Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-17 / 22. szám

1955 március 17. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Lelkes ünnepségeken emlékeztek meg megyénk dolgozói 1848. március 15-ről Az egri Pedagógiai Főiskola hallgatói is megünnepelték mániás 15-ét ——— Két hónap alatt háromszáz család lépett be a megye termelőszövetkezeteibe 15-én délelőtt az egri fiatal­ság a Petőfi-szoborhoz vo­nult, ahol Rákóczi Lajos VB elnökhelyettes tartott ünnepi beszédet. Ezután az üzemek és iskolák küldöttségei megkoszo­rúzták az emlékművet. Hatvanban 14-én este mint­egy másfélezer fiatal vonult fel az 1848-as szabadsághősök emlékművéhez. Hasonló lelkes ünnepségeket tartottak a megye többi váro­sában és községeiben is. Ugyanezen a napon a dicső­séges szabadságharc tényeit és emlékeit ismertető kiállítás nyílt meg Egerben, Hatvanban és Kápolnán. szabadságharc jelentőségéről, s arról, hogy megyénk népe is méltóképpen kivette részét e történelmi napok tetteiből, a hősi harcokból. Az ünnepi beszéd után a fő­iskola énekkara szabadságda­lokat, mozgalmi indulókat adott elő. Majd Vótusz Irén II. éves magyar szakos hall­gató Petőfi Sándor A rab cí­mű versét szavalta el. Az ün­nepi megemlékezés lelkes han­gulatban zajlott le. MEGKEZDŐDTEK A TAVASZI MUNKÁK Megtanultuk, hogyan kell többet termelni A tavasz első kellemes me­leg sugaraival köszöntötte az idei március 15-ét ünneplő fiatalokat, diákokat, s idősebb dolgozókat. KÁPOLNA községben ünnepi "S Hangulat: Tizenöttagú népi zenekar járja az utcákat, s Kossuth-nótákat játszik, majd megérkezik a gyöngyösi hon­védzenekar, s pattogó indulói­nak hangja betölti a falut. Még fél tíz sincs, de a falu népe összegyűlt a tanácsháza előtt, hogy 10 órára közösen vonul­jon ki a kápolnai hősök em­lékművéhez. Pontosan tíz óra­kor felcsendül a himnusz. Az emlékmű előtti kis térségen levett kalappal állnak Kápolna dolgozói, fiataljai, a megye és a környező falu küldöttei. A himnusz hangjai után néphad­seregünk egyik tisztje szaval­ta el a Nemzeti dalt, majd Rajna Gábor VB-elnök meg­nyitója után Molnár József, az egri Pedagógiai Főiskola tanára lép a szobor talapzatá­ra. hogy megtartsa ünnepi be­szédét. — Ma különösen fontos, hogy visszatekintsünk múl­túnk hősi hagyományaira, di­cső harcaira, Rákóczira, Kos­suthra —, a Tanácsköztársa­ság hőseire, és az ő életükből, hősi helytállásukból erőt me­rítsünk mai életünkhöz. Emlé­kezzünk a kápolnai csatára, mely elindítója volt a magyar hadsereg, a vörössipkások dia­dalmas tavaszi hadjáratának. A szabadságharc az interven­ció miatt elbukott. De eszméit 1945-ben, a Szovjet Hadsereg segítségével életrekeltettük. Ma 10 éve. 1945. március 16-án megalakultak a földosztó bi­zottságok, és végre valóság lett dicső elődeink álma, a föld azé lett, aki megműveli — mondotta többek között be­szédében Molnár elvtárs. A beszéd után a megye kül­döttei megkoszorúzták az em­lékművet. Elsőnek Komócsin Mihály elvtárs helyezte el az MDP Heves megyei párt vég­rehajtó bizottságának koszorú­ját, majd Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács, Galló őrnagy, a honvédség, Nagy Sándor a me­gyei DISZ-bizottság nevében koszorúzta meg az emlékmű­vet. Elhelyezték koszorúikat a járás és a község népfront­bizottságai, tanácsai, tömeg­szervezetei, az iskolák és a község dolgozóinak küldöttsé­gei. A lelkes ünnepség a honvéd­ség díszszázadának felvonulá­sával ért véget. EGERBEN 14-én este a já­rási kultúrházban a városi DISZ-bizottság rendezett em­lékünnepélyt, melyen Szántó Imre elvtárs, a főiskola taná­ra méltatta a márciusi esemé­nyeket. Ezután színvonalas műsor következett, melynek első számaként Forgács Kál­mán szavalta el a Nemzeti dalt, majd fellépett a Heves megyei Népi Együttes ének-, zene- és tánckara, valamint a Lenkey úttörőcsapat énekka­ra Március 14-én, délután az egri Pedagógiai Főiskola hall­gatói ünnepségen emlékeztek meg az 1848. március 15-i ese­ményekről. a szabadságharc küzdelmeiről. A himnusz eléneklése és Sziics László, a főiskola DISZ bizottságának titkára meg­nyitója után őr. Szántó Imre, a történelmi tanszék vezetője méltatta a márciusi ifjak nagyszerű tetteit. Beszélt a Heves megyében az idén is tovább gyarapodnak a jól dol­gozó termelőszövetkezetek. Az év első két hónapjában há­romszáz család, több mint 400 hold földdel választotta a nagy­üzemi gazdálkodást. Különö­sen sokan kérik felvételüket azokba a termelőszövetkezetek­be, amelyek az élenjáró szov­jet módszerek alkalmazásával fejlődtek erős. virágzó gazda­sággá. A mezőtárkányi Szabadság termelőszövetkezet tagjai a szovjet példa nyomán elsők kö­zött vezették be tehenészetük­be a szakszerű takarmányo­zást, a 'háromszori fejest, a tőgymasszázst. Az új módsze­rek alkalmazásával már az el­múlt esztendőben több ezer li­ter tejet termeltek terven fe­lül. A felszabadulási verseny során az idén is igen szép ered­ményt értek el. Zsóka András, Telékes Bertalan és Halász Ist­ván fejősök jó munkája révén, alig három hónap alatt 7.5 li­terről 12 literre emelték fel az istálló-átlagot. A szövetkezet tehenészeté­nek eredményei, valamint a növénytermelés terméshoza­mának növelése, a tagok foko­zott jóléte szinte vonzza a kí­vülállókat. Ebben az évben már 18 dolgozó paraszt — köztük hat középparaszt — írta alá belépési nyilatkoza­tát. Gyöngyöspatán, a helyi me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek jó munkáját látva, a I. tí­pusú Aranykalász tszcs tagjai a fejlettebb közös gazdálko­dásra, a II. típusra tértek át. Az abasári dolgozó parasz­tok nagy munkában vannak. Népi demokráciánk segítségé­vel 10 millió oltványt telepíte­nek. Az agronómusok taná­csokkal segítik a jobb termés elérését, elmagyarázzák, hogy a jobb trágyázás után többet hoz a föld. Felszántották a földeket, meg lehet kezdeni a Tavaszodik erősen. Nem egy helyen alkalmas már a talaj a vetésre is. Most az a legfon­tosabb, hogy mielőbb a földbe kerüljön a tavaszi búza. Erdő­telken és Tamabodon már 20—20 holdon vetették el, Kál- ban 8 holdon került eddig földbe a tavaszi búza, és már megkezdték a vetést a többi községben is. A vetőmag min­den dolgozónál biztosítva van. Kálban 100 mázsa tavaszi bú­zavetőmagot cseréltek és most újabb száz mázsát igényeltek. A községekben összesen 30 va­gon tavaszi búza vetőmagot cseréltek és most újabb 7 va­gon érkezett. Megkezdték az egész megyében, főként a gyöngyösi járásban a vetés előtti talajelőkészítést, kulti- vátorozást, tárcsázást. A gépállomások is egyre jobb lendülettel segítik a ta­vaszi munka gyors elvégzését. Pély község legeltetési bi­zottsága a legelők jó karban­tartásáért versenyre hívta ki a hevesi járás valamennyi legel­tetési bizottságát. Vállalták, hogy a község legelő területén állandóan friss, zöld takar­mányt biztosítanak az állatál­lománynak. Ezért még á tél folyamán 60 hold legelőt meg­trágyáznak és megtisztítanak a gyomoktól. A példamutató kezdeménye­zés megfelelő visszhangra ta­lált a járásban, s a legeltetési vetést. Sok értékes gyümölcs­fát is ültettek az abasáriak. Exportra is termelnek, megta­nulták az elmúlt tíz év alatt, hogyan kell magasabb termés- eredményt elérni, megtanítot­tak erre bennünket a szovjet mezőgazdasági szakemberek. - Előházi János Abasár A megye gépállomásai eddig 1500 holdat szántottak fel. A legjobb munkát az atkári gép­állomás végezte. 416 holdat felszántott, 525 hold őszi szán­tást előkészített a vetéshez. Jól halad a munka a péter- vásári gépállomáson in. A traktoristák versenyében az első helyen még mindig Szűcs Károly, az atkári gépállomás traktoristája áll, aki F 80-as traktorával szőlő alá forgat. A legjobb brigád a füzesabonyi Sály-brigád. tavaszi idényter­vét 65 százalékra teljesítette már. Gépállomásaink, tsz-eink, egyénileg dolgozó parasztjaink legfontosabb feladata most az, hogy minden percet kihasz­nálva vessék el a tavasziakat, végezzék el az elmaradt szán­tást, mert ezen múlik most a bőséges termés. bizottságok egyre-másra je­lentették csatlakozásukat. Az eredmény nem maradt el: a járás legelőinek felét már is­tállótrágyázták. Küíötiösen a versenyt kezdeményező Pély községben halad jól a munka, társadalmi erővel a vállalt 60 hold helyett 70 hold legelőn szórtak szét több mint 400 ko­csi istállótrágyát. Hasonló jó munkát végeztek a zaránkiak, akik alig két hét alatt 20 hol­don végeztek legelőjavitási munkát. Szorgalmazzák községeinkben a vetőmagtisztítást Gépállomásaink, ahogy az idő és a talaj engedi, mindenütt hozzáfognak a szántáshoz. A legjobb eredményt az atkári gépállomás traktoristái érték el, eddig 23 százalékra teljesí­tették tavaszi idénytervüket. Szűcs Károly traktorista F—80- as traktorával 48 holdat for­gatott fel 80 centiméter mélyen szőlő alá. Szántanak Erdő­telken, Kiskörén is. i A tavaszi munka gyors meg­kezdésének egyik feltétele, hogy időben megtisztítsák a vetőmagot, beszerezzék a minő­ségi magvakat. A tavaszi bú­za-cserét Tiszanána és Heves községek kivételével, minde­nütt befejezték. Hasonlóan jól megy a tavasziárpa-vetőmag- csere is. Jól halad a vetőmag- tisztítás is egyes községekben, Egerszalókon, Tarnamérán es Boconádon. Arra van szükség minden községben, hogy a ta­nács szorgalmazza a vetőmag­tisztítást, mert jó termést csak gyommentes vetőmag után vár­hatunk. Évek óta végzi lelkes munká­ját a tarnaörsl földmüvesszö- vetkezetnél Király Miklós, aki jó munkájáért került a MÉSZÖV választmányába Erdőtelken; Tárnokodon, Kálban is vetik a tavaszi búzát A hevesi járás dolgozó parasztjai gondosan ápolják a legelőket n A Magyar Helyesírás Sza­^ bályainak 10. kiadása, azaz a legújabb kiadás körül támadt vita teszi ezt az írást is időszerűvé. Sokan ezt az új szabályzatot forradalmi mű­nek, mélyreható reform-sza­bályzatnak igyekeztek feltün­tetni. Elöljáróban meg kell mondanunk, hogy ez a sza­bályzat nem tartalmaz forra­dalmi, mélyreható reformokat. Bár az is igaz, hogy a felsza­badulás után valóban felme­rült a helyesírás megreformá­lásának kérdése, és különösen a felnőtt oktatás vonalán, meg az iskolákban adtak hangot egyesek a reform-gondolat­nak. A reform céljait így fo­galmazták meg: cél a felesle­ges nehézségek eltüntetése, és helyesírásunknak minél egy­szerűbbé. minél ésszerűbbé té­tele. Ehhez járult az a peda­gógiai kívánalom is, hogy a reform igyekezzék helyesírá­sunkat minél könnyebben el- sajátíthatóvá tenni. Ennek a reformnak a jegyében merült fel újra például az ly eltörlé­sének gondolata, az í, ú, ű írá­sában mutatkozó nehézségek felszámolása azáltal, hogy e hangokat minden szóban csak röviden írjuk, s hogy a dz és dzs betűk újfajta kettőzését vezessük be (eddzük, bridzs- dzsel), s hogy a meghonosodott idegen szavaknak magyaros elválasztását írjuk elő (ref­lex. demok-rácia). s hogy ve­zessük be azt a könnyítést is. amely szerint a tulajdonnevek mind az elválasztásban, mind a ragozásban az egyszerű sza­vak írásmódját kövessék (Ká­rollyal. Arannyal), s hogy szüntessük meg a sok vagyla­gosságot (épen, éppen, gyűjt, gyűjt) stb.. stb. Ezek a kívá­nalmak elsősorban a pedagó­gusok körében merültek fel. A mmr helyesírás időszerű kérdései Az Akadémiai Helyesírási Bi­zottság is hangoztatta: Helyes­írásunkból a felesleges nehéz­ségeket ki kell irtani, mert ezzel is komoly segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a tár­sadalmi közösség minden egyes tagja kevesebb nehézsé­gek árán, kevesebb akadályok legyőzésével jusson el a mű­veltség kincseihez. Az új szabályzat mégsem ” reform-szabályzat. Nem törölte el a ly-t, s nem fogunk így írni: ijen, hejesírás. Az í, ú, ű, hangok írásában megtart­ja a hosszúság és rövidség közti különbségtételt, mert ez­zel is elismerjük, hogy hang- rendszerünk védelme is szem­pont. A hosszú és rövid ma­gánhangzóknak értelem meg­különböztető szerepük is van: füzet-fűzet, nyirok-nyirok, stb. A dalnok búja (s nem buja). Néhány ponton módosította ugyan helyesírásunkat, de he­lyesírásunk rendszerében mélyreható reform nem tör­tént. Inkább csak arról van szó, hogy ez az új szabályzat pontosabbá, korszerűbbé tet­te helyesírásunkat. 170 új sza­bályt és 40 már meglévő sza­bály módosítását adja ugyan, de ezzel is csak azt a célt szolgálja, hogy a szabályozat­lan kérdések számát kisebbít­se, illetőleg, hogy a szabályo­zatlan esetekben most már iránymutatást adjon. Ezért adott látszólag sok szabályt — szám szerint 78-pt — az egy- beírás és a különírás rendezé­sére is. Általában ez az új szabályzat igyekezett helyes­írásunk egységét elősegíteni, továbbá írásrendszerünket elv- szerűbbé és megtanulhatóbbá tenni. Az egység és a megta­nulhatóság problémája igen komoly probléma. Hiszen az egységes helyesírás egyik fon­tos feltétele és eszköze a nyel­vi és a nemzeti egységnek is és a megtanulhatóság igen fontos gyakorlati, pedagógiai szempont is, amire ismét cél­szerű tekintettel lennünk. L| elyesírásunk története is 1 1 azt példázza, hogy min­dig megvolt az igény az egy­séges, a következetes, a cél­szerű és a megtanulható he­lyesírásra. Már az 1790-es években jól látták íróink és pedagógusaink, hogy a nemze­ti műveltség egységének egyik akadálya az is, hogy „a ma­gyar betűírás módja nincs még közönségesen meghatá­rozva“, azaz nincs egységes helyesírásunk. Csak egyetlen egy írásjegynek, a mai c-nek az írásában is „mennyi a megoszlás“: az egyik c-t ír. a másik cz-t, a harmadik tz-t használ. Nem véletlen tehát, hogy már akkor is az írás em­berei és a pedagógusok keres­ték és igényelték azt a fóru­mot. amelyik gondoskodna he­lyesírásunk „fundámentumos“ kidolgozásáról is. A fundá­mentumos szó foglalja magá­ban az egységes és következe­tes helyesírás iránti igényt. Ezért volt korszakalkotó a Magyar Tudós Társaság 18'Íz­ben megjelent első helyesírási szabályzata. Ez a szabályzat az első komoly kísérlet az egy­séges magyar helyesírás meg­alkotására. Az Akadémia helyesírási szabályzata ez idő óta sok ki­adást ért meg, s a kiadások­ban sok változásról, sőt re­formról győződhetünk meg, például a kettösjegyű hosszú mássalhangzók írásában csak az első jegy kettőzodik: asz szony, megszűnt az 'í ki hang­sor különírása stb. A változá­sok oka az, hogy az élet, a társadalom, s nyelv is állan­dóan változik. A nyelv és az élő beszéd változásával, alaku­lásával, fejlődésével alakul és változik a helyesírás is. Külö­nösen jellemző sajátsága ez a magyar helyesírásnak. A mi helyesírásunk ugyan ;s nem tör­téneti helyesírás, min; az an goi és a francia helyesírás, amelyekben a hangsorok írás­képének alig v*n xöze a ki­ejtéshez (vö: az angol enough- inaf), hanem főelve az idővel módosuló kiejtés, és nem a történeti hagyomány. Valóban helyesírásunk a lehetőséghez képest híven tükrözi a szavak hangalakját. Ez a kiejtés sze­rinti írásmód (fesse, lássa stb.). Hogy helyesírásunk nem sza­kadt el az élő, eleven nyelv­től, ennek az elvnek köszön­hetjük. A toldalékos (a képzős, a jeles és a rágós) szavakban feltünteti a szavak alkotóele­meit is. Ez a szóelemzö írás­mód. Ennek a két egymással ellentétesen ható aiapelvnek fontos nyelvi funkciója is van. Mert például az adjuk hang­sorban azért helyes a szóelem­ző írásmód, mere a szó értel­mének felfogásában ez igazít el jó bennünket, azonnal kap­csoljuk ezt a hangsort az ad szóalakhoz és uem az agy szó­alakhoz. így egyértelműen áll előttünk az alaktani vagy szár­mazási egybetartó::is is s ez egyúttal biztosít;» a szavak, a ragok, a képzők írott képének állandóságát is. |_|elyesírásunk egyik jel­■ 1 legzetes vonása, hogy igyekszik lépést tartani az élő és fejlődő r-elv változásaival. A gyakorlati élet és különösen a pedagógia követelménye volt állandóan, hogy helyesírá­si szabályzataink „az élő nyelv folytonos fejlődése és a nyel­vészeti vizsgálódások újabb eredményeinél fogva módosí­tást, s mintegy megifjitást kap­janak.“ (Tanodái Lapok 1856.) Az Akadémia sokszor ugyan vontatottan — de az újabb ki­adások révén a megfelelő mó­dosításokat el is végezte. A helyesírásnak egy másik ellenkező követelményt is ki k°l) elégítenie. A folyton vál­tozó, élő beszédnek hű tükre kell legyen, de viszonylagos állandóságra is törekednie kell. Az iskola követelménye, a pedagógiai és a didaktikai szempontok szem előtt tartása is fontos követelmény. Volt egy korszak helyesírásunk tör­ténetében, amikor az Akadé­mia volt merev, és az iskola volt mozgékonyabb. Külön ú. n. iskolai helyesírás jelent meg a magyar iskolák számára (1903). Ennek a me";elenését pedig egy másik fontos köve­telmény szempontjainak fi­gyelembevétele teremtette meg: a helyesírásnak egysze­rűbbé. megtanulhatóbbá, el- sajátíthatóbbá tétele. Éppen az iskolai helyesírás hajtott végre helyesírásunkban ko­moly egyszerűsítéseket, (Az egyszerű c bevezetése, a két­jegyű hosszú mássalhangzó­nak rágós és képzős alakok­ban való rövidített írása: az idegen szavak magyaros írá­sának kiterjesztése messze az akadémiai gyakorlat határain túl stb.) A z a meggondolás is ve- ^ zette az egyszerűsítése­ket javaslókat, hogy helyes­írásunkat közkinccsé kell ten­ni, s helyesírásunk nem lehet olyan bonyolult, hogy az el­sajátítása a szélesebb népréte­gek számára lehetetlen legyen. Az „iskolai helyesírás“ sokt pozitívuma mellett sok negatí­vumot is jelentett, mert egy­részt megtörte a helyesírás egységét (volt külön akadé­miai és külön iskolai helyes­írás), másrészt tápot adott a külön utakon járóknak is. A kiadók, az újságok, de az egyé­nek is szinte „házi helyesírást“ vezettek be. Andrád Sámuel annak idején (1790) jogosan írhatta, hogy könyveiben a „tulajdon maga írásmódját“ követte, nem lévén akkor még olyan szerv, amely szabályoz­ta volna helyesírásunkat. Az Akadémia lett megalakulása óta ez a szabályozó fórum. Sajnos az Akadémia a múlt­ban helyesírásunk sok fontos problémáját nem szabályozta egységesen, éppen ezért zűr­zavar támadt. Az Est-lapok például az Akadémia helyes­írásától eltérő gyakorlatot kö­vettek. A két helyesírás kö­zötti eltérést szemlélteti ez a néhány példa: Akadémia: a fölött bölcseség éjtszaka Károly lyal utca \ Est-lapok: afölött bölcsesség éjszaka Károllyal ucca, stb. Az 1920-as években a ma­gyar nyomdászoknak is külön helyesírása volt. s ez is mélyí­tette a szakadékot a h vatalos és a nem hivatalos helyesírá­sok között. (Folytatása következik.) Dr. Bakos József nyelvész, főiskolai tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom