Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-17 / 22. szám

VU AG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. ZZ. SZÁM. A r a 50 fillér 1955 MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK rg~>» it ^ ^ jt*. A felszabadulási műszak sikeréért Irta: Furucz János SZMT elnöke r Megyénk dolgozói lelkesen veszik ki részüket hazánk fel­szabadítása 10 évfordulójára indított munkaversenyből. Váll­vetve indult meg a harc a fizikai és műszaki dolgozók össze­fogásával, a vezetők segítségével, az adott szó valóraváltá- sáért, hogy elősegítsék az évről évre tapasztalható éveleji visszaesés megszüntetését. A lelkes versenynek, az elhatáro­zásnak legtöbb üzemünkben meglett a maga eredménye: nem­csak teljesítették, hanem túl is teljesítették január és február havi tervüket. A felszabadulási verseny eredményességének alapvető forrása, hogy párt- és tömegszervezeteink, a népnevelők és a szakszervezeti bizalmiak napról napra megmagyarázzák, mit jelent népünknek április 4, mit jelent, ha legnagyobb nemzeti ünnepünket több. jobb és olcsóbb termeléssel köszöntjük. Ez a feltétele az életszínvonal fokozott emelésének. Megyénk dolgozói is tudják, hogy ez a nap, április 4-e adott igazán hazát az addig hontalan munkásoknak, hogy ez a nap nyitott utat a mi országunk számára a felemelkedés, a virágzó élet felé, s hogy ezért hálával tartozunk a szovjet népnek. Ez a tudat serkenti megyénk dolgozóit olyan ered­mények elérésére, mint amilyeneket most a felszabadulási verseny során tapasztalhatunk. Olyan üzemek járnak élen, mint a Bélapátfalvai Cementgyár, amely 500 tonna klinker, 400 tonna cement és 590 tonna mész terven felüli előállítására tett ígéretet. S a gyár dolgozói, munkásokhoz illően, adott szavukat valóra is váltották: 537 tonna künkért, 1900 tonna cementet és 650 tonna meszet adtak terven felül. De ezek az eredmé­nyek nem nyugtatják meg a Bélapátfalvai Cement és Mész- mű dolgozóit, harcba indultak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának elnyeréséért — új vállalásokat tettek. De- rekas munkát végeznek a mészüzemben dolgozók, akik a még hátralévő időszakra 500 tonna terven felüli mész előállítására tettek Ígéretet. Lelkesíti őket, hogy a napokban nyerték el az országos mészégetési verseny második helyezését. Lelkes munka folyik megyénk többi üzemében is. Szép eredményeket értek el. — különösen a verseny első szakaszá­ban a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászai, akik első havi tervüket nap, mint nap rendszeresen teljesítették. Mun­kájuk sikerét mi sem bizonyítja jobb?''!, hogy a vállait 5500 tonna szén helyett 6500 tonnával c#iak többet tervelőirány­zatuknál. Hogy ez a lelkesedés nem válhatott tartóssá, annak oka az, is, hogy a vezető szervek nem segítették úgy a ver­senyt, mint ahogy azt a dolgozók lendülete megkövetelte volna. Ezzel magyarázható, hogy a trösztnél lanyhult a ver­seny lendülete. Bizonyíték erre, hogy míg januárban 103,4, artdi» fehruárban már csak 100.7, s március közepéig pedig mindössze 95,7 százalékot értek él. A megye üzemeiben azonban nem hátrálnak meg a ne­hézségek előli Olyan akadályokat küzdenek le üzemeinkben a dolgozók, igen rövid idő alatt, amelyekkel régebben sokkal ne­hezebben, sokkal több idő alatt tudtak csak megbirkózni. Ennek egyik fényes bizonyítéka a Mátravidéki Erőmű pél­dája, ahol arra tettek ígéretet, hogy 101,5 százalékban telje­sítik negyedéves tervüket. A vállalás teljesítésének kezdetén azonban olyan gépegységük esett ki a termelésből, amelynek pótlása hosszabb időt vett igénybe. Súlyos volt a lemaradás az első hónapban, havi tervüket mindössze 97,5 százalékban teljesítették. A kiesés azonban nem váltott ki csüggedést a dolgozókból, s az eredmény: behozták lemaradásukat. Az üzemben folyó verseny sikerét, a dolgozók lelkesedé sét bizonyítja az is, hogy a SZOT elnökségének felhívását minden üzemünk magáévá tette, s most a felszabadulási hé­ten versenyeznek, hogy melyik üzem ünnepli legméltóbban április 4-ét, melyik üzem vezetői viszik majd büszkébben a nagy napon a vállalások teljesítését hirdető táblákat. A lel­kes csatlakozásnak alapvető oka az is, hogy dolgozóink meg­értették, a mostani versenyszakasznak különleges célja, hogy segítsük a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megvalósítását, hogy maradéktala­nul teljesítsük első negyedéves tervünket, emeljük a termelé­kenységet, csökkentsük az önköltséget, — erősítsük hazánkat, védjük békénket. Az üzemekben nap mint nap felülvizsgálják az üzem vezető szervei a felszabadulás évfordulójára tett vállalások teljesítéseit. Több mint 6000 megválasztott szakszervezeti aktíva dolgozik a pártszervezetek segítségével azért, hogy a vállalásokat minden részletében teljesítsék a dolgozók. Ebben a munkában a pártszervezetek irányításával, a szak- szervezeti funkcionáriusok nagyrésze becsülettel megállja a helyét. A funkcionáriusok egyrészénél azonban a lelkesedés nem tart lépést a dolgozók áldozatvállalásával, munkatempó­jával. Még ott is, ahol eredményekről beszélhetünk a vállalá­sok teljesítésében, — még ott is előfordul, hogy nem segítik a verseny nyilvánosságát, szélesítését. Ez annál inkább is figyelemreméltó, mert a dolgozók lendülete most a nagy műszak alatt csak fokozódik. Bélapát­falván például azt kérték, hogy naponként értékeljék válla­lásaik túlteljesítését, másutt a műszaki vezetőket kérték, hogy segítsék elő a vállalások teljesítését a kellő műszaki feltételek biztosításával. Ezek a példák azt mutatják, hogy a vezetőknek élére kell állnia a felszabadulási műszak versenyének. Sok és nagy munka vár a szakszervezeti aktivistákra is, s ezek nem tűrnek lazaságot, közömbösséget. Az a feladat, hogy szüntelenül ellenőrizzék a dolgozók felajánlásait, ho­gyan bánnak az anyaggal, hogyan vigyáznak a minőségre, s ugyanakkor megmagyarázzák: hogyan függ össze saját érde­kük, az országos érdekkel. A szakszervezetnek kell gyors intézkedéseket tenni, ha akadályok gördülnek a dolgozók vállalásai elé. Ezek a feladatok arra is figyelmeztetnek, hogy a területi bizottságok is fokozottabban segítsék az üzemi funkcionáriu­sok czirányú munkáját. Megkövetelik, hogy szűnjön meg a néhány területi bizottságnál is tapasztatható közömbösség, a vcrscnynyilvánosságával, rendszeres értékelésével kapcsolat­ban. Megkezdődött tehát az ünnepi műszak. Munkálok, mér­nökök, megfeszítik erejüket, hogy munkájuk méltó legyen e naphoz, amelyet köszöntének. A lelkes készülődés, a felsza­badulási verseny eddigi sikerei után, a versenymozgalom új, magasabb állomásához érkeztünk. Segítse elő minden szak- szervezeti funkcionáriusunk a legjobb tudása szerint a fel- szabadulási verseny sikerét, induljunk harcba minden üzem­ben, a felszabadulási serleg elnyeréséért. Vidáman szállnak ki a né­pesből az első tavaszi nap­sütésre a Petőfi altáró bá­nyászai. Mindent megtesz­nek, hogy sikerre vigyék a felszabadulási műszakra tett vállalásukat. ✓ > * Előre az április 4-/ vállalások teljesítéséért Négy új fronttal indult a nagy műszak a Mátravidéki Tröszt üzemeiben A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt kommunista bá­nyászai, vezetői megbeszélték a Központi Vezetőség határo­zatát, s annak nyomán úgy döntöttek, hogy nyomban hoz­zálátnak a trösztnél még ta­pasztalható pazarlás, lazaság felszámolásához. Nem is tétlen­kedtek, s a frontokat, vágato­kat. a szállító berendezéseket körültekintő, gondos munká­val hozták rendbe, s a bánya­gépeken naponta végzik a meg­felelő karbantartást. Az ered­mény máris mutatkozik: a múlt év utolsó negyedéhez viszo­nyítva, majdnem felére csök­kentek a géphibából adódó üzemzavarok. Arról is történt gondoskodó hogv a műszak alatt, de azt kö vetően is. mindig megí'e ; munkahelyek álljanak a bá­nyászok rendelkezésére. Nagy segítséget adott ehhez az új bérezés is, mert azóta egyre többen jelentkeznek az elővá­j ásókhoz, s így gyorsabban ha­ladnak a vágatkihajtások. Hét­főn reggel, egy nappal a fel- szabadulási műszak megkezdé­se előtt, büszkén jelenthették, a tröszt bányászai, hogy ké­szen állnak az ígért 1500 ton­na terven felüli szén kiterme­lésére. Mind a négy bánya­üzemben egy-egv új frontot nyitottak a vállalás biztosítá­sára. A front-brigádok valameny- nyien csatlakoztak a rózsa- szentmártoni X. front bányá­szainak felhívásáéhoz, akik a felszabadulási versenyben ed­dig már 2955 tonna szenet ad­tak terven felül, s most újabb jj 800 tonnát vállaltak. A—tröszt bányáiban kedden teg&el ünnepélyesen kezdték meg a nagy műszakot, a mű­szakokba le-, illetve az onnan felszálló bányászokat zenekar­ral. tánccal és énekkel köszörv. tótték. eredményeket értek el, amely még nem fordult elő a gyár történetében. Gyurgyik Mihály rakodó bri­gádja 279, a Péntek villanysze­relőbrigád 184, Tóth Lajos kar­bantartó brigádja 137,7, a kon­zervgyárban Pólyák Mária pe- remező és záró brigádja 170 százalékos napi teljesítményt ért el. Csökkentik az Önköltsége t az Egri Dohánygyárban Az Egri Dohánygyárban róp- gyűlésen emlékeztek meg már­cius 10-én a német militariz- mus újjáélesztése elleni harc nagy napjáról. A röpgyűlése- ken a dolgozók egyöntetűen csatlakoztak a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához, s ugyanakkor elhatározták, hogy a felszabadulási műszak alatt tovább javítják az anyagtaka­rékosság, valamint az önkölt­ség csökkentésben elért eddigi eredményeiket. Szabó István­ná Pécsi S&ndomét hívta ver­senyre. Mirkóczki Bernátné kezdeményezésére a szivar­gyártási osztály a minőség és a tisztaság javításában hívta versenyre a másik osztályt Harci műszak a Hatvani Cukorgyárban Harci műszakot tartottak március 10-én a Hatvani Cu­korgyár dolgozói is. Ezen a na­pon határozták el, hogy csatla­koznak a SZOT felhívásához, s a felszabadulási műszakon sikerre viszik vállalásaikat. Ugyanezen a napon, a harci napon, már megmutatták „oroszlán körmeiket“ a gyár versenyzői, a karbantartásban és a dobozgyártásnál olyan A gyöngyösi Autóközlekedési Vállalat dolgozé-i megóvják a nép, a társadalom tulajdonát A gyöngyösi 34. sz. Autóköz­lekedési Vállalat dolgozói is nagy lelkesedéssel csatlakoztak az április 4-re indult verseny­mozgalomhoz. Az itt dolgozók már az elmúlt évben komoly eredményeket értek el, a szta­hanovisták közül 11 „Kiváló dolgozó'• érmet, kettő — Szkle- nár Lajos és Fegecs Tibor gép­kocsivezető — „1954, évi Dunai Árvízvédelemért“ emlékérmet érdemelt ki. A jelvénnyel ki­tüntetett dolgozók mellett még 34 okleveles sztahanovistával is büszkélkedhet a váúalaó A dolgozók jó munkáját értékel­ve a múlt esztendő első felé­ben 10 349,50, a második felé­ben 14 858,50 forintot fizettek ki jutalmazásokra. A vállalat munkája 1955-ben tovább javult, különösen feb­ruár hozott számottevő ered­ményeket. Mindezeket most a felszabadulási műszak ideje alatt akarják megtetézni az Autóközlekedési Vállalat dol­gozói. Azt is elhatározták, hogy a Központi Vezetőség március 2—4-i ülése határozatának alapján különös gonddal védik « nép, a társadalom tulajdonát. Kiváló eredmények a felszabadulási műszak első napján a Bélapátfalvi Cement és Mészmüben A Bélapátfalvi Cement és Mészmű dolgozói is jól felké­szültek a felszabadulási mű­szakra. Az élüzem címmel ki­tüntetett gyár kedd reggelre, a felszabadulási műszak első napjának végeztével, nagysze­rű eredményt ért el. A klin- kerégető brigádok — Pelyhe Kálmán, Berecz Sándor és Bikki József — 102 tonnával teljesítették túl az egy napra előírt égetési rendszert. A Mészműnél, ahol a dolgo­zók arra tettek ígéretet, hogy a felszabadulási műszakban 150 családi házhoz szükséges meszet gyártanak terven felül, már az első nap 24 kétszobás konyhás családiházhoz elegen­dő anyagot gyártottak. Az egri járás tsz-i és egyénileg gazdálkodó parasztjai úgy ha­tároztak, hogy határidő előtt végzik el a tavaszi szántást, ve­tést. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére 2500 egyéni gazda, 24 község, s mintegy 30 termelőszövetkezet kötött párosverseny-szerződést. A széleskörű verseny nyomán már több mint 300 holdon elvé­gezték az őszi kalászosok ta­vaszi fejtrágyázását, s meg­kezdték a tavasziak alá való szántást is. r * Átadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját * az Útfenntartó Vállalatnak Nagy megtiszteltetés érte az egri Útfenntartó Vállalat dol­gozóit: Az ország többi út­fenntartó vállalatait megelőz­ve elsőnek nyerték el a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját. A vándorzászlót az 1954. második felében végzett ki­váló munkáért kapták meg. Nem jogtalanul jutottak e szép zászlóhoz, hisz a múlt év harmadik és negyedik ne­gyedévében megszerezték, il­letve megőrizték az élüzem címet. Nagy feladatot old meg a vállalat, melyhez Heves és Nógrád megye mellett hoz­zátartozik Szolnok megye egy részének útfenntartása is. Az elmúlt hónapok alatt az or­szágban legjobbam az egri Útfenntartó Vállalat biztosí­totta, hogy a város és falu kapcsolata forgalom szem­pontjából meg ne álljon, hogy országunk vérkeringése jó legyen. Jó munkát végeztek az útőrök, útfelügyelők, a mérnökök és technikusok. Latba vetették minden erejü­ket a nagy cél, a forgalom biztosításáért. A meglévő utak karbantar­tása mellett azonban más fel­adatokat is eredményesen ol­dottak meg. Az eltelt félév alatt elkészült a Salgótarján— ózdi 213. számú út, s egész sor más utak korszerűsítése. Ebben az időszakban fejezték be az egri Stadion építését, hidat emeltek Recsken, Bo- donyban és Nagyrédén, az árvíz által elsodortak helyén. Télen a hóakadályok meg­szüntetésében tüntették ki magukat. Miután Heves me­gyében szabaddá tették az utat, Debrecen és Miskolc se­gítségére siettek. Az útfenntartó részleg jó eredményét elősegítették a 26 helyi kőbányában dolgozó kő­fejtők is — 491 százalékos tervteljesítésükkel —, akik a zúzalékot és kavicsot biztosít­ják az utakra, Együtt dolgozott a jó ered­ményekért Záhorszki István útőr és Balogh Zoltán fő­mérnök, Mészáros János ter­melési vezető és Fábián Ist­ván kőműves. Ennek az össz­munkának, 1500 ember kö­zös erőfeszítésének az ered­ménye, hogy ebben az idő­szakaszban több mint három millió forint nyereséggel zárt a vállalat, e közös harcnak köszönhető, a kétszeres él­üzem cím, az hogy március 12-én délután a jók közül is a legjobbak egybegyülhettek az egri Sztálin út 43. sz, alatti kultúrteremben, hogy részesei legyenek a szép ünnepségnek. Az ünnepség keretében Prie- szol József, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese átadta a vörös színű, népköz- társaságunk címerével díszí­tett vándorzászlót Sereghi Er­nő elvtársnak, a. vállalat igaz­gatójának. Felejthetetlen ün­nep volt március 12-e az egri Útfenntartó Vállalat minden dolgozójának. Ezen a napon talán még jobban összeková- csolódott az az egység, melyet Prieszol elvtárs így jellemzett ünnepi beszédében: „A fizikai és műszaki dolgozók összefo­gásának klasszikus példája az, mely ennél a vállalatnál való­sággá lett.“ Lelkes ünnepség volt a zászlóátadás-napja, s boldogan emlékeznek vissza rá a dol­gozók. De hogyne tennék ezt, mikor hatan a „minisztérium kiváló dolgozója“ jelvényt, 14-en a „kiváló dolgozó“ jel­vényt, 25-en pedig a sztaha­novista oklevelet kapták. A legjobbak pénzjutalomban is részesültek. A lelkes ünnep­lők jó hangulatát fokozta a vállalat kultúrgárdájának ní­vós műsora, melyet kiadós va­csora követett, majd késő éj­szakáig a Suha—Cserniczkl együttes szórakoztatta a meg­jelenteket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom