Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-02 / 95. szám
2 NÉPÚJSÁG 1954 decemfter 2. csBtőrtSfc, (Folytatás az 1. oldalról) Falvairak kinőnek a régi rendszerben szűkre szabott bőrükből. A községet jelző táblákat nem ritkáin kell az újonnan épült egészséges, csinos házakból álló somok elé helyezni A luxus üdülőkben ma a dolgozók pihenik 'ki fáradalmaikat. Mindezek a tények azt mutatják. hogy élni tudtunk a szabadsággal Ápoljuk a nép, haza iránti olthatatlan szeretetét, az ebből táplálkozó testvéri együttérzés, a felszabadult és szabadságukért küzdő népek iránt. Ezzel mondjunk köszönetét felszabadítónknak, drága barátunknak. a nagy szovjet népnek — fejezte be beszédét Komócsin elvtárs. Komócsin Mihály elvtáns szavai után fehéringes, piros nyakkendőé úttörők köszöntötFelszállott a páva... ték a közönséget, s a díszelnökséget. Bátorhangú kis úttörő- lány mondott beszédet az egri „tíz évesek nevében“: „együtt születtünk a szabadsággal és együtt növekszünk, izmosodunk az országgal.“ — mondotta, Megígérte, hogy szabadságukat jó tanulással, fegyelmezettséggel hálálják meg. Kis beszéde után társaival együtt virágot nyújtott át az elnökségnek. Ezután az ünnepi műsor következett. A választás izgalma, ünnepi hangulata még ott izzott a dolgozók lelkében, szivében és ezt a hangulatot a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdem- ren del kitüntetett művész- együttese csak fokozta. A haza iránti végtelen szeretet, annak bátor megvédése, a népi hagyományok legszebb gyöngyszemeinek ápolása tükröződött jól összeállított műsorukban. A műsor legkiemelkedőbb száma Kodály: Felszállott a páva és a Rákóczi induló, az énekkar és zenekar együttes munkája. A fegyelmezett kitűnő hanganyagú énekkar a hangszínek változatos árnyalatában tolmácsolta a szép műveket. A közönség virágesővel jutalmazta a kiváló teljesítményt. Nehéz lenne azonban eldönteni, hogy melyik szám késztette forróbb tapsra a közönséget, Erkel: Hazám, hazám című dala, melyet Ilos- falvi Róbert énekelt, vagy a boszorkányos ügyességgel előadott ukrán tánc? Melyikben gyönyörködtek jobban; a kalotaszegi táncok színpompás forgatagában, vagy a kedves, idillikus „Reggel a táborban“ című tánckompozícióban? A kompozíció a katonaélet vidám élményeit elevenítette fel. Kitűnő volt a kicsit lusta, de mégis nagyon kedves katonaszerepében Nép László, aki az Ukrán táncokban is csillogtatta tudását. A műsor többi száma: Polgár 1848-as szvitje, Verdi és Gounod katonakórusai, a „Fiatal katonák“ és a „Doni fiúk“ című kórusszámok a zenekar és énekkar kiváló munkáját dicsérik. A táncrakérés jó humorral elkészített koreográfiája. Hotlár Olga énekesnő számai méltó kiegészítése volt az ünnepi műsornak. Külön meg kell dicsérni a karvezetőket. Pödör Bélát, Kiss Istvánt, akik tudásuk legjavát nyújtották. A közönség egyöntetű kívánsága volt: minél többször szeretnék látni és hallani a kiváló együttes műsorát. Másnap, november 3ű-án, Kegyelettel A városi népkert lombtalan fái közt hatalmas bronzszobor emelkedik. Fiatal, géppiszto- lvos szovjet katona alakját nxintázta meg öntötte bronzba Várad! Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész. Eger város hálás dolgozói állították ezt a szobrot a felszabadító szovjet hadsereg Egerben elesett hőseinek emlékére. Tíz órakor az egri helyőrség katonai díszszemléjével kezdődött a szobor-avatási ünnepség A szobor alkotójától, Kocs- már János elvtárs, a városi tanács elnöke vette át a szobrot. — Ez az emlékmű, melyet a hősi halált halt szovjet katonák emlékére állítottunk, sok mindenre kötelez bennünket. Kötelez elsősorban arra, hogy a magyar-szovjet barátságot úgy ápoljuk, hogy az örök ba- látság legyen. ígérjük, hogy széttéphetetlenné fogjuk kovácsolni ezt a barátságot, mert ez .igaz barátság. Igaz, mert őszinte, kölcsönös és eredményes. Fénye éltető, benne a szabadság, testvériség, az egyenjogúság és a jólét vireggel fél 9-kor a gyöngyösi honvéd helyőrségi zenekar a Kossuth-téren adott térzenéjével vette kezdetét az ünnepség. Kilenc órakor ugyancsak a Kossuth-téren gyülekeztek az üzemek, dolgozó parasztok, vállalatok, hivatalok, társadalmi szervezetek küldöttségei, ahonnan felvonultak a szobor leleplezés színhelyére, a Népkertbe. emlékezünk... ' íuL Kötelez ez az emlékmű arra, hogy sorainkat, pártunk vezetésével, a Hazafias Népfronton belül még szorosabbra zárjuk, hogy sem az ország határain belül, sem határainkon kívül leselkedő ellenség meg ne bonthassa. Dicsőség a hősöknek, akik városunk felszabadításáért adták életüket. A szobor átvétele után a gj ászandulók hangjai mellett elsők között a megyei pártbizottság, a debreceni szovjet konzulátuj, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a városi pártbizottság, és a városi tanács küldöttsége helyezte el a hála és megemlékezés koszorúját. Majd az egri mernek, dolgozó parasztok, hivatalok és társadalmi szervezetek helyeztek koszorúkat a szob -r talapzatára. Este hét órától a járási kul- túrházban, a szakszervezeti - zékházban és a Dohánygyárban kultúrműsor szórakoztatta a város felszabadulását ünneplő dolgozókat. Száz forintot ér egy munkaegység a gyöngyösoroszi Február 24 tsz-ben Sokat beszélnek napjainkban a gyöngyösoroszi Február 24 tsz-ről. Különösen az egyénileg dolgozók számítgatják a szövetkezet eredményét. A számok azt mutatják, hogy a tsz tagjai jól gazdálkodtak az idén: 100 forintot ér egy munkaegység. A csoportnak különösen szépen jövedelmezett a szőlő, össze! 38 holdról 700 hektó bort szüreteltek. Egy munkaegységre 3.05 kiló kenyérgabonán, 70 deka árpán, 3.64 kiló kukoricán, 33 deka burgonyán, 14 forint készpénzen kívül, öt liter bort osztottak. A jól dolgozó szövetkezet tagjainak jövedelme nagyon szép. Vallus János feleségével 530 munkaegységet szerzett, s pénzben számítva, kereken 50 ezer forintot kapott a zárszámadáskor. Tizenhat mázsa búza, 19 mázsa kukorica, 371 kiló árpa, két mázsa burgonya gazdagítja házatáját, meg 26 hektó bor forr a pincéjében. A gyöngyösoroszi Február 24 tsz vagyona az idén már elérte az egymillió forintot. A FÉMGYŰJTÉS HÍREI — A BËLAPATFALVI CEMENTGYÁRBAN Bocsi Róbert, Sas Sándor, Csuhaly Sándor, Fehér József brigádja 160 mázsa vasat gyűjtött. Jó munkáit végeztek a gyűjtésben Horváth Róza, Bársony Erzsébet és Bocsi Erzsébet is. — VERPELETEN Kiss Géza nevelő-tanár vezetésével az általánosiskolások 60 mázsa vasat gyűjtöttek. — AZ EGRI MTH iskola tanulói közül 80-an vettek részt a fémgyűjtésben. Az elmúlt héten 240 mázsa vasat adtak át a MÉH-nek. Rendőrségi hírek Csordás István boldogi kulák ellenséges, uszító tartalmú röpcédulát talált, melyben a kormány, a párt és a fennálló társadalmi rendszer ellen irányuló. rágalmazó, izgató kijelentések voltak. Csordás a röpcédulát nem szolgáltatta be az illetékes hatóságoknak, hanem lakásán rejtegette és több hozzá hasonló személy előtt felolvasva terjesztette annak tartalmát. A Belügyminisztérium He- vesmewei Főosztálya ellenséges rémhírterjesztés miatt őrizetbe vette Csordást és a nyomozás után a hevesmegyei államügyészségnek adta át ügyét. KÖSZÖNET AZ EGRI VÁROSI TANÁCSNAK A napokban dolgozók keres, ték fel szerkesztőségünket és kérték, hogy tolmácsoljuk kö- szönetüket a tanácsnak, mely lehetővé tette a Petőfi utca folytatásánál lévő sötét utcarészek megvilágítását, s bevezették a villanyt az épülő kislakásokhoz. Eddig sötétben, sárban botorkáltak a dolgozók, s most a villany megkönnyítette közlekedésüket. A MEGYEI TANÁCS KÖZLEMÉNYEI — A minisztertanács 65/1954. (X. 8.) MT. számú rendelete 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a 71/1954. (XI. 26.) MT. számú rendelet alapján: „A községi tanácsok alakuló ülését december hó 4. napjálq, a Járási és járási Jogú városi (Eger, Gyöngyös, Hatvan) tanácsok alakuló ülését december hó 6-án kell megtartani”. — A minisztertanács 1097/ 1954. (XI. 1.) számú határozata a gépállomási dolqozók részére a mezőgazdasági tsz-től járó munkaegység kiegészítés elszámolásáról. A mezőgazdasági tsz-k, a gépállomási traktorvezetőknek, kombá nvezetőknek, munkagépkezelőknek és seqéd- kombájnvezetőknek, a gépállomástól biztosított béren felül járó munkaegység kieqészftcsé- nek olyan hányadát kötelesek megfizetni, hogy a gépállomási díjtétel és a munkaegység kiegészítés együttes összege ne haladja meg az l„ II. típusú termelőszövetkezeti csoportok gépállomás! díjtételét. A fennmaradó különbözetet az állam fizeti ki a gépállomáson keresztül a traktorosoknak. — Az Iqazsáqügvmlniszter 13/1954. (XI. 18.) I. I'M. számú rendelete szabályozza a tula don- jog telekkönyvi bekebelezését. Ennek alapián inoatlanátruhá- zás esetében a tulajdon'og telekkönyvi bekebelezése iránt elő'er- Jesztett kérelemhez bizonyítványt kell csatolni annak Igazolására, hogy sem az átruházónak, sem a szerzőnek adóhátra'éka nincs. A bizonyítványt mindkét félnek a lakóhely szerinti illetékes tanács VB állítja ki. aooo*JO«x4CKXXXXXXXX|CX>:XXX>OOOOOOOCK)OOOOCX3000C)OOOOOOOOOOOOCeOOOOO<> »OOűOúOOOOűOŰQűűOOOOOOOOOOOOOOOOOooooOOQQQneonoiyKyffOooi A bérlők tekintsék sajátjuknak az államosított házakat Alig van a társadalmi életnek olyan területe, ahol több panasz hangzanék el, mint a lakáskérdésben. Panaszkodnak, akiknek nincs megfelelő lakásuk, panaszkodnak azok is, akiknek van ugyan, de a lakás állapota kifogásolható. Nem kivételek az államosított házak sem. Egerben 540 ilyen lakóház van az egri Ingatlankezelő Vállalat kezelésében. A hibák fő oka, hogy a volt háztulajdonosok, a bérbeadott hÉLak karbantartásával évtizedeken át nem törődtek, a berendezéseket, felszereléseket romlani hagyták, csupán a lakbért szedték be. A hanyagság hatása most mutatkozik. Az államosítás után feladatunk, hogy a nép vagy on inaik ezt a jelentős hányadát à további pusztulástól megmentsük. Sajnos, az azóta eltelt két év alatt lehetetlen volt évtizedek bűnös mulasztásait pótolni, de a párt és a kormány mindent megtesz, hogy a dolgozók egészséges, kényelmes lakásokban, igazi otthonokban lakhassanak. Ezt szolgálják a többi között a házépítési kölcsönök is. Egerben ebben az évben több mint kétmillió forintos költség- vetéssel 28 megrongálódott lakóház külső és belső felújításával bíztuk meg a Tatarozó és Építő Vállalatot. Ezekből azonban a munkaerőhiány miatt csak 24 készült el. A többi lakóházban is rendkívül sok a javítanivaló, amit a vállalat sajátmaga végez. Az év első tíz hónapjában, mintegy 600 ezer forint volt a javítási költség. A javításokat azonban a rendelkezésünkre álló kevés munkaerővel nem vagyunk képesek a kívánatos ütemben elvégezni. Elsősorban a halasztást nem tűrő és elkerülhetetlenül szükséges javítási munkákat végezzük el, tervszerűen megállapított sorrendben. Bár minden szükséges javításra sor kerül, mégis gyakran előfordul, hogy az egyes javításokra hosszabb ideig várni kell. Amennyiben valamelyik lakásban kisebb átalakítás szükséges, azt a bérlő, a vállalat engedélye alapján saját költségén is elvégeztetheti. A javításokat sok esetben az teszi szükségessé, hogy a lakásokat elhanyagolják a bérlők. A lakásokban állatokat tartanak, a szobában, konyhában, vagy a folyosókon fát vágnak stb. A dolgozók egy része még nem ismerte fel, hogy az államosított ház a nép, a dolgozók tulajdona, azt úgy kell használni, mint ahogy a gondos ember a saját lakóházát haszI nálja. Nem tesznek eleget a házfelügyelő felhívásának, nem hallgatnak a figyelmeztetésekre. Sokan késedelmesen fizetik a lakbért, vagy indokolatlan hibabejelentésekkel más sürgősebb munkától vonják el a munkaerőt. Károsítások történnek a vízvezetékek, fürdőszoba és WC-berendezések használatánál, ami megengedhetetlen vízpazarláshoz vezet. A vízcsaptömítéseket például csekély költséggel a lakók is elvégezhetnék, de ehelyett a vizet állandóan folyni hagyják, a csapokat olyan erősen becsavarják, hogy a csapszerkezet eltörik. Mások az öblítővezetékekbe hamut, homokot, állatbelet, textilanyagokat öntenek, ami sokszor több lakóház vízvezetékét teszi használhatatlanná. A jövőben a szennyvízvezeték szándékosan, vagy gondatlanságból öltözött hibáit a vállalat nem javítja meg. A víz túlfogyasztása mintegy 130 ezer forint terhet jelent évente a vállalatnak, amelyből több nagyobb házat lehetne tataroztatok Hanyagság mutatkozik a kapualjak, lépcsőházak, világító berendezéseinek indokolatlan használatánál. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy a hatósági szervek és intézmények a lakások jogellenes és károsító használóival szemben a legszigorúbban járjanak el. Az Ingatlan- kezelő Vállalat felmondhat azoknak, akik még az esedékes hó folyamán nem fizetik be lakbérüket. Felmondási ok a béreli helyiségek rongálása, rendellenes használata, a szándékos károkozás, a felszerelések eltulajdonítása, a fák kivágása stb. is. A bérlők sokszor vétenek a szocialista együttélés szabályai ellen. Pedig ezek a szabályok megkövetelik, hogy az említettek lakótársaikkal békésen, veszekedések nélkül éljenek. A bérbeadó ezentúl felmondhatja azok bérletét is, akik ezeket a szabályokat a figyelmeztetés után is megsértik. A be- és kiköltözést szintén kötelesek a lakók a vállalatnak bejelenteni. Ha a bérlők megszívlelik mindezeket a követelményeket, akkor máris sok panasz nyer orvoslást. Az Ingatlan- kezelő Vállalat mindent megtesz, hogy a hibákat megszüntesse, de ehhez az öntudatos szocialista gondolkodású dolgozók támogatása is szükséges. A hibákat és panaszokat az Ingatlankezelő Vállalatnál minden délelőtt 8—10 óra között lehet bejelenteni a házkezelősé- geknél, különösen sürgős esetekben pedig az egész hivatali idő alatt. Csirmaz Dezső, az Ingatlankezelő Vállalat vezetője, Eger, Ipari üzemeink legjobb levelezői kisebb-nagyobb levelekben, jelentésekben számoltak be üzemük életéről, munkájáról. Valóságos győzelmi jelentés hangján szólnak az éves tervek befejezéséről szóló írások. A többiek pedig híven kifejezik a dolgozók lelkesedését, tenniakarását. s azokat az erőfeszítéseket, melyeket az ipari munkásság a terv teljesítéséért, az életszínvonal emeléséért tesz. A Selypi Zsófia-malom dolgozói örömmel jelentik, hogy november 7 és a tanácsválasztások tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésével éves tervüket november 25-én, a határidő előtt 36 nappal befejezték. Ezzel is népünk életszínvonalának emelkedését kívánják erősíteni. Hasonlóképpen az éves terv teljesítéséről szól az Északmagyarországi Bányászati Aknamélyítő Vállalat munkaver- senyelőadójának, Laczik János elvtársnak levele is. A vállalat már október 30-án teljesítette éves tervét. Hozzájárult ehhez a dolgozók versenylendülete, a jó műszaki vezetés és a politikai felvilágosító munka A vállalat jó munkája elősegíti, hogy minél több szén jusson a kórházak, iskolák, családiházak részére. Az év hátralévő részében továbbra is jó munkát végeznek a vállalat dolgozói. Régi levezetőnk, Bravek László elvtárs a gyöngyösi téglagyár munkájáról ad tudósítást. Megírja, hogy a nyersgyártás véget ért és megkezdték az üzem karbantartását^ Ez igen lelkiismeretes munkát követel és kérik a vállalat vezetőségét. hogy a karbantartóknak mindenütt juttassanak meleg ruhát. Arról is írt Bravek elvtárs, hogy minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy kultúréletet éljenek. Az üzem dolgozói és fiataljai használják hát ki a kedvező alkalmat. Csongvai Imre elvtárs, a Hatvani Cukorgyár termelési osztály vezetője arról ír, hogy üzemük a begyűjtési versenyben az első helyet foglalta el* paradicsombegyüjtési tervét 106 százalékra teljesítette. A termelők örömmel kötöttek szerződést a következő gazdasági évre is — paradicsomra és zöldborsóra. A jövőben még jobban kielégítik a termelők igényeit és biztosítják, hogy azok idejében megkapják a többtermeléshez szükséges magvakat, műtrágyát, védőszereket és melegágy! üvegeket. Országh B. András egercsehi levelezőnk szép levelet ír arról, hogy a bányászok hogyan segítik a lakosság tüzelőszükségletének ellátását. November 24-én a bánya igazgatója röp- gyűlést tartott és kérte a dolgozókat, hogy szénjárandóságukból havonként egy mázsát adjanak át az iskolák, kórházak részére. A dolgozók egyhangúlag elfogadták ezt a javaslatot. sőt többen két mázsát is felajánlottak. M-——— ............ Ö ntözési szakcsoportok alakultak Tarnabodon és Zaránkon Tamabodon és Zaránkon a termelési bizottság, a Mezőker és az Öntözési és Talajjavítási Vállalat helyi kirendeltségeinek képviselőivel megbeszélést tartott. Mindkét helyen az öntözéses gazdálkodás lehetőségeivel és a szerződéses zöldségfélék jövőévi termesztésével foglalkoztak. Ezen a megbeszélésen elmondották, hogy a párt- és kormányhatározat a mezőgazdaság fejlesztéséről, és így az öntözés fejlesztéséről is, növeli a parasztság termelési kedvét, növeli Tamabodon is és Zaránkon is. Az eddigi munkákban külö- nősen kitűnt Tarnabodon Kalic Albin, Zaránkon Vigh István. Az ő munkájuk eredményeképpen 1955. évre öntözési csoportok alakultaik 5—10 holddal. Az öntözési és Talajjavító Vállalattól 12 motoro« szivattyút igényeltek haszonbérben. Reméljük, hogy a tarnabodi é« zaránki termelési bizottságok és a község dolgozó parasztjainak jó munkája példa lesz egész megyénk parasztsága előtt. BÖDI TIVADAR, agronómus Állattenyésztési szakemberek tapasztalatcseréje Egerben Megyénk állatorvosai, felcserei, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kiváló állattenyésztői, élenjáró egyénileg dolgozó parasztok szombaton egésznapos állategészségügyi ankétot tartottak Egerben, a Dózsa filmszínházban. A több mint száz részvevő előtt Jurányi József, a füzesabonyi törzsállattenyésztő állomás főállattenyésztője ismertette a szarvasmarhatenyésztés lemaradásának okait, valamint azokat a feladatokat, melyeket meg kell valósítani a szarvasmarha állomány fejlesztéséért. A nagy érdeklődéssel fogadott beszámoló után Kardeván László, a Földművelésügyi Minisztérium főállatorvosa beszélt az egyik legveszedelmesebb sertés- és szarvasmarhabetegség, a brucelózis elleni I védekezésről. A többi között I hangsúlyozta, igen fontos fel-1 adat, hogy az állami gazdasá* gok, tsz-ék, de az egyéni gazdák is rendszeresen ellenőrizzék állataikat. Ha valahol betegség üti fel a fejét, a fertőzött egyedeket azonnal külön kell választani az egészségesektől és gondoskodni kell a megfelelő védőoltásról. Számos gazdaságban sikerrel alkalmazzák a sertések aárt nevelését. Ez azért célszerű, mert így megakadályozzák, hogy a sűrűn cserélt jószágok betegséget terjesszenek. Azokban a tsz-ekben, állami gazdaságokban, ahol ezt a módszert bevezették és egy anyáról szaporítják jószágaikat, kevésbé jelentkezik e fertőző betegség. Ezután foglalkozott a gümőkor elleni védekezés módszereivel is. Értékes hozzászólásokkal gyarapították egymás tapasztalatait az értekezlet részvevői. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle mos: megjelent októberi száma vezércikkben foglalkozik a Központi Vezetőség októberi Ülésének jelentőségével. Markója Imre „A tanácsok — népi demokratikus államunk politikai alapja’’ címmel Irt cikket. Zentai Béláné és Kahulits László írása a fogyasztási cikkek gyártásánál és à mezőgazdasági gépgyártásnál mutatkozó fogyatékosságokat elemzi és rámutat a qépipar átcsoportosításának meggyorsítását szolgáló legfontosabb feladatokra. Jávorka Edit cikke a vásárlóerő, az árualap és az őtetszinvonal összefüggéseit vizsgálja. Soóg Gábor cikkének címe: „A gépállomások szerepe a mezőgazdasági termelés fellendítésében.” Széc henyi István közqazdasáqi néze. telvel foglalkozik Mátyás Antal írása. A Szemlében Romját Irén a londoni és párizsi egyezményekről (r. FogarasI Béla a zürichi fi. lozófiai kongresszusról számot be. Sarkadl János az ókorkutatác legújabb hazai eredményeit ismerteti. Ungvári Tamás „Howard | I Fast és az amerikai nép harca’* címmel Fast irodalmi munkásságát méltatja.
