Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-17 / 22. szám

7 NÉPÚJSÁG 1955 március 17. csütörtök Ünnepi taggyűlést tartottak a parádsasvári kommunisták pártszervezetük megalakulásának 10. évfordulóján Március 5-én este a parád­sasvári kommunisták ünnepi taggyűlésre gyűltek össze párt- szervezetük megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. A taggyűlés részvevői között ott ültek azok a kommunisták, akiket a pártszervezet nevelt, akik ma a párt, az állam, a gazdasági és kulturális élet kü­lönböző területén dolgoznak. Olyanok, mint Szókup Lajos, az építőanyagipari miniszter helyettese, Stork Károly, a fü­zesabonyi, Gotyár Gyula, a rét­sági járási pártbizottság első titkára, Szilágyi Lajos, néphad­seregünk tisztje. Nemcsak a neve volt ünnepi ennek a taggyűlésnek, nem­csak az ünneplő ruhába öltö­zött kommunisták, a szépen dí­szített terem, a fehér abrosz- szal terített asztalok tették ün­neplővé a taggyűlést, hanem a párttagság hangulata, a beszá­moló, és a hozzászólások is. Az ünnepi taggyűlést Venezel József elvtárs nyitotta meg, akit tíz évvel ezelőtt a párt- szervezet megalakulásakor tit­kárnak választott a tagság. Ez­után Szókup Gyula, a pártszer­vezet titkára örömtől, lelkese­déstől ragyogó szemmel szá­molt be a pártszervezet fenn­állása óta végzett munkájáról. A beszámoló megmutatta a parádsasvári kommunisták harcos életét, építő munkáját. Hazánk területén még folytak a harcok, a fasiszta fenevadak végórájukat ólíék, de kis köz­ségük felé közeledett a felsza­badító, dicső szovjet hadsereg, s meghozta szabadságunkat. A szovjet hadsereg Budapestről saját gépkocsiján szállította az első nyersanyagot, hogy az üveggyárban meginduljon a termelés. A szovjet katonákban — mondja a beszámoló — ba­rátainkat ismertük meg. Érez­tük, tudtuk, hogy az ő segítsé­gükkel kis községünkben is örökre vége az úri világnak, hogy véget ért rabságunk, szen­vedésünk. 1945 március 2-án ugyaneb­ben a teremben 84 ember je­lenlétében alakult meg Parád­sasváron a kommunista párt helyi szervezete. Azért alakí­tottuk meg — hangzik a beszá­moló —, mert tudtuk, hogy a kommunisták harcos pártja egyedül az az erő, mely ügyün­ket képviseli, melyet legyőzni nem lehet. Tudtuk, hogy csakis a kommunista párt vezetésével és irányításával biztosíthatjuk a munkásosztály hatalmát, épít­hetjük újjá országunkat, és te­hetjük boldogá népünket. Nem ismertünk fáradságot, gya­log, lovaskocsin mentünk Eger­be, Pétervásárára, amikor hí­vott a párt. Idehaza éjt nap­pallá téve munkálkodtunk a gyárban, a község politikai munkájában. Április 8-án, négy nappal hazánk felszabadulása után, községünkben is teljesí­tettük a parasztság évezredes vágyát — felosztottuk a földet. Nem harc nélkül dolgoztunk, az ellenség állandóan támadott. Az egyik napon megjelent üveggyárunk volt bérlője, és a gyár azonnali leállítását köve­telte. Pártszervezetünk volt az első, mely felemelte szavát ez ellen, s meghiúsította ezt a tö­rekvést. Az ellenség később pártszervezetünk egységének megbontására törekedett — lét­rehozta a szociáldemokrata pártot. Sok meggyőző szó, vita eredménye lett, hogy a becsü­letes emberek a kommunista pártszervezetbe jöttek, s elítél­ték a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőjét. 1949 elején közigazgatásilag is önálló lett községünk — pártszervezetün­ket is megtisztítottuk az oda nem való elemektől — tovább harcoltunk, tovább tanultunk, tovább neveltünk. Az alig 400 lelket számláló kis községünk­ben mintegy húsz vezetőkádert nevelt pártszervezetünk. Ma valamennyien büszkén tekin­tünk ezekre, mint pártszerve­zetünk neveltjeire. Hosszú volna leírni mindazt, amiről számot adott még a pártvezetőség beszámolója. De még nehezebb lenne leírni azt az örömet, lelkesedést, mely a parádsasvári kommunisták lelkében, szívében él. Büszkék a pártra, úgy tekintenek az 1954-ben újonnan épült, kor­szerű üveggyárukra, mint a párt, mint saját maguk tízéves kemény, harcos munkájának eredményére. Ez a kis község is — mondja beszélgetés köz­ben az egyik idősebb párttag — a pártnak, a munkásosztály hatalmának köszönheti, hogy ma új gyára van, hogy boldog, vidám az élet, hogy jobban élünk, mint bármikor. ígéretet tett a többiek nevében, hogy meg is védik ezt az életet, s harcolnak a további eredmé­nyekért ... Az Internacionálé eléneklése után véget ért az ünnepi tag­gyűlés. Ezután közös vacsorán vettek részt a pártszervezet tagjai és a meghívottak. Tóth György a Járási párt VB titkára, Pétervására —————————————— .......... A gyöngyösi zenepedagógusok is résztvesznek a kulturális seregszemlén A Gyöngyösi Zenepedagógu­sok Munkacsoportja 1949-ben alakult és célul tűzte, hogy a Gyöngyösön élő és szétszórtan működő zenepedagógusokat összefogja és lehetővé teszi kollektív együttműködésüket. Eredményes munkájukat bi­zonyítja, hogy a közelmúltban két növendékük szerepelt a Gyermekrádió meghívására, a Kossuth-rádió műsorán, 1954. szeptemberében pedig hat nö­vendéket vettek fel a zene­gimnáziumba a gyöngyösiek közül. Már csak azért is nagy szó ez, mert az ország két zenegimnáziumába a felvétel nagy tudást kíván, mind el­méletben, mind gyakorlatban. A Gyöngyösi Zenepedagó­gusok Munkacsoportja 4—6 éves gyermekek részére is ál­landó ingyenes zeneóvodát hozott létre, ahol a kicsik kö­zött tehetségkutatást tartanak. 1954-ben szeptembertől meg­indították a csoportos szolfézs és elméleti oktatást, melyen 100 gyermek, négy csoportban .sajátította el a zene-elméle­tet. Saját tudásuk fejlesztésére pedig megszervezték a minta­tanítást, ahol a több szem, többet lát elv alapján kicseré­lik tapasztalataikat és javíta­nak a hibákon. Ez a módszer Mh tette lehetővé, hogy a hegedű- és zongoraoktatásban egy­aránt kiváló eredményeket ér­nek el. Az ifjúsági kulturális sereg­szemle felhíváshoz lelkesen csatlakoztak. Március 30-án, a gyöngyösi járási kultúrotthon- ban Bartók Béla emlékhang­versenyt rendeznek. A hang­verseny legjobbjai résztvesz­nek az április 4-i kultúrverse- nyen is. Haydn-, Mozart-, Beetho- ven-hangverseny és 6—8, a növendékek által előadott hangverseny megrendezése is szerepel tervükben. Sajnálatos tény azonban, hogy Gyöngyösön a rendelke­zésre álló kultúrotthonok egyikének sincs komolyabb igényeket kielégítő zongorája, így a Bartók Béla emlékhang- ver„enyre is szállítani kell a zongorát, ami elég drága és kockázatos. Ha megfelelő zon­gora lenne, a járási kultúrott­honban, lehetőség nyílna a ze­nei szakkör megszervezésére és a zenekar létrehozására. Ehhez azonban a megyei ta­nács népművelési osztályának segítsége is szükséges. Sümeghy Béla, népművelési előadó, » Gyöngyös Növekszik a tiltakozó-ívek aláírásának száma a IV. békekongressztis után A BARÁTSÁGI HÓNAP HÍREI A IV. magyar békekongresz- szus után újult erővel folyik a békéért való küzdelem me­gyénk városaiban, falvaiban. Az a 34 küldött, aki részt vett a kongresszus munkájában, ed­dig 150 békeesten ismertette kongresszusi élményeit, s azo­kat a feladatokat, melyek a megye dolgozói előtt állnak, a béke megvédése érdekében. Bocsi Jánosné Füzesabony köz­ség küldötte, szinte mindennap összeül egyik, vagy másik utca dolgozóival, és eleven, meg­győző szóval beszélget velük a — AZ ELMÚLT HÓNAP­BAN a Heves megyei Iskolák tanulói bizonyultak ország­szerte a legtakarékosabbak­nak — Egercsehi-bányatelep gyermekei lettek megyénkben az elsők. A Szucs-bányatelepi iskolában 51,67 forintja van már egy-egy pajtásnak. Di­cséretet érdemelnek a vámos- györki, újlőrincfalvi, terpesi és siroki iskolák tanulói is. — A VÁMOSGYÖRKI álta­lános iskola pajtásai április 4-re felajánlották, hogy valameny- nyien résztvesznek a takaré­kossági mozgalomban. Nálunk egy pajtásra 43 forint átlag jut. (Viráglh János.) — A VISONTAI általános iskola úttörői színes, változa­tos kultúrműsorral köszöntöt­ték az ünneplő dolgozó nőket a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból. (Dormándi József.) — A HATVANI II-ES szá­lul általános iskola tanulói március 12-én és 13-án nagy •ikerrel adták elő a „Hamu- |*ipöke“ című mesejátékot. Az íiöadást az iskola zenekara kí­soronkövetkező legfontosabb feladatokról, a békeharcról. A jó felvilágosító munka eredmé­nye. hogy néhány nap alatt megkétszereződött a községben a békealáírásgyűjtők száma — és valamennyi dolgozó aláírta ma már Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomhábo­rú ellen tiltakozó ívet. A füzesabonyiak példája nem egyedülálló a megyében. Százkét községben — többek között Poroszlón. Lőrinciben, Feldebrőn — már mindenki tiltakozott az újabb háború ellen. sérte. A tiszta jövedelemből zenekari felszerelést vásárol­nak. (D. Kovács Sándor.) — GYÖNGYÖSÖN az álta­lános iskolák József Attila sza­valóversenyt rendeznek már­cius 24—30-ig. A szavalóver­seny legjobbjai szerepelnek április 4-én az iskolások városi bemutatóján. Március 14-én a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség megyei választmánya ülést tartott. A megyei választmány megvitatta a két szövetség or­szágos választmányának ha­tározatát és megválasztotta a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség ideiglenes elnöksé­gét. A MÖHSZ alakuló ülése határozatot hozott, hogy már­cius 20-án járásonként megvá­lasztják a járási ideiglenes elnökségeket, 27-én pedig me­— MÁRCIUS 19-ÉN szom­baton este a gyöngyösi Sza­badság étteremben nagysza­bású álarcos, jelmezes film­karnevál lesz. Meghívók a'vá­rosi MSZT-titkárságon igé­nyelhetők, ugyanitt jelmez is kölcsönözhető. — VÉCSEN a zenei kör vál­lalta. hogy a barátsági hónap idején minden vasárnap szov­jet zeneszerzők számait tanul­ják be, s a zenekar megismer­teti a falu dolgozóival Duna- jevszkij és Hacsaturján mü­veit. — A GYÖNGYÖSI KÓR­HÁZ dolgozói szombat estén­ként mikrobarázdás hangle­mezes előadást rendeznek a kórház kultúrtermében. Az előadás pontosan este fél 8-kor kezdődik, belépődíj 1 forint. Március 19-én Beethoven V. szimfóniáját, Brahms I. szim­fóniáját, 2G-án pedig Glinka legszebb műveit és a Borisz Godunov című opera részle­teit játszók. — MÁRCIUS 13-AN este a gyöngyösi járási kultúrházban vendégszerepeit a miskolci Dé­ryné Színház. Sós György Pettyes című víg játékát mu­tatták be. A szereplők közül nagy sikert aratott Pethes Fe­renc és Szirtes Ádám. gyei nagyaktíva ülésen a me­gyei elnökség tájékoztatja a szövetség aktiváit az egyesü­léssel kapcsolatos feladatok­ról. A választmányi ülés lelkes hangulatban folyt le és csat­lakozott a Sza'oolcs-Szatmár megyei szövetség versenykihí­vásához. A petőfibányai. MÓHSZ versenyre hívta a me­gye valamennyi szervezetét. A választmány határozatot ho­zott, hogy a versenykihívást minden alapszervezethez el­juttatja, — MÁRCIUS 9-ÉN a hat­vani Cukorgyár kultúrottho- nában Polcnyi Szűcs András, a cukorgyár igazgatója a szov­jet konzervipar eredményei­ről és a helyi konzervgyár feladatairól beszélt. Az elő­adást mintegy 250 dolgozó hallgatta végig, majd részt- vettek a filmvetítésen. — A HATVANI GAZDA­KÖR helyiségében március 12-én 300 dolgozó paraszt előtt Marcsújvári Gyula a Földmű­velésügyi Minisztérium főigaz­gatóhelyettese tartott beszá­molót a moszkvai mezőgazda- sági kiállításról. Az előadáson resztvettek a nagygomfoosi, a nagyteleki állami gazdaság ag- ronómusai, a hatvani járás tsz-nek vezetői, kitüntetett dolgozó parasztok. Az előadás után az MSZT színjátszó cso­portja az „Ukrajna mezőin“ című három felvonásos vígjá­tékot mutatta be. — MÁRCIUS 13-ÁN dél­után munkás—paraszt talál­kozót rendeztek Hatvanban, a gazdakör helyiségében. A ta­lálkozón resztvettek a hatvani üzemek dolgozói, legjobb ve­zetői, dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezeti tagok, jogá­szok, párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok. TTIT HÍREI — A MŰSZAKI OSZTÁLY Egerben március 17-én este 6 órakor tartja plenáris ülését a társulat klubjában. (Knézich K. u. 8. I. emelet.) — „SZOVJET EREDMÉ­NYEK az elméleti fotográfiá­ban“ címmel Színám Oszkár, a Fotokémiai Kutató Intézet munkatársa tart előadást, már­cius 18-án este 6 órakor az egri Pedagógiai Főiskola ! aj­kai előadójában, Megválasztották a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség ideiglenes elnökségét Talppufíer, Vali ßigvak, Rcla&lv viganyó és a többiek... Tallózás egy üzemi könyvtár címjegyzékében üzemünkben meglehető­sen szegényes könyvtár áll az olvasnivágyók rendelkezésé­re. Pedig a dolgozók szeretnek olvasni, amire a sok hazavitt, de visszahozni — sajnos — el­felejtett könyv, valamint a meglévő könyvek piszkos vol­ta is bizonyíték. Az olajoskezű tettesek bizonyára sokat csuk- lanak, amikor az utódolvasók emlegetni kezdik őket. Engem is érdekelnek a köny­vek. A napokban kezembe ke­rült a könyvtár katalógu->a, ahol meglepetve láttam új, ál­talam ismeretlen kiadványok jegyzékét. Barzag. Csak így, egysze­rűen: Barzag. Ez volt az első szembetűnő új szerzemény cí­me, s én enyhén „megbarzang- tam”. Aztán a másik sokat sejtető cím: Szinéra. Különfé­le érák jutottak eszembe, de Szin-re nem emlékeztetett semmi. A harmadik cím lete­rített: Uljus Futyikó — állt a papíron. Aztán jöttek a töb­biek: Maija. Milyen megrázó az így... Maija... rebegtem magam elé. Egy pár sorral odább megtaláltam a Hattját, majd újabb varázslat kötötte te figyelmemet: Váli Bigvak. Eltűnődtem ... Volt ugyan egy Váli nevű osztálytársam, de az nem Bigvak ' volt, hanem Aurél. És járásbíró! De nézzük tovább, A kö­vetkező cím óliéber, vagy íi- lippeus nyelven íródott, tie lehet, hogy valamely rejtjeles gyűjtemény felirata. így hangzott: Relaotv viganyó. Visszájára fordítottam, de nem lett érthetőbb úgy sem.*Leheí, hogy a viganó ősét hívták viganyónak? Vasv valamely jókedélyű öregasszony történe­téről van szó? De akkor is: mi az hogy Relaotv? Mi az?! Ideges állapotban olvastam tovább a katalógust. A 125. lé­teinél ez állt: Lenin balolda- liság kommunizmus gyermek- betegségek. Nem... Itt valami baj van. A fejem zúgni kez­dett, és reszkető kezemből szép lassan a földrecsúszott a halványzöld papír. Valaki vic­cet űz velem. Rossz viccet! Elhatároztam, hogy nem olva­som tovább ezt az átkozott címjegyzéket és balcipömmel dühösen rátapostam. Sajnos, csak 41-es cipőt vi­selek, ami nem takarta el egé­szen a zöld papírkatalógust, s a talp mellett, gúnyosan feke- téllett felém: Talppufíer.. : Hátha valami varázsszó ez, amire szépen kiderül az ég, kisüt a nap, vagy valami ilyes­mi. De nem történt semmi, az eső egykedvűen zuhogott to­vább, s időnkint nagy erővel vágódott az ablakhoz. Most már azért is végigolvasom —. mondtam fogcsikorgatva — s a Talppufíer utáni 13. sorban komoran, méltóságteljesen so­rakoztak címmé a betűk: Vassiliuss Nősz. Szégyellem bevallani, de nem értem mi az, hogy Nősz. Azt sem, hogy Vassilius. A kettőt együtt plá­ne nem értem. Talán éppen hiányoztam az iskolából, mi­kor ezt tanultuk. Igen, lehet­séges, hogy igy volt. s ez megnyugtatott, Már-már azt gondoltam, hogy nincs többé új kiadvány, amikor a cím­jegyzék végefelé még egyet találtam. Nem olyan különös, szinte semmitmondó. Egészen értelmesen hangzik: Dari Fri­gye. Illetve... így első látásra szokatlan kissé, de később már jól érthető ... azaz ... a fene egye meg., ezt sem értem: Minél többször elolvastam, annál jobban belegabalyod­tam Miért nincs a Frigye vé­gén legalább egy s betű. Ak­kor már sokmindenre lehetne következtetni. Mondjuk igy; Dari Frigyes. Vagy: hakisef- fel volna írva rámondhat­nám, hogy egy Dari nevű egyén frigyéről van szó, aki a frigy megkötése után esetleg megmásítja a nevét.. : És eljött az este. Vacso­rára nem ettem sokat, mégis furcsa álmom volt. Láttam Talppuff ért, Barzagot, Váli Bigvagot és a többi testet ol­tott könyveimet, amint bána­tosan vonultak az úton. Re­laotv viganyó egy táblát emelt a magasba, amin ez a felirat állott: tiltakozunk! Eddig a történet. A köny- nyebbség kedvéért még meg­súgom, hogy a Talppufíer nem más, mint Molière Tartuffc-je, a Barzag pedig nem más, mint a jó öreg Balzac. Uljus Fu­tyikó pedig; Julius Fucsik elv­társra céloz. A többit találják ki az olvasók! Somody József Megjelent a Propagandista legújabb száma A Propagandista márciusi számában Néni demokratikus forradalmunk nagy vívmánya, az 1945-ös földreform címmel Borsi Emil elemzi az 1945-ös földreform jellegét, s annak hatását a magyar gazdasági és politikai életre. A magyar politikai könyv­kiadás fejlődését Fülöp Gábor ismerteti: Politikai könyvki­adásunk tíz éve című cikké­ben. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásá­hoz közli a folyóirat: Daczó József cikkét: A párt­szervezetek és a kommunisták feladatai a hazafias népfront­mozgalom továbbfejlesztésé­ben. A cikk részletesen foglal­kozik a pártszervezetek és a népfront-bizottságok, illetőleg a tömegszervezetek és a nép­front-bizottságok helyes viszo­nyával' elemzi azokat a hibá­kat és helytelen nézeteket, amelyek a hazafias népfront­mozgalom eddigi fejlődése so­rán felmerültek. Molnár Imre: A tanácsok tö­megszervezeti feladatairól címmel írt cikket. Faragó Jenő: Munkában a gödöllői községi tanács című cikke bemutatja, hogyan ala­kul ki egy községi tanács és a lakosság közötti jó kapcsolat. Szabó László cikke: A hiva­tali pártszervezetek munkájá­ról — a hivatali pártszerveze­tek sajátos feladataival foglal­kozik A népgazdaság időszerű kér­dései című rovatban a követ­kező cikkeket közli a lap: Mészáros Sándor: A földmi- vesszövetkezetek feladatai a mezőgazdasági termékek érté- I kei.íésében, Kovács Imre: A prémium­rendszerről. Maróti Ödön: Hogyan mér­jük a munka termelékenysé­gét? Válasz a propagandista kér­déseire című rovatban: Búzás József: A külkereske­delem szerepe és jellege a ka­pitalizmusban és a szocializ­musban címmel vizsgálja a ka­pitalista és a szocialista orszá­gok külkereskedelmét megha­tározó tényezőket, s a két vi­lágpiac külkereskedelmi fo­galmának alakulását. A cikk részletesen foglalkozik Ma­gyarország külkereskedelmét meghatározó tényezőkkel. E rovatban közli még a fo­lyóirat Nagy Ernő cikkét: A demokratikus centralizmus és a kettős alárendeltség címmel, s az erkölcsi-politikai egység­ről folytatott vita szerkesztő­ségi vitazáró cikkét. Nemzetközi kérdések cimű rovatban Gömöri Endre: Egy hónap külpolitikában címmel ad összefoglalót február hónap legfontosabb nemzetközi ese­ményeiről. A propagandista tapasztala­taiból című rovatban Balyó Mária elemzi egy propagandis­ta tanácskozás tanulságai című cikkében a Pest megyei alsó- fokú propagandista szeminá­riumvezetők tanácskozásának tapasztalatait. A rovatban jelenik még meg Molnár Endre: A politikai gaz-> daságtan-oktatás néhány kér* déséről című cikke és a párt' oktatás hírei. A propagandisták leveleiből közli a folyóirat Gál Béla le* veiét: A bevezető előadásoké ról címmel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom