Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-08 / 37. szám

1955 május 8. vasárnap

NÉPÚJSÁG

3

— A Fa rugó? — az kérem egy szemfüles ember, nagyon szeret búvárkodni.

A Gyöngyösi MÁV Váttó- és Kitérőgyártó Vállalat igazgatója mondta ezt üzemük több éves újítójáról. Faragó Józsefről. — Mindig elgondolkozva jár, gyakran még beszélgetés közben is az az ember érzése, hogy most biztos valamelyik szerszám módosításán töri a fejét. Dolgozóinknak ahhoz a csoportjához tartozik, akiknél nem számít a munkaidő latelte, különösen, ha fontos és. sürgős munkájuk van Éppen most adott be egy nagyszerű újítást, majd mindjárt.. ; különben erről a legpontosabb felvilágosítást csak ő adhatja meg“.

A szerszámos részlegbe indultam. Az ajtó előtt a sor- barakott síndarabok úgy fénylettek a napfényben, mintha valamennyi ezüst sztaniolcsík lett volna. Egyideig figyeltem, hogyan készülnék a váltók, nézegettem a végeinél forrasztott, toldozott szerszámokat. — Ez az egyik az oldalazó gyalukés, de már kissé elkopott, mutatott a hegyére Faragó, akivel itt már együtt voltam. A raktárban ebből is bőven lesz.

A kis, szobaszerű helyiségben alig fértünk a polcoktól és a szerszámos fülkéktől. Faragó József megmutatta újításait az elsőtől — a május elseje tiszteletére készített és a napokban beadott legértékesebbig.

— A lakatos szakmát hamar megtanultam és ami nagyon fontos, meg is szerettem — beszélt munkájáról. A földművelés után sok érdeAZ ÚJÍTÓ Oc/

legalább 300 ezer forint megtakarítást jelentenek.

A hulladékanyagok értékesítése mellett egy-egy szerszám előállításának idejét is csökkentette. A billetter gya- luk munkálatait: a szegecselést, villanyhegesztést, az eddigi 6—7 óra helyett 3 órára csökkentette.

Beszélgetés közben észre sem vettük, hogy újból a gépek között járunk és éppen annál a gépnél, amelyik Faragó József legfrissebb újítását is használja: a bordás

gyalukést. Hosszú, tömör vas- darabot adott a kezembe, közepetáján forradás, ..sebhely“. Majd magyarázni kezdett. Egy ilyen szerszám újonnan 380 forint, de könnyen elkopik, szinte egy hét is elegendő ahhoz, hogy használhatatlan legyen. De ezután kettőt összeforrasztva, 30 forintos költséggel jól tudjuk »használni. Ezt az újítását is elfogadták. amelynek évi megtakarítása 175 ezer forint

— Most pedig ezen szeretnék módosítani... — egy

másik szerszámot, vett a kezébe. Magyarázta, miért nem jó. hogy kellene változtatni és mit akar majd tenni. Tele van új tervekkel, új elképzelésekkel. És ez nem véletlen, hiszen ahogy mondotta: az olcsóbb és többtermelésnek egyik kiapadhatatlan forrása az újítás. Az újításhoz pedij „csak akarat, lelkiismeretesség és munkaszeretet szükséges.“

Fiatal legény lépett mellé

cességet, újat jelentett nevem. Mindig kutattam, ta- mlmányóztam, szakkönyveket >1 vast am, hogy rövid idő

datt még jobban megértsem. VIőst három éve dolgozom a akatos szakmában. Újításra vét évvel ezelőtt még aligha gondoltam.

Már legalább főévé dolgoz- am, amikor az egyik napon váratlanul megálltak a gépek, abbahagyták a munkát. Azt littem, hogy valami géphiba, ie más hiba volt ott. Elfogyott a görbe kiszedő gyalu- vés. Egész este gondolkoztam, mit lehetne tenni. Másnap reggelre találtam megoldást: ácska vasrud-ak végére körülijeiül tíz dekányi acéllapot' hegesztettem, (ennyi acél bármikor akad) és ezt behajlítva máris kész volt a szükséges szerszám. Újításomhoz acélból az eddig használt kilenc kiló helyett, tíz deka is elegendő és így 65 ezer forint évi megtakarítást jelent. A több, mint egy év alatt összegyűjtött és félredobott hulladékok felhasználásával számtalan alkalommal — bár nem mindenkor sikeresen kísérletezett. A görbe kiszedő gyalukés, az oldalozó gyalukés. a íészekmaró és a villás késtartó — újításainak jelentős része — azonban ma már nélkülözhetetlen üzemünkben. És előtte senki nem vette észre, milyen nagy kincs tornyosvi az udvaron, 13 fillérért akarták eladni a huiladékanyagok kilóját. Így pedig csupán Faragó József újításai évente

Jó termést ígér a felnémeti Petőfi TSZ almása

fe kérdezte: jó lett-e a legújabb, Józsi bácsi? Bólintott erre, a fiú mosolyogva tovább

indult. Látszott az arcán, hogy örül a sikernek. — ök is velem kísérleteznek. — fordult hozzám Faragó. Szed- mák Jánost meg Tóth Józsit, aki most katona, én neveltem az újításra. Ezekre talán még büszkébb vagyok, mint eredményeimre. Szívesen foglalkozom velük, hiszen nekem is jó volt, amikor az a két idős szakember ott Diósgyőrben olyan lelkesen és becsületesen megtanított a lakatosmunkára. S még ma is könnyebben boldogulok, ha a művezetők egy-két jó tanácsot adnak.

Az újítók a vezetőségtől kapott segítségre a váltógyárban nem panaszkodhatnak. Aki az ésszerűbb, gyorsabb munkára törekszik, azt mindenkor támogatják. Faragó József nemrég jött haza az egyik budapesti üzemünkhöz hasonló gyárból, ahol sok hasznos tapasztalatot szerzett. És hamarosan újabb üzemek látogatására indul. De a vezetőség segítségadása nem elegendő csupán, dolgozótársainak is segíteni kell munkáját, s főként abban, hogy példáját követik. Azt, hogy becsülik, értékelik az újítót azzal mutathatják meg igazán, ha elkerülik a szerszámok felesleges koptatását fe takarékoskodnak, maguk is újítanak. „Meri ha valahol, hát a szerszámoknál lehet igazán az önköltséget csökkenteni“ — jegyezte meg búcsúzóul Faragó József elvtárs.

<D M.)

A felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet gyümölcsöséből tavaly holdanként másfél vagon almát szedtek le. A szakszerűen gondozott fiatal gyümölcsös az idén is bő termést ígér. Különösen a jonathán fajta hozott sok virágot, de bőven volt virág a húsvéti és sóvári almafákon is A gyü- mölcstermev »V brigád tagjai .smeretes munkával védik a gyümölcsöst a Kártevők és a betegségek ellen. Április közepéig kétszer permetezték meg az almafákat Május 2-én reggel két motoros permetezőgéppel megkezdték a harmadik permetezést is. Naponta több mint öt holdat permeteznek meg a mészkénleves arzénes oldattal. Egy-egy gép

Zöldpaprika, újkaralábé, zöldpetrezselyem a iVlEZOKER és a Csemege üzleteiben

hatvan, illetve nyolcvan hektó védőszert permetez ki egy nap alatt. Csütörtökön reggel már az utolsó öt hold alma permetezéséhez fogtak hozzá, melynek felét délig már be is végezték. A szövetkezet jó munkájáról tanúskodik az új telepítésű ötholdas gyümölcsös is. A szakszerűen telepített- fiatal v almafacsemeték valamennyien lombot hoztak.

A tsz gyümölcstermelői úgy tervezik, hogy ahányszor az idő megkívánja, de legalább hatszor megpermetezik az almafákat. így akarják biztosítani, hogy a tavalyi öt-hat mázsával szemben az idén legalább hét-nyolc mázsát szedjenek le egy-egy gyümölcsfáról.

Néhány nap óta új színfolt

jelent meg az üzletekben. Friss zöldpaprikát vehet a vásárló a szalonna mellé, de nagy keletje van az új karalábénak is, amit egyelőre valóban csak mint csemegét fogyasztanak. A karalábé

V' ------------------><

négy forintos, a zöldpaprika 1,80 forintos árban jelent meg. Nagy mennyiségben kapható azonban már a saláta 50 filléres, a fehér retek 80 filléres. fe tíz új hagyma egy forintos árban.

Találkozót rendezett Egerben a Vöröskereszt

Az Egri Városi Tanács nagytermében a közelmúlt napjaiban ünnepélyes keretek között rendezte meg a Magyar Vöröskereszt első véradó fe vértkapó találkozóját. Az ünnepséget őr. Körffy Lo- ránd érdemes orvos, a Vörös- kereszt megyei orvostitkára nyitotta meg, majd dr. Offenbacher Ferenc, a Vöröskereszt városi orvostitkára tartotta meg előadását, a véradásról

annak,- gyógyító szerepéről.

Ezen a találkozón részt vet - -k a legjobb véradók: Csik József, Andrényi Ferenc felnémeti Fűrészmalom dolgozói. Kántor Lajos, a MEZÖ- KER dolgozója. Lakatos Gyula főiskolai hallgató stb. és jelen voltak azok a vértkapók is. akiket csak a véradás mentett meg az életnek, így például Becskei Pálné 13 hónapos gyermeke, Farkas Józsefné káli lakos.

Az Állami Faluszínházzal Poroszlón

0^

Az úton autóbusz száguld, oldalán a tábla: Állami Falu Színház. Ahol áthalad, az emberek szeretettel nézik a kocsiban ülő fiatal művészeket, akik most Poroszlóra utaznak, hogy megtartsák Soós György: Pettyes című vígjátékának 150: előadását. Állandó színháznál is szép szám a 150 előadás. de náluk. Déryné motorizált utódainál sokkal értékesebb és nehezebb munkát jelent. Jártam több színházban. ahol minden színésznek külön öltözője van, ahonnan hangszórón hívják jelenésre, ahol maszkmester készíti el maszkjukat. Itt minden kényelmet megadnak, ami a színész művészi átéléséhez szükséges. Erről a tág forgószínpadról álmodott Árkos Gyula a színház tehetséges fiatal művésze is, aki ma Pettyes figuráját kelti életre. Menetközben a művész feladatáról céljairól fe élményeiről beszélgetünk. Most egy szűk kis öltözőben szoronganak, munkájuk közben sok nehézséggel találkoznak. Árkos egy pillanatig sem bánja, hogy a Falu- színházhoz került. Mert a vidéki színház a színész jó ne- velöiskolája, ahol nagyobb szelepekben, mindig más körülmények között. gyorsabban fejlődhet. A társulat úgy él együtt, mint egy nagy család. Ennek a családnak a feje Horváth Ottó. a társulat vezetője. Csinos fiatalember, aki a Pettyesben Berekit alakítja, sok derűvel, s jó e«yéni

humorral. Beszél a csoport nehézségeiről, elmeséli, hogy hányszor tolták térdig érő hóban „Thália szekerét”, a derék Ikarust. Sok helyen mostoha körülmények között játszanak. a pétervásári betonszínpadon például összedőlt a díszletük és az előadás alatt a színészeknek kellett tartani. Igaz. hogy mindenért kárpótol a közönség, a kultúrmun- kások szeretete. A társulat szívesen gondol vissza a me- zótárkánvi közönségre és Kovács Jánosra, a kultúrház igazgatójára, akik olyan szeretettel fogadták őket, melyhez hasonlót kevés helyen találtak. Persze, van olyan hely is, mint..;

: ;. mint sajnos, Poroszló, ahová megérkeztünk. Nem tartom ízlésesnek, hogy részletezzem azt a rendetlenséget és szemetet, amit a szövetkezet kultúrotthonában és öltözőjében találtunk. Reméljük, hogy a népművelési szervek, fe a szövetkezet vezetősége gondolkozik majd a látottak után, hogy a jövőben Poroszló község kultúrát szerető dolgozóit ne csúfolhassa így meg egyes emberek felelőtlensége.

A község lakói nagyon szeretik a kultúrát, de igen ritkán jutnak hozzá. Érthető tehát, hogy örömmel üd vözölték itt a Faluszínház művészeit. Sajnos, azonban ez nem nyilvánult meg a fogad tatásban, mert a népművelési ügyvezető távolléte miatt színészeknek az ablakon kellett bemászni a kultúrotthon- ba, hogy azt kitakaríthassák.

Ez a fogadtatás nem lehet ihletője a színésznek és mégis, amikor felgördült a függöny, a korábbi rossz hangulatnak semmi nyomát sem láttuk játékukban. Tapsolt, nevetett a falusi közönség Pettyes kedves. megható kalandjain, emberré válásának igaz történetén. 150. előadás volt ez és ma is úgy játszanak, mintha ez lenne az első. 150 faluban, mindig új környezetben más és más közönségnek játszottak. Minden falu új helyzet elé állítja a színészt, díszletmunkást egyaránt. S itt. a kis elhanyagolt poroszlói színpadon is olyan elmélyülten. s komolyan játszanak, mintha a Nemzeti Színház színpadán mutatnák be a darabot. Nem szándékom kritikát írni, nem bírálom a darab egyes, kisebb fogyatékosságait. Mi. ott a nézőtéren úgy éreztük, hogy lenyűgözően nagyszerűt láttunk, Ezt bizonyította az állandóan felharsanó taps. amellyel kedvenceiket üdvözölték: Árkos

Gyula kedves, egyszerű, mélyen emberi Pettyesét. Tóvári Pál öreg Zsiga bácsiját, vagy Fáy Györgyi, fiatal, temperamentumos Erzsikéjét. Mögöttem ült egy öreg bácsi, aki könnyesre kacagta magát, sőt Petty® beszéde alatt gyanúsan szipogott. Az előadás után beszélgettünk Tóth Miklóssal, a helybeli Béke TSZ tagjával, aki 65 éves korára ma volt először színházban. Megkérdeztem, tetszett-e az előadás?

Nagyon, nagyon szép volt — mondja. — így kell bánni a kulákkal. Látom, hogy keresi a szavakat, hogy elragadtatását kifejezze, majd feladja a küzdelmet, s rámutat a feleségére: — Majd az asszony elmondja a véleményünket, ő jobban tud beszélni — mondja. s előre engedi élete párját, aki aztán nem győzi dicsérni az előadást.

A 150. előadás után a társulatnak nem gratulált senki, nem adtak át virágcsokrot, nem volt díszebéd. mint ahogy ez szokásos. Szerényen, egyszerűen ünnepelték ezt a jubileumot, minden hangoskodás nélkül. Szép volt és megható. De én úgy éreztem, hogy ezek a művészek nem kapják meg azt a megbecsülést. amit megérdemelnek. Ez méltánytalan, mert művészetükön felül feltétlenül elismerést érdemel az a nehéz körülmény. ahogyan munkájukat végzik. A poroszlói előadás után reggel hat órakor kerültek ágyba a társulat tagjai. mert buszuk időközben többször elromlott.

Holnap, már más utakon száguld a motoros Thália, más falu közönsége tapsol, kacag és izgul a kedves Pety- tvesen. Még sok helyen zúg fel majd a szűnni nem akaró tapsorkán. Ez nem eltehető emlék, de legszebb jutalma Horváth Ottónak, Deménv Gyulának, Siménfalvi Idának és a társulat többi művét 5- nek.

Herbst Ferenc

3Cú szént jiili az édes a a y ak at

JELENTŐS ÉVFORDULÓVAL ünnepeljük ma együtt

az édesanyák napját. Tíz évvel ezelőtt ezen a napon tett pontot a hatalmas szovjet hadsereg a háború végére. Elseperte a fasiszta hordákat, s ezzel együtt a kínt, a fájdalmat, a töméntelen megaláztatást. Tíz évvel ezelőtt nyíltak ki a koncentrációs táborok kapui, s íís évvel ezelőtt kúszott fel a vörös lobogó a berlini Reichstag épületére, messzire hirdetve a szabadságot s azt, hogy most már boldog munkásélet következik.

Lehetne-e méltóbban ünnepelni, mint e két évfordulót együtt. Hiszen a háborúban legtöbbet az anyák vesztettek. Megölték férjeiket, elhurcolták fiaikat, bomba zúzta szét otthonukat. Lehet-e nagyobb fájdalom, mint a szovjet anyáké, alkik életet adtak gyermekeiknek, s karjaik közt gyilkolták meg őket az SS pribéke/:. Lehetett-e nagyobb fájdalom, mint az oradouri anyáé, akinek gyermekét a tűz hamvasztotta el. Lehetett-e nagyobb fájdalom a varsói anyáknak, akiknek g y érmékét oltatlan mészbe dobták szemük láttára. Tudjuk, hogy nincs. Ezért ünnepeljük ma legméltóbban az anyáik napját, együtt a fasizmus feletti győzelem évfordulójával, megemíékezve a szovjet hősökről, akik szabaddá tették őket. Hála és köszönet a szovjet édesanyáknak, akik ezeket a hősöket nevelték, s akik olyan mártírokat adtaik a világnak, mint Zója KozmogyemjansZkaja.

Ma BEKÉBEN ÉS SZABADSÁGBAN ünnepeljük az anyák napját. Milyen szép és milyen nagy szó ez: édesanya. Milyen boldogan ejti ki a gyermek először, s milyen boldogan hallgatja, akinek szól. Mennyi öröm jut osztályrészül az anyának: az első legéde^ebb szaggatott szócska: ma-ma. Az első tétova botladozó lépések, butácska kérdések, az első út az iskolába., amikor egy kicsit úgy érezzük, hogy már nem teljesen a miénk a gyerék, s aztán ki az életbe, milyen büszkeség tölti el az anyát, mikor fia, vagy lánya az első keresetét rakja elebe. De közben mennyi rettegés, bánat, mennyi átvirrasztott éjszaka telik el a beteg ágyacskája mellett, mennyi aggodalom, féltő szeretet kisért minden lépésüket a gyerekeknek.

HÚSOK AZ ÉDESANYÁK — az élet hősei, akik készek — foggal, körömmel, minden tettükkel, ha kell, saját életükkel megvédeni azt az életet, amelyet adtak, Donner Lajosné, a rózsaszentmártoni bányászfeleség, aki 13 | gyermeknek adott életet, köztük 8 fiúnak, legutóbb az, édesanyák megyei konferenciáján a következőket mondotta: „Szeretem a gyermekeimet, szeretem a hazamat, nem tudnék választani, hogy melyiket jobban. S ha hazám úgy kívánná, ha a többi gyermek életét kellene megvédeni. odaíküldeném mind a nyolc fiamat, akiket pedig — elülhetik, az életemnél is jobban szeretek — odaküldeném őket, ahol legnagyobb szükség van rájuk, hogy harcoljanak a békéért. Mennyi hősiesség, mennyi erő rejlik ebben a törékeny kis asszonykában, aki 13 gyermeket nevelt fel, de emellett törődik a többi asszony életével, sorsával, segíti. neveli, felvilágosítja, toborozza őket a béke táborába. Nincs olyan összejövetel a községben, ahol fel ne emelné szavát a béke mellett. Kiss Lászlóné, az Egri Dohánygyár munkásnője is példaképe lehet a többi anyának, hét gyermeket nevelt fel féltő gonddal, s eddig négy fiút adott a néphadseregnek.

Ezeket az anyákat ünnepli ma az ország, ezeknek az anyáknak sorsa védelmében gyűlt össze az édesanyák konferenciája ma Budapesten, hogy bebizonyítsák erejüket, erős hitüket.

A: anyákat ünnepli ma az ország, fiatalokat és időseket, azokat, akik még a legelsőt várják, kicsit félve, s mégis olyan kimondhata: Ionul, leirhuíatlan nagy örömmel, azokat, akik már bölcsöket ringattak, vagy, akik körül unokák futkároznak, kiknek szoknyájába olyan szívesen kapaszkodnak a kicsinyek, — kérve mesélj még nagyanyó. Köszönet és hála. illeti az anyákat, akik a gyermek- nevelés mellett a mupkapadnál, a földeken, az iskolákban és az orvosi rendelőkben is megállják helyüket. Az ő munkájuknak is nagy része van abban, hogy felszabadított hazánkban a pusztulás helyén új erő sarjadzik.

Erőt sugároz az egész világon a Szovjetunió és a felszabadított országok édesanyáinak példamutatása, ebből merít erőt az a brazil anya, aki szembeszáll kizsákmá- nyolóival, hogy szülés után necsak egy napi pihenőt adjanak. Ebből merítenek erőt a néger anyák', akik gyermekeiket egyenrangú emberként akarják felnevelni, ebből merítenek erőt a japán asszonyok, akiknek országában pusztított elsőízben az atom. S ebből merítenek erőt a nyugatnémet asszonyok, alkik nem engedik fiaikat ágyútölteléknek felhasználni. Milyen nehéz körülmények 'között, s mégis milyen elszántan harcolnak ezekben az országokban az anyák, ahol börtön, golyó, koncentrációs tábor jár azoknak, akik békéről, szabadságról beszélnek.

Thomas Mann, a nagy német író irta: „Soha egyetlen eszmét sem sikerült még elpusztítani, amelyért tiszta szívvel küzdöttek, szenvedtek, s meghaltak.“ Márpedig a békéért, a boldog, szabad életért milliónyi sereg harcol és számuk egyre növekszik.

KÖSZÖNTSE EZ A NAP a világ édsanyáit, akik egy sorban küzdenek a legszentebb célért, a béke, az élet megvédéséért.

Köszöntse ez a nap a budapesti konferencián összegyűlt édesanyákat, aßeik tanúbizonyságot tesznek erejükről, szilárd elhatározásukról, gyermekük életének még szebbé, boldogabbá tételéért.

Akik megértet ték a felhívást

Most, amikor a természet is reményt adó színpompás tavaszi köntössel cserélte fel téli gúnyáját, Eger asszonyai is versenyre keltek városuk tisztaságáért, hogy eleget tegyenek a felhívásnak. Máris szép eredmények születtek. A Kertész utcai 10-es számú iskola. a Tizeshonvéd úti óvoda szülői munkaközössége kimeszelte az arra rászoruló termeket és példás rendet teremtett. A IU-as és IV-es körzet asszonyai házaikat kívül- belül lemeszelték, hogy ezzel is hozzájáruljanak családjuk egészségvédelméhez, és így tiszta utcával ünnepeljék május elsejét. A Kisker, asszonyai vállalatukon belül versenyeznek a legtisztább üzlet és iroda címért, melyet versenyzászlóval jutalmaznak majd.

Korántsem elégedhetünk meg azonban részleteredmé* nyekkel. Hívunk minden gyermekéi, családját szerető édes* anyát, asszonyt. leány!, —i csatlakozzanak mozgalmunk* hoz. Segítsük orvosainkat, akik fáradhatatlanul dől* goznak a járványok leküzdé* séért. Mi, anyák felelősek va* gyünk gyermekeink, csalá* dunk egészségéért, sok eset* ben volt már a tisztátlanság gyermekünk betegségének okozója. Versenyezzünk mind* annyian otthonunkban, gyárakban, üzemekben, irodák* ban, üzletekben.

ORBÁN JÓZSEFNÉ, MNDSZ városi elnökség