Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-06 / 2. szám

Ÿ/lAe PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XT. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. Ara 50 fillér 1955 JANUAR 6. CSÜTÖRTÖK. ★ Az új esztendő első új­szülöttje Bőgyi Gyurka. Bógyi Kálmánná, az egri Kiskereskedelmi Vállalat gyermekotthonának veze­tője a boldog édesanya. Ünnepi köszöntő a Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt Az új esztendő első napjaiban meleg szívvel, s munkájuk eredményébe vetett őszinte bizalommal köszöntjük a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgo­zóit, párt- és szakszervezetét, műszaki vezetőit, bányá­szait. Köszöntjük, s a magunk érdekében, az egész ország érdekében is, kívánunk sok sikert a mostani év nagy és felelősségteljes munkájához. Amikor üdvözöljük a tröszt dolgozóit, amikor si­kert kívánunk munkájukhoz, nem mulaszthatjuk el, — s ezt engedjék meg nekünk — hogy az elmúlt év, különösen a legutolsó hónapok győzelmeiből, de az el­követett hibákból is okulva, néhány szerény tanácsot, útravalót adjunk. Ezt azok adják, akik a maguk munkaterületén igyekeznek „bányászmódra“ helyt­állni, biztosítani bányászaink sokirányú ellátottságát. De olyanok is adnak tanácsot, útravalót, akik jól isme­rik a bányászok munkáját, ma is ott dolgoznak, vagy ott dolgoztak, akiknek joguk van szakszempontokból is kifejteni véleményüket. Ezekben a napokban élénk és hangos viták szín­helye a tröszt minden aknaüzeme. Tervismertető érte­kezleteken tájékoztatják a dolgozókat, milyen felada­tok állnak előttük a „felkészülés“ esztendejében, s milyen lehetőségek vannak e feladatok megoldására. Nem véletlen, hogy már az értekezleteket megelőzően is a trösztnél új, jelentőségében felbecsülhetetlen jel­szó kapott lábra, került a munka harci lobogójára: „Többet, olcsóbbat, jobba t“. Nagyszerű jel­szó ez, ennek megvalósítását kéri és várja dolgozó népünk. Nem volt véletlen e jelszó megszületése, már csak azért sem, mert az évi lemaradást kemény munkában, megfeszített erővel, de eredménnyel sikerült ietörlesz- teni, s december 2 1-é n a tröszt befejezte éves tervét. Az év végéig sok tízezer tonna ter­ven felüli szén hagyta el az aknákat, egyedül a gyön­gyi»«'' XTT.-es akna 15 twer tonna «zenei adott terven felül népgazdaságunknak. Step és emberi harc volt ez, — de most az a feladat, hogy ugyanilyen töretlen len­dülettel dolgozzanak tovább az új esztendő első napjai­tól kezdve. És éppen erről, a töretlen lendületről, a tervek ütemszerű teljesítéséről, a tiszta-szén termeléséről esik szó a mostani tervismertető értekezleteken. Kü­lönös színt, formát, s újszerű tartalmat ad ezeknek az értekezleteknek, hogy az ott elhangzó javaslatokat, észrevételeket — ha úgy tetszik — intézményesen gyűjti egy-egy bizottság, mely legkésőbb egy héten belül köteles választ adni a bányászok véleményeire, javaslataira. Az eddigi termelési értekezleteknek éppen az volt az egyik fő hibájuk, hogy nem tudtak valóban a demokratizmus kifejezőivé válni. Az ott elhangzott javaslatok nem is kis töredéke „pusztába kiáltott szó“ maradt, pedig megvalósításuk jelentős segítséget adott volna a tervfeladatok végre­hajtásához. A mostani tervismertető értekezletek a d e- mokrátizmus szószékei, az itt elhangzott, s megvalósuló javaslatok valóban bekerülnek a terme­lés, az élet vérkeringésébe, s feltétlenül éreztetni fog­ják hatásukat. Mindezekhez természetesen az szükséges, hogy bányászaink, műszaki vezetőink, a párt- és a szakszer­vezet, valóban szószékké avassa az értekezletet — bí­ráljanak, javasoljanak, és hallgassák is meg ezeket. A már megtartott trösztértekezleten a bánya vezetői megállapították, hogy minden objektív feltétel adva van a terv teljesítéséhez, ha ... Ha: általános panasz van a szállításra, a gumiszalag gyakran leáll különböző géphibák miatt, s ezért nem egyszer csak 5—6 órát tart egy 8 órás műszak. Nézzünk egy kicsit a gumiszalagok mögé, helyesebben alá: nincs kitisztítva a szalag alja, elhanyagolják a megelőző kar­bantartást — innen a sok szállítási zavar. Hogy ez mit jelent? — példa rá Petőfi altáró, mely éppen emiatt decemberi tervét sem tudta teljesíteni. Ha: a szakszervezetnek, de különösen a kommu­nistáknak éberen kell őrködni a munkafegyelemre, az igazolatlanul mulasztások elkerülésére. Természetesen helytelen volna csak ezeket a té­nyezőket megemlíteni, van még probléma száz is — például a bonyolult, a minőséget figyelmen kívül ha-' gyó bérezés — de ezek csak példák, „észbejuttató“ pél­dák. Ezekről és az ezekhez hasonló problémákról be­széljenek a tervismertető értekezleteken, ezek meg­szüntetéséért dolgozzanak az értekezletek tapasztala­tai alapján s akkor sokkal kevesebb lesz a „ha“, — sokkal több a szén. Ezekről akartunk néhány szót mondani, ezekre akartuk felhívni a tröszt bányászainak figyelmét, hisz munkájuk a mi ügyünk is, mint ahogy a mi munkánk nekik is a legszemélyesebb ügvük. S amikor mégegy- szer sok sikert kívánunk az új esztendő munkájához, nem mulasztjuk el azt sem megmondani, hogy őszinte szívvel mint legjobb, régi barátainkban úgy bízunk a bányászokban, hősiességükben, helytállásukban, becsü- letességükberw­Eddig sem csalódtunk, tudjuk, ezután sem fogunk. Felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére Stábéi Margit, a Bélapátfalvi Cementgyár OISZ-fiata!ja pél­dát mutat társainak a termelés­ben, politikai képzésben, s a kultúrmunkában is. Sas Alajos is a Cementgyár­ban dolgozik. Vasesztergályos, DlSZ-vezetöségi tag. Társadal­mi munkáját pontosan elvégzi. Szakmailag is képzett. Jobb és több lisztet őriünk A Selypi Zsófia malom dolgozói azzal a tudattal csat­lakoztak a Rákosi Müvek kez­deményezéséhez, hogy mun- kaversenyükkel hazánk felvi­rágoztatását, népünk boldo­gabb életét szolgálják. Ezért hívták versenyre a megye ma­lomüzemeit. Első negyedéves tervüket 103 százalékra teljesítik, meg­szüntetik az igazolatlan hiányzásokat, megszilárdítják a munkafegyelmet, megbecsü­lik a népgazdasági vagyont. A Gazda-mozgalmat tovább fejlesztik és az elhasznált anyagok feldolgozásával csök­kentik az anyagköltséget. Ezentúl is igyekeznek, hogy a ma’mok között továbbra is megtartják az elsőséget a tisz­tasági versenyben. Tovább ja­vítják a minőséget, hogy eb­ben a negyedévben semmifé­le kifogás ne legyen termelvé- nyeik ellen. Az energia, az anyag és egyéb költségek mér­séklésével 3 százalékkal csök­kentik önköltségüket. Határidőre teljesítik export- és belföldi szállításaikat a hatvani konzervgyár dolgozói A konzervgyár dolgozói az e’ső negyedévben 115 százalék­ra teljesítik karbantartási ter­vüket. A dobozgyártásnál az automatagépeknél, figyelmes munkával 0.8 százalékra csök­kentik az önköltséget. A hasz­nált és hulladékanyagok fel­használása az első negyedév­ben 10 ezer forint megtakart tást jelent. Egy százalékkal túlteljesítik önköltségcsökken­tési tervüket is. Az első ne­gyedévi export és belföldi áru- szállítási kötelezettségüket ha­táridőre teljesítik. Az igazolat­lanul mulasztók számát 50 szá­zalékkal csökkentik. A borsó és paradicsom termelésre szer­ződött termelőket a határidő előtt 15 nappal ellátják vető­maggal, védőszerekkel és ker­tészetükben o’yan palántákat nevelnek, melyekkel pótolni tudják a termelők elpusztult palántáit. Termelése 95 százalékát a lakosságnak végzi a füzesabonyi vegyes KTSZ Az RM felhívására a Füzes­abony és Környéke Vegyes KTSZ dolgozói is csatlakoztak a munkaversenyhez. Első negyedéves tervüket 102 szá­zalékra teljesítik, megszünte­tik az igazolatlan mulasztáso­kat, az anyagnormákat két százalékkal csökkentik, ön­költségcsökkentésben is két százalékos megtakarítást érnek el. Az előbb: negyedévhez vi- slonyítva 10 százalékkal nö­velik a lakosságnak végzett javítási és termelési munkála­tokat. így termelésük 95 szá­zalékát a lakosságnak végzik. Vállalják, hogy ez első ne­gyedévben négy sztahanovis­tát avatnak és a kiemelt cik­kek gyártását 100 százalékig elvégzik. Versenyre hívják a tiszanánai, egercsehi, parádi. verpe’éti, nasyfügedi, abasári, hevesi, makiári és recski ve­gyes KTSZ-eket. Húsz százalékkal több kitérőt gyártunk, mint tavaly Mi, a gyöngyösi MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalat dol­gozói csatlakozva a Rákosi Má­tyás Művek versenykezdemé- hyezéséhez, hazánk felszaba­dulásának 10. évfordulója al­kalmából az alábbiakat vál­laljuk: 1. Figyelembevéve a MÄV szükségleteit, 1955 első ne­gyedévében az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va 20 százalékkal több kité­rő gyártását vállaljuk. 2. A gyártási önköltséget az elmúlt év első negyedéhez vi­szonyítva ebben a negyedév­ben két százalékkal csökkent­jük. I 3. Vállaljuk, hogy első ne­gyedévi exporttervünket már­cius 20-i : -0 > J 4. Az » mó’ sv első .< ?gvcd­évéhez ...jutva íí*55 ha­sonló idi *.»n 10 százai"l.­kai növeljük az egy főre termelési értéket. 5. Tovább folytatjuk a me­zőgazdaság patronálását. Az atkári gépállomás patronálá- sán kívül vállaljuk a gyöngyö­si tangazdaság patronálását is. (Az üzem dolgozói ne­vében aláírta a párt­titkár, az igazgató s az ÜB-elnöke.) A lakosság szolgálatában A Káli Vegyes Kisipari Ter­melőszövetkezet dolgozói is méltóképpen részt akarnak venni a nemes versengésből és ezért vállalják, hogy 5 szá­zalékkal túlteljesítik első ne­gyedévi tervüket, s így a ter­vezettnél 16 ezer forinttal töb­bet termelnek. Az anyagkölt­séget 3, az egyéb költségeket pedig 5 százalékkal csökken­tik. öt százalékkal növelik a lakosságnak végzett termelé­seket. Vállalják a javítások és szolgáltatások határidejének pontos betartását, az igazolat­lan mulasztások megszünte­tését. Versenyre híviák a bélapátfalvi, a gyöngy., kör­nyéki, a hevesi, a kiskörei, komlói, pétervásári pe: őr i bá­nyai, poroszlói és tarnaörsi vegyes ktsz-eket. Kérik, hogy a verseny elbírálását, a KISZÖV áital kijelölt három­tagú bizottság végezze és min­den hó 10-ig küldjenek jelen­téseket a verseny állásáról. Többszázezerforintos megtakarítás a Hatvani Cukorgyárban A Hatvani Cukorgyár és a Konzervgyár dolgozói a fel­ajánlásaikban azt hangsúlyoz­ták, hogy becsületes, fegyel­mezett munkájukkal dolgoz­nak az új szakasz politikájá­nak diadaláért. Ezért úgy vég­zik a karbantartásukat, hogv a termelés időszakában minél több és minél jobb minőségű élelmiszeripari cikkek gyártá­sával szolgálhassák életszín­vonalunk emelését. A Cukor­gyár dolgozói megfogadták, hogy a karbantartási munká­jukat jó minőségben végzik el és ez idő alatt az első ne­gyedévben 2500 munkaórát ta­karítanak meg. A Gazda-moz­galom kiterjesztésével, a hasz­nált hulladékanyagok újbóli felhasználásával 50 ezer forin­tot megtakarítanak. A festé­kek, tömítőanyagok, gépzsírok, szigetelőanyagok, szerszámok­kal való takarékoskodás az első negyedévben 10 ezer forintot jelent. A forgóeszköz csökkentésben az első negyed­évben 100 ezer forint megta­karítást váTalnak. A cukor- gyártás önköltségét azáltal is akarják csökkenteni, hogy sok műszaki beruházást, töké­letesítést végeznek a karban­tartás alatt. Ebben a negyed­évi n megkezdik az úgyneve­zett Zsigmond-féle széndúsító berendezés megépítését, mely nek alkalmazása negyedmiUió forintos tüzelőanyag megtaka­rítást jelent. Vállalták a horti gépállomás, a Petőfi termelő- szövetkezet és a célgazdaság patronálását. Sztahanovista is­kolákat tartanak, s a legjobb dolgozók nevelésével továSb fejlesztik a Sztahanov-rnoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom