Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-04 / 87. szám

1854 november 4. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 faadóttek tetejé A múlt hónap elején örömmel olvastuk és lapunk­ban is közöltük Egercsehi bá­nya versenyvállalását. A vál­lalat párttitkára. OB-eloöke és főmérnöke aláírásával elké­szült vállalás a többi között azt is tartalmazza, hogy az üzem dolgozói november 7 és a tanácsválasztások tiszteleté­re 19 ezer kilowattóra ener­giát takarítanak meg. A fel­ajánlás annál is inkább fontos, mert a sok energiafelhaszná­lás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az egereseinek tonnán­ként 71.90 ft-fcal drágábban termelik a szenet. Nézzük meg. hogy a vállalás megtétele után egy hónappal mi a fel­ajánlások sorsa. Most nem be­szélünk a vállalás minden pontjának teljesítéséről, nem is kapnánk arról biztató képet, csupán a villamosenergia út­ját vizsgáljuk meg. A pártbizottság irodájában: Szecskó elvtárstól érdeklőd­nénk, mi van a vállalt 19 ezer kilowatt viilamosenergiameg- takarítással? — Hát én arról most hirte­len nem is tudok mit monda­ni, keressék fel talán a főmér­nököt, ő tud majd erről felvi­lágosítást adni. ö foglalkozik ezekkel a dolgokkal. A vállalat főmérnöke éppen a bányában van. Pillanatnyi­lag így nem lehet vele be­szélni. Vájjon, ki adhatna most felvilágosítást a takarékosság­ról. A tervosztályon dolgozó Morvái elvtárs készséggel szol­gál egy kimutatással. Sajnos ebből csak azt lehetett meg­tudni, hogy az üzem, amely már hónapok óta nem teljesíti a tervét, rendszeresein túllépi az ervergfVelhasználási nor­máját. Szeptemberben például 26 és félezer kilowattal voit több a fogyasztás. Október hó­napban a vállalásról, a taka­rékosságról egy szó sincs a mlndenttudó kimutatásban. Ki tud hát a felajánlás­ról? Energiatakarékossági ügy? Ez a gépműhelyre tarto­zik. Talán ott tessék megnéz­ni. Orbán elvtárs szolgálhat ilyen felvilágosításokkal. Ki­derült, hogy ő sem tud róla. Talán Csányi elvtárs? Talán Lőrinczi mérnök, elvégre ő az energetikus. Felkerestük hát. Kiderült, először tőlünk hal­lotta. hogy ilyen felajánlás is van a világon. Neki ezt eddig senki nem mondta, s ő mint gyakorló mérnök nem is ka­pott megbízatást ennek ellen­őrzésére. Azért csak számol­junk. Október hónapra a nor­ma 180.560 kilowatt. A napi átlagos fogyasztás 800 kilo­watt. így a hó végére több mint 59.000 kiioivatt túllépés van. Mindez októberben, a takarékossági felajánlás első hónapjában. Nézzük talán a DISZ-t, ho­gyan mozgósítja a fiatalokat a takarékosságra. Csatári elv- társsal beszélünk erről, a DISZ­titkárral. Mit tesznek a fia­talok? A válasz: „Hát harcol­nak. harcolnak az energiata­karékosságért. hisz az termé­szetes.“ Mégis, hágván? — Csányi Sándor villany- szerelő DlSZ-propagandista mindent megtesz. Mi az a minden, és mit tesz­nek a többiek? A válaszból ki­derül. hogy ezzel már „részle­tesebben nem foglalkoznak, ez már a „szakmai vonalhoz tar­tozik.“ Mi az ÜB-elnök véleménye? Utasi elvtárs. mi van a ta­karékossági felajánlások telje­sítésével? Van nálatok takaré­kosság? — Dehogy van nálunk taka­rékosság, sőt az ellenkezője. Mindenhol csak a pazarlás, pocsékolás folyik. Ki hát a felelős? A felaján­lás bizony úgy maradt, ahogy megszövegezték a papiron. Gazdája nincs, végrehajtásáról pedig senki sem tud. Arra már nem gondoltak, hogy ezt végre is kellene haj­tani. Ez pedig nem más. mint nagyfokú felelőtlenség. Fele­lőtlen munkát végeztek a vál­lalat vezetői mindjárt a kez­det-kezdetén, a vállalások el­készítésénél. Nem alapoztak a dolgozók segítségére, támoga­tására, nem vették figyelembe a dolgozók takarékossági fel­ajánlásait. Mindezektől füg­getlenül, szinte ötletszerűen felelőtlenül vetették papírra a 19 ezer kilowattóra áramta- karékosságcrt. Akkor sem, s később sem mozgósították a bányászokat arra. hogy taka­rékosabban bánjanak az ener­giával, munkájukkal segítsék elő a vállalás sikerét. A Felelőtlen ígérgetés te­hát a megye dolgozóinak fél­revezetéséhez. becsapásához vezetett. Pedig a szavakkal, az ígéretekkel nem lehet játszani. Az egereseinek ígérték, válla­lásuk teljesítésére számít a megye dolgozó népe. Elvégre a felajánlás nem kirakatpoliti­ka, s nem játék! Végre beszélhettünk a fő­mérnök elvtárssal is. Eddig ő sem gondolt arra, hogy mi lett a vállalás sorsa, holott annak idején ő is aláírta a kötelezett­ségvállalásit. Beszélgetés köz­ben kiderült, hogy terveivel, ötleteivel igazán elő tudná se­gíteni a takarékosságot. El­mondott néhány lehetőséget: Megszüntetik a monosbéli szénosztályozó szükségtelen éj­jeli kivilágítását. A bányában összegyűlt vizet ezután nem kell 280 méterre kiemelni, ha­nem egy kifolyó segítségével 140 méternél már tudnak víz­teleníteni. A termelés centra­lizálásával kevesebb lesz a gé­pek fogyasztása. A két-müsza- kos kötélpályaszáliítással is sokat lehet megtakarítani. Mindez még csak terv. de ha végrehajtják, az már sokat segít. A terv megvalósításra, a felajánlás pedig gazdára vár. Mert bizony a sok felelőtlen bába között elveszett a gyer­mek. Illő lenne már felébred­ni. hogy gazdára, felelősre ta­lálna az áramtakarékossági felajánlás és az egereseinek végre eleget tennének ígére­tüknek. Császár István Állattenyésztéssel a nagyobb jövedelemért — Látogatás hét temwftósaöwthn&etbon — „Az a kettő a napokban fial, félős itthagyni éccakára. Még nappalra sem szeretem én a várandós állatokat más­ra bízni“ — mondta Bíró Já­nos. amíg a könyvelő szobájá­ban nevét adta a „sertésanya- könyVbe“. Jól meghálálta ez a jószág is. tizenhármat fialt a mulfchéten. Büszke is rá állat­gondozója. A füaosahongi Petőfi tsm évek óta híres állatáUomá- nváról. Már az első években, amikor megalakultak és meg­ismerték a kollektív gazdál­kodás feladatait, úgy határoz­tak, hogy a földművelést egy­bekapcsolják az állattenyész­téssel. Aztán ahogy teltek az esztendők, úgy szaporodott az állatállomány. Nehéz lenne ar­ra válaszolni, hogy ki a cso­port legjobb állatgondozója. Egyformán szeretik a jószágo­kat, rendbemtartják helyüket. Hídvégi Péter. Gulyás Sán- domé neve és jó munkája már megyeszerte ismert és so­kan azt mondják, hogy ebben a tsz-ben mindenki védi. ápol­ja az állatokat: a kocsisok a rájuk bízott lovakat, az asszo­nyok a baromfiakat, a többiek meg a szarvasmarhát. Es nem­csak mondják, hogy szeretik, hiszen nem is olyan régen tör­tént. hogy a gondozók éjjel többször is átnéztek az istál­lóba. nehogy baj legyen az el­lesnél. Lelkiismeretesen végzik az etetést, nehezebb munkánál abrakot adnak a jószágoknak. Most télre 800 köbméter silót készítettek a takarmány mel­lé. Az utóbbi évben 16 szarvas­marhával. két csikóval, 135 sertéssel és 310 baromfival emelkedett az állatállomány, de még mindig számítanak kö­zel kettőszázra. Miért szeret­nek az állattenyésztéssel fog­lalkozni? 1953 őszén a Petőfi tsz ke­vesebb műtrágyát igényelt, mint a többi. Nem azért, mert nem tapasztalták a talajjavítás bőkezűségét. hanem azért, mert több mint 40 holdat is­tállótrágyáztak. Szépen is lett a földön, 30 mázsás kukorica átlagot értek el. Ezért most is istáilótrágyát szórtak 50 hold körül őszi alá Az állatok ezenkívül még sokat jövedel­meztek. Mindenki kapott egy két-hónapos malacot — 400 forintra becsülték darabját — kétszer vágtak marhát és két­szer disznót kiosztásra, havon­ta a munkaegység arányában részesedtek tejből — átlag 40 litert, vagy akinek otthon te­hene van. az pénzben 100—150 forintot kapott. Több vásáron adtak el az állatokból és a kapott összeg is a közöß jöve­delmet emelte. így a számítá­sok szerint a baromfi külön 2092 forintot, a többi állat 256.265 forint jövedelmet ho­zott Az áilatelhullás mini- mumra csökkentésével és a jó takarmányozással, etetéssel elérték, hogy munkaegységen­ként 15—20 forinttal többet kapnak, a zárszámadásnál De nem minden csoportban gondolkoznak így az emberek. Az állattenyésztés fontosságá­ról elhangzott okos szavakat sok helyen nem hallották meg. így tt bfésenyotelhi Honfoglalás tsa-nél sem. Földjük 531 holdra növekedett, van ebben aztán jobb. meg kevésbbé jó is, nem lehet mindtől kimagasló ter­mésátlagot várni. Persze, más­képpen van akkor, ha ősszel, vagy tavaszai trágyával ked­veskednek“ a földnek. Ezt a csoport az 53/54-es évben nem nagyon tette, mert kevés volt az állat, így aztán istálló- trágya is csak három holdra jutott. Pedig jó lett volna a kukorica alá. mert 15 mázsa holdanként nagyon kevés, s aligha segít a csoport jó hír­nevét növelni. Temesvári Ist­ván, az elnök többször beszélt gyűléseken arról, hogy meg­van a lehetőség az állatállo­mány fejlesztésére, de a töb­biek csak némáin figyelték, senki sem erősítette szavait. Tűrték, hogy ifjú Got Antal sertésgondozó ..keze között“ 40 sertésből 11 szaporulat legyen, hogy az állatokkal felelőtlenül bánjon. Mert az is előfordult, hogy egész nap feléjük sem nézett. Arra nem gondoltak, mit veszítettek csupán egy év alatt is. Náluk is a 15 mázsa helyett betakaríthattak volna 30 mázsa kukoricát minden holdról, s 400 forinttal szá­molva 30 holdról már 18 ezer forint. Tejet is csak az aratás idején kaptak, tagonként ha­vonta 100—150 forint itt is „el­úszott“, húst sem osztottak, pedig ThffiSdénkí szívesen vet­te volna, zsírt sem kaptak. Most az osztozkodásnál őszig, legalább 10 forinttal többet számolnának egységenként. Nem lest több ilyen év — ez iaz elhatározása az elnök­nek. És bár még mindig ke­vesen vannak hasonló vélemé­nyen, ő mégis többet gondol az állattartásra. Már építik a 40 férőhelyes marhaistállót. negy­venről 110-re emelték a ser­tést, nyolccal szaporították a szarva ^marhaállomány szá­mát. Most ősszel jutott is trá­gya 46 hold búza alá! Molnár .Jáinos. ,az„új áU&tigpndQtó de­rekasan elvégzi. feladatait, ügy kezeli az állatokat, mint otthon az ővét. Ha a Honfog­lalás tsz továbbra is ezen az úton halad, ha még több jó­szágot nevel, nekik és nekünk is több hús, zsír tej és tojás jut. így lesz gazdagabb a szö­vetkezetük. így lesz nagyobb a jövedelem. A boconádi népfront-bizottság helyes kezdeményezése A megalakulása óla egyre fo­kozódó aktivitással veszi ki ré­szét a falu életének, sorsának irányításából, a dolgozó parasz­tok terveinek megvalósításából a 36-tagú boconáidi népfront bizott­ság. A megalakulás uíán nem sokkal ülést tartottak, melyen megtárgyalták a tanácsválasztá­sokig terjedő időszak legfonto­sabb tennivalóit. Elhatározták, hogy segítik a jelölőgytílések megszervezését, s lebonyolítását, támogatják a falu dolgozóinak kezdeményezését, s továbbítják azokat az illetékes szervekhez. Az elhatározást tett követte. A bizottság négy tagja nemcsak a jelölőgyűlések meg­szervezésében támogatja a taná­csot, hanem részt is vesz a gyű­léseken, feljegyzi az ott elhang­zott panaszokat, javaslatokat és segít azok orvoslásában. A jelölőgyüléseken elhangzott felszólalások alapján határozta el legutóbb a népfront-bizottság, hogy megszervezi a Dózsa Gyöt gy-utcának mintegy 350 mé­teres szakaszon való kikövezését, döntően társadalmi munkával. A másik probléma, amin segíte­nek: nincs tornaterme az isko­lának. 'A bizottság két tagja már talált megfelelő faanyagot és most a gépállomás segítségévei tornaszer-állványt készítenek az általánosiskolások számára. Komolyabb problémája volt a boconádi dolgozó parasztoknak, hogy étolajat eddig csak Tarna- mérán vásárolhattak, oda kellett átgyalogolni nap mint nap min­den háziasszonynak, ahol még nem volt disznóvágás. A bizott­ság itt is segített, s a felsőbb szervek elintézték, hogy ezentúl a községben is árusítanak olajat. A minisztertanács rendeleíe értelmében a falusi nevelők élet- színvonaluk megjavítására kony­hakertet kapnak államunktól. A bizottság itt is segített, hogy jó helyen, a faluhoz közei kapják meg a padagógusok, az összesen mintegy öt és fél holdnyi ház­táji kertjüket. A bizottság távo­labbi terveiben szerepel, hogy a tanáccsal karöltve rendbehozatja a falu ötven esztendeje elhanya­golt temetőjét. Igen jelentős és követendő az a kezdeményezés, hogy hetenként egyszer, szombaton délután két óra fogadóórát tart a bizottság a dolgozó parasztok jogos sérel­meinek, panaszainak, valamint értékes javaslatainak meghallga­tására, illetve megvalósítására. A Ml JELÖLTJEINK Temesvári Istvánt jó munká- Bar ta József tervcsoport ve- jáért jelölték tanácstagnak a zető Egercsehi bányán. Öt is besenyőtelki dolgozók. jó munkája után jelölték a tanácska. ké­Apróbetűs, kiforratlan írás, alatta egy kis pajtás neve, az­tán géppel írott, meg ceruzá­val papírra vetett sorok. De minden levél a munka ered­ményeit, a napok, a hónapok új terveit tárja elénk. Dolgo­zóink megszokták már, hogy munkájukért mások kezet szo­rítsanak velük, vagy egy-két jó szóval értékeljék, biztassák őket. Elmondják hát levelük­ben szerkesztőségünknek is, hadd tudja meg minden ol­vasó, hogy november 7-re és a tanácsválasztás tiszteletére tett vállalásaikból már meny­nyit teljesítettek, hogy a csí­pős, hideg éjszakákon hány hold szántását végezték el, ho­gyan dolgoztak, izzadtak ter­vük teljesítéséért. KOVÁCS FERENC, a me­gyei tanácstól írja levelében: A sarudi gépállomás vezetői és a. környék tsz-einek agronó- musai a napokban megbeszél­ték további feladataikat. Mun­kájukat is értékelték és meg­állapították, hogy Bukta. Lajos traktoros G—35 traktorával éves tervéj már 120, őszi ter­vét meg 144 százalékra teljesí­tette. Jó munkát végzett Bukta Joachim és Gubö lstván is. De nél több iránt 200 és egyéniek­nél is néhány száz holdat kell búzával vetni,, hiszen a szer­ződésekben megígérték. A gyors munkát segití elő az is, hogy gyakran vasárnapokon is dolgoznak. Az egri Faipari Vállalattól BAJZA LÁSZLÓ írt néhány sort. Harmadik negyedéves tervüket 132.4 százalékra tel­jesítették — említi soraiban. Az önköltség csökkentésében pedig 4 százalékot értek el. Vállalásokat tettek november 7-re: Pednárcsik Kálmán, Ga- dóczi Sándor csoportvezetők megfogadták, hogy terven fe­lül 500 konyhai ülőkét és 200 konyhai vizesszekrényt ké­szítenek. Az ezekhez szüksé­ges anyag felét 9500 forintér­tékben hulladék anyagból ké­szítik. A Béke brigád sztaha­novista csoportvezetője, Bata István megígérte, hogy terven — ......— ♦ • ♦ fe lül 200 étkezdéi asztalt szít. Jól dolgoztak a hevesi gép­állomás traktorosai is. Sürget az idő, nincs tétovázásnak he­lye, ha elsők akarunk lenni, gyorsan kell dolgozni — írja Dudás elvtárs, a párttitkár. Jól dolgoztak a brigádok is. őszi tervük teljesítésében már nem sok van hátra. Egyénileg leg­jobb munkát Horváth László, Oberciún József. Tari Lajos, és Fekete Lajos végeztek. BRAVEK LÁSZLÓ régi le­velezőnk. most sem feledke­zett el a téglagyár munkájáról írni. Tóth Józsefné. Berta Ju­dit gondosan rakják a termelt téglát, ügyelnek a selejt csök­kentésére — írja. Sokan 140— 160 százalékot érnek el, kö­zöttük Barta János, Győri László berakó. Vasborosi Jó­zsef és Kovács Miklós ki­hordó. Bélapátfalván MNDSZ nagy­gyűlést tartottak október 30- án. Erről tudósít bennünket BERTALAN IMRE általános iskolai nevelő. A nagygyűlés jól sikerült. A budapesti ki­küldött elvtársnő beszámoló­ját óvodás gyerekek kedves szereplése és a csasztu&ka bri­gád vidám' ÓHéke 'előzte meg. Sok jó hozzászólás hangzott él, majd ismét kultúrműsort tar­tottak. A gyöngyösi Sütőipari Vál­lalat DISZ szervezete fém­gyűjtést versenyre hívja ki a gyöngyösi járás valamennyi DlSZ-szervezetét. BATA JÓ­ZSEF DISZ titkár azért érte­sített bennünket erről, mert szeretné, ha minél többen csatlakoznának versenyfelhí­vásukhoz. Vállalták, hogy 30 fiatalt vonnak be a munkába, ki takarítják üzemeiket és _ a vas- és fémhulladékot vidéki üzemeikből is összegyűjtik. KRINC ADOLF gyöngyösi dolgozó hosszú levelében szá­molt be arról, mennyire he­lyesli a Népfront-bizottságok megalakítását. Régi kommu­nista már, éppen ezért min­den erejével azon dolgozik, hogy a népfront politikája megvalósulhasson. líj belépek a mezőiárksnyi Ezüst kalász tsz-be A mezőiárkányi Ezüst kalász termelőszövetkezetben a szorgos év után a jövedelemosztáshoz ér­tek. A zárszámadás ugyan még nincs kész, de a szövetkezet tag­jai már tudják, milyen jövede­lemre számíthatnak ez évben. Előlegkép meg is kapták már jö­vedelmük egy részét. Túlteljesítették kenyerpijooa vetéstervüket a káli dolgozó parasztok A határidő közeledtével meggyorsult az őszigabona ve­tése a megyében. Az utóbbi napokban 59 tsz és 21 község jelentette, hogy teljesítette a vetési tervet. A termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó parasztok eddig 24.000 holddal több kenyérgabonát vetettek el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A dol­gozó parasztok lendületes munkáját bizonyítja, hogy a gyöngyösi kivételével a megye valamennyi járása már befe­jezte a rozsvetést és közel 75.000 holdon földbe került a búza is. A községek és tsz-ek agronómusai a határidőig hát­ralévő napokat a búza gyors elvetésére fordítják. A megye északi részén fekvő pétervá- sári járásban a hét elején még több mint háromszáz hold búzaföld volt vetetlen, de már tervüket maradéktala­nul teljesítették. A termelő- szövetkezet és az egyéni gazdák sok helyen terven felül is vetnek kenyérga­bonát. A kerekharaszti Béke tsz, a mezőszemerei Nincs akadály tsz őszi vetéstervén felül közel 200 hold kenyér- gabonát vetett, Az eddigi számítások szerint: búzából 5.2, árpából 1.4, zabból 0.5, burgonyából 1, kukoricából 5.5 kilogrammot osztanak ki egy- egy munkaegységre, ezenkívül jelentős mennyiséget kapnak a tagok lucernából, cukorból, nap­raforgóból és borsóból. A termé­szetbeni juttatásokon kívül mun­kaegységenként három forint előleget is osztottak a szövetke­zetben. Erki János, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója, aki egyedül 437 munkaegységet szerzett ez évben, 23 mázsa búzáit, hat má­zsa árpát, két mázsa zabot, fél mázsa borsót, 25 mázsa kukori­cát, 37 mázsa lucernaszénát, másfél mázsa napraforgót, 140 kiló cukrot és 1300 forint kész­pénzt kapott. A község dolgozó parasztjai látva a szövetkezet eredményét, kérik felvételüket a jól dolgozó termelőszövetkezetbe. Az utóbbi időben őt dolgozó paraszt, közte Tóth Pongrác 13 holdas, Németh József 13 holdas, Cseh Pál 15 holdas középparaszt kérte felvételét a termelőszövet­kezetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom