Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-23 / 7. szám

6 nïpujsXg 1955 január 23. vasárnap. — AZ ANGOL BÉKEHAR­COSOK februárban tartják ez- évi konferenciájukat Manches­terben. A konferencia napi­rendjén két fontos kérdés sze­repel: Mit kell tenni az angol népnek a német kérdés békés rendezése érdekében? Hogyan lehet megakadályozni az atom­fegyver felhasználását? — NYU G AT-NÉMETOR­SZÁGBAN az amerikai hábo­rús előkészületek egyik fő te­rülete a Rajna-Pfalz tarto­mány és Hessennek a Rajna- menti vidéke. Az amerikai megszállók a Rajna-Pfalz tar­tományban csupán a műit év­ben 350 hektárnyi erdőparcel­láról és 5950 hektárnyi szántó­földről űzték el a nyugatnémet parasztokat és a területeket a maguk céljaira foglalták le. — DETROIT amerikai város egyházi személyei a napo’ b^n bizottságot íiottak. Felada­tul tűzték ki hogy aláírásokat gyűjtenek Eisenhower "ameri­kai elnökhöz intézendő bead­ványukra. amely az atomfegy­ver és más tömeggyilkos esz­közök betiltását követeli. — GALLAND, a hitleri légi- haderő egyik volt tábornoka január első napjaiban Dél- Amerilcápól hazatért Nyugat- Né metorSzágba. A bonni had­ügyi hivatal vezetőinek tervei szerint Galland lenne a felállí­tandó nyugatnémet légihaderő parancsnoka. — A PÁRIZSI EGYEZMÉ­NYEK végleges elfogadása után Nyugat-Németország hoz­zákezdhet olyan hadieszközök gyártásához, amelyek eddig tiltva voltak számára. Bonn­ban jelenleg olyan terveken dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyugatnémet re­pülőgépgyárakból egy-másfél cv múlva kikerüljenek az első katonai repülőgépek. Máris je­lentős hadimegrendeléseket adtak a nyugatnémet hajóépítő vállalatoknak. A hitleri hadi- tengerészet fő szállítóját, a Blohm Voss hajógyárat a Blank-féle hadügyminisztérium újjáépítteti. — AZ AMERIKAI EGYE­SÜLT ÁLLAMOK 156 év alatt — beleértve a II. világháború éveit is — összesen 180 mil­liárd dollárt fordított hábo­rús célokra. Csupán 1946-tól 1954-ig, tehát 8 év leforgása alatt ennek az összegnek majd­nem kétszeresét, 350 milliárd dollárt fordítottak az Egyesült Államokban háborús célokra. — A FRANCIA BÉKEMOZ­GALOM fellendülését bizo­nyítja. hogy két vasáru-, a küldöttek ezrei;.*’k ré-ZA cicié­vel 45 megyei gyűlést tart*..ta Franciaországban. A francia békeharcosok minden erejüket arra tordit ják, hogy a Francia Köztársaság tanácstagjait a párizsi szerződés elutasítására késztessék. \ szenátorok egyi­ke, >1«’.’ :c varos polgár­,„>re már közölte, hogy a Köztársasági Tanácsban köve­telni fogja a párizsi szerződés elvetését. — ANGLIÁBAN szokássá vált, hagy az év megjelölt nap­ján a lakosság a választókörze­tekben felkeresi a képviselő­ket. Ez alkalommal a választók közlik véleményüket a képvi­selőkkel különböző politikai kérdésekről. Az ilyen jellegű találkozásra az idén február 25-én kerül sor. Ezen a napon a lakosság minden rétegét kép­viselő sokezernyi küldőit kere­si fel az angol alsóház tagjait, hogy tiltakozzanak náluk az új náci hadsereg felállítása ellen és követeljék a nemzetközi problémák békés megoldását. 1 RÁDIÓ MŰSORÁBÓL JANUÁR 2 Vasárnap Kossuth-rádió: 4.30 — 8.00; Reg­geli zene. 8.10: Egy falu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Csilicsala csodái. ‘11.00: Tegnaptól — hol­napig. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.15: Jó munkáért szép mu­zsikát. 14.15: A rádió szimfonikus zenekara játszik. 15.30: Egy hét a külpolitikában. 15.45: Szív kül­di. . . 16.15: Szabadság, szerelem. A rádió irodalmi folyóirata. 17.15: Tánczene. 17.40: Kincses Kalen­dárium. 18.40: Hangos naptár. 19.10: Szív küldi szívnek. 19.30: Az épülő kommunizmus nagy or­szágában. 20.20: Hatvani diákjai. Daljáték. 22.10: Lehár műveiből. 22.45: Szimfonikus zene. 0.10: Kuruc dalok. Petőfi-rádió: 8.00: Színes ma­gyar muzsika. 9.00: Falurádió. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi . . . 11.00: Fúvós- zene. 11.20: Hősi múltúnk dalai­ból. 11.50: Zenés vasárnap dél­előtt. 12.30: Csehov: Háztűznéző. 13.00: Művészlemezek. 14.00: A bécsi operett klasszikusai. 15.20: Szendlay László és zenekara ját­szik. 16.00: Lengyel művészek operahangversenye. 17.00: A rá­dió gyermekszinházának műsora. 17.4Ó: Könnyű szimfónikus zene. 18.30: Kamarazene. 19.10: Két szatirikus mese. 19.30: Népi mu­zsika. 20.35: Tánczene. 21.30: Totóhírek. 21.55: Zenekari hang­verseny. Hétfő Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: Szellemi öt­tusa. 10.10: Fenyvesné Zsoldos Hilda énekel. 10.30: Óvodások műsora. 11.00: Mai magyar ope­rákból. 11.30: Csargáj. Keleti re­ge. 12.10: Operettrészletek. 12.45: Előadás. 13.00: Népdalcsokor. 14.25: Úttörő-híradó. 14.50: Heti zenés kalendárium. 15.40: Katona Agnes Chopin-műveket zongorá­zik. 16.00: Fényszóró. 16.25: A szimfóniáról. 17.10: Válaszolunk falusi hallgatóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta. 18.00: Riport­műsor. 18.20: Magyar szerzők kó­rusművei. 18.40: Mi újság a tudó. mány és technika világában? 19.0Ö: Jó munkáért szép muzsi­kát. 20.00: Esti híradó. 20.20: Be- reniké. Racine tragédiájának rá­dióváltozata. 22.10: Tíz perc kül­politika. 22.20: Hazánk zenei éle­téből. 23.30: Rácz Béla és zene­kara játszik. 0.10: Magyar dalok. Petőfi-rádió: 14.00: Operarész­letek. 15.00: Könnyű zenekari hangverseny. 15.26: Arany János: Toldi II. rész. 16.00: Szív küldi. . . 16.30: A fővárosi népi zenekar játszik. 17.00: Kórushangverseny. 17.25: Filmzene. 18.00: Buncsi­kov és Nyecsajev énekel, a Ta- bányi-együttes játszik. 18.30: Ma­gyar- toépdalfeldolgozások. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy or­szágában, 19.30: Édes anyanyel­vűnk. 19.50: Operarészletek. 20.20: Sporthíradó. 20.40: _T_ánc­zene. 21.10: I Balettzene. 1 Ulli CLU17. 4V.TV. JUUV : Magyar táncok. 22.00: Kedd Kossuth-rádió: 8.30: Magyar népdalok. 9.00: Indulók. 9.15: Út­törő-híradó. 9.40: Kis muzsikusok, nak. 10.10: Dallal, tánccal a vi­lág körül. 11.00: Zenekari hang­verseny. 11.30: Az Állami Határ­őrség Fuvószenekara játszik. 11.50: Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor müveiből. 12.15: Magyar népi muzsika. 13.30: Operettrész­letek. 15.00: Részletek Verdi ope­ráiból. 16.00: Beszélgetés Lukács Margittal. 16.40: Kórusok. 17.10: Válaszolunk falusi hallgatóinknak. 1Ó.30: A fővárosi népi zenekar játszik. 18.00: Riportműsor. 18.20: Szív küldi... 19.00: Farsangi ko­média. 19.30: Tánczene. 20.00: Esti híradó. 20.20: Bartók összes zongoraművei. 20.50: Arany Já­nos: Toldi III. rész. 23.00: Elő­adóművészeink hangversenye. 0.10: Csárdások. Petőfi-rádió: 14.00: Nép! zene. 15.00: Jean Sablon énekel. 15.40: Fiam bölcsőjénél. Versek. 16.00: A rádió népi zenekara játszik. 17.00: Händel műveiből. 17.30: Angyalföldi tudósítás. 17.45: Tánc­zene. 18.30: Az épülő kommuniz­mus nagy országában. 21.00: A rádió népi zenekara játszik. 22.00: Zenekari hangverseny. Szerda Kossuth-rádió: 8.30: Operarész­letek. 9.20: A gyermekrádió mű­sora. 10.10: Részletek Romain Rolland: Beethoven élete című ta­nulmányából. 10.30: Egyszer egy királyfi. . . óvodások műsora. 11.00: Délelőtti kórushangverseny. 12.15: Tánczene. 13.00: Sarkad! Imre elbeszélése. 13.20: Dankó Pista dalaiból. 14.25: Uttörő-hlr- adó. 15.20: Tamás bátya kunyhó­ja. 16.00: Zenekari hangverseny. 16.40: Levelekre válaszolunk. 17.10: Nemzetközi kérdések. Elő­adás. 17.25: Szív küldi... 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. 18.30: Vidéki népi zenekarok. 19.00: Veres Péter beszél közös dolgainkról. 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: Mesél a film. 21.22: Tánc­zene. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: A rádió szimfónikus zene­kara játszik. 23.25: Néger dalok, versek, spirituálék. 0.10: Boros nóták. Petőfi-rádió: 4.00: Művésziemé, zek. 14.40: A rádió kisegyüttese játszik. 15.20: Magyar szerzők könnyű muzsikája. 16.41 : Bura Sándor és zenekara játszik. 17.20: Ifjúsági műsor. 18.30: A politikai irodalom új könyveiről. 18.50 Klasszikus operettrészletek. 19.30 Az épülő kommunizmus nagy or szágában. 20.00: Keletszlovák dalok. 20.20: Sporthíradó. 21.20 Orvosi beszélgetés a heveny kö zépfülgyulladásról. 21.30: Népi zenekarok. 22.30: Vidám meló­diák. Hozzászólás a Népújság Sportakadémiájához GONDOLATOK A TESTNEVELÉSRŐL ES A SPORTRÓL i. Szocializmust építő országunk hatalmas eredményei között je­lentős helyet foglalnak el a test­nevelésben és sportban elért si­kerek. Talán nem túlzás azt állí­tani. hogy társadalmi életünk ke­vés területe segítette elő orszá­gunk és népünk megismerését és megbecsülését szerte a világon oly mértékben, mint a magyar sport, melynek nagyszerű ered­ményeire joggal büszke lehet egész dolgozó népünk. Ragyogó sportsikereinknek egyik — nem jelentéktelen — eredménye volt az is. hogy moz­gósító erővel hatott a közvéle­ményre, és olyanok figyelmét is a sportra irányította, akik eddig közömbösek voltak kulturális éle­tünk ezen területe iránt, vagy esetleg éppen negatív érzelmek­kel viseltettek a sporttal szemben. II. A magyar sport nemzetközi megbecsülésével és a sport iránti hazai érdeklődés növekedésével azonban nem nőtt párhuzamosan i sporttal rendszeresen, aktívan foglalkozók száma — különösen vidéki, falusi vonatkozásban — bár az úgynevezett tömegesítés­ben is értünk el eredményeket, s ma ebben is sókkal jobban ál­lunk, mint a felszabadulás előtt. Komoly hiányosságok mutat­koznak a testnevelésnek és sport­nak az ember életében betöltött fontos egészségügyi és pedagó­giai jelentősége tudatosításában, aminek hatása a tömegesítésben jelentkező lassú fejlődésben is tükröződik. De talán egyik leg­nagyobb hibának tekinthető az, hogy nem tettünk meg mindent, és nem tett meg sportvezetésünk sem mindent azért, hogy a test­nevelés és a sport maradéktalanul szolgálja azokat a nevelési célo­kat, melyek egyedüli biztosítékai a szocialista sport magasabbren- dűségének. Ezeket a hibákat hosszú ideig eltakarták nagyszerű sportered­ményeink. amelyek sokakat ab­ban az illúzióban kezdtek ringat­ni, hogy a magyar testnevelés és sport területén minden a legna­gyobb rendben van és. hogy már nincsen komolyabb javítanivaló. A fel-felmerülő kétségeket legtöbb­ször már csirájában elaltatta sport-nagyhatalmi létünk szédítő tudata. és az a közhangulat, amely egy-egy hatalmas nemzet­közi siker következményeképpen kialakult. Az utóbbi hónapokban örven­detesen megszaporodtak azok a cikkek, különböző folyóiratokban és napilaookban, amelyek őszinte bírálat alá veszik a testkultúrá­ban jelentkező hibákat. Megnőtt a vitakedv. az emberek bátran el­mondják véleményüket, kicseré­lik gondolataikat, ami egyik leg­fontosabb biztosíték arra. hogy megtaláljuk a hibák kijavításá­nak módját és azoknak elköveté­sére a jövőben sokkal kevesebb lehetőség nyílik. A dolgok helyes megítéléséhez azonban" feltétlenül szükséges, hogy bizonyos alapvető kérdések­ben világosan lássunk, mert enél- kül sem általános elvi, sent rész­letekbe menő bírálatunk nem áll­hat szilárd alapokon. Mindenekelőtt tisztáznunk kell a testnevelés és sport fogalmát, egymáshoz való viszonyát, to­vábbá azt. hogy a szoc.alista tár­sadalomban milyen célok szolgá­latában áll a testnevelés és sport, müven feladatokat kell annak se­gítségével megoldani. III. Testnevelés alatt különböző fi­zikai mozgással járó gyakorlatok és külső feltételek felhasználásá­val történő nevelői tevékenységet értünk. A testnevelés a nevelés egészének elválaszhatatlan, szer­ves része, mely a maga speciális eszközeivel végső fokon a neve­lés általános célkitűzéseit szol­gálja. A sport a testnevelésnek egy megjelenési formája, tehát nem valami különálló terület. Sport alatt ml a versenyszerűen űzött testgyakorlást értjük, amelyben benne rejlik az a törekvés, hogy a teljesítmények állandó fokozá­sával szervezetünket egyre na­gyobb feladatok megoldására sar­kalljuk, hogy ennek eredménye­képpen a másokkal való vetél­kedés során győzelmet arathas­sunk. Mivel a sport a testnevelésnek csupán egy megjelenési formája, annak végső célkitűzése nem tér­het el a testnevelés — tágabb ér­telemben a szocialista nevelés — céljaitól. A szocialista társadalomban a nevelés célja a mindenoldalúan fejlett személyiség kialakítása, vagyis a felnövekvő ifjaknak olyan emberekké való formálá­sa. akik szellemileg és testileg egyaránt fejlettek, jellemesek, kulturáltak, s akik épúgy készek a békés építő munkára, mint a haza megvédésére. A testnevelés és sport a maga speciális eszközeivel kell, hogy szolgálja ezt a célt, melyet egy pillanatra sem téveszthet szem elöl és minden részletcélját en­nek az alapvető célnak kell alá­rendelni. Az ettől való eltérés ön- célűságra, értelmetlen, sőt káros utakra vezet, melynek veszélyeit nem csökkenthetik az ideig-óráig elért csillogó versenyeredmények. Mert minden versenyeredmény annyit ér. mint amennyire segíti a szocialista állam emberformálő, társadalomalakiló célkitűzéseinek megvalósítását. Ä feladatunk tehát az. hogy aktív közreműködésünkkel — s ha kel! kritikánkkal — oda has­sunk, hogy hazánkban a testne­velés és sport maradéktalanul betöltse azt a szerepet, melyet szocializmust építő társadalmunk a nevelés ezen fontos területének szánt. Nem a sportolók megnevelésé- ről van itt szó — ami egyébként is furcsa ellentmondás, hiszen meggyőződésünk szerint a spor­ton keresztül, a sport segítsége­vei nevelünk, és nem a ..spor­tolót”, mint valami különálló, sa­játos emberfajtát neveljük meg — hanem, hogy a sportot és általában a testgyakorlást sokkal inkáb, mint eddig, a szocialista nevelés szolgálatába kell állítani. (Más kérdés most már az, hogy ma még sajnos szükség van egyes, a sportban jó eredményt elért, de egyébként nem túlságo­san szilárd erkölcsi alapokon álló ifjú. vagy felnőtt megnövelésére — ami csak arra bizonyíték, hogy az egyes gyakorlatok technikájá­nak, taktikájának oktatásánál, a versenyekre való felkészülések­nél stb. gyakran szem elől té­vesztettük az alapvető feladato­kat és a versenyeredményekre való törekvést elébehelyeztük a szocialista nevelés célkitűzései megvalósításának. Fontos feladatot jelent a test­nevelés és a sport vezetői, irányí­tói, oktatói számára a tudatosítás. El kell érni, hogy a testgyakorlás minden ember — de főleg a fel­növekvő ifjúság — mindennapi életének részévé, természetes kul­turális szükségletévé váljék, ami által megerősíti szervezetét, fo­kozza munkaképességét, szilár­dítja egészségét és a szó igazi ér­telmében válik munkára és a ha. za megvédésére késszé. Persze ez nem könnyű feladat. Jelentős tömegek a sportét ma még sokkal inkább abból a szem­pontból értékelik, hogy a sport- eseményeken keresztül számukra — mint nézők számára — jó szórakozást nyújt — (bár nyilván a versenyek szórakoztató jelentő­sége sem elhanyagolandó) — és nem abból a szempontból, hogy saját maguk által is rendszere­sen, megfelelő formában űzve, személy szerint hasznukra válik. Hogy a sportot minden ember elsősorban ilyen szempontból ér­tékelje és gyakorolja, ahhoz hosz- szú idő céltudatos nevelése, fel- világosító munkája szükséges. Nem számíthatunk rövid idő alatt bekövetkező, kirobbanó sikerre, de az erre való lankadatlan tö­rekvés. melyet a testnevelésnek és sportnak az emberéletében be­töltött nagy szerepe és jelentő­sége iránti mélységes meggyőző­dés táplál, az igazi, a végső si­ker egyetlen záloga. Ha mindez világosan áll előt­tünk, akkor a ragyogó . verseny- eredmények, a nemzetközi sport­sikerek egy pillanatra sem ho- mályosítják el bennünk azt a tu­datot, hogy mindezek a siker.ek csak veéöietei, kövtefkezméhyei, távolra világító csúcsai szocialista testkultúránknak — melyekre joggal lehet büszke minden ma­gyar ember — de semmi szín alatt sem tekinthetők alapvető célkitűzéseknek, mert ez öncélú- sághoz vezetne, ami lehet jellem­zője a burzsoá soprtnak, de nem jellemezheti szocialista testkultú­ránkat. Ennek a szemléletnek tükrö­ződni kell a magyar testnevelés és sport-politikában. Ebben a te­kintetben azonban még kétség­kívül akadnak komoly hibák. Még ma is kísért a versenyeredrne- nyek öncélú hajszolása és még mindig nem fordítunk elég gon­dot a felnövekvő nemzedék test­nevelése és sportja általános szín­vonalának emelésére, a fő célki­tűzést legközvetlenebbül szolgáló alapok megerősítésére. Ki kell mondani bátran és határozottan: nem lehet semmi fontosabb a ma­gyar testnevelés és sport terüle­tén napjainkban, mint az, hogy a testnevelés és sport valóban telje- sítse az ifjúság nevelésében, fizi­kai képességeinek, egészsége fej­lesztésének és jelleme alakításá­nak tekintetében azokat a felada­tokat. amelyeket a szocializmus építése tűz a nevelésnek ezen fontos területe elé. Ha majd oktatók és oktatottak, növendékek és nevelők, edzők és versenyzők, vezetők és vezetettek számára egyaránt alapvető er­kölcsi normává válik az az igazság, hogy minden sportered­mény csak a mindenoldalú fej­lettség, az erkölcsi szilárdság, a munkára és a haza megvédésére való tényleges készség kereté­ben lehet értékes és megbecsü­lendő, és ha ezt az igazságot nem csak felismerjük, hanem en­nek megvalósítására minden erőnkkel törekszünk — csak ak­kor mondhatjuk el, hogy a spor­tot valóban az új ember formá­lásának szolgálatába állítottuk. Ez fog igazi tekintélyt és megbe­csülést adni a sportnak, és nyeri meg azokat is, akik még ma is gyanakodva tekintenek a testkul­túra felé, nem látva abban sok­kal többet, mint óriási méretű tömegszórakoztatást. melynek szereplői nem mindig képviselik azt az embertípust, amelynek for­málása a szocialista testnevelés és sport alapvető feladata. í IV. í Itt, ezan a területen, a testne­velésnek és sportnak az új ember kialakítása tekintetében vállalt feladatának betöltése területén mutatkoznak s legnagyobb hiá­nyosságok. Ezeknek a kijavításá­ra kell most elsősorban össze­fogni erőinket. A hibák kijavítását a gyöke­reknél kell kezdeni: Az. iskolai testnevelés színvonalát kell emel­ni olyan mértékben, hogy az alapjául szolgálhasson az egész magyar testkultúrának. Az isko­lai testnevelés problémáinak el­hanyagolása, vagy-félvállról, vé­tele nemcsak a sportnak, mint a testnevelés felépítményének si­kereit veszélyezteti, hanem — ami ennél sokkal fontosabb — késlelteti, akadályozza a testne­velés és sport szocialista felfogá­sának meggyökereztetését. Első­sorban az iskola az, ahol a test­nevelésen keresztül nemcsak fizi­kai képességeket, mozgáskészsé­geket fejleszthetünk, nemcsak az egészség megszilárdítását és a jellem formálását érhetjük el, ha­nem a testnevelés és sport szo­cialista szemléletét, annak az em­ber életében betöltött szerepe tu­datosítását tudjuk beleplántálni ifjúságunkba. Ezek azok az ala­pok, amelyeken továbbépülhet a sport egekbe nyúló vára. de amelynek megerősítése nélkül bi­zonytalan, sőt veszélyes minden­féle magasépítkezés. Ennek a szemléletnek a töme­gekbe vaió behatolása, az ezen nyugvó céltudatos és rendszeres testgyakorlás és sportolás az, amely a testkultúra éltető napjá­nak melegét jelenti, melyet nem pótolhat — csak kiegészíthet — a ragyogó versenyeredmények tűzijátéka. Kálmánchey Zoltán tanszékvezető, főiskolai tanár A megye legjobb úszóinak 1954. évi eredményei II. MELLÚSZÓK Ritkán adódik olyan helyzet, mint amilyen Torinóban adódott Az Európa-bajnokságon a 200 méteres mellúszásban egri úszók képviselték hazánk színeit. Mind­kettő a döntőbe került és Utassy harmadik, Fábián hatodik helye­zést ért el. Utassy átlageredmé­nyeiben három másodperc fejlő­dés mutatkozik az elmúlt évhez viszonyítva s egész évben végig tartani tudta kiváló formáját. A világranglistán a harmadik he­lyen .áll. Fábián ötször javított országos ifjúsági csúcsot! Jő fizi­kumú, tehetséges, szorgalmas ver­senyző. akinek további fejlődése elé bizalommal tekinthetünk, A fiatalok közül Pócsik. Minárovlts, Pál és a gyöngyösi Ardai a legte hetségesebb. Figyelemreméltó a vízilabdázó Szabó Tibor jó helye­zése. 100 méteres férfi mellúszás: 1.12.8 mp 1.14.3 mp 1.21.2 mp 1.25.3 mp 1.26.3 mp 1.26.9 mp 1.27.2 mp 1.27.3 mp 1.28.5 mp 1.28.6 mp Utassy Sándor Fábián Béla Korepta Gyula Szabó Tibor Kiss Tibor Ardai Endre Zsuffa Ervin Török Elek Paál György Pócsik Dénes Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Dózsa Egri Fáklya Gyöngyösi Kinizsi Hatvani Lokomotív Hatvani Lokomotív Egri Fáklya Egri Fáklya ötös átlag 1954. évben 1,19.9 mp Tizes átlag 1954. évben 1.23.8 mp 1953. évben 1.20.6 mp 1953. évben 1.26.4 mp 200 méteres férfi mellúszás: 2.40.8 mp 2. '42.5 mp 3. Ö9.5 mp 3.10.5 mp 3:13.2 mp 3.16.3 mp 3.26.4 mp 3.26.7 mp 3 27.8 mp 3.28.0 mp Utassy Sándor Fábián Béla Pócsik Dénes Ardai Endre Minárovits S. Paál György j Török Elek Kocsis János Lőkös Lajos Haraszti László Egri Fáklya Egri Fáklya Gyöngyösi Kinizsi Egri Fáklya Egri Fáklya Egri Fáklya Hatvani Lokomotív Egri Fáklya Egri Fáklya Gyöngyösi Kinizsi ötös átlag 1954. évben 2.59.3 mp 1953. évben 3.00.6 mp Tizes átlag 1954. évben 3.12.0 mp 1953. évben 3.13.5 mp Megyei Társadalmi Uszószövetség Fábián Béla Utassy Sándor I Mezőgazdasági Eszközüket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat értesíti a lakosságot, hogy lószerszám és lószerszámalkatrész szükségleteiket a helyi föld- miivesszövetkezeti boltokon keresztül rendelhetik meg. Lászerszáa díszes kivitelben is kaphatá. NePUJSAG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere 1, Postafiók: 23. Telefon: 284, 246 és I2S. Szikra Lapnyomda Budapest. Vili.. R5kk Szilárd-utca 8. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom