével. Odébb ismét könnyűipari cikkek, festett — s milyen gyönyörűen festett! — termoszok, cigarettás dobozok, aztán játékok, díszműáruk, munkásingek, bármelyik angliai textilgyár díszére való szövetek: Kína évezredes

kultúrája nagyszerű harmóniában olvad itt össze a modern technikával, a ma Kínájával

Aztán a berlini, szófiai pavilonók, a lengyel, a csehszlovák könnyűipar termékei. Mind-mind óriás tömegeket vonz, minden kapható és megtalálható itt nagy választékban, igen ízléses formában — amit csak a helyi ipar termelhet, Ezek a pavilonok is a népi demokráciák helyi ipar tervezőinek, dolgozóinak kifinomult ízléséről, igényességéről tanúskodnak. Órák kellenének, hogy csak ezekben a pavilonokban kedvére kigyönyörködhesse — s menynyi pénz. uram isten, mennyi pénz — hogy kedvére kivásárolhassa magát az ember.

Bandukolok tovább a magyar helyi ipar pavilonjai előtt, itt bútort szeretnének venni, de azonnal, ott cipőt* emitt játékot, vagy új rendszerű gyermekbiciklvt. amott meg az újtipusú kétszemélyes kisautó megvételének „hogyanja“ fölött töprengek. Én csak akarnék vásárolni, de mások, akik valóban vásárolni, s nem írni jöttek ide, vesznek is nyakra főre. Egyre több bútoron látom lógni a táblát: „Eladva“. Egyre

több női bundán, női és férfi cipőn tűnik fel a kis cédula: eladva — eladva — eladva.

ISMERŐSÖKKEL is találkoztam. Itt van az Egri Babakocsigyár és a Faipari Vállalat. Az utóbbi konyhaszekrényekkel, az előbbi természetesen babakocsikkal, közte ‘ az új rendszerű sportkocsivá is átalakítható könnyű és olcsó új típussal. Belelapozok a panaszkönyvbe, s a következő „panaszt“ olvasom: „Örömmel láttam, hogy az Egri Gyermekkocsigyár szeretettel gondol gyermekeinkre, s szebbnél szebb kocsikat hozott a vásárra’’. Aláírás: Dr. Rotkovszki Józsefné. S nem ez az egyetlen aláírás!

Találkoztam Heves megyeiekkel ott is, ahol lehetetlen lett volna nem találkozni velük: a minőségi borok

„frontján“. Itt árulja borát Éabus Ferenc és Bakos József gyöngyöskörnyéki termelő, meg Mádi János Gyöngyösről, aki 25 hektó bort hozott fel, s egy decis poharanként elmért már vagy 15 hektót, De itt vannak az abasáriak is — s hogy jó bort hoztak, azt a sátor körüli emelkedett hangulat is bizonyítja.

Járom a vásárt, pavilonról pavilonra. Nézgelödök. bámulok, mert van mit. Mikor már azt hittem, hogy mindent láttam, akkor jöttem rá, hogy sajnos csak nagyon keveset. Mindazt a szépet, mindazt a jót, annyit, amennyit itt felhalmoztak, talán egy élet is kevés meggyönyörködni. Vettem hát én is egy trombitát, hogy visszafizessem a meg- riasztás kölcsönét — mert hát ilyen az ember.

Gyurkó Géza