Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-23 / 7. szám

A NÉPÚJSÁG 1935 Január 23. vásárnál». AKI ÉLETRE KELTI A HOLT FÁT J ihászlegény _ szegény Juhos. y — mondja a régi al. s i izony igaza volt. a közül kerül- a ihászok. Nem volt állatuk, de még há­zacskáit'.* cm. Télen-nyáron b nás ői tték, gondozták. A n cs; len juhászok éle- I ; élte O: toróczki József is. Apjától Írok ölte ezt a mester- s vele az örökös ,.hon- i opJa lost." índorlást. Ariéról Beköicétv men Bélapátfal­vára n oritek. aszerint, holkap- lak munkát mert szegény eml»?. volt bőven, a juhászok 'öt.t is vál >gathattak a gaz­0 Egr-két év múlva újabb 1 neve került elébüfc, ú ,.-. bb 1 gelöV kel. így került Osztoróczki József S-/ú.srra. ahol szorgalma láttán, rthii < ver. juhászkodás után csordásnak is felfogadták. Általában a juhászok r-'gy ■ trete tel farigcsálnak. J ) isiit ,k <>st-raikat, karikákat esztergálnak rá, s ügyes érzék- » el készítik faragott furkós- íiotjaikat. melyeket az elszé- >i « nyáj 1 n suhintanak oly- Ikcr-oh ko- -ogy összetereljék, 'gy kezdi«. nunkát Osztorócz- •k; József i .ácsi fafaragó mű- <isz i- Mir a nyáj legelt, a fa elat* ciki rültek a juhász leg- eszközei : a kari- kas .v-lor, . irkósbot, meg az i\óp.-.iuu- — agy ahogy ők ni. ják — i csanak. Osztorocz.- József nem állt meg ennél. -, m elégedett meg ei,.-őrivel. Vagy szorgalommal fa agcsált tovább a rossz bo- t. ívával és acéldrótból készí­tett kések! < 1 kezenyomár tr ,dalom r sajátkészítésű szék , ■ í .. levelek, őzikék és > , ’ .,!• • ábrázolhatna a , ít, mint a hozzá közeiéi I .Hókat, virágokat, állatokat, melyekkel életének nagyobb részét töltötte? A szé­pen faragott székek után be­került a mestergerendás kis szobába a szép népihímzés mintájára faragott képkeret, művészeti Kiállításon, de so­kan nézegetik az egri Dobó Múzeum népművészeti kiállítá­sán az általa faragott karikás ostort, cigarettatárcát, dohá­nyos dobozt is. A híres fafaragó munka közben asztali tükör, sótartó. Szinte nincs a családnak olyan fából készült használati tárgya, mely nem viselné magán a család fejének munkáját. A faragást olyan művészi tö­kéletességgel végzi, hogy né­hány évvel ezelőtt felfigyeltek rá. Ez még alaposabb, még tö­kéletesebb munkára ösztönözte — nem eredménytelenül. Egyik kiemelkedő faragása a fiókos faragott tükör, nagy elismerés­ben- részesült a budapesti Nép­Az elismeréssel együtt jár a siker is. Megrendelések ér­keztek az ország több részéből ajándéktárgyak elkészítésére. Ez tette lehetővé, hogy a szúcsi népművész csak a faragásnak éljen. A régi jó barát, a hűsé­ges társ, a Bodri sem járja már a legelőket, nem harapdossa a birkák farkát, a szobában set­tenkedik gazdája körül, de a juhász legfontosabb használati tárgya, a kürt és az ostor is a falba vert szögön pihen. Csak a faragásnak él. Mun­káját azóta még alaposabban végzi. Nem akarja, hogy a nép- művészeti szövetkezetben rossz hírét költsék. A szúcsi Kossuth utcai kis földes ház valóságos műhellyé vált. Gyalupad, fű­rész, gyalu, ráspoly, fúró s egyéb famegmunkáló eszközök kerültek a házhoz. Józsi bácsi egyre igényesebb magával szemben. Sok időbe, még több munkáiba telik, míg a szilva- vagy körtefából elké­szülnek az állatkák alakjai, sok dörzspapír elfogy, míg a borotvakés és drótkés nyomán tökéletessé válnak a fejek. Másfél-két nap is eltelik a na­gyolástól, míg kisvésőkkel, üvegdarabkákkal elkészül a tervezett szelence. Külön is készít oroszlán-, tigris-, bá­rány-, kutyafigurákat vitrinek, tükrök díszítésére. „Sok babra van egy-egy da­rab elkészítésével, de megéri, mert megbecsülik a munkámat. Soha nem hittem volna, hogy az én faragcsálásom kiállításra kerül“ — fnondja szerényen. Érezni lehet az öttagú család­ban az apa tekintélyét. Imre, a fiú elhatározta, megtanulja apja mesterségét, ő is fafaragó lesz. Osztoróczkiné még réha csap egy kis lármát, ha férje munkája nyomán tele lesz a szoba faforgáccsal, de ez csak afféle asszonyi zsémbesség. S mikor az elismerés hangján szólnak a népművészről, bi­zony nem kis büszkeséggel mondja — „az én férjem“. Mikor pedig a mester még az ajtó elé is kiül faragni — egy- egy érdekesebb munka elké­szítésére — az egész család kíváncsian figyeli. Bódi János Irt mennyi közút járható megyénkben hóhullás és vi- .h.»r, ame ak a késöesti órákban állt e. Heves és Nóg- rád megye terv’létén több he- yen megbénította a közúti irgalmat. Az Útfenntartó általa: dolgozói azonban nem k meg a szerda reg- ;it, hanem a vihar meg­szűntével kedden este azonnal megkezdték az utak megtisz­títását, Tíz motoros és húsz lovas hóekét indítottak útnak, elsősorban a bányavidékekre, hag}r oitt biztosítsák a munkás- autóbuszok akadálynélküli köz­lekedését. Legnagyobb hóaka- d ár y ok Eger—Egerbáksa és Bátor között voltak, ezenkívül 50—60 centiméteres hófúvások állták útját a közlekedésnek Egercsehibánya körül is.. A Heves és Nógrád megyei Útfenntartó Vállalat dolgozói a rendelkezésűre álló motoros és lovas hóekékkel egész éj­szaka szorgalmasan dolgoztak és szerdán hajnalra mindkét megye területói valamennyi közutat járhatóvá tettek. Hét Kölcsönös Segítő Takarékpénztár wködik megyénkben Me :y, nkoc: agy népszerű­nek őr ti tek a Kölcsö- - Sémii irékpénztárak. aig a Ki 26 esetben ,'újtottak ki önt a tagok­éi k. Megy n összesen hét kieső nős seg.'t'i takarékpénz- ar n üködil lyeknek pénz­llománya 1 laladja a 25 ■r forintot. nagyobb KST Egri Ki; :edelmi Válla­latnál működik, ahol a tagok szarna meghaladja a százat, a betétállomány pe­dig közel 10 ezer forint. Jó ered­ménnyel dolgozik a hatvani postahiva­tal, a gyöngyösi járási és városi ta­nács Kölcsönös Se­gítő Takarékpénz­tára. B RÓSÁGI HÍREK A hatvari .jár sbíróság Hat- inban, 1955 j muár 27—28-án igyál ja Piiver Sándor és irtainak bűnügyét. Pitner Sándor a csányi ál- imi gazdaság főállattenyész- jjnje, olyan személyeket alkal- aartt az állgrni gazdaság rtésfiaztnló telepén, kiknek >. v-'lt megfelelő szakkép- í- rtik.!: -ne:; következtében i> janu;> ftl március végéig kismar pusztult el. Hogy »rémiumt# el ne essenek, eges <eH*i!lás miatt, hamis - készített. Ezenkí­a Vzett sertéseket idély nélkúi hitelbe adta lek ménjével a társadal­ma jdonnak 100 ezer fo­rintot meghaladó kárt oko­zott. Emmer Ferenc, a csányi állami gazdaság volt igazga­tója a gazdaság gyümölcscef­réjét saját részére főzette ki, a gazdaság vontatójával térí­tés nélkül téglát és terméskö­vet szállíttatott. A gazdaság új motorkerékpárjának mo­torját saját motorkerékpárjá­ba szeneltette és a gazdaság bérletében lévő tehergépkocsi­val idegen személyek részére szállított dinnyét. Kocsis Ist­ván, az állami gazdaság volt farmvezetője, hogy prémiumot kapjon, a sertések elhullását nyilvántartó tömbből 40 lapot kitépett és így a minisztérium részére kevesebb elhullott ser­tést jelentettek. A TÁRSADALOM- ÉS TER­MÉSZETTUDOMÁNYI ISME­RETTERJESZTŐ TÁRSULAT IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI SZAKOSZTÁLYA 1955-ben „A magyar irodalom klasszi­kusai“ címmel előadássorozatot indít Egerben. Az első előadást január 26-án este hat órai kez­dettel a főiskola 19. számú ter­mében tartják. Téma: Balassi, Zrínyi és a kurucköltészet. Elő­adó: dr. Lukács Dezsőné közép­iskolai tanár. A kisérőmúsorról a művészeti szakosztály gon­doskodik. Belépődíj 2 forint, diákoknak 1 forint. NÉPDALVERSENY AZ ISKOLÁBAN A gyöngyösi II. sz. általános iskolában „Ki tud legtöbb ma­gyar népdalt“ címmel Kodály Zoltán születés­napján verseny indult. A ver­seny győztese Gulyás Ágnes VlI/b osztályos 243, második Földi Mária 234 dallal. Az osz­tályok között első a VlI/b lett, 758 népdalt tudtak közösen. Szabó Tivadar, a II. sz. általános iskola ének- tanára most tavaszi Szolfézs versenyre készíti elő tanítvá­nyait. Február végén pedig az „Erős János“ című mesejátékot mutatja be a zenei szakkör. Eger város anyakönyvéből Születtek: Nagy István. Nagy Tamás. Czicza Mihály, Klnes Jó­zsef, Kakuk Pál, Liktor Irén, Laczkó József, Hankó Agnes, Me­gyeri Rudolf. Farkas Géza, Bőta Pál, Hegedűs Erika, Lamos Jó­zsef. Bakó Ildikó. Csubai József, Farkas Aranka, Lakó Péter, Nagy Pál, Borbás János, Vasas Agnes, Biró Ferenc és Tóth László. Házasságot kötöttek: Drencsónyi István Imre—Tóth Rozália, Raczki Árpád—Vadas Mária. Meghaltak: Bak Istvánná (1897), Túrái Imre (1955), Dobár Sán- derné (1867). Handzsó Kálmánná (1884), Bolyos János (1907), Mor­vái Gusztávné (1892), Kovács Irén (1953), Palonkai Pál (1913). Schmidt Rezső (1930). Nagy Má­ria (1954), Csuhán.v Kálmán (1932). Bóta Mihály (1874), Ko­vács Ferenc. Hatvan város anyakönyvező! Születtek: Oláh Agnes Eva, Berényi László András, Ácsai Gabriella, Biczi Ferenc, Gyula­vári Károly József. Ambrus Márta Katalin. Házasságot kötöttek; Farkas István—özv. Fehér Jánosné. Ba- lotrh Borbála. Meghaltak: Tőzsér György, Fe­hér István, Majer István. G fl/l ind járt ^ elején beval­lom, ezt a cikket egyenesen a Misi fiam felszólítására írom. Nem tudom, a többi nyolcéves „férfiú‘« hogy van vele, de 6 mindig pontosan áttanulmá­nyozza a nekem járó lapokat, így a Népújságot is (már t. i. főként a címeket és az aláírá­sokat) s egyik legutóbbi szám­ban az átírások közt felfedezte egyik ismerősünk nevét. — Te mért nem írsz az új­ságba? — kérdezte. — Hát miről írjak? — kér­deztem vissza, gondolva, hogy most sarokba szorítom. Ám té­vedtem, a válasz azonnal meg­jött: — Írjál a gyerekekről, a gyerekek életéről. — S mind­járt részletesen kifejtette, hogy mit tartalmazzon az írás. Hát a részletek tekintetében nem fogadtam meg a tanácsát, de az ajánlott téma gondolkodóba ej­tett. Mert az kétségtelen, hogy a gyerekekről manapság elég sokat írnak az újságok: isko­lai életükről, úttörő munkájuk­ról, kirándulásaikról, fémgyűj­tésben elért eredményeikről, az egyre sűrűsödő napközi otthon hálózatról, szóval mindarról, ami szép és jó az életükben, ami vidámmá, kellemessé te­szi életüket. így aztán a felnőt­tek azt hiszik, hogy a gyere­keknek állandóan rózsaszirmok közt vezet az útjuk. Pedig ez nem így van. Bár a mai gyerek életét össze sem lehet hasonlítani a Horthy-kor- szak gyerekének életével, hi­szen egész népi államunknak egyik központi problémája a róluk való gondoskodás, azért a mai gyereknek is vannak pa­naszai. Vannak bizony! Még hozzá a felnőttek ellen. S régi tervemet valósítom meg, ami­kor most erről írok. A legfőbb panaszok egyike az, hogy a felnőttek hamis szempont szerint osztályoznak: FILM: Beszterce ostroma Újra játsszák a Beszterce ostroma című magyar filmet, me­lyet a Gyöngyösi Szabadság január 23-tól 26-ig, az Egri Vörös Csillag Filmszínház január 27-től február 2-ig tűzte műsorára MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 23—26-ig: Zűrzavar a cirkuszban (cseh). Egri Dózsa Filmszínház: Január 23—26-ig: Egy nyáron át táncolt (svéd). Gyöngyösi Szabadság: Január 23—26-ig: Beszterce ostroma (magyar). Gyöngyösi Puskin: Január 23—24-ig: Hűtlen asz­szonyok (olasz). 25— 26-ig: Fiuk, lányok, ku­tyák (francia). Hatvan: Január 23—25-ig: Egy nyáron át táncolt (svéd). 26— 27-ig: Halálraítélt hajó (angol). , Füzesabony: Január 23—24-ig: A bíróság előtt (francia). 25—27-ig: Rejtett folyosó (cseh). 4-«——I — A MOKÊP, az MSZT és a Járási Kultúrház február 26- ra nagyszabású filmkarnevált rendez. A bál részvevői külön­böző filmek jelmezeiben lesz­nek. Á karnevál legsikerültebb jelmezeit díjazzák. Értékes ju­talmakat osztanak ki azok kö­zött is. akik a jelmezről meg tudják mondani, melyik film­ben szerepelt. — A VÁROSI DÍSZ-BI­ZOTTSÁG február 19-én, a Táncsics-étterem helyiségében nagyszabású jelmezes karne­vált rendez. A karneválra a legkiválóbb DISZ-fiatalokat hívják meg. — AZ EGRI KÖZPONTI SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTES ma, vasárnap, Egerszalókon mutat­ja be ..Humor terven felül“ c. műsorát. — JANUÁR 23-ÁN este fél- 8 órai kezdettel a gyöngyösi járási kultúrotthonban a ka- rácsondi Szigligeti színjátszó­csoport Jókai Aranyember c. színművét mutatja be. — A GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmszínházban 24-én du. 6 és este 8 órai kezdettel Németh Marika és Kazal László vidám műsorában gyönyörködhetnek a gyöngyösiek. YEREKEK van „jó“ gyerek, és van „rossz" gyerek. De kit neveznek ők „jó“ gyereknek? Azt. aki ne­kik kellemes, aki lehetőleg úgy viselkedik, mint egy illem- tudó felnőtt. Aki úgy viselke­dik. mint egy gyerek, izeg- mozog, hangosan beszél, min­denre kíváncsi (belülről is) stb. az a felnőttek szemében „rossz“ gyerek. Ez igazságtalanság. Tessék tudomásul venni, tisz­telt felnőttek, hogy az a rossz gyerek, aki gyereknek rossz, aki gyerekkorában is már „fel­nőtt“. Ha valamelyik felnőtt ezt nem értené meg, akárme­lyik gyerek részletes felvilágo­sítással szolgálhat. Aztán a másik panasz: hosz- szú sor áll. mondjuk pl. a fű­szerüzlet pénztáránál. Jön egy gyerek, blokkal a kezében, s mindenkit megelőzve odafu- rakszik a pénztárhoz. A felnőt­tek felháborodnak, szidják a a lurkót, milyen szemtelen, rosszul nevelt s a végén fel­sóhajtanak (mint egykor az ő apáik) milyen neveletlenek ezek a mai gyerekek. mondja neki az eladó: „Te várj, fiacskám, neked nem sür­gős"; vagy: „Várj a sorodra, ne szemtelenkedj!“ (A szemte­lenkedés ilyesmi volt: kérek két zsemlyét, már olyan rég várok). S tizenkét utána jött felnőttet kiszolgálnak. A felnőttek elfelejtik, hogy a mozi-matinéra már csak a ne­gyedik, vagy hetedik sorba kap jegyet, mert „másutt már nincs“, de az utána következő felnőttnek még akad egy fenn­tartott, hely, vagy páholy. Soroljam to­vább? Lehetne, de nem soro­lom. Ilyen ta­pasztalatokat szerez hónapo­kon, éveken át: védekezni kezd (felnőtt nyel­ven: elszemte- lenedik), „élel­messé“ válik, majdnem azt mondtam, hogy megkezdi — szerintem jogos harcát a fel­nőttek ellen. Ki az oka? Ki fáttg. ilyenné? Egyelőre ennyi elég. Van egy javaslatom ked„ vés megbotránkoztatott felnőtt­társak: határozzuk el. hogy amikor a gyerek valami „fel- nőttes“-megbizatásnak tesz eleget, akkor — nem élünk vissza felnőtt mivoltunkkal az ő rovására. Ezzel is könnyebbé tesszük az életét, ezzel is ne­veljük. Ha pedig mégis, pl. megszegve az érkezési sorren­det, elébe kerülünk a vásárlás­nál, menjünk vele haza s ve­Ue egyről-másról eije. ledkeznek a felnőttek: arról, hogy mi történt a gyerekkel addig, míg „ide1' jutott. Hogy a pultnál, amelyre már negyed­órája kapaszkodik (különben nem látszana ki mellőle). azt gyük át helyette azokat az anyai szidalmakat, amiket azért kap, mert sokáig volt oda és késve hozta meg az élesztőt. Darvas Andor főiskolai tanár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom