Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-09 / 97. szám

5934 december 9, «. NÍPUJSln 3 Mi újság a gépállomásokon?, Vattaruhát öltöttek a traktoristák, téli ruhát a táj. Ha ‘'tincs is még hó a határban, ha „hivatalosan" nincs is itt a tél, de az őszi mélyszántás zömének elvégzése, a gépjavítások serénysége igyekszik megcáfolni a naptárt. Minden gépállo­máson messze csendül a kalapács hangja s a korán sötétedő délutánokon messze világít a hegesztő-pisztoly metszőén éles, kék fénye. Még két hónap van hátra s végezni kell a nagy nyári és őszi munkákban megkopott, megbetegedett gépek ja­vításával. Hogyan halad ez a munka? — ezt néztük meg a minap. Élretört a pétervásári gépállomás Évek óta nem a legjobb hír­névnek örvend a pétervásári gépállomás. Vetésben, nyári munkákban egyaránt rendre az utolsók közé tartozott. Ügy látszik, az utóbbi időben, kü­lönösen a gépjavítások idején, hadat üzentek a „múltnak1’ a gépállomás dolgozói és szerve­zett munkával élretörtek a ja­vítási versenyben. A november havi javítási tervet 146.1 százalékban telje­sítették. Másszóval ez annyit jelent, hogy tizenkét különféle mezőgazdasági géppel javítot­tak többet, mint azt a tervük előírja. A jó munka eredmé­nye nem kis mértékben Mező- kutasi Jánosnak, a gépállomás mérnökének is köszönhető, aki helyesen szervezi a munkát, igyekszik biztosítani a meg­felelő műszaki és munkakörül­ményeket is. Az a feladat most a péter­vásári gépállomáson, hogy a munkaigényesebb gépek javí­tására helyezzék a fősúlyt, mert igen fontos, hogy a leg­apróbb részletéig teljesítsék a javítási tervet. Hideg van az egri gépállomáson Kielégítő ütemben halad a téli gépjavítás az egri gépál­lomáson is. Mint erről már a Szabad Nép is hírt adott, sok segítséget nyújt a munkához a gépállomás patronáló üzeme, az Egri Lakatosárugyár. Nem fukarkodik a gyár sem a szak­mai, sem a gyakorlati segítség­gel: vetőgépcsöveket és súlyo­kat ad a gépállomásnak. Sokkal gyorsabb és eredmé­nyesebb is lehetne azonban a munka — tekintetbe véve a körülményeket — ha megfe­lelő élet- és munkafeltétele­ket biztosítanának minden te­rületen a traktorosok számá­ra. Ruhában, étkezésben nincs különösebb baj. De a gépállo­más dolgozói a régi, még az építkezés idejéről ittmaradt felvonulási épületben laknak. A szállás is, de a javítószín is hideg, nem alkalmas a pihe­nésre, megnehezíti a munkát. Sokat panaszkodnak emiatt a traktoristák, de még eddig nem sok eredfrnénnyel. A gépállomás vezetőségének, a megyei igazgatóság segítsé­gével meg kell találni a mód­ját, hogy a traktoristák em­beribb körülmények között pi­henjenek s dolgozzanak. Egé­szen biztos, ez is segít majd a munka meggyorsításában is. Újításokkal a javítás sikeréért A füzesabonyi gépállomás elmaradt november havi terve teljesítésével. A lemaradás be­hozására, a javítások Imeggyor- sítására Kopecsni Mihály igaz­gató vezérletével, újításokat dolgoztak ki a javítóbrigádok tagjai. Az egyik ilyen újítás a cséplőgép dobkosarának hosszadalmas és fáradságos köszörülését gyorsítja meg. Ezt a munkát a megfelelő gé­pek hiányában gépállomásain­kon kézzel végzik: egy ember­nek két napi munkát jelent egy-egy kosár köszörülése. Most, hogy ezt a munkát az erre a célra konstruált gépen végzik, egy nap alatt öt kosa­rat lehet megköszörülni, meg­nő a cséplőalkatrész élettar­tama is. A másik nem kevésbé je­lentős újítás, a traktorok fő­tengelyének helyi köszörülését teszi lehetővé. Az újítással csak egyetlen főtengelynél 250 forint szállítási költséget lehet megtakarítani, nem beszélve arról, hogy így nem kell hete­kig várni a Pestre küldött gépalkatrész megjavításáig. Az idei javítási időszak alatt előreláthatólag nyolc főten­gelyt köszörülnek meg a füzes­abonyi gépállomáson az újítás felhasználásával s ezzel mint­egy 3000 forint szállítási költ­séget takarítanak meg. „Az ígéret szép szó..." Néhány nappal ezelőtt látott napvilágot a Népújság hasáb­jain a sarudi traktoristák fel­hívása, melyet a megye gép­állomásaihoz intéztek a gép­javítások meggyorsítására. A felhívásban megfogadták a többi között, hogy pontosan betartják a vállalt határidő­ket. „Az ígéret szép szó, ha meg­tartják úgy jó’“ — ismerik ezt a közmondást egészen biztos a sarudi traktoristák is. Isme­rik, de mégsem gyakorolják; 72.4 százaléknál tartanak a ja­vítással, nyolc tervezett gépet nem javítottak ki. A leimara­dás döntő oka, hogy ezen a gépállomáson rosszul szerve­zik a munkát a vezetők, nem tudják egybehangolni a még hátralévő kevés őszi mélyszán­tás elvégzését az előttük álló s még igen sok gép javításá­val. A kezdetben kialakult s biztató eredménnyel dolgozó javítóbrigádok egyrésze a ve­zetőség intézkedésére felbom­lott— tagjai közül ki ott ma­radt a javításon, ki meg el­ment szántani. Még két hónap van hátra, kevés a talajmunka is, van idő s lehetőség is tehát, hogy a gépállomás vezetői, traktorosai beváltsák adott szavukat, jól kijavított gépekkel induljanak a tavaszi munkának, A Heves megyei szövetkezetek sikeres árukiállítása Egerben A gyöngyösi cipész KTSZ szép kivitelű cipőiben gyönyör­ködnek a kiállítás látogatói. A Heves megyei kisipari ter­melőszövetkezetek szombaton és vasárnap Egerben a Szak- szervezetek Székházéban nagy­arányú kiállítást rendeztek, melyen legújabb saját készít- ményű áruikat mutatták be. A hatvani, egri és a gyöngyösi Cipész KTSZ szebbnél szebb, kiváló minőségű áruikkal, az asztalosok és kárpitosok kü­lönböző bútorokkal, a mező­gazdasági szövetkezetek sze­kérkerekekkel, hordókkal, a vas- és fémipari szövetkezetek pedig számtalan olyan háztar­tási cikkel vettek részt a kiál­lításon, melyeket ezelőtt egy- éwel még nem készítettek. A jól megrendezett nagy­szerű, tetszetős kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg az egész városban. Bizo­nyítja ezt. hogy szombat dél­után öt óráig több. mint 1500 látogatója volt, kik hosszasan gyönyörködtek a kisipari szö­vetkezetek kiváló munkáiban. Vasárnap délután az egri szabó, cipész és fodrászszövet­kezetek divatbemutatót rendez­tek, a bemutatón különösen tetszést arattak az új téli ru­ha és kabátmodeilek és a dol­gozó nőknek való hajviseletek. A kiállítást két nap alatt több . mint 8 ezren tekintették meg. Az egri szövetkezeti bi­zottság jó munkát végzett a ki­állítás megrendezésében. A Miskolci Déryné Siínház vendégjátéka: a „Bandin György“ tgerben A Miskolci Déryné Színház művészei december 12-én este hét órakor az Egri Dózsa Film­színházban Moliere: Dandin György című vígjátékát adják elő. ____ T TIT HÍREK — DECEMBER 9-ÉN, dél­után hat órakor az atom fel­építéséről tart előadást dr. Lengyel Gábor gimnáziumi tanár. Az előadást a Pedagó­giai Főiskola fizikai termében rendezik meg. — DECEMBER 9-ÉN, Fel­németen dr. Molnár József ta­nár „Felnémet felszabadításá­ról“ címmel tart előadást. — DECEMBER 10-EN a szilvásváradi Vasas Üdülőben dr. Soós Imre levéltáros „Eger vár töréneté“-t ismerteti. — EGERBEN, az Alkot­mány út 7. szám alatti udvar­ban az Állami Áruház játék­boltot nyitott. A helyiségben karácsonyig nagyszabású já­tékvásárt rendeznek. Tiltakozunk Nyugat-Hémeiország felfegyverzése ellen Az új német fasizmus fegyvereit felénk akarják fordítani az imperialisták Méltán tölti el megdöbbenés­sel a jóakaratú embereket az az ördögi következetesség, amellyel az imperialista hatal­mak Nyugat-Németország fel­fegyverzésén dolgoznak. A né­met revamsista, soviniszta tö­rekvéseket be akarják fogni az imperializmus ördögszeke­rébe. Az újra feltámasztott Wehrmachtot, Hitler volt tá­bornokaival az élen, a Szov­jetunió ellen, a népi demokra­tikus országok ellen, tehát el­lenünk akarják fordítani. Örömmel olvastam a moszkvai értekezlet tárgyalásairól, mert úgy éreztem, hogy nekünk, békeszerető embereknek is hallatnunk kell szavunkat, tennünk kell valamit. London­ban és Párizsban a vért szom­jazó tőke lelkiismeretlen kútá­rai esküdtek egymásnak hűsé­get és profitot a népek ellen. Moszkvában a szocializmust építő népek megbízottai, a dol­gozó embermiiliók nevében szemébe néztek a fenyegető rémnek és hadat üzentek a pusztításnak. Nagy figyelmez­tetés ez a gyuj tagatoknak, de azon túl minden embernek. Az az érzésem, hogy sokan közülünk sem látják eléggé a helyzet komolyságát, közöm­bösen lapozzák át az újságot. Pedig a moszkvai értekezlet nem sorolható be egyszerűen a mindennapi események kö­zé, nem ijesztgetni akar, de a kényelmes álmodozásból min­den esetben felriaszt, nem két­ségbeesésre, hanem tettre hív fel. Az új német fasizmus fegy­vereit felénk akarják fordítani az imperialisták. Ezt a félel­mes, romboló erőt csak egy valami fékezheti meg: a ki­lencszázmillió ember együttes fellépése, teljes egysége. Ez a* egység azután maga mellé tö- mörítheti a kapitalista orszá­gok dolgozóit s megakadályoz­hatja a háborús szerződés ra­tifikálását is. Dehát tehet-e valamit az egyes elmber egy új világháború fenyegetésével szemben? Igenis tehet, s csak­is az egyes embereken múlik a világ sorsa. — Teljesítsük becsületesen kötelességünket, fejlesszük a termelést, ügyel­jünk a nép vagyonára, akadá­lyozzuk meg a pazarlást! Épít­sük a nép országát, népünk nemzeti egységét! Mi, magyar emberek így járulhatunk hoz­zá az emberiség haladásához, a világosság és a jólét terjedé­séhez, a pusztulás erőinek megfékezéséhez. Dr. Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója Bármit megteszek családomért s a békéért A moszkvai értekezlet hatá­rozatai sokat jelentenek nekem is, mint egyszerű embernek és családapának — mondja Szem­ző Flórián az egri Lakatosáru­gyár lemezrajzolója. ötvennyolc éves vagyok, egy fiam van, aki most utolsó éves az agráregyetem mezőgazda- sági mérnöki karán. Két hábo­rút éltem át és tudom, mit jelentene egy harmadik. Az állandó rettegés családomért, fiamért és az a tudat, hogy bármelyik pillanatban a hábo­rú áldozatai lehetünk, megta­nított szeretni és becsülni az életet, a békét. Sokat éheztünk, fáztunk a háború alatt, s most amikor pár hónap múlva nagy­apa leszek, úgy gondolom, én is bármit megteszek családo­mért, fiam és kis unokám boldogságáért, életéért, a bé­kéért. Vessenek véget a Kommunista Párt elleni hajszának Az egri Lakatosárugyár MDP alapszervezete taggyűlést tartott, amelyen a tagság til­takozva emelte fel szavát a Nyugatnémet Kommunista Párt perbefogása ellen. Tilta­kozásuknak táviratban adtak kifejezést. Mi, az egri Lakatosárugyár dolgozói megdöbbenve értesül­tünk arról, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár volt belügyminiszterének, Róbert Lehrnek beadványa alapján perbefogták a Kommunista Pártot. Nem kétséges, hogy végső céljuk a Nyugatnémet Kommunista Párt betiltása és a német militarizmus újjá­élesztése. Mi valamennyien felemeljük tiltakozó szavunkat és a világ minden becsületes dolgozójá­val együtt követeljük a per azonnali beszüntetését, köve­teljük, hogy haladéktalanul vessenek véget a Kommunista Párt elleni hajszának, mely párt az egységes Németország és a német béke megteremté­séért harcol — írták táviratuk., ban. Elég roll a háborúból Nem sokat olvasok újságot, mert elfoglal az őszi munka, meg a háztartás, de azért es­ténként, mikor a szomszédasz- szonyokkal beszélgetünk, min­dig előhozódik valahogy a háború, meg az efajta dolog, így tudtam meg azt is, hogy Moszkvában aláírták a háború elleni nyilatkozatot. Nem so­kat értek hozzá, de azt tudom, hogy elég volt a háborúból — mondja Vass Lajosné egri egyénileg dolgozó parasztasz- szony. — Asszonylányaim vannak. 1000 öl szőlőnk, kertünk van, -meg egy kis feles földön dol­gozunk. A múlt háborúban úgy maradtunk, hogy egy hordónk sem volt és több év kellett, míg összeszedtük kis holminkat és) új életet kezdtünk. Most vám új házunk, békésen élünk és még gondolni is rossz aura. hogy mindez tönkremenjen, semmibe vesszen egy új há­borúban. Ezért teszek én is hitet az aláírt nyilatkozat mel­lett és ezért szólok a felfegy­verzés elle®* Mi békét akarunk, s készek vagyunk meg is védeni békés építésünket Béke-est Egerbocson Megyénk dolgozói egyöntetű helyesléssel fogadták a moszk­vai értekezlet deklarációját, amelyet a magyar kormány- küldöttség is aláírt. Igen sók helyen békebeszélgetéseken, kisgyűléseken vitatják meg ezt a nagyjelentőségű nyilatkoza­tot. Az egerbocsi dolgozó parasz­tok is békeesten vitatták meg a deklarációt. A több mint két­száz részvevő lelkesedéssel tett fogadalmat, hogy teljes erejé­vel harcol a béke megvédésé­ért, a nyugatnémet hadsereg újrafelfegyverzése ellen. Nagy János dolgozó paraszt így fog­lalta össze a faluja vélemé­nyét: — A moszkvai értekezlet nagyjelentőségű határozata minket is jobb munkára buz­dít. A második világháború fo­lyamán saját bőrünkön is érez­tük, hogy mire képes a német militarizmus, Minden erőnkkel harcolunk Nyugat-Németor­szág fegyverkezése ellen, mert a fasizmus újjáélesztése újabb borzalmas világháború követ­kezményeit vonná maga után. JP üzesabony felé vitt az autó. A decemberhez szolkatlan, szinte tavaszias kora-délutánon szekerek, gyalogosok igyekeztek ve­lünk szemben — hazafelé: ki Kerecsendre, ki Demjén- re. Vége a vásárnak. Más gazda fogja most a tehén kötőfékjét, mint reggel, más szekérben röfög ria- dozva a hízó. Vannak, akik vásárfia nélkül, de telve a vásár ízével, zajával, min­den színével bandukolnak hazafelé nagy beszélgetve. Kézben bot, oldalon tarisz­nya, s lépegetnek megelé­gedetten a decembert cáfo­ló békés kék ég alatt. Minden arc egy villanás a kocsiból, minden iszák, ta­risznya, csak egy rebbenés­A GAZALARCTOK nyi színfolt. S ekkor hirte­len, olyan ötvenesforma pa­rasztember arca tűnt fel. Tisztán emlékezem arcára, tömött bajuszára, már ko­pott báránybőr kucsmá­jára. a emlékezem, egészen tisztán emlékezem a tarisz­nyájára. Gázálarctok — az volt! Békésen lépegetett a sajá­tos tarisznya gazdája, s fa­latozott a gázálarctokból. Arcán szinte látni lehetett a nagy megelégedést, ame­lyet a vásár nyüzsgő izgal­ma, a kék ég derűje, meg a gázálarctok tartalma ki­váltott. Egy villanásig tartott csak, amíg láttam, de nem tudom, nem lehet ezt most elfelejteni. Tíz s egynéhány eszten­dővel ezelőtt futószalagon készültek ezek a tokok, a belévalókkal együtt. Ré­mült dermedésben mereve­dett a világ, s legyőzhetet- lennek vélt dübörgéssel vo­nultak a csizmák a szovjet és a francia, a belga és a magyar, a lengyel és a cseh­szlovák városok utcáin. S a csizmák felett ütemesen, a lépések ütemére ringva ott függtek a gázálarctokok, jelezve, hogy, akik hordják, mindenre felkészültek, ami a gyilkolás művészetéhez kell. S ott lógtak a gázálarcto­kok Auschwitz hóhérjainak őrbaralkjaiban, ott lógtak az oradouri gyilkosok derekán, ott, amikor megsemmisítet­ték Lidicét, amikor Moszk­va alatt készülődtek a vá­ros bevételének ünnepére ■— és ott kalimpáltak a gáz- álarctókök Sztálingrádnál, a Kárpátoknál, Berlin alatt — amikor menekültek azok, akik „mindenre felkészül­tek.“ Azután szétdobálták őket. Gyerekek játékszereivé, pa­rasztok tarisznyáivá vál­tak. S most újból verik a szögeket a Wehrmacht csiz­mák talpába, hogy jobban dübörögjön, messzebbre hallassék a háború lépte. A mi falunkban is alig vaa olyan, aki ne szenvedett volna valamilyen háborús kárt, vesz­teséget. I gen sok azoknak a száma, akiknek férje, gyerme­kei pusztultak el a háborúban, másóknak a háza dőlt össze, vagy rongálódott meg. Mi bé­két akarunk, s készek vagyunk meg is védeni. békés építésün­ket. Hasonló formában fejezték ki véleményüket és állásfogla­lásukat Heves község MNDSZ asszonyai, a Mátravidéki Erő­mű dolgozói is. S most az újból forgásnak indult imperializmus kö­szörűköve, s élezi, meg­állás nélkül élezi a tőrt, hogy amint lehet, az or­gyilkossághoz szokott kéz a népeik hátába döfje. S most újból készülnek a gázálarcok, gázálarctokok, hirdetve, hogy „mindenre felkészülnek“. Mi nem félünk, mert &s a gyöngék dolga. Mi nem készülünk háborúra, csak ha kell az orgyilkosok fo­gadására. Velünk az igaz­ság, s velük a szégyen, a megvetés, a történelem íté­lete: a kudarc.., Amit mi akarunk: ,,, maradjanak továbbra is szalonnás tarisznyák m gázálarctokok. (gyurkő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom