Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-06 / 2. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955 január 8. csfltSrtflkHogyan gazdálkodik a gyöngyösi sütőüzem ? Megtartotta első ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága AZ 1954-ES ÉVBEN a város dolgozói részéről sok panasz merült fel a gyöngyösi sütőüzem által sütött kenyér és sütemények minősége miatt Többször előfordult, hogy lapos, sületlen kenyeret kellett átvenni a kereskedelmi vállalatnak a gyöngyösi sütőipartól, hogy a vásárló közönséget kenyérrel kellő időben kielégítse. Zavart idéztek elő a kenyér szállításával is, késve juttatták el a kenyeret a kereskedelmi vállalatokhoz. Az utóbbi időben azonban javulás tapasztalható a gyöngyösi sütőüzem munkájában, a kenyér minőségében, mely annak tudható be, hogy mintegy 50 százalékkal csökkent a sütőüzem termelése a szezon időszakához viszonyítva. Hiba azonban az, hogy a kenyérüzem vezetősége abban látja egyedül a kenyér megjavításának lehetőségét, és a gazdaságosabb termelést, ha egy korszerű kemencével látják el az üzemet. De úgy gazdálkodik-e a sütőüzem, hogy hozzásegítse a népgazdaságot ahhoz, hogy minél előbb ilyen korszerű üzemet kapjon? Nem, nem ezt mutatja az eddigi gazdálkodása, nert ráfizetéses vállalat és rá- 'zetése nem csökkent eddig, anem növekedett. Mik a ráfizetés okai? Laza az anyaggal és pénzzel való gazdálkodás, melyet a felületes ellenőrzés is magával hoz. Kötbér címén 30.000 forintot fizetett ki a vállalat a Fűszért-nek, mert% zsákokat késve küldték vissza. Hogy ezért ki a felelős, gazdája még ma sincs. A MINTASZAKÜZLETNÉL mintegy 4 hónap alatt 8000 forintot írtak jóvá selejt címén süteményekből. Hogy ez miből adódott, vagy ezért ki a felelős, ezzel már nem törődik senki. Azt 6em tudják pontosan kimutatni, hogy a leírt áru valóban mennyi volt és hogy elkerült-e rendeltetési i helyére. A gyöngyös’ sütőüzem az elmúlt év minden hónapjában túllépte a ’külör'íle költségeket, nem is kis a y.y- ban. A oeraiapgazdálkodasnái is lazaságok vannak, melyek növelik a ráfizetést. Pártunk és kormányunk célkitűzése: a felduzzasztott adminisztrációs létszám csökkentése és termelő munkába való beállítása, mert egész dolgozó népünk érdeke, életszínvonalának emelése • ezt kívánja meg. A gyöngyösi sütőüzem ettől eltérve, a munkások munkabére terhére feketén függetlenít csoportvezetőt, akit rendes A népi rendőrség további fejlődésünk folyamán mindig megállta a helyét és megfelelt a beléje helyezett népi bizalomnak. teljesítménybérrel, plusz csoportvezetői pótlékkal díjaz. Igaz, hogy erről hallgatólagosan a tröszt is tud, szóbelileg egyetértett vele, a szakszervezet ezt támogatja a sütőüzemnél, mert az ÜB-elnök van a bújtatott létszámba besorolva. Bőkezűség van a túlóráknál. A szaküzlet dolgozói havonta több mint 100 túlórát számoltak el, bár túlóra nélkül is el lehetett volna végezni a munkát. A lazaságok oka a vállalatnál fennálló rokoni kapcsolat is. „Kéz kezet mos“ elv alapján intézik a vállalat ügyeit, ezzel kárt okoznak nemcsak a vállalatnak, hanem az egész dolgozó népnek. A szaküzletnél a leírással egyidőben a felelős személyt is meg kellett volna állapítani. De ezt nehéz, mert a főkönyvelő anyja is szintén ebben az üzletben dolgozik, mint pénztáros és eladó. Ezzel a kérdéssel már a vállalat vezetősége is foglalkozott, de a vállalat szakszervezete saját meglátása szerint állította össze az egyeztető bizottságot, mely elvetette a vállalatvezetőség határozatát. A vállalatvezető, mint felsőbb szervhez, a területi egyeztető bizottsághoz fellebbezett, mely szintén elutasította a vállalatvezetőség határozatát. Helytelenül járt el a területi egyeztető bizottság is, mert tudni kell azt, hogy a könyvelői és a pénztárosi teendő elég szorosan összefügg, s így az ellenőrzés népgazdasági szempontból nem lehet jó. A PÉNZGAZDALKODAS mellett hasonló az anyag- gazdálkodásuk is. Itt elsősorban a liszt minőségére hivatkoznak. Igaz, hogy a liszt befolyásolja a kenyér minőségét és a felhasználandó meny- nyiséget is. Az is igaz, hogy a györgvó*! malom az előállító’’ .... minőségileg or- -zág • vu mylatban az utol* sók kózöt van. De ha meg- az I-es számú üzem f.-íjlagof Xei használását a lisztbői, valamint a minőségét is, az mást mutat. A Potye-bri- gád kenyerét városszerte keresik és ismerik., Ez a brigád betartja az anyagnormát és jó minőségű kenyeret is süt. Nem így áll ez minden üzemben. Ebben az évben a kenyérgyár annyi selejtet gyártott kenyérből és fehértészta- fé'.éből, mint amennyi liszt előállítható 60 k. hold búzaföld búzájából jó termés esetén. A sütőüzem által készített selejtes kenyér egyrésze olyan, hogy még morzsának masza népi demokratikus rendünknek, a proletárdiktatúrának. az ország rendje és biztonsága védelmében, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. sem lehet feldolgozni, így a kórház sertései eszik meg. Növeli az anyagfelhasználást az is, hogy a kiürített zsákokból nem rázzák ki megfelelően a lisztet, egyes üzemrészek dolgozói nem dolgozzák ki rendesen a tésztát. Nem a selejtcsőkkentést segíti elő az üzemi egyeztető bizottság azon határozata sem, mely szerint a vállalatvezető az egyik dolgozót, amiért 10 q selejtet sütött, külön kártérítésre kötelezte. Az egyeztető bizottság olyan elgondolással, hogy ez a dolgozó tapasztalatlan, az igazgató büntetését semmisnek mondotta ki. Habár megjegyzendő itt az, hogy ez a dolgozó a szakmunkáskategória szerint van bérezve, és az 6 hanyagsága miatt jött létre a selejt. Hozzájárulna a selejtcsök- kentéshez a kellő bérezés is. Ha valaki selejtet gyárt, a gyártott selejt értékének egy- részét a munkabéréből levonják, vagyis kenyerenként 13 fillért. így ha valamelyik dolgozó 10 q selejtkenyeret gyárt, a munkabéréből 75 forintot vonnak le. Lehetne még tovább sorolni a gyöngyösi sütőüzemnél fennálló hibákat, melyek hátráltatják a pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtását. A SÜTŐÜZEM vezetősé. gének legfontosabb feladata kell legyen a városi párt VB által feltárt hibák minél előbbi kijavítása és tartsa szem előtt állandóan, hogy az ő termelvénye naponta bírálat alá kerül, hiszen a város valamennyi lakója ezt fogyasztja. A sütőüzem valamennyi dolgozójának, elsősorban az itt dolgozó szakembereknek arra kell törekedni, hogy a város dolgozói meg legyenek elégedve a kenyér minőségével, ez elsősorban az ő jó munkájuktól függ. Tegyék ismertté nevüket az általuk sütött kenyérrel, mint a Potye-brigád. Segítse a vállalat a fizikai dolgozók munkáját, de tegyen rendet a központban és n« tűrje tovább, hogy a vállalatnál egyes munkakörökbe ne hozzáértés és megbízhatóság folytán, hanem személyes kapcsolat alapján kerüljenek be a dolgozók, mert az ilyen kiválasztás hozzájárul, és csíráLapunk legutóbbi számában hírként közöltük, hogy „megyénk valamennyi gépállomása teljesítette az ünnepekig előírt tervét. A 12 gépállomás dolgozói 95 cséplő-, 40 erő- és 60 veiögé- pet javítottak ki.” Ehhez a hírhez, kiegészítésképpen elmondom azt, amit látogatásomkor elsőnek megtudtam: az egri gépállomás ezekből 18 cséplőt, 7 erőgépet és 13 vetögépet hozott rendbe. Az iroda és a iavítóműhelv az udvar végén van. Iroda valóiáiban nincs is, hiszen az ennek használt pár szoba csak szükségmegoldás. De a javítóműhely szép, világos, bár nem valami meleg, de iól elférnek benne. A nvitott ajtó küszöbén éppen akkor kapaszkodott egv traktor kereke. Fiatalok vették körül, s figyelték, menetközben hogy „lélegzik”. Elkészültek a javításával, sok kisebb hibája mellett tengelytörése is volt. A másik csoport az eke mellett állt, néhányan pedig egv cséplőnél szorgoskodtak. Lehóczky László, a gépműhely vezetője, hol az egyik, hol a másik csoporthoz lépett, tanácsokat adott. — Kevés a szakember és sok a munka — magyarázta. De hiszen a gépállomást az Egri Lakatosárugyár, s még több más üzem is patronálja! Vagy ott sincs elegendő szerelő, javító? — Erre gondoltam, amíg a dolgozók szavaiból megismertem a patronálás rövid, alig több mint féléves történetét. A segítségnyújtást az Egri Lakatosárugyár dolgozói és vezetősége kezdeményezte az elmúlt év tavaszán. Abban az időben több olyan gépalkatrészt készítettek, amilyenre a traktoristáknak nagy szükségük volt. Az első héten küldtek is több ja a hibáik elkenésének. Ha látják a dolgozók, hogy a központban az ezrekkel nem takarékoskodnak, akkor akad olyan dolgozó, aki azt követi. Az 1955-ös év változást kell hozzon a sütőüzem munkájában, s ezt elő kell segíteni a városi tanácsnak is. hisz ki- szélesedett hatásköre folytán ellenőrzése és irányítása alá kerül a kenyérgyár. , Minden lehetősége megvan a kenyérgyárnak a munkája megjavításához, mert szakembereinek legtöbbje hosszú éveken keresztül mint kisiparos sütötte a kenyeret. Akkor nem tűrték volna el azt a pazarlást, mely most egyik-másik üzemrésznél folyik. De hasonlóan nem fogadták volna el azt a munkát, melyet egyes üzemrészek végeznek, ahol sok a selejt. Gyöngyös város valamennyi dolgozója azt várja az új évben, hogy a kenyérgyár dolgozói olyan kenyérrel lássák el őket állandóan, mely ízletes, gusztusos, melyet jó étvággyal fogyasztanak. Marosán l ajos Gyöngyös város párt- bizottságának titkára. Szabó Lukács már 1955-ös sertésbeadásának is eleget tett Besenyőtelek termelőszövetkeze'ei 100 százalékig eleget tettek beadási kötelezettségüknek és az adófizetésnek. Az egyénileg dolgozók között is legtöbben becsülettel teljesítették állampolgári kötelezettségüket Szabó Lukács már az 1955-ös évi sertésbeadást is teljesítette. A jó teljesítésért a Honfoglalás TSZ például 2000 forint pénzjutalomban részesült. De vannak a községben olya- nők is, akik még sok pénzzel és terménnyel hátralékosak. Csathó János kulák a jószág- állományát szétadta néhány megtévesztett gazdának, hogy az állati termék és a hús beadását ne tudja teljesíteni. A végrehajtó bizottság a napokban hozatta haza példáiul a sarudi Nagy Józseftől egyik lovát. Társa, Fazekas Frigyes dolgozó, aki ugyancsak hátráltatója a községi beadásnak. Vádnál László VB-elnök mint száz vetőgépcsövet. Még most is tart belőlük. A patronáló szerződésben így ígérték: A hegesztő, az esztergályos, vagy bármilyen nagyobb munkákban mindig számíthatnak rájuk. A gépállomás do'gozói pedig örömmel vették ezt, hiszen a traktoristák nagy része fiatal, elkel a segítségnyújtás. A gépállomáson november közepén kezdték meg a nagyjavításokat. Ebben az időben még az őszi munkák is tartottak, a traktoristák nagy része a határban dolgozott. S leginkább a szakmában jártasabbak, akik irányíthatták volna a brigádokat, azok voltak kint. A négy körzeti szerető, az öt lakatos és a néhány javításban jártas dolgozó már az első időben kevésnek bizonyult. Pedig a fiatalok elhatározása erős volt. Minden alkalmat megragadtak, hogy gépeik javításánál pótolják hiányos tudásukat. Egyikük sem akar úgy járni, mint tavaly Szűcs Laci, akinél megbosszulta magát a hanva“ gépjavítás. 1953 őszén kevés gondot fordított a iavításra, ezért évközben gépe többet állt, mint dolgozott. S a nagy nyári munkák ideién pedig befulladt s nagy-javításra kellett küldeni. A gépállomás „keze” alá 18 termelőszövetkezet 2300 holdja és köze! 100 dolgozó paraszt kisebb-nagyobb parcellája tartozik. Nagy gondatlanság és lelkiismeretienség lenne a gépjavításokat csak összecsapni. Ez az idő kíván hát legtöbb segítséget a patronáló üzem dolgozóitól, akik sajnos még egyetlen napot sem töltöttek ősszel a traktoristák között, hogy a fiatalok munkájában segítsenek. — Hi árny van hegesztőben, esztergályosban, ezek nélkül az erőgépeket, ekéket nem tudjuk (Tudósítónktól.) DECEMBERBEN ült össze első ízben az újonnan választott megyei VB. Az ülést Lend- vai Vilmos elvtárs nyitotta meg, mely első napirendi pontként a megye 1955, évi költség- vetését tárgyalta meg. A községi, járási tanácsoktól beérkezett igényeket a megyei szakosztályok elbírálták és a minisztériumoktól kapott keretszám alapján összeállították a megye 1955 évi költségvetését, mely szerint — a többi között — kulturális és népművelési kiadásokra 45 747 000 forintot, szociális és népjóléti kiadásokra 50 997 000 forintot, egyéb gazdasági célokra pedig 32 137 000 forintot irányzott elő a megyei tanács és terjesztett fel jóváhagyás végett a szakminisztériumokon keresztül a Minisztertanácshoz. A VB határozata alapján a helyiipari vállalatoknak az önköltségcsökkentéssel el kell érniük, hogy 1955-ben a közszükségleti cikkeket jóval olcsóbban ál'ítsák elő, mint tavaly. Ezután a VB elismerését fejezte ki a szakosztályok vezetőinek, valamint a pénzügyi osztály költségvetési csoportjának, s annak vezetőjének, Nagy Lászlónak, körültekintő, jó munkájukért. A KÖVETKEZŐ napirendi pontban értékelte a VB a mezőgazdasági igazgatóság beszámolóját, s megállapította, hogy lényeges változás állott be az 1954-es évben a párt- és a kormányhatározat nyomán a mezőgazdasági munkák végrehajtásában, a dolgozó parasztság körében. Ennek tudható be, hogy a betakarítást megyénk országos viszonylatban is az elsők között fejezte be. Az őszi kenyérgabona vetéstervét is 100 százalékra teljesítette dolgozó parasztságunk. Lemaradás csak a kulákok részéről van. Mintegy 50 azoknak a kulákoknak száma, akik csak részben, vagy egyáltalán semmit sem vetettek, pedig a vetőmagot csépléskor ők is megkapták. E tettükkel bénítsák megyénk becsületes dolgozó parasztjainak tervteljesitését hátráltatják, hanem az országos tervek végrehajtását is. így ellenük a felelősségrevonás folyamatban van. AZ UJ ÉVI nagyobb terméski javítani. Lemezek, felfogó esz- tergafejek kellenének, de nagyon nehezen kapunk. Csömör Lajos régi, jó traktoristámk. meg én igyekszünk a szakemberhiányt pótolni, de ketten sem győzünk mindent — mondta a gépmü- he'yivezeiő. De a patronáló szerződést két fél kötötte, s így a Lakatosárugyár dolgozóinak is van véleményük. Merczel János maga is örült, amikor a támogatásról értesült. Szeret a fiatalok közt mozgolódni, velük foglalkozni. Elsőik között jelentkezett, hogy bármikor megy, csak. szóljanak neki. Szóltak is. Nyáron történt. A gépállomás műszaki szemlére kért egy-két embert. Tátrai Pál és Merczel János ígérkeztek. Szívesen mentek, de az ott töltött idő nem azt bizonyította, hogy őket is hasonló szívességgel várták. „Nem nagyon törődtek velünk, mindent jobban tudtak, mint mi” — mondták itthon a főmérnöknek. Ez a látogatás elvette a kedvüket. De az ígéretet, az adott szót annál jobban becsülték, semhogy ez az eset a további segítségadást befolyásolta volna. Önként, hívás nélkül nem látogattak, de azt megfogadták, hogyt kérésükre mindenkor készséggel rendelkezésükre állnak. Hanem azt is elhatározták, hogy ezután egy termelőszövetkezetnek is segítenek. azok bizonyálra szívesebben veszik. És ettől kezdve gyakran elmentek a novaji Egyetértésbe, s újra munkába állították az elromlott ekét. boronát, kútszívaty- tyút, vagy motorkerékpárt, sőt nyáron, szabad idejükben még az aratásnál is segítettek. A nagyjavítások idején nem feledkeztek m?ir az egri gépállomásról eem. Baráz Imre hozam emeléséért 188 vagon műtrágya került felhasználásra — főleg a tsz-eknél. De igen nagy az érdeklődés a péti- só iránt is. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága gondoskodott már arról, hogy a tavasszal 400 vágón pétisó álljon a mezőgazdaság rendelkezésére. Hiánytalanul teljesítették dolgozó parasztjaink és temve- lőszövetkezeteink az őszi mélyszántást is, mintegy 20 ezer ka- tasztrális holddal több a mélyen szántott föld, mint az elmúlt évben. Idejében fel kell készülni ® tavasziak vetésére is. A jó termés biztosításához nem elegendő csak a jó talajelőkészítés, ehhez biztosítani kell az idegen magvaktól mentes, tiszta vetőmagot is. Ezért már most meg kell kezdeni a vetőmag tisztítását. A terméshozam emelése megköveteli, hogy dolgozó parasztságunk megismerje a fejlett agrotechnikát. Ennék elsajátításáért indult megyénk területén 19 ezüstkalászos tanfolyam és 48 szakkör, melyeken a hallgatók száma napról napra emlekedik. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága szakkörök és gazdakörök további szervezésével biztosítja a szükséges ismeretek széleskörű terjesztését. E feladatok megvalósítását, valamint a hiányosság megszüntetését a VB mesz- szemenően támogatja. Végül értékelte a végrehajtó bizottság a gépállomások munkáját is. Az értékelés eredményeképpen is megállapítható, hogy gépi munkák végzésében tavaly ősszel különösen jól megállta helyét a boconádi, hevesi, káli, tarnaszentmiklósi és a sarudi gépállomás. A VB elismerését fejezte ki ezek dolgozóinak és vezetőinek eredmé. nyes munkájukért. FOLYAMATOSAN halad a téli gépjavítás is, 40 erőgépet, 95 cséplőt, 3 kombájnt, 60 vetőgépet, 7 kévekötő aratógépet. 71 ekét, 85 traktortárcsát és 14 kult.ivátort javítottak ki gépállomásaink. " ^ Megállapítást nyert, hogy amilyen szép segítséget nyújtottak gépállomásainknak ebben a munkában 1953-ban a patronáló vállalatok, az elmúlt évben úgy nem törődtek velük. kiváló esztergályos, Gyergylk László, » jó hegesztő, Tátrai Pál, Fazekas Gyula és még sokan, gyakran kérdezték a vezetőktől: még nem kértek szakembert? — Úgy látszik, vap náluk elég, mert akkor szólnának — hangzott a válasz. És. most mindketten várnak. Természetes dolog, hogy az ember nem szívesen megy oda, ahol az az érzése, teher vagyok, örömmeil nélkülöznének. S különösen nem akkor, ha telve van segítségadással, nevelni akarással és tudását még a jók között is a legjobbakhoz sorolják. Ezektől az emberektől csak tanulni lehet, mindienkor meg kell hallgatni tíz-, húsz-, vágj' csak hároméves tapasztalataikat is. De ezek a szakmunkások se nézzék el, hogy ott nélkülözik a traktorokhoz értő, a hibát gyorsan észrevevö és kijavító embereket. Mert a gépek rendibehozása, az egész évi zavartalan, gyors és jó traktormunka nemcsak a gépállomás dolgozóinak, hanem valamennyiünknek közös érdekünk. Alig két hónap és itta iavaszá szántás-vetés ideje. Ha még sokáig tétlenkedünk, küszködünk a szaikmurtkáshiánnyal, megint elmaradunk, későn létünk, s ezt nem tudjuk bepótolni. Ha a fiatalok ae elméleti képzést nem párosítják a gyakorlattal, akkor a munka közben a legkisebb hiba is órás kiesést okozhat. Amit vállaltunk, azt kötelességünk betartani. Kötelességünk különösen akkor, ha módunkban is áll, ha van lehetőség a segítségadásra. Ez a Lakatosárugyár egyik legfontosabb feladata. Dobál Margit Tízéves fennállását ünnepli a demokratikus rendőrség 1945. január 4-én az Ideiglenes Kormány rendeletet adott ki a fegyveres polgárőrség, a mai rendőrség elődjének megszervezésére. A felhívás nyomán a falvakban és városokban sorra alakultak a nép öntevékeny fegyveres szervezetei. Munkások, parasztok álltak a rendőrség sorai közé, hogy megvédjék az új törvényességet, a dolgozó népet. S bár a legkülönbözőbb neveket viselték a fegyveres szervezetek: „polgárőrség“, „népőrség“, „vörösőrség“, „rendbiztosság“ — a lényegük egy volt: a Szovjetunió felszabadító harcai eredményeként, a nép saját maga vette kezébe azt a fegyvert, amelyet az uralkodó osztály a felszabadulás előtt a dolgozó milliók elnyomására használt. A fiatal népi rendőrség megállta helyét, mert segítették azok a dolgozó milliók, akiknek soraiból jöttek a tagjai. Az új, népi rendőrség közvetlenül a felszabadulás után nagy segítséget nyújtott ahhoz a harchoz, amelyet az itthonrekedt vagy hazaszivárgott nyilasok, SS-ek és más népellenes elemek ellen folytatni kellett. Rendőrségünk tízéves története elválaszthatatlan egész fejlődésünk történetétől. Az ellen-ég nem egyszer megkísérelte belülről is, kívülről is bonVnsztani gyengíteni learatni a rendőrséget De a párt segítő keze, dolgozó népünk támogatása erő® kemény han-: szervezetté fejlesztette a nép rendőrségét. Pártunk nevelte a rendőrség kommunistáit és pártonkívüli rendőreit, a munkásból, parasztból lett rendőröket. parancsnokokat a néphez hű, az ellenséggel szemben pedig kérlelhetetlen harcosokká. Megyénk lakossága szeretettel üdvözli tízéves évfordulóján a népi rendőrséget. Dolgozó népünk azt várja, hogy minden rendőr növelje politikai és szakmai tudását, védelmezze még keményebben a társadalmi tulajdont, a dolgozók személyi biztonságát és tulajdonát. őrködjék szilárdan nép- köztársaságunk törvényei, a szocialista törvényesség felett, és szakadatlanul tökéletesítve szervezetét, legyen szilárd táTATAI ISTVÁN ————————■■»-— ————————————— ■ Kerüljön közelebb egymáshoz az egri gépállomás és paftronálója, a Lakatosárugyár
