Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-09 / 97. szám
7 1954 december 9, cslHdrVBÈ. NÉPÚJSÁG Mufft fatI kezd tent meg as új oktatási évet Elmondta: Sárközi Miklós hatvani propagandista Még szeptemberben közölte velem a városi pártbizottság. hogy az új oktatási évben középfokon tanltom a III. kongresszus anyagát, örültem a megbízatásnak. Úgy érzem, hogy dolgozó társaim, elvtársaim nevelése, tanítása a legszebb feladat. S tudtam azt is. hogy a nevelés, a tanítás legalább olyan nehéz, mint amilyen szép hivatás. Én is. mint valamennyi propagandista, előzőleg alaposan meggondoltam, hogy eleget tudok-e tenni ennek a nagyszerű követelménynek, meg tudom-e értetni s tanítani az elvtársakkal az anyagot annyira, hogy az vérükké, mindennapos gondolatukká váljék? S el tudom-e érni, hogy a tanultakat a gyakorlati életben is alkalmazzák és szívvel, lélekkel dolgozzanak a kongresszus határozatainak megvalósításáért? Hamarosan megkaptam az útmutatót, bár még a foglalkozások megkezdéséig volt időn bőven, azonnal megkezdtem az anyag tanulmányozását, jegyzetelését. Az útmutató által javasolt irodalmat beszereztem. s elolvastam. Sokáig s alaposan tanulmányoztam a KV határozata; az idei oktatási évről. Úgy gondoltam, sokat számít az első foglalkozás sikerétől a további előadások alapossága. Ezért az első előadásra különös gondal készültem. Ismét elolvastam az anyagnak azt a részét, amelyből már a hallgatóknak Is készülniük kell. Az anyag megfelelő ismerete olyan biztonsági érzetet adott számomra, hogy kevés izgalommal léptem az elvtársak elé az első foglalkozáson. A- előadás folyamán azokat az anyagrészeket, melyek nehézséget okozhattak volna a hallgatóknak, egyéni tanulásuk közben részletesen, aprólékosan megmagyaráztam. Például a munkás-paraszt szövetség megvalósítása és megszilárdítása című részből elemeztem a munkás-paraszt szövetség szükségességét, s a két osztály érdekazonosságát. Ismertettem Rákosi elvtárs III. kongresszuson mondott beszéde alapján a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának alapjait. Az előadás körülbelül 25—30 percig tartott. Elkövettem azonban egy súlyos hibát. A foglalkozás előtt nem beszéltem a hallgatókkal, s ennek majdnem áldozata lett az első foglalkozás. Tizenkét hallgató közül csak öten jöttek el. Ez a tény arra figyelmeztetett, hogy nem elég csak az előadásra felkészülni, hanem beszélnem is kell a hallgatókkal előadás előtt. Ezután én és a pártvezetőség tagjai is személyesen felkerestük a távolmaradt hallgatókat, s ott a lakásukban, vagy a munkahelyükön — agitációs érvként — elmondtuk nekik az első előadás anyagát. A második foglalkozáson (az első anyag tárgyalásakor) már csak két igazolt hiányzó volt. A hallgatókkal való személyes beszélgetés eredményét és fontosságát bizonyította az is, hogy azok az elvtársak, akik nem voltak az előadáson, aktívan vettek részt a megbeszélésen. Általános tapasztalat, hogy az első foglalkozások gyengébbek. vontatottabbak, mint az évköziek. Én az első foglalkozásokat is eredményessé akartam tenni, s a vontatottság elkerülésére az előadás két főkérdését felbontottam kisebb kérdésekre és ezekre kértem választ egy-két nem jelentkező elvtárstól. Ez a módszer helyesnek bizonyult, mert később mindenki jelentkezett, s folyamatos beszélgetés alakult ki a foglalkozáson. A közös beszélgetés azt bizonyította, hogy a hallgatók megértették az anyagot. A foglalkozás végén két problémáról beszélgettek a hallgatók. Az egyik: az ellenség tevékenysége a kormányprogrammal szemben. Falun mun- kásprogrammnak. városon pa- rasztprogrammnak tünteti fel a kormányprogrammot. A hallgatók tudják, hogy ez a Programm sem nem munkás, sem nem parasztprogramm, hanem népünk felemelkedésének közös programmja. Ennek ellenére egy elvtárs mégis megkérdezte: „Ha közös ez a politika. ha a munkásosztály szövetségben áll a dolgozó parasztsággal, miért adták 2 évvel ezelőtt a parasztok nyolc forintért a burgonyának kilóját“. A hallgatók maguk feleltek erre a kérdésre. Elmondták, hogy helytelen gazdaság- politikánk következtében a parasztnak nem volt munkakedve, keveset termelt, s mert kevés volt az áru — magasabb volt az ára. De nemcsak a feleletet. hanem a feladatot is elmondták: hogy több áru legyen, segíteni kell a parasztságnak a terméshozam növelésében. Hasonló módon vitattuk meg a másik kérdést is, azt, hogy miért nem sikerült még megnyerni minden középparasztot Kis kollektívánk összetétele nagyon vegyes. Van köztünk munkás, üzemvezető, kisiparos és háztartásbeli egyaránt. Azonban a cél mindannyiunk előtt egy: szorgalmasan és lelkiismeretesen tanulmányozzuk pártunk III. kongresszusának anyagát, mely útmutatás és eszköz a szebb és boldogabb élet elérésére A mátrcderecskei tanács megszolgálja a község bizalmát Ünnepi ülésen alakult meg Eger város tanácsa *■» megválasztották az állandó bizottságok tagjait is Hétfőn reggel kilenc órakor 102 tanácstag gyűlt össze az egri városi tanács nagytermében, hogy a nép bizalmának eleget téve, megkezdjék munkájukat — hozzálásson a feladatok végrehajtásához az egri városi • tanács. Az ünnepi gyűlést Friedrich Sán- dorné nyitotta meg, többek között hangoztatta: „Ha van is közöttünk vallási és politikai kérdésekben nézeteltérés, egyben mégis egyetértünk: városunk, édes hazánk további felemelkedéséért akarunk dolgozni". Az elnökség megválasztása után a Sertekapu utcai úttörők üdvözölték az első tanácsülés részvevőit. Ezután került sor a végrehajtó bizottság megválasztására. A tanácsülés egyhangúlag választotta meg Kocsmár Jánost, Rákóczi Lajost, Tóth Jánost, Terenyei Máriát, Dorkó Imrénél, Lusztig Sándort, Friedrich Sándornét, Szeredi Lászlót, Kormos Antalt, Sári Gyulát, Hartmann Istvánt, Kőműves Endrét, Hevesi Sándort a végrehajtó bizottság tagjaivá, majd tanácselnöknek Kocsmár Jánost, elnökhelyettesnek Rákóczi Lajost, titkárnak pedig Tóth Jánost. Az új végrehajtó bizottság eskütétele után a kilenc állandó bizottság megválasztására került sor. A nyolctagú begyűjtési állandó bizottság elnökének Nagy Mártont, titkárnak Tóth Józsefet, a 11 tagú kereskedelmi állandó bizottság elnökének Schwarc Dezsőt, titkárának Boros Györgyöt választotta meg a tanácsülés. Megválasztották a szociálpolitikai, oktatási, pénzügyi, egészségügyi, mezőgazdasági, város- és községgazdálkodási állandó bizottságok elnökeit és titkárait is. Mátraderecske a Mátra hegység északi részén fekszik, s közel háromezer lakosa túlnyomórészben földműveléssel foglalkozik, néhányan közülük bányába, gyárakba járnak dolgozni. Az állam iránti kötelezettséget mindig igyekeznek teljesíteni, nem maradnak el az adófizetéssel sem. Mégis a dolgozók több kérése hosszabb ideje nem talált megvalósításra. Október elején új vezetőség került a tanácsba. Még ebben a hónapban tanácsülést tartottunk, amelyen a lakosság nagy része résztvett. Többen kérdezték: miért nincs a községben piac, hogy ne kellene felesleges terményeikkel a három kilométerre lévő Recsk községbe menni; miért nincs a községnek darálója, hiszen sokan foglalkoznak sertésliiz- lalással. Az ülést követő napokban összeült a Hazafias Népfront és programmot dolgozott ki. Ebben szerepelt a daráló, a piac megvalósítása, a közvilágítás bővítése, mozi, italbolt, állatorvosi rendelő létesítése stb. Azután megkezdődött a Programm célkitűzéseinek megvalósítása. A közvilágítást 13 utcai lámpával bővítettük ki. három hidat kijavítottunk, egy iskolai támfalat építettünk, majd a piacra is megkaptuk az engedélyt és eddig már kétszer tartottunk. Mátraderecske is kapott darálót, a községben van mozielőadás, bár mégcsak hetenként egyszer. Megkezdtük az orvosi rendelő rendbehozását. Eredményeinkkel nem elégszünk meg. A november 28-án megválasztott új tanácstagokkal együtt tovább dolgozunk a község életének megszépítéséért. Maruzs János Bensőséges és vidám ünnepségen avatták fel az új hatvani gazdakört Szokatlanul élénk volt az elmúlt szombat este a hatvani Horváth Mihály utca. A váifos minden részéből eery irányba, a Horváth Mihály, utcáiban most {•avatásra kerülő új gazdakör «lé igyekezett öreg és fiatal, hogy tanúja lehessen az ünnepségnek. részt vehessen az avatáson. Régi vágva és kívánsága valósult meg ezen a napon a hatvani dolgozó parasztoknak — érthető volt tehát a nagy érdeklődés. Jó néhány hónappal ezelőtt merült fel először a gazdakör létrehozásának gondolata. Nagy Albert, Fehér József, Fehér László dolgozó parasztok voltak leglelkesebb szervezői e gondolat megvalósításának s mint Szedmák elvtárs, a városi tanács elnöke mondotta, sem a tanács, sem a város ipari üzemei nem fukarkodtak a segítésben: hadd valósuljon meg a hatvani dolgozó parasztok váigya. A Néphadsereg sem maradt el a segítésben, ö bocsátotta rendelkezésére a megalakuló gazdakörnek a megfelelő helyiséget. S miután megvolt a helyiség, megkezdődött a lelkes szervezőmunka. Úgy szedték össze a dolgozó parasztok például a fűtéshez szükséges pénzt — mintegy 6000 forintot gyűjtöttek össze. A hatvani vegyes KTSZ dolgozói négy lócát, a városi tanács 20 széket juttatott a gazdakörnek. Anyagi és erkölcsi támogatást adtak a Hatvani Cukorgyár, a Kenyérgyár, a hatvani vasút, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is. Erre gondolt az a közel 400 főnyi ünnepi közönség, amely összegyűlt a gyönyörűen feldíszített gazdakör helyiségében. Megjelent az ünnepségen Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Janza elvtárs, altábornagy, a Néphadsereg képviseletében, Erdélyi József elvtátrs, a megyei p ártbi zo tts á g m á so d titkára, Papp Sárulómé, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a város párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői. Az elnökség megválasztása után Nagy Albert dolgozó paraszt a gazdakör szervező bizottságának tagja üdvözölte a megjelenteket, majd Csömör József ek-társ a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — A gazdakör megnyitása és életrehívása a népfront-mozgalom népi-nemzeti összefogásának alkotó kezdeményezése, a hagyományos és bevált formának fe'hasznátása néni demokráciáink vívmányainak megszilárdításáért. a szocializmus építéséért — mondotta a többi között. Rámutatott arra, hogy a gazdakör életrehívása kifejezésre juttatja a munkásparaszt szövetség erősödését is, hisz a város üzemi munkásai a legmesstebbmenö segítséget nyújtották a gazdakör megteremtésében. Beszélt arról, mi a feladatuk Hatvan város dolgozó parasztjainak az új szakasz célkitűzései megvalósításában, s hogy e feladatok megoldásában milyen segítséget nyújt maid a most felavatásra kerülő gazdakör. Csömör József elvtárs ünnepi beszéde után Jánosi Ferenc élvtárs emelkedett szólásra. — Ahogy végignézünk a termen, mindenkinek az arcán mosolyt látni — mondotta. — Ez a boldog mosoly is azt mutatja, hogy valami igen jó dolog indul ezzel a gazdakörrel. Országosan is azt tapasztaljuk, hogy ilyen megelégedettség, mosoly ül dolgozó parasztjaink arcán, mert a kormányprogram után frissen pezsgő élet, egy sereg kezdeményezés jellemzi a falu életét. Tény és való, hogy még sok minden gond bántia életünket, de népünk érzi, hogy helyes az az út, amelyet pártunk és kormányunk megjelölt számára, nem merül el a panaszkodásban, a rossz állandó emlegetésében, összeszedi erejét, s nekilát a munkának. Nekilác, mert segít ebben a népfront-bizottság, segítenek a gazdakörök, s e segítség nyomán egy/e nagyobb eredményeket érünk el a bajok leküzdésében. Ezután így folytatta: — Legfontosabb feladatunk a népjólét szakadatlan emelése. A nép jólét emeléséhez hozzátartozik, hogy közös erővel, a lehetőségek jó felhasználásával dolgozzon a falu népe Mindehhez szükség van arra is, hogy legyen hol összejönnie, poliíizáíniia, művelődnie és tanulnia dolgozó parasztságunknak. Ezt biztosítja számára a gazdakör, s mint a hatvani példa is bizonyítja, nagyon hiányzott már a tapasztalatcsere lehetőségének, a közös szórakozásnak és munkának ez a formája. De hogy a gazdakörök jól ellássák feladatukat, az is szükséges, hogy a város párt- és állami szervei támogassák és segítsék munkáját, 'egyen körtyiv, folyóirat elegendő, jöjjenek el idle a szakemberek, tartsanak értékes előadálsokat. Végezetül sok sikert kívánt a gazdakör munkájához Hatvan város dolgozó parasztjai számára. Az ünnepség után, a részvevő mintegy 400 főnyi közönség közös vacsorán, s reggelig tartó vidám táncmulatságon ünnepelte meg a gazdakör megalakulásait. A/n, LÁM* AHOL KEVÉS A LOGIKA (Tudósítónktól.) A városi tanács egyik legnagyobb osztálya, az oktatási osztály, amely a tanács évi költségvetésének 70 százalékát használja fel. Ennek ellenére az egyik gazdasági előadót „racionalizálták“. Azóta az oktatási osztály vezetője futkos fűhöz, fához, azaz minisztériumhoz, megyei tanácshoz, hogy legalább egy adminisztrátort engedélyezzenek az osztályra, miután jelenleg az adminisztrátori feladatokat tanulmányi felügyelő látja el. Minden szerv elismeri az osztály igazát, de intézkedni egyik sem mer. Már-már mindenki belenyugodott a változtat- hatatlanba, a tanulmányi felügyelő nem felügyelt, hanem egész nap kopogott az írógépen, amikor az osztályon megjelent egy új munkatárs. Kinevezte a megyei tanács, munkabérét fizeti a gyermekotthon, munkahelyéül kijelölték a városi tanács oktatási osztályát. A dolog tehát el lett volna intézve, az új munkaerő kapott íróasztalt, címet, fizetést, szóval mindent. egy aránylag kis dologról azonban elfeledkeztek. Úgyszólván semmi az egész, szinte szégyen megemlíteni, az új kartársnővel elfelejtették közölni, mi a munkaköre. Az ügybuzgó kartársnő aiz elte t másfél hónap alalt már többször érdeklődött. hogy miért kapja ő a fizetését, de erre a legbeavatottabbak sem tudnak válaszolni. íme, az egyik oldalon van munka, de nincs munkaerő. A másik oldalon van munkaerő, de nincs munka. Megoldás esak egy van: rendeljék vissza szabadságáról az egyik legfontosabb munkatársat, a logikát. Herbst Ferenc Meglepő hirdetés „Jól alkar szórakozni? — jöjjön a népkerti sörözőbe!“ Ezt a hirdetést az egri Vörös Csillag filmszínházban lehet olvasni a műsor szünetében, mégpedig decemberben. Nagyon okos hirdetés ez, volna még egynéhány ilyen javaslatunk a Vörös Csillag filmszínház számára. Például: „Kellemes napfény, hűsítő zuhanyok, — egész télen nyitva az egri strandfürdő.“ „Dolgozó parasztok kedvenc téli viselete, a szandál — szántás közben nélkülözhetetlen... beszerezhető valamennyi cipőboltban.“ „Már most gondoljon az őszi befőzni valóra, „— vagy ... azt hisszük, ennyi is elég a mozilátogatók derűsnek alig nevezhető szórakoztatására. A növekvő kövek Sírok község közelében, az egyik meredek, erdős hegyoldalon csodálatos dolgok történnek: nőnek a kövek! Akárcsak a gombák — ha nem is olyan gyorsan. Tavasztól őszig kötésig, ősztől tavaszig talpig nő ki a földből egy-egy jókora kődarab. Félreértés ne essék, nem csodáról, nagyon is egyszerű természeti „tüneményről“ van itt szó: a meredek hegyoldalt legelőnek használja a község. A jószágok összetapossák a talajt, zápor, hóié elmossa a földet, a sziklákról — s így ismétlődik ez szépen. mígnem „férfivá“ érnek a kövek. Az érdekes jelenség mögött azonban komoly veszély húzódik: az erdő kipusztulása. A siroki gazdák is tudják, hogy termőtalaj nélkül nincs növényi élet, következésképp nincs erdő sem. Már pedig, ha sokáig tart az effajta legeltetés, nem kell sok idő: jelentős erdőrész kipusztul a siroki határban. Természetes, hogy legelőre is szükség van. A recski erdőgazdaság fel is ajánlott egy hasonló, de kevésbé meredek földterületet a községnek: cserébe. Felajánlott, csakhogy a slrokiak nem álltak kötélnek — egyszerűen azért, mert « legelőnek használt erdőkből gallyazni is lehet Szerintünk nem olyan nagy érték a gally, hogy megérné egy egész erdő- rész pusztulását, melynek okszerű kitermelése nemzetgazdasági érdek. Érdeke a sirokiak- nak is, mert például ők is szoktak utazni, szénnel fűteni. Márpedig vasúti talpfához, meg a bányában s támlához — mint a nevében íj benne van — fa kell. Siroki fa is.-.. Érdemes ezen elgondolkozni ; . § Köszönet az Egri Bakakocsigyárnak Az egri Ságvári Endre bölcsőde hálás köszönetét tolmácsolja a lapon keresztül a babakocsigyár dolgozóinak, akik igen sok játékot ajándékoztak a bölcsödé apróságainak a Télapó ünnepére. A babakocsigyár eddig is sok kis asztallal, székkel járult hozzá a bölcsőde felszereléséhez, ezért a szülői munkaközösség köszönetét fejezi ki. Bóbita Jánosné bölcsődevezető ☆ ft Istenmezeje 33-as számú földművesszövetkezete 320 kilogramm petróleumot kért a recski AFORT kirendeltségtől még november közepén. Most már decemberben vagyunk és az AFORT még mindig nem szállította el Recskről a petróleumot. Istenmezeje község dolgozóinak pedig nagy szükségük lenne rá. Vas Pál
