Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-10 / 20. szám
1955 március 10. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Épül a hatvani új vasútállomás A több mint 10 évvel ezelőtti hatvani nagy bombázásra emlékeztető kormos, füstös téglákból épült ideiglenes hatvani állomás épületei mögött, nagy földhegyek emelkednek, deszkapallók merednek az ég felé, itt is, ott is az építkezésnél már oly megszokott gépeiket látni. Épül a hatvani új vasútállomás. Tíz esztendővel ezelőtt, egy szeptemberi napon amerikai bombázók földig rombolták a hatvani pályaudvar épületét. Azóta ideiglenes épületekben dolgoztak a hatvani vasútállomás forgalmi dolgozói. De az utasok is e nagy forgalmú vasúti gócon megfelelő váróterem hiányában kénytelenek voltak a vágányok előtt ácso- rogni, mely nemcsak kényelmetlen. de veszélyes is volt, hisz Hatvanon percenként futnak át vonatszerelvények. Néhány hónappal ezelőtt a párt javaslatára a minisztériumban megszületett a határozat: fel kell építeni a hatvani vasútállomást. Ez év első munkanapján eljött az ünnepélyes pillanat. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselője megtette az első kapavágást. Azóta sűrű csákányvágásokkal feszegetik a fagyos földet, a miskolci MÁV építési főnökség II. építésvezetőségének irányítása alatt dolgozó építőmunkások. Nagy munkát végeznek, nehéz felszedni a 10 év alatt alaposan letaposott földet, de sok és nehéz munkát ad a régi betonbunker vasbetonjainak felszedése is. Nehéz, veszélyes munka ez, hisz nem tudni, nem maradt-e a földben fel nem robbant bomba vagy egyéb háborús emlék. Épp ezért tűzszerész járja állandóan a munkahelyeket és ha valami gyanúsat találnak a munkások, ő távolítja azt el. Lelkesedéssel dolgoznak az emberek, hogy Hatvanban is minél előbb új, korszerű, szép épületek váltsák fel az üszkös téglából összedobált házikókat. Egymásután, szinte futószalagszerűen végzik a 130 méter hosszúságú építkezés alapkiemelését, készül az új épület fundamentuma. Nagy teljesítményű szállítószalagok hordják hegyekbe az alapból kikerülő földet, betonmaradványt, s a megtisztult árkokban máris megkezdődik az alapozás. A nagy hideg miatt a betonkeverés sok gondot okozott az első napokban, mert a beépítésnél 5—6 C fokon kell tartani a cementet. A leleményes építők csakhamar ötletes megoldást találtak — mozdonnyal végzik a kavics felmelegítését, s így biztosítják, hogy a beton beépítésekor megfelélő hőfokú. Nagy munkát végeztek az eltelt két hónap alatt az állomás építői. Á födkiemelést csaknem elvégezték, s az alapozással is jó ütemben haladnak. A forgalmi és vontatási rész már teljesen kész. Kihasználják a vibrátorokat és betonkeverő gépeket, de a dömpereknek is ugyancsak gyakran kell fordulni, hogy a szükséges kavicsot és téglát biztosítsák. A felszabadulási verseny sikeréért 270 dolgozó munkálkodik. Ezt mutatja teljesítményük is. Laczkó János 18'tagú kubikos- brigádja 177. Katona Ferenc kőműves brigádja pedig 165 százalékos átlagteljesítménynyel dolgozik, míg az ácsok Porubszki György vezetésével 185 százalékos teljesítményt értek el a legutóbbi értékelés szerint. A szakmunkások mögött nem maradnak le a segédmunkások sem. akik csillékkel és szalagokkal a föld elszállítását végzik, s anyaggal látják el a munkahelyeket. Bukta Ferenc segédmunkás 16 társával 161 százalékos átlaggal dolgozik, a Heiter vasbetonszerelő-brigád pedig 154 százalékos teljesítményt ért el. Minden biztosíték megvan tehát ahhoz, hogy a közel 17 millió forintos építkezés a megadott határidőre befejeződjék és decemberben már a 130 méter hosszú és 40 méter széles új korszerű állomás- épületek előtt robogjanak el az ideiglenes állomás helyén épült sínpárokon a személy- és tehervonatok ezrei. Bódi János Hasznosítják a tanultakat a zagyvaszántói ezüstkalászos tanfolyam hallgatói Tanácsülés Rózsaszentmártonban Eredményes tanácsülést tartottak Rózsaszentmártonban. A tanácstagokon kívül közel 100 dolgozó paraszt jelent meg a - gyűlésen, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdéséről beszéltek. Az elnöki beszámoló után számos javaslatot tettek a tanácstagok és a vendégek, majd több tanácstag és dolgozó paraszt lépett pá.m versenyre. Körösi Ferenc tanácstag Bárczi Pál dolgozóparasztot, Báti Istvánné pedig Ambrus Józsefet hívta ki párosversenyre. Még sok párosverseny született, s valamennyien vállalták, hogy április 4-re teljesítik féléves begyűjtési tervüket, s példát mutatnak a mezőgazda- sági munkák határidőben történő elvégzésében. A zagyvaszántói Ezüstkalászos tanfolyam hallgatói a gyakorlatban alkalmazzák a tanfolyamon tanultakat. A téli időszak alatt a szálastakarmányok szecskázását, a takarékos etetést és pácolást valósították meg a gépállomás segítségével. Eddig 353 köbméter szálastakarmányt vágtak fel szecskavágó gépen és készítettek belőle keveréket. Megtanulták azt is, hogy csakis tiszta vetőmagot kifizetődő elvetni. Ezért valamennyi hallgató a vetőmagot laboratóriumban megvizsgáltatta, s a kapott vizsgálati értékek alapján elvégezték a szelektorozást. Bevezették a lucernaliszt etetését is, melynek előállítását a gépállomás kalapácsos darálója végezte. Most legelő létesítésén fáradoznak, ugyanis a községnek eddig még nem volt legelője, s így a szarvasmarha- és sertéstenyésztés is elenyésző volt Tervbevették a község- és a határfásítást és felkészültek az ősziek simitózására. így hasznosítják a zagyvaszántói Ezüst- kalászos tanfolyamon tanuló gazdák a tanfolyamon hallottakat, lépésről lépésre haladnak előre a több termés eléréséért. Erdőgazdasági gépállomás létesül Recsken A Recski Erdőgazdaság gépesítését még a múlt év nyarán megkezdték, azóta a nehéz testi munka megkönnyítésére folyamatosan érkeznek a vontatók, szállítókocsik és fűrészgépek az erdőgazdaságba. Az erdőgazdaság vezetősége az illetékes felettes szervekkel ügy határozott, hogv ez év szeptemberére erdő- qazdasáqi qépállomást hoznak létre. A gépállomás — mely a fakitermelés meggyorsítását és .megkönnyítését se rí i tíz lánc talpas traktorból, hat G35-ŐS traktorból, ötven öttonnás Dót- kocsiból, tizenkét láncfűrészből és az ezekhez való agregátorok- ból áll majd. ...a felszabadulási versenyről A felszabadulási verseny, április 4, nagy nemzeti ünnepünk közeledése egyre szorgalmasabbá teszi levélíróinkat, mert egyre több a beszámolni való a végzett munka eredményeiről, mert mikor számoljanak be megváltozott, boldog életükről, . ha most nem. Február hónapban, s március első napjaiban több mint 500 levél érkezett szerkesztőségünkhöz a politikai, gazdasági, kulturális élet legkülönbözőbb területeiről, dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek vettek tollat kezükbe, hogy hírt adjanak életükről, munkájukról. Vegyünk néhányat sorba a legfrissebb levelekből. Előházi János abasári levelezőnk a magyar—szovjet barátság jelentőségéről írt. „A szovjet nép barátsága többek között azt is jelenti — írja —, hogy a dolgozó parasztok nehéz munkáját traktorok segítik, hogy Sztálinyec végzi például a szőlő alá forgatást, egyébként igen szaporátlan és nagyon nehéz munkáját.” Knisner Adolf Gyöngyösről keresett fel bennünket levelével, s elmúlt tíz esztendő változásaival, a békeharc fontosságával, s a Szovjetunió állandó segítésével foglalkozott írásában. Sipos János kiskörei levelezőnk arról ír, hogy a kiskörei Dózsa termelőszövetkezetben gyümölcstermesztő-brigádokat alakítottak, amelyek máris munkához láttak, hogy most már a gyümölcstermés is növelje a szövetkezet vagyonát. Erdélyi János kerek- haraszti agronómus a műtrágya használatában szerzett értékes tapasztalatairól adott számot. Megírta, hogy az a tábla, ahol a kalászosok fej- trágyázást kaptak, egy mázsával adott nagyobb termést 1953-ban. Ennek a tapasztalatnak az alapján 1954-ben 105 mázsa műtrágyáit használtak fel, s ennek megfelelően árpából például 21 mázsás termést értek el. Vitai Mátyás kápolnai agronómus a helybeli Május 1 TSZ Liszenko-brigádjánaik munkájáról írt. A brigád kertészettel fgolalkoziik, s jelenleg 48 melegágyban kikeltek már az elvetett magok. Az a tervük, hogy legkésőbb április 4-én megjelennek a piacon a hónapos retekkel, zöldhagymával, s nemsokára utána salátával, karalábéval. Szabó Gyula nagyrédei traktorista brigádvezető a brigádszállás traktorosainak munkájáról ír. Kihasználják az éjszakai fagyokat, serényen szántanak, hogy teljesítsék április 4-re tett felajánlásaikat. A traktorosok jó munkáját dicséri, hogy az atkári gépállomás már 23 százalékban teljesítette tavaszi tervét. Korlik László a mezőtárká- nyi Szabadság TSZ könyvelője büszkén számol be arról, hogy a szövetkezet tagjai milyen eredményeket értek el felajánlásaik teljesítésében. Megírta a többi között, hogy az állattenyésztés dolgozói közül a tehenészek arra tettek ígéretet, hogy április 4-ig 7.1- ről 8,1-re emelik az istálló átlagot. De már február 25-én elérték a 11 literes istálló átlagot. Sándor János, a Heves megyei Építőipari Vállalat ÜB- elnöke a felszabadulási munkaverseny eredményeiről számol be! Megírta, hogy a Pe- tőfibányán dolgozó Katona segédmunkás-brigád 163. a Mát- ravidéki Erőműnél dolgozó Oldal kőművesbrigád 155 százalékos tervteljesítést ért el. Klein János Gyöngyösről keresett fel bennünket levelével, s a szarvasmarha tenyésztés időszerű problémáiról számolt be. «°°«°°°°°”>°°°0°°°°°°°°°°°°0°°0°0^^ -----------Q KRÖS SZEKÉR baktat ^ az úton. Csend van mindenütt a határban, csak a faluból siet a szekér után valamelyik riadozó kutya hangja. A szekéren összegörbedve szundikál valaki, nem , zavarja ha a kerekek nagyot zökkennek egy-egy gödörben. Az ostorral szinte gépiesen legyez egyet-kettőt a levegőbe — ő sem veszi komolyan, hát még az ökrök — időnként odanyúl a bádogkannához, nem dőlt-e fel.... Egyébként szendereg nyugodtan, Az égen sárgát virít a hold, fehérre festi a tájat, a szekeret, rajta a bóbiskoló, elnyűtt emberarcot. Megy a szekér a tepélyi határrészbe, rajta ül a 60 holdas Bolyó kulák cselédje. Akkor indult, mikor feljött a hold — Bolyó Napja, ahogy a besenyőtelkiek megtanulták az égitest honi nevét, — s hajnal lesz, mire kiér a földre. Kétszer kellett a gazdával elmon- datnia, mit is kell csinálnia ma. mert olyan sok volt az, hogy mire Bolyó gazda a felsorolás végére ért, elfelejtette az elejét Megy tehát most a tepélyi földre, lötyög az i.ró a bádogkannában, amellyel csak két valaki él Besenyőteleken, a disznó, meg a cseléd, csakhogy mint kesernyésen mondják az itteniek: az előbbi hízik tőle, az utóbbi meg fogy. ÍGY KEZDŐDTEK a be sem fejezett napok ebben a községben, ahol a majd négyezer lakosból a „Heves vármegye“ című 1936-ban megjelent monográfia szerint is: „mezőgazdasági cseléd 1153, mezőgazdasági munkás 340 ...“ S hol vannak még azok a kis- és középparasztok, akiket bizony nem az isten tartott a tenyerén. hanem az 500 holdas Csató János, vagy Czakó Imre, avagy éppen Úri János, vagy valamelyik a 113 nagy gazda közül. S nem is a tenyerén, hanem a markában. Márpedig a kulák marka igen tudott fojtogatni. Erről hallgat az 1936-os monográfia, de sajnos érről is. meg a cselédsorsról is hallgatnak ma a község kommunistái, hallgatnak a tanácstagok, a „régen volt“ penész» kezdi benőni az emlékezést. S Ezer mázsa termény nyomában Besenyőteleken hogy ez hová vezet? — szóljon erről ez az írás. * A LEGUTÓBBI TANÁCSÜLÉSEN érdekes dolgot mondott el Szaknási István dolgozó paraszt. — Állampolgári fegyelem, rendben van. Kell az, mi is tudjuk, hogy mire való a beadás, meg az adó. De miért csak azokat nyaggatják, akiknek 200—300 forint adóhátralékuk, vagy néhány kiló baromfitartozásuk van? Miért nem mennek a kulákhoz? ... Elég szokatlan, s elég ritka hang volt ez Besenyőteleken, de azt bizonyította, hogy valami nincs egészen rendjén ebben a a faluban, hogy a becsületes dolgozó parasztok megsokall- hatták a kulákok szarvának hosszúságát. Mi hozzátehetjük, teljes joggaL A 84, földdel rendelkező kulák a következő mennyiségű terménnyel tartozik az államnak a begyűjtési hivatal kimutatása szerint. Kukorica: 452 mázsa, — napraforgó 370 mázsa, — bur- gonya 44 mázsa. — bab 11 mázsa, — borsó 15 mázsa, — tojás 7 mázsa, — baromfi 10 mázsa, — sertés 64 mázsa, — marha 91 mázsa. — összesen: 1064 mázsa. Ehhez jön még 27 hektóliter tej (már nem is lehet literrel mérni), meg vagy 500 ezer forint adóhátralék. Egyedül Puczik ’Ágoston kulák, akinek nyolc hold kukoricavetés volt, 92 mázsa kukoricával tartozik az államnak. Tizenöt sertést lehetne ezen meghízlalni, s ugyanakkor a vejénél rejtegette a kukoricát. Id. Csató János a hízóját, lovát, tehenét bújtatta el más gazdánál, sőt más községben, Sarudon. Úri János 60 mázsa kukoricát még a földjén eladott — felháborítóan szemtelenek, nyeglék és magabiztosak kezdenek lenni a kulákok Besenyőteleken. Még néhány hónappal ezelőtt is meghú- nyászkodó képpel, szerényen viselkedtek a tanácsházán, most kínálás nélkül is elterpeszkednek a széken. A besenyőteleki kommunisták megfeledkeztek az osztályharcról, kimondva, vagy kimondatlanul, osztálybékés hangulatban ringatják magukat. A KULAK, AZ NEM feledkezett meg erről a harcról. Amikor lehülyézte cselédjét, amikor elárvereztette kisparaszt’ adósa földjét, amikor Szabó János 150 holdas hat-hét napi ingyenmunkát követelt aratóitól, csak azért, mert megengedte, hogy levágják búzáját — magát védte, hatalmát, erejét gyarapította. Azon dolgozott, hogy a cselédek cselédek maradjanak, hogy kilenc ember lakjon egy cselédházban, hogy annyi legyen a munka, hogy ne jusson idő a gondolkodásra. S most sem feledkezik meg erről a harcról. Uriék, Csatóék és a többiek, már nem is arról beszélnek, hogy nincs már kulák, hanem egyenest arról, hogy „mi is a földet túrjuk. mint te“. Már nemcsak maguk nem teljesítik a beadást, hanem arról beszélnek faluhosszat: „legutóbb eltörülték. most is eltörülik majd a hátralékot. Nézzetek engem, én sem adok be semmit, aztán mégis nyugton vagyok." Még jó néhány hónappal ezelőtt is burkoltabb formában beszélt és tett a kulák, most már egyre nyíltabb, most már földbérleti szerződéseket köt nem egyszer volt cselédjeivel, most már útra azon mesterkedik, hogy más dolgozzon, s ő parancsolgasson. így van ez most Besenyőteleken, s hogy miért, nem volt könnyű kikutatni, de megvan a válasz. 1. A községi begyűjtési hivatal vezetője volt Hajdú Ger- zson. (Azóta leváltották, a lánya most is ott van, s milyen durva a felekkel!) Alig, hogy megállapodott a községben, körülnézett egy kicsit, mit lehetne „szerezni“. Először csak tejet hordatott magának, amelyet el lehetett számolni a beadásba, később már 6 k ló to- jásbeadást is jóváírt a tejet adó gazdának. Aztán jogos intézkedéseit igyekezett úgy feltüntetni, mintha valami nagy szívességet tenne ezzel. A következő lépés: Takács Gizella kulákasszony 1200 öl földterületre 100 százalékos vízkármérséklést kapott. Igaz, hogy három hold árpaföldjén 29 mázsa termett, de Hajdú Gerzson számítva' a hálára — amely itt sem, de a többi esetben sem késett — hét mázsa 40 kilót törölt. Az is igaz, hogy 100 százalékos kár esetén is — még ha jogos lett volna — sem lehetett, volna több. mint 3 mázsa a mérséklés. pH A TÉNY már maga is érthetővé teszi, miért evezhettek, szabad vizeken a besenyőtelki kulákok, s következésképp, miért volt a beadás ellen uszító kulák hazugságoknak látszólag reális talajuk. Ez az eset azonban ráadásul lejáratta a begyűjtési apparátus tekintélyét, szavának értékét — komoly mértékben meglazult az állami fegyelem az egész községben. 2. A községi tanácsnak, munkája kétségtelen eredménye ellenére nem volt ereje, vagy nem is jutott eszébe, hogy úrrá legyen ezen a tűrhetetlen állapoton. Nem ellenőrizte a begyűjtési hivatal munkáját. magatartásában nem tesz megfelelő különbséget kulák és dolgozó paraszt között. A tanács vezetői nem értik a lenini hármas jelszó jelentőségét, s így nem is tudják azt alkalmazni. Pedig ez a jelszó nem üres mondás, fegyver a jobboldali elhajlás ellen, mély tartalmát az élet igazolta Besenyőtelken is. Hogy Hajdú Gerzson becsapta a dolgozó népet, hogy Csató János elrejtette jószágait, azt a szegényparasztok adták tudtára az illetékeseknek. Hogy ideje volna letörni már a kulákok nagyon is megnőtt szarvát, azt Szalmás! István középparaszt mondotta el a tanácsülésen. S a tanács mégsem támaszkodik megfelelően a szegényparasztokra. elsősorban nem a szövetkezeti tagságra s nem küzd megfelelően a középparasztok megnyeréséért, pedig a kulákok leleplezése, politikai elszigetelése nélkülük — mint a példa is igazolja — lehetetlen. Petrik Lukács középparaszt például azt is tudja, hogy Szabó István kuláknak, akinek kereken 20 ezer forint adótartozása van, ugyanannyi jövedelme lett csak dohányból. Petrik felháborodottan mondotta el, hogy Szabó kulák vállrándítással jegyezte meg: „tudtam volna éppen törleszteni, ha akartam volna ...“ \|ILYEN LEHET ott az osztályharc, a törvényesség. ahol minden csak a kulák jókedvén, akaratán múlik?! 3. Mindezeknek az alapja a kormányprogram félremagyarázása, a párt parasztpolitikájának meg nem értése. Olyan a hangulat a községben, mintha a kulákok termelési lehetőségeinek bizonyos biztosítása egyet jelentene az osztályharc sutbadobásával, mintha a kuláklista megszüntetése, egyben a kuíákságnak, mint osztályellenségnek megszüntetését is jelentené. Rákosi elvtárs világosan és félreérthetetlenül leszögezte: a kulák, az kulák marad, listával vagy lista nélkül. A kuláklista eltörlése nem az osztályharc eltörlését, ellenkezőleg: fokozását jelenti. Ezeknek az elvi tévedéseknek egyik okát a pártszervezet, elsősorban a vezetőség gyenge munkájában kell keresni. A kommunisták nem verik vissza az effajta opportunista nézeteket, nem harcolnak a lenini hármas jelszó alkalmazásáért, mert a párt- szervezet nem neveli a tagságot elvi szilárdságra. Nem tisztázták még behatóan például az osztályharc viszonyait saját községükben. A nevelés hiánya odáig vezetett, hogy Rutkai István párttag maga is elrejtette Rausz János kulák terményét, akinél részben aratott. S az külön felháborító, hogv ma sem vonták őt ezért felelősségre. A vezetőség gyenge munkájának egyik oka, hogy özv. Balogh Sándorné. az alap- szervezet titkára gyenge, politikailag tájékozatlan, s emiatt nincs se tekintélye, se népszerűsége a párttagok, a falu dolgozói előtt. Pedig egy ilyen nagy község pártszervezetének irányítása, a kommunisták nevelése, a népnevelők helyes felkészítése sokkal komolyabb elvi és gyakorlati tudást, következetesebb kommunista magatartást igényel, mint ameny- nyivel a párttikár rendelkezik. 4. Meg kell azt is mondani, hogy a járási pártbizottság sem mérte még fel teljes súlyával a besenyőteleki helyzet tarthatatlanságát. Nem mérte fel. hogy az itteni „osztálybéke“ kisugárzik az egész járásra — igazolja ezt hogy a kulákok például Sarudon, és feltehető. hogy más községben is, rejtegetik jószágaikat —, hogy Besenyőtelek fertőző góc a járás testén. Feltétlenül arra van szükség, hogy tervszerű és szívós munkával, a pártélet megjavításával sürgősen rendet teremtsenek elsősorban az állampolgári fegyelemben. Ez az első és legfontosabb, ezt kérik a község becsületes dolgozó parasztjai is. A járás párt-végrehajtóbizottság munkatársai vizsgálják meg alaposan a besenyőteleki helyzetet, s hívják fel a járási tanács figyelmét is: a legmesz- szebbmenőkig éljenek a törvényadta lehetőségekkel ★ Azóta az este óta, amikor ott bandukolt a szekér a tepélyi határbán, tíz esztendő telt el. Sok, de mégsem nagy idő. A volt cselédek, az egérrágta szalonnán kiéhezett kosztosok emlékeznek még a múltra. Emlékezzenek is, mert az emlék ad erőt a munkához, mert az emlékezés óv meg attól, hogy higgyünk a farsasnak, mely már belénk mart a múltban. De az emlékezés még egymagában kevés. Kemény munkára. harcra van szükség az osztályéi lenségge] szemben, olyan harcra, hogy megtanulja a kulák: a volt cselédek ma az ország urai. győztes építői. Gyurkó Géa? I
