Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-16 / 5. szám

N FPU JS AG 1955 január tá. vasárnap. 75 előadás — 25 ezer néző A gyöngyösi Munkás Mintaszínjátszók Csoportja jubileumi előadásáról — a dormándi Állami GAZDASÁGBAN kiváló mun­kájuk elismeréseképpen Radó Gábort, Zsiga Mihályt, Kasza vndrást és Holló Józsefet ..Kiváló állattenyésztő“ címmel öntették ki. Hét dolgozó pedig 100—300 forintos pénzjutalom­ban részesült. — JANUÁR 16-ÁN délelőtt 10 órakor Egerben c, Szvoré- nyi úi. 58. szám alatt új gazda­kör alakul. Ezzel Egerben há­romra emelkedik a gazda­körök száma. Az új gazdakör­ben sakk-, dominókészletek, biliárdasztal és könyvtár áll a szórakozni vágyók rendelkezé­sére. — JANUÁR VÉGÉN meg­indul az egri gyors- és gépíró­iskola első osztálya. Beiratkoz­hatnak mindazok, akik az ál­talános iskola VIII. osztályát kitűnő, jeles, vagy jórendű eredménnyel végezték. Az is­kola tízhónapos. Tandíj havi 60 forint. Jelentkezni lehet: Klapka utca 7, szám alatt. — A KERECSENDI ÜT- j TÖRÖK jól használták ki a | téli szünidőt. A „hurka hordá- ! si“ pénzt összegyűjtötték és i takarékba tették. Az így ősz- ; szegyüjtött összeg közel 1000 forint, s ezzel az iskola ta­nulóinak 3000 forintot meg­haladó pénz áll takarékbélyeg­ben. A kis úttörők aggteleki kirándulásra gyűjtik pénzüket. — HATSZÄZEGY CSALÀDIHAZ építéséhez nyújtott kölcsönt az Országos Takarékpénztár az el­múlt évben megyénkben. A la­kásépítőknek kiadott kölcsön­összeg 15 millió forint. — EZ ÉV MÁRCIUSÁBAN 10 szoba-konyhás la'kást ad­nak át a dolgozóknak a Dor­mándi Állami Gazdaságban. A családiházak mellett épül ál­latorvosi rendelő, víztorony és sertészszállás is. — AZ EGER ËS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet vezetőjét és eladóit dicsérő ok­levéllel tüntette ki jó munká­jukért a MÉSZÖV. Nyírfavesszőseprűt készítenek a mátraballai dolgozó párásítók Á hosszú téli esték bizony unalmasakká Válnának, ha a dolgozó parasz­tok nem tudnák azt felhasználni hasznos mun­kára. Az őszi vetések szépen kizöld ültek, hótakaró védi a fagytól, nincs hát egyelőre gond a jövőévi kenyérről. este nyugodtan kö- tátraballaiak a nélkü­li v n nyírfaseprűket, A Recsken lévő szederjesi erdőből, valamint Várna és Losonc környéki nyíresekből gyűjtötték halomszámra a söp­rűnek való vesszőket, a nyél­nek való botfákat. A község­ben több mint másfélszázan foglalkoznak a seprűkötéssel, a háziipari szövetkezeten be­lül. Különösen nagy szakérte­lemmel dolgoznak Litz István, Sánta János és Pádár István. A téli időszak alatt öszesen 1500—2000 seprűt készítenek, mellyel ellátják a környező községek dolgozó parasztjait is.-.MOZIK MŰSORA í is Csillag Filmszínház: Jai 16-án; Gyárvár (cseh). JT—19-ig; Rágalom tüzében (cseh). Eq Dózsa Filmszínház; Jenuar 16—18-ig: Aljekó és Svéd gv ,tfa (szovjet). Csehov és Puskin művei nyomán. 20—26-ig: Ëgy nyáron át táncolt (svéd). Gyöngyösi Puskin: Január 17—19-ig: Szerelem en­gedély nélkül (cseh), 21—24-ig: Keresői ' az igazságot (lengyel). Gyöngyösi Szabadság: Január 16—19-ig: 2X2 néha 5 (magyar), 20—26-ig: Beszterce ostroma (magyar). Hatvan: Januar *6-án: Szülőföld muzsi­kája (csehszlovák), 17—18-ig: Kegyetlen tenger (angol). HÁTI mii HÍREK Születtek: Hajdú Erzsébet, Oláh zella, Lingeszberger Katalin; -tai István, Sisa Etelka, Szabó Erika Forgács Ibolya Magdolna, sigri Katalin, Joó István, Fábián jós, Pethő István. Meghaltak: özv. Szabó István- ’ülöp János és Csisztai La­\GYÖSI ANYAKÖNYVI HÍREK T (lettek: Farkas Sándor, Uracs ía, Fehér András, Juhász ’ olna, Bolla Margit, Sallai 2*s : arma, Bokáti Erzsébet, Sze­rv- Zsuzsanna, Tóth József, Ko- László, Fekete Iván, Né- Iboiya, Néhrey Emese, Ka- Márta, Farkas Dezső, Elő- Gyula, Berkes Anna, Tóth . ■ Bakos Ferenc, Török Ká- . Dér László, Hanák Erzsé- lorváth Jenő, Vigh György, o )on Zoltán. Simonyi Mária, •s János. Kézi József, Kar- Idónia, Tiszóczkí Zsuzsanna, th Magdolna, Kovács Mária Árpád. asságot kötöttek: Mihályi —Salai Mária. jhaltak: Simon János, Húgai Mészáros Ferencné, Kiss /, Petrák Ignácné, Hajnal . Varga Erzsébet, Gámbor iné, Folli Etel. Január 17-án kezdődik a tanítás az által, nos- és középiskolában Az általános és középiskolai .éli szünet január 16-án feje­ződik be. Az első tanítási nap január 17-en hétfőn lesz. • a — regi­; ] Szvorényi u. 18.I régi ked­5 ........ '■ ............ vés egri l ház. A nehéz barokk kapu ' nyikorogva tárul. A mély, ho­< mályos kapualjból hunyorog- ( va lépünk a meleg, barátságos ( szobába, öreg, szép bűtorok, < csipkék, kézimunkák, puha ( díszpárnák, leanderes udvarok, < a régi festmények, nagy könyv­< szekrény, sok-sok Eötvös, f Jókai, Mikszáth regényt rejt < öblös ölébe. Régi családi fest­< menyről fehérbajuszos öreg [ űr tekint ránk, mosolyogva, ; kék szemével. Mintha ugyanazok a sze- I mek szegeződnének rám, ami- ’ kor szembeülök Tatai Vil- j mával, a nyugdíjas tanítónéni­vel. Kérdeznek a szemek? ! Mit akarsz tőlem? Miért boly- I gatod régi emlékeimet? Csen­desen suttogóra fogott hangon beszélgetünk, a sok-sok gyer- I mek kedves Vilma nénijével, aki három évtizedig tanított süket-néma gyermekeket írni I olvasni és a legnehezebbre, beszélni. — Nehezen hagytam ott a 30 éve megszokott, szeretett iskolát, de még nehezebben gyermekeimet — szinte sóhaj ez a mondat. — S ha meg nem betegszem, talán még most is közöttük maradhat­tam volna. Nyugdíjaztak, s így együtt élünk hárman, test- , vérek, nyudíjasok — mutat az Füzesabony: Január 16 — 13-ig: Fel a fejjel (magyar), 19—20-ig: Bátrak aré­nája (szovjet). r c, » őket? —* || Ki ne ismerné | a ked' < —"I- vés öre­£ geket, akik segítenek a ház- Ï tartás körül, nyáron a par- I kokban üldögélnek a napon, < a kötögető néniket, akik mö- ? gött sok-sok hosszú, fáradsá- l gos, munkás év áll. Látogas- ( sunk el hozzájuk. A gyöngyösi járá­si kultúrház Mun­kás Minta-szín­játszók-csoport- ja január 16-án, vasárnap este 7 órakor dísze'ő- adással ünnepli Gyöngyösön Jaco­bi: Leányvásár cí­mű háromfelvoná- sos nagyoperettjé­nek 75. előadását. A színjátszócso­port nagy felada­tot oldott meg, amikor csaknem hat hónap alatt hetvenödször lé­pett a közönség elé. A csoport ját­szott Heves. Nóg- rád és Szolnok megye területén Is. Gyöngyösön le­dig huszonegyszer adta elő a dara­bot, mindenütt osztatlan sikert aratva. A Leány vásár 75 előadását 25.000 dolgozó nézte vé­gig,» de csaknem minden előadáson a dolgozók százai már nem jutottak belépőjegyhez. Az előadássoro­zatban mind pon­tos fegyelmezett­ségben, mind szín­padi működésük­kel kiváló teljesít­ményt nyújtottak Sümeghi Béla és Magyar László, akik sok-sok de­rűs órát szereztek dolgozóinknak — Csaba Marika, Ma-* y er Magda, Ma­gyar Lászlóné és Nagy Éva, akik már az első pil­lanatban a kö­zönség kedvecei- vé váltak. " Fü- leki László, Pata­ki János és Fehér János magas szín­vonalú alakítá­saikkal — Juhász Zoltán, Mészáros Lajos és Lilinger Oszkár az előadá­sok alatt rendkí­vül sokat fejlődve a csoport igen jó tehetségű tagjaivá váltak. Dicséret illeti a csoport többi tagját is, akik igen komoly áldozatvállalással és szinte csodála­tos ügyszeretettel segítették kivívni a csoport sikereit, eredményeit. Persze vannak a csoportnak még hibái is. El kell érnünk a kifogás­talan művészi színvonalat elő- adásajnkban, de nevelnünk kell ''tagjaink egyrészét a pontosságra, fe­gyelmezettségre is. À Leányvásár azonban igen jó iskola volt, cso­portunk sokat fej­lődött, s ez a kö­vetkező beirmta- tásra kerülő da­rabjainkban fel­tétlenül érezteti majd hatását. A csoport va­sárnapi előadásá­val fejezi be öt­éves működésének programját. Ez az előadás hármas ünnep lesz a cso­port éle tében : het- venötötíször lép a közönség elé Jaco­bi: Leányvásár cí­mű operettjével — megalakulása óta a 250. előadá­sát tartja — és az előadás közönsége között foglal he­lyet a csoport 80 ezredik nézője,akit értékes könyvjuta­lomba részesíte­nek. A csoport tagjail végtelenül bo’do-; gok, hogy ilyen I szép eredménnyel! járultak hozzá dől-! gozó népünk szó­rakoztatásához. ! neveléséhez — ezt! a jövőben is tö-j rétién munka-! kedvvel teszik. De van a csoport tag­jainak egy bánata; is: nagysikerű elő­adásukat szeret­ték volna Eger­ben is — bemu­tatni, márcsak azért is, mert a múltban sok szép bemutatóval ör­vendeztették megj az egri dolgozó­kat is, akik — er­ről megvagyunk győződve — öröm­mel fogadták vol­na a „Leányvá sárt“ is . : ; S bár három eset­ben is ki volt tűz­ve pontos dátum az egri bemutató­ra. előtte mindig másnak adták kf a helyiséget, míg; végülis, hogy ez a probléma örökre le legyen zárva, az 50 tagú csopor­tunk játéka he­lyett inkább be-, vittek Egerbe egv; héttagú „Leány- vásár“-t : : : Nem tartjuk ezt helyesnek, mert mi úgy gondoljuk Eger a miénk is. mint ahogy a cso­portunk Egeré is kell, hogy legyen. Mi nem tudjuk —! de érdemes vol na kideríteni, kik azok Egerben, akik még mindig aka­dályokat gördíte­nek egy jószándé-; kú komoly ered­ményeket elért munkás minta- színjátszócsoport fellépése elé. Budai Ferenc Gyöngyös NYUGDÍJASOKI eddig félhomályban meghú­zódó testvéreire. Etelka és Rózsika, eddig csak figyelték beszélgetésün­ket, de most mellénk teleped­nek a nagy süppedő karos- székekbe és bele-beleszólnak Vilma néni szavaiba, kiegészí­tik, amit szerényen szeretne elhallgatni, hozzátesznek, s felújítják a régi családi ház kedves emlékeit. Most együtt éldegélnek, Róza mama főz, Etelka varrogat, vagy felolvas beteg testvérének. Rajong min­den szép könyvért, szép ver­sért, nem is csoda, hisz hosszú évekig dolgozott könyvtárban. Róza néni meg 1919-től 35 éven keresztül volt kollégiumi felügyelő. j a társalgás, I I a tarsaigas, Megélénkül [egymás mon- ' 'dataihoz fűz­nek szavakat, így alakul ki a három testvér élete, a szavak mozaikjából. Hol Etelka beszél régi ismerőseiről, az írókról, akiknek nagy része már ha­lott — József Jolánról, akit jól ismert — ho! Vilma néni­nek jut eszébe egy-egy kedves emlék tanítványairól. Rejtegeti könnyeit a zsebkendő mögé — mert kibuggyannak, mikor el­meséli: volt növendékei. 96-an egyszerre látogatták meg, mi­kor megtudták, hogy beteg. Róza mama is közbe-közbe- szólt kollégiumi életéről. Még mindig visszagondol a diákok­ra, Sárospatak, Kalocsa, Pécs, Budapest, t /eket jelentenek ezek az állomások. Előkerül a nagy ■ fénykép- album, Róza 1919-ben, Vilma 1925-ben tanítványaival, Etel­ka a kedves könyvei között — magyarázzak. Majd büszkén mutatják a Tatay-„fiúkat“, hi­szen még négy öccsük él. Míg kevés volt a nyugdíjunk, ok segítettek — mesélik — de most az új nyugdíjtörvény óta felemelték, s így hármunk nyugdíjából szépen éldegé­lünk. Peregnek az album lap­jai. A család már nagy. Sok apróság került az „öregek“ köré. Színesíti, vidámítja a nyarakat, a néniknél nyaraló unokaöccsök, unokahúgok se­rege. A szomszédban a zenélőóra hatot üt. Visszakerül helyére a fényképalbum, Róza néni feláll, fát rak a tűzre, meg­törik az emlékezés varázsa, visszatérünk a jelenbe — bú­csúzunk a három kedves nő­vértől, az öreg szobától és a régi háztól. Egészen besötétedik, mikor vább haladok utamon. A sűrű ködön gyér lámpafény tör keresztül. Alig találom meg a 28-as számot, ahol Kár­páti József nyugdíjas al­tisztet keresem. Sötét udva­ron botorkálok, valahol egy kutya csahol dühösen, majd egy világos ablak könyörül meg rajtam, találomra benyi­tok az ajtón. — Szép volt, de szép — szól a keringő hangja a nagy rá­dióból. Előtte szemüveggel az orranyergén, idősebb férfi la­pozgat az újságban, Kárpáti József. Fiatal lány vasal, s a vasaló megáll kezében, mi­kor jövete’em célját elmon­dom. — Rólunk? Apuról — de hát mit lehetne rólunk írni? kérdi. Nehezen kezdődik a be­szélgetés, a rádió segít át ben­nünket az első ismerkedés za­varán. így rögtön a zenéről beszélünk. Csak később mond­ja el, szinte elrejtve szavai ,,Aljekó“ és a „Svéd gyufa“ Az Egri Dózsa Filmszínház január 16-tól 19-ig mutatja be az „Aljekó“ és a „Svéd gyufa“ című szovjet filmeket. Mind­két film klasszikus orosz mesterek művének, filmfeldolgozása. Az Aljekó Puskin: Cigányok című költeménye alapján készült, a zene Rachmaninov operája. A zenekedvelők bizonyára öröm­mel fogadják. Az öreg cigányvajda szerepét Rejzem alakítja, aki 1954-ben, a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap alkalmával hazánkban szerepelt. A Svéd gyufa Csehov, a nagy orosz író elbeszélése alapján készült. A film főszereplői a legkitűnőbb szovjet színészek, akik valóban élvezetes, elmélyült játékot nyújtanak. A történet maga érdekfeszítő, létlcöti a nézők fi­gyelmét. m h Új vetítőgépet kapott a kerecsenéi mozi vartalanui folyik a vetítés, s ezen kívül lemezjátszó­gépet is szereltek fel, mely hozzájá­rul ahhoz, hogy a kerecsendiek jól érezzék magukat a moziban. Kály­hákat is állították be, hogy ha már van jó mozigép és lemezjátszó, jól fűtött nézőtéren élvezhessék a fii- met. A kerecsendiek szeretnek szóra­kozni, tanulni s ezért sdkan kere­sik fel a helybeli filmszínházat, ahol szebbnél szebb fil­mekben gyönyör­ködhetnek. Nem­rég még üröm is vegyült az örömük közé, mert a régi . mozigép recsegett, zavarta az előadást és a kétórás mű­sor alatt nem egy­szer szakadt el a film. Most régi vá­gyuk teljesült: új vetítőgépet kap­tak, mellyel za­Vlt US e*ai£TÍRJJU £6ríSuij£T£K‘ NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte ... Kovács teke Gábor mikó- falvi lakos panasszal fordult hozzánk, hogy adóját hat hold után állapították meg, a való­ságban azonban csak öt hold földje van. Közbenjárásunk­ra Kovács elvtárs adóját a va­lóságos területnek megfele­lően állapították meg és első fizetését 382 forinttal csökken­tették. * Adóügyben fordult hozzánk Felsőtárkányról Kakuk László dolgozó paraszt is, akinek köz­benjárásunkra jövedelem adó­ját — mivel azt helytelenül állapították meg, 122 forintról 90 forintra csökkentették, Jól haladnak a gépjavítások megyénkben Ahogyan vártuk, úgy tör­tént. Amikor a határban be­fejeződött az őszi munka, trak­toristáink a gépműhelybe ren­között. hogy 30 hosszú évig volt altiszt a törvényszéken. Közben ugyan a habomba is elvitték és itt a szelíd ember­ből dühösen tör ki az indulat. — Gazember, disznó az, aki még egyszer fel szeretné idéz­ni a háborút, soha nem tudom elfelejteni,' a szörnyű éjszaká­kat, nappalokat. Nemrég nyugdíjazták és méghozzá igazán méltányos összeggel. — Ha az új nyugdíjtörvényt nem hozzák, most bizony ne­hezen élnénk .. : A felesége közbeszól. — Még jól emlék­szem, anyám hadiözvegy ma­radt az első világháborúban és öt pengőt kapott egy hónap­ra. Alig tudott felnevelni, életben tartani bennünket. Mi pedig most adjuk férjhez lá­nyunkat, nemsokára lesz az esküvője, a fiú pedig érettsé­gizett és Budapesten dolgozik. I _ I nehezen Kárpáti bácsi I szokta —h. meg az | itthon üldögélést, de azért nap­jai nem telnek tétlenül. Van | egy kis kertjük az udvar vé­gén, nyesegeti a fákat, tavasz- szal majd palántát ültet. — No, meg aztán a süldők sem hagynak tétlenkedni — nevet —- rosszabbak száz gye­reknél. Mindig bajlódni kell velük. Ha besötétedik, olvas­gatok, hallgatom a rádiót, a jó zene mindennél, többet ér. Vagy visszaemlékszem kedves élményeimre, amire legbüsz­kébb vagyok, sokszor nyertem országúti kerékpár-bajnoksá­got. Igaz, a sok kerékpározás tönkretette a szívemet, ezért is nyugdíjaztak. No. de most, hogy a fiatalok szárnyrakel- tek, feleségemmel kedves, nyu­godt öregségben élhetünk tovább, j, » >. dezkedtek be, a gépjavításra: Mert mégis csak más az, ha a gazda javítja ki a szerszá­mát. hiszen ő ismeri azt a leg­jobban. A munkával jól halad­nak, csupán egy gépállomá­sunk, a tarnaszentmiklósii nem teljesítette eddigi tervét. Legjobban a lőrinci traktoris- í ták dolgoznak. A tervezett: 17 szántótraktor és vontató he- ! lyett 19-et; 27 ekéből 25-öt, az ígért 17 traktort, tárcsát, 3 kultivátort, s a 20 vetőgépből X7-et már előkészítettek a ta­vaszi munkára. A gépjavítás szépen halad a horti, a péter- vásári és a füzesabonyi gép­állomásokon is. Még az ered­ményei szerint megyénk sor­rendjében 9. Sarud és 8. At- kár is felül van a 100 száza­lékon. Nagy hiba azonban, hogy az igen fontos szántó traktor és vontató főjavításokkal, a traktoristák elmaradtak. Még a lőrinci és a horti gépállo­más is csak nyolcból kettő, il­letve tízből három főjavítást végzett el. A következő napokban gép­állomásainknak ezzel kell si­etni. Az Állami Faluszínáz műsora Az Állami Faluszínház .Mont­martre! ibolya”, című darabjával január 16—19-ig a következő he­lyeken lép fel: Január x6-án, vasárnap Bél­apátfalván. 17- én, hétfőn Pétervásárán. 18- án, kedden Tiszanánáu. 19- én, szerdán Egerben. Törös Károlyné Olvasóink figyelmébe ! Mostani számunkból anyag­torlódás miatt kimaradt a „Népújság brigádja“ jelenté­sének folytatása a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat munkájáról. A brigádjeientés befejező részét következő szá­munkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom