Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-20 / 6. szám
1955 január 20. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Hogyan termelhetne olcsóbb közszükségleti cikkeket a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat? II. Egyszázalékos selejtesökkentés: 15 ezer forint De menjünk tovább. A vasöntöde eléggé kiesik a városból. A temető és a vasút mögött ágaskodik magasba a kéménye. Csinos, kedves épület benyomását kelti az első pillantásra, s ez a benyomás többé-kevésbé megmarad az üzemen belül is. Egy-két elgondolkoztató dolog azért itt is akad. Első, amit észreveszünk: három BELSPED kocs' körüláll az udvar közepén egy nagy halom téglarakást, s röpködnek a téglák a kocsiról, szaporítják a téglahalmot — meg a tört téglákat. Egy tégla — vasúton szállítva — 41 fillér. Néhány percig néztük csak a rakodást, 21 tégla tört szét: 8.61 forint. S mennyi tört el eddig, s mennyi azután? A kérkedő kémény mellett a szabad eg alatt drága samottéglák szomorkodnak, az udvaron itt is, ott is vasanyag, veri az idő. Az irodában Gyimesi László üzemvezetővel vitatgatjuk az öntöde munkáját. — Nincs még fél órája sem, hogy papíron is megkaptuk a negyedévi tervet. Bizony elég szoros.; : Mit készítenek a vasöntödében a tervek szerint? Elmondja, hogy kereken 2000 tűzhelyrostélyt, s egyéb tüzhelyalkatrészt, azután mezőgazdasági gépalkatrészeket, anyagvizsgálók, mézpergetők alkatrészét öntik sorozatban. Rövidesen 40 ezer babakocsikereket készítenek az Egri Babakocsigyárnak — alumíniumból. Azért hangsúlyozza az alumíniumot, mert ezzel eddig nem foglalkoztak, most építik meg az aluminium kemencét. 21 darab tégla á 41 fillér 1 százalék selejtcsökkentés Négynapos termeléskiesés á 12.000 forint összesen : Rákanyarodunk a beszélgetés tulajdonképpeni céljára; hogyan is lehetne olcsóbban, kevesebb önköltséggel termelni? — Most kísérletezünk — magyarázza — az Atkár környékén talált, látszólag megfelelő homokfajtával. Eddig ugyanis Bicskéről, Dunántúlról szállítottuk ide az öntödei homokot. Ha beválik, jelentősen csökken majd az önköltség. Mi a helyzet a selejttel? Alatta van a megengedett országos öt százaléknak, az öntödében most körülbelül négy százalék a selejt. Kérdésünkre azt is hozzáteszi, hogy valójában elég magas ez, hisz egyszerűbb darabok öntését végzi, s nem túlzott feladat a további egyszázalékos selejtcsökkentés. Az egyetlen százalék azonban még ebben a 'kis üzemben is havi 10—15 ezer forint megtakarítást jelent. Benn az üzemben mást is megtudunk. Azt például, hogy miért állnak, helyesebben hevernek az öntödei homokon a dolgozók? Nincs áram. már megint baj van a transzformátorral. — Gyenge a transzformátor — panaszolja Pethes József sztahanovista, éppen ő a vállalat párttitkára. — Ha 15—20 percig nincs áram, le kell engednünk a kemencét, hogy belé ne fagyjon a vas. Ez pedig majd egy nap munkakiesés. Gyimesi elvtárs számadattal is szolgál: egy napi termelés- kiesés jó 12 ezer forint veszteség. Az elmúlt hónapban négy esetben kellett leállni a rossz transzformátor miatt. Számoljunk ismét, csak az általunk tapasztaltak alapján: 8.61 forint 15.000. — forint 48.000. — forint 6.3.008.61 forint Három adat. az egyik majdnem, hogy filléres, s jó félszázezer forint önköltségcsökkentési lehetőség! Hát még, ha hozzávesszük, hogy az. újfajta permetezők és csuklós-boronák megkésett gyártása miatt (nem küldtek hozzá tervet a megrendelők, de céljutalommal fel lehetett volna a hozzáértők figyelmét kelteni, s azok kétségkívül készítettek volna mintadarabot) egyesztendős kiesés lesz a vállalat jövedelmezőségében. Vagy amit annyira kérnék a dolgozó parasztok: egvhektós permetezőkád készítését. Kifizetőbb, jól értékesíthető, sorozatban gyártható, a vasöntöde, s az egyik részleg segítségével. Sok ilyen lehetőség volna, ha ... Húsz évre elegendő elfekvő anyagok i ;. ha észrevennék a vezetők itt is, a többi részlegnél is. Észrevennék, hogy a forgácsoló részleg esztergályosainak nincs munkája, hogy a megmunkáló részleg még a hónap elején nem tudta, mit fog csinálni januárban, hogy többszázezer forint értékű elfekvő anyag van a vállalat tulajdonában. Például: 320 öblítőcsésze. amelv éppen 20 esztendőre fedezi a vállalat ezirányú szükségletét. Vagy háromszáz ablakráma, amelyhez nincs tok, de amelynek darabja durván számolva is 50 forint, s keresik szerte az országban, azonkívül évekre elegendő reszelő, fúró, a rézműves részleg raktárában 20 magasnyomású kijavítatlan permetezőgép — és még a jóég tudja, mi minden. És ezek együttvéve magas önköltséget, drágán előállított árut jelentenek. Mert az önköltség fogalma nem valami kiagyalt, elvont, fiktív fogalom. Az önköltség, s annak csökkentése az egész életet — az öntöde kitört ablakát, a rézműves részleg gáztól terhes levegőjét, a régen ígért füstelvonót a selejtet, az egyenlősdi bérezést stb. — mindent-mm- dent magában foglal. Ezek nélkül elképzelhetetlen, hogy olcsóbban és többet termeljen ez a rendkívül fontos, bár fiatal üzem. S ha most visszamegyünk a pártbizottsági ülésre, összegezzük az ott hallottakat, akkor arra is választ kapunk, miért nem vették ezt eddig észre a vállalat vezetői, és elsősorban miért nem: a pártszervezet? ...Nincs... nincs--- nincs--. Huszonhárom kommunista dolgozik a vállalatnál, de a pártszervezet — bár a taggyűléseket megtartották, mert ez elő van írva — valójában egy emberből, Pethes József elv- társból áll. Jószándékú, becsületes ember, Munka Érdemrendes sztahanovista. De mire elvégzi napi munkáját az öntödében, a többi üzem már jó félórája, órája befejezte a műszakot. Nem függetlenített, így tehát a munkaidő alatt nem nagyon mehet a város másik végébe, munkaidő után pedig gyakran hiába is menne. A vezetőség másik két tagja kevés segítséget ad a munkához. És Pethes elvtársnak még nem jutott eszébe. hogy taggyűlés, vagy pártnap segítségével az egész párttagságot mozgósítsa, bevonja a társadalmi tulajdon védelmébe, a termelés pártel- lenörzésébe. Mert 23 kommunista többet lát, többet tehet, mint egy — akit ráadásul még helyhez köt a munkája is. De nem is juthatott eszébe, mert a fiatal párttitkárnak nem magyarázta meg a városi pártbizottság, mit jelent a termelés pártellenőrzése, nem tanította meg erre, s ő maga ismerte el a VB-ülésen, hogy minderről bizony kevés fogalma van. S hogy a pártbizottság nem támogat ja eléggé az üzem pártszervezetét, az oda vezet, hogy a gazdasági vezetők, ha kimondatlanul is, lebecsülik a másfélhónapos pártszervezetet, titkárát például nem hívják meg a műszaki értekezletekre, maguk sem tájékoztatják őt a termelés problémáiról. Az is igaz, hogy a pártszervezet sem lépett fel ilyen igényekkel, maga sem számoltatta be Szakács István igazgatót, vagy a részlegek műszaki vezetőit a végzett munkáról. S ha a pártszervezet erőtlen, s nem eresztette a lehetőségekhez képest mélyre gyökereit a vállalat életében, nem lehet azon sem megütközni, hogy a szakszervezet csak papíron van. hogy egyáltalán nincs munkaverseny, nincs újítómozgalom — gát zárja el a vá’lalatnál mindazt a lehetőséget, melynek segítségével magasra törhetne a dolgozók alkotó lendülete, melynek segítségével javasolhatnának, bírálhatnának. Jó elébb forintokkal számoltunk. Most ezt nem tehetjük, nem lehet fillérekben, forintokban kimutatni: mennyi erő és energia rejlik a huszonhárom kommunistában, a több mint másfélszáz vállalati dolgozóban. Milliós értékek! Dolgozó népünk nemcsak több, de olcsóbb árut is kíván. Ezt a kérést kielégíteni, olcsóbban termelni : ez most a tervét egyébként teljesítő Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat legfontosabb feladata. Segítsen a városi pártbizottság és a tanács is Mi szükséges ehhez? Elsősorban is a városi pártbizottság, s a városi tanács fokozott segítsége, hogy talpraálljon, s valóban az élet gazdája legyen a pártszervezet, hogy megkezdje munkáját a szak- szervezet. Lüktető politikai élet, friss verseny, a dolgozók javaslatainak meghallgatása, éber, körültekintő szem, — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Váljon az egész üzem személyes ügyévé a takarékosság, az önköltségcsökkentés; tegye azzá a pártszervezet jó politikai munkája, szervezze erre a dolgozókat a szakszervezet, a verseny rendszeres értékelésével, s nyilvántartásával. S több, az eddiginél sokkal több kereskedelmi szellemre van szükség! Felkutatni, feltárni a piac igényeit, s kielégíteni ezeket a lakosság megelégedésére. Tudjuk. nem megy ez könnyen, az egyik napról a másikra. Nehéz és küzdelmes munka kell ehhez, de megéri és megoldható. Megoldható, ha összefog a gazdaságvezetés, a párt- és a szakszervezet, ha megértetik a dolgozókkal, s maguk is megértik: sokat vár tőlük, bízik bennük dolgozó népünk. A dolgozók jobb ellátására 464 kataszteri holdon termeltek zöldséget — Az 1951. évi terv teljesítésről tárgyalt Eger város végrehajtó bizottsága — Az elmúlt héten beszélte meg a városi tanács végrehajtó bizottsága az 1954. év tervteljesítését. A több mint háromórás vita során a vb. tagjai megállapították, hogy eredményekben s tapasztalatokban gazdag évet hagytak maguk mögött. Az elmúlt év az új szakasz politikájának jegyében zajlott le. Erről tesz tanúbizonyságot, hogy nagymértékben szilárdult az ipari munkásság, és a dolgozó parasztság szövetsége, de megszilárdult az állampolgári fegyelem is. Ezt mutatja az 1954. évi 113 százalékos globális adóbevételi tervteljesítés, vagy a tanács szakosztályai költségvetési bevételének 104.4 százalékos teljesítése. Beruházási vonalon sem kell szégyenkeznie a tanácsnak, mert 2160 méter vízvezetéket épített a város külső utcáiban, 12 kúttal (161 ezer forint). A város lakói is dicséretet érdemelnek, mert társadalmi úton többezer forint értékű munkával járultak hozzá, hogy négy kúttal több hgyen a dolgozók igényeinek kielégítésére. mint arr.eny- nyire a tanácsnak fedezete volt. Az Arnyékszala és Verő- j szala utcában befejeződött a | makadámút építése 100 ezer forintos beruházással, s ugyanitt egy kisméretű vas- betonhíd épült 54 ezer forintos költséggel. Ennek végrehajtásában is jelentős volt a lakosság társadalmi segítsége. Az új piactéren 80 ezer forintos költséggel nyilvános WC létesült. Bővült a villanyhálózat a Petőfi és Bethlen utca meghosszabbított szakaszán. A versenyuszoda helyreállítására és korszerűsítésére 32 ezer forintot fordított a tanács. Az elmúlt évben adták át rendeltetésének a város új sporttelepét, melynek lelátóján 15 ezer néző foglalhat helyet. Igaz; hogy ennek építési költségét az OTSB biztosította. de a városi tanács is hozzájárult 114 ezer forinttal, mely összegből a stadion kerítése épült. Ugyan csali az elmúlt évben lett átadva rendeltetésének az új piactér, melynek építésére 1952-től 719 ezer forintot fordítottak. A talajjavítás és növény- termelés emelése érdekében 32 vagon műtrágyát használtak fel. mintegy 670 ka- tasztrális holdon. A dolgozók jobb zöldségellátása érdekében 464 katasztrális holdon termelt a Kertészeti Vállalat zöldséget. Nagy a fejlődés az előző évekhez viszonyítva a minőségi bortermelésnél. A borkombinát lehetőséget nyújtott és nyújt arra, hogy a dolgozó parasztság szőlőben teljesíthesse borbeadási kötelezettségét. Ennek alkalmazása ugyanis kiváló minőségi bor előállítását teszi lehetővé. Gondoskodás történt a hiányzó tőkék pótlására és 20 kh. holdon új szőlő telepítésére. Oktatási vonalon nagy gondot fordítottak az iskolák és óvodák külső és belső tatarozásara, felszerelésére. Önálló- súlt a Kertész utcai általános iskola. Napköziotthont kapott a Ill-as számú és a Szvoi’ényi úti iskola. Egészségügyi és szociális téren két körzeti orvosi rendelő és a kiskereskedelmi vállalat részére 170 férőhelyes bölcsőde (óvoda) létesült. Ezekben az intézményekben a szakképzetlen dolgozók többségét szakképzettekkel cserélték ki. Sokat javult az iskolák egészségügyi és járványügyi ellátása is. Nagy gondot fordítottak a város egészségügyi szervei a dolgozók egészségvédelmére, az ipari üzemekben, kereskedelmi és ipari vállalatoknál. Az ipar vonalán a ktsz-ek minden negyedévi tervüket 100 százalékon felül teljesítették, az építőipari, asztalos és fényképész ktsz kivételével. A városi tanács vállalatai is 100 százalékon felül teljesítették évi tervüket a vágóhíd és húsfeldolgozó vállalat kivételével (94.3 százalék). Ezek az eredmények mutatnak rá világosan arra, hogy Eger város dolgozói magukévá tették a kormány- programot, az új szakasz politikáját: támogatják azt és a még meglévő hiányosságokat, hibákat megszüntetve, ezen az úton akarnak továbbhaladni a szocializmus megvalósításáért. A végrehajtó bizottság ezután dicséretben részesítette odaadó, jó munkájáért Broz- man János elvtársat, az oktatási osztály vezetőjét, Bóta elvtársat, a városi begyűjtési hivatal vezetőjét. Hartman István elvtársat, a Kézműipari Vállalat és Csirmaz Dezső elvtársat az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját. Műemlék védelmi albizottság alakult Egerben Eger város tanácsának végrehajtó bizottsága elfogadta a műemlékek és műemlék jellegű építmények fokozott felügyeletéről és védelméről szóló szabályrendeletet, amely többek között kimondja, hogy ennek érdekében a társadalom minél szélesebbkörű bekapcsolása és a társadalmi ellenőrzés megszervezése szükséges. Ezért a tanács városgazdálkodási osztálya állandó bizottságának keretében műemlékvédelmi albizottságot kell alakítani. Az albizottság tagjai: a megyei Tanács VB-elnöke, a városi tanács városrendezési ügykörének előadója, az MDP Városi Pártbizottságának küldötte, a Dobó Múzeum igazgatója, az Egri Állami Levéltár vezetője, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője, a várostervező vállalat egri műemlékeket patronáló építésze, a városi I Hazafias Népfront-bizottság elnöke és kilenc munkatársa, akiket a városi tanács végrehajtó bizottsága jelöl ki a helyi szakismeretekkel rendelkező egri lakosok sorából. Szedunka Alfréd, a Mátravidéki Fémművek fiatal dolgozója 25 előfizetőt szerzett a pártsajtónak. A héten ismét sok értékes levelet kaptunk levelezőinktől, akik írásaikban hangot adnak a termelés és az élet eseményeinek, kisebb-nagyobb problémáinak. Megírják panaszaikat, javaslataikkal, elgondolásaikkal igyekeznek segíteni üzemük, vagy falujuk sorsán. Régi levelezőnk, Bravek László, a Gyöngyösi Téglagyár karbantartási munkálatairól számol be. Megírja, hogy eredetileg február 15-re tervezték a karbantartások befejezését, de a dolgozók vállalták, hogy 10-re már befejezik. A munka jó menete annak köszönhető, hogy a karbantartási vezetés a legtökéletesebb. Dicséretet érdemel jó munkájáért, Malmos István és Szántó Sándor. A gépek szerelésénél Gábor Mihály kovács szorgalmas munkáját illeti dicséret. Hiba, hogy az újítómozgalom teljesen meghalt, a dolgozók javaslatait egyáltalán nem veszik figyelembe. így van ez a csillék kenésénél és a Bager meghajtásánál. Az Egri Dohánygyár életéről Licsika Petemé küldött beszámolót. Több dolgozó nevét említi, akik jó munkájukkal járulták hozzá az üzem sikeréhez. A szivarelőkészítési osztályon Prokai Ferencné és Bárdos Ferencné válogatónők végeznek fegyelmezett, jó minőségi munkát. A szivargyártásnál Bartha Jánosáé és Kovács Istvánná igen takarékosan bántak az anyaggal. A csomagolási osztályon Herczeg Magda és Sebe Józsefné végzett jó munkát a múlt év folyamán. A gépmesterek közül VLsnyei Miklós és Sékárosi Gyula lelkiismeretes munkával biztosította az üzemeltetést. Jól dolgoztak még az anyagmozgatók és a szállítók is a rájuk bízott anyag lelkiismeretes kezelésével. Molnár József mezőőr, a Kiskörei Állami Gazdaság szociális juttatásairól ír. Örömmel újságolja, hogy a múlt évben 50 943 forintot fizettek ki prémiumként a dolgozóknak. Az igazgatói, házassági és szülési segélyezés 31 077 forint volt. A gazdaság dolgozói jobb munkával hálálják meg államunk juttatásait. Gál b. József állategészségügyi felcser levelében .arról panaszkodik. hogy Mátraderecs- kén október második felében baromfipestis volt. A zárlat elrendelését a helyű tanácsnak kellett volna intézni. Sajnos, ez nem történt meg és ez főként a tanácstitkár hibája. Több esetben megvizsgálták és vészesnek találták az ő baromfiait is, de sohasem volt hajlandó elzárni azokat. Mikor figyelmeztették hibájára, akkot hivatásához nem méltó hangot használt és kizavarta az állategészségügyieket az irodából. fcedig a törvény a tanács- titkárra is vonatkozik. Kocsis Sándor elvtárs, a megyei Téglagyári Egyesülés dolgozója megírja, hogy egyesülésüket összevonták a Borsod megyei egyesüléssel. Az új székhely Egerben van. Ezzel megnőtt az egri központ irányító szerveinek a munkája. Szükségesnek tartja Kocsis elvtárs, hogy a két műszaki gárda a jövőben megértéssel dolgozzon együtt. Fogadják el a jó és helyes javaslatokat, ne tűrjenek semmiféle alkudozást. Az első hónapok munkáján múlik, hogy az egyesülés mennyire lesz életképes. A két megye gyárai versenyezni szeretnének egymással és testvéri segítségadással igyekeznek egymást támogatni. Szeretnék egymást még jobban megismerni, egymáshoz közelebb kerülni. A jó megértéssel, kölcsönös segítségadással biztos, hogy jó munkát végez az egyesülés. A Mátrai Erdőgazdaság munkaügyi előadója, Bodor Imre azt írja, hogy a dolgozók legjobbjai szép munkafe'aján- lást tettek. Vállalták, hogy termelési tervüket a határidő előtt öt nappal teljesítik, a termelési, mozgatási és egyéb költségeket öt százalékkal csökkentik. A mátraíüredi erdészet kerületvezetője. Bozsik Pál például azt vállalta, hogy a kerületén kívüleső telepen 700 köbméter fát termel ki. Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat dolgozóinak versenyvállalásairól Busák István ÜB-elnök írt levelet. Az irodagép-részleg 110 százalékra teljesíti tervét és 9000 forintot takarít meg. A rádiórészleg 104, az órásrészleg pedig 110 százalékos tervteljesítést vállalt. Ezenkívül hasonló szép felajánlásokat tettek a gumijavitó, a mérleg, a galván, a nikkelező, a motoros, a fényező és a kerékpár részleg dolgozói is. A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói termelési értekezleten tettek felajánlásaikat. Erről számolnak be levelükben. Vállalták, hogy 1300 kézi kénporozót, 100 per- methordót. 200 permetező tengelyű, és 200 hajtókart készítenek terven felül. Ügyelnek a gyártmányaik minőségére és így felére csökken a minőségi kifogás. A selejtet öt százalékról négy százalékra csökkentik, termelési tervüket pedig 110 százalékra teljesítik. Szűcs György, az Egri Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is megírta versenyválla- lásukat. Versenyre hívták Heves megye kis- és nagykereskedelmi vállalatait é' állami áruházait. A verseny célja a lakosság jobb áruellátása. a választékok bővítése. a kereskedelmi költsége' csökkentése. Első negyedéve- értékesítési tervüket globá1' san 103 százalékra teljesítik Az egyes iparcikkekből töbl .árubemutatót tartanak.
