Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-06 / 2. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 január 6. csütörtök. Kolacskovszky Lajos: épes és képietek ttok kotta /J z .Eger és vidéke olvasó és jótékony nőegylet” iuL jui még 1861-ben elhatároz­ták. hogu az „egri nők emléke­zetére” Vizkelety Bélával 1000 forintért megfesietik Eger várá­nak 1552. évi ostromát. A kép megfestése áltat „a művészetei előmozdítani, a saját őseik hon- szerelme iránti kegyeletnek hó­dol i és a Nemzeti Múzeumot a hazai történet egyik fényes lapiáról vett képpel akarták dí­szíts ni” Nánássy Mihályné öl­ein öknő teljes odaadással ka­rolta fel az ügyet, aláírásokat gyűjtött, még abban az évben el is számolt a gyűjtött összeg­gel de mert nem volt együtt az enl'sz, a gyűjtést tovább foly­tatta. Közben az erőre kapott Hdbs- tu :-reakció feloszlatta a nő- city. -tét hazafias magatartása mia. . Az egylet csak 1867-ben támadt fel, de megváltozott sze­repkörrel. n nt*ne >«• «»»’nősült, %e .yei Jótékony [ b’ôegy'él" a neve. Egyik al­’ • ■ ! Mii• 'uné, i. n.. elle­- • , >.'•ülés ’•ne­. 'én­I s rkeö sét m r'N’tih,'Jtsíményre Légyott Ö. <íeggel? 'h r -'ti C:r..r * Isi r í . » f ïär” SQ Q !­he vú uni, 'ász a jói wkirtá mellett a művé* szí olái is f<nn tjsrur1 tar- ­tottá. A két afetnöknö közt a létesítendő jótékony intézmény céljaira való tekintetben sem volt meg az összhang. Ná- nássyné és hívei nem ellenez­ték ugyan, hogy árvaházat lé­tesítsenek, de tiltakoztak az ellen, hogy az árveházat „a sze­gények dolgozóházával" kap­csolják össze, mert ,/zz ilyen intézmény kezelése nem nőegy­lethez való.” ‘ufe«5 i/% ^ S-rr-O fA W t . v L v " Tehát kelt-e kép, vagy nem kell? Az egylet két nagy pártra szakadt, a képesek és képtele­nek pártjára. Lön pedig ebből nagy patália, csúf összeszólal- kozás, ereszd el a hajam! Se vége, se hossza a gyanúsítások­nak, a gyilkos pletykáknak, a hírlapi nyilatkozatoknak. A nyi­latkozatok néha 2—4 hasábnyi terjedelműek, úgy, hogy az új­sághoz pótlapokat kellett ra­gasztani. Egyetlen egri nő sem von­hatta ki magát a szörnyű vi­szályból, még a csecsszopó sem. Azért írja Kőműves Imre (az éppen Egerben tartózkodó mis­kolci színtársulat komikusa ) „Eger hölgyei” c. versezetében: ...Alig dugja ki a fejét A pólyából, Már a falon függő ősi Képre bámul, Melyen díszlik sok egri hölgy Képemása, Kik a honért készek voltak Meghatásra. P's a férjek? Azok a tűzhely nyugalmának biztosítása céljából jobbnak vélték meg- lapulnl. 1867. december 15-ére hívták össze a közgyűlést. Uramfiai, micsoda nögyűlés volt azt Egy­kori hírlaptudósítás szerint „Hetlebranthné előadja vala a kép és az erre adományozott pénzösszeg történetét, miáltal megkezdődtek a kép- és az ár- vaházpártolók közti viták. Még ezután Nánássynénak a jegyző által felolvasott jelentését, s Kürthyné és Szuhányiné beszé­deiből a hallgatóság helyeslé­sével kísért egyes mozzanato­kat érthettünk, hanem ami ez­után következett, az merő zűr­zavar volt: a szenvedélyesség odavitte a dolgot, hogy végre az indokok személyeskedéssé és a viták perlekedéssé fajulván, mielőtt bármi határozat hozatott volna, az elnök leghelyesebbnek vélte a gyűlést feloszlatni.” Ej no. a vér csak nem válik vízzé! 1867-ben az egri nők nem kevésbé harciasak, mint 1552- benl Közben Vizkelety meghalt, s Nánássyné Székely Bertalant kérte fel a kép megfestésére. A képtelenek, emiatt újra akkora lármát csaptak, hogy Nánássy- né jobbnak látta alelnöknői tisztségét a főelnöknő rendelke­zésére bocsátani. A következő évi közgyűlés a hirtaptudósitás szerint zajosság dolgában a megelőző évi köz­gyűlésen is túltett. A főebnöknő mindjárt elöljáróiban alig tudta feltenni a kérdést, elfogadtas- sék-e a Nánássyné lemondása, vagy sem? A tagok titkosan szavaztak. 94 egyén közül 38 elfogadta a lemondást, 56 nem. A képesek diadalmaskodtak. Erre a képtelenek sorban lekö­szöntek tisztségükről és elhagy­ták a termet. Nánássynét hívei nagy ová­cióban részesílették. Néhány apró-cseprő ügyet intéztek még el. azzal az emlé­kezetes gyűlés az ebédre és az otthon nyugalmára egyformán áhítozó férjek nagy örömére befejezést nyert. ILI i volt még hátra? A bu­kott angyaloknak az élet könyvéből való kitörlése. A pénztárosnő (Derszib Ferencné) a kilépett tag neve mellé oda­írta: „hűtlen”, némelyiknél plá­ne, hogy „csapodár”. Székely Bertalan remekművét előbb a líceum dísztermében állították ki közszemlére, aztán ajántták fel a Nemzeti Múzeum­nak. A képtelenek a kiválás után új egyesületet alakítottak. A hölgyek képes és képtelen fele újra csak 1891-ben egyesült, miután a harcok főszereplői örökre letették volt már a ka­nalat. efről nevezték el a hatvani gimnáziumot? síi /ani általános ijza József ne p'i jutott a irodalom megalapítójának ne- (■-irsz? 1944 előtt Klebelsberg nevt : 'iselte az intézet, majd i_..j „léig névtelen volt. Az 1948-as centenáns év kapcsán merült fel az a gondolat, hogy az intézetet egy olyan nemzeti nagyságról nevezzék el, akinek Hatvanhoz, vagy annak kör­nyékéhez köze volt. Horváth Klthaly. a nagy történetíró 1848-as miniszter, aki eg}7 évet Hatvanban töltött, vagy Bajza J ozsef, aki a Hatvan közelében fekvő Szűcsi községben szüle­tett. Az utóbbi mellett döntöt­tünk. Bajza József, akinek az idén ünnepeltük országosan 150. születési évfordulóját, mél­tó példaképe lehet ifjúságunk­nak, s így a névváltozás sze­rencsésnek mondható. Bajza egyenes, férfias jellem volt. Az igazság kérlelhetetlen követő­je és 'kimondója. Kritikája tisz­ta helyzetet teremtett az iroda­ion . Iran. Előkészítette a teret fi és Arany számára. El- , tóttá a Nemzeti Színház íjátszó tradícióját, hisfeen ő .t a Nemzeti Színház első azgatója. Versei másodrangú öltői tehetséget mutatnak, de aazafias verseiben legnagyobb költőink színvonalát is eléri. Gyermek- és ifjú-éveit Heves megyében töltötte. Nyolcéves koráig Szűcsiben élt, majd Gyöngyösorosziban nevelke­dett. Tanulmányai, írói pályá­ja szakították el Heves me­gyétől, de vissza-visszatért az ősi fészekbe, szerette Szűcsi lankáit, a Mátra vidékét Egy regénye, „A fekete lovag“ a hasznos! várromhoz és annak környékéhez fűződik. Bajza a nemzet nagy éb­resztője volt a 40-es évek moz­galmas világában. „Mutasd meg, mit vihet ki Erős szívláng alatt Az elszántság hatalma, Es az ércakarat“ — írja egyik versében. 1848-ban Kossuth Hírlapjá­nak szerkesztője volt. A 48-as események tragikus vége meg­törte egészségét, súlyos ideg­bajt kapott, s az elméje foko­zatosan elborult, teljes szenv- teíenség vett erőt rajta. 1858- ban bekövetkezett haláláig. A hatvani gimnázium eine vezése a nagy kritikusról, nem­forma. Az intézetben fo- osan fejlődő Bajza-kul- ran, mely eddig legmaga- pontjait az 1948-ban Szűcsiben tartott névadó ün- Pc iyen, s az 1954 január 31- én a szűcsiekkel karöltve tar­tott országos Bajza-emlékün- nepélyen érte el, ezt születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­val tartottuk. Intézetünkben az emlékünnepély kapcsolódott az intézet régi diákjainak ta­lálkozójával, az intézet fönn­állásának 25 éves évforduló­jával. A kettős ünneplés kb. 2000 főnyi közönséget ho­zott össze intézetünk volt növendékeiből és barátaiból. Minden évben tartunk műso­ros ünnepély keretében meg­emlékezést Bajzáról vagy ja­nuár 31-én születése, vagy március 3-án halála évforduló­ja alkalmából. Az intézet ta­nulói ebben! tevékenyen vesz­nek részt. Nem egy értékes Bajza-dolgozat került felolva­sásra. Az osztályokban felira­tok olvashatók Bajza művei­ből: „A legjobb felelet min­den kritikára jobbat teljesíte­ni“, vagy „Gyönyörűséget ad nekem annak tudása, hogy munkás vagyok, s munkáimban folyvást haladok, „Élni annyi, mint teljes komolysággal mun­kálkodni“. A nyugodt, higgadt munkára biztatja tanulóinkat ez a felirat: „A sietség elfojt­ja sokasággal azon tüzet, mely jó munkát adni segít“. A haladó hagyományok kul­tusza jegyében ápoljuk a múlt nagy nevelőjének, az igazi kri­tika és önkritika első nagy ma­gyar hirdetőjének, Bajza Jó­zsefnek emlékét. Dr. Peér István TTIT irodalmi szakoszt. tagja. — A MÂTRÂVIDÉKI FÉM­MŰVEK kultúrcsoportja nagy sikerrel mutatta be Kálmán: „Csárdáskirálynő“ című nagy­operettjét. A vállalati bemu­tató után Verpeléten, Tódeb- rőn, Kálban, Sírokon folytat­ták a sikeres előadásaikat. Jelenleg egy történelmi darab bemutatására készülnek. (Hó­dul Tivadar.) — SZIHALOM községben újra feléledt az elhanyagolt kultúrmunka, A karácsonyi rendezvényen már a színját­szócsoport, a tánccsoport és a népi zenekar is bemutatko­zott. Az általános iskola nő­vérkékéi közül 22 tagú úttörő zenekar alakult, amelynek lel­kes irányítója Búzás Zoltán tanár. (Farkas Elemér ált. isk. igazgató.) — PÉTERVAsARA felsza­badulásának ünnepségén a DISZ és a katonaság adott műsort. A fiatalok az „Állami Aruház“ című zenés vígjáté­kot mutatták be. Délután hat órakor a járási kultúrházban dr. Molnár József főiskolai ta­nár tartott előadást. Az elő­adás után a községi tanácsel­nök kiosztotta a jutalmakat. — A HERÉDI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁG fiataljai a „Pettyes“ című háromfelvoná- sos vígjátékot mutatták be a hatvani honvédségnek. Ezzel a szereplésükkel példát mu­tattak a falusi kultúrcsopor- toknak azzal, hogy a mai élet problémáját tükröző színdara­bot mutattak be. (Sárközi Miklós.) — A BOCONADí Rákóczi kul- túrház színjátszócsoportja de­cember 26-án nagy sikerrel mu­tatta be Sólyom László: Holnap­ra kiderül című háromfelvonásos vígjátékát. Húsz százalékkal több sodronyt készít az Egri Vas és Fém KTSZ Az Egri Vas és Fém KTSZ dolgozói a gyöngyösi Gépja­vító, a gyöngyösi Mezőgazda- sági és az egri Mezőgaz­dasági Felszereléseket Gyártó KTSZ-eket hívják versenyre. Százegy százalékra teljesítik első negyedéves tervüket, ter­ven felül 300 négyzetméter gépfonatot készítenek 7000 fo­rint értékben. Az anyagtakaré­kosság növeléséért vállalják, hogy az anyaghányadukat 0.5 százalékkal csökkentik. Ja­nuár hónapban két modern géppel bővítik a sodronyfonó­részlegüket, s ezzel 20 száza­lékkal emelkedik a részleg ka­pacitása. A terv sikeres túl­teljesítéséért vállalják az iga­zolatlan mulasztások meg­szüntetését. — JANUÁR 8-AN, szombaton este 7 órakor! a dtebreceni Cso­konai Színház művészeinek és a debreceni MÁV Központi Ének­karának felléptével nagyszabású opera-operett est lesz az egri Dózsa filmszínházbiam. A műso­ron a legszebb opera és operett kórusok, valamint áriák és kettő­sök szerepelnek. — AZ EGRI KÖZPONTI EGYÜTTES január 2-án Füzes­abonyban telt ház előtt nagy si­kerrel mutatta be „Humor terven felül’’ című műsorát. — AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TCJRHÁZ vezetősége január 15- re nagyszabású bált tervez a vá­ros legjobb kultúrmunkásainak. A bálon keringőverseny, csárdás­verseny lesz. Éjfélkor francia- négyest táncolnak. TTIT HÍREI — A méhészeti tanfolyam ja­nuár 5-én este 7 órakor meg­kezdődött az egri Közgazdasági Technikum kémiai előadóter­mében. — Az ATOMENERGIÁRÓL tart előadást Darvas Andor fő­iskolai tanár f. hó 6-án 18 óra­kor a Pedagógiai Főiskola fizi­kai előadótermében. Felszabadulási verseny a pétervásári traktoristák között A pétervásári gépállomás dol­gozói a szántó-traktor és a hozzávaló munkagépek kijavítá­sára P955. február 25-ig kaptak időt. A gépállomás dolgozói el­határozták, hogy ezeket a mun­kákat február 10-re befejezik. A javításokban eddig élenjár Gál József, Ufholcz András és Sze­pesi István. A cséplőgép kijaví­tását pedig, amelynek határide­je május 30, felszabadulásunk ünnepére elvégzik. Cséplőgép­javításban Misuta Imre, Földi István brigádvezetők. Szántó Márton és Földi Miklós beosz­tottak mutatnak példát. Jó mun­kát végeznek még István Fe­renc, Kiss István, Szekeres Ist­ván és Sáity Lajos. Máté Sándor igazgató. 2X2 néha 5 A „2x2 néha 5" című színez filmoperettben mulatságos, kacagtató jelenetek során ismerkedünk meg Kerekes Bandi aranykoszorús sportrepülővel, szerelmével, dr. Tóth Panná­val, barátaikkal, a vidám, bátor sportrepülőkkel és Panna ko­molykodó udvarlójával, Lajoskával, A filmben Ferrari Vio­letta, Zenthe Ferenc, Makláry Zoltán, Kazal László, Kállai Ferenc, Gyurkovics Zsuzsa alakításait látjuk. A film szöve­gét Kovács Dénes és Vajda Albert, Iközismert humoristák ír­ták, a zenéjét Fényes Szabolcs, az operettzene elismert mes­tere szerezte. A film január 6—12-ig az Egri Vörös Csillag Filmszínházban, január 6—9-ig az Egri Dózsa Filmszínház­ban kerül bemutatásra. I Változatos filmműsor az új esztendő első hónapjaiban Január, február és március bővelkedik a jobbnál-jobb és ér­dekesebb filmekben. Megyénkben ebben a hónapban láthatjuk a „2x2 néha 5” című magyar film- operettet, amely vidám repülők életéről szól. A „Hintán járó szereleim” szövegkönyvét Urbán Ernő írta, a harmadik új magyar film, amely ebben a negyedévben bemutatásra kerül Szigligeti Ede: „Liliomfi”-ja. Kiemelkedő filmeseméiny lesz az új színes szovjet film, a „Zsurbin család”. A szovjet film ünnepén matatják be a „Bátorság iskoláját”, az „Őserdők foglyait”. Január 13 és 19-e közt rendezik meg hazánk­ban a lengyel filmhetet, ekkor mutatják be a cannesi filmfesz­tiválon díjnyertes, lengyel ellen­állásról szóló „öten a Barska utcából” című filmet is. A cseh­szlovák filmművészet az „Ölom­kenyér” című filmet mutatja be. Külön érdekessége lesz ennek a negyedévnek a „Hegyi tó titka” szovjet, „Riadó a cirkuszban” német és az „Első szó” című an­gol film, amely egy süketnéma kislányról szól. A zenekedvelők örömmel üdvözlik majd a „Verdi’’ című olasz filmet, amelynek fő­szereplője Pierre Cressoy, a Hűt­len asszonyok című filmből jól ismert színész. Újabb svéd film is bemutatásra kerül „Amikor a mezük virágoznak” címmel. Egy híres éréke» éleiét örökíti meg „A rózsa és csavargó’* című finn film. „Taxi úr” címmel nagysze­rű francia filmet „Es megfordul a szél” címmel pedig ausztráliai filmet láthatunk majd. A MOKEP tehát az új esztendő el­ső szakában a dolgozók szóra­koztatására érdekes és változa­tos műsort állított össze. MOZIK MŰSORA: Eger, Vörös Csillag Filmszínház: Január 6—12-ig: 2x2 néha 5 (magyar). Egri Dézsa Filmszínház: Január 6—9-ig: 2x2 néha 5 (magyar). 10—11-íg: Kaland a Vörös-ten­geren (osztrák). Gyöngyösi Szabadság: Január 6—7-ig: Szökik a meny­asszony (szovjet). 8- án: Kis karmester (francia). 9— 10-ig: Balett gyöngyszemei (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Január 7—9-ig: Milliomos úr szerelmes (cseh). 10—12-lg: Repülés a Holdba (szovjet mesefilm). Hatvan: Január 7-én: Twist Olivér (an­gol). 8—11-ig: Három testőr (fran­cia). Füzesabony: Január 6—8-ig: Rejtelmes szi­get (szovjet). 8—10-ig: Életje! (magyar). 10—12-ig: Állami Aruház (ma­gyar). 4/rnÁPt HA FIZETSZ ­Ünnepelni békességben, szeretetben csak tiszta lelki- ismereitel lehet. Megállapítottam, hogy ál­lampolgári kötelezettségének nem tett eleget, tehát lelki­ismerete tiszta nem lehet, felkérem 123 forint adótartozását azonnal ren­dezze. Ha tartozását kifizeti, a kamat és behajtási költségek felszámításától mentesül, ugyanakkor államunk két­százalékos kamattérítésben részesíti és ekkor kellemes karácsonyi ünnepekben és békességes újesztendöben lesz része. JÁRÁSI PÉNZÜGYI OSZTÁLY • • * Meg kell átlapitani — már csak a Lukács József bol- dogi gazdához írt levél alap­ján is — hogy a hatvani já­UNNEPELSZ rús pénzügyi osztály úgytát- szik igen járatos a lelkiis­meretek dolgában, kitünően tájékozódik a lelkek labirintu­saiban. De nem árt azért azt sem megállapítani, hogy legalább is ugyanannyira já­ratlan a jóízlés és jóérzés számára kevésbé ismert te­rületén. Mert visszaélés — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — a karácsonyi és újévi jó­kívánságok megtagadásával való fenyegetőzés. Inkább más, valóban emberi mód­szert a kétségkívül rendkí­vüli fontos adófizetési tervek teljesítésének biztosítására! Egyébként meg vagyunk győződve arról, hogy a pénz­ügyi osztály minden erőlkö­dése ellenére Lukács József, meg a többiek is tiszta lelki- ismerettel és vidáman ünne­peltek — talán sokkal vidá­mabban. mint e sértő levél­forma kiagyalója

Next

/
Oldalképek
Tartalom