Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-10 / 20. szám

6 NÉPÚJSÁG 1955 március 10. csütörtök. a Pedagógusok Szakszervezete Tíz éves A Pedagógusok Szakszerve­zetének Területi Bizottsága Egerben, március 5-én, szom­baton este 6 órai kezdettel bensőséges ünnepséget rende­zett. Ez alkalommal emlékez­tek meg megyénk pedagógu­sai a Pedagógusók Szakszer­vezete megalakulásának 10. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Székfi Irén elvtársnő, a TB-elnöke tartotta. A háború pusztítá­sainak ismertetése után hang­súlyoztál „A párt szavára megindult az élet. A pártszer­vezetek megalakultak, s az illegalitásból visszatérő, élet­ben maradt kommunisták ve­zetésével megindult az újjá­építés. Segítettek a kommu­nista falujárók, az MNDSZ- asszonyok az iskolák helyre­hozásában is. így a felszaba­dulást követő hetekben meg­kezdődhetett a tanítás. A pe­dagógusok hívatás-szeretetét, az ifjúság nevelése iránti fe­lelősségérzetét, hazaszeretetét fejezte ki az a tény. hogy he- . lyükön maradtak és a gyér-1 mekeket összeszedve, lakásu­kon, pajtákban, vagy ahol le­hetett, megkezdték a tanítást. A felszabadulásnak, a párt segítségének köszönhetjük, hogy létrejöhetett a Pedagó­gusok Szakszervezete.“ Majd azoknak a pedagógu­soknak — Darvas Andor, In- czédi Gyula, Szitovszky Lász­ló, Sályi János — nevét em­lítette büszkeséggel, akik el­sőként láttak hozzá megyénk területén a szakszervezeti élet megteremtéséhez. Ismertette, milyen harc folyt a megyénk­ben, a demokratikus iskoláért, a nevelőik szakmai, ideológiai és kulturális fejlődéséért. El­mondotta, mit tett a szak- szervezet a pedagógusok mun­kájának 'anyagi megbecsülé­séért. Majd a pedagógusok felada­tairól szólva elmondotta: „Ne feledkezzünk meg arról, hogy ilyen eredményeket azért ér­tünk el, mert békében dolgoz­hattunk. A mi békés életünk­re, újjáépített szép orszá­ginkra nem hullhatnak többé 1 bombák. A pufók, mosolygós gyermekarcokat nem torzít­hatja el az éhezés, a szenve­dés kínja. Szakszervezeti szer­veink harcoltak és harcolja­nak azért, hogy a pedagógu­sok jó munkájukkal, kiállá­sukkal járuljanak hozzá a bé­keharc eszméjének propagálá­sához.“ Az ünnepi beszéd után Vladár Mihály elvtárs, a me­gyei tanács oktatási osztály vezetője Varga László gyön­gyösi, Herczeg Elememé egri, Agócs Emil hevesi és Darvas Andor egri főiskolai nevelő­nek 500 forint jutalmat és oklevelet nyújtott át jó mun­kájuk elismeréséül. Oklevelet kaptak még Csoór Gáspár recski, Ruttkai Ernő füzes­abonyi és Dombrádi József hatvani pedagógusok. Színes kultúrműsor után — melyet az egri Tanítóképző Intézet növendékei adtak — az összegyűlt pedagógusok kö­zös vacsorán vettek részt, majd vidám klubesten szóra­koztak. Szovjet könyv ünnepi hete Gyöngyösön Március 7-én Gyöngyösön bensőséges ünnepségen nyitot­ták meg a szovjet könyv Ün­nepi hetét, mely az elmúlt évek­hez hasonlóan, az idén is gaz­dag műsorral lepi meg az olva­sókat A könyvhét ideje alatt szovjet írók műveiből könyv- kiállítást, irodalmi esteket és olvasóankétokat tartanak. Az ünnepi könyvhét ideje alatt mintegy 30 irodalmi ankétot tartanak. Viszneken Goncsár: „Zászlóvivők” című művét, Markazon Szmirnov: „Harcban Budapestért" című alkotását vitatják meg az olvasók. A já­rás több községében: Visz­neken, Karácsondon, Marka­zon, Gyöngyösorosziban és Vámosgyörkön március 7-én nyitották meg a könyvkiállí­tást. # Közlemény Az Egészségügyi Miniszté­rium ápolónőképző, védőnő­képző és gyermekápolónőkép- ző tanfolyamokat indít. A tan­folyamra jelentkezhetnek a 18—32 év korhatár közötti érettségi bizonyítvánnyal ren­delkező nők. A felvételt felvé­teli vizsga előzi meg. A pályá­zók kérelmüket a megyei ta­nács egészségügyi osztályára (Eger, Egészségház utca 2. sz.) küldjék be, határidő 1955. jú­nius 20. Iskola neme Ápolónőképző V dőnőképző Gyermekápolónőképző helye Budapest VIII; Makarenko út 15. Bp. XII., Istenhegyi Bp. VIII., Puskin u kezdési időpontja 1955. IX. hó út 32.1955. IX. hó . 44. 1955. IX. hó A tanfolyamok két évesek. A hallgatók teljes ellátást, in­gyen tankönyvet, jegyzetet, a szolgálat idejére kölcsönruhát kapnak. A felvételi kérelmekhez csa­tolni kell: születési anyaköny­vi kivonatot, hatósági vagyoni és körzeti orvosi igazolványt (mely a szellemi és testi épsé­get igazolja), s az utolsó isko­lai bizonyítványt, egy önélet­rajzzal. Heves megyében több mint hatezer fiatal készül a kulturális seregszemlére A DISZ Központi Vezetősé­gének nemrég elhangzott fel­hívása nagy visszhangra ta­lált megyénkben is. Eddig több mint kétszáz kultúregyüt­tes, mintegy hatezer tagja je­lentette be, hogy résztvesz a kultúregyüttesek nagy felsza­badulási seregszemléjén. A kultúregyüttesek már ki­dolgozták a részletes terveket.! A legtöbb helyen gazdag, vál­tozatos műsorral, a község, vá­ros ősi hagyományait feleleve­nítő művekkel készülnek a nagy erőpróbára. A híres nagyrédei népi együttes csak­nem megkétszereződött lét­számmal vesz részt a községi, majd járási versenyben. A né­pi együttes tagjai a község idősebb dolgozóival közösen adják majd elő az általuk gyűjtött „Szüreti bál" című táncjátékot és a híres „Nagy­rédei lakodalmast". A lelkes készülődés hatásá­ra már több mint, húsz új együttes is alakult. Erdőtelken a község és az állami gazda­ság dolgozóiból hoztak létre énekkart. Tenken mintegy huszonöt főből álló színjátszó­csoport, a kiskörei Dózsa TSZ- ben táncegyüttes és színját­szócsoport alakult és kezdte meg a készülődést a sereg­szemlére. Kis szökevény Március 10-én mutatja be az egri Dózsa filmszínház a velen­cei filmfesztivál első díját nyert amerikai filmjét a ..Kis szöke­vény”-^ A film egy bájos hét éves kis­fiú történetét meséli el. A kis­fiú másfélnapra megszökik ott­honról. A tengerparton és a vursliban szerzett élményeit, kedves kalandjait vetíti elénk a film. A Rádió-énekkar hangversenye Egerben Március 4-én. a magyar— szovjet barátsági hónap meg­nyitóján, az ünnepi műsort a Magyar Rádió énekkara és szólistái adták. A meghívó szerényen hirdette a műsort, s egyáltalán nem emlékezett meg arról, hogy fellép Török Erzsi Kossuth-díjas énekesnő. Jámbor László, az Operaház énekese, Mednyánszki Ági, Bárdi György és még több ne­ves fővárosi művész. A magasszínvonalú művé­szi műsor méltó volt az ünnep jelentőségéhez. A kórusművé­szet legkiválóbb alkotásait szólaltatta meg a rádió ének­kara Darázs Árpád vezetésé­vel. A szólisták a legszebb operák részleteit, Kodály hí­res szép dalait énekelték. A műsor legnagyobb sikere Er­Egri Vörös Csillag Filmszínház: március 10—14-ig: Bátor­ság iskolája (szovjet) Egri Dózsa Filmszínház: március 10—14-ig Kis szö­kevény (amerikai) Gyöngyösi Szabadság: március 10—13-ig Gyárvár (cseh) 14—16-ig: Csók a stadion­ban (cseh) Gyöngyösi Puskin: március 11 — 14-ig: 13-as ügynök (szovjet) Hatvan: március 10—12-ig: Leszá­molás (szovjet) 13— 17-ig: Beszterce ostro­ma (magyar) Füzesabony: március 10-én: Rákóczi had­nagya (magyar) 12—13-ig: A revizor (szov­jet) 14— 15-lg: Tengeri karvaly (szovjet) — FEBRUAR 27-én meg­nyílt a Gyöngyösi Vendéglátó­ipari Vállalat Lenin úti átala­kított cukrászdája. Az újon­nan megnyílt cukrászda új, korszerű berendezési tárgya­kat kapott, s hamarosan zene is szórakoztatja majd a dol­gozókat. kel: Bánk bán című operájá­nak bordala volt, melyet Jám- bor László adott elő a rádió énekkar kíséretével. A nagysikerű hangverseny után a rádió énekkar a Heves megyei népi együttes ének­karával jó hangulatú, közös klubestet tartott a járási kul- túrházban. CSAK EGY ÓRA múlva kezdődik a kölcsönzés a hat­vani járási könyvtárban, de már jönnek az olvasók. Egy szőke kislány hóna alatt há­rom könyvet szorongat, türel­metlenül várja, hogy újabb olvasni valót kapjon. Addig is leül az olvasóteremben, s ott lapozgat a sok folyóirat kö­zött. Békés elvtárssal, a könyv­tár vezetőjével, a kölcsönző helyiségben beszélgetünk. Látszik rajta, hogy szereti hivatását, lelkesen, mintha szónoklatot tartana, úgy be­szél terveiről. Megtudom, hogy a felszabadulás előtt Hatvanban egynéhány ma­gánkézben lévő ponyva­könyvtár volt csak. A felsza­badulás után könyvtárat ka­pott Hatvan is. Egyre érkez­tek a szállítmányok, és a pol­cok megteltek jobbnál-jobb könyvekkel. Most a járási könyvtárban többezer kötet áll a hatvaniak rendelkezésé­re. És jöttek az olvasók is, először persze a fiatalok, a város értelmiségi dolgozói, munkásai, majd lassan, elő­ször bátortalanul, de jöttek a dolgozó parasztok is. Hosszú, fáradságos munkába került, míg megértették, hogy ma már az övék a könyvtár. Az­tán egyre több kisablakú ház­ban, ahol azelőtt csak a ka­lendárium és a biblia volt az I egyetlen könyv, jelentek meg TTIT HÍREI Az egri Városi Színház a múlt héten 27 ezer forint ér­tékű Bechstein márkájú hang­versenyzongorát kapott. A zon­gorát a megyei tanács pénzügyi osztályának adóprémiumából fizették ki. — A hatvani MÁV kultúrotthon színjátszócsoport­ja március hónapban két darab bemutatására készül. Egyik a Luxemburg grófja c. operett, a másik Csiki Gergely Bubo­rékok c. vígjátéka. — A hatvani MSZT színját­szó csoportja március 13-án az egri Dózsa Színházban mutat­ja be Kornejcsuk: Ukrajna mezőin című háromfelvonásos víg játékát. — A TTIT megyei szerve­zetének történelmi szakosztá­lya helytörténeti előadássoro­zatot indított. Az előadás he­lye és ideje minden hétfőn este 7 órakor Egerben, a Főis­kola földszint 11/a sz. termé­ben. Jegyek az egyes előadá­sokra 1 forintos, az egész so­rozatra érvényes bérletek 5 forintos árban a társulat iro­dájában (Eger, Knézich-u. 8. I. emelet), a Főiskola történel­mi tanszékén, vagy az előadás előtt a helyszínen kaphatók; Március 14-én Dr. Molnár Jó­zsef főiskolai adjunktus tart előadást „Eger 1848—49-es sza­badsághősei“ cím alatt. Már­cius 21-én Nagy József főisko­lai tanársegéd „Heves megye a Tanácsköztársaság idején* címmel tart előadást. A megyei tanács felhívása a lélek mérnökeinek, az írók­nak a munkái. MA A KÖNYVTÁRNAK sok olvasója van. Bizonyítja ezt, hogy ebben az évben két hónap alatt több mint 9 ezer könyvet kölcsönöztek. Szép ez a szám, de nem elégíti ki a könyvtár dolgozóit. Irodal­mi esteket, könyvkiállítást, könyvismertetéseket, filmvetí­téseket rendeznek, hogy mi­nél több ember érdeklődését keltsék fel. a könyvek iránt. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az olvasás szenvedéllyé nőtt, mert aki belekóstolt, aki olvasta egyszer is Móricz, Jókai, Gorkij, Solohov mű­veit, nem tudja abbahagyni, mindig újat, jobbat és többet követel. A kartonokon kimu­tatható, hogy egy ember elő­ször havonta csak egy, ké­sőbb két-három könyvet vesz ki, majd egyre sűrűbben je­lentkezik és kéri az olvasni valót. Egy nap közel kétszá­zan keresik fel a könyvtárat és ez a szám mindennél töb­bet mond. De beszéljenek a könyvtár kicsi, fehér kartonjai. Az első tulajdonosa: Pásztor Istvánné Zrínyi utca 7. szám alatti la­kos, foglalkozása földműves. A karton alapján kikerestük nyilvántartó lapját, amiből kiderül, hogy az elmúlt két hónap alatt több mint 50 könyvet kölcsön vett. Ezeket otthon nemcsak ő olvassa el, hanem két fia is. Kartonján Jókai, Mikszáth, Móricz mű­vei mellett megtaláljuk Tolsztoj, Gorkij, Qsztrovszkij, Goncsarov, Howard Fast és Szabó Pál könyveit. Legutóbb Siskov: Zord folyó és Szabó Pál : Lakodalom, keresztelő, bölcső című könyveit vitte el. MEGLÁTOGATTUK Pász­tor nénit a városszéli kis há­zában. A tiszta házra vidá- jnan süt a nap, az udvaron idősebb asszony söpröget, Pásztor Istvánné. — Nálunk mindenki szereti a könyvet — mondja beszélgetés közben — de főleg a kisebbik fiam, a Józsi — aki édesanyja sze­mében még mindig kisfiú, pe­dig már elmúlt 30 éves, föld­műves. Hat hold földjük van, de szabad idejében, különö­sen télen, sokat olvas. Hiszen nyáron, a dologidőben, nincs sok ideje erre. A másik fia a vasútnál fütő. Ö már kevesebbet olvas — mondja Pásztor néni. — Talán nem ér rá? — Ideje az volna, de ő meg rádió-ama­tőr, s folyton a drótjaival bíbelődik — feleli a mama ki­csit büszkén. Aztán elmeséli, hogy ő is szeret olvasni. Be­megy a könyvtárba és mér az ajtónál azt kérdezi, hogy M betűs író van-e, mármint Móricz, meg Mikszáth. Saj­nos, ritkán van, akkor aztán nekilát válogatni és a könyv­tárosok segítségével mindig talál valami jó olvasni valót. Kedves lehet ez a fekete fejkendős néni, amint ott áll a ma|as könyvespolc előtt, ágaskodik a könyvért, for­gatja, beleolvas, megnézi a végét, majd !— amikor a szemle jól sikerült — kosa­rát telerakva könyvvel, haza­siet családjához és otthon megkezdődik az osztozkodása világ legnagyobb kincsei, Tolsztoj, Gorkij, Osztrovszkij, Móricz, Jókai és Mikszáth művein; Nem ismerem nagyon a Pásztor-család életét, de úgy érzem, hogy az a család, ahová állandóan ilyen ven­dégek járnak, csak boldog le­het. MOST NÉZZÜK tovább a kartonokat is: Kiss István, a Mátravidéki Erőmű kazán­gépésze Verne Gyula, Jókai kalandos könyveit és a Szov­jetunió Nagy Honvédő Hábo­rújáról írt regényeket szereti. Legutóbb Izjumszkij: Vörös vállpántok című könyvét ol­vasta. Ez volt ebben az év­ben a 27-iik kikölcsönzött könyve. Juhász András, a he­lyi népfront-bizottság tagja is szorgalmas látogatója a könyvtárnak. Kartonján a ma­gyar klasszikusok mellett megtaláljuk Viktor Hugo, Howard Fast, Tolsztoj, Tala­zin és Morozov műveit. Eb­ben az évben 18 könyvet ol­vasott. De a kis kartonok még sok­ezer névről tudnának beszél­ni. Sok emberről tudnák el­mesélni, mennyit tanultak a könyvekből, mennyi szép nyugodt pihentető órát sze­reztek már olvasóiknak, mert azután, hogy Pásztor néni a könyvet visszaadta a könyv­tárnak, a könyv alakjai to­vább élnek, mint kedves is­merősei, példaképei, vagy gyűlölt ellenségei. Van kitől tanulnia. Kedvenc regényei­nek hősei segítik és talán nem egyszer életre is kelnek benne, Herbst Ferenc a kereskedelem társadalmi ellenőrzésére Megyénk minden dolgozója munkaversennyel készül az el­múlt tíz év legnagyobb ünnepé­nek. felszabadulásunk 10. évfor­dulójának megünneplésére. A verseny izgalma tölti el az üze­mekben. mezőgazdaságban dolgozókat egyaránt, s nagysze­rű teljesítmények születnek. Eb­ben a versenybe!; résztvesznek a kereskedelem dolgozói is. Az el­látás megjavításával, előzéke- nyebb. jobb kiszolgálással segí­tik a fogyasztók ipari és mező- gazdasági cikkekkel való bőséges ellátását. A kereskedelmi dolgozók fel- szabadulási ni unka versenyében máris komoly eredmények van­nak. Ha visszapillantunk a mult- év kereskedelmi munkájára, megállapítható, hogy a vásárlók részére a legtöbb bosszúságot azok a kereskedelmi dolgozók okozták, akik lelklismeretlenül. vagv gondatlanul nem megfelelő minőségű, értékénél magasabb áron hoztak forgalomba egyes cikkeket. Bujdosó Géza, a káli földművesszövetkezet italboltjá­nak vezetője például tudatos ár­drágításért. egy év börtönbünte­tést kapott. Rlngvald Árpád a 9 80 forintos asztalterítőt 15 20 forintos áron hozta forgalomba a hatvani vásáron, szintén ko­moly büntetést kapott. Az árdrágítás nem jellemző a kereskedelmi munkára, mégis elengedhetetlenül szükséges, hogy a lakosság, a megye minden dolgozója éberen őrködjék, s el­lenőrizze a kereskedelmi mun­kát. A megyei tanács végrehajtó­bizottsága megtárgyalta a keres­kedelmi munka eredményeit, s hiányosságait, s felkér minden­egyes fogyasztót, hogy saját ér­dekében is ellenőrizze az árakat, a vásárló cikkek mennyiségét s az esetleges hiányosságok esetén hívja fel azokra a kereskedelmi szervek (MÉSZÖV, Állami Keres­kedelmi Felügyelet, Megyei ta­nács kereskedelmi osztálya) fi­gyelmét, hogy azok megszünteté­sével is hozzájárulhassunk a fel- szabadulási verseny kimagasló eredményeihez a kereskedelem területén, a jobb ellátás érdeké­ben. Deák János ■kér. oszt. vez. / i

Next

/
Oldalképek
Tartalom