Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-21 / 32. szám

4

NÉPÚJSÁG

1955 április 21. csütörtök.

A sztálinvárosi Tanács VB az idén először rendezi meg a Sztálinvárosi Vásárt és Kiállítást. Úgy tervezik, hogy egy hagyományossá váló, évről- évre megismétlődő vásárnak lesz ez az idei megmozdulás kiindulópontja. Külön vonatok viszik majd az ország különböző vidékeiről ötéves tervünk új városába az ország dolgozóit. A közlekedési Minisztérium nemcsak a MÁV vonalaira, hanem a MAHART hajójárataira is engedélyezte a féláru utazási kedvezményt.

A vásár látogatóit sok kedves meglepetés várja. A dohányzók örömére, különleges, jó minőségű „Sztálinváros” elnevezésű cigarettát gyárt a Dohányjövedék, amelyet a kohót ábrázoló ízléses, 25-ös csomagolással hoznak forgalomba. Különböző sztálinvárosi dísztárgyak és ajándéktárgyak is várják a kiállítás látogatóit.

Szolnokon lesz a II. Békekölcsön hatodik sorsolása

A Második Békekölcsön négy napig tartó hatodik sorsolását, április 26—29-e között rendezik meg Szolnokon. Ezúttal 222 200 kötvény számát húzzák ki, összesen 68 843 200 forint nyereménynyel és törlesztéssel.

sfiMlIIi

R£NÜö8Si

— A BELÜGYMINISZTÉRIUM gyöngyösi járási osztálya büntető eljárást indított Jenes Sándor és Juhász Lajos atkári lakósok ellen, mert 1954-ben az ország különböző részeiből 23 tehenet, sertést és lovat vásároltak fel, s azokat magas áron értékest+pffálz— BÜNTETŐ ELJÁRÁS indult Farkas László gyön- gyössolymósi lakos ellen, mert április hó 11-én, Gyöngyös városban másodmagával ment egy kerékpáron, s az őt figyelmeztető rendőrt tettleg bántalmazni akarta.

Smetana, a cseh nemzeti opera megteremtője

Az Eladott menyasszony bemutatója Egerben

f

V

PRÄGA, 1948 február 12. Reggel van, a Moldva hídján állok. Felettem a Hradzsin büszke tornyai magasodnak, lent a mélyben a zeneköltő megénekelte folyó fodrozza hullámait.

A tegnapesti muzsikára réved emlékezésem. Smetana, a cseh nemzeti zene legkiválóbb poétája, a Moldva című szimfonikus költeményben az alant hömpölygő folyam útját festi meg. A sűrű erdők mélyén felfakadó forrástól a pompázó barakk fővárosig, Prágáig vezet el a szerző. A program-zene stílusának diadala az, ahogy Smetana a fuvolák csörgedező motívumaival a két forrásból való fakadást kifejezi. — De egyszerre felriadok a hangversenyen való tűnődésből. A híd vaskorlátján pihenő kezemet kellemes melegség önti el. A felkelő nap fénye ott játszik már a Moldva habjain, az emlékezés zenekarán felcsendülnek a hárfa ezüst hangjai, a hegedűk pizzikátói: a játékos hullámokon megvillanó napsugár zenei kifejezéseként.

IGAZ, csak a rohanó vonatablakból láthattam a Moldva forrásvidékét, de Smetana zenéje igazabb kalauz. A vidék szépsége mellett a táj történelmét is elbeszéli. Muzsikájában a folyóparti várak régi dicsőségéről hallunk. A szelíd dombok és lankák ölén széles bőséggel halad a folyó Prága felé. Közben víg népdalok csendülnek fel a zenekar húrjain: Smetana arról tudósít

bennünket, hogy apró falvak mellett visz el az úton.

Az ember alig akar hinni a zenetörténetnek: a nagy zeneköltő szinte teljes süketségben írta ezt a szimfonikus költeményt. Beethoven tragédiája elérte őt is. Első sikerei után annyira megromlott a hallása, hogy a teljes vissza- vonultságra kényszerült. Azonban Smetana Beethovenre emlékeztető heroizmussal, erős akarattal feszül neki az új feladatnak. Ez a feladat pedig nem kisebb, mint felrázni az osztrák elnyomás alatt sínylődő nemzetét. Smetana Liszt barátsága és zenéje révén ráeszmélt arra, hogy a szimfonikus zene, milyen hatalmas fegyverré válhat a cseh újjászületés útján. E felismerés jegyében írja meg a „Hazám” című ciklust és ennek egyik darabja ragyogó gyöngyszeme az imént elemzett Moldva. A hat részből álló sorozat mintegy végig vezet bennünket a cseh földön, a nép mondavilágán és történetén. Smetana ezzel a nemzeti gondolatot, a szabadság eszméjét ébreszt- gette. Zenéje nemcsak a szőkébb műértő körök felé szólt, hanem a szélesebb tömegeket is megmozgatta. Megható, ahogy a „Blanik” című szimfonikus költeményét a mű első lapján prózailag is bevezeti: A „Blanik” zöld

vonalutainak mélyén a huszita háborúk hősei alszanak. Körülöttük békés réteken nyájak legelésznek, pásztorsíp hangját hozza a szél. A nemzet legnehezebb óráiban felriadnak Blanik hősei és a hegyek rejtekeiből kirontva új harcokra kelnek Csehország szabadságáért. Harcuk győzelmes és a nép visszanyeri elvesztett boldogságát, elrabolt szabadságát. És többé soha senki meg nem fosztja a népet ettől a boldogságtól és ettől a szabadságtól.

De térjünk vissza ismét a valóságba. 1948-at írunk. Smetana álma valóra vált. A csendes, boldog Csehország fővárosának egyik hídján talál, a már magasról tűző napsugár. A hídon áthaladva a Vencel tér felé veszem az utam. Nemsokára az Operaház impozáns épületéhez érek. Eszembe jut, hogy Smetana volt a cseh nemzeti opera megteremtője is. A magyar Erkel Ferenc, az orosz Glinka és a lengyel Moniuszko neve mellett a zenetörténet lapjain Smetana neve is kifényesedik, ha a nemzeti opera megszületéséről esik szó.

AZ OPERA közelebbről a vígopera fontosságára, Liszt Ferenc hívta fel a figyelmét, így alkotja meg 1866-ban az „Eladott menyasszony”-t... E műben a népi dallamok hangján tiszta egyszerűséggel, s természetességgel szól hozzánk a zeneköltő. . A világhíressé vált művet több hasonló követi.

Pár napos csehországi tartózkodásom alkalmával nem volt módom az „Eladott menyasszony” megtekintésére. Itthon sem tudtam eddig megnézni. Végre most Egerben!

A miskolci Déryné Színház

előadásában az elmúlt hetekben került először színre. A zsúfolt nézőtér lelkes közönsége nagy várakozással tekintett az előadás elé. Nem csalódtunk. Sem a műben, sem az együttesben. Ha Smetana operája nem is olyanféle veretű, mint a korabeli Verdi, vagy Mozart operák, de nemes egyszerűsége, zenei nyelvének közérthetősége, vidám derűje, ugyanakkor a korabeli társadalom kíméletlen bírálata, e szerzők hasonló művei mellé emelik fel.

A FIATAL operatársulatnak ugyan még csak ez a második darabja (a Rigoletto után), de máris komoly együttesként jelent meg az egri színpadon. A szereplőket egyenkint is felemlítve, először a furfangos házasságközvetítőt alakító Bottyán Endrét kell megemlítenünk. Színes, életteljes alakítása, a realista színjátszás útját jelzi. Igaz, szerepének prozódiája a leghibátlanabb volt már eredetileg is. Feladatát jól ellátta még János szerepében Némethi Ferenc, továbbá Ludmilla, Micha Tóbiás és felesége alakítása. (Mórffi Vera, Littai Gyula és Kabde- bó Mária). Sok vidám percet jelentett az ügyefogyott Vencel is (Horváth Dezső). Kár, hogy kulturált hangja elég erőtlenül szólt. A címszereplő, a szép Masenka (az Eladott menyasszony) alakját Nádasdi Anna formálta meg. Bár színészi alakítása megütötte az együttes nívóját, de hangja helyenként elég kemény volt. Az alsó fekvésben halkan és fakón szólt. Murá Péter karmester nem túl igényes feladatát jól ellátta. Bár a zenei kíséret néha laza és szétszórt volt: a zenekar rossz elhelyezése volt ennek az okozója.

Befejezésül még annyit: a társulat most a ..Pillangókisasszonyra” készül. A siker után szívesen látjuk őket legközelebb is.

Dr. Almásy György

Pedagógiai Főiskola tanára

Frigiai csillag alatt

Az egri Vörös Csillag Filmszínház április 21-én mutatja be a Frigiai csillag alatt című lengyel filmet. A film eseménye egy falujától elszakadt ifjú életét, szerelmét, mozgalmi munkáját mutatja be. A film gyönyörű jelenetei szerencsésen egyesítik a romantikát a valósággal. A fiatalok szerelme elválaszhatatlanul összeszövődik munkájukkal, embertársaik sorsával. A film a nyolcadik Karlovy-V ary-i filmfesztiválon méltán nyerte el a ,,társadalmi haladásért

vívott harc díját.

Jelenet a filmből

Egri Vörös Csillag Filmszínház:

április 21 —25-ig: Frigiai

csillag alatt (lengyel) április 24-én vasárnap de. matiné: Leszámolás Egri Dózsa Filmszínház:

április 21—24-ig Volpone

(francia)

április 24-én vasárnap de. matiné Egy gyűrű története Eger „Béke”-mozi

április 23— 24-én: Vihar (magyar)

Gyöngyösi Szabadság,

április 21—24-ig: Rózsa és csavargó (finn) április 24-én vasárnap de. matiné: Sárkány rabjai Gyöngyösi Puskin.

április 22—24-ig: Szitakötő

(szovjet)

április 24-őn vasárnap de. matiné: Kiss Katalin házassága.

Füzesabony:

április 21-én Vidám csillagok (szovjet)

23—26-ig: 2x2 néha 5 (magyar)

Hatvan:

' április 21—22-ig: Apa lett a fiam (francia)

23—25-ig: Nővérek (szovjet) április 24-éh vasárnap de. matiné: Ifjú szívvel

A tavaszi évad vidám filmjei

A tavaszi filmévadban Ismét egész sor nagyszerű flmvígjáték kerül bemutatásra megyénk film. színházaiban. Legjobb közöttük, ha már választhatunk, az Első számú közellenség című francia alkotás, melynek főszerepét Fernande! alakítja, ezúttal, mint su-. ta, rövidlátó áruházi elárusító. Rövidlátása sok kellemetlenséget okoz. Egy véletlen folytán revolverhez JutL amely ugyancsak veHelytörténeti kiállítás Hatvanban 0 ^

(Tudósítónktól)

Hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján Hatvanban a Vegyipari Technikum egyik termében nyílt meg a város életét, fejlődését bemutató helytörténeti kiállítás. Az azóta eltelt idő alatt a kiállítást nagy számban tekintették meg a város dolgozói. Hatvan 1273-ig néz vissza a kiállítás szerint. Ezekben az években Hatvan nevet viselte, majd 1440 körül Nagy-Hatvan nevet kapta. A kiállításon láthatók a

hatvani vár teljes tervrajza és szemléltető ábrák mutatják a török megszállás idejét. Külön anyag jelzi az 1849-es hatvani eseményeket, a szabadságharcban elesett hatvani hősök névsorával. Az 1919-es forradalom és az 1941—-45-ös háború kihatásait is hűen ábrázolja ez a kiállítás. Dokumentációs

anyagban ismertetik az 1944-es borzalmas légitámadás következményeit, de szemléltetően bemutatják azt is, hogyan épül a rombadöntötl pályaudvar

helyén az új, korszerű hatvani vasútállomás. A helytörténeti kiállításon megtaláljuk a környék, Apc, Túra, Boldog, Nagykökényes népviseletének művészi mintáit és a 86 éves Gyurkó Pali bácsi faragott furulyáját, ivópoharát.. Szép, értékes kiállítás a hatvaniak helyes kezdeményezését igazolja, s hogy jó munkát végeztek azt leginkább a nagy látogatottság bizonyítja.

Tóth Zsiga Mihályné Hatvan.

letlenül elsül, ezért a nyomozók megállapítják róla, hogy ö az első számi! közellensége Francia- országnak. így bonyolódik tovább a vidám film. Rövidesen sor kerül majd az „Isten hozta miszter Marshall” című spanyolfrancia közös filmre is, amely egy spanyol városkába vezeti el a nézőt. Futótűzként terjed el a hír, hegy egypár nap múlva a városkában bizottság jelenik meg, amely a segélyt hozza. A lakosság erre az alkalomra ünnepi díszbe öltözik, a! városi ko(‘S'- mát gyorsan . amerikai, cowboy vendéglővé alakítják, csupán a pap aggódik, hogy. esetleg a Ku- Klux-Klan elfogja és kivégzi. Azután felvirrad a nagy nap, amely, nek következményein jót nevethet majd a közönség is. De jót nevethetünk a Kulm ökör című új német filmen Is, amely a bürokrata nyugatnémet államapparátusról szól. Az eladó kisértet című angol film kísértetekről, szellemekről, vidám fiatalokról és szerelemről szól. A kacagtató jelenetek állandó nevetésben tartják a nézőteret. Láthatjuk tehát, hogy a tavasz sok vidámsággal köszönt be a film területén is.

^ À dolgozó nép helyzete Heves megyéken a világgazdasági válság éveiben (1929-1933)

ti.

Irta: Dr. Szántó Imre főiskolai tanár

Igen jelentős volt megyénkben a kivándorlási láz, a menekülési vágy a nyomor elől. Az 1928-as esztendőben 495 volt a kivándorlók száma, 1929-ben 636. A kivándorlók közül 401 Kanada felé vette útját, az USÁ-ba 23, Argentínába 195, Uruguayba 16 személy kért útlevelet. A kivándorlás, mint a múltban is, most is a megye legszegényebb járásában, a pétervásáriban volt a legnagyobb; csak innen 237 egyén ment el. De a falun mutatkozó súlyos bajokat nem lehetett sem a kivándorlással, sem pedig a moratórium-rendelettel elaltatni. Az adósságok miatt az ingatlan-árverések napirenden voltak, eddig is és ezután sem javult észrevehetően a helyzet, mert a gazdarendelet intézkedései — amelyek döntő módon a nagybirtokosokat és kulákokat támogatták — nem tartottak lépést azzal a katasztrofális zuhanással, amely a termény- és földárakban tapasztalható volt.

A munkanélküliség és a tömegnyomor enyhítésére a Hor- thy-fasizmus semmi érdemlegest nem tett. Sokat beszéltek és cikkeztek a nyomorról, az

ínségakciókról, a megindítandó közmunkákról, de annál kevesebbet áldoztak ezekre a célokra. Ha valamit tettek, azt is azért tették, hogy az ínség- akcióklcal próbálják levezetni a tömegek forradalmi hangulatát. Egerben is a munkanélküliség tűrhetetlen nyomora és a nyomában folyton növekvő elégedetlenség ösztönözte egyre gyorsabb cselekvésre a város vezetőségét. „Éhes gyomorral nem lehet megfogadni a társadalmi békéről szóló tanításokat — írja az Eger című újság. — Egy nagy és méltán elégedetlen munkástömeg az egész város nyugalmát veszélyezteti.“ Az ínség a legnagyobb mértékben az ipari centrumokat képező megyebeli városokban, továbbá Hatvan, Heves és Pásztó községekben mutatkozott meg. A vármegye főispánjának elnökletével megalakult a Törvényhatósági Segítő Bizottság, s az „ínségenyhítő mozgalom“ során 1931-ben mintegy 9965 egyén részesült segélyben a megye területén, de a segélyre szorulók száma elérte a 11 000-et is. Nemcsak Egerben, hanem Gyöngyösön és másutt is állandóan növekedett a segélyre szorulók száma, a társadalmi gyűjtés pedig nem járt kellő eredménynyel. Az ínségmunka rendszerének bevezetése után segélyt csak az kaphatott, aki ínségmunkát végzett, tehát áld megdolgozott a nyomorúságos segélyért. Az ínségmunka valójában bérlenyomó kényszer- munka volt, amelynek segítségével a tőkések tovább szorították le a még alkalmazásban^ álló munkások bérét.

1932 decemberében a 140 000-es lakosságú Heves megye dolgozói közül 30 900 körül járt már azoknak a száma, akik kenyér és kereset nélkül állottak, az elhelyezkedés minden reménye nélkül. Ezeknek a munkanélkülieknek legnagyobb része földmunkásokból, napszámosokból került ki, akik túlnyomóan a nyári hónapokban sem kerestek semmit, s lerongyolódva, kenyér néikül néztek szembe a tél irtózatos nyomorával. Megnőtt a munkanélküliek száma az értelmiség soraiban is. Állástalan diplomások százai keresték alkalmi munkából sovány betevő falatjukat. Az ínségakció, amely csepp volt a

tengerben, ennek a nagy munkanélküliségnek csak elenyésző hányadát tudta megszüntetni, mert közben még csak szaporodott a keresetnélküliek száma.

A válság éveiben tömve voltak a raktárak árukkal, a földeken megrothadt a burgonya, sokmillió máísa kenyér- gabonát etettek fel állatokkal, amikor a dolgozók ezrei rongyokban jártak és éheztek. A hiányos és egyoldalú táplálkozás. a ruhátlanság, az egészségtelen, zsúfolt lakások, a dolgozó parasztság mérhetetlen nyomora következtében nagy mértékben pusztítottak az úgynevezett népbetegségek. A nyomor és a nélkülözések közepette természetes volt a születésszám csökkenése. Sós Mihály a városi közgyűlésen mondotta Egerben: „Az évne- gyedes jelentés szomorú adatokat produkál a lakosság szaporodására vonatkozólag. Las- san-lassan oda, jutunk már, hogy nem az egyke, hanem az egyse fogja megtizedelni a lakosságot. Szegényemberek között gyakran hallani olyan kijelentéseket, hogy a mai rendszernek nem nevelnek gyermeket. A halandóság ijesztő méreteket ölt azért, mert a szegény emberek még orvoshoz sem tudnak jutni’’.

Nemcsak a város, hanem a falu asszonyai sem akarták vállalni az anyaság szent és tiszteletreméltó kötelességét. A Horthy-fasiszta rendszer előbb az adópengők millióit

préselte ki a falusi szegénységből. S ahelyett, hogy ezeket az összegeket a falu életszínvonalának emelésére, szociális helyzetének könnyítésére használta volna fel, céltalan beruházásokra költötte el a magyar földből kierőszakolt milliókat. Belekergette a paraszti tömegeket valami bűnös és elkeseredett védekezésbe a nyomorúsággal és lecsúszással szemben; az egykézésbe, a magzatelhajtásba. Az anyákban az a meggyőződés érlelődött, hogy nem érdemes felnevelni az új nemzedéket, mert úgyis csak nyomorúság és nélkülözések sorozata lenne az élete. A hrtl- gató és titkokat rejtegető "falusi házakban megjelentek a vajákos asszonyok aljas tudományuk eszközeivel.

Vádolták a Horthy-rendszert az üres bölcsők, de vádolta a kulturális elmaradottság is. Nyomor, évszázados elmaradottság, kultúrálatlanság jellemezte a magyar falut. A Hevesmegyei Népoktatás című lap 1932. februárjában hosz- szabb cikkben foglalkozik a megye iskoláinak zsúfoltságával. Az erdőtelki rk. iskolában 7 tanító 570 tanulót tanított.. Akadtak olyan osztályok, amelyekbe 105, 104, 99 és 95 tanuló járt. Egerbaktán a két tanító 202 gyermekkel vesződött. De száznál több tanuló jutott még egy-egy tanítóra a nagy- iváni, a tiszafüredi, az ecsédi, csányi rk. és az átányi ref. iskolában. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy 52 tanteremben, illetve községben váltakozva folyt az oktatás és több iskola épülete valósággal összedőléssel fenyegetett, akkor nagyon lesújtó kép tárul elénk megyénk népoktatásügyéről a válság éveiben. Az illetékes vezetők a kultúrát nem a .falvak, nem a tanyak és a külvárosok irányában kívánták terjeszteni. Még a „kultúrváros“-nak tartott Egerre is jellemző volt, hogy a Szalaparton 15 százalék az analfabéta és a három városszéli kerületben 10—15 százalék.

Ha visszatekintünk a dolXJ- gozó nép helyzetére Heves megyében a Horthy-fasiz- mus korában, még szembetűnőbben állapíthatjuk még, hogy megyénk milyen mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást ért meg felszabadulásunk óta. A felszabadulás óta eltelt évtized Heves megye dolgozó népe számára is meghozta anyagi felemelkedését, a nyomorból és nélkülözésekből, a munkanélküliségből való kiemelkedését. Jóllehet, az életszínvonal növekedésével még korántsem lehetünk elégedettek, gondoljunk mindig arra, honnan, milyen mélységből indultunk el felemelkedésünk útján, a múltnak milyen átkos örökségével kezdtünk hozzá pártunk vezetésével, nagy felszabadítónk, a Szovjetunió segítségével az újjáépítéshez, majd pedig a szocializmust építő né- 1 pi demokratikus országunk további felvirágoztatásához.

Vége