Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-18 / 91. szám

Ÿ/LA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 NOVEMBER 18. CSÜTÖRTÖK. Megyénk mezőgazdasági exportjának régi jó hírnevéért A természet különös bőkezűséggel szórta kincseit me­gyénkre, hogy az itt élő emberek, élve a lehetőségekkel, fárad­ságos munkájuk árán is szebbé, boldogabbá tehessék életüket. Megyénk szép tájai, gazdag természeti adottságai és lehetősé­gei felbecsülhetet'en értéket rejtenek magukban. A Mátra és az Eger környéki dombok, a világhírű verpeléti, visontai és egri borok termőhelyei. A hatvani járás dús földjein szépen terem­nek a zöldségfélék, Heves környékén a dinnye, a dohány, a füzesabonyi járásban a lucemamag stb. Megyénk szorgalmas, munkaszerető népe már régen fel­ismerte a lehetőségeket, nem is sajnálta a fáradságot és soha sem mulasztotta el az alka’mat. hogy ezeket gyümölcsöztesse. S világszerte hírnévre tettek szert Heves megye termel- vényei, s mindez a jól jövedelmezőség mellett öregbítette me­gyénk dolgozóinak jó hírnevét, tekintélyét, az egész vi'ág e’őtt dicsérte szorgalmát, szakértelmét. Megbecsü’ést szerzett a ma­gyar névnek. S mindez még a felszabadulás előtt volt, amikor még rab volt a termelő, a magyar paraszt. S ha valaha megnyíltak az igazi, nagyszerű lehetőségek, akkor a felszabadulás ulán jött el ennek az ideje. Mégis a ta­pasztalat mást mutat. Hanyatlás, visszaesés tapasztalható. Az egyik ok régebbi, helytelen utakon járó gazdaságpolitikánkban keresendő. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása, a mező- gazdaság túlközpontosított, bürokratikus irányítása vezetett ide. Nem is beszélve arról, hogy figye’men kívül hagyták a termelők anyagi érdekeltségét. Még most is előfordul, hogy a luccrnamag szabadpiaci ára jóval magasabb a szerződéses ál­laminál, vagy az egri bikavér szőlőjének átvételi ára nem ösz­tönöz a többtermelésre. Mulasztás mindez, különösen akkor, amikor a világpiacon értékes valutát fizetnek ezekért, s ne­künk pedig a szocializmus építéséhez égető szükségünk van az értékes csereárukra. A kormányprogramm üdvös intézkedései után a dolgozó parasztság fellángolt termelési kedvével együtt újra megnö­vekedett exporttermelésünk. Újra piacra, sőt külföldre is ke­rültek híres termelvényeink. A kezdeti lépések már megtör­téntek ugyan, de ez még korántsem elegendő. Még mindig nem gondolkodunk a jó gazda előrelátásával, nem ha zná'juk ki az adott lehetőségeket kellő élelmességgel, pedig abból államunk is — s magunk is — szépen gyümölcsöző jövedelem­hez jutna. Nagy lehetőségei vannak a csemegeszőlő-exportnak. Az idén is Gyöngyös és Verpelét környékéről 1800 vagon saszla szőlőt küldtünk el a külföld piacaira. Ugyancsak erről a vidék­ről indult külfö'dl útjára 45 vagon sárgabarack. Mindezek jól jövedelmeztek, de hozzátehetjük, hogy gondos kezelés esetén a tízszeresét is elszállíthattuk volna. Sú'yos kárral fizetett rá a gondatlanságra a pusztaszikszói állami gazdaság is, ahol 93 hold alma terméséből mindössze csak 60 mázsa lett export­képes. Világpiacot látott újra a boldog! paprika, a csányi tök, dinnye, paradicsom, a hevesi dinnye és dohány is. Hort köz­ség dolgozó parasztjainak összbevétele több mint két és fél­millió, a boldogiaknak 10—12, a csányiaknak mintegy 30 mil­lió forint volt a különböző zöldségféleségekből. Az esetek többsége mégis azt bizonyítja, hogy nem élünk eléggé adottságainkkal. A pétervásári járás kopár domb­oldalain haszonnal lehetne telepíteni szilvafákat. Keresett és értékes cikk a lucernamag. Ebből sem termeltünk eleget, pe­dig a füzesabonyi és a hevesi járások jó földjei régen is híre­sek voltak lucernamag termésükről. S ez igazán kifizető lenne. A tiszanánai Vörös Csillag 50 katasztrális ho-d szerződött vö- röshcremagért 122 ezer forint jövedelmet vágott zsebre. A megyében mindössze 2400 hold lucernaföld van, holott bátran lehetne akár 5000 is. Hanyatlani kezd a heveskömyéki híres dohány termelése is, pedig ez is kifizető. Számtalan elmulasztott lehetőség van az állattenyésztés­ben is. A patakok, vizek mentén százezer számra lehetne libá­kat, kacsákat tartani, melyeknek a mája képvisel nagy érté­ket a világpiacon. A hatvani járásban folyik a Zagyva, de Hatvan környékén alig lehet libákat találni. A Tárná men­tén sem nyüzsög a víziszámyasok tömege. Anglia, Svájc és Franciaország mindig szívesen vásárolta a magyar pulykát, most ebből is alig lézeng néhány. Pedig a hevesi és a füzes­abonyi járás termelőszövetkezetei, egyéni gazdái kedvezően kihasználhatnák ezt a jó alkalmat. Igen örvendetes, hogy a megye déli részén eredményesen meghonosodott a rizstermelés. De a rizstermelők, a kisköreiek és a sarudiak könnyen lehúzhatnák a másod'k bőrt is a róká­ról. A rizstelepck ugyanis kedvező alkalmat adnak a ha'te- nyésztésre. Súlyos pénzösszegeket hagyunk elveszni azzal is, hogy a Tiszamentén, de a megyében sincs egyetlen halszövet­kezetünk sem. Megállapított tény, hogy mind az ipari, mind a mezőgazda- sági exportunk szép jövedelmet jelent az országnak és a ter­melőknek. Érdemes tehát vele foglalkozni. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket még jobban gyümölcsöztessük, szükséges, hogy mindig pontosan, határidőre teljesítsük exportkötelezett­ségünket, az árut olcsóbban és jóminőségben állítsuk elő, hegy az versenyképes legyen a világpiacon. Mert a gyenge mi­nőségű, vagy túl drága áru bizony nem kelendő, s mi több, saját magunk becsületének, hírnevének is ártunk ezzel. A kormányprogramm és a mezőgazdaságfejlesztés intéz­kedései új erőt adtak, új utakat nyitottak a megye export- termelésének fellendítésére. A megye régi jó hírnevének visz- szaszerzése most elsősorban a dolgozó tömegek munkáján mú­lik. Népfrontbizottságaink sokat tehetnek ezért. Minden község vagy vidék helyi politikája, akcióprogrammja a belső helyi adottságok kihasználásával, a dolgozók öntevékenységével, tá­mogatásával mindannyiunk javára hasznosítja a lehetősége­ket. Náprontbizottságaink, párt- és tanácsszerveink így szolgál­hatják igazán a népjólét emelésének ügyét. Megyénk dolgozóira, a tömegekre vár az a nagy feladat, hogy természeti adottságainkat felhasználva, még inkább megbecsülést szerezzenek nevünknek megyénk exporttermel- vényei. A nemzetközi kereskede'mi kapcsolat, a kölcsönös áru- csereforga'om hasznossága és anyagi előnyei me'Vt hozzájá­rul a népek közötti barátság és béke elmélyítéséhez. így vá­lik megyénk dolgozóinak termelvényeiből. fáradságos munká­jából olyan hatalmas anyagi és erkölcsi érték, amely mind­annyiunk jólétét és békéjét szolgálja. Az idei közepes termés ellenére jelentős mennyiségű egri bikavér indul külföldre. Kostoló az Egert világhírnévhez juttató, exportra készített bikavérből. Tíz nappal a választások előtt Kövesdi János kiváló gépkocsivezető Molnár József tanító kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vidéki pedagógus­konferencia alkalmából több kitüntetett pedagógusa között szerepel Molnár József, a bo- conád-csárdatanyai általános­iskola tanítója is. Molnár József tanító a Munka Érdemérem kitünte­tést kapta. A Mátravidékí Erőműnél dolgozik Kövesdi János há- romjelvényes sztahanovista gépkocsivezető, aki elsőnek csatlakozott Skoda gyártmá­nyú szemé'y gépkocsijával, a 100 ezer kilométeres moz­galomhoz. Jelenleg már 260 ezer kilométernél tart, de most azon igyekszik, hogy el­érje !a 300 ezer kilométert. Ed­dig gyertyán kívül semmiféle alkatrészt nem cserélt, s üzemanyagfogyasztása még most sem haladja meg az en­gedélyezett mennyiséget. 1300 VAGON CUKOR A Hatvani Cukorgyár dol­gozói jól felkészültek a cu­korrépatermés veszteségmen­tes. gyors feldolgozására. Lel­kiismeretes és szorgalmas munkájukat bizonyítja, hogy hétfőn reggelig már 13 vagon cukrot termeltek terven felül. Ezzel együtt az idény megkez­dése óta kereken 1300 vagon cukor előállításával járult hoz­zá dolgozó népünk életszínvo­nalának emeléséhez a Hatvani Cukorgyár kollektívája. ígértük — teljesítettük A hatvani Petőfi tsz novem­ber 3-án. az öt hatvani cso­port közül elsőnek teljesítette őszi vetési tervét. Szép ered­ményeket ért el a termelőszö­vetkezet. Jómagam az őszi be­takarítási munkák közepén kerültem a csoporthoz, első feladatom volt. hogy a munká­kat a csoport vezetőségével megbeszéljem és a fogaterőket közösen úgy osszuk be. hogy a betakarítással együtt a szárat is behordják a földekről. A tsz kocsisai jó munkát végeztek, több mint 30 ezer kéve szárat hordtak be. Utána elvégeztük a vetőszántást, a szántás után kiszórtuk a műtrágyát, — 70 kiló szemcsés szuperfoszfátot és 30 kiló pétisót, — majd be­ledolgoztuk a földbe. így kap­tunk jó magágyat. Amikor a vetést elvégeztük. a földet meggyűrűshengerez- tük. A vetési munkáknál élen­járt Szabó András, aki szinte fáradságot nem ismerve dol­gozott, hogy jövőre még több gabonát oszthassunk. Idáig közel 300 köbméter si­lót is készítettünk, befejeztük az őszi betakarítást, a cukorré­pa szállítást, és azokat a föl­deket, ahol jövőre cukorrépát termelünk, megtrágyáztuk. Be­vezettük a helyes trágyakeze­lést is. Hogy jövőre még bő­vebb termésünk legyen, alkal­maztuk a vetésforgót, talajtér- képet is készítettünk. Az állat- tenyésztés jövede'mezőségét, a helyes takarmányozással emel­jük. Tudásunkat pedig szak­körökön gyarapítjyk. Kraus Vilmos ÁMG kihelyezett agronómus Másodszor lett élüzem ebben az évben a nagyteleki célgazdaság (Tudósítónktól.) Kedves ünnepségre gyűltek össze szombat délután Nagyte­leken a célgazdaság dolgozói. Ez évben már másodízben nyerték el becsületes, jó mun­kájuk méltó jutalmát, az él­üzem zászlót és a velejáró él­üzem címet. Első ízben az első negyedévben a szántás-vetés­ben elért kiváló munkáért. ■ másodszor pedig a harmadik I negyedévben az aratás-cséplés• és betakarítás gyors elvégzi* séért. Az élüzemzászlót Komáromi György, az Élelmiszeripari Mi­nisztérium osztályvezetője ad­ta át. majd Bedecs Ferenc a gazdaság igazgatója jutal­mazta meg a célgazdaság leg­több dolgozóit. A jutalmazások után a gazdaság kultúrcsoport- ja szórakoztatta a dolgozókat és vendégeket. Sárközi Miklós Megyénk adófizetésben első a megyék közötti versenyben Az ország megyéi között ver­sengés folyik az adófizetésben is. Ebben a versenyben a ne­gyedik negyedévben megyénk vívta ki az elsőséget. A járások között az egri járás a legjobb, 50 százalékos adófizetéssel. Gyöngyös város 61 2 százalék­kal a városok közötti verseny­ben vezet. A községek között a legjobb Mátraszcntimre, Szarvaskő, Tarnabod és Tama­zs adány. Új belépők az új termelocsoportban Megyénk termelőszövetkeze­teinek jelentős része már elké­szítette évi munkája mérlegét. E mérleg, az idei gazdag ered­mények kifejezője, s nem vé­letlen, hogy egyre több egyéni­leg dolgozó parasztot győzünk meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. November első felében 73 új taggal erősödtek a termelőszövetkezetek, köztük sok olyan van, aki az iparból tért vissza a mezőgazdaságba. A tarnaszentmiklósi Petőfi tsz-ben 13 dolgozó paraszt mel­lett 7 volt tsz-tag jelentkezett felvételre. különböző ipari üzemekből. A kiskörei Dózsa tsz-ben ugyancsak 7. eddig iparban dolgozó mezőgazdasá­gi munkás kérte felvételét. Az alig néhány nappal ezelőtt ala­kult gyöngyöstariánj Előre tszcs-ben is napról napra új tagok kérik felvételüket. A megalakulás óta 22 új tag fel­vételéről döntött a közgyűlési. Teljesítsük borbeadási kötelezettségünket A fiatalok sokat segítenek a vasgyüjtésben (Tudósítónktól.) A hatvani 1805-ös MÉH-te- lep, a november 11-i központi értékelés szerint kampányter­vét vasgyüjtésben 48, fém­gyűjtésben 45 százalékra tel­jesítette és így Heves és Nóg- rád megye telepei között je­lenleg a második helyen áll. A jó tervteljesítéshez nagy segítséget adnak a fiatalok, közöttük Szelei László — aki eddig 15 mázsa vasat adott át — Baracsi Éva, aki 8 mázsa, Hadler Zsuzsa pedig 5 mázsa vasat juttatott eddig a telep­re, A lakosság jobb ellátása, a borszükséglet kielégítése meg­követeli. hogy borbegyüjtési tervünket minél előbb telje­sítsük. A szüretet már minden­hol befejezték, de borbegyüj­tési tervünket megyei viszony­latban még 50 százalékra sem teljesítettük. Pedig a lakosság zavartalan bórellátásáért szük­séges. hogy a községi begyűj­tési hivatalok nagyobb segítsé- get adjanak a begyűjtési ter­vek teljesítéséhez. A gyöngyösi járás és a me­gye legjobban teljesítő községe. Gyöngyösoroszi. A községi ter­melőszövetkezet és egyénileg dolgozói teljesítették kötele­zettségüket. sőt szabadon is adtak át szőlőt. Az egyénileg gazdálkodók közül példamutatásával járt az élen Besze János szőlőtermelő, aki nemcsak a bor. hanem más termények beadásában is oé’dát mutat. Hogy miért tel­jesíti becsülettel a kötelessé­gét? Az idén felújította szőlő­iét. jövőre pedig új karókat és műtrágyát vásárol, hogy még nagyobb termést takaríthasson be. még több bort adhasson államunknak Tudja, hogy az állam kétszer is fizet neki. Először a beadásnál, s másod­szor tavasszal, amikor meg- kaoia az új karókat, kötöző- ás védőszereket. Ebben az évben is tudott vásárolni kellő meny- nyiségű rézgálicot. raffiát. Tudja azt is. hogy a evönevösi vasöntödében préstányérokat és présfejeket öntenek, s ezek mind az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok munká­ját segítik elő. Besze János példája nem az egyedüli. Di­csérettel kell említeni Besze Pál. Gál István. Torda Antal, Kovács Illés és Lukács István szőlőtermelők nevét is. A járások borbegyüjtési ver­senyében: 1. Eger város. 2. aí egri járás. 3 a hatvani járás, 4. Gyöngyös város 5. a gvönJ gvösi járás. 6. a hevesi. 7. a füzesabonyi. 8. a pétervásári járás. Szlanka Tibor Gyöngyösi Ro-forgalmi Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom