Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-17 / 31. szám
r WM # , Vf LA 6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG HEVESMEGYEI pártbizottságának lapja IX. ÉVFOLYAM, 31 SZÁM. Ára 50 fillér 1955 ÁPRILIS 17. VASÁRNAP. A SeSypi Cementgyár önköltségcsökkentő-brigádja Huszonhét kilométert utazik a kő, amíg a Pásztó fölötti bányából a Selypi Cementgyárba érkezik. Közben csillére rakják, csillével szállítják, csilléből lerakiák. vagonba pakolják, vagonba szállítják — többe kerül a saját kő, mint a 100 kilométerről ideszállított felnémeti kőanyag. Mindezt Lef felhői ez István, a Cementgyár főmérnöke panaszolja el, amikor azután érdeklődünk, miért oly magas a selypi cement önköltsége. Az itt gyártott, úgynevezett 400-as cementet 80 százalékkal magasabb önköltséggel állítja elő az üzem. mint az ország többi cementgyárai. .Selypen készül hazánk legdrágább cementje. Már pedig nap mint nap vagontételben fut ki innen a cement a bérház-, a kislakásépítkezésekhez. Még Sopronban is selypi cementtel folyik nem egy lakás építése. A minőség ellen nincs különösebb kifogás, az ára? — hát bizony lehetne olcsóbb — vélekednek, * jogosan az építtetők. A korszerűtlen gyár nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Elektrifikálták a gépházat s a kazánházat, egyedül ezzel napi 40 tonna szenet takarítottak meg. ugyanakkor 18 dolgozót lehetett közvetlen a termelésre átirányítani. Az elmúlt évben épült a vagonbuktató, amely a hosszadalmas és nehéz kirakodást gépesítette, sőt a buktatótól is szalag viszi tovább, egészen a szárítókig a beérkezett kőanyagot, vagy a szenet. Mindez természetszerűleg kihatott a cement önköltségére is. A helyzet az, hogy ezek mellett a „külső“ erőforrások igénybevétele mellett, kevés gondot fordítottak a gyár vezetői, kommunistái a „belső“ tartalékok, lehetőségek fel- használására. Az elmúlt negyedév, de elsősorban a márciusi hónap megmutatta, hogy érdemes foglalkozni ezekkel ,az apró dolgokkal“, amelyek végeredményben nagy összegeket jelentenek a gyár. az egész ország számára. De ne vágjunk a dolgok elé, vegyük sorba a gyárban hallottakat. Taggyűlésen, pártnapon, népnevelő- vagy termelési értekezleten egyre többször és egyre gyakrabban esett szó, a már szinte fogalommá vált önköltségcsökkentésről. Erről beszéltek a kommunisták. S a sok vitának, tervezge- tésnek. amely formát keresett magának, meglett az eredménye: önköitségcsökkento brigád alakul' a gyár dolgo- xőibóL Igaz, hogy csak a brigád létrejötte volt a taggyűlések eredménye, s nem minden dobozó aktív részvétele az önköltségcsökkentésért folyó harcban. Ismerkedjünk meg a brigád tagjaival. Ez itt a főkönyvelői szoba: itt dolgozik Haraszti Károly a gyár főkönyvelője, egyben az öttagú brigád vezetője. Ebben a másik szobában van a műszaki osztály. A vezetője Vashegyi János elvtárs. aki többet van a kemencék mellett, mint az íróasztalnál — a brigád egyik kommunista tagja. Itt van a laboratórium. Itt dolgozik Andrejkó Gyula vegyészmérnök, aki becsületes munkájáért kormánykltün- tetést is kapott, ö képviseli a fiatalokat a brigádban, a DISZ-szervezet titkára. Az egész üzem az „irodája“ Szlávik Ferenc karbantartó lakatosnak, meg Szűcs András elvtárs művezetőnek, a brigád két másik tagjának. Ez az öt ember: az önköltségcsökkentő brigád. Három hónapja dolgoznak, igazi lendülettel valójában csak márciusban, miután az egész üzemben megtárgyalták a Központi Vezetőség márciusi határozatát. Itt értették meg valójában a gyár dolgozói, mit jelent az önköltség csökkentése saját életükben, itt értették meg a brigád szerepének fontosságát is. Az emlékezetes értekezlet óta egyre lelkesebben támogatják a brigád tagjait. S mit tett azóta a brigád? íme vázlatosan néhány adat munkájukról. A főkönyvelő munkáját dicséri, hogy tíz naponként ellenőrzik a pénzügyi tervet, a kereteket s például a béralapnál máris számottevő a megtakarítás. Vashegyi János elvtárs az anyagkivételezést ellenőrzi. Egyetlen kis példa: azelőtt a 17 forintos cirokseprűből 40—50 fogyott el két hét alatt, ma legfeljebb tíz. Apró dolog ez is, — de havonta 800 forintot jelent. Andrejkó Gyula fordulatszámlálót szerelt a kemencékre. Most már világosan meg lehet állapítani, hogy az égető mennyi szenet használt fel a klinkerégetéshez. Márciusban 74 tonna szenet, sok család évi szükségletét takarították meg a kis fordulatszámláló segítségével. Sz'ávik Ferenc karbantartó lakatos a kenőanyagok felhasználását ellenőrzi. Havonta átlagban 400 kiló gépzsírt. 600 kiló gépolajat használnak fel. A gépzsír kilója megközelíti a nyolc forintot. Érdemes tehát ezekkel a forintokkal is takarékoskodni. Szűcs András művezető, Liptai Józseffel arra ügyel, hogy tervszeríi-e a kőfelhasználás. Egy tonna klinker- hez 2,04 tonna kőfelhasználást ír e'ő a norma. Sikerült ezt leszorítani 1,84 tonnára. Napi 100 forint megtakarítás ez, amellett kisebb a gépek kopása is, kevesebbet kell fordítani anyagban is, időben is a gépek karbantartására. Mindezek mellett természetszerűleg a legtöbbet a termelékenység emelkedése, a tervteljesítés nyom a latban. A márciusi 120 százalék feletti tervteljesítés, meg az. hogy ebben a hónapban átlagban tíz százalékkal emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva az egy munkásra eső termelési érték, — döntő módon befolyásolta az önköltség alakulását. így pld. márciusban az elmúlt évekhez képest tíz százalékkal csökkent a cement önköltsége. S ez nem kis dolog. Természetesen ezek még csak az első lépések. A kommunisták, a népnevelők, aktív és következetes támogatására, szigorú fegyelemre, takarékosságra, s tervszerű munkára van szükség, hogy a brigád beváltsa a hozzáfűzött reményeket. Gyúr kő Géza Elkészült a Csongor, a szi- varosok kedvence. Most már csak az van hátra, hogy Csizik Istvánná, jel- véntjes ifjúmunkás sztahanovista szivarcsomagolónő ízléses dobozokban ügyesen elhelyezze, hogy azután az Egri Dohánygyárból az árudákon keresztül a fogyasztókhoz kerüljön Előre a május 1-i vállalások teljesítéséért Példát mutatnak termelőszövetkezeteink a tavaszi munkában Termelőszövetkezeteink a kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére Igyekeztek mielőbb elvégezni a kora tavasziak vetését, s a tavaszi kalászosokból túl is teljesítették vetéstervüket. A tavaszi búzából 387, tavaszi árpából 126 százalékra teljesítették a vetéstervet. Jól halad a zab-, lucerna- vetés is, nagyobb lemaradás a vöröshere vetésterv teljesítésénél mutatkozik. Belon szőlőkaró, rsnklós borona — a faelyiipari vállalatok terveiben A helyi iparnak — mint a nagyipar kiegészítőjének — fontos szerepe van a dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátásában. Heves megye hely iipari vállalatai az elmúlt negyedévben eredményesen dolgoztak, tervüket 110,7 százalékra teljesítették. A jó eredmény elérésében nagy segítséget adott a felszabadulási verseny. A második negyedévben tovább növekedtek a helyiipari vállalatok feladatai. Tervük 20 százalékkal magasabb A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat a kályhaalkatrészek gyártása mellett rátér a csuklós borona, expressz permetező, kézipermetezö és porozó készítésére, valamint a 200 literes prések és szőlőzú- zók gyártására. Megtörténtek az előkészületek a szekérfék, boroskupa, lábrács gyártására is. Készítik a szénvasaló prototípusát, s rövidesen megindul a sorozatgyártás. Az építőanyagipari vállalatok az első negyedév során főként építőkő és mész szállításával járultak hozzá az építőanyagellátáshoz. A második negyedévben a helyiipari téglagyárak is megkezdik a gyártást. Terv szerint a negyedévben több mint két millió égetett téglát juttatnak kislakás építkezésekhez. A tarnaszent- máriai és siroki kőbányák 6 ezer tonna építőkövet termelnek a második negyedévben. Az építőipari vállalatnál kísérletezés alatt áll a beton szőlőkaró, melyből, ha beválik, többszázezer darabot juttatnak a szőlőtermelőknek. A helyi ipar feladatai tehát a második negyedévben nagyok, azonban a dolgozók munkája a felszabadulási versenyben tapasztalt munkalendülete biztosíték arra, hogy a május 1-re tett felajánlások valóraváltásával, a verseny tovább folytatásával túlteljesítik a második negyedév tervét is, Megkezdték megveszerte a cukorrépa vetését is a szövetkezetekben, eddig a vetéstervnek mintegy 56 százalékát teljesítették. A napraforgó vetése is halad és két járásban a hevesi és a hatvani járásban a burgonyavetéshez is hozzáfogtak. A tavaszi vetések mellett termelőszövetkezeteink a megye területén több mint 4000 holdon T'égezték el az ősziek Xejtrágyázását. Kilencedik megyénk az országos begyűjtési versenyben Tovább az előkelőbb helyezésért! Heves megye az országos begyűjtési versenyben kilencedik helyre került. Az eredményhez hozzájárult a járások és városok dolgozóinak lelkes versenye. De ez azt is mutatja: meg van a lehetőség arra, hogy begyűjtési eredményeinket tovább javítva az elsők közé küzdjük fel magunkat. A járások versenye a legutóbbi értékelés szerint: 1. gyöngyösi, 2. pétervásárai, 3. egri, 4. hatvaAkik élei: járnak Új felajánlásokat tesznek a mezőgazdaság dolgozói Megyénk mezőgazdasági dolgozói is szép eredményekkel köszöntötték felszabadulásunk ünnepét. A lelkes versenylendület az ünnep után sem hagyott alább, termelőszövetkezeteinkben, egyénileg dolgozó parasztjaink között újabb vállalások születnek a munka ünnepére — rriájus 1-re, A tarnaleleszi Petőfi TSZ versenyre hívja a pétervásárai járás valamennyi termelőszövetkezetét a következő versenypontok alapján: Vállalják: hogy 11 hold gyümölcsösüket május 1-re kétszer megpermetezik. Egész évi tojás- és sertésbeadásukat teljesítik. Cukorrépa termelésüket négyszeri kapálással, az agrotechnikai módszerek pontos betartásával 200 mázsára, a kukoricatermés átlagát háromszori kapálással holdanként 30 mázsára növelik. Minden munka időben való elvégzését a családtagok bevonásával biztosítják. A búzaaratást hét nap alatt, az árpa és zabaratást öt nap alatt elvégzik, s azonnal felszántják a tarlót. A cséplést augusztus 20-ra befejezik, s a beadást egyenest a géptől teljesítik. Hatvan város tsz-ei szintén vállalták, hogy jó talajelőkészítéssel, helyes növényápolással elérik a holdankénti 200 mázsás cukorrépa-termést. A füzesabonyi járás valamennyi termelőszövetkezete csatlakozott a 10 mázsás dohány, a 200 mázsás cukorrépa és a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz. Az egyénileg dolgozó parasztok is tettek vállalást a terméseredmények növelésére. Gulyás József adácsi dolgozó paraszt vállalta, hogy öntözéssel 350 mázsa cukorrépát termel egy holdon. Detk községben Ba- kondi Károly négyholdas dolgozó paraszt a 200 mázsás cukorrépa-termelési mozgalomhoz csatlakozott. Boldog község termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a begyűjtési tervek teljesítésére tettek vállalást. Vállalták: hogy évi sertésbedási tervüket 45, vágómarhabeadási tervüket 40, baromfibeadási tervüket 30, tojásbeadási tervüket 45, tejbeadási tervüket 40 százalékra teljesítik május 1-ig. Félévi begyűjtési tervüket termékféleségenként határidő előtt 10 nappal, június 20-ra maradéktalanul teljesítik. Adófizetési tervüket június 30-ig 105 százalékra teljesítik, s ezzel együtt 100 százalékig rendezik a biztosítási díjakat is. A kukorica és a többi késő tavaszi vetést, a Minisztertanács határozatában előírt határidő előtt öt nappal elvégzik, ni, 5. hevesi, 6. füzesabonyi járás. A községek között a legjobb eredményt a gyöngyösorosziak érték el, megszerezték az első helyet a felszabadulási begyűjtési versenyben. Monosbél, Gyöngyössolymos, Felnémet, Visonta szintén a megye legjobb községei közé kerültek a versenyben. Igen nagy a lemaradás Verpeléten, Atányban, Nagyúton, Kálban. Ahhoz, hogy a megve még jobb eredményt érien el, a lemaradó községeknek is fel kell zárkózlérnaradi sukkal az s • megye kerékkötőjévé válnak. Negyven tsz csatlakozott a 30 mázsás kukoricatennesz 1 esi mozgalomhoz, Megyénkben is egyre több termelőszövetkezet tagjai csatlakoznak a 30 mázsás kukori- catermelés-mozgalomhoz. Eddig 40 tsz, köztük a kömlői Kossuth, a 'karácsonyi Dózsa, a kerekharaszti Béke!, a füzesabonyi Petőfi, a boconádi Petőfi TSZ tagjai vállalták, hogy jó talajelőkészítéssel a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásával 30 mázsa kukoricát takarítanak be holdanként. A 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomhoz 24 termelőcsoport, köztük a kiskörei Dózsa, a mezőszemerei Üj Világ, a kerekharaszti Béke TSZ csatlakozott. A pétervásárí gépállomás a verseny élén Gépállomásaink segítségén is múlik, hogy termelőszövetkezeteink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is milyen gyorsan tudják elvégezni a tavaszi munkákat. Ebben az esztendőben már eddig is sok segítséget adtak: 5413 holdat szántottak fel és 1463 holdon végezték el a vetést. A gépállomások versenyében a legjobb eredményt a pétervásárai gépállomás dolgozói érték el, akiknél az egy gépre eső mű- szaknorma-teljesítés 15,4. Az atkári gépállomás a második helyre került 12 műszaknorma teljesítésével, de ha meggyorsítják a munkát, fokozzák a gépkapacitás kihasználását, visszakerülhetnek az első helyre. A sorrend a továbbiakban a következő: 3. tarnaszentmik- lósi, 4. horti. 5. detki, 6. lőrinci, 7. sarudi, 8. egri, 9. hevesi, 10. füzesabonyi gépállomás. Különösen meg kell javítani a munkát a hevesi és a füzesabonyi gépállomáson, ahol az egy gépre eső műszaknorma teljesítés csupán 7,6, illetve Horváth János öreg vájár a ró- zsaszentmárto- ni IX. aknában. Ludvlg Józsefná préses a hatvani konzervgyárban Füzesi István In- téző a hatvani vasútállomáson Wagner Lajos a latvani cukorgyár lakatosa.
