Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-06 / 2. szám
1955 január 6. csütörtök. NÉPÚJSÁG $ ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT KEZDTÉK MEG A HATVANI ÚJ VASÚTÁLLOMÁS ÉPÍTÉSÉT ( T adós Hónk tót.) 1944 EGYIK KESÖ, szép- temberi napjának déli csendjét repülőzúgás szakította félbe Hatvaniban. Az asszonyok kezében megállt a fözőkaraál és önkéntelenül ts az udvaron, vagy az utcán játszó gyerekeiket keresték riadt tekintetükkel. Az emberek az eget kémlelték, találgatva, merről jönnek, sokan-e és hová mennek? Egyesek azt mondták, Pestre, mások Miskolcot, Ózdot emlegették. A találgatásokat azután elnyomták az egyre erősödő, repülőzúgással keveredett kiáltások, gyermekeket, férjüket hívó anyáik hangjai, óvóhelyet, bunkert emlegető parancsszavak. A bátrabbak, meg akik a határban, vagv a Zagyva partján bújtak el, láthatták, hogy Szolnok felől sűrű rajokban, de még elég magasan jönnek a repülök: Gyöngyös leié húztak. Az emberek egy része megköcnnyebbüí- ten sóhajtott: elmentek. Néhány an, akik még figyelték a távolodó gépeket, egyszercsak azt látták, hogy Gyöngyös táján elfordultak Petőfibánya (akkor még Pernye-puszta) — Lőrinci felé, majd vissza, egyenesen Hatvannak tartanak, mind lejjebb és lejjebb ereszkedve. Tjz percig tartott, de egész életre nyomot hagyott. Ma tíz év után is elevenen él a hatvaniak emlékezetében a hatalmas, porral kevert füstfelhő, amely még hosszú órák után' is ott lebegett a város felett. Miikor az emberek kibújtak a bunkerekből, borzalmas látvány tárult eléjük: Uj-Hatvan száz és száz lakóháza romokban, halottak és sebesültek mindenfelé. Az állomás helvét csak az izzó rugó módjára összecsavarodott sínek mutatták. Az állomás épülete, mintha valami gonosz kéz téglaként dobálta volna szét, a földdel volt egyszinten. Az állomás beton bunkerját, amely a beérkezett két személyvonat miatt tömve volt, telitalálat érte. Mindez tíz perc alatt történt, tíz esztendővel ezelőtt. AZÓTA MAR behegedt a seb, ha emléke el is. Az újhatvani Sötét munkásbarakkok helyett világos. családi házak épültek. ... Es hétfőn megkezdődött az utolsó emlék letakarítása is, megkezdődött a hatvani új állomás építkezése. Az új év első munkanapján, hétfőn, leszúrták a hatvani vasútállomás területén az építkezésekre annyira jellemző piros-fehér csíkos mérő- léceket. A munkát rövid kis ünnepség nyitotta meg, amely inkább a roham előtti megbeszélésre hasonlított. Németh József elvtárs, a MÁV vezérigazgató helyettese, beszédében elmondotta, hogy a hatvani állomást a háború döntötte romba és a békés építő munka építi fel, szebbre, mint volt. Majd tolmácsolta a közlekedés- és postaügyi miniszter utasítását, hogy ezév december 31-ig az új, modern állomást át kell adni a forgalomnak. „Legyen ez az állomás a szocialista vasút diadalkapuja, a békés, építő munka szimbóluma. Fejezze ki az egész dolgozó magyar nép megingathatatlan békevágyát — fejezte be beszédét Németh elvtárs Majd Pernyés Balázs pálya- fenntartási előmunkás tett ígéretet a dolgozók nevében. „Megfogadjuk — mondotta — úgy fogunk dolgozni, hogy a tervet határidőre teljesítsük és az új állomást átadhassuk Hatvannak, a dolgozó népnek". A megbeszélésen részt vett a városi pártbizottság VB-titikára, és a tanács elnöke, akik megígérték, hogy a szükséges segítséget megadják a város nagyjelentőségű építkezéséhez. Ezután megkezdődött a munka, a mérnökök a tervrajzaikhoz, mérőléceikhez siettek, a munkások pedig nekifogtak, hogy fogadalmukat valóraváltsák. MILYEN LESZ majd az új áliomás? Ezt kérdeztem Papp Károly elvtárstól, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pályafenntartási és építési osztálya vezetőiétől, mikor a mérnökökből álló gyűrű lazult egy kicsit körülötte. Szétnéz és mivel a tervrajzot már elvitték a mérnökök, csak úgy fejből magya- rázza: — Itt lesz az állomás egyemeletes főépülete — mutatja — kultúr- s külön gyermekváróteremmel, s modern orvosi rendelővel. Az új, korszerű, forgalmi iroda is itt a környéken kap helyet, úgy építjük, hogy az egész állomást látni lehessen belőle. Mr| lesz a régi épületekkel? — Leromboljuk — mondja nevetve — hogy újat, jobbat építhessünk belőle, mert ahol most van az első vágány, ott lesz majd a hatodik. Megszüntetjük a sínek közötti iárkáiást is, sok szerencsétlenséget megakadályozva ezzel. A személyforgalom lebonyolítására szolgáló első hét vágányt szigetjárdák kai ellátott aluljárókkal építjük meg. Az utasok örömére, modern, nagy utasellátó is szerepe! a tervben. Az egész állomást a fejlődésnek megfelelően villamosítással építjük, s ezzel nemcsak biztosítjuk, de siettetjük is a Budapest—Miskolc-i vasútvonal villanymotoros közlekedését. Még egy kérdést megkockáztattam: mindez mibe kerül? — Sok, nagyon sok pénzbe — mondja elgondolkozva — mintegy 15—17 millió forinttal indul. Mindenesetre olyan állomást építünk, hogy az méltó legyen szocializmust építő népünkhöz, hogy ezzel is kifejezzük, nem háborút, hanem a békés építőmunkát akarjuk. Sárközi Miklós — Szabad a jegyeket! — Szilveszter éjszakáján Medveczki Imrére és társaira gondoltunk, akik akkor is értünk dolgoztak, amikor mi az óévet búcsúztattuk. Örömmel csatlakozunk az RM dolgozóinak versenyfelhívásához megtakarítást érünk el, az ipari A.fnr-n 1rs 1(Vl O O T.« Q 1.Ó C Qltl fill TYPfíÍ Cf fi A megyei tanács közleménye — A begyűjtési miniszter a földművelésügj^ miniszterrel egyetértésben a 736.600/1954. Bgy. M. számú utasításban állapította meg az idényszerűen száraz, csöves és morzsolt kukorica 1955. évi január havi szokvány- szerű víztartalmát. Az utasítás kimondja, hogy Heves megye területén 3955. évi január 1. napjaitól január 31. napjáig 20 százalék a víztartalom. Ez kizárólag csak a továbbadást forgalomban érvényes, tehát a termelő és begyűjtő szérv között' az átvétel alkalmával nem alkalmazható. — A 19/1954. (III. 24.) M. T. s:. rendelet 5. §-ának g. pontja a vágási engedélyek kiadását a községi (városi) begyűjtési meg- Ázottak hatáskörébe utalta. A vágási engedélyek kiadásával még olyan községben sem lehet máls szervet megbízni, ahol a begyűjtési megbízott nem tartózkodik állandóan a község területén. Azokban a községekben, ahol csak begyűjtési előadó működik, a vágási engedélyeket a községi előadók adják ki. Azokban a községekben, ahol körzeti begyűjtési megbízott működik, a vágási engedélyek kiadását úgy kell megszervezni, hogy az a vágási idényben hetenként legalább kétszer előre meghatározott napon történjék. A begyűjtési megbízott a vágási engedélyek kiadása céljából a vágálsi idényben köteles ezeken a napokon a községben megjelenni. A vágási engedélyek kiadásának napjait és az időpontot az ilyen községeikben a szokásos módon közhírré kell tenni. — A minisztertanács 2010/5/ 1954. számú határozata alapján a vállalatok (intézmények, hivatalok, üzemek) vezetői a legmesszebbmenő segítséget kötelesek nyújtani dolgozóiknak a családi házak felépítésénét (önköltségi áron történet szállítás, műszaki megsegítés, stb. formájában). A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium 81/15/1954. sz. intézkedése értelmében a tehergépkocsit igénybevevő dolgozónak ilyen esetben a) három tonna, vagy enné! kisebb hasznos teherbírású gép kocsi esetében kilométerenkint 1 forintot, b) három ionnánál nagyobb hasznos teherbírású gépkocsi használata esetében kilométerenkint 1.50 forintot kell térítenie. Ugyancsak 1.50 forint a térítendő összeg kilométerenkint a pótkocsis-vontató használata esetében is. A rendeletekkel kapcsolatos bővebb felvilágosításért a helyi tanácsokhoz kell fordulni. Tizennégyezer vad: ez vadászaink eddigi téli eredménye ,A felszabadulással agropropagandánk is új útra lépett" Járásunk dolgozó parasztsága, de jó magunk sem hallottunk agropropaganda munkáról a múlt rendszerben. Csak a módosabbaknak, a nagygazdáknak és a „botos ispán“ uraknak állt módjukban, hogy írhassanak és olvashassanak a nagybirtok rendszerről. Dicsőítették a bárók és a grófok gazdaságait és azok eredményeit. Sajnos, mindezekhez dolgozóinknak semmi közük nem volt, csak annyi, hogy a munkát ők végezték, a hasznot viszont az urak élvezték. A felszabadulással agropropagandánk is új útra lépett. Ez az út egy pár évvel ezelőtt még igen göröngyös, járatlan volt. Nagy segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, amely igyekezett minél több és jobb mezőgazdasági szakembert nevelni. A kormányprogram megjelenése után még fokozottabban indult meg járásunk területén az agroprapaganda munka. Különféle módszerekkel és az eredmények ismertetésével agropropagandistáink igen szép eredményeket értek el. A szocialista munkaversenyre való mozgósítás az aratási munkák idején igen jó volt. Több mint 9000 dolgozó paraszt állt párosversenyben járásunk területén. De a begyűjtési verseny is igen szép eredményeket hozott, itt több mint 2000 dolgozó állt párosversenyben egymással. Vannak még agropropaganda munkánkban hiányosságok is. Segíteni kell, hogy a szakútmutató röplapot dolgozó parasztjaink és tsz tagságunk is olvassa, az ne a járási és községi tanácsok szekrényeiben porosodjon. Be kell vonni ebbe a munkába a beadásban jól teljesítő egyéni gazdákat és a tsz tagokat is, mert csakis a do1 gozó tömegek alkotó munkája nyomán születhetnek ismét eredményeink és valósulnak meg kitűzött céljaink. Bvzma Sándor Hatvan HIRDETÉSEK Csipkebogyó. príma száraz, eladó kjz-ként 22.— Ft utánvéttel Forst, Répáshuta. Eladó egy db 35-ös kisipari vasvázas abrichter. Gyöngyös, Petőfi utca 10. f' f A Bükk- és Mátra festői szépségű erdeiben szép számmal tanyáznak az erdei vadak. Különösen a mezei nyű lak, és a-z őzek találnak otthonra a hatalmas erdőség rengetegében. A megye vadásztársaságai eddig már több alkalommal tartottak hajtóvadászatot, mely minden esetben szép eredménnyel záródott. A decemberi hajtóvadászatok során például közel kétezer vadnyúlat és számos özet, vaddisznót ejtettek, A vadásztársaságok 1100 tagja a téüi hajtóvadászatok során közel 14.000 vadat, köztük 13.000 nyálat, 18 özet, 20 vaddisznót lőtt. Az elejtett vadak egyrészét exportra szállították, másik részét pedig átadták a közfogyasztásnak. Mi, az Egri Lakatosárugyár dolgozói „Vasas ne hagyd magad” jelszóval csatlakozunk a Rákosi Mátyás Művek fel hívásához. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmaiból az RM- művek dolgozói felhíválssal fordultak ipari üzemeinkhez: min denütl kezdjenek felszabadulási munkaversenyeket, a nagy nemzeti ünnep méltó megünnepléséért. Mi, lakatosárugyári dolgozók örömmel csatlakozunk a Vörös Csepel felhívás álhoz az alábbi pontok szerint: 1. Vállaljuk, hogy 1955 első negyedévi, teljes termelési tervünket határidő előtt 3 nappal teljesítjük, ezzel 103.9 százalékos tervteljesítést érünk el. 2. Vállaljuk, hogyi 1954 első három negyedévéhez viszonyítva' 1.5 százalékkal csökkentjük önköltségünket. Ezért takarékos- sági brigádokat szervezünk, melyek a segédanyagok gazdaságosabb felhasználásait segítik. Selejtünket az 1954. évi átlaghoz viszonyítva 0.6 százalékkal csökkentjük. 3. Dj konstrukció kialakításéival a szellőző berendezéshez szükséges könyökcsövek minőségét javítjuk. 4. A világítótestek helyes beállításával, a világítási áram fagyasztásánál 5 százalékos ____ felhasználásánál pedig 6 sz ázalékosat, az erőátviteli berendezések helyes elosztásával és az üresjárat megszüntetésével. 5. Az ollósok műhelyében tökéletesítjük a munkavédelmi berendezéseket és ezáltal a baleseti lehetőségeket teljesen megszüntetjük. Ezenkívül vállaljuk a raktáron lévő készletek 10 százalékos csökkentését. Továbbra is patronáljuk a novaji Egyetértés Termelőszövetkezetet és DlSZ-fia- taljaiiik pedig at általunk patronált egri gépállomás egy traktorát javítják ki. Az Egri Lakatosárugyár dolgozói EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Koholák Ferenc, Kiss György, Pogonyl Zsuzsanna, Bá- gyl György. Varga Agnes, Csaba Sándor, Danyi Mária. Házasságot kötöttek: Gazso Sándor — Pető Gizella, Szász! Sándor — Csutorás Anna, Erdélyi Lajos — Bartha Zsuzsanna, Nyári Aurél — Fias Ibolya. Meghaltak: Fónagy Istvánná (1871), Balázs József (1912). Sütő Katalin (1933), Hegedűs Ferdinánd (1887), Holló Sándor- né (1887), Kormos József né (1375). T.USZU inire (1954). Mol- pár. Bemátn* (1874'. Szilágyi Margit ,1»3 •), R,’KkC\.CÍ '*'-4 (1888‘ Az új év első délutánja: lágy pelyhek táncolnak a lámpák fényében. Finom csipkével vonják be a kovácsolt vaskerítéseket, fákat. Rátelepednek a bácsik deres bajuszára, pöttöm gyerekek fagycsípte orrocskájára, pajzánul besiïdanak a lányok kabáitgallérjám. A finom, csípős hideg jókedvre deríti a sétálókat, s a fagyott út közepén családapák együtt csúszkálnak gyerekeikkel, hólabdák puffannak, lányok sikongatnak, mindenfelől boldog újévi köszöntés ha Ilik. Ezen a kedves, igazi téli hangulatú délutánon az egri úttörők is remekül szórakoztak. Karneválit rendezett részükre az úttörőház. Kukkantsunk be hozzájuk pár percre .. A tarka papírfüzérekkel díszített teremben éppen A jelmezesek vonulnak fel a zsűri előtt. Mintha a karácsonyi meséskönyv lapjairól toppantak volna elénK. Itt jön Hófehérke, nyomában pirosorrú törpe, apró lámpásaival. A királyfi és a királykisasszony komoly méltósággal (igaz, hogy néha a méltóságból kuncogás lett, mert a kis királykisasszony nem állta meg nevetés nélkül, hiszen a tréfás bohóc ott fintorog előtte). Amott jön Piroska, mögötte a boszorkány görbebotjára támaszkodva. A francia lovag vállára veti hosszú köpenyét, úgy nyújtja karját a bretagnei kislánynak. És hosszú sorokban vonulnak a tölgyfák, a dominók, mézeskalács-szivek, gombák, kéményseprők, bohócok. Kicstkgis nagyobbak álarccal, vagy anélkül, a boldog mamák és rokonok szemének kereszttüzében haladnak tovább. Erre az alkalomra kiürültek a nagymamák, keresztmamák rongyos zsákjai. Strucctollak, hosszú fehér kesztyűk, A karnevál egyik részvevője selyem és bársonyszalagok, a nagymamák fiatalkori cipellői, régi vertcsipkék kerültek elő, s ezernyi elfelejtett lim-lomból szerető kezek készítgették a jelmezeket, hogy sok-sok örömet szerezzenek egy délutánra a gyerekeknek. Nehezen dönt a tanárokból álló zsűri, hiszen minden gyerek olyan lelkesen, lázas izgalommal készült erre a napra, egyik jelmez ötletesebb, mint a másik. Mégis a döntés a „Szil- veszter”-jelmez mellett szól. Ez nyeri az első dijat, a finom nagy csokoládés tortát, Ludányi Gabi a boldog nyertes, örömmel mutogatja szüleinek a tortát és egy sarokba vonul kis húgával, és pajtásaival, hogy elfogyasszák. Díjat nyert a mézeskalács szivecske, a kis szobalány, a királyi pár, az öreg bo. szorkány (kora mindössze 12 év) és a bretagnei kislány is. A többieket, akiknek már nem jutott az úttörőház ajándékaiból, jutalmazta ■ az anyai mosoly, bár a legszebb ajándék, ez a kedves, hangulatos gyermekkarnevál volt. Megszólalt a zene. Friss csárdások, édes-bús keringök, vidám foxok váltogatták egymást. A gőgös spanyol lovag egy pirospettyes fejkendős kislányt visz táncba és nagyot ámu'unk, mikor, egy pár perc mu'va cseppet sem lovaghoz méltóan jó! oldalba boxolja. Rövidesen kiderül, az udvariatlanság oka az, hogy a fejkendős kislányt Gyurikának hívják és osztálytársa a spanyol lovagnak. Most már gyanakodva nézegetjük a tengerészeket is és gyanúnk alapja be is bizonyosodik, a délceg tengerészek ruhájába Évi és Klári bujt meg. A táncolok között csctlenek- botlanak az elsősök, mindig láb alatt, valakibe kapaszkodva, vágyakozó szemmel nézegetik a „nagyokat”. Itt cikáznak a mamák is, tányéron hordva a finom krémest. dohost, hogy egy- egy tánc szünetében gyerekeiknek juttassák. A mennyezetig érő karácsonyfa rf-'tt az apróbb testvérié’' gyülekeznek, fq. lálgatják, mi lehet a „pirosban”. meg a „fehérben”, meg a „zöldben”. Rövidesen kiderült, hogy mindegyikbe finom szaloncukrot, csokoládét bujtattak a felnőttek. Legkedveltebb műsorszám a szív kü'di. Küldik a mamák, papák, Mancinénik, Jóskabácsik, Pötyinek, Babának, Petykónak. Persze sokkal „komolyabb” szív küldi is akad. Például Kőfalvi Marikának — a tavaly végzett Jóska, Erzsikének — a VIII.-os Pityu küldi a dalokat, de legtöbb a kedves szeretett tanároknak szól, akik szünidőben sem kímélték idejüket, erejüket, hogy örömet szerezzenek kis tanítványaiknak. Egy Rákóczi katonaiskolás már harmadszor küldi az „Egy a szívem, egy a pá- rom”-at és szemét >e nem veszi egy pirosarcú, huncutszemű kislányról — de táncolni a világért fel nem kérné. Sokan tértek vissza tavaly végzett diákok. Kerezsi Géza (két fejjel nagyobb már a mamájánál) a budapesti Kandó-gimnázium DISZ- titkára, ezt boldogan meséli a körülötte álló nyolcadikosoknak. Szeszich Marika a képzőművészeti gimnáziumból jött haza a szünidőre. A tánc szünetében vidám műsor szórakoztatta a gyereksereget. Német és román néri táncok, vig szavalatok kös’ették egymást. Utána tombola volt, nyerhettek tortát, díszdobozokat, apró mackót, s mindenféle hasznos tárgyat. Nyolckor elment a zenekar, de helyettük a tanárok ültek a zongora és a dob mellé és még egv óra ráadást táncolhattak az úttörők. így zajlott le a vidám karnevál 1955. január első napján. T. K-fl*.
