Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-17 / 31. szám
; 1955 április 17. vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Jelentjük a hatvani járásból — Gyors ütemben halad a kapások vetése — 0^ A rendkívüli időjárás próbára tette járásunk termelőszövetkezeteit és egész dolgozó parasztságát. A tavaszi munkára való felkészülést még decemberben kezdtük meg, amikor a községekben, termelőszövetkezetekben mezőgazdasági szakelőadásokat szervezett a járási mezőgazdasági osztály. Tanácsüléseken, gazdaköri értekezleteken, szakkörökön, tanfolyamokon szintén tartottunk előadásokat az ipari növények termesztéséről. A gabonatermelésről, a növényápolásról, a helyes trágyakezelésről, az állattenyésztésről és az okszerű takarmányozásról 102 esetben tartottunk szakmai előadásokat. De a szakelőadások mellett gondoskodtunk a vetőmag biztosításáról is. Beszereztünk többek közt, mintegy 40 mázsa heremagot, 600 mázsa vetőburgonyát, 15 mázsa bükkönyt. Termelőszövetkezeteinknek, a párt kezdeményezése nyomán segítséget adtak a Mát- ravidéki Erőmű, a Selypi Cement és Cukorgyár, Petőfibá- nya és a hatvani vasútállomás dolgozói, amikor a szabadidejükben kijavították a szövetkezetek gazdasági eszközeit. Termelőszövetkezeteink közül elsőnek a herédi Micsurin TSZ végezte el az árpa- és zabvetést. 98 holdon henge- rezték és fej trágyázták az őszibúzát. Elültettek 20 kh. gyümölcsöst. De nem maradt el mögöttük a boldogi Béke, a kerekharaszti Béke TSZ, s a többi termelőszövetkezetek sem, mert április 4-re mindenütt befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Az egyénileg dolgozó parasztok között az élen haladt Boldog község, ahol a kalászosok vetése mellett gondot fordítottak az öntözéses gazdálkodásra, az őszi gabonafélék ápolására is. Elvetettek 305 kh. tavaszárpát, 40 kh. zabot, 73 kh. tavaszbúzát, és 102 százalékban teljesítették a cukorrépa termelési szerződés előirányzatát. Heréd község, mely az utolsók között ballagott, az élre tört a kalászosok gyors elvetésével. Száz százalékra teljesítették a cukorrépa szerződési tervet is. A járás dolgozó parasztsága a rossz időjárás ellenére derekasan dolgozott a tavaszi munkák sikeréért, április 4-re az egész járás befejezte a tavaszi kalászosok vetését, sőt egyes községek, mint Zagyva- szántó, Nagykökényes, Boldog már 100 százaléknál tartanak, s több községben 75 százalékát elvetették már a cukorrépának. A jó munkák mellett vannak azonban hiányosságok is. Ezek abból fakadnak, hogy a községi agronómusok nem végzik mindig szívvel lélekkel a munkát. Csányban például Csábi elvtárs, a vetés dandárjában szigorúan betartja a nyolc órás munkaidőt, nem törődik a cukorrépa termelési szerződésekkel. A legfontosabb feladat most az időszerű vetési munka gyors elvégzése, a növényápolási munkák helyes megszervezése, úgy, hogy a gépállomások növényápoló gépeit tel-§ jesen kihasználjuk. A növény-§ védelem helyes megszervezésével is a magasabb termés-5 eredményekért harcolunk. A?8 agronómusokon most a sor,? hogy mindenütt helyesen al-g kalmazzák a fejlett módsze-5 reket, melyekkel biztosítani^ tudjuk a magasabb termést. Buzma Sándor, Hatvan járási mg. oszt. vez. £ Sebestyén András időben végzi a munkát L - hogy gazdag legyen a szüret A földművelésügyi minisztériumból hozott levelet a posta Egerbe a Kertész utca 138. szám alá, Sebestyén Andrásék- hoz. Kicsit csodálkozva forgatták a borítékot, vajon mi van benne. Sok mindenre gondolt, csak arra nem, amit írtak. A földművelésügyi miniszter elvtárs dicséretbe részesítette a szőlőtermelésben elért jó eredményekért. Megérdemelte. hiszen mestere a szőlőtermelésnek. Még az öregek sem szegyeinek tanácsot kérni tőle, hiszen minden évben igen szép termést szüretel. Azok a szőlők is szépen teremnek a keze alatt, amit még az apja telepített. Egész fiatal korában az apja mellett tanulta meg a szőlőtermelés minden fortélyát, de ismeri az új módszereket is. Egész kis szakkönyvtára van. Ebben az évben sem akar szégyent vallani termésével. Még február végén, amikor enyhülni kezdett az idő, megkezdte a nyitást, sőt a naposabb domboldalon a metszést is. Márciusban azután be is fejezte a metszést — természetesen elvégezte a szántón is a munkát. A tavaszi búzája már kel is. Sokan kérdezték tőle, nem lesz-e korán? Nem ám — magyarázza mosolyogva. — A ko-- rai metszés áz egyik alapja a jó termésnek. Ha korán végzik el ezt a munkát, mielőtt megindul a szőlő — akkor gyorsabb lesz a fejlődés. Június elejére, mikor a legnagyobb veszély a peronoszpóra fenyegeti a termést, a korán metszett szőlőn már bogyó van, s így ellenállóbb. Korábban be is érik — g így a szüretre a bor minősége is jobb lesz. Hagy gondot fordít Sebestyén András a peronoszpóra elleni védekezésre — a permetezésre. Virágzás előtt legalább kétszer permetez, s utána any- nyiszor, ahányszor csak az idő megkívánja. Mert úgy lehet eredményesen védekezni a peronoszpóra ellen, hogy mikor már a hőmérséklet átlagosan 13 fok fölé emelkedik, minden 10 mm-esnél rtagyobb eső után g permeteznek. Természetesen erre is fel kell? készülni. A jó gazda nem per-| metezés előtt szalad a boltba S rézgálicért, hanem előre be ? szerzi a szükséges dolgokat. g Sebestyén András is megvásá-g rolta már a hozzáva kát. A g kötözéshez is meg vt i már a a raffia, csak a karók i jatt van| egy kicsit gondba, n Tt elfo-§ gyott a Tüzépnél, cc --kettőre8 széjjel hordták. De <■ : is lesz ‘ most már, s tartósab , mint a a régi. Telített karót k pnak, ezg nem korhad majd kö nyen. A metszést már be ejezte, a s jövő héten megkezdi a kapá-í lást. De addig is van munkája? bőven. Megforgattak :gy holdat szőlő alá, még a télen. Ennyi új szőlőt tele sít. Ügyjs tervezi, egy részébe :semege-8 szőlőt, de nagyobb részbeni hárslevelűt, ezerjót, lasz riz-8 linget. S most még ú| - határo-8 zott, hogy színes szól ; is tele-8 pit. Mert nagy tervei vannak.a Eger város híres a „bikavér-j ről“. Keresik ezt nemcsak az] országban, hanem még messze; külföldön is. Sebestyén elv társnak az apja is értett ennek a készítéséhez, ő is tőle tanulta. Az elmúlt esztendőben ke veset készített, de most többet akar. Keresik — sa minőségi borokért már a beadásnál i többet kap. Mert közben err is gondol, hiszen nem maradt?] még soha adós a beadással, számtalan dicsérő oklevél bizonyítja ezt. Ami megmarad, szabadpiacon annak nagy a keletje. S ő, Sebestyén Andrási is hozzá akar járulni, hogy azj egri bor híre ismét messze szálljon. Jutalmazás a jó fásítási munkáért g Az Országos Erdészeti Főigazgatóság Forgács Andrást, a besenyőtelki Béke útja tsz elnökét. Póka Sándort, az egerfarmosi Uj5 Barázda tsz fásítási felelősét és g Kiss J. József kőmlői fásítási felelőst a fásításban elért jó mun- \ kőjükért emlékjelvénnyel és 200? —200 forinttal Jutalmazta. i HAJNALOD IK . s s Vörösen izzik a parázs a II. számú sütőüzem hatalmas kemencéjében. Hosszú lemezeken kerek cipók várnak a sütésre. Izmos, zsákhordástól, dagasztástóí edzett karok tartják a hosszú sütőlapátot, mely egyszerre 6—8 cipót dob a kemence óriási torkába. Tiz perc sem telik el, s már a kosarakban sorakoznak a frissensült, ropogós fehér cipók. Orrunkat megcsapja finom illata. Az egri sütőüzemek bizony nem korszerűek. Régi kis pékségek helyére kerültek, néha nagyon is szűkén vannak, néhol fojtós a levegő, nincsenek gőzkemencék, mint a nagyobb városokban, nehezebb, fárasztóbb a sütés, a dagasz- tás. de a kenyér, a sütemény, a dolgos, szorgos kezek nyomán itt is puha és finom. Szíwel-lélekkel készítik mesterei. A II. számú üzem brigádja két és fél mázsa kenyeret, 9—10 ezer kiflit, 700 cipót süt egy nap. A brigád legöregebb tagja Varga József, 44 éve dolgozik a szakmában, a legfiatalabb, a 16 éves Bihari István, nemrég lett szakmunkás. Vezetőjük is kitűnő szakember, Krepta Gyula. HATALMAS dagasztókarok csapkodják a még lágy tésztát a legnagyobb üzemben, a Ill-ban. Kel a kovász, szitálnak a gépek, hat kemence ontja a friss kenyeret. Ebben az üzemben csak kenyeret sütnek. Óriási csészékben három és fél mázsa kenyérnek való tésztából virgol, azaz szaggat Numan Irén. Bámulatos, milyen pontosan ki tudja számítani a kenyér mennyiségét. Mérlegre nem is lenne szükség. Ujjai, tenyere már érzik a tészta súlyát. Három és fél éve dogozik ebben az üzemben, és rácáfol arra a tévhitre, hogy nő nem való sütőmunkásnak. Havonta 1000— 1200 forintot is megkeres. Még két testvére dolgozik itt az üzemben. A kisebbik Numant a kemence mellett találjuk. Bóta József kisütőmesternek segít. Sztahanovista brigádvezető Bóta, de mindenki csak apámnak hívja az üzemben. Tanít, magyaráz, segít, módszereket ad át, valóban apja a dolgozóknak. Mellette lett sztahanovista Galambos Kálmán dagasztó is, aki naponta 35 mázsa kenyeret dagaszt. Naponta 35—40 mázsa kenyér készül itt, percenként villannak a fehérre lisztezett sütőlapátok, nagy kosarakban szállítják a lányok a piros-barnára sült kenyeret Bartos Ignác- néhoz a mázsálóba. MINŐSÉGINEK hívják a 24. számú sütödét és dolgozói joggal vívták ki ezt a nevet, ötvennégy jele finom sütemény készül itt. Omlós, túrós, friss tepertős, ropogós, sósperec, foszlós fonott kalács, tejes, briós, leveles dióskifli és ki tudná felsorolni a sokfajta nevüket. Itt csak hárman dolgoznak. Feit Antal, a sütő, régi mester, 27 éve dolgozik a szakmában. Studt néni tojássárgával keni a kalácsokat. Lajos bácsi a pereceket formálja, mindhárman arra büszkék, hogy ebben az üzemben még sohasem volt selejt, nagy a tisztaság, csillog a kőkocka, hófehérek a falak, nem csoda, hiszen Studt néni a háziasszony. Míg az elosztóhoz érünk, Sain Gyulát, a vállalat vezetőjét kérdezzük meg. Van-e mostanában panasz a kenyérre? — Nem tudunk róla — válaszol — mostanában nagyon jó a kenyér, különösen mióta ITTA TAVASZ! Nemrég még országos és megyei síbajnokságot tartottak Mátraházán, most a sízők szomorúan hagyják el a hó nélküli hegyeket Igaz, még nincs kánikula, de azért már jólesik a sör az egri dolgozóknak Kicsit fúj a szél, de az asszonyok vidáman ültetik a palántákat Hatvanban Jaj, de jó a friss levegő. Ezt tartják a siroki óvodások is kriumplival sütjük, olyan, \ mint a házisütés. Vannak t ugyan nehézségeink, gyakran J elromlanák a sziták, kicsit < korszerűtlenek még az üze- ? mek, de lassan, fokozatosan I ezen is segítünk majd. Nagy- í szerű dolog az, hogy már két 1 sztahanovistánk van és igen f jó a kollektíva, a brigádmun- ? ka, sokkal jobb, gyorsabb a i sütés. $ MEGÉRKEZÜNK az elosztó- ) ba. Már 18 ezer kifli, 4 ezer s zsemle van a kiolvasóban. Fe- ) jes Józsefné szaporán számol, > hogy idejében érkezzen az áru s a bölcsődékbe, kórházakba, is- J kólákba és üzletekbe. Már ? futnak az áruval a triciklik, az $ autók, a lovas fedett kocsik l szállítják a városba a kényé- $ rét. Mire kiérünk az üzemből j már öreg reggel van. Iskolák- / ba sietnek a gyerekek, mun- s kába a dolgozók. A háziasszo- < nyok kosarában már ott a friss £ kenyér, az elárusítóknál a I gyermekek válogatják a kiflit j a kórházakban most osztják a > betegeknek a zsemlét, a minő- ] ségi kenyérüzemben, a cseme- J geüzletben szétrakják a friss- > árut, a fonottkalácsot, szegedi j vásottat. > Vajon, mikor jó ízűt hara- 5 punk a friss cipóba, kenyérbe, j gondolunk-e azokra a munká-j sokra, akik egész éjjel talpon. S verítékezve sütötték ezt szá- j munkra, Törös Károlyné * Ültetik a burgonyát Bodonyban Bodony község termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai is megértették a minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Mivel az idei tavasz késett, gazdagyűlésen a termelési bizottság kezdeményezésére elhatároztuk, hogy mihelyt meg lehet kezdeni a vetést, egymást segítve végezzük ezt a munkát. Március 27-én kezdtük meg a vetést és április 4-re a közös munka eredményeként az összes tavaszi kalászosokat elvetettük. Tavaszbúzából 10, tavaszárpából 320, zabból 43, évelő takarmányból 310 holdat vetettünk. Most már ültetjük a burgonyát és vetjük a kukoricát is. Huszonhárom holdon földbe került a cukorrépa mag is. Gábor Gy. Márton Megkezdte működését a hatvani baromfikeltető állomás (Tudósítónktól.) Ez évben mintegy 300 ezer forintos költséggel létesített hatvani baromfikeltető állomáson már megkezdődött a munka. Április 3-án, 4-én berakták a gépekbe az első tojásokat. A négy modern keltetőgépbe 43 200 tojás került. Az állomás dolgozói vállalták, hogy a szezonban 10 ezer csirkét biztosítanak terven felül szakszerű kezeléssel és gondos munkával. Az állomást az ősz folyamán 15 keltetőgépre bővítik. Nem tartjuk azonban helyesnek az igazgatóságnak azt a tervét, mely szerint a keltetőállomás minden csirkét más megyében értékesít. Szükséges volna, hogy a kiscsibék egy részét a Hatvan és környéke dolgozóinak biztosítanák. Hogy ez mennyire helyes volna, az is bizonyítja, hogy csak egy délután Hatvanban 3000 kis csirkére adták be az előjegyzést a dolgozó parasztok. Sárközi Miklós VÄRASZÖN ezelőtt egy évvel alakult meg a Szabadság- harcos Szövetség. Jelenleg a kis, 825 lakosú községben 25 tagja van a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetségnek. Szervezetüknek a falu minden 1935-ben született fiatalja tagja. Virág még kevés van, de a gyermekek nem szamorkodnak, mert egy forintért hatalmas Tna'M-.flrfMiíkirnt vpihpf/niefk. Repül a labda, vajon melyik csapat lesz a győztes
