Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-20 / 6. szám

NÉPÚJSÁG 1955 január 20. csütörtök. A MAGYAR népművészet­re* mindig elismeréssel adóz­tak a világ minden táján. Szőtteseink, hímzéseink a ma­gyar sszonykezek ügyességét dicséi lek. A fonás, szövés tu­dományát az anyák átadták lányaiknak, akiknek vérükké vált. mint a mindennapi mun­ka. Soiszqr csodálkoztak azon, miért tartják olyan értékesnek az ö készítményükét az „urak“, mikor ők azt szórakozásnak, unaloműzésnek vélték. Nem sejtettek, milyen tehetség rej­lik b' inük. A múltban a népművészet egye s ágai kezdtek feledésbe merül i. A Horthy-rezsim ide­jén a; álnépiesség, az álhaza- fiság ij, rikító színei elnyom­ták lép szívéből fakadó gaz- iíü e rnyalatokat, csodálato­sa n e yszerű formákat. A fel- szabadulás szívet-lelket sza­baddá varázsoló hatására éled­ni ke: dett a magyarságban az nagyarság, az emberek­ben az igazi emberség. Csak népi államokban lehetséges a népi vészeli hagyományok meai entése, felelevenítése és a ne -művészet, mint minden művi zet kincsesházának vi- rágzs a. Megyénk 40 évvel ezelőtt gazd- g volt népművészeti a ban. Különösen a színes és fí hér laposhímzést szeret- A helyenkint található -;ző* lek remekei arról árul­kodnék, hogy a szövés művé­szei i Inek még ma is. Az egri Dolx- Múzeum felkutatja a r iűvészet művelőit, mun- kiikïi összegyűjtik, hogy a íp özkincsévé váljanak. A levesi háziipari szövetke- is ilyen felgyújtott motí- skal segíti a Dobó Mű- Ebben a szövetkezetben lel venítik, újra életre keltik elejtett mintákat. . T*' GY ALAKTT gvellen háziipari e? 1948-ban Tom yénk ceze­nikr a szo­-c a faluban . ^székeket, s ké- w,set vásáron és üz- /en árusították. így dol- c 1952-ig. Ekkor alakult i szövetkezet. Az öreg né- ; em menték közéjük, tel— iogy nem látják őket szí- . Ez a magyarázata, hogy 'fatal lányok és asszonyok znak a szövetkezetben. már készítményeikkel ?os hírnévre tettek szert. uZuiteseiket a Budapesti Há­ziipari és Népművészeti Válla­lat árusítja. A helyi boltjukban lepedőket, sütőruhákat és sok más háziszőttest árusítanak. A fiatal lányok nagy szorgalom­mal dolgoznak. Legtöbbje ál­landóan 900—1200 forint körül keres. Például Darázs Katalin decemberi fizetése 1200 forint volt. Morvái Ferencné munká­ja elismeréséül megkapta a „Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ja“ című kitüntetést. De mind- annyiuk nevét említhetnénk. Szíwel-lélekkel dolgoznak és szorgalmas munkájuk eredmé­nye, hogy az elmúlt évet 138,74 százalékkal zárták. De nem félnek az új évtől sem. Az új negyedévben 45 ezer forint értékű árut készítenek. A he­lyi boltjuk is szépen jövedel­mez. Havonta 10—12 ezer fo­rint a bevétel. Csak a helyi bolt részére 30 ezer forint ér­tékű árut szőnek. Ezenfelül 105 négyzetméter függönynek, vagy térítőnek való népiszőt­test, 650 négyzetméter pamut­szövet készárut adnak a keres­kedelemnek. A budapesti Min­tabolt részére saját tervezésű és kivitelezésű 200 népi­szőttes mellényt szállítanak. Még ráadásként 14 ezer forint értékben készítenek egyéb szőtteseket. Ha már a tervek­nél tartunk, hadd mondjuk el egy pár egyéni vállalást is, amit a felszabadulási év tisz­teletéi-e tettek. A Kilcin—Csikós-pár a szó­fiai magyar vendéglő részére megrendelt ritkaszövésű nép- művészeti száda függönyt ha­táridőre, s elsőosztályú minő­ségben elkészíti. Nagyon izgul­nak a függöny sikeréért. Első készítményük, amely külföld­re megy, s egyben kísérleti da­rab is, mert még egyszer olyan széles lesz, mint az eddig ké­szített függönyök. V'sJh Juli­anna és Sinkovi* . j terven le­iül 4000 fori-- - • árut sző­nek. Kolozsvári Mária és Vas­tag Mária pedig 2000 forint ér­A í . -BEN nagy csattogás-, kattogás, s halk nó- -Jott. Hirtelen nem -iám. mit nézzek meg. A atalmas szövőszékek szinte elbújtatták a lányokat. Rögtön az ajtó mellett a pircskötényes Rózsika sző. Minden sorban más motívumot formál ördön- gös vetélője. Miféle össze-visz- szaság ez? Kérdésemre aztán megmagyarázta, hogy a fel­gyújtott. lassan feledésbe me­rülő mintákat lerajzolja és egy vég vászonba egymás után szö­vi őket. Ebből válogatnak majd a készítményekhez alapos gonddal és ízléssel. Odaülök egy másik szövő­székhez. s nézem a fürge lány- kezek munkáját. Villámgyor­san ugrik az orsó egyik oldal­ról a másikra, maga után hagy­va a pamutot. A kicsiny ener­gikus kéz keményen rángatja a bordát, s a szemem láttára gömbölyűdnek, kelnek életre a gyönyörű piros, fehér és feke­te motívumok. Némelyik olyan tömör, olyan gömbölyű, hogy szinte le lehetne venni a vá­szonról. Mikor a mintát szövi, lassúbb a kattogás. Gondosan ügyel, nehogy eltévessze. Mi­kor a sima résznél tart, már dudol, talán ábrándozik is. Be­leszövi álmát a számtalan fo­nál közé. Mikor kész van egy sorral, halványan elmosolyodik s talán a minták piros arca új színt varázsol ifjú leikébe. Szőnek-szőnek, dalolnak és álmodoznak. Álmodoznak ar­ról, hogy ismét tanulhatnak majd szép táncokat, hogy egy­szer majd kapnak nagyobb, tá­gasabb helyiséget, ahol egész­ségesebb körülmények között dolgozhatnak. Álmodoznak ar­ról, hogy a poros teremből ki- menve, ahol egész nap hajlott háttal ülnek, várja őket a röp­labdapálya. S némelyik — a vászon motívumai mellett már a házasélet terveit szövö­geti. • VAJON CSAK ALMOK, amit e lányok szövögetnek? Nem valósulhat meg? — Or­szágos hírű, sőt lassan külföl­dön is ismert szövetkezet van Hevesen. Mégsincs lehetősé­gük a növekedésre. Szűk, egészségtelen teremben dol­goznak. A varrószobában meg sem lehet mocea’ Miért nem biztosítanak övetke­zetnek megfelelő helyiséget? Nem lenne szabad egy erköl­csiekben és anyagiakban gaz­dag lehetőséggel rend ikező szövetkezetét ennyire elhanya­golni. S főleg óvni kellene az itt dolgozók egészségét. Heves es környéke. Átány, ' no, Pély népművészeti ha­gyományai kiapadhatatlan for­rás, amiből kialakulhatna egy Heves megyére jellemző nép- művészeti ág, a mintás szőttes készítése. Nagyobb lehetősége­ket kell biztosítani a hevesi szövetkezetnek. Felállítatlanul hevernek a szövőszékek, pedig lennének, akik az új széken munkához látnának, ha lenne helyiség; Az itt dolgozó lá­nyok pedig a szépen berende­zett kultúrtermükben estén- kint szeretnének táncot tanul­ni, mint pár évvel ezelőtt, de nincs, aki tanitsa őket. Pedig a budapesti versenyen nyertek egy garnitúra táncruhát. Az is ott hever, porosodik a szek­rényben. Jó volna, ha a községi, a megyei tanács népmű­velési osztálya gondoskodna róluk, segítené őket, hogy ter­veik mihamarabb megvalósul­janak. A szövetkezet jókedé- lyű, vidám lányokból áll. Te­gyük még szebbé, jobbá éle­tüket. Fülöp Lajos Késiül a melegágy ai illatos dohányhoi a kömlöi Szabadság tsi-ben A komlói Szabadság Ter­melőszövetkezet már az elmúlt esztendőben is elismerésre méltó nevet vívott ki magának a kiváló dohánykertészetével. Holdanként 8 mázsa 12 íciló illatos levelet szedtek le és adtak át a dohánybeváltónak — mondani sem kell, hogy a jövedelem sem maradt el. A jó minőségű dohányért kere­ken 52 ezer forintot és 70 ezer cigarettát kaptak. Villangó Bernáth. a tsz gaz­dag tapasztalattal rendelkező régi dohánykertésze most tért vissza kéthetes jutalomüdülés­ről, s első dolga az volt, hogy hozzálátott a melegágyak el­készítéséhez. Javaslatára a ter­melőszövetkezet csatlakozik a tízmázsás dohánytermelési mozgalomhoz, s versenyre hív­ja a község többi termelőszö­vetkezetét. Azt is elhatározták a tsz tagjai, hogy a tavalyi négy holddal szemben, az idén öt holdon termelnek híres he­vesi dohányt. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek; Pászk Éva, Guban- csik Éva, Dobó Margit, Molnár Bálint, Weisz László, Fónagy András. Házasságot kötöttek: Bodó Sán­dor — Dögéi Eszter. Meghalt: Madarasi Istvánná (1878). Rendőrségi hírek — Őrizetbe vették és eljá­rást indítottak Kanalas János, többszörösen büntetett gyön­gyösi lakos ellen, aki a Gyön­gyöstarján határában dolgozó parasztoktól, mintegy 1000 fo­rint értékben kukoricát és szénát lopott. Az összelopko­dott takarmánnyal lovait etette, s a nyomozás megálla­pította, hogy régebbi idő óta tart lovakat, de takarmányt még soha nem vásárolt. Kana­las az őt előállító rendőri kö­zeget tettleg bántalmazta. A gyöngyösi járásbíróság kétévi börtönre ítélte. — Ugyancsak letartóztatták Kanalas Jenő és Vidák Sán­dor gyöngyösi lakosokat, mert a Gyöngyös határában elte­rülő szőlőkből szőlőkarókat loptak el abból a célból, hogy azt lakásukra szállítva eltüzel­jék. Mindkettőjük ellen az el­járást megindították. — MŰSZAKI KLUB léte­sült a Heves megyei Tatarozó és Építő Vállalatnál. A klub látogatóinak rádió, lemezját­szó, zongora, szépirnda'mi és műszaki könyvek állnak ren­delkezésükre. Az Országos Cirkuszvállalat „cirkuszai " és előadásai Egerben “ Január 16-an a gyön­gyösi járási kultúrházban tar­totta meg a kultúrház csoport­ja a Leányvásár című ope­rett 75. előadását. Az elő­adást a közönség nagy tetszés­sel fogadta. Ebből az alkalom­ból értékes könyvjutalmat nyújtottak át a csoport 80 ez­redik nézőjének. — Január 22-én, szomba­ton a füzesabonyi járási kul­túrház művészeti csoportjai nagyszabású klubestet tarta­nak. Ebből az alkalomból élő­jét bál“ az eyri Sok szó esik manapság ar- ól, hogy' báljaink nívója érő­én csökkent, ellaposodott, las­san programszerű, táncos talál­kozásokká süllyednek. A leg- utóob megtartott népművelési vezetők értekezletén kiadták a jelszót: szebb, nivósabb, kül­sejükben komolyabb bálokat rendezzünk. Az egri járási kul- úrház vezetői és szakkör ve­iétől elhatározták, hogy „min- abált“ rendeznek a Heves me­lyei művészegyüttes, az egri lözponti Színjátszóegyüttes és város kiváló kultúrmunká- ai részére. A bál elnevezése „kék bál“ lesz. Arra a kérdésünkre, hogy z mit jelent. Veres Éva. a bál jyik rendezője így válaszolt: szőr lép színpadra az újonnan alakult füzesabonyi népi együt­tes zenekara. — Január 23-án. vasárnap a gyöngyösi járási kultúrház­ban a karácsondi színjátszó- csoport bemutatja Jókai Arany- ember című drámáját. — Az Állami Faluszinház 22-én. szombaton este 7 órai kezdettel megismétli a szer­dán nagy sikert aratott Mont­martre! ibolya c. háromfelvo- násos operettjét. járási kultúrházban A részvevőket felkértük, hogy a férfiak sötét ünneplő, a nők, amennyiben ruhatárukban van kék, vagy kék díszítésű ruha, abban jelenjenek meg. A te­rem díszítése és a világítás is kék lesz. A bálon keringő és csárdás­versenyt rendezünk, ahol az első helyezetteket díjazni fog­juk. Éjfélkor a bál közönsége francianégyest táncol Bego- vits Emil táncoktató vezetésé­vel. A bál előtt a részvevők disznótoros vacsorán vesznek részt. A bálra meghívót a járási kultúrházban lehet igényelni, mert belépni szigorúan csak meghívóval fehet. (Tudósítónktól.) Mindenki, akinek jegye volt a Cirkusz Vállalat utolsó elő­adására, a Holéczi-együttes hangversenyére, kellemetlen szájízzel gondol vissza arra az estre. A társulat részletekben érkezett meg és addig, amíg a többiek odaérkeztek, a Holéczi- együttes négy, később hat tag­ja próbálta az időt húzni, míg végre 10 órára megérkezett a teljes szereplő gárda. Alig felejtettük el a Cirkusz Vállalat utolsó előadását, ami­kor a történet újból megismét­lődött A 6 órára hirdetett elő­adásra a szereplők háromne­gyed 8-ra érkeztek meg. A lel­kes közönség megvárta a késői kezdést is, de csalódottan kel­lett távoznia, mert az egész elő­adás mindössze másfél óráig tartott, s az is úgy, hogy a mű­sor egyik fővonzóereje. Vámosi János csak egyszer énekelt, mert nem volt mikrofon. A második előadásra szereztek mikrofont, s ekkor Vámosi már kétszer színpadra lépett, de sajnos még így is csak egy és háromnegyedórásra sikerült a második előadás is — szünet­tel együtt. A Cirkusz Vállalat fizetett szervezője, akinek feladata lett volna a közönség szervezésén kívül az előadáshoz szükséges kellékekéi, tehát a mikro:ont is biztosítani, csak a társulat­tal érkezett. Hajdú Péter együttesének és a műsorban fellépő artisták já­tékán jól szórakozott a közön­ség és még a zeneileg igénye­sebbek is élvezték a zenekar jól hangszerelt, szépen előadott számait. Rendkívül szellemesek voltak Hajdú Péter zenei tréfái, köz­tük „János bogárka“ különbö­ző stílusú előadása a tiroli és a londoni rádióból. A remek pa­ródiának méltó csattanója volt, hogy végül a Petőfi-rádióból csak fütty'- és hangzavar hal­latszott, éppúgy, mint a való­ságban sokszor a mi rádiónk­ból is, mikor a Petőfi-rádiót szeretnénk hallgatni. Kár volt azonban a komoly számokat is — sajnos más ki­fejezés nincs rá — elbohóckod­ni, sőt Vámosi János komoly énekszámait is nevetségessé tenni. Vámosi János rádióból köz­ismert meleg hangja, méltán nagy sikert aratott (miután a mikrofon megérkezett) az már nemcsak az ő hibája, hogy az általa előadott táncdalok nem a legsikerültebbek közül valók. Rendkívül ízléses és szelle­mes volt Zoltán Pál összekötő szövege. Kár, ^ hogy egy egyébként ilyen jó műsort, a rossz rende­o zyrz Ti rí ~r~ —r:— vezők így tönkretesznek. Zűrzavar a cirkuszban Az egri Vörös Csillag filmszínház január 20—26-ig a Zűr­zavar a cirkuszban című, színes csehszlovák filmet tűzte műsorára. MOZIK Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 20—26-ig: Zűrzavar a cirkuszban (csehszlovák). Egri Dózsa Filmszínház: Január 20—26-ig: Egy nyáron át táncolt (svéd). Gyöngyösi Szabadság: Január 20—26-ig; Beszterce ost­roma (magyar). Gyöngyösi Puskin: Január 21—24-ig: Szerelem en­gedély nélkül (csehszlovák). Január 25—26-ig: Fiúk, lányok, kutyák (francia). MŰSORA Hatvan: Január 20-án: Halhatatlan meló­diák (olasz). Január 21 — 25: Egy nyáron át táncolt (svéd). Január 26—27-ig: Halálraítélt hajó (angol). Füzesabony: Január 20-án: Bátrak arénája (szovjet). Január 22—24-ig; A bíróság előtt (francia). Január 25—27-ig: Rejtett folyosó (csehszlovák). Jankó Jesensky: DEIkfOKRATÁK A Demokraták Jesensiky- nek, a közelmúlt szlovák pró­zaírás immár klasszikusnak számító, legkiválóbb és legnép­szerűbb írójának főműve. A „Demokraták“ tulajdonképpen remek politikai szatíra. Lan- dik, a fiatal közigazgatási tiszt­viselő gyöngéd szerelmi törté­netének kerete foglalja egysé­ges regénybe a lazán összefüg­gő, gúnyoros epizódok és elbe­szélések sorozatát. Ebben a re­gényben az író a harmincas évek Csehszlovákiájának, fő­ként pedig az akkori szlovák tartományok politikai, társadal­mi, szociális, művészeti stb. problémáit boncolgatja. Hol éles iróniával, hol kedvesen csipkelődve, nem egyszer azon­ban keserű epébe mártott tol­lal, néha meg egyenesen búr- leszkbe illő jelenetekben mu­tatja be az első Csehszlovák Köztársaság Szlovákiájának közigazgatási apparátusán ke­resztül az akkori szlovákiai közéletet, a kisebb-nagyobb „demokratákat“, a hivatalos spicli-rendszert, a mindenható korrupt pártokat és párttitká­rokat, a művészet különféle iz­musait, a1közéletben vezető sze­repet játszó, adóeltitkoló, va­gyonos fővárosi ügyvédet és a „polgári“ tekintélyére büszke kisvárosi mészárost, a főváro­si és vidéki „modern“ polgár- lányokat, cselédeket. Varela Alfredo: SÖTÍI FOLYÓ A regény az észak-argentinai lerbaszedők küzdelmes életét lolgozza fel. A yerba mate a oaraguay-i, brazil és argentin íserdők egy hatalmas fafajtá- i ának tea'készítésre alkalmas levele. Zöldes, sűrű, nagytáp- írtékű folyadékot főznek belő- e; ez alkotja a kontinens benn-i Kínában a rizs. Világvárosok kedvelt hűsítője. Évszázadaik óta mérhetetlen szenvedés, vér tapad a yerba mate vég nélkül áradó sötét golyójához. Fegy­veres bandák vadásznak a me­nekülő yerbaszedőkre, mint a vadakra. A könyv haladó író — KARÄCSONDON, a nép­könyvtárból 1954-ben 22 ezer könyvkölcsönzés volt. — EGERBEN a Szakszerve­zeti Székházban építő- és faipa­rt munkavédelmi kiállítás nyí­lik január 25-én. A kiállításon a dolgozók megtekinthetik az összes korszerű munkavédelmi felszereléseket, de bemutatják azt is, milyen munkavédelmi felszereléseket nem szabad al­kalmazni. A kiállítás 25-ig less nyitva. — A GYÖNGYÖSI Petőfi Gazdakör fiataljai 42 taggal színjátszó, tánc- és énekcsopor­tot alakítottak. Több tej lesz a csarnokokban — erre is tett vállalást a viszneki Béke tsz A viszneki Béke Termelőszö­vetkezet tagjai alaposan meg- hányták-vetették, mivel is ün­nepelhetnék legméltóbban meg­változott életük nagy dátumát — április 4-ét. Elhatározták, hogy versenyre hívják a járás termelőszövetkezeteit, s a ver­senyre 14 pontból álló felhí­vást szövegeztek meg. Érdekes dolgok szerepelnek ebben a Tnnnilf Dél” dául, hogy g tisztított és csá­vázott tavaszi árpát március 5-ig, a zabot március 10-ig el­vetik, március 30-ra végeznek a napraforgó és április 15-re a 38 hold kukorica ültetésével, melyből 32 hold négyzetesen kerül a földbe. Értékes válla­lásokat tettek a kertészet, az állattenyésztés megjavítására is. növelik többe között a ta­karmányterületet, s kereken négy literrel emelik a tejhoza­mot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom