Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-16 / 99. szám

VUA6 PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. Ara 50 íiller 1954. DECEMBER 16. CSÜTÖRTÖK Földművesszövetkezeteink IV. küldöttgyűlése elé Két nap múlva újra találkoznak Egerben megyénk földművesszövetkezcíeinek képviselői; kezdetét veszi a MÉSZÖV IV. küldöttgyűlése. Ezen az értekezleten adnak számot a megjelentek földművesszövetkezeteink munkájá­ról, eredményeiről, hibáiról és feladatairól. Ekkor álla­pítják meg az igazság mérlegével mérve, hogy a földmű­vesszövetkezeti hálózat mennyiben tudott eleget tenni hi­vatásának, hogyan javította megyénk faluinak áruellátá­sát, hogyan segítette a mezőgazdaság-fejlesztés ügyét, s mint tömegszervezet, milyen politikai nevelőmunkával segítette elő a falusi nép öntudatának fejlesztését, formá­lását. Szó esik arról is, hogy földművesszövetkezeteink milyen szerepet töltenek be a Hazafias Népfront helyi bh.ottsátgaiban, hogyan segítik a népfront-bizottságok programjának végrehajtását. A vezetőség beszámol az előző küldöttgyűlés hatá­rozatainak végrehajtásáról, megtárgyalják a MÉSZÖV új alapszabályát, megválasztják a megyei választmányt, valamint a megyei felügyelő bizottság tagjait. Az értekezlet előtt közvetlen megállapíthatjuk, hogy megyénk földművesszövetkezeti mozgalma a III. küldött- gyűlés óta jelentős eredményeket ért el. munkáját az új szakasz politikájának megfelelően végezte. Különösen az áruellátás megjavításáért tettek nagy erőfeszítéseket és az eredmény sem maradt el. A régi falusi szatócsüzletekre emlékeztető boltokat sok helyen megszüntették és helyet- ük áruházak, korszerű üzletek egész sorozatát nyitották meg. Ebben az évben a poroszlói és a gyöngyöspatai föld­művesszövetkezeteknél kis áruházat. Kiskörén pedig tex- tilszaküzletet nyitottak meg. A tagértekezletek javaslatai nyomán 15 földművesszövetkezet nyitott újabb fiókbolto­kat, köztük Űjlőrincfalva, Kisfüzes és Demjén község szö­vetkezete is. Az utolsó simításokat végzik a hatvani föld­művesszövetkezet nagyáruházán és az egri földműves­szövetkezet mezőgazdasági szaküzletén, mely az eddi­gieknél is nagyobb lesz. Az elmúlt évhez viszonyítva 33 százalékkal emelke­dett az áruforgalom és ez a falusi dolgozók igényeiről, megnövekedett vásárlóerejéről tanúskodik. A megnöveke­dett árukereslet szükségessé tette az árukészletek növe­lését is. így ebben az évben 40 százalékkal emelkedett a földművesszövetkezetek árukészlete. Nagy mennyiségben érkeztek falvainkba a legkülönbözőbb árucikkek, rádiók, kerékpárok, zománcozott tűzhelyek, s mezőgazdasági fel­szerelések ezrei. A földmüvesszövetkezetek szoros kapcso­latot tartva a falu dolgozóival tanulmányozták a lakosság igényeit, tagértekezleteken összeírták a falu szükségleteit. A tagság kérésére nyitottak cukrászdát Verpeléten, Péter- vásárán és Hatvanban. Szintén a tagság kérésére létesült Komlón, Mátrahallán, Kiskörén, Horton, Szihalmon tüzelő és építőanyag lerakat. Külön lehet beszélni arról az erőfeszítésről is, amit a földművesszövetkezeti hálózat a mezőgazdaság fejlődé­séért tett. A szövetkezetek többsége kisgépek és mező- gazdasági felszerelések árusításával és kölcsönzésével se­gíti dolgozó parasztságunkat. A füzesabonyi, verpeléti és még több más földművesszövetkezet számtalan dolgozó­nak kölcsönzött a tavaszi és őszi vetéshez vetőgépet és több földművesszövetkezet adott szőlőzuzót. prést, perme­tezőgépet használatra a tagságnak. A tagság viszont fel­ismerte a mozgalomban rejlő hatalmas erőforrásokat és különböző szakcsoportokba tömörülve végezték munkáju­kat. Gyöngyöspatán, Verpeléten, Tódebrőn és Gyöngyös- tarjánban szőlőtermelő. Sarudon pedig rizstermelő szak­kör működött. A falu népe látja, hogy a földművesszövetkezetek életük szebbé, boldogabbá tételét segítik elő, s ezért egyre többen lépnek be tagjai sorába. November hónapban például 317 dolgozó paraszt lépett be a földművesszövet­kezetekbe, s a hátralékosok is több mint 10 ezer forint részjegyhátralékot törlesztettek. Úgyszólván mindenütt örömmel fogadták azokat az új rendszabályokat, melyek nyomán vásárlási és értékesítési visszatérítést fizetnek ki minden évben. Nem egyedülálló a verpeléti és a sarudi földművesszövetkezet példája, ahol a tagok 100 forintot kaptak vásárlási visszatérítés címen. Ez hát az a kézzelfogható, a gyakorlatban is számot­tevő eredmény, mellyel megyénk földművesszövetkezetei a IV. küldöttgyűlés előtt büszkélkedhetnek. A szocializmus építése azonban továbbra is fontos szerepet, nagy fel­adatot ró szövetkezeti kereskedelmünkre. Jelentőségéről egyik levelezőnk Méray István a következőket írja: A jól működő kereskedelem a legnagyobb mozgatóerő a nemzet- gazdaság fejlődésében, s nem kisebb értékű, mint maga a termelés Mit vár hát országunk, s a falu lakossága földműves­szövetkezeteinktől? Az áruellátás további javítását, az igazságos és tervszerű áruelcsztást, a mezőgazdaság to­vábbi támogatását, a dolgozók szükségleteinek még jobb kielégítését. Politikai munkájában pedig — mint a leg­nagyobb falusi tömegszervezet — neveléssel járulhat hozzá a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez. A nagy feladatok egyben nagyobb követelményeket is rónak földmüvesszövetkeze«einkre. Amint levelezőink is írják, többek között igen nagy a szakemberhiány, gon­doskodni kell megfelelő utánpótlásról. Javításra vár a vezetés, az irányítás, a tömegekkel való kapcsolat, a párt- és tanácsszervekkcl való együttműködés, az összehangolt munka. A bőséges áruellátáson kívül a dolgozó parasztság tömegeinek megnyerése, a vevőkkel való emberséges bánásmód, az udvarias kiszolgálás szintén földműves­szövetkezeteink feladatai közé tartozik. A negyedik küldöttgyűléstől sokat várnak megyénk dolgozói. Azt várják, hogy az ott elhangzott viták, javas­latok és határozatok termékenyítő hatással legyenek a szövetkezeti munka további fejlődésére és földműves- zövetkezeteink valóban a szocialista kereskedelemhez mé'tóan szolgállak ok dolgozóit, Nagy a forgalom a gyön- gyösoroszi piacon. Itt a disz­nóvágás ideje. Tóth Mihály- né hurkapálcát, kolbászhoz való vékony belet vásárol. Előre az éves terv teljesítéséért Lutter Ernő tódebrői postás kéz­besítő. aki példamutató munkát végzett a lapterjesztésben Becsülettel helytálltak A hatvani vasútállomás dol­gozói az őszi csúcsforgalom ide­jén is becsülettel helytálltak. Zavarmentesen és akadály nél­kül látták el a megnövekedett áruforgalmat és egyetlen üze­met sem hátráltattak tervének teljesítésében. A téli forgalom idején sem riadnak vissza, a ne­hézségektől. Esőben, sárban, hó­ban vagy fagyban, mindennap teljesítik feladatukat. December I-től 13-án reggelig kocsimozga­tási tervüket a vállalt 105 száza­lék helyett 107 százalékra telje­sítették. A biztosítás a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja Mint ismeretes, kormányza­tunk 1953 január 1-től kötele­zővé tette a tűz- és jégbiztosí­tást. Az volt a célja, hogy dol­gozó parasztságunknak a két gyakori és veszedelmes elemi csapás, a tűz- és a jégokozta anyagi veszteségeket kárpótol­ja. Két év alatt sok termelő- szövetkezet és egyénileg dolgo­zó paraszt meggyőződött ezen intézkedés helyességéről. Az Állami Biztosító 1954-ben több mint százmillió forint jégkár­térítést állapított meg. Ez év októberéig körülbelül három­ezer alkalommal folyósított kártérítést a tűZkárosultaknak, közel 11 millió forint összeg­ben. Megyénkben jelentékeny károkat okozott a jégverés. Dolgozó parasztjaink az Álla­mi Biztosítótól térítést kaptak. A jégverés legsúlyosabban a hevesi és gyöngyösi járásokat érintette. Erdőtelek községben 400 ezer forint kártérítést fi­zettek, amelyből Oszlánci Fe­renc 5400, Vízkeleti János 3375, Kovács Lajos 2400 forintot ka­pott. A kártérítés sok olyan dolgozóba öntött bizalmat, akik eleinte idegenkedve fogadták a biztosítást. Petrovics Antal, abasári dolgozó is azt mondot­ta, hogy amikor a kártérítést megkapta, akkor érezte igazán az állam segítségét. A jégkár rendezése mellett megyénkben 167 esetben 320 ezer forint tűzkártérítést fize­tett ki az Állami Biztosító, öz­vegy Kelemen Mihályné káli lakosnak június 14-én leégett a gazdasági épülete és felsze­relése. A részére kiutalt 22.800 forint kártérítésből pótolhatta veszteségét. Id. Pekk József egerszalóki lakos is kárt szen­vedett, május 24-én tűz ütött ki a lakóházában és az istálló­ban. Tízezer forint kártérítést kapott. Okos Lajos andornak- tályai dolgozó az 5600 forint tűzkártérítési összeg átvétele­kor kijelentette: „a kárt a leg­nagyobb megelégedésemre té­rítették meg. Minden gazda­társamnak azt tanácsolom, fi­zesse pontosan a kötelező biz­tosítási díját, mert saját tapasz­talatból tudom, hogy ez a mi érdekeinket szolgálja“. Okos Lajossal együtt, többszázezer dolgozó állapíthatta meg, mi­lyen nagy segítséget ad az Állami Biztosító. Ennek tuda­tában minden termelőszövetke­zet és egyénileg dolgozó ponto­san fizesse a biztosítását. Segítsék a gépállomások a szőlő és gyümölcsös telepítéseket A júniusi határozat óta so­kat fejlődött a hatvani járás­ban a szőlő- és gyümölcster­melés. Tanácsülésen, mező- gazdasági szakkörökön, terme­lési bizottsági értekezleteken, mezőgazdasági állandó bizott­ság értekezletein megbeszélték a tanács vezetői, hogy mit kell tenni a jövő évi szőlő- és gyü­mölcskultúráért. ’ Elmondták, hogy Ecséden, Rózsaszentmár- tonban, Lőrinciben mintegy 120—150 dolgozó paraszt kí­ván szőlőt és gyümölcsfát tele­píteni, és igénybevenni a párt és a kormány által nyújtott tá­mogatást és segítséget a gyü­mölcs- és szőlőtermelés fejlesz­tésére. Dolgozó paraszjaink és ter­melőszövetkezeteink többezer gyümölcsfát ültettek már el. . Termelőszövetkezeteinknél a gyümölcstermelési tervet telje­sítették és a gyümölcstelepítési munkálatokat mintegy 34 ka- tasztrális holdon most is foly­tatják. De meg kell állapítani azt js, hogy szőlőtelepítésünk igen sok nehézségbe ütközik. Sok dolgozó paraszt fordult ké­relemmel, hogy a szőlő telepí­tési munkák, és így a rigolíro- zás munkálataiban adjunk több segítséget. Mi ezt a kérést a gépállomáshoz, a megyei ta­nácshoz és a minisztériumhoz juttattuk el. Sajnos azonban, dolgozó parasztjaink kérésének még nem tudtunk eleget ten­ni, mert az illetékesektől még nem kaptunk segítséget. Úgy gondoljuk, elég fontos kérés, mert megyénk világhírű borai­ról, szőlőjéről és gyümölcster­meléséről van szó. Buzma Sándor levelező Befejezte a gyöngyösi évi tervét Xll-es akna A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt aknaüzemei közül elsőnek a szűcsi jelentette évi tervének a maradéktalan tel­jesítését. Szombaton, már a gyöngyösi XII-es aknaüzem bányászai is az évi terv utolsó tonnáinak a felszínre küldéséért harcoltak. A hatalmas szállítószalag, mely a kaparóról egész az osztályo- zóba viszi a kitermelt szenet, egy percre sem állt le ezen a napon. Gyorsan teltek a vago­nok és vasárnap reggel hat órára már a gyöngyösi bányá­szok is büszkén jelentették: „Teljesítettük évi tervünket, december 31-ig pedig még 15.000 tonna terven felüli szén kitermelésével segítjük a szén­bányászat adósságának tör­lesztését. Nem visz át adósságot az áj évre a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Nagy most a harc az évi terv. teljesítéséért a Mátravidéki Tröszt bányászai között. Elhatá­rozták, hogy egy tonna szén adósságot sem visznek át a kö­vetkező évre. Az aknaüzemek kö­zül a szűcsi Xl-es és a gyöngyösi XII-es már teljesítette évi fel­adatát. A két üzem eddig több mint 5000 tonna szenet adott évi tervén felül. Most a Petőfi-altáróban, a tröszt legnagyobb üzemében fo­lyik a küzdelem az éves terv mielőbbi teljesítéséért. Úgy ter­vezik, hogy december 21-re, a debreceni ünnepi országgyűlés tiszteletére teljesítik az évi terv­előirányzatukat. Az aknaüzemben dolgozó bri­gádok és egyéniek kedd reggelre a szénbányászatban ritka szép eredményeket értek el. A front- brigádok közül a XIX. fronton dolgozó Kaszás János 19-tagú brigádja 187 százalékos ered­ményt ért el. Az egyéniek közül Góbis János váj 'r 303 százalé­kos napi teljesítéssel szállt fel a bányából. Dénes Sándor vájár azonban még ezt is túlszárnyal­ta. Az eredménye 385 százalék volt a hétfői műszakban. Az éves terv határidőelőtti teljesítéséért folyó kemény harc eredménye, hogy a Mátravidéki Tröszt, az elmúlt havi állandó lemaradással szemben, kedd1 reg­gelre 100.9 százalékra teljesí­tette esedékes havi tervét. Magas jutalmak a t'li gépjavításban kitűnő gépállomások számára A gépállomások főigazgató­sága és a MEDOSZ elnöksége felhívással fordult a gépállo­mások dolgozóihoz. A téli gép­javítások sikeres elvégzése esetében a 11/1954. számú mi­niszteri utasítás, a gépállo­mási dolgozók részére prémiu­a) mot biztosít. A munkaverseny szélesebb kibontakozásáért a prémiumon felül a legjobb eredményt elért öt gépállomás és a legjobb három megye ré­szére az alábbi jutalom kerül kiosztásra: b) I. gépállomás részére 14.000 forint II 9* 12.000 9> III. 99 10.000 *! IV 99 8.000 V. 99 6.000 »I I. megye részére 25.000 forint II. „ 20.000 III. „ >9 15.000 9» A vámosgyörki vasutasok kérése a petőfibányai bányászokhoz Vámosgyörk állomás torgal mi és kereskedelmi dolgozói 1016 százalékra teljesítették 1954. évi tervüket. Igen szép eredményt értek el a kocsifor­duló és kocsitartózkodási ter­vük és a szállítási terv telje­sítésében. A kocsitartózkodási tervet globálisan 116 százalék­ra, a szállítási tervet 100.5 szá­zalékra, az elegytovábbítási tervet 99.4 százalékra teljesítet­ték. A vámosgyörk! állomás dől gozói felhívják Petőfibány dolgozóit, hogy szorosan együtt működve tartsák be a tervfe gyeimet és különösen a téli hó napokban a leadási kocsik ki ürítését szorgalmazzák jobba: a bányában, hogy minél töbl kocsit biztosítsanak a kitermel szén részére. Szitányi József Vámosgyörk

Next

/
Oldalképek
Tartalom