Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-06 / 11. szám
1955 február 6. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 Téli képek Abasárról *— Látogatás az abasári szölőoltó tanfolyamon — (Tudósítónktól) A KORADÉLELÖTTI órák- . ban vastag hófüggöny ereszkedett a községre. Nemsokára fehér hólepel borította az abasári utcákat, a háztetőket. Az iskola is olyan volt kívülről, mintha egy lélek sem lenne benne. Pedig nem volt üres. A teremben a szőlészeti tanfolyam hallgatói tartották a délelőtti foglalkozásukat. Szed- mák József oktató, az óráját figyelte. A félóráig tartó gyors- oltást végezték. Azután megszólalt: i— Letelt az idő, a késeket tegyétek le. A hallgatók engedelmeskedtek, majd az elkészített szőlő- oltvány anyagot kis papírzacskóba tették, hogy este a bizottság megvizsgálhassa. Az iskolában tartják az abasári oltó-tanfolyamot. amelynek hallgatója 30 fiú és 60 lány. A tanfolyamot a szőlő- oltvány termelőszövetkezet tervezte, s mivel tanárok nincsenek, az előadást néhány, oltásban jártas gazdta tartja. A tanfolyam végén a hallgatók vizsgát tesznek. Szamot adnak arról, hogy évközben rájuk lehet-e bízni az oltást. A TANFOLYAM egyik tagja, Tóth Elemér 15 éves parasztgyerek. Elemér még egy napct sem mulasztott, s minden vágya az, hogy minőségi bortermelő legyen, hogy tanulhasson. Óránként 60 darab a teljesítménye, ami azt jelenti, hogy tavasszal, az oltási szezonban 8—900 darabbal is meg- birkc'sik naponta. Fülöp Klárika is alig várja már a tavaszt, amikor a tanultakat hasznosíthatja. Szedmák elvtárssal sokat beszélgettem arról, miért vonták be a nőket is erre a tan- fo.vamra. Válaszából megtudtam ennek nagy jelentőségét. Tavasszal, amikor a szőlőkben megkezdődik az oltás, akkor érkezik el a metszés és a tavaszi kapamunkák ideje is. Ha nem volnának női oltók, ezt a“rr.unkát is a férfiaknak kellene végezni. EZerf fontos tehát, hogy a szőlőoltással megismertessük a község fiataljait, közöttük a lányokat is. Szedmák elvtárs arról is be- sré.l, hogy milyen lelkesen tanulnak a tanfolyam részvevői. Az eredményeket talán annak köszönhetik, hogy valóban olyan témát választottak tananyagnak. ami legközelebb áll szívükhöz. Náluk, itt Abasá- ron a szőlő és a szőlőoltvány az, amihez az emberek a legjobban értenek. Ezért is tanulnak szívvel-lélekkel. s ezért olyan fegyelmezettek. Minden nap pontosan nyolckor eljönnek és türelmesen végighallgatják az előadást. Hogy a tanfolyam eredményes lehessen, mi magunk is minden este pontosan felkészülünk. Ügy határoztunk, hogyha szükségét látjuk, minden évben megismételjük, mindig neveljük a fiatalokat. £s hogy haladnak a fordítóssal, a szőlőtelepítéssel — kérdeztem. — Körülbelül 80—90 holdat r fordítottunk a tarnaszent1 ősi gépállomás Sztalinye- Az emberek meg vannak ve a gépi munkával, hi- em fáradságos, s sokkal is, mintha kézzel for_../en fajtákat telepítenek majd? — érdeklődtem. — Főleg a csemegefajokra gondoltunk, hiszen exportra is számítunk. Mi, abasári szőlősgazdák arra törekszünk, hogy a magyar szőlőnek bel- és külföldön egyaránt öregbítsük a hírnevét. AZUTÁN a tanfolyam megindításához kapott segítségekre’ beszélgettünk. A tanácsra nem. lehet panaszunk — mondotta Szedmák elvtárs. Neki köszönhetjük, hogy van tüzelőnk, villanyvilágításunk, s tantermünk is itt az iskolában. A tananyagot is a tanács segítségével nyomattuk ki a hallgatók számára és a tanácsnak köszönhetjük azt is, hogy a bizonyítványok eljutnak a nyomdába. A földművesszövetkezettől azonban nem kaptunk segítséget, pedig tőlük is kértünk. Az abasári szőlőoltvány termelőszövetkezet még 1947-ben épített egy szép házat, amelyre a pénzt a gazdák adták, s társadalmi munkával is segítettek. Most ezt a kétemeletes épületet a földművesszövetkezet irodának rendezte be. Imre Lajos, a szövetkezet ügyvezetője hallani sem akar arról, hogy ez újból a miénk legyen, pedig sokkal jobban tanulhatnának az oltási tanfolyam hallgatói, ha nagyobb terem állna rendelkezésre. Most egy gazdakört is alakíthatnánk 40 taggal, de ennek sincs helyiség. A hóval borított földek még téli álmukat alusszák, de a dolgozó parasztok már készítik a szerszámokat és egyre gyarapítják elméleti tudásukat. Ezzel is biztosítják a legnagyobb terméshozamot. Erki János Szénőrlőmalmot készítenek az Egri Lakatosárugyárban: Bóta József ifi hegesztő és Vass Mihály lakatos — aki 46 éve dolgozik a szakmában — münka közben. Utolsó napok a gyártási idény előtt a Selypi Cementgyárban A gyárak között cementgyáraink rendelkeznek a legtöbb és aránylag legnagyobb gépekkel. Ahhoz, hogy az év folyamán zavartalanul termelhessünk. az elhasználódott, kifáradt gépeinket ki is kell javítani. Nem könnyű ez, de ha arra gondolunk, hogy államunk mennyi családi házat, iskolát, napközi otthont akar építeni abból a cementből, amit a Selypi Cementgyár termel, akkor fáradságot nem kímélve megoldjuk ezt a feladatot. Hogy az év folyamán is jól dolgozzunk, ahhoz hasznosítani kell az elmúlt esztendő tapasztalatait. Becsületes és lelkiismeretes munkát kell végeznünk most, a nagy javítások idején. Ettől függ az 1955-ös évi tervünk teljesítése. Szükséges, hogy a javítást végző műszaki vezetők felelősLátogatás a herédi Micsurin TSZ-ben (Tudósítónktól.) A herédi Micsurin Termelő- szövetkezet látogatására indultunk. A szövetkezet tanya- központját a szép új családi házakról már messziről felismertük. Megérkeztünk. Az udvarban 8—10 trágyával megrakott szekér várakozott az indulásra. A tagok egy része a 180 négyzetméter melegágyat készítette, mások a gyümölcsösben fatisztogatást végeztek. Közel 30 szövetkezeti tag szorgoskodott a tanya körül. A szövetkezet Irodájában az új év termelési tervéről beszélgettünk. Fekete Sándor elnöktől megtudtuk, hogy búzából 98 holdat vetettek, 8,5 mázsás átlagra számítanak — pedig a talajuk több termésre is képes. Tavasszal az összes őszi vetést megtrágyázzák, ka- tasztrális holdanként 40—55 kiló pétisóval. Az elmúlt évben 19 holdon termeltek cukorrépát, most 25 holdra emelték ennek területét, s 130 mázsát terveztek. A kertészetet 30 holdra növelték, ebben van a száraz kertészet is. A kukoricatervezetről csak a beszélgetés végén hangzik el néhány szó. Csak 20 holdat akarnak termelni, ami szántóterületüknek 6,5 százalékát teszi ki. Pedig ez nem elegendő szükségletük biztosítására. Ha négyzetesen vetnék, akkor a gépállomás is elvégezhetné a növényápolást, így nagyobb területre vethetnének kukoricát. A termelőszövetkezet tagjai a többi növényféleség hozamának tervezésével sem lehetnek megelégedve. Tavaszi árpából 8, őszi árpából 11 mázsát irányoztak elő, pedig ennél már sokkal több is termett. Nem használták ki kellőképpen a lehetőségeiket sem. Szövetkezetük területén jól jövedelmező sóderbányát létesíthetnének kevés befektetéssel. Közel 50 holdra elegendő trágya a táblák végére van kihordva, 5—6000 mázsa pedig az udvaron vár kiszállításra. Ezzel a trágyamennyiséggel legalább 75 katasztrális holdat lehetne javítani, tehát a szövetkezet összes szántóterületének egynegyedét. Már ősszel kellett volna kihordani a földre. A herédi Micsurin az elmúlt évben tehenészetéről is híres volt a megyénkben. Igaz, hogy a száj- és körömfájás lerontotta a tehénállományt, de később kicserélték a gyenge egyedeket, s helyettük 16 literes teheneket vásároltak. Istállóátlaguk 11,5 liter is volt. Ma ezek a jó tehenek 3—5—7 liter tejet adnak naponként, istállóátlaguk pedig alig éri el a 4,5 litert. A tagság jól emlékszik arra, hogy állati jövedelemből havonta 4—5000 forintot oszthattak munkaegység előlegként. Ma ez az ösz- szeg 3—400 forintra esett. A legtöbb szövetkezeti tag háztáji gazdaságából most se hiányoznak a 13—15. sőt a 18 liter tejet adó tehenek, amelyből naponta szépen kerül be- gondot kell fordítani. MltÓúAlDAÍAÍúl Mit kell a melegágyak A zöldségtermesztéssel foglalkozó kertész türelmetlenül várja, mikor kezdhet hozzá a melegágyak készítéséhez. Célja, hogy palántáit mielőbb felnevelje és minél korábban vihesse piacra a friss zöldségféléket. Az egri Nagy József TSZCS kertésze már egy katasztrális holdra való karfiol- palánta fejlődésében gyönyörködik. A palánta a trágya és szalmatakaróval védett melegágyakban szépen zöldéi, hogy nemsokára majd a primőrtermények magas árával jutalmazza szorgalmas gazdáit. A melegágyak a palánták előnevelését szolgálják. A jó palánta a zöldségtermesztés alapja. Nevelése éppen ezért gondos, körültekintő munkát igényel. A melegágyakat kelet-nyugat irányba állítsuk fel. Az ablakok déli irányban lejtsenek, hogy ezáltal a napsütés minél többet érje. A trágyaréteg vastagsága a korábban készült ágyaknál 60— 70, míg a későbbi ágyaknál 30—40 centiméter. A melegágyakhoz friss istálló-, lehetőleg lótrágyát használjunk. A tudnunk készítéséről? hónapokon keresztül gyűjtött trágyát meg kell védenünk az erjedéstől, mert az erjedéskor keletkező hőre a melegágyaknál lesz szükség. Ezért másfélkét méter széles és magas kazlakba rakjuk, hogy jól kiszáradhasson. A kazlak tetejét hegyesre rakjuk, hogy be ne ázzon. Az ilyen száraz trágyát friss trágya hóazákeverésével langyos vízzel való öntözés után használjuk fel a melegágy készítésére. A trágyát a melegágy helyén egyenletes vastagságban elterítjük, a villa hátlapjával lenyomkodjuk, majd letapossuk. Az ablakokat ráhelyezzük a keretekre, szalmatakaróval letakarjuk. Négy-öt nap múlva, mikor az ágyak erősen gőzölögnek, melegágyi földet hordunk a trágyára. Magvetésnél 6—8, palánta tűzdelésnél pedig 12—15 centiméternyi távolság maradjon a föld és az ablak között. A melegtartáshoz szükséges, hogy a melegágyakat friss trágyával 50 centiméter vastagságban körülburkoljuk. Bódi Tivadar agronómus Érdemes-e hivatalnokokról írni, akik talán egész életüket porosodó akták, számoszlopok között töltötték? Életük látszólag nem áll nagyszerű hőstettekből, észrevétlenül élnek, mint a kis csavar a jól olajozott gépezetben. De ha megkérdjük Keskeny Ferencet, a városi tanács egyik hivatalnokát, hogy beszéljen a múlt évtizedeiről, látjuk, hogy van miről írnunk. Élete, a kis- hivatalnok élete telve volt küz- ködéssel, nehézséggel, szenvedéssel, de soványan csörgő örömmel. Egy Kertész utcai kis házban született, ott nőtt fel, ott házasodott és ott él ma is. Minden reggel látják kicsit hajlott háttal — az élet hajlította meg — hivatalába sietni. Köszönti, ismeri mindenki ebben az utcában. Aprócska ház fogad, mintha nem is városban, hanem falun lennénk. Ahogy belépek a konyhába. magasra csap a gőz, s mint izzadságcsepp pereg végig a konyha falán. Keskeny néni fia fehérneműjét mossa, s a mosdótálba már magasan tornyosodnak a kicsavart ruhák. Keskeny bácsi ágyban fekszik. Körülbástyázva könj- vekkel, iratokkal. Huszonhat év alatt ritkán fordult elő vele, de most otthon maradt. Nehezen tűri betegségét, nem fájdalmai miatt — mindig a munka jár az eszében, nem lesz-e hiba, a számadásban, jó] megy-e a munka, ha nincs ott-’ Megbecsült évek Keskeny néni hiába marasztalja, pihenjen — nem, szombaton már fel is kel, csak úgy benéz, mit csinálnak a többiek a hivatalban. Hivatal — hogy is került ide, a szegény földműves fia? Pergessük vissza az éveket Keskeny Ferenc szava nyomán, s visszatér vele a megalázó keserves múlt is. özvegy édesanyja nem engedte iskolába, pedig kitűnően számolt, jól fogott a feje. Inkább elküldte gyomlálni, szüretelni, még aratni is — nem tehetett mást, hisz kellett a pénz. Nagyobbik bátyja szerencsésebb volt. Tanulhatott. Úgy leste el tőle a tudományt. Még a latin dekli- nációkat is megtanulta. Számtanban meg bárkivel versenyre kelt volna. Korán elment dolgozni, azután a világháborúba, s mikor visszajött, az egri szeszfőzdébe került. Itt fordult meg az élete, hivatalnok lett — véletlenül. A szeszfőzdében volt ellenőr az öreg Kovács bácsi. Valahányszor megérkezett szuszogva, lihegve, krákogva ült le a hordókra. — Nem bírom, ki van a szívem — kapkodott szívéhez — hiába, nyugdíjba kel) mennem — mondta fájdalmasan. Hallod fiam, jó lennél helyembe. S mikor Keskeny Feri kételkedve nézett rá, bólintott. — Igen, igen. a helyembe — megpróbálhatjuk. Megpróbálták és sikerült. A városházán elfelejtették meghirdetni a Kovács bácsi állását, s így került Keskeny Ferenc 1929-ben a városházára borellenőrnek. Nagy szó volt ez abban az időben. Hiszen szellemi szükségmunkásokkal töltötték meg a városi hivatalokat, 30—40 pengőt kapott havonta egy érettségizett fiatalember. Ennyit számoltak le a hónap végén Boros Miklósnak, Becskei Berti- lannak, Tóth Sándornak íj. Keskeny Ferenc nem lett in- ségmunkás, csak „elfelejtették’’ besorolni valamelyik fizetési osztályba. Négy évig kilincselt, kérvényezett, de figyelmeztették, ne is feszegesse, sokan jelentkeznek állására és ő nem tanult ember. így látott hozzá, kemény, erős akarattal a tanuláshoz és tanult hosszú éveken keresztül. Már nagyok voltak gyerekei, mikor letette a VII. gimnázium’, vizsgát. Együtt tanult algebrát lányával, németet fiával. Ekkor lépett közbe a II. világháború. Félbemaradt a tanulás, s most már reggel 4-től este 9-ig dolgozott, hogy eltartsa családját. Bére egyre csökkent, hiába, nem volt besorolva, háború volt. Nehezen küszködött, négy gyerek nyúzta a cipőt, nyűtte a ruhát, fogyasztotta a kenyeret. De négy gyerekért érdemes volt felvenni a küzdelmet az élettel. 1944 november végén az utolsó német Tigris is végighúzta megsérült hernyótalpát a Kertész utcán. Megremegtette az ablakokat, azután csend lett. t Mély sóhaj szakadt fe! Keskeny Ferencből — újból dolgozhat. Elsőnek sietett be a városházára körülnézni, megvannak-e a régi társak, rendben vannak-e a szobák, az iratok. Nekilátott a rendcsinálásnak, a munkának. Ettől a naptól kezdve megbecsülték Keskeny Ferenc munkáját. Felfelé ívelt az élete. Kinevezték az adóügyhöz, besorolták rendes fizetési osztályba, előbb pénztáros, előadó, majd pedig vezető előadója lett osztályának. Határtalan szorgalommal tovább tanult, s taníttatta gyerekeit. Ez most már könnyebb volt. mert még a legkisebb, a „későn érkezett” Marika is ösztöndíjat kapott. Igaz, kitűn j tanuló volt, az apja volt a mestere. Büszke Keskeny Ferenc minden gyerekére. A családban már három mérnök van, a két vő és a fia. Magáról szerényen hallgat, csak a más érdemeit mondja el. Tavaly jubilált, 25 éve volt tisztviselő és azt hiszem, nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy a napokban tüntették ki a Pénzügy Kiváló Dolgozója címmel. A megalázó évek után öregségére szép évek következtek, a jó munka megbecsülésének évei. Törös Károlyné ségérzettől áthatva végezzék munkájukat. Tudjuk, hogy van is ilyen felelősségérzet dolgo-. zóinkban. Ezt mutatják a karbantartó és a javító brigádok eredményei. A múlt év tanulságain okulva, nem szabad figyelmen kívül hagyni egy fontos tényezőt. Vállalatunknál most vitatjuk meg az 1955-ös év műszaki intézkedések tervét. E terv elkészítésébe közvetlenül beleszólnak a dolgozók is. Hisz a terv teljesítése tőlük is függ és sok dolgozót tudunk jobb munkára lelkesíteni, ha felkaroljuk az apróságnak látszó javaslatokat is. Le kell rombolnunk a dolgozók aktivitása eiett még fennálló akadályodat Így tudjuk csak megteremteni a vezetők és a fizikai dolgozók között a kölcsönös bizalom és az elvtársiasság légkörét. A téli nagyjavítások befejezéséig már nem sok idő áll rendelkezésünkre. Ez idő alatt jól megszervezett munkával, becsületesen dolgozva végezzenek minőségi munkát javító csoportjaink. Fizikai és műszaki dolgozóink egy akarattal küzdenek azért, hogy az I-es és a Il-es kemencét, a cement-? őrlő malmokat, és ezek gépegységeit február 15-re átadhassák üzemeltetésre. A javítási munkák sikerét nagyban elősegíti, hogy a dolgozók csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Vállalták, hogy a javítások befejezése után április 4-ig 800 tonna cer menttel és 600 tonna klinkerr rel termelnek többet tervükr nél Az önköltséget két száza? lékkai csökkentik és ezt leg? inkább az anyagtakarékosságr gal segítik elő. Szévald Ferenc kőműves brigádja január 22-én már örömmel jelentette, hogy mindkét klinkerégető kémén? cén befejezte a falazási munkákat. A karbantartó brigád? vezetők is értékes felajánlásom kát tettek. Vállalták, hogy * nagyjavításokat február 15 he? lyett 10 nappal hamarabb eí? végzik. A cement csomagolásánál és szállításánál lévő brigádok « mennyiségi terv túlteljesítésére. az önköltség csökkentésére, a kocsifekbérek megszüntetésére tettek felajánlást. Ezenkívül a Murai brigád versenyre hívta a beremendi cementgyár cementcsomagolóit. Sokat mondanak ezek a vállalások és meg is valósítjuk, mert tudjuk, hogy ebben az évben népgazdaságunknak igen sok cementre van szüksége. Az eddigi munka biztos ígéret arra, hogy a gyár mindem dolgozója teljesíti adott szavát és így nemcsak az első negyedévi, hanem éves tervünket is maradéktalanul teljesítjük. Mitnyik János terv. oszt. vez. LEVELEZŐINK ÍRJAK Strumpf László elvtárs, e megyei tanács főagronómusa a hevesvezekényi és tenki Béke, a kömlöi Rákóczi és Szabadság, a besenyőtelkd Béke-útja. s a tarnabodi Kossuth termelőszövetkezet tag- iainak „tíz mázsás dohánytermelési mozgalom“-ba való bekapcsolódásáról ad érdekes képet. Molnár József a kiskörei állami gazdaság munkájáról ír szerkesztőségünknek, s részletesen beszámol az ott dolgozók vállalásairól, s a felajánlások teljesítéséről. A nagy- rédei Munka termelőszövetkezetből Kovács Ferenc üzemi párttitkár írt levelet, melyben közli a szövetkezet tagjainak elhatározását, hogy a 12 pontból álló versenyvállalásuk végrehajtásával 30 százalékkal növelik ebben az esztendőben az egy munkaegységre eső jövedelmet. Fülöp Sándor a hevesvezekényi Béke termelőszövetkezet párttitkára, a járás termelő- szövetkezeteihez írt levelükről számol be, amelyben versenyre hívták a termelőszövetkezeteket a tavaszi és a nyári munkák gyors, s eredményes elvégzésére.
