Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-14 / 90. szám

6 M EPU JS AG 1954 november 14. vasírnap Egy műszaki iskolában A Szovjetunióban 1954-ben 250 műszaki iskola kezdi meg munkáját. A műszaki iskolák, az üzemi oktatás újtípusú tan­intézetei, amelyekben az ifjú­ság köréből magas szakképzett­ségű munkásokat és műszaki segédszemélyzetet képeznek ki. Ezekbe az iskolákba tízosztá­lyos középiskolát végzett fiúkat és leányokat vesznek fel. A diákok a technikumok har­madéves hallgatói számára megállapított ösztöndíjat kap­ják, a kiváló tanulók pedig 25 százalékkal magasabb összeget. Azok, akik a műszaki iskolát kiváló eredménnyel végezték el és munkájuk után tovább sze­retnének tanulni, felvételi vizs­ga elvégzése után a különböző főiskolák esti és levelező tago­zatain fejleszthetik tudásukat. A moszkvai 5. sz. műszaki iskola nagy, háromemeletes épület, amelyben 375-en tanul­nák. A tanintézet a gépgyárak számára magas szakképzettségű munkásokat, univerzális eszter­gályosokat, marósokat, szerelő lakatosokat, szerszámlakatoso­kat, (idomkészítők), villanysze­relőket, normaszakértőket és tervező-rajzolókat képez ki. A normaszakértők számára két­éves, a tervező-rajzolók számá­ra másféléves, a többiek szá­mára pedig egyéves tanulmá­nyi időt állapítottak meg. Az iskola jól berendezett mű­hellyel rendelkezik. A foglal­kozásokat az üzemi oktatás 27 előadója és mestere vezeti. Ro­man Grib, az iskola igazgató­ja 50 éves szolgálati idő alatt nagy termelési tapasztalatokat szerzett és ügyesen irányítja az iskola munkáját is. A „BOCI-BOCI TARKA“ GYÖNGYÖSÖN Az MSZT és a járási kultúrház színjátszói bemutatták Csizmarek Mátyás új operettjét. A rádió műsorából November 14-17-ig VASÁRNAP Kossuth-rádió: 8.10: Egy falu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Csinn-Bumm! 11.00: Láttuk, hal­lottuk, olvastuk. 12.15: Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.15: Jó mun­káért szép muzsikát. 14.00: Hely­színi közvetítés a Magyarország— Ausztria nemzetek közötti labda- rúgómérkőzésről. — 15.50: Szív küldi. 16.15: Kilátó. A Rádió vi­lágirodalmi folyóirata. 17.00: Tánczene: 17.40: Kincses kalen­dárium. 18.40: Fehér foltok a fe­kete földrészen. 19.10: Szív küldi. 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 20.20: Magyar népdalok. 20.55: Költők és írók a magyar nyelvről. 21.30: A va­sárnap sportja. 23.20: A Fővárosi Operettszfnház műsorából. 0.10: Népdalok és népi táncok. Petőfi-rádió: 8.00: Magyar népi muzsika. 9.00: Falurádió. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi. 11.00: Népek dalai. 11.50: Vidám vasárnap délelőtt. 13.00: Művészlemezek. 14.00: Részletek Kacsóh Pongrácz mű­veiből. 15.20: Csángó dalok. 16.00: Rossini operáiból. 17.00: A Rádió Gyermekszínházának műsora. 17.40: Szimfonikus zene. 19.10: Bécsiszelet. Szatíra. 19.30: A Ma­gyar Rádió népi zenekara ját­szik. 20.35: Tánczene. 21.30: Ze­nekari hangverseny. 22.30: Fu- ■ vószene a baráti rádiók műsorá­ból. HÉTFŐ Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. 10.10: Kamarazene. 10.30: Meséskönyv. 11.00: Opera­részletek. 11.30: Meseautó. Elbe­szélés. 11.50: Keringők. 12.10: Operarészletek. 12.45: Beszélő atlasz. 13.00: Népek dalai. 14 25: Úttörő híradó. 14.50: Heti zenés kalendárium. 15.40: Feleki R"zso énekel. 16.00: Atomvilág. 16.40: Petri Endre zongorázik. 17.10: Válaszolunk falusi hallgatóink­nak. 18.00: Színházról, filmről. 18.20: Magyar szerzők művei. 18.40: Mi újság a technika és a tudomány világában? 19.00: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: Rádiójáték. 21.40: Tánczene. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Hazánk zenei életéből. 23.30: Ifj. Magyari Im­re és zenekara játszik. 0.10: Ver­bunkosok és csárdások. Petőfi-rádió: 14.00: Részletek Humperdinck: Jancsi és Juliska című operájából. 15.00: A buka­resti rádió műsorából. 16.00: Szív küldi. 16.30: A rádió népi tika. 22.20: Szimfonikus zene. 23.40: Könnyű zene. 0.10: Vidám népi muzsika. Petőf i-rádió: 14.00: Könnyű melódiák. 14.40: A rádió népi ze nekara játszik. 15.10: Operettmu­zsika. 16.20: Elbeszélés. 16.40: Kóczé Gyula és zenekara játszik 17.20: Történetek a görög mito­lógiából. 17.45: Kamarazene. 18.50: Operarészletek. 19.30: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. 20.00: Kórusművek. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Operarészle tek. 21.20: Hogyan történik a csecsemő helyes elválasztása? Előadás. 21.30: Magyar népzene. 22.00: Strauss-keringők. 22.30: Magyar népi muzsika. HIRDETÉSEK Borházas pince eladó. Eger, *Szépasszonyvölgy-u. 1. Érdek­lődni: Ady-u. 9. Elcserélném budai 2 szoba, összkomfortos lakásom Gyöngyö­sön hasonlóért. Cím: Gyöngyös, Hámán Kató-u. 9. S 4-es 250 Puch motorkerék­pár újonnan generálozva eladó. Gyöngyös. Egri-u. 16. Uj házi vízvezeték tervezését és beszerelését vállalom, vidéken is. Privátoknak megbeszélés sze­rint részletfizetésre is. Vízveze­téki javításokat gyorsan és jól elvégzek. Sárdi János vízvezeték­szerelő mester, Eger, Széchenyi- utca 2. Szalaqfűrészlap beszerzését hi­vatalos áron, magánosok részére is vállalom. Kovács, Eger. Szvo- rényi-u. 34. Eqri Általános Javító Vállalat szakképzett asztalosokat keres azonnali felvételre. Eger, Alkot- mány-u. 7. Helyesbítés : A Népujsáq 1954 október 17-i számában bíráltuk a bélapátfalvi orvos sportorvosi vizsqálatával kapcsolatos ténykedését. Meqálla- pítást nvert, hoqv a bírálat nem a bélapátfalvi, hanem a Bélapát­falván lakó felnémeti körzeti orvost illeti. NÊPÜJSAG Az MDP Hevesmegyei Párt* bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Márt'rok-tere 1. Post a fiók: 23. / Telefon: 284. 246 és 123. Szikra Lannvomda Budapest. VITÎ.. Rökk Szilárd-utca 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály zenekara játszik. 17.00: A ma­kói vasutas szakszervezet ének­kara énekel. 17.15: Felsőhesseni paraszttáncok. 17.25: Sportfilmek zenéjéből. 18.00: Magyar szerzők dalai. — 18.30: Kamarazene. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30: Kardos László műfordításaiból. 20.00: Részletek Kodály műveiből. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Tánczene. 21.20: Népi zenekarok hangverse­nye. 22.00: Szórakoztató zene. KEDD: Kossuth-rádió: 8.30: A rádió népi zenekara játszik. 9.00: In­dulók. 9.15: Úttörő-híradó. 10.10: Könnyű délelőtti muzsika. 11.30: Fúvószene. 12.15: Körösi Dudus i Zoltán és zenekara játszik. 13.00:1 Hangszeres táncok. 13.30: Rádió­játékok zenéjéből. 14.25: Hang­verseny gyermekeknek. 15.00:í Népek dalai és kórusai. 16.00:1 Szörényi Éva fiatalokkal beszél­get. 16.40: Kórushangverseny.. 18.20: Szív küldi. 19.00: Sámson, | részletek Milton drámai költemé­nyéből. 19.40: Tánczene. 20.00: Esti híradó. 20.20: Ajándékmű­sor. 21.30: A rádió énekkarának hangversenye. 22.20: Színes ma- * gyár néni muzsika. 23.00: Ma- f gyár előadóművészek Brahms- estje. 0.10: Magyar nóták és csárdások. Petőf i-rádíó: 14.00: Opera­részletek 15.00: Gyermekszvit 15.22: Vidám hangszerszólók. 15.30: A menyecske. Elbeszélés. 16.00: Szerelmes dalok és lako­dalmas nóták. 17.30: A Bükk* hegység. Előadás. 17.40: Táncze­ne. 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.00: Mozart: Don Juan. Opera két felvonás­ban. 22.00: A rádió népi zene­kara játszik. 22.28: Weiner: Csongor és Tünde — szvit. SZERDA: Kossuth-rádió: 8.30: Népszerű operarészletek. 9.20: A tél elolt. Elbeszélés. 10.30: A part alatt. Óvodások műsora. 11.00: Hang­verseny az ifjúsng számára. 12.15: Tánczene. 13.00: Drbán Ernő elbeszélése. 13.20: Magyar népdalok és népi táncok. 14.25: Űttörő-híradó. 14.50: Havdn ka­maraműveiből. 15.20: Zenekari hangverseny. 16.20: Népdalok. 16.40: Levelekre válaszolunk 17.10: Nemzetközi kérdések Elő­adás. 17.25: Szív küldi. 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. 18.30: A rádió népi zenekara játsz’k. 19 00: Napló. 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: Szivárvánv. Zenés irodalmi műsor. 21.20: Tánczene, 22.10: Tíz perc külpoii­Eger — a város lakosságának számarányához mérten — az or­szág legnagyobb labdarúgó szur­kolótáborral rendelkező városa! Ezt a megállapítást a tények bizo­nyítják. Az Egri Fáklya csapatának ez évi mérkőzéseit (tíz barátságos, tizennégy bajnoki mérkőzést) ki­lencvenezer szurkoló, labdarúgó rajongó nézte végig, s hátra van még a szintén Egerben sorra- kerülő Egri Fáklya —Debreceni Lokomotiv bajnoki mérkőzés, va­lamint további barátságos mér­kőzések. Ennek a hatalmas nézőszámnak a részletei is orszá­gos figyelmet érdemelnek. Az Egri Fáklya —Ózdi Vasas mérkő­zés îelenti a balnoki találkozó n^őcsúcsát — 10.000 szurkolót... Méo impozánsabb az Egri Fáklva — Magyar Válogatott 20.000 néző­je, amely nemcsak a magyar kis­városok nézőcsúcsa, hanem — nvugodtan állíthatjuk — az egész világon egyedülálló, mert ^ nem hisszük, hogy ak=»d * világon vá**os. ahol a 3^,000 főnyi lakos­ságból — 20.000 pmH#*»- megy k! f»~\/ labda**ú'~ó mérkőzésre, s a többi móT-kő^éc«- is 5 — 1O0A0 ember né^i végig* s ezt * számot a vidékről é^ke^ők **— 300-as lét­száma sem rontja. Ez a na<nr ér­deklődés a minőségi labdarúgás­nak szól Heves me^ve széke­lvén, amelvet az Fgri F*klva_ NB Il-es csaoata képvisel. Különösen sokan járjak azóta labdarúgó mérkőzésekre, amióta elkészült az ország legszebb vidéki s^ort- nélyáia. ahogv az egriek nevez*1' űuvatalos meghatározás Ide vág-" oda) ,.stadionîa’*. . . Ht született meg a 10 000-es. maid ^ 20.00-es nézőcsúcs is. Az eovkori ingová­nyos. mocsaras, elhagyatott te- b/en történt meg először, boctv tíTÁTpr né-rő'e volt egy mer»vék k*zö‘ti atlétikai ve’-senvnek, s húszezer ember ismerkedett mag a kézilabda sporttal, lévén mind­két sportesemény a labd.arúgó- mérkőzé*se| összekapcsolva, előt­tük megrendezve. azt bjzonvít'a. hogv a minőségi labdarúgásnak igen nagv szekere van Eoe**ben. Heves meovében a többi soort*g virágzásának, felemelkedésének népszerűségének szemnont'áhó’ is . . . Mert rendelkezésünkre ál! egy másik nélda is: az ugyancsak a „stadionéban önállóan, labda­rúgás nélkül, megrendezett He­ves—Nógrád megyék közötti vá­logatott atlétikai viadalnak — öt­vennyolc nézője volt... Az új egri sportpályát csak augusztus 20-án nyitották meg, mégis több mint félszázezer né­zője volt a Egri Fáklya mérkő­zéseinek. Képzeljük el, hogy mit jelent ez egész évre, 1955-ben, ha továbbra is minőségi labdarúgást (NB II. bajnokit, válogatott csapa­tokat, NB I-es csapatok barátsá­gos mérkőzéseket, esetleg nem­zetközi találkozót) láthat az egri és a környékről besereglő közön­ség. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy ez esetben nem a címben megjelölt és az idén a labdarúgás iránti érdelődést mutató százezer nézőről, hanem annak duplájáról lehet szó, ami egy millió forint támogatást jelent a sport számára akkor, amikor köztudomású, hogy 1955. évben a sportnak juttatandó költséqvetések csökkentését irá­nyozták elő, hangsúlyozva a sportkö ök bevételi forrásának növelését, a minél nagyobb ön­ellátás szükségességét! Nem kis dolog az új egri sportpálya to­vábbi fenntartása sem, a négy — öt állandó alkalmazottat kívánó pályakarbantartás, az ezzel kap­csolatos felszerelésbe!! beruházá­sok ... Ki biztosítja azt, hogy mindez meglesz minőségi labda­rúgócsapat nélkül is? " Ki felel azért, hogy egy olyan vá­rosban, ahol sokezer dolgozó ennyire szereti, támogatja a lab­darúgást. s szedetnének meqnvi!- vánulásaként hétről-hét e megtö.ti a sportpálya lelátóját, jövőre üre­sen kongó nézőtér előtt folvfiak a megyei, vagy a tervezett „NB IIP’ mérkőzései, nem beszélve a többi sportág rendezvényeiről? Ki felel azért, hogy Eger és Heves megye sportja kapott egy gyönyörű, húszezres sportpályát, ugyanakkor azonban megölik egy helytelen határozattal a tömegek további sportiránti érdeklődését lehetetlenné téve, hogy sokrzáz- ezer forint befolyjon a sport tá­mogatására? Me^t erről is szó van! Eger dolgozói egyhangúlag han­goztatják, hogy nem kiváncsiak a városba ellátogató esetleges NB lll-as labdarúgó csapatokra, s eb­ben igazuk is van, éppen a több­évé tanúsított nagy érdeklődésük nyomán, sőt jogán, a labdarúgás iránt. És az egriek nem állanak egyedül sérelmükben: Szolnok, Szeged Kecskemét, Misko c, Győr Székesfehérvár, Gyula, Szombat­hely és még néhány vidéki város óriási szurkolótábora helyteleníti a kilenc csapat kiesésének rend­szerét! Jól tudjuk, hogy az NB II. hatvannégy csapatának huszon­nyolcra való csökkentésénél az vezette az illetékeseket, hogy a legtöbb csapatnál ráfizetéssel, nagy kiadásokkal járó szereplést megszüntesse, a sportszellemet — legalább az alsóbb régiókban — megjavítsa. Ezt azonban nem é~|k el, mert a visszaélések az NB lll-ban is elkövethetők azokkal a játékosokkal, akiknek az NB 11- ben már „edzésük” van az ilyes­miből, másrészt pedig olyan csa­patok maradnak bent az NB II- ben, melyeknek — szurkolótábor hiányában — anyagi fenntartása további gondokat okoz, csökkent­ve más sportágak anyagi támoga­tásának lehetőségét. A felemelkedés, a helyzet meg­javítása a fokozatosságban van! Fokozatos nevelés, fiatalítás, létszámcsökkentés, prémiumsza­bályozás, s elsősorban a 3 — 400 néző érdeklődését kiváltó pesti csapatok megszüntetésén kell kezdeni, helyesebben azokat egy új rendszerű pesti bajnokságba beosztani, nem pedig az életképes vidéki csapatok, labdarúgó góc­pontok tönkretételével. Ez a vé­leménye az ország legnagyobb szurkoló táborának ^számarány szerint), s velük együtt a felso­rolt többi vidéki városnak. Az OTSB Labdarúgó Osztályának figyelembe kell venni soktízezer sportember, spo tot támogató szurkoló véleményét, álláspont­ját, de ezen túlmenően — sok- százezer sportrajongó vélemé­nyét, akik nem közvetlenül ér­dekeltek ebben a kérdésben, de mégis elvi álláspontot foglalnak el az OTSB helytelen döntésével szemben. Feltétlenül tudomást kellett hogy szerezzen a közvélemény álláspontjáról az OTSB Labdarúgó Osztálya, éppen ezért tűzze napi­rendre az NB II. ügyét a legrövi­debb időn belül, s hozzon olyan döntést, amellyel a labdarúgás feilődését elősegíti, különös tekin­tettel a vidéki labdarúgásra, a vi­déki sportra! * Lovcsáyi Jenő Az egri úszók eredményeinek csak a „kisbetű" jut a Népsportban Évek során át megfigyelhet­jük, hogy a Népsport meglehe­tősen mostohán kezeli az egri úszók eredményeit. Nem tudni milyen okból, legtöbbször csak az apró hírek között jelennek meg róluk még apróbb hírek, ami nem méltó az úszás vidéki fellegvárának, Eger városának az úszósportban elfoglalt hatalmi helyzetéhez. Legutóbb is, novem- ben 7-én. Gyergyák Magda 1:08.6-os idei legjobb ideiével győzött 100 gyorson, egy fővá­rosi versenyen. A Népsport — szokásához híven — ennek sem tulajdonított különösebb jelentő­séget, bár szerintünk idény vé­gén fedettuszodás edzések hiá­nyában ez az idő kiváló. Annál jobban meglepő a Nénsport kö­vetkező száma, melyben tömjén­füstbe csomagolva közli Székely P.’DSzima 1:09.2-es és Serfőző Magda 1-09 3-as idejét. Jók ezek az idők? Nem vitás, hogy számot­A besenyőtelki sportkörben befejeződtek a nyári sportok. A vezetőség értékelte a tavasztól őszig végzett munkát és megál­lapította, hogy a sportkör a nyá­ri sportok időszaka alatt megfe­lelő mennyiségi és minőségi fej­lődésen ment át. Nőtt az aktív sportolók száma és hatalmas fej­lődés mutatható ki a sportolók egyéni eredményei terén is. Sza­bó Teréz magasugró. 142 cm-es ugrásával elérte a II. osztályú szintet, Gergely György távolug­ró, a múlt évhez viszonyítva 80 cm-t javult és 583 cm-es ugrásá­val a járási szpartakiádon I. he­lyezést ért el. Karlik Anna egyé­ni csúcsot dobott gránáttal, 48.20 m-t, versenyt nyert Miskol­con, majd a járási çzpàrtâkiâdon és egy igen értékes második he­lyet szerzett Nyíregyházán, a Traktor sportkörök öt megye kö­zötti versenyén, ő nyerte a me­gyei szpártákiád gránátdobó számát is. Súlylökésben ugyan­ott II. helyezést ért el. Nyeste Borbála dobó-atlétanőnk is so­kat fejlődött súlylökésben és gránátdobásban. Györki Mária, fiatal gyaloglónk a megyei szoár- tákiádon I. helyezést ért el. Csir­ke Ágota középtávú futónk az 500 m-es futásban elérte a II. osztályú szintet. Kár, hogy at­létikai* szakosztályunk utolsó versenyén már nem vett részt és visszavonulási szándékai van­nak. Pedig megfelelő edzéssel 800 m-es távon igen komoly eredményekre lenne képes. Uj tagként szerepeltek ebben az év­ben atlétikai szakosztályunkban Szabó Ernő és Veres László sport­társak, akik igen jó dobóérzék­kel rendelkeznek. Megállapította a soortkör ve­zetősége azt. hogy ebben az év­ben összesen 49 atléta vett részt versenyen a besenyőtelki sport tevőek. Különösen az ifjúsági Székely Ripszima eredménye je­lentős. Meg kell azonban állapí­tanunk — és ez az, ami sok egri önérzetét bántja — hogy a nagy- és kisbetűk osztogatásánál bizo­nyos eltolódás mutatkozik a fő­városi versenyzők javára. Emlék­szünk. hogy Kunsági 2:47-es mell­úszó idejét szinte bosszantó mó­don feldicsérték, ugyanakkor el- siklottak Utassy 2:44-es ideje mellett Kádas Géza az idén szám­talan esetben ért el 58 mn körüli időt, 50-es pályán. A Népsport minderre alig reagált. A napok­ban Ipacs, a Bp. Dózsa tehetsé­ges versenyzője 58.2-t úszott 33 egynegyedes uszodában, erre a Népsport vastag szedéssel, fel­kiáltójellel közli a „nagy” ese­ményt. Nem tételezzük fel, hogy a Népsport szerkesztői szándékosan dolgoznak így. Nem. Inkább az évek során megszokták azt, hogy kör színeiben és valamennyi eredményesen szerepelt mind a járási, mind a megyei és megyén kívüli versenyeken. Atlétáink eb­ben az évben, különböző verse­nyeken 43 I. helyezést, 49 II. helyezést, 82 III. helyezést és 28 egyéb helyezést értek el. A nyári sportok tehát befeje­ződtek Besenyőtelken. Természe­tesen ez nem azt jelenti, hogy ezután félre tesznek mindent a sportolók és most már csak az­zal lesznek elfoglalva, hogy vár­ják a jövő idényt. Nem. Ez azt. jelentené, hogy tavaszig meg­szűnne Besenyőteleken a sport kör. Ezt nem akarja sem a ve­zetőség. sem a sportolók. A to­vábbiakban az a teendő, hogy sportolóinkat átállítsuk a téli sportokra és felkészítsük őket a téli versenyekre. Akik pedig nem vesznek részt a téli versenyeken, azokat is foglalkoztatni kell a versenyek előkészületi ideje alatt. Téli versenyszámnak Besenyő- telken a sakk és az asztalitenisz számít. Mindkét sportág értékes nemcsak a kimondottan azt űzők számára, hanem egyéb sport­ágakban működők számára is. A sakk higgadt, nyugodt gondol­kodásra. türelemre, megfontolt Ságra stb. neveli a sportolókat. Az asztalitenisz értéke gyakorla­tibb mozgáslehetőséget biztosít, így az izmokat ha nem is a szük­ségnek megfelelően — de ru­galmasan tart ja. Ez vonatkozik az egyéb sportágakban működőkre. Akik, mint versenyzők jönnek számításba, meghatározott napo­kon és terv szerint végzik mun­kájukat. A sakkozók vasárnap délután állandó körmérkőzése­ken vesznek részt megszokott helyükön, a gépcsoport szállásán. Gyakran „irányított partikat’ játszanak. Ez úgy történik, hogy a pesti versenyzők által elért eredményeknek nagyobb teret kell szentelni. A nagy pesti sport­körök közelsége és befolyása, míg a vidékiek — köztük az egri­ek is — túlzott szerénysége ala­kíthatta ki ezt az egészségesnek nem mondható helyzetet. Mi a teendő? Egyrészt: az úszás­ban elért eredmények paritás alapon való közlése, másrészt: az egrieknek jobban meg kell ismer­kedniük a hírverés eszközeivel, mert egy úszónak — kivált, ha élvonalbeli úszó — erre is szük­sége van! Úszóink egyébként a december 3—4—5-én megrendezendő úszó­bajnokságra a budapesti fedett­uszodában készülnek fel három­hetes táborozás keretében. Jó szereplésükkel ezúttal is bebizo­nyíthatják, hogy méltóak,a „nagy­betűre”! S. J. ★ több pár táblához ül a terem­ben, az első pár elindítja a játsz­mát. A következőben minden pár csak egy lépést lép és a lépő azonnal meg is magyarázza, il­letőleg megokolja, hogy miért éppen ezt a lépést tartotta a leg­helyesebbnek. Ha rossz volt a lépés, a következő táblánál ülő, valamelyik játékos azonnal meg­érzi a hátrányát és törheti a fe­jét, hogyan korrigálja az előtte lépő rossz kombinációját. Ez kü­lönleges módja ugyan a sakk­oktatásnak, de célravezető, mert biztosítja a fejlődést és mivel minden játékos, minden lépésé­vel felelős a következő, a legna­gyobb körültekintéssel fog ját­szani. Hogyan készülünk az asztali­tenisz-versenyekre? Itt már köny- nyebb a megoldás. Van szakem­berünk, aki jól ismeri a játék technikai és taktikai elemeit, a támadási és védekezési módokat és itt megfelelő oktatásban tud­juk részesíteni játékosainkat. Az oktatás úgy történik, hogy játé- kos-ütögetés közben állandóan csiszoljuk a játékosok stílusát, megmagyarázva a hibapontok okait, majd azután körmérkőzé­sek formájában állandóan ver­senyszerűen játszunk, hogy na­gyobb figyelemre késztessük a játékosokat és kialakítsuk már jóelőre a versenyzési szellemet. Érezze a sportoló, hogy minden elvesztett pont a játszma elvesz­téséhez vezethet. így csaknem minden körmérkőzés után kb. egyforma játékosok között más­más lesz a győztes. Igv a jobbak is megszokják, hogy minden el­lenfél ellen a legnagyobb erőbe* dobással kel* játszani. Ezeket a felkészülési módokat valamennyi falusi sportkörben meg lehet oldani. Laczik Pál a besenyőtelki sportkör vezetője SPORTMŰSOR VASÁRNAP, november 14-én a tanácsválasztások tiszteletére a mefirvei TSB motoros tx'iraversenvt rendez. Indulás Egerből — Eaer- szalók, Verpelét. Domoszlő, Gyön­gyös. Hatvan. Petőfibánya, Po­roszló útvonalon. Besenyőiken nem térnek nyugovóra a sportolók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom