Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-16 / 99. szám
2 1P'4. december 18. csütörtök NÉPÚJSÁG Nem engedjük Nyugat-Németország felfegyverzését - megvédj! a békét Megyénk dolgozó népe tiltakozik az új Wehrmacht íelállítása ellen Egész megyénk lakossága nemre, foglalkozásra, vallásra és politikai felfogásra va’ó .tekintet nélkül, egységesen tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, hitet tesz a béke mellett. Az egri Útfenntartó Vállalat dolgozói gyűlést tartottak, ahol Seregi Ernő elvtárs a vállalat igazgatója ismertette a moszkvai értekezlet deklarációját. A részvevő dolgozók nagy számiban szóltak hozzá. Kő,kovái József sztahanovista kőműves elmondotta: „kétféle ember van itt a teremben. Olyanok, akik egy és olyanok, akik már két világháborúból vették ki részüket. Mindnyájunknak egy a kötelességünk, úgy a két kézzel dolgozóknak, mint az irodai beosztottaknak, hogy erősen és egy akarattal tiltakozzunk a nyugatnémet hadsereg feltámasztása ellen, s munkánkkal tegyük még erősebbé azt az egységet, mely határaink biztonságát védi az új háború felélesztőivel szemben“ Balogh Zoltán elvtárs, a vállalat főmérnöke elmondotta, „az elmúlt világháború alatt a németek nerfi tettek kivételt. Egyformán pusztították a fizikai és szellemi dolgozót, egyformán rombadöntötték a ke- recsendi templomot, vagy a budapesti hidakat. Az tehát a feladatunk, hogy az újabb borzalmas pusztítást, melyet a németek felfegyverzése jelent, közös erővel fizikai és szellemi dolgozók egyaránt, megakadályozzuk.“ A tiltakozó gyűlés részvevői nagy lelkesedéssel és békevágyuk kinyilatkoztatásával szövegeztók meg a táviratot az Országos Béketanácsnak: „Ellentmondunk minden háborúnak, békében akarunk élni és dolgozni“. * Id. Lalsner Ignác Eger, Uj- sor-u. 36 sz. alatti dolgozó paraszt levélben tiltakozott Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. „Én, mint 4 fiúgyermekes családapa, szívemből ellensége vagyok a nyugatnémet felfegyverkezésnek. Egy újabb háború négy ép. egészséges fiamat ragadná el tőlem. Mindent megteszek annak érdekében, hogy békében éljünk, s embertársaimat buzdítom, hogy tettekkel harcoljon a bókéért, akár családos, akár családta- lan.“ * „Mi, téglagyári dolgozók, nap mint nap tervünk túlteljesítésével adunk több téglát ahhoz, hogy bókealkotásaink és a családi házak minél előbb felépüljenek — írják a hatvani téglagyár dolgozói táviratukban. Nem engedhetjük meg, hogy addig, míg mi igyekezetünkkel mind több téglát termelünk a lakóházak építésére, addig az imperialisták Nyugat-Németország felfegyverzésével készítik a tervet ezek lerombolására. Mi nyugodt, békés életet akarunk, ezért dolgozunk, s ha kell, erőnket ennek a harcnak szenteljük.“ * December 10-én, délután mintegy 60 asszony gyűlt össze az egri IV. körzet párthelyiségében, hogy tiltakozásának kifejezést adjon, Nyugat-Német- ország felfegyverzése ellen. Anyák, feleségek, testvérek hozzászólásaikban bizonyították be, hogy a háború ellenségei. Tóth Jánosné, Árpád-utcai dolgozó parasztasszony elmondotta: „Az én családomból három férfit ragadna ki egy újabb háború. Féltjük szeretteinket s nem akarunk még egy háborút. * Mátraderecskén falugyűlésre jöttek össze a dolgozó parasztok, hogy tiltakozásukat kifejezésre juttassák. A falugyűlésen résztvevő 150 dolgozó paraszt felháborodottan ítélte el ,Nyugat-Németország felfegyverzésének tervét és egyöntetűen követelték: tárgyaljanak ■tovább a hatalmak. a német egység és a világbéke érdekében. A falugyűlésen résztvevő, beadásban elmaradt dolgozó parasztok vállaltaik, hogy helyettesítő terményekkel teljesítik beadásukat. A falugyűlés résztvevői táviratban is tiltakoztak, melyet az Országos Béketanácshoz, dec. 11-én el is küldtek. * Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói röpgyűlésükről küldtek táviratot a Béke Világtanácshoz, melyben tiltakoznak Nyugat- Németország újrafelfegyverzé- se ellen és követelték a német egység megteremtését. * Erőnk és egységünk tudatában rendíthetetlen elszántsággal szállunk szembe a háborús gyujtogatókkal. Teljes odaadással segítünk gyarapítani hazánk erejét, szilárdítjuk nemzetünk egységét. Teljes szívvel és lélekkel csatlakozunk az európai kollektív biztonsági szerződés megkötéséhez, mely biztosítja békés építőmunkánkat, jövőnket — írják tiltakozó levelükben a selypi Zsófia malom dolgozói. * y Megyénk dolgozói számos helyen röpgyűlésen. békeesten tiltakozó nagygyűléseken követelik egyöntetűen; egyesítsék Németországot, teremtsenek békés, a szomszéd államokkal baráti viszonyban élő Németországot. Tiltakozom az új háliorú kirokkaniása ellen Nyáron a bajuszos, szép termést ígérő kukoricatáblákat szemlélve, aligha emlékezünk a sáros, koratavaszi napokra, pedig az életet adó szemet akkor üliet- tük el. Munkában megszépített, nyugodt, békés életünkben is gyakran megfeledkezünk a háború gyűlölt, kegyetlen napjairól, eseményeiről, pedig békénket csak erre emlékezve tudjuk igazán értékelni. Szajlai Andrásnéval, a jelnémeti posta alkalmazottjával beszélgetve, együtt kutattunk a második világháború okozta felejheietlen történeteinkben. A z asszony szeme az első szavaknál megnedvesedett, könnyezve mesélte el mindazt, amit a háború alatt átélt. A harcok mély nyomokat hagytak benne, olyan mélyeket, amelyeknek elfelejtéséhez nem tíz év, de még egy félévszázad sem elegendő. „Az évtized elmúlt — mondja — s bennem az idő nem halványított semmit. Sokszor emlékezem egy 1944 októberi napra, amikor lakhelyünkre, Magyarláposra megérkezett a parancs: pár órán ■belül mindenki hagyja el a vidéket, * mert katonai célból szükség van rá. S mi amit tudtunk, összepakoltunk, csomagoltunk egy kis élelmet, s két gyermekemmel együtt szekéren elindultunk — nem tudtuk hová. Egész életünk munkája elpusztult. Nem lehet azt szavakkal elmondani, hogy mit éreztem, amikor semmi nélkül maradtunk, s még egyik gyermekemet is elvesztettem. Felnémeten a postánál kaptunk állást s idővel újból építeni kezdtük a családi fészket, mint évekkel ezelőtt, házaséletünk kezdetén. A legfonto- t ★ sabbakat megszereztük... és most, mire kicsit megnyugodtunk, megint egy új háború terve. .. Nem akarom, hogy nehezen helyreállított életünket újból háborgassák! Minden asz- szony és édesanya nevében mondom: elég volt már a romokból, az égő házakból, mert gyermekeinket mi nem a halálnak, a pusztulásnak, hanem az életnek neveljük. Családommal együtt üdvözlöm a moszkvai, a béke megerősítéséről tárgyaló értekezletet, s tiltakozom a bűnös terv, az új háború kirobbantása ellen. Nem akarjuk, hogy a háború okozta sebek feiújuljanak Hegedűs András rádióbeszámolója a moszkvai konferenciáról nagy megnyugtatás volt számomra is. Mondatai, szavai mind azt fejezték ki, hogy a békeszerető emberek nagy csoportja, a béketábor egységes és erős a háborús készülődésekkel szemben. Én magam is átéltem a háború minden borzalmát. Voltam Mauthausenben, ahol nemcsak mint ember, de mint orvos is láttam, a felnőttek és gyermekek kínzását, halomra gyilkolását. Ahol a mérhetetlen mészárlásnak mindenki áldozatul eshetett. Már akkor is megbotránkoztam ezek láttára. Megbotránkoztam azért, hogy mi, orvosok, mindig az emberi élet megmentéséért küzdünk és a szenvedések csökkentéséért élünk, a háború pedig ennek ellenkezőjét teszi. Tíz év alatt békésen éltünk és az elmúlt háború okozta igazi sebeket, betegségeket gyógyítottuk. Most nem akarunk újabb háborút, nem akarjuk, hogy a háború dkozta betegségek felújuljanak és ezért tiltakozom én is Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Hegedűs András elvtárs szavai szerint bízom abban, hogy a világ becsületes dolgozóinak összefogása és aktiv békeakarása biztosítja számunkra a tartós békét. dr. Fischer Miklós orvos líj. Mátyus László mezotárkányi egyénileg dolgozó paraszt a következőket mondotta : Szép dolgos jövőnket nem engedjük tönkre tenni! A Szabad Népet olvastam, de szemem már nem a betűket látta. Előttem hosszú, fojtott levegőjű pince, tömve emberekkel. Sápadt, csontig lesoványodott arcú embérek keseregtek a kilátástalan jövőn, s már a halált is szívesebben vállalták volna, mint így az életet. £n is ott bújtam közöttük, velük sorakoztam, ha kevés kis élelmet kaptunk, együtt mentünk hóért, s olvasztottuk, hogy víz is legyen. Ez volt az ország népének sorsa 1944-ben. S van-e ember, aki mindezt pár év alatt elfelejti? Akinek kezét egyszer megégette a tűz. mer-e még nyugodtan közeledni a tűzhelyhez. Nem. Az még a gyufát is elrejti. Két gyermekem van. A nagyobbik ez évben érettségizik, orvosnak készül. Én, az édesapa, hogyan is engedhetném meg, hogy fiam, az emberi élet gyógyítása, visz- szaadása helyett azokat megrövidítse, elvegye? Azt akarom, hogy ok nyugodtan tanuljanak, szép legyen ifjúságuk, amelyet a mi munkánk szépít meg, értük dolgozunk, békénkért teljesítette a vezetésem alatt álló fűrészüzem elmúlt havi tervét 120 százalékra. És érte fejezzük be az 1954-re előirányzott tervet december 24-re. A munka minőségének megjavítása, a technológiai fegyelem betartása, a kulturális igények kielégítése, mind-mind a békéért, az emberiség boldogabb jövőjéért történik, s ezt a jövőt mi, magyar emberek, a legyőzhetetlen béketábor harcosai nem engedjük tönkretenni. Benedik Lajos Felnémeti Fűrészüzem ígazg. Több gazdatársammal együtt én is meghallgattam Hegedűs András elvtárs beszédét a moszkvai értekezletről. Hazafelé menve, akarva-akaratlanul is végiggondoltam életemet, s azt, hogy mit hozhat egy új háború. 1944-ben engem is behívtak katonának. Egerbe vonultam be, s innen Verpeléten át Várra vittek bennünket. Pozsony- püspökinél végül fogságba estem. Mikor hazakerültem, kaptam két hold földet. Dolgoztam állandóan, gyarapítottam gaz daságomat. Ma már hét és fé! hold földem van, s az állatállományommal is meg vagyok elégedve. Van két szép lovam, mind a kettőnek hamarosan csikója lesz. Van négy tehenem. s valamennyi rövid idő múlva megellik. Ezen felül istállómban két nagyobb és egy kisebb borjút nevelek. A haza iránti kötelezettségemet mindig határidő előtt teljesítettem. Az új háború veszélye ismét a tíz év előtti pusztulást juttatja eszembe Hocv ne ámenek hazánk földjére német csizmák, hogy ne hajtsák el lovainkat, teheneinket, s hogy ne legyen hazánk újra romhalmaz azért sokat, nagyon sokat kell dolgozni. Én ezután is megteszem a magam kötelességét, úgy mint eddig, s még jobban. Ezt kell tennünk mindannyiunknak, még keményebb munkával válaszoljunk Nyugat- Németország esetleges felfegyverzésére. Két éve, hogy szép tervekkel, nagy munkakedvvel léptem át az egyetem kapuit és keru tem a gyakorlati életbe. Azóta három község. Mónosbél, Mikófal- va és Bélapátfalva egészségügyének őre vagyok. Az apám is orvos, tehát már csaladomban él a hivatáss zere'et. Terveim közé tartozik a körzetem egészségügyének további javítása, amihez több és jobb orvosi felszerelés, békés alkotó munka szükséges. Ezért követelem én is a békét. Ezért Ítélem el a Nyűge t-Németország fe'fegyver zésére, a Wehrmacht fejlesztésére irányuló imperialista politika A második világháború éveit Budapesten éltem át családom mai. Katona nem voltam, nem is jártam kint a harcmezókött, mégis borzalmas emlékeim maradtak a háborúról. Át kellett élnem a város minden bombázását. bujkálni kellett a nyilasok elől, akik szemünk láttára rángatták le a villamosról és vitték el a szerencsétlen emmesterkedéseit s a Csang Kai-sek kormány újabb háborús provokál-, cióit is. A moszkvai békeértekezlet, mely a népek erejének tanu- je!e és megnyilvánulása volt, föltétlenül arra figyelmezteti a háborús tüzek gyújtóit, hogy erőnk nagy és legyőzhetetlen. Ez a tény arra tanítja a józan gondoikozású emberek millióit, hogy követeljék a világ sorsának békés megegyezés útján való intézését, hiszen mindanny'an békében akarunk élni, s dolgozni. Dr. Böszörményi Mátyás, orvos, Bélapátfalva. bereket. Az eszeveszett terror, az emberpusztítás fájó dmléke- ket hagyott bennem is. Ezekre gondolok mindig, amikor a békéről, a háború elkerüléséről van szó. Nyugat- Németország felfegyverzése, a német militarizmus feltámasztása új háború veszélyéneit előidézője. Mint békebizottsági titkárnak az a célom, hogy mindenkivel megértessem, hogy a német imperialista törekvés. most sem veszélytelen a magyar nép számára. Rendezvényeinken, röpgyúléseinken, agitációnkban igyekszünk érzékeltetni üzemünk dolgozóival, hogy milyen nagy erő rejlik a Moszkvában aláirt népek közötti közös deklarációban, milyen hatalmas a béketábor ereje. Az Erőmű dolgozói a közelmúltban 1400 aláírással tiltakoztak Nyugat-Németország új- rafelfegyverzése eilen, hiszen a háború helyett, mindannyian az alkotó és boldog béke korszakát akarjuk, s ennek megteremtéséért dolgozunk. Bodor Mihály békebizottsági titkár ! Mátravidéki Erőmű ' A NÉPFRONTBIZOTTSÁGOK ÉLETÉBŐL Kétezer hallgató az ezüstkalászos gazdatanfolyaiKokon A népfront-bizottságok kezdeményezései nyomán. megyénkben jelenleg 19 ezüst- kalászos tanfolyam működik. Itt mintegy 2000 tanulni, művelődni vágyó gazdálkodó látogatja az előadásokat, hogy az ott tanultak, az ott szerzett tapasztalatok birtokában még többet és még jobban tudjanak termelni. Különösen nagy az érdeklődés a búza-, a szőlőtermelés és állattenyésztés szakkérdései iránt. Az előadók pePétervására község dolgozóinak régi panasza már. hogy utazásuk alkalmával esőben, sárban és hidegben kell várakozniuk a buszmegállónál. A község költségvetése még mindig nem engedte meg, hogy egy várótermet építsenek az utasok feje fölé. A népfront-bizottság tevékenysége itt is a község lakóinak segítségére siet. Van ugyanis a község határában három elhanyagolt, gazdátlan, pusztulófélben lévő pinceheÜgyszólván minden községben hozzákezdenek a helyi akcióprogram megvalósításáhoiz. A társadalmi munka, a közös cei érdekében hozott áldozatvállalás legszebb példáit tapasztalhatjuk mindenütt. Me- zótárkányban például betonjárdát raktak le a község főutcáján. Csakhogy ám ez nem minden, mert a többi kisebb utca továbbra is nyakig úszott a sát ban. Az elmúlt héten ezen is segítettek. Az állomásról a fogatok egész sora hordta a Népfront-bizottságaink munkájának margójára írandó, hogy a gazdasági feladatok megvalósítasa közben elhanyagolják a politikai nevelőmunkát, s a kulturális feladatokat. Pedig az új szocialista falu arculatát, szellemileg, az emberek gondolkodásmódjában is kell formálni, alakítani. Elhanyagolják az ifjúság nevelődig, akik a mezőgazdaság legjobb szakemberei, készséggel .adnak választ az érdeklődőknek. Egyre-másra alakulnak községeinkben is gazdakörök. Működésüket azonban több helyen, így Füzesabonyban is akadályozza a megfelelő helyiséghiány. Ezért népfront-bizottságaink, a tanács szervek segítségét kérik, biztosítsanak minden községben megfelelő helyiséget a gazdaköröknek. lyiség. Ebből már meglenne az ar.yag nagyrésze. Kiadták hát bontásra, felibe. Jól járnak azok is, akik felesbe lebontják és építőnayaghoz jut a község is. Mi hiányzik még? A társadalmi segitség az építkezéshez. Abban sem lesz semmi hiba. Először a kisiparosok ajánlották fel segítségüket, és a község többi lakója is örömmel támogatja ezt az észszerű kezdeményezést, hisz ezzel nem másnak, hanem elsősorban saját maguknak tesznek jót. kazánsalakot a mellékutcákba; S ha ugy<m nem is építettek mindenhol betonjárdát, mégis sokfelé már sár nélkül lehet közlekedni. Üjlőrincfalván az if júság nyújtott hathatós segítséget az utak és járdák építésére. Erdőtelken a népfront- bizcltság javaslatára kezdték meg a régi Buttler-féle kastély átalakítását iskolának. Szűcsiben pedig november 23-án kezdték meg a Fő út kövezését, szintén társadalmi munkával. sének kérdéseit, s a hazafiasságra való nevelést. Feltétlenül dicséretet érdemel, s követésre méltó Eger város népfront-bizottságának tevékenysége, amely a szülők és a i-tcagógusok részvételével közös ankétokát rendez az ifjúság nevelési problémáinak megvitatására. Nem lehetne egyszerűbben ? Tatarozzák a gyöngyösi, Jókai út 15. számú házat, illetőleg új lakásokat hoznak létre a régi irodák helyén. Örvendetes dolog ez. Örültek az érdekeltek is, akik maid boldog lakói tesznek az új lakásoknak. De csak „örültek”. mert „majd” lesznek, ha lesznek boldog lakói, egyelőre inkább boldogtalan szemlélői az építkezésnek. A határidő december 31 — s jelenleg még a felénél sem tartanak, pedig majd három hónapja dolgozgatnak a vállalatok emberei. Nem félreértés: vállalatok végzik az építkezést. A salgótarjáni tröszt irányítja a villanyszerelőket — egyébként ez vállalta az egész munkát — a betonozókat az Egri Magasépítő Vállalat, dolgoznak itt gyöngyösiek is és a sok bába között elvész a gyermek — illetőleg a határidő. Elvész, már annál is inkább, mert nem egyszer, s nem kétszer ellentétes intézkedések keverik az amúgy sem nagy szervezettséggel dicsekvő munkát. A salgótarjáni építésvezető iderendel négy kőművest, s hat segédmunkást, két óra múlva az egri megbízott építésvezető máshova rendeli őket — és így tovább. Nagy „apparátus” végzi ezt az építkezést, nagyon nagy. Kisebb jobb lenne, sőt mi több, egyszerűbb is, eredményesebb is lenne. A NÉPÚJSÁG CIKKE NYOMÁN A Földművesszövetkezetek Heves megyei Felvásárlási Igazgatóságának levele A Népújság december 9-i vezércikkében nyíltan feltárta dolgozóink előtt a tüzelőellátás helyzetét és problémáit;. Ez valóban így is van. Mindenkinek komoly problémája és hétköznapi gondja a téli tüze'őel- látás. Helyes a bírálat is és igaz, hogy közös erővel megjavíthatjuk megyénk dolgozóinak tüzelőellátását. Vállalatunk, mint begyűjtési vállalat elhatározta, hogy Heves megye minden olyan földművesszövetkezeténél, ahol a tüzifafelvásárlásra lehetőséé van, megszervezi a tűzifa- felvásárlásokat. A felvásárolt mennyiséget pedig a tüzelőanyagban hiányt szenvedő községek földművesszövetkezeteinek küldjük. December hónapban 20 vagon tűzifát vásárolunk fel és szállítunk el. A következő év első negyedében pedig 60 vagonos felvásárlással és annak továbbításával járulunk hozzá megyénk tüzelőeTátásának megjavításához. Örömmel vennénk, ha más begyűjtési vállalat is csatlakozna versenymozgalmunkhoz. Galambos László igazgató Moldovány Gyula csoportvezető Nem akarunk újabb világháborút Erőnk nagy és legyőzhetetlen Javítják az utakat Mezötárkányban Autóbuszmegálló épül péterváüárán Az ifjúság nevelésével is foglalkozik az egri néni ront-bizottság
