Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-27 / 8. szám

Vtl*6 PKOlETXRjAt EGft NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. Ára 50 fillér 195Ő. JANUAR 27. CSÜTÖRTÖK Eger műemlékeinek védelméről Irta: HEVESSY SÄNDOR főmérnök Szép eredmények elérésév el, lelkes munkaversennyel ké­szülnek az Egri Autójavító Vállalat dolgozói is felszaba­dulásunk ünnepére. Megyénk dolgozó parasztjai a felszabadulási'verseny sikeréért Huszonöt recski gazda teljesítette eddig sertésbeadási kötelezettségét A tavaszi, nyári és őszi munkákban versenyre hívjuk a poroszlói Béke TSz-t A hatvani járás állott enyésztóinek vállalása A hatvani járásból hét tehe­Mi újság az egri Balázs Ignác Termelőszövetkezetben? 50 kiló pétisóval fejtrágyáz­zuk. Az elmúlt évek tapasztala­tai arra köteleznek bennünket, hogy a kukoricát és a napra­forgót négyzetesen vessük. Így a nyári munkák géppel köny- nyebben elvégezhetők. A ve­tést április 25-ig befejezzük. A növényápolást mindig idejé­ben végezzük. Nem mulaszt­juk el a kukorica és a napra­forgó második kapálását sem. S elvégezzük az aratás és a cséplés közötti gazolókapálást is. Nagy Gábor brigádvezető ták az istálióátlag egy-, más­fél kilós növelését, az állatok jobb etetését; a serté&gondo- zók az elhullás megakadályo­zását, súlygyarapítást; a legel­tetési bizottságok a legelők rend-behozását, az egyénileg dolgozó parasztok pedig az ál­latbetegségek elleni védeke­zés elsajátítását, és az állat- állomány számszerű gyarapí­tását vállalták. Tóth István állattenyésztő állomás vezetője Hatvan A műemlékek — legyenek azok építészeti, szobrászati, .festőművészed emlékek, vagy művészeti jelentőséggel bíró berendezések — az országnak vagy városnak rendkívüli je­lentőséggel bíró értékei. A mű­emlékek létesítési korának jellegzetes alkotása s mint ilyen, híven tükrözi a kor ter­melési viszonyait, munkaszer­vezését, munkaeszközeit — ál­talában az ipari, gazdasági, társadalmi és kulturális hely­zetet. A műemlékek szava nemcsak bőséges, de mlnde- nekfelett megbízható is: sok­szor megbízhatóbb, mint az írott források, amelyeket más szempontok rendszeresen befo­lyásolnak. Beszédesen juttatja ezt kifejezésre Gogolynak. a nagy orosz írónak egy idézete: „Az építészet a világ króniká­ja, amely akkor és ott szólal meg, amikor és ahol a dalok és mondák elhallgatnak.“ A műemlékekben rejlő nagy értékeket felismerve, azok vé­delme már hosszabb múltra te­kinthet vissza — a XIX. szá­zad első felében már több or­szágban kialakítják a szerve­zett műemlékvédelmet. Mi. eg­riek, különösen büszkék lehe­tünk arra, hogy a magyar mű­emlékvédelem első csírái vá­rosunkban fejlődtek ki. Az 1868. augusztusában Egerben, az orvosok és természetvizsgá­lók által tartott nagygyűlés részletesen meghatározta a legszükségesebb teendőket. Az egri Ipoly Arnold, valamint Fenszlmann Imre törvényja­vaslatot készít ekkor a műem­lékek védőiméről, de csak 1881. évben jelenik meg a mű­emlékvédelmi törvény, amely első ízben adta meg a mozga­lom országos jellegét. Az akkori idők és társadal­mi helyzetnek megfelelően azonban ez a törvény nem elé­gíthette ki a kívánalmakat. A műemlékek szemlélete túlsá­gosan egyoldalú volt és így történt, hogy a törvény vé­delme alá vont építészeti em­lékek száma az 50-et sem érte el és ezek is majdnem kizáró­lag egyház; vagy feudális jel­legű építmények voltak. Pedig ha valamikor, úgy eb­ben a korban lett volna szük­ség egy szélesebb alapokra he­lyezett. hatékonyabb műem­lék-törvényre. A fejlődő kapi­talizmus idején, a XIX. szá­zad második felében és a XX. század elején a gazdagságával hivalkodni kívánó tőke egy­másután rombolja le vagy ala­kítja át a külsőleg szerényebb, de nagy műemléki értékkel rendelkező épületeket, hogy helyükbe művészeti szempont­ból jelentéktelen; "cifra, gipsz­díszektől terhes üzlet- vagy bérházakat állítson. Lényeges változás követke­zett be a felszabadulás után. A műemléki értékek legna­gyobb része állami tulajdonba került, így most már ezeket, mint a nép vagyonát védel­mezzük. Felismertük azt is, hogy a kultúra területe első­rendű harci terület, ahol nem az idejét múlt, avatag múlt őrzéséről van szó, hanem en­nek az alvó kultúrterületnek a megmozdulásáról. Ezt célozta a szocialista kultúra műem­lékvédelme. Megalkottuk a 13/1949. sz. törvényerejű ren­deletét a műemlékek védelmé­ről, amelyben Népköztársasá­gunk elrendelte, hogy ...“ a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredmé­nyeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelemben kell részesíteni“. És míg korábban hivatalosan mindössze 46 műemléket tar­tottak nyilván, ma 2300-nak biztosítja a törvény azt a vé­delmet, amely megóvásukhoz, fenntartásukhoz elengedhetet­lenül szükséges. Városunk, Eger az ország mű­emlékekben egyik leggazda­gabb területe. Budapest és Sopron után Eger dicsekedhet a legszebb építészeti emlékkel, megelőzve a műemlékek szem­pontjából általánosan ismert Pécs, Győr stb. városokat is. De nemcsak a műemlékek számát illetően lehetünk büsz­kék városunkra, hanem azok művészi értékét nézve is, ame­lyek messzeföldön elismerést szereznek Eger kultúrájának. Ennek köszönhetjük — a für­dők, és az egri bor mellett — városunk nagy idegenforgal­mát, amely gazdasági életünk egyik fontos tényezője. Ennek az értékes művészeti anyagnak a fenntartása, meg­mentése vagy helyreállítása mindnyájunk elsőrendű köte­lessége. Ennek a kötelesség­nek azonban a rendelkezésre álló hivatali eszközökkel a leg­több esetben nem lehet eleget tenni. Hatóságainknak (Építé­szeti Tanács műemléki cso­portja, építésügyi hatóságok) megvan ugyan a törvényes alapjuk a szükséges intézke­dések végrehajtására, ez azon­ban a megértés, a dolgok is­merete. kellő ellenőrzés, és nem utolsó sorban pénz hiá­nyában sokszor nagyon nehe­zen megy. A Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban mindenki, vagy legalább is a többség számára személyes ügy a műemlékek ügye, hely­reállítása, megtartása, védel­me,“ Nálunk ebben a vonatko­zásban sokszor még a legille­tékesebbek magatartása is legalább is — „furcsa“, állapít­ják meg hivatalos helyen is. „Mi — bár sérült — de meg­menthető műemlékeinket le­bontjuk. legszebb építményein­ket lebontással fenyegetjük, utólagos igazolásokat kere­sünk értékes építmények in­dokolatlan megváltoztatására, tűrjük (minden műemlékvé­delmi törvény ellenére) hogy múltunk igen jelentős alkotá­sait a felvilágosítatlan nép ap­ránként széjjelszedje .. .*< foly­tatja a hivatalos megállapítás. Ezért látjuk szükségét an­nak, hogy megfelelő városi szabályrendelet megalkotásá­val és társadalmi munka meg­szervezésével segítsük a mű­emlékekről való fokozott gon­doskodás ügyét. A javasolt műemléki szabályrendelet alap­ján kell, hogy a Városi Ta­nács keretében a műemlékvé­delmi albizottság Egerben is sürgősen megkezdje működé­sét. A műemlékvédelmi albizott­ságnak a megyei és városi ta­nács, a párt, a múzeum stb. kiküldöttei, szakértő társadal­mi aktívák, művészek a tag­jai, akik 4—6 hetenként össze­jönnek az Eger város terüle­tén felmerülő műemléki prob­lémák megbeszélésére. A műemlékek megmentése, megfelelő fenntartása, helyre- állítása csak kulturált állam­ban lehetséges, ahol nemcsak a hatóságok, de mindenki is­meri azok értékét. Sőt nem­csak ismeri, hanem becsüli, szereti és saját maga is ápol­ja ezeket az értékeinket. A műemlékvédelmi albizottság feladata lesz ezért a műemlé­keket előadásban, sajtó útján, kiállítások rendezésével minél szélesebb körben ismertetni, azokra az illetékesek és az egész lakosság figyelmét felhívni. Hisszük, ha ez előbb megtör­tént volna, akkor talán nem pusztul el a legújabb időkben is több műemlékünk (volt tri- nitárius templom és kolostor) értékes berendezési tárgyaink (líceumi kályhák) nem hiá­nyoznának, vagy állanának megcsonkítva a műemléki építményekhez tartozó szob­rok (Vöröshadsereg útja). A recski dolgozó parasztok adósság nélkül zárták az 1954- es évet. Ügy akarják, hogy 1955-ben is becsülettel emle­gessék nevüket. Eddig 25 gazda teljesítette sertásbeadási kö­telezettségét, s a beadott 272 kilogramm baromfival 60 gaz­da tett eleget baromfibeadá­si kötelezettségének. Vincze Péter hatholdas dolgozó pa­raszt 51 kilogramm sertést adott be, Fábián János nyolc­holdas középparaszt pedig Megyénk termelőszövetkeze­teiben befejeződött a tervké­szítés. A szövetkezetek alapos, jól megfontolt tervek alapján növelik majd az új gazdasági év jövedelmet. A tervkészítés munkáját megyeszerte figye­lemmel kísérték az egyénileg dolgozó parasztok is, s a terv- készítések ideje alatt egyre többen választották a szövet­kezeti gazdálkodás útját. A egész évi baromfi- és sertés­beadási kötelezettségének ele­get tett. A tízholdas Holló f István gazda 60 kilogramm sertés- és hat kilogramm ba- romf (beadásával teljesítette egész évi kötelezettségét. A dolgozó parasztok kötele­zettségteljesítésének eredmé­nye az, hogy a község első ne­gyedéves begyűjtési tervét már 75 százalékban teljesítet­csányi Kossuth TSZ-be három dolgozó paraszt kérte felvéte­lét, a hevesi Petőfi TSZ-ben kilenc új tag — köztük három iparból visszatért — felvételé­ről döntött a közgyűlés. Megyénkben az új eszten­dőben is tovább erősödnek a termelőszövetkezetek, eddig 120 tag felvételéről döntöttek A felszabadulási ünnep tisz­teletére termelőszövetkezetünk, a sarudi Kossuth TSZ verseny­re hívja a poroszlói Béke TSZ-t. A versenyfeltételek között sze­repel; az őszi szántások talaj- felszínegyenetlenségének meg­szűntetése; március 10-ig el­végezzük a simítózást. Két hold mákvetésünket, ha az idő­járás engedi, február 26-ig el­vetjük, a tavaszi kalászoso­kat pedig március 10-ig. A hengerezést p kalászosokon is elvégezzük. Hogy jobb termé­sünk legyen, az őszi kalászo­sokat katasztrális holdanként nész. három sertésgondozó, két juhász, állami apaállatgondo- zó, a legeltetési bizottság, s 31 egyénileg dolgozó paraszt küldte el felszabadulási ver­senyvállalását állomásunkra. Közöttük volt Kovács István, a hatvani Dózsa tehenésze, Bárdos Mihály, a kerekha­raszti Űj életből, Lengyel Im­re, a hatvani Petőfi sertésgon­dozója, az Apc községi legel­tetési bizottság, s Püspöki Já­nos boldogi egyénileg dolgozó paraszt. A tehenészek vállal­Az egri BalázsTígnkc Terme­lőszövetkezet házatáján se­rény munka folyik a téli hó­napokban is. A raktárban a vetőmagvakat tisztítják, a gép­szín alatt dolgos kezek javít­gatják a mezőgazdasági gépe­ket. Az asszonyok a vetőbur­gonya válogatásán és az álla­tok körül szorgoskodnak. Lel­kiismeretes munkával készül­nek a közelgő tavaszra. A szö­vetkezet gazdálkodásának egyik lelke, irányítója Juhász Antal agronómus. A napok­ban is kint járt a határban és megvizsgálta, hogyan telelt a vetés. Büszkén állapította meg: érdemes volt idejében elvégezni az őszi munkát: s ha most tavasszal sem késle­kednék, holdanként legalább két mázsával növelhetik a ga­bona terméshozamát. Javasla­tára a tsz tagjai csatlakoztak a felszabadulási munkaverseny- hez. Most mindannyian azért fáradoznak, hogy jól végzett munkával köszöntsék hazánk felszabadulásának ünnepét. Az ígéret elhangzása óta a szövetkezet máris szép ered­ményekkel büszkélkedhet. Az istállótrágya közel háromne­gyed részét kihordták és gon­dosan szarvasba rakták. Meg­vásárolták a három holdas kertészethez szükséges vető­magvakat. Tavasszal fejtrá­gyázzák az őszi kalászosokat, s erre a célra 40 mázsa péti­sót tároltak. A gépszínben a többek között két vetőgép, hét ekekapa várja jó állapot­ban a tavaszi munka kezde­tét. Az ötholdas szőlő és gyü­mölcsös jó termés esetén szép jövedelmet hoz a szövetkezet­nek. Számításukat itt is gon­dosan végzett munkával vált­ják valóra. Ügy tervezik, hogy április 4-ig a gyümölcsfák rit­kítását, kétszeri permetezését, valamint a szőlő metszését és a karópótlásokat elvégzik. A mezőgazdasági munka mellett arra is fogadalmat tettek, hogy pontosan teljesítik beadási kö­telezettségüket. Maklártálya dolgozói is csat­lakoztak a felszabadulási ver­senyhez. Megígérték, hogy el­ső negyedéves adótervüket március 10-ig befizetik, nem maradnak adósak a község havi tej, valamint első ne­gyedévi tojás és baromfi be­adásával sem. Tavasszal még 250 katasztrális holdat istálló­trágyáznak, a községben lévő Mezőszemere község dolgozó parasztjai a begyűjtés mellett fontos kötelességüknek tartják az adófizetés pontos teljesíté­sét is. A múlt évi adófizetés példás teljesítéséért közel 4000 forint adóprémiumban része­sültek. A tanácstagok kezde­ményezésére az idén felszaba­dulási versenyt kezdeményez­tek, mely máris érezteti hatá­sát az adófizetésben is. Az új esztendőnek alig telt el olyan napja, melyen egyik vagy má­sik gazda ne rendezte volna adóját. A falu népnevelői meggyőző érvekkel agitálnak a dolgozó parasztok körében. Elmond­ják, hogy a pontos adófizetés­nek elsősorban ők maguk lát­ják hasznát. A múlt évi adó­prémiumból például felszere­lik a község új hanaoshíradó- ját. Beszélgetnek arról is, hogy Tóth Gábor tanácstag már egész évi adóját befizette. Ke­lemen Lajos tsz elnök is az el­sők között rendezte negyedévi adóját. A kézzelfogható érvek egyre több dolgozó parasztot késztetnek arra. hogy teljesít­se az állam iránti kötelessé­gét. Az utóbbi hat vap alatt 76 dolgozó paraszt kereste fel a községi adómegbízottat és fi­zette ki félévi vagy egész évi adóját. Ezzel együtt már kö­a közgyűlések. Maklártálya is bekapcsolódott a felszabadulási versenybe Rendezik adójukat a mezőszemerei gazdák 1600 hold őszi vetést felfagyás ellen mind lehengerezik, rend­behozzák a kutakat és a lege­lőket is. Az állatállományt öt száza­lékkal emelik és a nagyobb tejhozamért, az állatok kondí­ciójának növeléséért megjavít­ják a takarmányozást, az ete­tést. Tóth Jánosné VB-elnök zel 150-re emelkedett azoknak a gazdáknak a száma, akik kö­telezettségük gyors teljesítésé­vel járultak hozzá községük további fejlődéséhez. A patronáló üzemek sok segítséget adnak a mezőgazdasági dolgozók vállalásainak megvalósításához. Az Egri Lakatosáru- gyár egyik brigádja az egri gépállomást egy traktor kijavítá­sával segíti. te. Az új esztendőben 120 új tag lépett be a megye termel őszövetkezeteibe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom