Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-06 / 11. szám

A NÉPÚJSÁG t955 február 6. vasárnap. A Minisztertanács határozata a tavaszi búza 1955. évi kötelező vetéséről Az őszi kenyérgabonavetés hiá­nyának pótlására, az ország ke­nyérellátásának biztosításáért a Minisztertanács az alábbiakat ha­tározta: A kenyérgabonára vonatko­zóan törvényesen előírt vetési kö­telezettség alapján, azokra a ter­melőkre, akik a községükre meg­állapított terület arányában ke­nyérgabona vetéstervüket őszi vetéssel nem, vagy nem teljes mértékben teljesítették, a tavaszi búza vetése -—a községre megha­tározott kenyérgabona vetési arány mértékéig — kötelező. A tanács végrehajtó bizottsága kö­teles gondoskodni arról, hogy a tavaszibúza vetési kötelezettséget az egyes termelőkkel február 15-ig közöljék és a kötelezettség teljesítését szigorúan ellenőrizzék. Nem kötelezhető tavaszibúza vetésére a termelőszövetkezetek a saját üzemtervükben megálla­pított kenyérgabona vetésterüle­ten felüli a tavaszibúza termelé­sére alkalmatlan, gyenge, homok­talajon gazdálkodók. Az olyan termelők részére, akik tavaszibúza vetőmaggal nem rendelkeznek, a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága — a járási mezőgazdasági osztály út­ján — gondoskodjék vetőmagról. Tavaszibúza vetőmagot elsősor­ban cseretermény ellenében le­het kiadni. Csereterményként őszibúza, rozs, árpa, zab, kuko­rica és napraforgó egyaránt el­fogadható. Kölcsönként is adható tavaszibúza vetőmag — új ter­mésből, de legkésőbb augusztus 31-ig történő visszaadásra — má­zsánként 10 kiló többlettel. Azo­kat a termelőket, akik vetési kö­telezettségüket nem teljesítik, min­den — a kenyérgabonára vonat­kozóan megállapított — beadási kedvezményből ki kell zárni. Az olyan termelőkkel szemben, akik vetési kötelezettségük telje­sítését a rendelkezésükre álló gazdasági feltételek ellenére és felszólítással szemben is megta­gadják, a tervgazdálkodás bünte­tőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvénverejű rendelet alapján kell eljárni.- - ■■■ 11 ■ ■—— Kinek van a legjobb bora a megyében? A Heves megyei borok, de különösen az egri és gyön- gyöskörnyéki hírneve még az ország határain túl is el­jutottak. Büszkéik is erre a megye szőlőtermelő gazdái, akik a múlt évben úgy dön­töttek, hogy még tovább öregbítik hírnevüket. Nagy szorgalommal fogtak hozzá az ígéret valóraváltásához. Még az elmúlt év tavaszán több mint 500 holdon új sző­lőt telepítettek, s emellett nagy erővel folyt a régiek rendbehozása is. Ám az 1954-es esztendő szeszélyes időjárása nem nagyon kedve­zett a szőlőtermelésnek. A késői fagyok, a nagy köd, a sok eső bizony nagyobb kárt okozott volna, ha a .gazdák nincsenek résen, akik fárad­hatatlan, szorgalmas munká­val, szakszerű ápolással ellen­súlyozták az elemi károkat. Legtöbbjük ötször-hatszor per­metezett, állandóan gyomta- lanított, s így elérték, hogy a múlt évben is jó közepes termést szüreteltek. A szüret lezajlása után, amikor már kiforrott a bor, sokan voltak kíváncsiak ar­ra, ki termelte a legjobb' bort az elmúlt esztendőben? A sok kíváncsi termelő se­gítségére sietett a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató­sága, élükön Kovács Ferenc agro-propagandistával. az ő ötletére 150 szőlősgazda vitt borából mintát a tanácsra. Hattagú bizottság látott hoz­zá a minőség megállapításá­hoz. A bizottság tagjai — valamennyien szakértőik — nagy feladatot vállaltak ma­gukra, nekik kellett eldönte­ni, kit fiiét 1954-ben a „He­ves megye legjobb borterme­lője’' — cím. A szakértői kóstolgatás, vizsgálgatás kerek két napig tartott. Utána sor került az összesítésre, majd az ered­mény kihirdetésére. A bizott­ság döntése sz’erint a bekül­dött 150 mántabor alapján 44 gazda termését átlagon felü­linek találták, ami azt jelen­ti, hogy ezekből a borokból a kóstolás! tervet nem hasz- ; nos túlteljesíteni. De meg- j állapították egytől-tízig való f sorrendet is. Ezek szerint az :■ elmúlt gazdasági évben He- ! vés megyében a legjobb bort j az Egri Állami Gazdaság ter- j mette. Medoch nevű vörös­édeskés borával érte el a leg­nagyobb sikert Második hely­re a verpeléti Dózsa TSZ ke­rült, a megye harmadik leg­jobb bortermelője pedig Már­kus János, vécsi egyénileg dolgozó paraszt lett. Ezután a döntőbizottság úgy határozott, hogy a legjobb tíz megyei bortermelőt elismerő oklevél­lel jutalmazza, L/l “ A Belügyminisztérium Heves megyei Főosztálya Ka- s liez István, Sike Ferenc tarna- r bodi lakosok és nyolc társuk ellen bűnvádi eljárást indított, mert 1952 őszétől az ország különböző területén folyama­tosan vásároltak fel lovakat, szarvasmarhákat és azokat rö­vid ideig való tartás után ma­gasabb áron értékesítették. A törvényben előírt háromhóna­pos tartási idő bizonyítása céljából hamis járlatleveleket szereztek be a jószágokra a helyi tanácstól oly módon, hogy azokat saját nevelésűek- nek tüntették fel. Az eredeti járlatleveleket pedig később vásárolt jószágok részére használták fel. Ilyen eszköz­zel mintegy 480 állatot érté­kesítettek. Az árdrágító, üzér­kedő, okirathamisító és csaló személyek közül Kalicz Ist­vánt és Sike Ferencet őrizetbe vették, míg nyolc társuk ellen szabadlábon hagyás mellett indult meg az eljárás. — Bűnvádi eljárást indított a BM. hatvani városi és já­rási osztálya Fentor Sándor volt csányi tsz-elnök ellen sikkasztás és társadalmi tulaj­don hanyag kezelése miatt. Fentor Sándor 1953 őszétől, mint a csányi Kossuth TSZ el­nöke 11 ezer forintot sikkasz­tott a kezelésére bízott összeg­ből. Hanyag, felületes tárolás következtében 25 mázsa bur­gonya megromlását idézte elő. Ezen túlmenően olyan köz­hangulatot teremtett a csopor­ton belül, hogy a hiányossá­gok megszüntetését ne jelentse senki, a különböző beosztások­ba rokonait osztotta be a cso­portgyűlés hozzájárulása nél­kül. így lehetővé vált számá­ra, hogy szabálytalan könyve­lést vezessen, s a bevételezett összegeket, valamint a tény­leges kiadásokat ne lehessen pontosan kimutatni. Ügyét vádemelés céljából a hatvani államügyészségnek adták át, ♦ — Molnár István volt gyön- gyöstarjánj adóügyi megbízott az adófizető polgároktól szá­mos tételben, közel 5000 forint beszedett adót sikkasztott el. A gyöngyösi járásbíróság ezért két év és hat hónapi börtönre ítélte. — Tóth Sándorné a Gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár üzemi konyhájának volt vezetője a burgonya vásárlá­sára kapott összegből 6000 fo­rintot sikkasztott, melyet ok­irathamisításokkal igyekezett leplezni. A gyöngyösi járás- bíróság Tóth Sándornét a tár­sadalmi tulajdon kárára elkö­vetett sikkasztás és ókirat-! hamisítás bűntette miatt 2 évi börtönre büntette. ■ Hatvani anyakönyvi hírek Születtek: Kepes Éva Erzsébet, Benus Zsuzsanna, Fehér Mária, Kovács Tibor, Gyóni Ferenc. Daj- kó Zsuzsánna Piroska. Házasságot kötöttek: Zsákai Kálmán—üzv. Kocsmáros Sándor­né, Nagy Mária. Kis János—Ur- bán Vilma Erzsébet, Nagy Jó­zsef—Balogh Mária. Meghaltak: Balykó Kamilla, Kiss János, Csizmás János. Ka­szás Erzsébet, Henter László. He­gedűs Ferencné. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Gál József. Szalai István. Parkóczi Valéria. Tompos Zsuzsanna. Besenvel József. Hibái Éva. Kozár Éva. Magyar János. Házasságot kötöttek: KolomDér István — Altai Mária. Csermák János — Zsidlai Mári.a. Meghaltak: Balogh Karolln. Ve­res István. Tóth János. Szilágyi Rozália, Pusoma Ágnes. ÁLTALÁBAN így kezdik! Ilyen­kor tudom, hogy valami nagy hír­ről van szó, amit természetesen nem szabad to­vábbadni, csak „szigorúan négy- szemközt“. Per­sze az illető meg van győződve, nagy abban a pil­lanatban, amikor ő kilép a látósugaramból, máris megyek va­lakihez és „bizalmasan“ közlöm vele az előbb hallottakat úgy, hogy röpke pár óra alatt tudja a fél város, amit ő az előbb talált ki, És hogy a hír gyorsan terjedjen, hozzáteszik, hogy az istenért se‘ mondjam el senkinek. Vannak már klasszikussá vált rémhíreink, mint például a közismert „várbeli história“. Valami pihent agyú budapesti pasas kitalálta, hogy egy budai ház pincéjéből öt elevén né­met katonát ástak elő, akik 1944 óta a rájuk omlott pincében éltek. Mint ahogy mesélik, az öt németnek fogalma sem volt arról, hogy közben befejeződött a háború. Budapest után a vidék is szárnyra kapta a hírt, arról persze megfeledkeztek, hogy attól, ha valaki német katona, még ember, ami azzal jár, hogy ennie kell, meg időnként lélegzeni is. mely egy be­omlott pincében minden utánpótlás nélkül, egy kissé nehéz, pláne tíz évig. ...................................................... 9 9 iFöjjeneh Elég az hozzá, hogy azt öt konzervált SS állig fegyverben kirohant a pincéből és él­tette a Führert. Persze miután újságokat nem olvastak, nem tudták, hogy a Führer már nem Hitler, hanem Adenauer. NEM KÜLÖNB az ózdi tömeggyilkos orvos esete sem, melyből szintén nem igaz persze egy szó sem, de mesélni rendkívül izgató. A rémhír olyan, mint a lavina, mindenütt ragad rá valami és a kis hógolyóból a hegy tövébe érve, hatalmas, háznagyságú hógörge­teg lesz. Mert, hogy is kezdődik az ilyen? Tegyük fel, hogy Kubulkó Erigyes érzékeny lelkű segédkönyvelő sétál a Makiári úton. Egyszer csak egy mellette haladó lovaskocsi­nak nekiszalad egy figyelmetlen kerékpáros. A kocsis nem a legfinomabb ember lévén, el kezd kiabálni. A kerékpáros visszafelesel, szó kerül egymás családjáról és végül nyoma­ték kedvéért elagyabugyálják egymást, hogy igazságérzetüknek elégtételt szerezzenek. Ku­bulkó lelki egyensúlyát a dolog teljesen fel­borítja, feldúlt állapotban hazamegy és el­meséli az esetet az utca hírközlő felelősének, anyósának. Az anyós átszalad a szomszédos Tóth Rozi nénihez, hogy megadja a múlt hé­ten kölcsönkért egy kanál sót, közben el­meséli, hogy a Széchenyi utcában egy lovas­kocsi 80 kilométeres sebességgel rohanva, el­gázolt egy biciklistát, akiből az összegyűlt orvosi bizottság csak egy darab biciklicsengőt talált meg. A biciklista többi alkatrészeit a Kaland Marienstadfban A „Kaland Marienstadtban" című derűs, sok humorral* zenével átszőtt, színes, magyarul beszélő lengyel film közelebb visz bennünket a lengyel ifjakhoz, akik annyira hasonlók a mi fiataljainkhoz. A vidám jelenetekben érezzük a munka hősi pátoszát, a fővárosukat újjáépítő varsóiak hazaszeretetét és emberségét. A filmet az egn Dózsa filmszínház február 10—15-ig és a gyöngyösi Szabadság 6. és 7‘én mutatja be. Mozik műsora: . HÍREK az általános iskolákból — AZ ÁLTALÁNOS ISKO­LÁK nagy része a naptári év végéig megkapta az előirány­zott szertári felszerelést. így a kisnánai iskola megkapta az előirányzott szertári felsze­relést, Dormiánd fizikai alap- felszerelést, az egri VIII-as számú iskola kémiai alap- felszerelést, Gyöngyös IV-es számú iskola fizikai alapfel­szerelést kapott. Egy-egy alapfelszerelés értéke 3500— 5500 forint között váltakozik. — A DORMÁNDI ÁLLAMI GAZDASÁG patronálja a Dormándi Általános Iskolát. Nemrég 1000 forintot jutta­tott a szülői munkaközösség­hez. Ezenfelül a négy tan­terem részére törülközőt vá­sároltak. Most az iskola ké­peinek keretezését végzik. — AZ ERDŐTELKI, a visz- neki és az egri III-as számú iskola úttörőcsapata zenekari felszerelést kapott, A pajtá­sok furulyával, fémcimbalom- nal, réztányérral bővítették eddigi zenekarukat. — A KISNÁNAI Általános Iskola Micsurin-szakkört léte­sít. A gyakorló- és kísérleti kertjüket körülkerítik, mely­hez már megvan a kerítés­anyag, — Az MSZHSZ keretében több általános iskolában működik a rádiós szakkör. Itt a pajtások megtanulják a detektoros készü­lék működését és készítését. Mor­ze hangolvasást is tanulnak. — A MEGYEI TANÁCS oktatási osztálya tantermi be­rendezéseket juttat ebben a félévben 15 általános és hár rom középiskolának. A tan­termi berendezéseken kívül 40 nevelői asztalt, 30 szek­rényt, 38 falitáblát, 20 kémiai, fizikai, biológiai szertári szek­rényt és 200 széket ad az is­kolák bútorainak pótlására. — IGAZGATÓI ÉRTEKEZ­LETEKET tartottak az elmúlt héten minden járási székhe­lyen, ahol megbeszélték a ta­nulmányi színvonal kérdését és a hazafias nevelés soron- lévő feladatait. — MIKÖFALVAN január 16-án az általános iskolában diák far­sangi jelmezbált rendeztek. A kis úttörők ötletes jelmezekben vet­tek részt a bálon, ahol díjazták a legsikerültebb, legötletesebb jelmezeket, HÍREK a megyéből — ZARÁNKON február 5-én állattenyésztési napot rendez­tek• a dolgozó parasztok. Az állattenyésztési napon állat- bemutatók és bikavásár, vala­mint apaúllat-istállószemle volt, majd a résztvevők állat- tenyésztési előadást hallgattak és ezzel kapcsolatos filmet néztek meg. — A TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT 3900 forint pénz­jutalomban részesítette öt leg­jobb telepének dolgozóit. A nagyfügedi telep 1800, a nagy­úti és csányitelep dolgozói 1400—1400 forintot kaptak. — GYÖNGYÖSOROSZIBAN új két tantermes iskola ké­szült el. A megyei tanács ok­tatási osztálya február 3 án vette át, Egri Vörös Csillaq Filmszínház: február 6—8-ig: HintónjárO szerelem (magyar) 9-én: Schubert (osztrák) Egri Dózsa Filmszínház: február 6-án: ólomkenyér (cseh) 7— 8-ig: Hintónjáró szerelem (magyar) Gyöngyösi Szabadság: február 6—7-én: Kaland Ma- rienstadtban (lengyel) 8— 9-ig: Örs a hegyekben (szovjet) AZ EGRI JÁRÁSI KULTUR- HÁZ fotó-szakköre Kottner Jenő vezetésével fotó-kirándu­lást rendezett az elmúlt héten Eger városában. A résztvevők sok szép téli felvételt készítet­tek az egri várról, s a város látképéről. A képeket a ta­vaszra tervezett fotó-kiállítá­sukon mutatják be. A fotó-szakkör a jövőben is rendszeresen tart kiránduláso­kat és a terv szerint a február utolsó vasárnapján Bánkúira mennek. A kirándulásra min­den fotó-kedvelőt szeretettel várnak és kérik, hogy részvé­teli szándékukat a járási kul- túrházban minél előbb jelent­sék be. Gyöngyösi Puskin: február 6—7-ig: Maciovi a (mexikói) 8—9-ig: Makszimka (szovjet) Hatvan: február 6—7-ig: Én és • nagyapám (magyar) 8—9-ig: Janika (magyar) Füzesabony: február 6—7-ig: Schubert (osztrák) 8—10-ig: Egy katedra törté­nete (német). —1955 FEBRUÁR 6-AN * Dózsa-színházban az Országos Cirkuszvállalat renoezésében Herrer Pál és tánczenekara tart vidám hangversenyt. A Cirkusz- vállalat közli, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a fellépő művészek vasárnap reggel meg-i érkeznek a városba. ★ — FEBRUÁR 2-ÁN EGER- BEN, a Zeneiskolában az MNDSZ városi szervezete ér­telmiségi békegyűlést rende­zett. Papp Sándorné beszámo­lója után a zeneiskola tanárai nagysikerű hangversennyel szórakoztatták a gyűlés mint­egy 150 résztvevőjét. mötäßi RENDORS ÉGI HÍREK liöseí&bh** kocsis a büntetéstől való félelmében feletette lovaival, majd elszáguldott. Rozi néni termé­szetesen nagy izgalomba jön, s máris szalad a hírrel a harmadik szomszédba, ahol izga­tottan meséli, hogy őrület, milyen a közbiz­tonság. Az ember már a járdán sem mehet nyugodtan, mert egy kocsi a Kertész utcában halálra gázolt 15 embert, akik egy .kirakat előtt álltak. De az illetékesek el akarják kenni az ügyet, mert a vezetőről kiderült, hogy 1948 óta bent van a tszcs-ben. Éppen ezért az egész szerencsétlenséget titokban tartják. ;.. És „száll a rege szájról szájra“!! KUBULKO FRIGYES másnap elfeledve a tegnapi izgalmakat, nyugodtan megy a hiva­talba, de ott zsong a máskor csendes iroda. Ahogy belép, rögtön körülveszik. — Te még nem hallottad? Borzalmas? Kép­zeld 31 halott... köztük volt egy leendő anya, aki hatosikret várt... Szegény jámbor Kubulkó nem tudja, me­lyikre hallgasson. Mindenki pontos részlete­ket tud a hatalmas tömegszerencsétlenségről, hisz a saját sógorának az unokaöccse beszélt egy emberrel, akinek a barátja látta az esetet. Kubulkó szegény teljesen tönkremegy és ebédszünetben szalad az anyósához, aki elő­ször rosszul lesz a borzalmas szerencsétlen­ség hallatára azután természetesen rohan Tóth Rozi nénihez, aki sürgősen ir a vejének Pestre, hogy utazzon Egerbe, mert a fél város kipusztult, így lesz lakás. Ez csak egy példa, de naponta több ilyen hírrel találkozik az ember. Holnap pedig én is elindítok egy rémhírt. Elmondom valakinek „bizalmasan“ hogy a Marx Károly utcában a házunk előtt az olvadás következtében va­lakinek (akinek a sógora az én nagybátyám barátjának az unokaöccsével egy házban la­kott 1916-ban) a fejére esett egy hótömeg, amitől a kalapja leesett a földre, s piszkos lett. A hírt útjára engedtem és ha valaki holnapután azt hallja, hogy a Marx Károly utca északkeleti részén hatalmas földrengés pusztított, melynek következtében 10 hateme­letes bérpalota elpusztult, egyáltalán ne cso­dálkozzék. Akiknek mesélik, általában elhi­szik és még az sem zavarja őket, hogy Eger­ben nincs is hatemeletes ház. A hír olyan izgalmas és szép, hogy kár volna ilyen kis apróságért kételkedni benne; NÉHA CÉLRAVEZETŐ lenne, hogy olyan dolgokat, amit szeretnénk, hogy mindenki megtudjon, „bizalmasan“ megsúgnánk Tóth Rozi néném maszek, hírközlő irodájában. Én most önöknek kedves olvasóim, mondok egy remek hírt. „Jöjjenek közelebb!“ — így, jó! — Szóval bizalmasan elárulhatom, hogy ez évben a feb­ruár csak 28 napos lesz. De nagyon kérem* ne mondják el senkinek. Én biztos forrásból tudom! A huszonkilencedik napot valaki el­sikkasztotta. Hát hiába: miilen idők.. ; miilen idők! Herbst Ferenc t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom